Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi „termin-“ mikrosistema

Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema REGINA KVAŠYTĖ Šiaulių universitetas KULCSSZAVAK: litván nyelvi terminusok, lett nyelvi terminusok, származékok, egyszerű terminusok, összetett terminusok, a terminusok használata BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A tudományágként a 20. század harmadik–negyedik évtizedében kibontakozni kezdő terminológia viszonylag újnak tekinthető, ezért számos nyelvben, köztük a litvánban és a lettben is folyamatosan bővül és tökéletesedik a tudományos apparátus. A cikk tárgya a termin- gyökből képzett litván és lett nyelvi terminusok. A kutatás célja a két balti nyelv terminológiájának metanyelvi hasonlóságai és különbségei feltárása. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) a vizsgált gyököt tartalmazó terminusok lehető legnagyobb mintájának összegyűjtése; 2) a terminusok szerkezetének és szemantikájának vizsgálata; 3) a litván és lett terminusok összevetése; 4) lehetőség szerint bizonyos terminusok keletkezésének, elterjedésük és használatuk tendenciáinak feltárása. A kutatáshoz analitikus-leíró és összehasonlító módszereket alkalmaztunk; a terminusokat mindkét nyelv fő lexikográfiai, terminográfiai és enciklopédikus kiadványaiból gyűjtöttük (Lietuvių kalbos žodynas (LKŽ), Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (DLKŽ), Lietuvių kalbos enciklopedija (LKE), Kalbotyros terminų žodynas (KTŽ), Mokomasis terminologijos žodynėlis (MTŽ); Latviešu literārās valodas vārdnīca (LLVV), Latviešu valodas vārdnīca (LVV), Valodniecības pamatterminu skaidrojošā vārdnīca (VPSV)), továbbá litván és lett nyelvészek, valamint terminológusok (Janina Barauskaitė, Vincentas Drotvinas, Kazimieras Gaivenis, Evalda Jakaitienė, Angelė Kaulakienė, Stasys Keinys, Jonas Klimavičius, Antanas Lyberis, Pranas Skardžius, Stasys Šalkauskis; Aina Blinkena (Aina Blinken(a)), Juris Baldunčiks (Juris Baldunčiks), Māris Baltiņš (Māris Baltiņš), Ernests Drezens (Ernests Drezens), Rūdolfs Grabis (Rūdolfs Grabis), Alise Laua (Alise Laua), Valentina Skujiņa (Valentina Skujiņa)) tudományos munkáiból. Terminologija | 2013 | 20 123 A TERMINUS FOGALMA ÉS KORRELÁTUMAI A LITVÁN ÉS A LETT NYELVBEN A termin- gyökből képzett mikrorendszer alapja a latin eredetű terminus [lat. terminus – határ, fal], amelynek a Tarptautinių žodžių žodynas (TŽŽ) meghatározása szerint összesen három jelentése van, amelyek közül a vizsgálat tárgyának az első felel meg. Ez „olyan szó vagy szókapcsolat, amely pontosan megnevez valamely művészeti, tudományos, műszaki stb. területhez tartozó fogalmat” (TŽŽ 2013: 811). A litván TŽŽ a vizsgált gyökkel alkotott szavak közül még a terminija, terminologija és a terminologizacija szót is tartalmazza, vagyis a szó terminussá válását (erről bővebben lásd alább). A lett nyelvben is hasonlóan viszonyulnak ehhez a jövevényszóhoz: az idegen szavak szótára (SV) terminusnak nevez egy szót vagy szókapcsolatot, amely valamely művészeti, tudományos vagy műszaki ágazat egy fogalmát fejezi ki [„vārds vai vārdkopa, kas izteic kādu jēdzienu kādā mākslas, zinātnes, tehnikas nozarē u. c.”]1 (SV 2008: 911). Az SV az alapszón kívül még két, azonos gyökű, kétjelentésű főnevet is tartalmaz. Ezek a terminografija [terminográfia], jelentése: „1. nyelv. terminusok rendszerezése és közzététele szótárakban, közlönyökben; 2. nyelv. terminológiai szótárak összessége”, valamint a terminologija [terminológia] – „1. nyelv. valamely nyelv terminusainak összessége; valamely szakterület terminusainak összessége is; 2. a terminusokat kutató nyelvészeti terület”, továbbá a terminologiškas [terminológiai] melléknév: „a terminológiával kapcsolatos, arra jellemző” (SV 2008: 911). Más litván és lett lexikográfiai és terminográfiai forrásokban, valamint a nyelvészeti és terminológiai szakirodalomban a terminus meghatározásai némileg eltérnek. A DLKŽ szerint a terminas szónak három jelentése van, amelyek közül csak az első felel meg a vizsgált tárgynak: „1. nyelv. valamely tudományos, műszaki, művészeti, vallási vagy más terület egy fogalmát pontosan megnevező szó vagy szókapcsolat” (DLKŽ 2006; DLKŽ 2012: 840). Az LKŽ meghatározása is hasonló: „1. nyelv. valamely tudományos, műszaki vagy művészeti fogalmat pontosan megnevező szó vagy szókapcsolat” (LKŽe). A litván lexikográfiai források áttekintése alapján megállapítható, hogy a DLKŽ a korábban tárgyalt alapszón, a terminas szón kívül a következő származékokat tartalmazza: terminija „nyelv. terminusok összessége”, terminologija „nyelv. 1. a terminusok tudománya; 2. lásd: terminija” és terminologas, -ė „a terminológia szakértője” (DLKŽ 2006; DLKŽ 2012: 840). Ugyanezek a főnevek, jelentésmeghatározásaikkal együtt, teljes egészében azonos formában az LKŽ-ben is szerepelnek. Az LKŽ-ben ezenkívül megtalálható a termininis melléknév is, amelynek három jelentése van, és ezek közül az első… 1 A lett forrásokból származó összes idézetet (amelyeket többnyire szögletes zárójelben közöl a cikk), valamint a terminusokat – ha nincs másként jelezve – a cikk szerzője fordította litvánra. 