Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga

A Terminológiai Bizottság (1945–1971) tevékenységének áttekintése Kazimieras Gaivenis születésének 80. évfordulójára ALBINA AUKSORIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet KULCSSZAVAK: Terminológiai Bizottság, terminusok, Kazimieras Gaivenis, a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyvei A litván terminológia szervezett rendezése az első Terminológiai Bizottság (1921–1926) működésével kezdődött, amely mindössze öt évig tartott (bővebben lásd: Palionis 1979: 268–269; Keinys 2012: 38–41; Auksoriūtė 2011: 80–91). A cikkben tárgyalt Terminológiai Bizottság a háború után kezdte meg munkáját, amikor „a köztársaság terminológiai munkájának megszervezése és koordinálása érdekében 1945-ben a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett Terminológiai Bizottságot hoztak létre, amelyet 1951-ben a Litván Nyelvi Intézethez helyeztek át (1952-től, az intézetek egyesítése után a LTSR MA Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének Terminológiai Bizottsága nevet viselte)” (Keinys 2012: 65). A cikk megírásához a Litván Nyelvi Intézetben őrzött Terminológiai Bizottsági jegyzőkönyveket használták fel. A cikk a Terminológiai Bizottság 1951-től 1971 végéig végzett munkáját vizsgálja, amikor megalakult a LTSR MA Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanács. A Terminológiai Bizottság 1945 és 1951 közötti munkájáról nem találtak információt. A cikk célja, hogy bemutassa a Terminológiai Bizottság tevékenységét, munkamódszereit és alapelveit, értékelje a Terminológiai Bizottság jelentőségét a litván terminológia fejlődése szempontjából, valamint áttekintse a bizottság hosszú ideje hivatalban lévő titkárának, Kazimieras Gaivenisnek a bizottságban végzett munkáját. 1951. október 25-én tartották a Terminológiai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) első ülését, amelyen Juozas Balčikonis, Jonas Kruopas és Jonas Paulauskas vett részt. Ezen az ülésen megfogalmazták a Bizottság feladatait, 192 Albina Auksoriūtė Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga amint az első jegyzőkönyvben olvasható, munkája „kiterjed: a) a különböző területek terminusalkotási elveinek meghatározására, b) a terminológia területén meglévő idegen, burzsoá örökség elleni küzdelemre, c) a terminológiai munka koordinálására mind a Tudományos Akadémia keretein belül, mind az egész köztársaságra kiterjedően, d) a terminológiai kérdés népszerűsítésére (a sajtóban, konferenciákon)”1 (TKP 1951 12). A Bizottság tevékenységének irányait is meghatározták: „a) Megismerkedni a burzsoá örökséggel a terminológia területén; b) megismerkedni az egyes intézetek, állami kiadók és más intézmények e területen végzett munkájával, és azt szabályozni; c) megvitatni a benyújtott tervezeteket, válaszolni a felmerülő konkrét kérdésekre; d) a sajtóban írni terminológiai kérdésekről; e) megbízni Paulauskas Jonas felelős titkárt, hogy tekintse át a jelenleg nyomtatásra készülő litván irodalmi nyelvi szótár terminusait” (TKP 1951 1). Érthető, hogy a kitűzött feladatok között említették a b) pontot, ezt az akkori helyzet követelte meg, a tevékenységi irányok között szereplő a) pont – a terminológiai örökség megismerése – pedig világosan mutatja, hogy e Bizottság tagjai meg kívántak ismerkedni az első Terminológiai Bizottság munkájával, és munkájának folytatásában gondolkodtak. A Bizottság elnökévé J. Kruopast nevezték ki. A Bizottság második ülésén a terminológiai konferencia megszervezésének kérdését vitatták meg, és úgy döntöttek, hogy „1952 első félévében terminológiai konferenciát rendeznek Vilniusban, amely a terminusalkotás és -rendezés elveinek és irányelveinek meghatározását, a terminológiai munka koordinálását stb. szolgálja. A konferenciára meghívják a tudományos, művészeti, sajtó- és más intézmények, valamint szervezetek képviselőit” (TKP 1951 2). 1951 végén újabb bizottsági ülésre került sor, amelyen a mértékek és mérőeszközök terminusait vitatták meg. 1952-ben a Bizottság 13 ülését a Jogi terminusok szótárának3 megvitatására fordították; J. Kruopas és J. Paulauskas mellett az üléseken gyakran részt vett a szótár összeállítója, Alfonsas Žiurlys jogász, Chackelis Lemchenas, Bronius Kalinauskas és Vladas Bartusevičius. Az év végén megkezdték a Geológiai–földrajzi terminusok szótárának4 megvitatását (5 ülés), amelybe 1 A jegyzőkönyvekből vett idézetek hiteles formában szerepelnek, helyesírásukat nem javítottuk; csak a példákat emelte ki dőlt betűvel a cikk szerzője. A cikk a szótárak és intézmények megnevezéseit a jegyzőkönyvekben szereplő formában használja. 2 Az év után a jegyzőkönyv sorszáma szerepel. 