Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources)

1 0 Blanca Stella Giraldo Perez, A mikro-tartalom különbségei és hasonlóságai Christian Galinski and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) A különbségei és hasonlóságai A mikro-tartalom és a strukturált tartalom (Beleértve a terminológiákat és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrásokat) BLANCA STELLA GIRALDO PEREZ Center of Translation Studies, University of Vienna CHRISTIAN GALINSKI International Information Centre for Terminology (Infoterm) KULCSSZAVAK: eContent, tartalom-interoperabilitás, lexikai szemantika, strukturált tartalom, mikro-tartalom, terminológiai és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások (TLCR), tényszerű tudás, mikrotanulási objektumok (MLO), terminológiai adatok, lexikográfiai adatok 1. AZ eCONTENT FOGALMA Korábbi hozzájárulások rámutattak arra, hogy a tartalom fogalma – itt a digitális tartalom, amelyre általában „eContentként” hivatkoznak, értelmében – a különböző céloktól és az eltérő érdekeket követő szándékoktól függően számos értelmezés tárgya. Mivel az e-tartalomnak sokféle típusa létezik, ennek következtében a tartalomkezelő rendszereknek (CMS) is többféle típusa van: „Valójában a CMS inkább fogalom, mint termék. Olyan fogalom, amely folyamatok együttesét foglalja magában. Az intézményi igények gyakran nagymértékben egyediek (folyamataik és háttér-információs rendszereik heterogenitását tükrözve) …Továbbá a CMS-ek területének határai elmosódottak. Jelentős átfedések vannak a dokumentumkezelő rendszerekkel, a tudáskezelő rendszerekkel, a vállalati alkalmazásintegrációs rendszerekkel, az e-kereskedelmi rendszerekkel és a portálokkal. Azt is állítjuk, hogy jelentős (bár mindeddig általánosan el nem ismert) átfedések vannak az intranetes csoportmunka-rendszerekkel és a virtuális tanulási környezetekkel. Valójában kiderülhet, hogy ami az egyik intézmény számára „menedzselt tanulási környezet”, az egy másik számára CMS.” (Browning & Lowndes 2001: 2) A fentiek arra utalnak, hogy egyes CMS-ek átfedésben vannak a „menedzselt tanulási környezetekkel”, ami közvetve kapcsolatot jelez a tartalmak és a tanulási erőforrások között. Az e-tartalom kezdetben szöveges adatokból indult ki. Hamarosan nemcsak számos nyelv (és írásrendszer) létezését ismerték fel, hanem hamarosan Terminologija | 2014 | 21 1 1 vizuális adatok és végső soron multimédiás adatok. Ezek eContent had to be further extended to cover other kinds of language resources and non-linguistic data, such as graphical data, audio and audioa meglehetősen különböző adattípusok (a tartalomkezelés szempontjából) egyre gyakrabban fordulnak elő kombinált formában vagy egymással összekapcsolva, ami új megközelítéseket tett szükségessé a tartalomintegráció és a tartalom-interoperabilitás lehetővé tételéhez. Emellett a tartalomkezelés elméleti-módszertani szempontból általában nem tesz egyértelmű különbséget a következők között: • egyrészt a tartalom, másrészt az adat – információ – tudás1, • a tartalom nagy és kis entitásai (és a megfelelő tartalmi erőforrások), • strukturált és strukturálatlan tartalom. Ez gyakran jelentős akadályt képez a tartalom integrálhatósága és interoperabilitása előtt, amelyre napjainkban egyre több e-alkalmazásban van szükség (Giraldo & Galinski 2014). Ez a tanulmány a strukturált tartalom különböző kis entitásainak körét és azok szerepét vizsgálja számos alkalmazásban, a mikro-tartalommal összefüggésben elemezve. 2. TARTALOM-INTEROPERABILITÁS Ahogy fentebb említettük, az eContent korai koncepciói nem tettek különbséget a különféle tartalomtípusok között, sem a nagy tartalmi elemek – például egész adatbázisok – és azok bármely komponense között. Hamarosan több alkalmazási területen is szükségessé váltak a többnyelvű adatok (beleértve a különböző írásrendszereket is), például a termékés szoftverlokalizációban. A globalizáció ösztönözte a „nemzetköziesítési” megközelítések fejlesztését a lokalizáció megkönnyítése érdekében. Ehhez a tartalom strukturálásának magasabb fokára volt szükség, amelyhez különféle megközelítéseket dolgoztak ki – egyre inkább a „szemantikával” való megbirkózás céljával. 