124 Regina Kvašytė | Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema kettő a vizsgált mikrorendszerhez kapcsolódik: „1. a terminológiához tartozó; 2. a terminusra jellemző” (LKŽe) (a melléknév összetett terminusokban használatos – erről lásd alább), valamint három ige: termininti ’terminologizál’, sutermininti ’terminussá alakít’, terminologizuoti ’a terminológia céljaira használ’ (LKŽe). Az utóbbiak nem kerülnek be a vizsgált mikrorendszer mintájába önálló lexikai egységként, mivel az a hagyomány az irányadó, amely szerint a terminusok főnevek. Az LKE-ben a már tárgyalt terminai mellett a terminologija terminus is megtalálható (LKE 1999: 648; LKE 2008: 552–553; az enciklopédia sajátosságaira tekintettel ugyanott a kiadvány címe is: Terminologija). A lett nyelv szótárában, az LLVV-ben a termins szó két jelentése szerepel; az első meghatározása: olyan szó vagy szókapcsolat, amely egy bizonyos fogalmat jelöl (például valamely tudományterületen, a technikában vagy a művészetben), és specializált jelentéssel, illetve használati körrel rendelkezik (LLVV 7₂, 1991: 507). Az LLVV-be, valamint az LVV-be betűrendben további három, a termin– tőből képzett főnév is bekerült: a terminoloģija, valamint külön a hímnemű és nőnemű cselekvőnevek, a terminologs, terminoloģe, továbbá a már említett terminoloģisks melléknév (LLVV 7₂, 1991: 507; LVV 2006: 1091). E. Jakaitienė lexikológus hangsúlyozza, hogy a terminusok a szaknyelvi szókészlet rétegéhez tartoznak, és „az adott emberi tevékenységi terület nyelvében használt fogalmak megnevezései” (Jakaitienė 2010: 182) (vö. a szerző korábban kifejtett állításával: „A terminológiai szókészlet, vagyis egyszerűen a terminusok olyan szavak, amelyek pontosan meghatározott tudományos fogalmat neveznek meg, és valamely tudományág nyelvében használatosak” (Jakaitienė 1980: 70)). A szókészletet vizsgáló J. Barauskaitė szerint a terminusok „olyan szavak (de szókapcsolatok is lehetnek <...>), amelyek pontosan megnevezik a tudomány, a technika vagy a művészet valamely fogalmát” (LK 1995: 48). Amint azt már megállapítottuk, a litván nyelvben a terminas szónak három jelentése van, amelyek közül csak az egyik tartozik a terminológia területéhez (a második a logika fogalmát, a harmadik pedig egy időtartamot jelöl); a lett nyelvben a többértelműség elkerülését részben segíti a terminš szó, amely időtartamot jelent. A lett lexikológus A. Laua a terminust olyan szóként határozza meg, amely egy adott tudomány fogalmát nevezi meg, és ugyanazt a jelentést őrzi meg mind az adott tudományterület bármely kontextusában, mind kontextuson kívül [„termins ir vārds, kas apzīmē stingri noteiktu kādas zinātnes jēdzienu un kas vienu un to pašu nozīmi saglabā gan jebkurā noteiktas zinātnes nozares kontekstā, gan arī ārpus konteksta“] (Laua 1981: 138–139). A litván terminográfiai források, mindenekelőtt a KTŽ, azt jelzik, hogy a terminas „olyan szó vagy állandósult szókapcsolat, amellyel a tudomány, a technika, a művészet vagy a társadalmi élet más területének valamely sajátos Terminologija | 2013 | 20 125 sąvoka arba daiktas“ (KTŽ 1990: 210; taip pat ASLKTŽ 2008: 112). Termino apibrėžčių randama ir kituose terminiją fiksuojančiuose šaltiniuose, pavyzdžiui, LKE rašoma, kad terminai (vartojama daugiskaita) – tai „mokslo, technikos, meno sąvokų pavadinimai“ (LKE 1999: 648; LKE 2008: 552–553). Palyginimui galima paminėti, kad į tarybinę enciklopediją 1983 m. įtraukta S. Kein io suformuluota termino apibrėžtis, perspausdinta jo straipsnių rinkinyje: „Žodis arba pastovus atributinis žodžių junginys, turintis labai apibrėžtą reikšmę tam tikros žmonių veiklos srities kalboje. Jo paskirtis – pavadinti bet kurios srities sąvokas kaip tam tikros sistemos narius <...>“ (Keinys 2005: 229). Terminologijos klausimams skirtose mokslinėse publikacijose taip pat rasta ne viena apibrėžtis, pavyzdžiui, filosofas ir terminologas S. Šalkauskis teigė, kad tai yra „žodis, reiškiąs sąvoką, turinčią specialios reikšmės kuriam nors mokslo dalykui“ (Šalkauskis 1991: 15). Dabar galiojančiame Lietuvos Respublikos standarte nurodyta, kad terminu vadinamas „žodis arba žodžių junginys, vartojamas sąvokai įvardyti“ (LRST 1115-90: 11), o K. Gaivenis pabrėžia, kad terminas – „ne koks ypatingas žodis ar pastovus žodžių junginys, bet įvardijamasis kalbos vienetas, kurio turinį atskleidžia termin inės reikšmės apibrėžimas2“ (Gaivenis 2002: 13). Érdemes megemlíteni azt is, hogy a litvánban szinonimaként használható a saját eredetű įvardas terminus. Az 1924-es terminusszótár címében is szerepel: Įvardai, arba terminai, priimti Terminologijos komisijos (LKTŽ 2008: 18), bár ez a szóalkotás nem tárgya ennek a kutatásnak (és a mai terminológiában sem elterjedt). A ritkán használt terminus megalkotását a Terminológiai Bizottság 1921 és 1926 között működő titkárának, Antanas Vireliūnasnak tulajdonítják (bővebben lásd Auksoriūtė 2011), aki, amint már említettük, ezt a nevet adta az 1924-ben összeállított terminusszójegyzéknek (Klimavičius 2005: 248). Megállapítják, hogy a mai litván nyelvben „<...> szinte teljesen eltűnt A. Vireliūnas (?) jó įvardas terminusa (: įvardyti ’megnevezni’) (a külföldi litván terminográfusok, B. Stundžia és P. Mažeika azonban használták; V. Vintartasnál még az įvardotyra is előfordul) <...>” (Klimavičius 2005: 261). Ezzel a címmel Kanadában terminusszótár is megjelent: Jūriniai įvardai: rövid angol–litván szótár / Bronys Stundžia. Toronto: a Jūrinės knygos fondo kiadványa, 1996 (LKTŽ 2008: 135). V. Drotvinas a lexikológiai terminológiát tárgyalva P. Skar- 2 Most pontosabb lenne az apibrėžtis terminust használni; vö.: „A Litván Köztársaság Terminusbankjáról szóló törvénnyel (2003. december 23., IX-1950. sz.) az apibrėžimo helyett erőteljesen elterjedt az RLŽ 1932 321 óta ismert és már korábban is sokat használt (S. Šalkauskis és mások által) apibrėžtis (Baronas, J. Rusų–lietuvių žodynas, Kaunas: Spindulys)” (Klimavičius 2005: 248). 126 Regina Kvašytė Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema džiaus kísérletét (vö.: „Pranas Skardžius az említett könyvében3 huszonkét nemzetközi lexikológiai terminushoz litván megfelelőket adott (Skardžius, 1975, 1998). Ezeknek – a régebbről ismert vagy saját maga alkotta szavaknak – kettős a sorsa. Egyes litván megfelelőket a nemzetközi terminusokkal párhuzamosan használnak <...