3 A szótár 1954-ben jelent meg – Jogi terminusok szótára. [Litván–orosz.] Összeállította A. Žiurlys; szerkesztőbizottság: J. Bulavas, K. Jablonskis (felelős szerkesztő), J. Žiugžda, A. Žiurlys; a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának Történeti és Jogi Intézete, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1954. – 240 p. 4 A geológia és a fizikai földrajz terminusainak szótára. [Orosz–litván.] Szerző: V. Gudelis; a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának Geológiai és Földrajzi Intézete, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1956. – 220 p. Terminologija | 2014 | 21 193 1. ábra. A Terminológiai Bizottság 2. számú jegyzőkönyve 194 Albina Auksoriūtė Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga Megvitatásába bekapcsolódott a szerző, Vytautas Gudelis földrajztudós, valamint Vincentas Žemaitis filozófus. Megemlítendő az is, hogy a Bizottságnak a lefordítandó Lenin-művek terminusait is át kellett tekintenie; 1952-ben erre három ülést szenteltek. A március 29-i ülésen a terminológiai munka összehangolását tárgyalták. Nemcsak a nyelvészek, J. Kruopas és J. Paulauskas vettek részt rajta, hanem a Tudományos Akadémia más intézeteinek képviselői is: Klemensas Dauta, Jonas Mazelaitis, Jonas Kazlauskas, Kostas Doveika, Elzbieta Mikalauskaitė, Jurgis Lebedys, Stasys Bizulevičius, Teodoras Čyžas, Antanas Poviliūnas, Gerardas Žilinskas és V. Gudelis. Az ülés résztvevői beszámoltak az egyes szakterületek terminológiai munkájáról, feltárták annak hiányosságait, több szakember bevonását javasolták, tanácskoztak egy leendő konferenciáról, amelyen minden szakterület képviselői tájékoztatnának saját terminológiai munkájuk helyzetéről, és intézkedéseket javasolnának e munka szabályozására; elmondanák, hogyan gyűjtik és vitatják meg a terminusanyagot, valamint melyek a terminusok forrásai. 1952-ben J. Paulauskas, Vytautas Būda és V. Žemaitis voltak a Bizottság titkárai. 1953 elején a Bizottság befejezte a Geologijos–geografijos terminų žodyną áttekintését, és gyakorlatilag az egész évben az Ekonominių terminų žodyną5 tárgyalta. Ahogy a jegyzőkönyvben olvasható, azon az ülésen, amelyen megkezdődött az Ekonominių terminų žodynas tárgyalása, „<...> megállapodtak a terminusok megvitatásának módszeréről: az üléseken csak azokat a terminusokat tárgyalják, amelyek valamilyen kétséget vetnek fel. Az ülésekre előzetesen, a megvitatandó anyag áttanulmányozásával készülnek fel” (TKP 1953 12). 1953-ban 41 ülésre került sor; a Bizottság munkájába 1953-tól bekapcsolódott Bronė Vosilytė és Napalys Grigas nyelvész. 1954-ben a Bizottság a gimnasztika és a matematika terminusait tekintette át; utóbbiak tárgyalásán részt vettek a Vilniusi Egyetem Matematikai Karának képviselői és az Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó képviselője. Októberben megkezdődött a Botanikos terminų žodynas6 tárgyalása, amelyen a Vilniusi Egyetem, a Pedagógiai Intézet, az Erdészeti Technikum, a Biológiai Intézet és a Tudományos Kiadó képviselői vettek részt. A szótár tárgyalásának megkezdésekor megvitatták annak jellegét és felépítését, és úgy döntöttek, hogy „<...> botanikai terminusok (a növénynevek nélkül) litván–orosz szótárát kell elkészíteni, növénynév- 5 Orosz–litván közgazdasági terminológiai szótár=Русско–литовский словарь экономических терминов. Szerkesztőbizottság: K. Meškauskas (felelős szerkesztő), A. Poviliūnas, V. Puronas, A. Skupeika, Vilnius: Mintis, 1966. – 292 p. 6 Botanikai terminológiai szótár. Összeállította a Botanikai Szótár Bizottsága; szerkesztette J. Dagys (főszerkesztő), A. Lekavičius, V. Mališauskienė; a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának Botanikai Intézete és a Litván SZSZK Botanikai Társasága, Vilnius: Mintis, 1965. – 664 p. Terminologija | 2014 | 21 195 a terminusok magyarázatait, ahol szükséges, latin terminussal megadva” (TKP 1954 13). 1954-ben a Terminológiai Bizottság 24 alkalommal ülésezett. A botanikai terminusok tárgyalása 1955-ben is folytatódott; a Bizottság abban az évben 52 alkalommal ülésezett. A már említett botanikai terminusokon kívül a sport (evezés, műugrás, úszás, ökölvívás, vízilabda, vívás), az orvostudomány és az állattan terminusait is megvitatták. Decemberben megkezdték a kémiai terminusok tárgyalását. 1956-ban 42 ülésre került sor, amelyeken folytatták a kémiai terminusok tárgyalását, emellett a műszaki, állattani, anatómiai és kertészeti terminusokat is vizsgálták. A Bizottság nemcsak terminusokat elemzett, hanem általánosabb nyelvi kérdésekkel is foglalkozott. Például az 1956. augusztusi 31. jegyzőkönyvben ez áll: „A vilniusi végrehajtó bizottság mellett létrehozott cégtábla- és hirdetésellenőrző bizottság három ülésen végigjárta a Sztálin sugárutat és a Gorkij utcát, és megállapította, hogy sok cégtáblán litván és orosz nyelvi hibák vannak, illetve egyébként sem felelnek meg a szabványoknak. Úgy döntöttek, hogy követelni kell a nem megfelelő cégtáblák vagy hirdetések kicserélését. A bizottság határozatát a vilniusi végrehajtó bizottság megküldi a nem megfelelő cégtáblák vagy hirdetések ügyében érintett intézmények vagy vállalatok vezetőinek” (TKP 1956 31). 1956-ban Antanė Kučinskaitė és Kazys Ulvydas nyelvészek kapcsolódtak be a Bizottság munkájába. 