1980 körül kezdődtek a tartalom kis digitális objektumai2 szemantikai strukturálásának szabványosítására irányuló kísérletek – különösen az adatbázisokban rögzített és karbantartott objektumok esetében. Később másfajta tartalmakat is – amelyeket a modalitások szélesebb körében jelenítettek meg – feldolgoztak 1 Általánosságban elmondható, hogy a felhasználó szemszögéből az információ minden tartalom, míg a számítógépes programozó szemszögéből minden adat. (Boiko 2004: 5) 2 A „digitális objektumokat” tételeknek, egységeknek, rekordoknak, dokumentumoknak stb. is nevezik – ebben a tanulmányban a semleges „entitás” kifejezést használjuk. 1 2 Blanca Stella Giraldo Perez, A mikrotartalmi adatbázisok különbségei és Christian Galinski and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) hasonlóságai, valamint a mobil eszközök megjelenése tovább ösztönzi a továbbfejlesztett modalitások megvalósítását, többek között a fogyatékossággal élő személyek (PwD) támogatása érdekében az eHozzáférhetőség és az eBefogadás területén (Galinski & Beckmann 2012). Mondani sem kell, hogy ez a fejlemény az interoperabilitást annak minden aspektusában egyre fontosabbá teszi. Ezért a „Szoftverés tartalomfejlesztési alapelvekre vonatkozó ajánlás 2010” a szemantikai interoperabilitás alapvető követelményeiként a következőkre való alkalmasságot határozza meg: • többnyelvűség (a kulturális sokféleséget is beleértve), • multimodalitás és multimédia, • e-hozzáférhetőség és e-befogadás, • multi-channel presentations. Ezeket a szoftvertervezési folyamat és az adatmodellezés (beleértve a metaadatok meghatározását is) legkorábbi szakaszában, majd ezt követően valamennyi iteratív fejlesztési ciklus során figyelembe kell venni (MoU/MG 2012). Ez az ajánlás elkerülhetetlenül magasabb fokú strukturális összetettséget követel meg, amellyel magasabb fokú adat granularity of the data models. The European Interoperability Framework (EIF – referring to panAz európai e-kormányzati szolgáltatások) az interoperabilitást „az információs és kommunikációs technológiai (IKT-) rendszerek, valamint az üzleti they support to exchange data and enable sharing of information and knowledge” (IDABC EIF 2004: 5). This definition is biased towards folyamatok kommunikációs képességeként” határozza meg, miközben a tartalmi interoperabilitás tekintetében nem ér el megfelelő szintet. Mindazonáltal az interoperabilitás összetettségére utal azáltal, hogy megkülönbözteti a technikai, szervezeti és szemantikai interoperabilitást, amelyekhez döntéshozatali szinten hozzáadható a politikai interoperabilitás (országok vagy régiók között), valamint a stratégiai interoperabilitás (szervezeteken belül vagy szervezetek között) (Galinski 2008). A tartalmi interoperabilitás a technikai tartalomintegráción és a szemantikai interoperabilitáson egy lépéssel túlmutat, mivel (az emberek közötti kommunikáció értelmében) magában foglalja a szintaktikai, fogalmi és pragmatikai interoperabilitást. A tartalmi interoperabilitás tehát az integrált (és ennek ellenére esetleg heterogén) rendszerekben található adatokra és adatstruktúrákra – még inkább azonban az elosztott (és esetleg heterogén) tartalom-tárolókra vonatkozik, a tartalomkezelés alapvető követelményei, nevezetesen az „egyszeres forráskezelés” és az „erőforrás-megosztás” mellett. Egyetlen forrás vagy egyszeres Terminologija | 2014 | 21 1 3 forráskezelés (az egyszeres forrásból történő publikálásból származtatva) lehetővé teszi, hogy ugyanaz a tartalmi elem – amelyet csak egyszer tárolnak és tartanak karban – különböző dokumentumokban vagy különféle formátumokban, mindenféle alkalmazásban