>, mások nem honosodtak meg a használatban, például: senybė–archaizmas, mišrūnas, mišruolis–hibridas, įvardas–terminas” (Drotvinas 2002: 19–20) (vö.: „terminas 3b (lat. terminus ’határ’), valamely tudományos, műszaki vagy művészeti fogalom pontos megjelölése; įvardas” (Skardžius 1973: 61)). A lett nyelvészeti terminusok eredetét és lett nyelvbeli elterjedését vizsgáló J. Baldunčiks megállapította, hogy a termins szót először 1871-ben használták – erre hatással lehetett a nemzetközileg elterjedt terminus technikus használata. A terminoloģija szót pedig először Gustavs Braže német–lett szótára jegyezte fel, amely 1880-ban jelent meg. Valamivel később, 1886-ban Jūlijs Dravnieks a nemzetközi szavak szótárában meghatározta a tudományos fogalmat, a terminoloģija szót; használata az 1880-as években kezdett szélesebb körben elterjedni (Baldunčiks 2008: 32–33). A terminusok meghatározására különféle kísérletek történtek: például a lett származású terminológus, E. Drezen szerint olyan megnevezések, amelyek bizonyos fogalmakat fejeznek ki (Drezens 2002: 7), R. Grabis pedig olyan szavaknak nevezte őket, amelyek tartalma szigorúan korlátozott és meghatározott (Grabis 2006a: 221). A mai lett terminológiaelméletben uralkodó nézetet V. Skujiņa monográfiája fogalmazza meg: a terminus a termináció4 egysége – szó vagy terminológiai szókapcsolat –, amely valamely tudományterület terminusrendszerében egy bizonyos tudományos fogalmat fejez ki (nevez meg és jelöl) [„termins ir termi­nācijas vienība – vārds vai terminoloģiska vārdkopa –, kas attiecīgās zinātnes nozares terminu sistēmā izteic (nosauc un iezīmē) noteiktu zinātnes jēdzienu“] (Skujiņa 2002: 9). A lett nyelvészeti terminusok magyarázó szótára, a VPSV így határozza meg a terminas fogalmát: egy adott tematikai terület vagy szakterület fogalmának szóbeli megjelölése – szó vagy szókapcsolat, amely az adott terület (szakterület) valamely fogalmát annak fogalmi rendszere részeként fejezi ki (nevezi meg és jelöli) [„konkrētas tematiskās jomas, speciālās nozares jēdziena vārd do apzīmējums – vārds vai vārdkopa, kas izteic (nosauc un iezīmē) attiecīgās jomas (nozares) noteiktu jēdzienu kā nozares jēdzienu sistēmas sastāvdaļu...“] (VPSV 2007: 399–400). 3 P. Skardžius. Lietuviški tarptautinių žodžių atitikmenys, Čikaga: Pedagoginis lituanistikos institutas, 1973 (V. Drotvino straipsnyje 1975) (P. Skardžius. Rinktiniai raštai 3, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1998, 427–507). 4 Ez a terminus a litván nyelvben nem használatos; az idézet csupán a lett nyelv szavát adja vissza. Terminoloģija | 2013 | 20 127 A terminas fogalmának értelmezését és korrelátumait tisztázva ezután a termin- tőből képzett alakokat (mind az egyszerű, mind az összetett terminusokat) litván és lett szakszótárakban, valamint tudományos szövegekben kerestük. EGYSZERŰ TERMINUSOK A TERMIN- TŐVEL A KTŽ három, a termin- tőből képzett litván terminust tartalmaz: terminas, terminija, terminologija (KTŽ 1990: 210; lásd még ASLKTŽ 2008: 112). A terminológiának szentelt speciális MTŽ nyolc egyszerű generikus terminust vett fel és rendezett ábécésorrendben, szócikkcsoportokba (némelyiküknek több, mint egy specifikus terminusa van – ezekről bővebben a cikk következő fejezetében): determinizavimas (29), reterminizavimas (53), terminas (65), terminija (75), terminizavimas (76), terminografija (77), terminologija (77) és transterminizavimas (83). A szerző állítása szerint a mai litván nyelvben a terminografija, terminizacija, transterminizacija, determinizacija⁵ terminusokat J. Klimavičius terjesztette el, miután 1970 őszén Kijevből hazahozta őket (Klimavičius 2005: 249) (vö. „A terminusok lexikográfiájára – terminografija (16) – csak nemrég kezdték használni ezt a szót, de azóta általánosan elterjedt. Egyébként a terminografija, terminizacija, transterminizacija, determinizacija terminusokat 1970 őszén hoztam Kijevből (Ковалик 1970: 14). A terminografija másik jelentése – „a terminusok vagy a terminológia historiográfiája” (16) – a litván terminológiában ismeretlen, véleményem szerint hibás” (Klimavičius 2005: 249)). Megjegyzendő, hogy az MTŽ valamennyi felvett terminus lett megfelelőjét is közli, ám ezekre a cikk nem tér ki, mivel nem mindegyiküknek van használati hagyománya a lett terminológiában: némelyik csupán fordítás, ezért nem volna helyénvaló önálló lett terminológiai egységként kezelni őket. A litván nyelvű szövegekben a szótárakban már szereplők mellett a következő terminusokat is sikerült megtalálni: terminologizavimas, terminoidas, terminy nas, terminotyra ir kvaz termin as. [terminus] (399), terminzinātne [terminustudomány] (401). A VPSV szótárban összesen huszonegy egyszerű terminust találtunk a tárgyalt tematikus csoportból (a tő terminusairól lásd még a Terminologija folyóiratban megjelent szótárrecenziót (Kvašytė 2008: 244–245)). Ez részben a lett nyelv azon sajátosságával magyarázható, hogy a szókapcsolatokat (amelyek a terminológiában összetett terminusoknak felelnének meg) összetételekkel helyettesíti, vagyis egyszerű terminusokká alakítja. A lett nyelv terminológiában érvényesülő e sajátosságát S. Keinys is kiemelte V. Skujiņa monográfiájáról írt ismertetésében: „A könyvet olvasva az a benyomásom támadt, hogy nyelvi szerkezetüket tekintve a lett terminusok valószínűleg meglehetősen eltérnek a litván terminusoktól. A lett terminusok egy része jóval összetettebb kifejezésmódúnak tűnik, a nyelvükben a szókapcsolatokat (összetett terminusokat) könnyedén összetételek váltják fel. Ilyen összetételek a litván nyelvben sok esetben egyszerűen lehetetlenek volnának, például magának a terminológiának az olyan terminusai, mint defiskoptermins ’kötőjeles terminus’, hibrīdtermins ’hibrid terminus’, inicialsaliktenis7 ’rövidítés’, salikten̦termins ’összetett terminus’, strupinājumsaliktenis8 ’rövidített szó, rövidítés’, termina kontekstne-atkarība ’a terminus kontextusfüggősége’, termindarinājums ’terminusképzés eredménye’, termindarināšana ’terminusképzés’, terminelements ’a terminus összetevője’, vārdkoptermins ’szókapcsolatból álló terminus’ és így tovább. Ilyen hajlamaival a lett terminológia inkább a német terminológiához hasonlít, mint legközelebbi rokonáéhoz, a litvánhoz” (Keinys 2005: 263–264). Az idézetben említett összetett terminusok közül néhány a VPSV-ben is szerepel: defiskoptermins (81), hibrīdtermins (140), salikten̦termins (339), terminelements (397), vārdkopter-mīns (435); szintén felvették a még nem eléggé elterjedt (újabb) jauntermins összetételt [neologizmus terminus] (174). Ezeket sikeresen használják szövegekben, mind az eredeti nyelven írottakban, mind a fordításokban, például: „Piemēram, sākumā tikai terminoloģiskajā leksikā bija sastopami s a l i k - t e n t e r m i n i9, kurus darināja kā ekvivalentus krievu valodas defissavienojumiem..