1957-ben a Bizottság valamivel ritkábban ülésezett – 31 ülésre került sor, amelyeken főként a Medicinos terminų žodyno7 és a Fizikos terminų žodyno8 terminusait tárgyalták. A Medicinos terminų žodynas tárgyalása 1958–1959-ben is folytatódott. Az orvosi terminusokon kívül 1958-ban a varrástechnológia, 1959-ben pedig a Melioracijos terminų žodyno9 és a Chemijos terminų žodyno10 terminusait is áttekintették. 1958-ban a Bizottság 53, 1959-ben 30 alkalommal ülésezett. 1953 márciusától 1956 közepéig V. Bartusevičius volt a Bizottság titkára, 1956–1957-ben N. Grigas látta el a titkári teendőket, 1957 szeptemberétől 1959 novemberéig pedig Vitas Labutis. Az 1959. november 13-i ülésen első alkalommal vett részt és látta el a titkári feladatokat Kazimieras Gaivenis. Ezen az ülésen még a kémiai szótárat is tárgyalták- 7 A szótár csak 1980-ban jelent meg – Orvosi terminológiai szótár. Szerzők: V. Astrauskas, S. Biziulevičius, S. Pavilo-nis, A. Vaitilavičius, A. Vileišis, Vilnius: Mokslas, 1980. – 996 p. 8 Fizikai terminológiai szótár. Szerkesztette P. Brazdžiūnas; a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának Fizikai és Matematikai Intézete, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1958. – 124 p. 9 Meliorációs terminológiai szótár=Словарь мелиоративных терминов. Szerző: J. Čeičys; a Litván Hidrotechnikai és Meliorációs Tudományos Kutatóintézet, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1960. – 284 p. 10 Kémiai szótár. Szerző: K. Daukšas, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, 1960. – 452 p. 196 Albina Auksoriūtė | Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga nem terminusok, hanem decembertől kezdve gyakorlatilag az egész 1960-as évben botanikai terminusokat tárgyaltak. 1960-ban a Bizottság 19 ülést tartott, amelyeken a nyelvészek, J. Kruopas, K. Gaivenis és Antanas Balašaitis mellett botanikusok is részt vettek: Jonas Dagys, Petras Bluzmanas, Kazys Brundza, Jonas Geležėvičius, Algirdas Lekavičius, Vincentas Urbonas, Antanas Minkevčius, Valerija Mališauskienė, Marija Ivanauskienė, Vytautas Galinis és mások. Botanikai terminusok szótárát a Bizottság 1961-ben is tovább tárgyalta; emellett abban az évben további 8 ülést szenteltek a Orvosi terminusok szótára kiegészítéseinek, 4 ülést a Közgazdasági terminusok szótárának, egyet pedig a litván–orosz–angol csillagászati terminusok gyűjteményének megvitatására. 1961-ben összesen 23 bizottsági ülést tartottak; a titkár K. Gaivenis volt. Figyelemre méltó, hogy a Botanikai terminusok szótárának tárgyalásakor a Bizottság jóváhagyta a botanikában használatos színnevek jegyzékét is. A jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a Bizottság nem minden évben működött aktívan: 1962-ben 7 alkalommal ülésezett, és botanikai, irodalmi, képzőművészeti, valamint fogászati terminusokat tárgyalt. 1963-ban mindössze egy ülést tartottak, amelyen képzőművészeti terminusokat vizsgáltak; 1964-ben pedig 7 ülésen a fogászat, a távközlés, a pedagógia, a kriminalisztika és a botanika terminusait, valamint a konyhai berendezések megnevezéseit vitatták meg. 1965–1968 a Bizottság számára munkás évek voltak: 1965-ben és 1966-ban egyaránt 19 ülést tartottak, 1967-ben a Bizottság 16-szor, 1968-ban pedig 22-szer ülésezett. Az 1965-ös ülések többségét a kriminalisztikai terminusoknak szentelték; emellett balett-, meteorológiai és botanikai terminusokat, továbbá a zárak típusainak és alkatrészeinek megnevezéseit is megvitatták. 1966-ban a Bizottság folytatta a kriminalisztikai terminusok tárgyalását, és jóváhagyta a növény- és gombaneveket; 1967-ben felülvizsgálta a növény- és gombaneveket, valamint néhány rovartani és zenei terminust; 1968-ban ismét a növényneveket tárgyalta, továbbá zenei és kriminalisztikai terminusokat hagyott jóvá. 1968. június 20-án a Bizottság az építőipari terminusok megvitatásának megszervezéséről tanácskozott. „A „Statyba ir architektūra” folyóiratban válogatott és megvitatott terminusgyűjteményeket kell közzétenni. Különös figyelmet kell fordítani azokra a terminusokra, amelyeket helytelenül fordítanak oroszból” (TKP 1968 154). 1969-ben és 1970-ben a Bizottság mindössze 6-6 alkalommal ülésezett, és kizárólag növény- és gombaneveket tárgyalt, kivéve egy 1969-es ülést, amelyen az iskolai csillagászati tankönyv terminusait vitatták meg. A növény- és gombanevek tárgyalásakor a botanikusok mellett a nyelvészek közül csak K. Gaivenis vett részt az üléseken. Terminologija | 2014 | 21 197 2. ábra. A Terminológiai Bizottság 80–81. számú jegyzőkönyvei 198 Albina Auksoriūtė Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga 1971-ben megváltozott a Bizottság összetétele: munkájába bekapcsolódtak Jonas Klimavičius és Angelė Kaulakienė nyelvészek, néhány ülésen pedig K. Ulvydas és Pranas Kniūkšta is részt vett. Abban az évben összesen 33 ülést tartottak; titkáruk J. Klimavičius volt, mindössze két ülésen K. Gaivenis, egyen pedig Teresė Guogaitė látta el a titkári feladatokat. 