felhasználható legyen, miközben az erőforrás-megosztás lehetővé teszi a tartalmi entitások felhasználói és létrehozói számára, hogy együttműködésen alapuló folyamatok révén elkerüljék a munka megkettőzését. A tartalmi interoperabilitás tehát nemcsak a mobilitás/mindenütt jelenlét, valamint az elosztott és föderált tartalmi erőforrások mai követelményeire ad választ, hanem az érintett technológiák nagy teljesítményének is előfeltétele. A tartalmi interoperabilitás nemcsak a tartalom nagy fokú integrálhatóságát és újrafelhasználhatóságát foglalja magában, hanem a tartalom nagyfokú új célokra való felhasználását is lehetővé kell tennie, például eLearning-célokra. Technikai szempontból az adatfeldolgozási technikák, (technikailag fogalmazva) a tartalom szintaxisa és szemantikája (különösen a szoftverhez kapcsolódó) műszaki módszertani szabványokat igényelnek. Az emberek közötti • distributed (web-based) workflow management, • content quality management, • content item identification, kommunikáció szempontjából a tartalmi interoperabilitás nemcsak mindenféle tartalom, hanem az alábbiak módszertani szabványait is megköveteli: • szerzői jogok (beleértve a hasznosítási jogokat is) kezelése, • metaadat-tárolók megtervezése és karbantartása, • általános adatmodellezési elvek és követelmények, • metamodellek, szintén a metaadat-tárolók számára, • föderációs módszerek és technikák stb. A következő bekezdésekben az eContent különböző strukturált tartalomtípusok szempontjából kerül elemzésre, beleértve a terminológiát és az egyéb nyelvi és tartalmi erőforrásokat (TLCR), amelyeket a lexikai szemantika szintjén strukturált tartalomnak tekintünk. 3. LEXIKAI SZEMANTIKA ÉS TLCR A Dictionary.com 21st Century Lexicon (2003–2014) a lexikai szemantikát „a szavak és kifejezések jelentésének, valamint a köztük fennálló kapcsolatoknak, például a szinonímiának, az antonímiának és a hiponímiának a tanulmányozásaként” határozza meg. (Barker & Chris 2001: 1) szerint „A legfőbb ok, amiért a szószintű szemantika kognitív szempontból különösen érdekes, az, hogy a szavak egyes fogalmak nevei”. (Baldwin 1998: 7) szerint „A lexikai szemantika döntő módon átfedésben van olyan területekkel, mint: 1 4 Blanca Stella Giraldo Perez, A mikro-tartalom különbségei és hasonlóságai Christian Galinski and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) • lexikográfia, • frazeológia, • filozófia, • korpusznyelvészet, • szintaxis, • pragmatika, • a gyermek nyelvelsajátítása”. Baldwin (1998) a terminológiai entitásokat a lexikográfia alá sorolja. A lexikai szemantikáról szóló szakirodalomban szereplő szemantikai entitásokat a morfémáktól a szavakon, összetételeken és kifejezéseken át egészen a kollokációkig terjedő lexikai entitások reprezentálhatják, és a közöttük fennálló kapcsolatokat is magukban foglalják. Magától értetődik, hogy a lexikai entitások által reprezentált fogalmakat és a közöttük fennálló kapcsolatokat meg kell magyarázni ahhoz, hogy explicit módon megjelenjenek. A köznyelvi szótárak és más referencia-művek áttekintése bizonyítja, hogy a lexikai entitásokat gyakran nem verbális reprezentációk egészítik ki vagy példázzák – különösen akkor, ha egy konkrét tárgyra vagy konkrét tárgyak egy osztályára utalnak. A terminológiaelmélet és -módszertan a szakosított kommunikációban elsősorban megnevezésekkel reprezentált tudományos-műszaki fogalmakkal foglalkozik, beleértve a morfémákat (ha jelentéssel bírnak) és a terminusokat (beleértve a több szóból álló terminusokat is). A terminológiai frazeológia szintén figyelembe veendő terminológiai entitásként a ko-textusban (amely feltárja az adott szakterület vagy tárgy kommunikációs konvencióit), illetve megnevezésként egy terminológiai frazéma alakjában. A terminológiai módszertan a szakosított kommunikációban – nem utolsósorban az egyértelműsítés és a következetesség érdekében (többek között a jogi felelősség és más problémák