“ (Grabis 2006b: 258); „Saliktie termini dalāmi s a l i k t e n t e r - m i n o s (kas ir vienvārda termini) un v ā r d k o p t e r m i n o s“ (Skujiņa 2002: 26–27); „Latīņu un daļēji grieķu valoda Eiropas tautām devusi ne vien virkni vārdu celmu (piemēram, elektr, kombin, aero), hanem grama- 7 Helyesen: inicialsaliktenis. Ez azonban nem tartozik a vizsgált mikrorendszer egységei közé, mert nem tartalmazza a vizsgált tövet (VPSV 2007: 157). 8 Helyesen: strupinājumsaliktenis. Ez sem tartozik a vizsgált mikrorendszer egységei közé, mivel nem tartalmazza a vizsgált tövet; ezt támasztja alá a meghatározás és az a megjegyzés is, hogy a köznyelvre jellemző (VPSV 2007: 377–378). 9 Itt és a továbbiakban – eltérő jelzés hiányában – a ritkítás R. K.-tól származik. Terminologija | 2013 | 20 129 tikai terminuselemeket is (például –ācija, –ifikācija, –ator[s], –or[s])” (Drezens 2002: 20). Új összetételek is keletkeznek, amelyek egyelőre nem kerültek be a szótárakba: „Tadēļ visdrīzākajā laikā nepieciešams.. izstrādāt metodiska rakstura materiālus, kuri noderētu visiem, kuri iesaistīti praktiskajā t e r m i n r a d ē“ (Baltiņš 2006: 78). A vizsgált tövet tartalmazó különböző egyszerű terminusokból összesen tizennégyet találtunk a litván, huszonhetet pedig a lett forrásokban (a lett és litván nyelvű terminushasználat hagyományán alapuló megfelelőiket lásd az 1. táblázatban; az egyes konkrét terminusok megítélését, elterjedtségét és gyakoriságát nem vettük figyelembe). 1. táblázat. A termin- tő egyszerű terminusainak mikrorendszere Litván nyelv Lett nyelv Litván nyelv Lett nyelv terminas termins – alárendelt terminus terminológia – – szomszédos terminus terminológia terminológia – definíció nélküli terminus terminográfia terminográfia – hibrid terminus – terminologizálódás – új terminus terminologizálás terminologizáció – összetett terminus terminusalkotás terminálás – szuperterminus determinizálás determinizálás – hiperterminus reterminizálás reterminizálás – terminálás transzterminizálás – teremtoid terminoid – újradeterminizálás terminológiakutatás – terminológus terminológus terminológiai szótár – – terminográfus – terminológiai szóalkotások terminológia – terminusalkotás [terminológiai elem]10 terminuselemek kvázitermin kvázitermin – terminéma A lett nyelv összetett terminusának megfelelő összetett litván terminust nem számítjuk az egyszerű terminusok teljes állományába (vö. az említett terminus megfelelője S. Keinio recenziójában (2005: 264): „a terminus összetett része”). A többi lett terminus megfelelőit nem soroltuk fel, mert ha használatosak is a litván nyelvben, nem egyszerű terminusok.10 130 Regina Kvašytė Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema A lett nyelv egyelemű terminusainak mintája jóval nagyobb, ezért több olyan terminus van, amelynek nincs megfelelője a litván nyelvben; a litván terminusok közül pedig csak a terminija, terminotyra és a terminynas nem rendelkezik megfelelővel a lett nyelv terminusrendszerében. A vizsgált, az említett tövet tartalmazó litván terminusok mintájában egy összetételt találtunk (terminotyra), a többi mind elő- és/vagy utóképzős származék (az első terminas kivételével). A lett nyelvben az összetételek dominálnak (az egyelemű terminusok közül tíz szóösszetétellel jött létre). ÖSSZETETT TERMINUSOK A TERMIN- TŐVEL A litván KTŽ-ben nem találtunk a termin- tövet tartalmazó összetett terminusokat, a szövegekben azonban különféle ilyenek előfordulnak (lásd erről alább); az MTŽ-be felvett 200 terminus közül ötvenháromnak az egyik tagja tartalmazza az említett tövet. Ezek különböző felépítésű terminusok, mivel ebből a tőből és származékaiból alkotott tagok fő- és melléktagként egyaránt előfordulnak. Azok a terminusok, amelyeknek főtagja a tárgyalt mikrorendszer eleme, például különálló terminusok vagy terminológiai típusok elnevezései: két tagból állók: aprašomasis terminas (65), hibridinis terminas (67), metaforinis terminas (68), neteiktinas terminas (69), rūšinis terminas (69), sudėtinis terminas (70), tarpmokslinis terminas (72), vientisinis terminas (74), gimininis terminas (67), liaudies terminija (75), mokslinė terminija (75); három tagból állók: bendrasis mokslo terminas (66), sav os kalbos terminas (70). Más, nem terminustípusokat jelölő szemantikai összetett terminusok is vannak: két tagból állók: termino forma (76), termino patikimumas (77), termino turinys (78); négy tagból állók: aiškinamasis verčiamasis terminų žodynas (81), abėcėlinė terminų žodyno sandara (82), lizdinė terminų žodyno sandara (82). Vannak az említett tő olyan terminusai is, amelyeket gyakrabban használnak többes számban: terminų tvarkyba (80), tekstinė terminų tvarkyba (80), terminų žodyno lizdas (82), terminų žodyno sandara (82). A melléktag, azaz a jelző lehet az említett tőből képzett a) melléknév, b) főnév egyes számú birtokos esete vagy c) főnév többes számú birtokos esete. Leggyakrabban két tagból álló terminusokról van szó, és a főtagok (nemfogalmi terminusok) fészkébe kerülnek, ha a szótárban ilyeneket elkülönítettek: a) termininis antonimas (12), termininė leksika, termininių žodynas (39), termininė reikšmė (53); b) termino forma (76), termino straipsnis (78); c) terminų standartas (80), terminų žodynas (80), terminų reikalavimai (79). Egyébként melléktagként mind alapszavak, mint az előző példákban, mind származékok szerepelhetnek, például: terminizuotas žodis (90), terminologijos mokykla (77), terminologinė