1971-ben a varrodai berendezések, a koreográfia, a fototechnika, a vízépítés, a hőtechnika, a cipőipari anyagismeret, az akusztika, az iratkezelés, a botanika, a szociológia és más területek terminusait tárgyalták. Ahogyan St. Keinys írja: „[a] köztársaságban kibővülő terminológiai munka során a kizárólag nyelvészekből álló, társadalmi alapon működő bizottság már nem volt képes átfogni a litván terminológia rendezésének megszervezésével és koordinálásával kapcsolatos valamennyi felmerülő feladatot. Ezért a Terminológiai Bizottság kezdeményezésére előkészítő munkálatokat végeztek e tevékenység szervezeti átalakítására” (Keinys 2012: 66). A Litván Központi Állami Levéltár R-1034 fondjában őrzött, a Terminológiai Tanács működésével kapcsolatos ügyek 2. számú jegyzékében található egy egyoldalas dokumentum, amelynek címe: A Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanács tevékenysége, 1971–1982. A dokumentumot Vytautas Mažiulis akadémikus, a Terminológiai Tanács elnöke és K. Gaivenis titkár írta alá. A dokumentum szerint a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanácsot a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Elnökségének 1971. december 7-i, 383. számú határozatával hozták létre, a Litván SZSZK Minisztertanácsának 1971. november 22-i, 451. számú határozata alapján (az LCVA R-1034 fondjának igazolása). A jegyzőkönyvi határozatokból és megjegyzésekből megtudhatjuk, hogyan dolgozott a Bizottság, és milyen munkamódszereket követett. Nem minden jegyzőkönyv részletes: az 1951–1959-es jegyzőkönyvek többnyire csak azt rögzítik, hány terminust, illetve mely szakterületek vagy szótárak terminusait tárgyalták, és külön jegyzékek, szótárkéziratok vagy kartotékok megtekintésére utalnak. Miután K. Gaivenis lett a titkár, a jegyzőkönyvek több információt tartalmaznak: rendszerint felsorolják az ülésen megvitatott és elfogadott terminusokat, továbbá számos terminusjavítást és javaslatot, valamint a tárgyalt terminusokhoz kapcsolódó megjegyzést közölnek. A Bizottság tagjai és résztvevői előzetesen megismerkedtek a tárgyalandó anyaggal, az ülésen pedig azokat a terminusokat vitatták meg, amelyeket a nyelvészek véleménye szerint javítani vagy pontosítani kellett, illetve amelyek a nyelvészek vagy az adott szakterület szakemberei számára kétségesnek tűntek. Egy előkészített terminológiai szótár tárgyalásának megkezdésekor általában nemcsak az anyag megvitatásának általános kérdéseit vették sorra, hanem a szótár felépítését, valamint az adott szakterület terminusainak alkotását és képzését is. Például, Terminologija | 2014 | 21 199 az Ekonominių terminų žodyno „o” betűjének tárgyalásakor: „<...> úgy döntöttek, hogy a közgazdászoknak azt javasolják, ne orosz–litván, ahogyan eddig készült, hanem litván–orosz szótárt állítsanak össze, mivel a litván gazdasági terminológia rendezése áll előttünk, csak orosz fordítások megadásával” (TKP 1953 24). Az 1955. december 12-i jegyzőkönyvben ez áll: „A nyomtatásra készülő kémiai szakszótár anyagának megismerése után az általános kérdéseket vitatták meg. Úgy döntöttek, hogy a litván nyelvben minden alkoholt -olis végű szóval neveznek meg, a szénhidrogéneket pedig -(n)as végűvel; kivételt képez a benzolas (mivel ez szénhidrogén). Az -idė végű terminusokat a végén ė-vel írják, ahogyan más szakterületek terminológiájában is. Úgy döntöttek, hogy kettőnél több szóból álló összetételeket nem alkotnak. Megállapodtak abban, hogy a -uoti képzőt kenés jelölésére használják, a -inti képzőt pedig arra, hogy valamit valamivel bevonjanak, például: sidabruoti, nikeliuoti, deruoti, de dervinti, anglinti. Fémmel dengti – nem traukti; a baltalas és mėlis helyett a baltasis, mėlynasis alakokat vezessék be, mint más színek esetében; a nitro- előtagot egybe kell írni az összetétel tagjaival, például: nitrojunginys” (TKP 1955 47). 1964-ben megvitatták az Iskolai Tudományos Kutatóintézet által készített Pedagogikos ir psichologijos terminų žodynėlis című kiadványt; az ülés jegyzőkönyve szerint „megvitatták és megállapították a kis szótár néhány lexikográfiai hiányosságát: a címszócsaládok kialakítása nem mindenütt megfelelő, az összetett terminusok fajmegjelölő jelzői nem névmási alakban szerepelnek, a litván megfelelőknél hangsúlyozási hibák is előfordulnak <...>. Számos hiányosságra hívta fel a figyelmet Kruopas elvtárs, amikor a helytelenül alkotott új szavakról és az irodalmi nyelvben nem használatos összetett terminuselemek alakjairól beszélt” (TKP 1964 83). A Bizottság nem mindig hozta meg döntéseit egyhangúlag és egyetértésben; a nyelvészek és a szakemberek olykor hosszan vitatkoztak, és ha nem jutottak döntésre, a kérdéseket a következő ülésre halasztották, abban állapodva meg, hogy a nyelvészek ellenőrzik a vitatott szavakat a szótári cédulaanyagban, vagy a szakemberek tisztázzák a fogalmat. Az 1953-as jegyzőkönyv például ezt írja: „A terminusok egy része eldöntetlen maradt, mert a Közgazdasági Intézet képviselője nem tudta pontosan megmagyarázni a jelentésüket. Úgy döntöttek, hogy a fogalmak tisztázása után később megvitatják őket” (TKP 1953 18). A köztük folytatott vitákat többször is jegyzőkönyvbe vették, például: „Sokat vitatkoztak az atsistatymas szó (szövetregeneráció) jelentéséről, latinul restitutio, oroszul восстановление. Végül az orvosok elfogadták az audinių ataugimas (‘szöveti újranövekedés’) kifejezést” (TKP 1959 1); „Sokat vitatkoztak az paveikslas: vaizdas: reginys használatáról, de végül nem jutottak egyetértésre: egyesek azt javasolták, hogy az образ jelentésében a meninį paveikslą (‘művészi kép’), mások a vaizdą (‘képet’), megint mások az atvaizdą (‘ábrázolást’) javasolták” (TKP 1963 80). Amint a jegyzőkönyvekből kitűnik, a Bizottság sokat vitázott a nemzetközi terminusokról, és szabályozta írásmódjukat; például a matematikai terminusok tárgyalásakor úgy határoz- 200 Albina Auksoriūtė Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga például: „A abscissa, irányvonal, ekvidisztáns, epiciklois, evoluta típusú terminusokat ė végződéssel kell írni; kivételt csak néhány olyan szó esetében kell tenni, amelyek már meghonosodtak az a végződéssel. A görög eredetű, ellipszis, genezis, szintaxis típusú szavakat ė végződéssel kell írni, nem pedig is végződéssel. A fókusz, mínusz, szinusz, plusz típusú terminusokat kettős végződéssel kell használni, nem pedig fokus, minus, sinus alakban stb.“ (TKP 1954 9); „Az -ulla végződésű latin eredetű szavakat litvánul -ulė végződéssel kell írni“ (TKP 1955 44); a Botanikai szakkifejezések szótára terminusainak megvitatásakor a következő határozat született: „A zoospora, akrospora, autospora és hasonló nemzetközi szavakban maradjon meg az a végződés, a második tagként a „-spora” elemet tartalmazó, litván képzésű szavakat viszont ė végződéssel kell írni, vagyis: buožiasporė, aukšliasporė stb. A Szótárban a dendrariumas, alpinariumas, rozariumas alakokat kell használni (vö. simpoziumas, lektoriumas, akvariumas, planetariumas stb.), nem pedig a dendrarijus, alpinarius, planetarijus és hasonló alakokat. <...> Posekcijė (nem posekcijys // posekcijis)“ (TKP 1965 101). Figyelemre méltó, hogy a K. Gaivenis által írt jegyzőkönyv megjegyzései az ő véleményét is tartalmazzák: „K. Gaivenis úgy vélte, hogy az első típusú nemzetközi szavakban a szóvégi a ė-re változtatása gyakran nem az eredeti forrásnyelvi magánhangzó megőrzésére irányul (vö. a litván sintaksė és a görög sinntaksis alakot), és nem is az orosz nyelv hatása (vö. синтаксис). Nem is kizárólag a német nyelv hatásáról van szó (vö. a litván molekulė, a német Molekül // Molekel). Ez a tendencia részben egybeesik az angol, a francia és a német nyelv tendenciáival, de ez nem jelent semmi rosszat“ (TKP 1965 101). Emellett annak az ülésnek a jegyzőkönyvében, amelyen a középiskolai csillagászati tankönyv terminusait vizsgálták, a következő javítások szerepelnek: „<...> apogėjus (nem apogejis), albedas (nem albedo), perigėjus (nem perigejis)“; K. Gaivenis pedig a megjegyzésekben ezt írta: „Apogėjus < latinul apogaeum, < görögül Apogaion; vö. múzeum: < latinul museum, < görögül Museion; trófea: < latinul trophaeum, < görögül tropaion stb.“ (TKP 1969 169). Tehát nyilvánvaló, hogy a szakemberekkel végzett munka során K. Gaivenis világos indoklással támasztotta alá javítási javaslatait. Az 1967. októberi ülésen, amelyen részt vettek a II. köztársasági zenetudományi konferencia résztvevői, valamint K. Ulvydas, Kazimieras Kuzavinis és K. Gaivenis nyelvészek, a következőket vitatták meg: „1. A zeneszerzők kereszt- és vezetéknevének írásmódja; 2. A zeneművek címeinek írásmódja; 3. Egyes zenei terminusok használata és írásmódja.” Úgy döntöttek: „Mindenki egyetértett abban, hogy džiazas alakban kell írni, nem pedig džazas formában; mint például: džiunglės, nem pedig džunglės, továbbá klavyras, < németül Klavier, nem pedig klaviras stb.; mundštukas (=pūstukas), „Marselietė”, nem pedig „Mar-seljera”; repriza (=sangrąža), foršlagas (=priešgaidė), koncertas smuikui, nem pedig smuiko koncertas; a balett címe „Eglė žalčių karalienė”, nem pedig „Eglės žalčių karalienės” baletas stb.” (TKP 1967 137ᵃ). Amint a bemutatott Terminologija | 2014 | 21 201 idézetek, néhány kölcsönzött terminust úgy döntöttek, hogy litván megfelelőkkel helyettesítenek. E jegyzőkönyv megjegyzéseiben K. Gaivenis ezt írta: „Sokat vitatkoztak a zeneszerzők családnevének nyelvtani alakításáról: a nyelvészek a nevek ragozását javasolták, például Bizė, de hiányos ragozással, a zenetudósok viszont inkább a Bize alakot írják, és így tovább.” (TKP 1967 137ᵃ). A Bizottság a nemzetközi szavakból képzett származékok képzését is megvitatta, és az ilyen terminusok képzési elveit tárgyalta, például: „A sub előtagú szavaknál a második tag végződését ne változtassuk meg: subtropikai, albérlő, alvállalkozó stb.” (TKP 1952 20); „Az Ambulakralinės – ambulakrinės típusú terminusokat, ha van rá litván főnév, képző nélküli főnevekből alkossuk, -al- nélkül; ha pedig ilyen főnév a litvánban nincs, közvetlenül más nyelvekből vegyük át az -al- képzős alakot” (TKP 1955 45); a Kémiai terminusok szótára tárgyalásakor úgy határoztak: „Azokat az összetett terminusokat, amelyek első tagja idegen szó (bi-, di-, poli- stb.), az -inis képzővel használjuk (vö. bimetalinis stb.). Ha mindkét tag litván, vegyük figyelembe szerepüket a determinatív összetételben, és az -inis képzőt csak ott használjuk, ahol nem lehet nélküle boldogulni” (TKP 1959 29). Kétségtelen, hogy a Bizottság a nemkívánatos jövevényszavak vagy tükörfordítások helyett litván terminusokat javasolt, bár a jegyzőkönyvekben nem sok ilyen javítás szerepel, mivel azok többnyire a jóváhagyott terminusok jegyzékeit tartalmazzák; egy-egy javítás azonban található, például a Közgazdasági terminusok szótára tárgyalásakor úgy határoztak, hogy „a cukrászati készítményeket gyártó üzem kifejezést a cukrászati termékeket gyártó üzem kifejezésre kell cserélni, a fabrikatát termékre, a félkész terméket pedig féltermékre; a hamisítvány mellett szinonimaként fel kell venni a hamisítványt <...>” (TKP 1954 1(42)); „A jogászok semmiképpen sem fogadták el, hogy a доведение до самоубийства kifejezést privarymas iki nusižudymo alakban fordítsák, hanem a privedimas iki nusižudymo alakot javasolják, holott ez a szerkezet tükörfordítás, és nyelvünktől teljesen idegen; vö. könnyekig hajszolta (nem vezette!) [valakit]; haragját olyan fokra hajszolta, amit az indiaiak „mucs”-nak neveznek (J. Balčikonis Hauff-mesefordításából) stb.” (TKP 1960 48); „<...> A baladona helyett kizárólag a šunvyšnė alakot használjuk. <...>” (TKP 1961 49). A Bizottság a tárgyalt terminusokkal szemben nyelvi és logikai követelményeket egyaránt támasztott. A terminusok egyik legfontosabb nyelvi követelménye a „<...> helyesség – vagyis az egyeztetés a hangsúlyozási, helyesírási, nyelvtani, szóalkotási, nyelvtani alakítási és használati szabályokkal” (Gaivenis 2002: 36). A helyesség követelményével összefüggő javítások egy részét már tárgyaltuk, de még néhány javítási példát meg kell említeni. A Bizottság egyes összetett terminusokat javított, például: pašalotyra (=išalotyra) (TKP 1952 26); pelkiamokslis (=pelkėtyra) (TKP 1953 3); upėmokslis (=upėtyra) (TKP 1953 6); „<...> 202 Albina Auksoriūtė Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga a terminusokban a vamzdžiogaudis, vamzdžiolaidis alakokban a kötőhang ne o, hanem a legyen” (TKP 1953 11). A jegyzőkönyvekben közölt, a Bizottság által jóváhagyott terminusjegyzékekből látható, hogy az összetett terminusok fajtajelölő tagjai névmási alakban szerepelnek, például: slankusis vamzdelis, jungiamasis varžtelis (TKP 1965 93); paprastasis šiaudenis, puošnioji bajorė (TKP 1966 114). Az ilyen típusú javításokból csak egy-két példát említenek, például: „A terminusban a melléknév névmási alakját használjuk – sausasis rūkas” (TKP 1953 11); grynieji pinigai (nem gryni pinigai) (TKP 1966 113). A jegyzőkönyvekben valamivel több olyan javítás található, ahol az összetett terminusok -inis, -ė képzős melléknévi fajtajelölő tagjait birtokos esetre cserélik, például: arbitražinė komisija (=arbitražo komisija), teism(in)ės psichiatrijos ekspertas (=teismo psichiatrijos ekspertas) (TKP 1952 17); prekybinis tarpininkas (=prekybos tarpininkas); techninis ekspertas (=technikos ekspertas), darbinės santaupos (=darbo santaupos) (TKP 1952 20); rutulinė išpiova (=rutulio išpiova), skaitinė ašis (=skaičių ašis) (TKP 1954 10); cheminė pramonė (=chemijos pramonė) (TKP 1959 27). Néhány további példa összetett terminusok javítására a jegyzőkönyvekből: aktyvinė rinkimų teisė (=aktyvioji rinkimų teisė), individualinis užsakymas (=individualus užsakymas), neteisėtas užsiėmimas gydytojavimu (=neteisėtas gydytojavimas) (TKP 1952 17); miškui kirsti bilietas (=miško kirtimo bilietas), išimtinė būklė (=ypatingoji būklė) (TKP 1952 19); karo vedimas (=kariavimas), karinė apskaita (=karinė įskaita) (TKP 1952 20); palaikinis (=laikinis (užmokestis, atlyginimas)), padieninis (=dieninis (užmokestis, atlyginimas)) (TKP 1953 28). A Bizottság a tárgyalt terminusokkal szemben logikai követelményeket is támasztott, figyelmet fordítva a pontosságra, a rendszerszerűségre és a motiváltságra; ezt K. Gaivenis jegyzőkönyvekben szereplő megjegyzései is mutatják, például: „Doc. Ivanauskienė azt javasolta, hogy a plačialapių lapuočių m. [miškai] terminus helyett mindenütt a baltmiškis terminust használják. (Ezt a terminust a „Lietuvos TSR fizinė geografija” című műben, a Litvánia erdeiről szóló fejezetben használja.) Ez a terminus azonban azért kényelmetlen, mert 1) a smulkialapių miškas terminus továbbra is megmaradna, 2) a baltmiškis rendszerint bármilyen lombos erdőt jelent (лиственный лес). Vö. „Sportinių term. žod.” 165. o., A. Baran. „Anykščių šilelis”: „Kai balto miško lapeliai mirgėjo...” (TKP 1959 30); „<...> az ilgasnapį bastutį terminust a stepiniu bastučiu terminusra kell cserélni (mivel az első melléknév nem felel meg az említett növény morfológiájának) (TKP 1960 41); „A konyhai berendezések elnevezéseit tárgyalták – a dešros pjaustymo mašinėlė (mašinėlė dešrai pjaustyti, dešros pjaustomoji mašinėlė) helyett a dešros pjaustytuvas használatát határozták el. Elfogadták továbbá a plaktuvas, skustuvas és hasonló elnevezéseket, <...