elkerülése céljából) – szigorúbb követelményeket támaszt a fogalomleírások, például a definíciók, a definíciós kontextusok stb. rögzítésével szemben. A szakosított kommunikáció szövegeinek természetéből adódóan a nem verbális reprezentációk számos szakterületen/tárgykörben meglehetősen gyakoriak, és gyakran éppoly autonómak, mint a verbális reprezentációk. Ez egyaránt vonatkozik • a nem verbális megnevezési reprezentációkra, például a grafikai és egyéb nem verbális szimbólumokra; • nem verbális leíró ábrázolásokhoz, például műszaki rajzok elemeihez, összetett képletekhez stb. Ebben az összefüggésben érdekes lehet, hogy a közlekedési jelzések tervezésében a közlekedési jelzések elemeit „morfémáknak” nevezik, míg magukat a közlekedési jelzéseket Terminologija | 2014 | 21 1 5 információnak, tiltásnak vagy korlátozásnak called ‘concepts’. On the roads two or more traffic signs can be combined to represent a meaning which can be explained in the form of warnings, stb. nevezik. A közlekedési jelzések színének és alakjának nagy szemantikai jelentősége van! (Galinski 2011) A fentiek azt mutatják, hogy a lexikai és terminológiai entitásokkal kapcsolatos jelenségek – amelyek mind fogalmakat képviselnek – meglehetősen párhuzamosak. fogalmak, Only the focus, here common language communication, there specialized communication is different. However, • according to modern brain research, human thinking constantly switches between general concepts and domain/subject-specific amelyek a tudás fejlődésének egyik fő mechanizmusaként tekinthetők; • a szaknyelv (LSP) területén dolgozó kutatók újra és újra megállapítják, hogy nincs éles határ a köznyelvi kommunikáció szövegei és a szakmai kommunikáció szövegei között. (Arntz, Picht & Schmitz 2014: part 2.2) A kommunikáció céljától és társadalmi kontextusától függően a kommunikáció tartalma több köznyelvi lexikai entitást vagy több, a szakmai kommunikációban használt terminológiai entitást fog tartalmazni. Emellett léteznek a „terminológia-mentesítés” folyamatai, amelyek a terminológiai entitásokat köznyelvi lexikai entitásokká alakítják; • a „terminologizálás” folyamatai, amelyek a köznyelvi lexikai entitásokat újra felhasználják erősen szakterület-/tárgyspecifikus terminológiai entitásokként. Ezért magától értetődőnek tűnt, hogy a nemzetközi ISO/TC 37 „Terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások” műszaki bizottság 2005-ben ezt a hosszú címet választotta, kiterjesztve hatókörét a következőképpen: „A terminológiával és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrásokkal kapcsolatos elvek, módszerek és alkalmazások szabványosítása a többnyelvű kommunikáció és a kulturális sokféleség összefüggéseiben.”3 A fenti megfontolások fényében a TLCR-ek a lexikai szemantika szintjén elhelyezkedő entitásokat foglalják magukban. 3 Lásd: http://www.iso.org/iso/home/standards_development/list_of_iso_technical_committees/iso_technical_ committee.htm?commid=48104 1 6 Blanca Stella Giraldo Perez, Differences and Similarities of Micro-content 4. Christian Galinski and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) STRUKTURÁLT TARTALOM ÉS MIKROTARTALOM A content – data – information felcserélhető használatához hasonlóan a „strukturált tartalom”, „strukturált adat” és „strukturált információ” kifejezéseket is többé-kevésbé felcserélhetően használják, amint az a következő idézetből is kitűnik: „Strukturált adatként definiálható az az adat, amely egy rekord vagy fájl rögzített mezőiben található. A relációs adatbázisok és a táblázatkezelők a strukturált adatok példái.” (PC.COM)/Úgy tűnik, ennek éppen az ellenkezője, nevezetesen a „strukturálatlan adatok” olyan „adatok, amelyek nem rögzített helyeken találhatók”. ... A vállalati információk hatalmas mennyisége strukturálatlan szöveg.” (PC.COM) Az ilyen magyarázatokból Giraldo & Galinski (2014) azt a következtetést vonták le, hogy a TLCR