kompetencija (77). A szövegekben találtunk Terminologija | 2013 | 20 131 mind a szótárakban rögzített, mind az azokba fel nem vett összetett terminusokat: „A litván egyelemű terminusokon kívül az Bendrosios fizikos terminológia rétegét a nemzetközi terminusok és a hibridek alkotják” (Kaulakienė 2009: 144); „Az elektromosság és mágnesség szinonim és változatjellegű terminusainak használatából kitűnik, hogy a tankönyvek szerzői gyakran, miután először szinonim vagy változatjellegű terminusokkal neveztek meg egy fogalmat, a további oldalakon csak az egyiket választják és használják” (Kaulakienė 2009: 167). Tudományos munkákban is előfordulnak olyan összetett terminusok, amelyek főtagja az említett tőből képzett terminologija: terminologija: bendroji terminologija, tipologinė terminologija, gretinamoji terminologija, semasiologinė terminologija, onomasiologinė terminologija (Gaivenis 2002: 16). A lett terminográfiai forrásban, a VPSV-ben tizenhat olyan összetett terminus szerepel, amelyekben a termins szintén fő- vagy melléktagként áll (egyes vagy többes számú birtokos esetben, illetve az abból képzett melléknévként). Kevés olyan összetett terminus van a szótárban, amelynek főtagja az említett tőből származik: négy két tagból álló terminus, amelyek melléktagját igenevek fejezik ki: ieteicamais termins [ajánlott terminus] (151), noraidītais termins [elutasított terminus] (258), novecojis termins [elavult terminus] (262), pieļaujamais termins [megengedett terminus] (298). A melléktagok használatának azonban több típusa is megállapítható: a) a jelző egyes számú birtokos esetben áll: termina ekvivalents [terminusekvivalens] (396), termina noteikšana és az igével szinonim, a cselekvés megnevezésére jellemző lett -šana képzővel alkotott termina identificēšana [a terminus meghatározása / azonosítása] (396–397); b) a jelző többes számú birtokos esetben áll: terminu atbilstība ir terminu ekvivalence [terminusok megfelelése / ekvivalenciája] (400), terminu saskaņošana [terminusok összehangolása] (400), terminu sistēma [terminusrendszer] (400), terminu vārdnīca [terminusszótár] (401); c) a jelzőt az alapszóból képzett melléknév fejezi ki: terminatīvā funkcija [terminációs funkció] (397) (vö. a szövegben: „Izteikt jēdzienu ar terminu nozīmē jēdzienu terminēt. Līdz ar to nominātīvās un definitīvās funkcijas apvienojumu, resp., terminoloģisko funkciju, citiem vārdiem var saukt par t e r m i n a t ī v o [retinta V. S.] funkciju..“ (Skujiņa 2002: 9)); d) a jelzőt egy származékból képzett melléknév fejezi ki: terminoloģiskā funkcija [terminológiai funkció] (399), terminoloģiskais trīsstūris [terminológiai háromszög] (399). Ezenkívül a szótárban néhány többtagú terminus is található, például: terminu pienė- 1 3 2 Regina Kvašytė Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema mamībās vērtės skala [a terminusok elfogadhatóságának értékelési skálája] (397). A szövegekben más összetett terminusok is előfordulnak, például: „A 19. század végén, amikor kialakulóban van a lett nemzeti tudomány, fokozott igény mutatkozik a tudományos terminológia iránt” (Blinkena 1997: 91); „A származékok, amelyeket afiksālajiem terminiem [affixális terminusoknak] neveznek, prefiksālajos terminos [prefixális terminusokra], vagyis priedēkļterminos [előtagos terminusokra], valamint sufiksālajos terminos [szuffixális terminusokra], vagyis piedēkļterminos [utótagos terminusokra] oszthatók” (Skujiņa 2002: 26–27). Összesen ötvenhárom összetett terminust találtunk a litván nyelvű szótárakban (emlékeztetni kell arra, hogy az MTŽ terminográfiai forrás kizárólag e szakterület terminológiáját tartalmazza), a lettben pedig tizenhatot. Néhány, szótárakba fel nem vett terminust is találtunk mind a litván, mind a lett szövegekben (ötöt, illetve egyet). Változatosságuk nem teszi lehetővé összefoglaló táblázat készítését; csupán annyi állapítható meg, hogy bizonyos terminusalkotási minták dominálnak: mind a litvánban, mind a lettben vannak olyan összetett terminusok, amelyek melléktagja egyes vagy többes számú birtokos esetben áll. A lett nyelvben a litvántól eltérően mindössze egy olyan terminust találtunk, amely az említett tőből képzett melléknévre épül (a melléknév könnyebben képezhető a terminoloģija származékból). EGYES, A TERMIN- GYÖKŰ TERMINUSOK HASZNÁLATÁNAK TENDENCIÁI A továbbiakban a vizsgálat a szótári adatok tárgyalásától a használat felé fordul. A litván és a lett terminusok egy része csak első pillantásra egyezik, például a litván terminologija és a lett terminoloģija. Jelentésük vizsgálata után látható, hogy a litván nyelv különbséget tesz a tudomány megnevezése és a terminusok összességének megnevezése között; ezek rendre a terminologija és a terminija. Ez a különbségtétel már S. Šalkauskis munkáiban rögzült, vagyis a 20. század húszas éveiben: „A litván nyelv egymás mellett, különböző jelentésben két szót is használhat – terminija és terminologija –, míg más nyelvek rendszerint csak egyet használnak a megfelelő esetekben, mégpedig a terminologijos szót. Mivel nyelvünk az azonos fajtájú dolgok együttesének megnevezésére az -ija végződést használja, a terminija ennek megfelelően egy-egy tudomány vagy művészeti ág műszaki terminusainak összességét jelenti. <...