>” (TKP 1964 85). Terminologija | 2014 | 21 203 A jegyzőkönyvek anyaga azt mutatja, hogy a Bizottság munkája során a következetesség elvét is betartotta: fontos ok nélkül nem változtatta meg a már használatban lévő terminusokat, például: „<...> másodszor is megvitatták a plokštuma és a plokšmė kérdését. Arra a következtetésre jutottak, hogy mindkét szó ugyanazt jelenti, ezért úgy határoztak, hogy a régebbi hagyományú plokštumą alakot hagyják meg” (TKP 1954 10); „<...> A javasolt bambažolės helyett a szokásos linãžolės alak használatát határozták el. 4. Az előforduló bajano, inžyro helyett csak a figmedis használandó, a DLKŽ-nek megfelelően” (TKP 1961 49). A Bizottság két évtizedes működése alatt számos különböző szakterület terminusjegyzékeit vitatta meg, és több mint tíz terminológiai szótárt tekintett át (Jogi terminusok szótára, Geológiai-földrajzi terminusok szótára, Orvosi terminusok szótára, Meliorációs terminusok szótára, Kémiai terminusok szótára, Botanikai terminusok szótára, Közgazdasági terminusok szótára, Textilipari terminusok értelmező szótára, Irodalmi terminusok szótára, Műszaki terminusok (közleménysorozat), Kriminalisztikai kézikönyv stb.). Munkáját St. Keinys találóan értékelte: „Ez a bizottság jelentős munkát végzett azzal, hogy a különböző szakterületek szakembereit a litván terminológia rendezésére irányuló nagyobb figyelemre ösztönözte, és nyelvi szempontból átvizsgálta a megjelenő terminológiai szótárakat. <...> A Bizottság működésének éveiben lefektették a litván terminológia rendezésének további sikeres munkájához szükséges alapokat, megszilárdultak e munka később is fennmaradt, továbbfejlesztett formái és módszertana” (Keinys 2012: 65). Bármely testület munkájának értékelésekor fontos figyelembe venni az adott terület meghatározó személyiségeinek és tekintélyeinek hatását és tevékenységét is. A tárgyalt Bizottságot J. Kruopas nyelvész vezette, akiről St. Keinys ezt írta: „A háború utáni években J. Kruopas volt a litván terminológia rendezésének legjelentősebb szervezője és e terület legnagyobb tekintélye” (Keinys 2012: 65). E szakterület másik tekintélye K. Gaivenis, a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet Terminológiai Bizottságának felelős titkára volt, akit a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának elnöke 1959. november 2-án nevezett ki e tisztségre; 1962. augusztus 1-jétől 1970. április 1-jéig ugyanennek a bizottságnak felelős szerkesztőjeként, később pedig tudományos munkatársként dolgozott. A Bizottság szervezési, dokumentumkezelési és gyakorlati terminológiai munkájának legnagyobb része rá hárult. A bizottsági üléseken szakemberek által összeállított terminológiai szótárakat és terminusgyűjteményeket vitattak meg; emellett az akkor működő intézetektől, társaságoktól, kiadóktól, szerkesztőségektől, gyáraktól, különféle szervezetektől és magánszemélyektől is érkeztek a Bizottsághoz terminusokkal kapcsolatos kérdések 204 Albina Auksoriūtė Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga 3. ábra. K. Gaivenis válasza az 1962. évi 306. számú levélre Terminologija | 2014 | 21 205 a terminológia iránt érdeklődő személyek. A Terminológiai Bizottsághoz érkező és onnan kimenő levelek aktájából11 kitűnik, hogy a Bizottsághoz beérkezett kérdésekre gyakorlatilag mind K. Gaivenis titkár válaszolt; emellett megjegyzéseket írt a szerzőknek a készülő terminológiai szótáraikról, azaz recenziókat írt ezekről a szótárakról. Példaként arra, milyen kérdéseket kapott a Bizottság, idézhető V. Lepšisnek, a Népgazdasági Tanács Élelmiszeripari Igazgatósága Konzerv-, Zsír- és Dohányipari Osztálya helyettes vezetőjének 1961. június 10-én küldött 7–2235. számú levele: „Az idei szezon kezdetétől a konzervipar egy új burgonyatermék gyártását tervezi. Ez vékony szeletekre (1 mm vastagra) vágott, zsírban sült, ropogós állagú burgonya lesz. Oroszul ezt a terméket „хрустящий картофель” vagy „чипсы” néven hívják. Mi a „traškučiai” elnevezést javasoljuk. Kérjük jóváhagyásukat, vagy tegyenek javaslatot más elnevezésre.” A Litván Nyelvi és Irodalmi Intézet Terminológiai Bizottságának felelős titkára, K. Gaivenis így válaszolt erre a levélre: „<...> közöljük, hogy чипсы fordítására a gruzdesiai alakot javasoljuk. A traškučiai szó erre a célra szintén megfelelő lehet, de a jelentése kissé túl tág.” Hangsúlyozni kell, hogy K. Gaivenis a Bizottságban nemcsak a terminológia gyakorlati szabványosítási munkáját végezte, és különböző szakterületek szakembereit tanította terminusok alkotására, hanem ezt a munkát tudományos kutatásokra is alapozta, elemezte a terminológia különféle problémáit, és tudományos munkáiban összefoglalta a litván terminológiaelmélet főbb kérdéseit. Ezért munkásságának jelentősége a litván terminológia szempontjából különösen fontos; a litván terminológia egyik meghatározó teoretikusa volt. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A Terminológiai Bizottság (1945–1971) ugyanazoknak a munkalapelveknek az alapján dolgozott, mint az első, háború előtti Terminológiai Bizottság: a nyelvészek az adott szakterületek szakemberei által készített terminológiai szótárakat vagy terminusgyűjteményeket azok összeállítóival közösen vitatták meg. 2. A Bizottság a megvitatott terminusokkal szemben nyelvi követelményeket támasztott, különös figyelmet fordítva a helyességükre, valamint logikai követelményeket is: a pontosságra és a rendszerességre törekedett. Emellett már hasz- 11 Ez az akta a Litván Nyelvi Intézetben található. 206 Albina Auksoriūtė Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga A régebben meghonosodott terminusokat fontos ok nélkül nem változtatta meg, és igyekezett követni az állandóság elvét. A Bizottság sokat tett a nemzetközi terminusok helyesírásának szabályozásáért, egyes tudományterületek összetett terminusainak mikrorendszereit rendezte, a kölcsönszavakat és tükörfordításokat litván terminusokkal cserélte fel, és így tovább. 3. A Bizottság több mint húszéves működése során jelentős munkát végzett a terminológia rendezése, ösztönzése és fejlesztése terén: nemcsak a készülő botanika, kémia, közgazdaságtan, fizika, földrajz, kriminalisztika, irodalom, orvostudomány, melioráció, műszaki tudományok, jog és más szakterületek terminológiai szótárait vitatta meg, valamint terminológiai kérdésekben tanácsot adott intézményeknek és vállalatoknak, hanem konferenciákat és szakértői megbeszéléseket is szervezett a litván terminológia megalkotása, fejlesztése és terjesztése érdekében. 4. A Bizottság eredményes munkáját elnöke, Jonas Kruopas docens, valamint Kazimieras Gaivenis doktor határozta meg, aki 1959 végétől a Bizottság titkára és szerkesztője volt. Amint a Bizottság jegyzőkönyveiből kitűnik, K. Gaivenis megalapozott észrevételei a nemzetközi terminusok helyesírásáról, a litván terminusok pontosságáról és rendszerszerűségéről, továbbá gyakorlati terminusalkotó és terminológiaszabályozó tevékenysége, valamint tudományos-elméleti munkái hozzájárultak ahhoz, hogy a litván terminológia a nyelvtudomány önálló ágává fejlődjön. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Auksoriūtė A. 2011: Terminologijos komisijos (1921–1926) veiklos apžvalga. – Terminologija 18, 80–91. Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Keinys St. 2012: Lietuvių terminologijos raida, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Az LCVA R–1034-es fondjának ismertetője – Ismertető a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Elnöksége mellett működő Tanácsok R–1034. számú fondjáról. Elérhető az interneten: <http://www.archyvai.lt/lt/fondai/moksliniai_tyrimai/lcva_fr1034_pazyma.html> (megtekintve: 2014-11-14). Palionis J. 1979: Lietuvių literatūrinės kalbos istorija, Vilnius: Mokslas. TKP 1951–1971: Terminologijos komisijos protokolai Nr. 1–207, saugomi Lietuvių kalbos institute. A TERMINOLÓGIAI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE (1945–1971) A második világháború után Litvániában megkezdte működését a Terminológiai Bizottság. A Tudományos Akadémia Elnöksége mellett hozták létre a terminológiai munka megszervezése és összehangolása céljából, majd 1951-ben áthelyezték a Litván Nyelvi Intézethez. A cikk a Terminológiai Bizottság tevékenységét, valamint munkájának módszereit és elveit ismerteti az 1951 és 1971 vége közötti időszakban, amikor a Bizottságot átszervezték a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanáccsá. Terminologija | 2014 | 21 207 A Terminológiai Bizottság munkáját az elsőéhez hasonló módon szervezték meg: egy-egy szakterület szakértői által készített szótárakat vagy terminusjegyzékeket litván nyelvészek és szakemberek közösen vitatták meg. A felülvizsgált terminusoknak meg kellett felelniük a nyelvi követelményeknek, különös tekintettel a szabályosságra, továbbá a pontosságot és rendszerszerűséget célzó logikai követelményeknek. Az állandóság elvét követték, és a használatban lévő terminusokat komoly ok nélkül nem változtatták meg. A Terminológiai Bizottság húszéves működése során jelentős munkát végzett a terminológia rendezése, ösztönzése és fejlesztése terén. Megvitatta a készülő botanika, kémia, büntetőjog, közgazdaságtan, földrajz, irodalom, melioráció, jog, orvostudomány, műszaki tudományok és más területek terminológiai szótárait, terminológiai tanácsadást nyújtott különböző intézményeknek, konferenciákat és szakértői megbeszéléseket szervezett a litván terminológia megalkotásáról, fejlesztéséről és terjesztéséről. A Terminológiai Bizottság sikeres működéséhez nagyban hozzájárult elnöke, Jonas Kruopas doktor, valamint titkára 1959 végétől és szerkesztője, Kazimieras Gaivenis. Gaivenis gyakorlati terminusalkotó és terminológiaszabályozó tevékenysége, valamint tudományos-elméleti munkássága hozzájárult ahhoz, hogy Litvániában a terminológia a nyelvtudomány önálló ágává fejlődjön. Beérkezett: 2014-11-27 Albina Auksoriūtė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] 208 Albina Auksoriūtė | Terminologijos komisijos (1945–1971) veiklos apžvalga