lexikai szemantikai szinten is strukturált tartalom. Ezzel kapcsolatban rámutattak egy paradoxonra, amely arra a tényre utal, hogy a strukturális komplexitás magas foka, amelyet a több (beleértve a többféle) metaadat által megtestesített nagyobb granularitás formájában jelenítünk meg, az információfeldolgozás szempontjából valójában csökkenti a komplexitást: „A magasan strukturált tudásbázisok lehetővé teszik, hogy az információs rendszer alacsony fokú komplexitást kezeljen. Ezzel szemben a komplexitás foka nagyon magas a gyengén strukturált tudásbázisokban, ahol a felhasználónak csak kis mennyiségű információra van szüksége a metastruktúráról.” (Zumpe & Esswein 2002: 246) A tartalom kicsi vagy legkisebb egységeit egyre inkább mikrotartalomnak nevezik. Leene (2006) szerint a mikro-tartalom mint olyan nem új; évszázadok óta létezik. A mikro-tartalom kifejezés az adatbázisok, majd később a webalapú kommunikáció fejlődésével összefüggésben jelent meg. „Eredetileg Jakob Nielsen (1998) a mikro-tartalmat olyan kis szócsoportokként határozta meg, amelyeket egy személy gyorsan átfuthat, hogy világos képet kapjon egy weboldal tartalmáról. Ide sorolta a cikkek címsorait, az oldalak címeit, a tárgysorokat és az e-mail-fejléceket. Az ilyen kifejezések a szövegkörnyezetből is kiragadhatók, és megjeleníthetők könyvtárban, keresési eredményoldalon, könyvjelzőlistán stb.”4 A kifejezés egy másik használata (más néven mikroformátum5) más, önmagukban is megálló vagy különféle kontextusokban felhasználható kis információs egységekre is kiterjed, beleértve az azonnali üzeneteket, blogbejegyzéseket, RSS-hírcsatornákat és absztraktokat. 4 Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Microcontent#cite_note-1 5 See: http://en.wikipedia.org/wiki/Microformat) Terminologija | 2014 | 21 1 7 Mindenesetre a dolgok drámaian megváltoztak azóta, hogy Anil Dash (2002: 2466) a „mikrotartalmat” a következőképpen definiálta: „Napjainkban a mikrotartalom általánosabb fogalomként használatos, amely olyan tartalmat jelöl, amely egyetlen elsődleges gondolatot vagy fogalmat közvetít, egyetlen meghatározó URL-en vagy permalinken keresztül érhető el, és szükség szerint megfelelően van megírva és formázva e-mail-kliensekben, webböngészőkben vagy kézi eszközökön való megjelenítéshez. Egy napi időjárás-előrejelzés, egy repülőjárat érkezési és indulási időpontjai, egy hosszú kiadvány kivonata vagy egyetlen azonnali üzenet mind lehetnek mikrotartalom-példák.” Más források7 a mikrotartalom olyan jellemzőit is felsorolják, amelyek itt a terminológiai adatokkal kerülnek összehasonlításra az Micro-content: Compared to terminological data: alábbi táblázatban: egy címezhető, strukturált, oszthatatlan, önálló digitális információegység általános megnevezése (általában egynyelvű)  egy fogalom megjelenítése egy önálló of a terminological record usually with data in more than one language információegység segítségével, amely önmagában is megállja a helyét, azaz nincs need for context since all the meaning is contained in itself (ez a jellemző a mikrotartalom-entitások számos típusára nem alkalmazható)  ez alkalmazható egy kis komplexitású, egyedi terminológiai rekord egyetlen nyelvi szakaszára vagy a teljes terminológiai rekordra, ha a fogalmi kapcsolatokat figyelmen kívül hagyjuk oszthatatlan információegység, amely már nem darabolható kisebb, hasznos egységekre (ez a jellemző a mikrotartalom-entitások számos típusára nem alkalmazható)  ez egy terminológiai rekord egyes nyelvi szakaszaira vonatkozhat, amely abban az értelemben strukturált, hogy nem egyetlen információtömbből áll, hanem struktúrával rendelkezik  ez a legtöbb TLCR-re is vonatkozik A „külső struktúra” metaadatokból áll  az adatkategóriákat a terminológiamenedzsmentben használják, és olyan értelemben címezhetők, hogy az interneten címezhetők, ami azt jelenti, hogy állandó hivatkozással rendelkeznek  ez minden