> Ha az így értelmezett terminija mellett a terminologijos szót használjuk, akkor már egészen másra gondolunk. A szó etimológiai jelentéséből kiindulva ugyanis szem előtt kell tartani, hogy a terminologija a terminija tudománya, vagy legalábbis elmélete. Az így értelmezett terminologijának olyan kérdéseket kell tisztáznia, mint például a terminus lényege és tulajdonságai, a terminusok forrásai, a terminuskategó- Terminologija | 2013 | 20 133 rijas, terminų vartoseną ir taisykles terminams sudaryti“ (Šalkauskis 1991: 10) (plg. „Modernioji lietuvių terminija pradėjo formuotis ir plėtotis tarpukario Lietuvoje. Vienas jos formavimosi pamatų kūrėjas – filosofas Stasys Šalkauskis (1886–1941)“ (Lyberis 2009: 60)). Iki tol ir lietuvių kalboje „terminologija bendrinėje kalboje turėjo ir tebeturi ne vieną reikšmę: juo vadinama ir terminų bei tvarkybos teorija, ir tam tikros srities terminų visuma“ (Gaivenis 2002: 15). Latvių kalboje abiem reikšmėmis, t. y. dviem sąvokoms – ir mokslo sričiai ir terminų visumai – pavadinti vartojamas terminas terminoloģija. Kiekvieną iš šių reikšmių palaiko tiek tradicija, tiek analogija su kitais dariniais [oprojām divās nozīmēs (t. i., divu jēdzienu izteikšanai) ir lietots termins terminoloģija: ‘zinātnes nozare’ un ‘terminu kopums’. Katru no šīm nozīmēm latviešu valodā balsta gan tradīcija, gan analoģija ar citiem darinājumiem (sal.: frazeoloģija)] (Skujiņa 2002: 26). Vis dėlto būta siūlymų pasitelkti kitus terminus, pavyzdžiui, terminų visumai pavadinti pasirinktas žodis terminklatūra (pagal analogiją su nomenklatūra), tačiau jis neįsitvirtino praktikoje (Skujiņa 2002: 26). A litván nyelvben megfigyelték, hogy bizonyos terminusok kiválasztása bizonytalanságot okoz. Még az elméletileg érvényes alapelvek ismeretében sem mindig sikerül azokat a gyakorlatban követni; például nehéz kiválasztani a legmegfelelőbbet a terminologizacija, terminizacija terminusok közül, illetve ezek litván képzős szinonimáját, a terminizavimas alakot. A szövegekben olykor ugyanebben az értelemben a terminimas alak is előfordul. Ebben az esetben érdemes S. Keinys gondolatára támaszkodni, amelyet az orosz terminológus, Dmitrij Lotte (Дмитрий Лотте) nyomán fogalmazott meg: „A terminus rövidségére éppúgy törekedni kell, mint a pontosságára. Ezt a követelményt nemcsak magukra a terminusokra, hanem képzőelemeikre, például képzőikre is alkalmazta” (Keinys 2005: 79). A szóban forgó terminusok közül az első, a terminologizacija, a tudomány vagy elmélet fogalmára, vagyis a terminologija fogalmára épül. Például: „A litván lexikológia terminija háromféleképpen jött létre és jön létre: 1) köznyelvi szavak válnak terminusokká (t e r m i – n o l o g i z a c i j a) <...>” (Drotvinas 2002: 18). A fenti példából azonban látható, hogy amikor a szavak terminussá alakításáról van szó, helyesebb a terminija fogalmára, vagyis a terminusok összességére támaszkodni; ezért a logikus, a rövidség követelményének is megfelelő forma a terminizacija (vagy a litván képzővel alkotott hibrid forma, a terminizavimas), ahogyan például J. Klimavičius használja: „Megjelölte a többes szám t e r m i n i z a v i m a s-át, de kihagyta a kicsinyítő képzős alakok meglehetősen gyakori t e r m i n i z a v i m a s-át <...>” (Klimavičius 2005: 250). A lett 1 3 4 Regina Kvašytė Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema nyelvben is többféle forma áll rendelkezésre a szóban forgó folyamat megnevezésére: a folyamatot megfelelően megnevező, lett –šana képzős származékok (terminoloģizēšana [terminologizálás], terminēšana [terminizálás]) vagy a nemzetközi –ācija képzővel alkotott alakok (terminoloģizācija [terminologizáció]) egyaránt alkalmasak a folyamat eredményeinek megnevezésére is. A vizsgálatnak ez a része főként a szóban forgó gyök különféle egytagú terminusainak használatát tekinti át; ezek nem kerültek be a szakszótárakba. Ez a gyökér potenciálját mutatja, vagyis azt, hogy ezek a terminusok a jövőben bővíthetik a mikrorendszert; bizonyos esetekben pedig a külföldön kialakuló hagyományt is tükrözik. A szövegekben a mikrorendszer korábban tárgyalt egytagú terminusain kívül olyan litván terminusok használatára is találtak példát, mint a terminoidas, terminklatūra: „A t e r m i n o i d a s szóval olyan bizonytalan tartalmú fogalmat neveznek meg, amely kapcsolatban áll a terminusokkal, de nem tartozik a terminusrendszereikbe <...>” (Gaivenis 2002: 15); „A terminija szóhoz a nomenklatūra és a t e r m i n k l a t ū r a terminusok is kapcsolódnak. Az első bizonyos tudományos, műszaki vagy más terület valóságos dolgainak elnevezéseit jelenti <...>, a második pedig ritka, ugyanezt jelentő terminus, amelyet csak egyes külföldi terminológusok használtak” (Gaivenis 2002: 16). Hasonló terminusokat a lett nyelvű szövegekben is találtak: „Daži pētnieki tādus vispārzinātniskos terminus kā sistema, struktūra, kas izsaka ļoti vispārīgus jēdzienus iekļauj t e r m i n o i d u kategorijā..“ [Egyes kutatók az olyan általános tudományos terminusokat, mint a sistema, struktūra, amelyek nagyon általános fogalmakat fejeznek ki, a terminoidok kategóriájába sorolják <...>] (Skujiņa 2002: 38); „Felmerültek javaslatok [228, 316; 321], hogy a terminusok összességét más szóval nevezzék meg, például t e r m i n - k l a t ū r a (a nomenklatūra mintájára), ez azonban a gyakorlatban nem honosodott meg“ [Felmerültek javaslatok [228; 316; 321], hogy a terminusok összességét más szóval, például terminklatūra (a nomenklatūra mintájára) nevezzék meg, ez azonban a gyakorlatban nem honosodott meg] (Skujiņa 2002: 26). A fogalmak megnevezésének elkülönítésére is vannak kísérletek: terminoloģiskā leksika [terminológiai lexika] és terminoloģismi [terminologizmusok]: „... a terminoloģiskā leksika és a terminoloģismi terminusok fogalmi szempontból elkülönítendők, mivel a terminoloģiskā leksika csak szavakra vonatkozik, a terminoloģismos viszont szavakat, szókapcsolatokat és más jellegű terminológiai egységeket is magában foglal..“ [<...> a terminológiai lexika és a terminologizmusok terminusokat fogalmilag meg kell különböztetni, mert a terminológiai lexika csak szavakat jelöl, a terminologizmusok pedig szavakat, szókapcsolatokat és más jellegű terminológiai egységeket is magukban foglalnak <...>] (Skujiņa 2002: 33). Terminologija | 2013 | 20 135 Új terminusnak tekinthetők a terminynas és a terminotyra litván képzett alakok; használatukra például a következő szövegekben találunk példát: „Mivel most egy másik, a Litván Köztársaság terminusbankja készül, amelyet állami célokra szánnak, az elsőt, amely terminusszótárakból áll, és inkább tudományos célokra szánták, most a Litván Nyelv t e r m i n y n a s-ának nevezik (egy ideig terminus-adatbázisnak hívták)” (Klimavičius 2005: 258); „Miután 1969-ben megvédte a lett műszaki terminológia kialakításáról szóló kandidátusi értekezését, [Valentina Skujiņa – R. K.] nem távolodott el messzire a lett terminológia és az általános t e r m i n o t y r a kérdéseinek kutatásától <...