terminológiai rekord egyedi azonosítójára (valamint sok más rekordtípusra) vonatkozik, amelyet – ha webalapú – állandó hivatkozáson keresztül lehetne lekérni 6 Lásd: http://dashes.com/anil/2002/11/introducing-microcontent-client.html 7 Lásd: http://www.sivas.com/microcontent/articles/definition/definition.html 1 8 Blanca Stella Giraldo Perez, A mikrotartalom különbségei és hasonlóságai Christian Galinski and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) Micro-content: Compared to terminological data: nem feltétlenül kicsik, mivel megabájtban kifejezve valójában nagyon nagyok is lehetnek  ez legtöbbször a TLCR-re is vonatkozik, különösen akkor, ha nem verbális reprezentációkat is tartalmaz rugalmas abban az értelemben, hogy új mezők adhatók hozzá, és ezáltal egy tétel struktúrája továbbfejleszthető  ez sok TLCR-re is vonatkozhat (és egyre inkább vonatkoznia is kell) elemek közötti kapcsolatok létezhetnek (ez ellentmond az „önmagában zárt” jellemzőnek)  ez a terminológiai rekordokra is vonatkozik az elemeknek szerzőik tulajdonában kell lenniük, akiknek képesnek kell lenniük egy elem módosítására vagy törlésére  ez egyre inkább a TLCR-re is developed and maintained under web-based and cooperative approaches vonatkozik lehetővé teszi egy tétel újbóli felhasználását, amelyet mashupnak is nevezhetünk  ez azonban más módon – mivel szigorúbb terminológiai ellenőrzést igényel – a TLCR-re is alkalmazható szüksége van egy „tárolóra”, hogy cserélhető és újból felhasználható legyen, amelyhez egy „formátum” szükséges  ez a TLCR rekordjaira is vonatkozik Formálisan szólva a metaadatok is egyfajta mikrotartalomnak tekinthetők, amelyek rögzítéséhez és karbantartásához viszont ismét metaadatokra van szükség a nemzetközi ISO szabványsorozatnak megfelelő metaadat-nyilvántartásokban 11179. A fentiekből megállapítható, hogy a TLCR és a mikrotartalom közötti különbség elméletileg nem alapvető. Míg az interneten használt mikrotartalom célja az adott tartalom könnyű előállítása, egyszerű újbóli felhasználása és zökkenőmentes újrafelhasználása, a TLCR-ek a minimális adatminőségi, adatstabilitási és fenntarthatósági követelmények kielégítésének céljával alakultak ki. Emellett a terminológiakezelés területén kezdettől fogva a többnyelvű megközelítés volt uralkodó. A fentiek alapján a TLCR-ek különösebb nehézség nélkül, mikrotartalom formájában is használhatók lennének az interneten. 5. MIKROTARTALOM ÉS TLCR Általános szinten találhatunk példákat (lásd többek között Leene 2006) a mikrotartalom-típusokra, például: Terminologija | 2014 | 21 2 5 a könnyű szerkeszthetőség követelménye – akárcsak a blogbejegyzések esetében. Továbbá a mikrotartalom olyan mennyiségű mikrometadata-rekord megsokszorozódását eredményezi, amely műszaki szempontból alapos megfontolást igényel.” (Sánchez-Alonso et al. 2006: 296) Ez azt mutatja, hogy a metaadatok harmonizálása és alkalmazása olyan emelőhatást jelentene, amely e eContent-terület tartalom-interoperabilitásának magasabb fokú megvalósítása felé vezetne; ez különösen előnyös lenne az MLO-k e-learningben történő hatékony létrehozása és alkalmazása szempontjából. A terminológiaelmélet és -módszertan ebben az összefüggésben bevált gyakorlatként szolgálhatna. Ezt Sánchez-Alonso et al. is megerősíti: „Technikai oldalról a mikrotartalmak szemantikai kereséséhez, kiválasztásához és aggregálásához mechanizmusokra van szükség, ha valóban ki akarjuk használni a metaadatok előnyeit (Koper, 2004). Továbbá ki kellene fejleszteni és különböző szempontokból – beleértve az ember–számítógép interakciót is – tanulmányozni kellene a népszerű technológiákhoz (blogok, Wikik stb.) készült mikrotartalmak „mikroannotációját” lehetővé tevő eszközöket. A fogalmi oldalon a fő nyitott kérdés az, hogy miként lehet a mikro-pedagógiákat vagy mikro-didaktikákat használható ontológiákba beágyazni annak érdekében, hogy szoftvereszközöket lehessen fejleszteni