>” (Keinys 2005: 262). Újabb, mindeddig el nem terjedt terminusok az összehasonlító nyelvi rendszerben is vannak; például a lettben a terminēšana és a terminācija származékokat használják. „Egy fogalom terminussal való kifejezése azt jelenti, hogy a fogalmat terminussá tesszük. Ennek megfelelően a nominativ funkció és a definitív funkció egyesítését, vagyis a terminológiai funkciót más szóval t e r m i n a t ī v o [V. S. kiemelése] funkciónak nevezhetjük; a fogalmak terminussal való kifejezését pedig a fogalom t e r - m i n ē š a n a-ának, az egész folyamatot pedig t e r m i n ā c i j a-nak<...> a terminus a t e r m i n ā c i j a egysége: szó vagy terminológiai szókapcsolat, amely az adott tudományág terminusrendszerében kifejez (megnevez és megjelöl) egy meghatározott tudományos fogalmat” [kiemelés V. S.] (Skujiņa 2002: 9). A terminēma terminus megjelenését a lett nyelvben és annak értelmezését V. Skujiņa részletesebben tárgyalja: „Eredeti gondolatot fogalmazott meg az észt terminológus, H. Sāri, aki alapelvként a szófajokkal szembeni semleges hozzáállást jelöli meg. Hasznosnak tartja a terminus fogalmának leszűkítését a terminológiailag jelentős morfémákra mint központi terminológiai egységekre [226, 110]. Mindazonáltal a központi terminológiai egységnek a szóbeli formával rendelkező terminus tekintendő. H. Sāri gondolatát továbbfejlesztve azonban hasznosnak látszik felvetni a t e r - m i n ē m a fogalmát [V. S. kiemelése]” [Eredeti gondolatot fogalmazott meg az észt terminológus, H. Saris, aki alapelvként a szófajokkal szembeni semleges hozzáállást jelöli meg. Hasznosnak tartja a terminus fogalmának leszűkítését a terminológiailag jelentős morfémákra mint központi terminológiai egységekre [226, 110]. Mindazonáltal a központi terminológiai egységnek a szóbeli formával rendelkező terminus tekintendő. H. Sāri gondolatát továbbfejlesztve azonban hasznosnak látszik felvetni a t e r m i n ē m a fogalmát] (Skujiņa 2002: 32). Nyilvánvaló, hogy az ilyen új szavak fordítási problémákat okoznak, mert nehéz megfelelő ekvivalenseket találni hozzájuk (ezek többnyire szó szerinti fordítások, 136 Regina Kvašytė Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema (nem tükrözik a fogalom tartalmát), terminológiai meghonosodásuk azonban feltehetően csak idő kérdése. KÖVETKEZTETÉSEK A termin- gyökből képzett terminusokat a fő lexikográfiai és terminográfiai kiadványokból, valamint a terminológia tudományának különféle litván és lett nyelvű munkáiból összegyűjtve és összevetve arra a következtetésre juthatunk, hogy a termin- gyök terminusképzésre alkalmas és produktív mind a litván, mind a lett nyelvben. A litván és lett terminusok összehasonlításakor több szempontot is figyelembe vettünk, elsősorban a fogalmak terminológiai jelentését és elnevezéseik megfelelőit. A litván és lett terminusok egy része megegyezik, mások csak első pillantásra tűnnek hasonlónak (például a terminologija és a terminoloģija). A tárgyalt gyököt tartalmazó egyszerű terminusok közül a litván forrásokban összesen tizennégyet, a lett forrásokban pedig huszonhetet találtunk. Mivel a lett nyelvű egyszerű terminusok mintája jóval nagyobb, több olyan terminus van, amelynek nincs litván megfelelője; a litván terminusok közül pedig csak a terminija, a terminotyra és a terminynas nem rendelkezik megfelelővel a lett terminológiai rendszerben. A vizsgált, tárgyalt gyököt tartalmazó litván terminusok mintájában egy összetételt találtunk (terminotyra); az összes többi elő- és/vagy utóképzős származék (az első terminas kivételével). A lett nyelvben az összetételek vannak túlsúlyban: az egyszerű terminusok közül tíz összetétellel jött létre. A litván szótárakban összesen ötvenhárom összetett terminust, a lett szótárakban pedig tizenhatot találtunk. Megfigyelhető, hogy bizonyos terminusképzési minták dominálnak: mind a litvánban, mind a lettben vannak olyan összetett terminusok, amelyek alárendelt tagja egyes vagy többes számú birtokos esetben áll. A lett nyelvben – a litvántól eltérően – mindössze egy olyan terminust találtunk, amely a szóban forgó gyökből képzett melléknévvel jött létre (a melléknév könnyebben képezhető a terminoloģija származékból). A litván és lett terminológiában a termin- gyök mikrorendszere meglehetősen fejlett, és tovább fejleszthető, mivel újabb terminusok alkotására is van lehetőség. Különösen produktív az összetett terminusok alkotása; a lett nyelvben pedig az összetételek használatára való hajlam miatt az egyszerű terminusoké is. Terminologija | 2013 | 20 137 LITERATŪRA IR ŠALTINIAI ASLKTŽ 2008: Buivydienė V., Žukienė R. Aiškinamasis svarbiausių literatūros ir kalbotyros terminų žodynėlis, Vilnius: Vilniaus kolegija. Auksoriūtė A. 2011: Terminologijos komisijos (1921–1926) veiklos apžvalga. – Terminologija 18, 80–91. Baldunčiks J. 2008: Latviešu valodniecības terminoloģijas attīstība 19. gadsimtā. – Valodniecības raksti 2, Rīga: Latvijas Zinātņu akadēmija, 23–35. Baltiņš M. 2006: Latviešu terminoloģijas attīstība: mantojums, problēmas un perspektīvas. – Valodniecības raksti, Rīga: Latvijas Zinātņu akadēmija, 72–79. Blinkena A. 1997: Attieksme pret svešvārdiem latviešu literārās valodas vēsturē. – Savā valodā. Latvijas Zinātņu akadēmijas goda loceklim Rūdolfam Grabim veltīts piemiņas krājums, Rīga: Latvijas Zinātņu Akadēmijas Vēstis, 83–96. DLKŽ 2006: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Šeštas (trečiasis elektroninis) leidimas, ats. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. DLKŽ 2012: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Septintas, pataisytas ir papildytas leidimas, ats. red. S. Keinys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Drezens E. 2002: Zinātniskās un tehniskās terminoloģijas internacionalizācija. Vēsture, pašreizējais stāvoklis un perspektīvas. Saīsināts un tulkots izdevums, Rīga: LU Latviešu valodas institūts. Drotvinas V. 2002: Ar lietuviški leksikologijos terminai? – Žmogus ir žodis 1, 18–21. Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Grabis R. 2006a: Par latviešu terminoloģijas attīstību un izstrādi. – Darbu izlase, Rīga: LU Latviešu valodas institūts, 221–229. Grabis R. 2006b: Zinātniskās terminoloģijas izstrāde un terminoloģijas vārdnīcu veidošana. – Darbu izlase, Rīga: LU Latviešu valodas institūts, 252–259. Jakaitienė E. 1980: Lietuvių kalbos leksikologija, Vilnius: Mokslas. Jakaitienė E. 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Kaulakienė A. 2009: Lietuvių fizikos terminijos raida, Vilnius: Technika. Keinys S. 2005: Dabartinė lietuvių terminologija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Klimavičius J. 2005: Leksikologijos ir terminologijos darbai: norma ir istorija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. KTŽ 1990: Gaivenis K., Keinys S. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. Kvašytė R. 2008: [Rec.:] Valodniecības pamatterminu skaidrojošā vārdnīca. Sastādījis autoru kolektīvs Valentīnas Skujiņas vadībā. – Terminologija 15, 242–248. Laua A. 1981: Latviešu leksikoloģija. Otrs, papildināts izdevums, Rīga: Zvaigzne. Lyberis A. 2009: Žodžių atrankos problema „Dabartinės lietuvių kalbos žodyne“. – Leksikografijos teorija ir praktika, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 56–65. LK 1995: Barauskaitė J. ir kt. Lietuvių kalba 1. Leksikologija, fonetika, akcentologija, dialektologija, rašyba, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. LKE 1999: Lietuvių kalbos enciklopedija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKE 2008: Lietuvių kalbos enciklopedija. 2-asis patikslintas ir papildytas leidimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKTŽ 2008: Gaivenytė-Butler J., Keinys S., Noreikaitė A. Lietuvių kalbos terminų žodynai. Anotuota 1900–2005 m. bibliografijos rodyklė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), elektroninis variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005 – www.lkz.lt. LLVV 1972–1996: Latviešu literārās valodas vārdnīca, 1.–8. sēj., Rīga: Zinātne. LRST 1990: Terminologijos principai ir metodai. Lietuvos RST 1115–90 (ISO 704–87), Vilnius. LVV 2006: Latviešu valodas vārdnīca, Rīga: Avots. MTŽ 2005: Kvašytė R. Mokomasis terminologijos žodynėlis, Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla. Skujiņa V. 2002: Latviešu terminoloģijas izstrādes principi. Otrais, labotais un papildinātais izdevums, Rīga: Latviešu valodas institūts. SV 2008: Svešvārdu vārdnīca, Rīga: Avots. Šalkauskis S. 1991: Raštai 2, Vilnius: Mintis. TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Alma littera. VPSV 2007: Valodniecības pamatterminu skaidrojošā vārdnīca. Sast. aut. kol. V. Skujiņas vad., Rīga: LU Latviešu valodas institūts, Valsts valodas aģentūra. 138 Regina Kvašytė Lietuvių ir latvių kalbų terminų su šaknimi termin- mikrosistema THE MICROSYSTEM OF LITHUANIAN AND LATVIAN TERMS WITH THE ROOT TERMIN- A kutatás célja a litván és a lett terminológia metanyelvének hasonlóságait és különbségeit megállapítani analitikus-leíró és összehasonlító módszerek alkalmazásával. A fő litván és lett lexikográfiai és terminográfiai kiadványokból, valamint a terminológia tudományáról szóló különféle munkákból származó, a termin- gyökből képzett terminusok összehasonlítása alapján arra következtethetünk, hogy a termin- gyök produktív a szóképzésben, és könnyen használható terminusok alkotására mind a litván, mind a lett nyelvben. A litván és lett terminusok összehasonlításakor néhány szempontot vettek figyelembe, mindenekelőtt a fogalmak terminológiai jelentését és megfelelő elnevezéseit. A litván és lett terminusok egy része hasonló, némelyikük azonban csak első pillantásra tűnik hasonlónak (például a terminologija és a terminoloģija). Nehéz megállapítani az egyes terminusok szerzőjét, bár ez néha lehetséges. A litván forrásokban tizenhárom, a lett forrásokban pedig huszonhét, a termin- gyököt tartalmazó egyszavas terminust találtak. Mivel a lett terminusok mintája nagyobb, a litván megfelelővel nem rendelkező lett terminusok száma is nagyobb; a litván terminusok közül pedig csak háromnak – a terminija, terminotyra and terminynas – nincs megfelelője a lett nyelv terminológiai rendszerében. A litván mintában egyetlen összetétel (terminotyra) szerepelt, amely a termin- gyököt tartalmazza. A többi terminus elő- és/vagy utóképzős származék volt (az alapszó, a terminas [’terminus’] kivételével). A lett nyelvben – a litvántól eltérően – az összetételek dominálnak (ebben a mintában tíz terminus összetétel volt). A litván szótárakban ötvenhárom összetett terminust találtak, a lett szótárakban pedig tizenhatot. Megfigyelhető, hogy bizonyos terminusképzési minták dominálnak: mind a litvánban, mind a lettben vannak olyan összetett terminusok, amelyek alárendelt tagja egyes vagy többes számú birtokos esetben áll. A lett nyelvben – a litvántól eltérően – mindössze egy olyan terminust találtak, amely a termin- gyökből képzett melléknévvel jött létre (melléknevet könnyebb a terminoloģija származékból alkotni). A termin- gyök mikrorendszere mind a litván, mind a lett nyelvben meglehetősen fejlett, és tovább bővíthető, mivel új terminusok alkotására is van lehetőség. A terminusalkotás különösen produktív módja az összetett terminusok képzése; a lett nyelvben az összetételek alkotására irányuló tendencia miatt az egyszavas terminusok képzése is gyakori. Beérkezett: 2013-11-11 Regina Kvašytė Šiauliai Egyetem P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai E-mail: [email protected] Terminologija | 2013 | 20 139