az emberek segítésére a mikrotanulási kontextusok kialakításában– ...” (Sánchez-Alonso et al. 2006: 302) További vizsgálatra van szükség • a lexikai szemantika szintjén strukturált tartalom különböző típusú entitásainak adatmodelljei és formátumai (beleértve az alkalmazott metaadatokat is) elemzéséhez – beleértve a szemantikailag sekély, illetve a szemantikailag gazdag entitások kérdését is; • annak vizsgálatához, hogy a lexikai szemantika szintjén strukturált tartalom entitásainak teljes területe miként profitálhat a terminológiakezelés többnyelvű és multimodális megközelítéséből – tekintettel arra, hogy egyre több mikrotartalom-típussal szemben követelmény a többnyelvűség; • egy olyan általános adatmodell lehetőségének vizsgálatához, amely a lexikai szemantika szintjén strukturált tartalom ezen entitásainak többségét vagy mindegyikét lefedi – legalább a lexikai szemantika szintjén strukturált tartalom entitásainak valamennyi vagy legtöbb típusa MLO-ként történő újrahasznosításához szükséges alapvető metaadatok tekintetében. Sánchez-Alonso et al. (2006: 302) helyesen állítják: „… de ehhez a tanuláselméletekkel kapcsolatos tanulmányoknak meg kell előzniük a tényleges ontológiamérnöki munkát”. 2 6 Blanca Stella Giraldo Perez, A mikrotartalom különbségei és hasonlóságai Christian Galinski and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) REFERENCES Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. 2014: Fachsprache und Fachwortschatz. – Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. Einführung in die Terminologieabeit, Hildesheim: Georg OlmsVerlag, 11-34. Baldwin T. 1998: ACL/HCSNet Advanced Programme in NLP Lexical Semantics: An Introduction – [viewed 30 January 2014] slide 7. Available from: http://www.pdfe2dg.org/read-360973/#.U4ykovmSx9k Barker C., Chris B. 2001: Lexical Semantics. – Encyclopedia of Cognitive Science USA, Macmillan.Available from: http://semarch.linguistics.fas.nyu.edu/barker/Research/barker-lexical.pdf Boiko B. 2004: Defining Data, Information, and Content. – Content Management Bible, 2nd Edition, Indianapolis: Wiley Publishing Company, 3-12. Available from: http://www.metatorial.com/downloads/ Boiko_Wp_DefiningDataInformationContent.pdf Browning P., Lowndes M. 2001: Content Management Systems. – JISC TechWatch Report, 2. Available from: http://pozi.dsic.upv.es/spw/viejo/content%20management/tsw_01-02.pdf Dash A. 2002: Introducing the Microcontent Client. Blogged November 13, 2002. Available from: http://dashes.com/anil/2002/11/introducing-microcontent-client.html Dictionary.com (n.d.).Lexical semantics.WordNet® 3.0 [viewed June 01, 2014]. Available from: http://dictionary.reference.com/browse/lexical semantics Galinski C. 2008: Content Interoperability of multilingual content resources. – Prys D., Williams B. eds. Proceedings of the International Conference on Global Understanding in Multilingual and Multimedia Contexts (GUM3C2008), Bangor: University Bangor, 11-38. Galinski C. 2011: A Sign equals Thousand Words: Consistency of Traffic/Road Signs and Verbal Messages. – Bekiaris E., Wiethoff M., Gaitanidou E. Infra-structure and Safety in a Collaborative World: Road Traffic Safety (1st ed.), Heidelberg, Dordrecht, London, New York: Springer, 263-284. Galinski C., Beckmann H. 2012: Concepts for Enhancing Content Quality and Accessibility: In General and in the Field of eProcurement – Kajan E., Dorloff F.-D., Bedini I. Handbook of Research on E-Business Standards and Protocols: Documents, Data and Advanced Web Technologies, Hershey PA, USA: IGI Global, vol. 1, 84-101. Giraldo B. S., Galinski C. 2014: Typology of structured content in e-Applications – Under a content interoperability perspective. – Budin G. & Lušicky V. Languages for Special Purposes in a Multilingual, Transcultural World. Proceedings of the 19th European Symposium on Languages for Special Purposes. 8-9 July 2013, Vienna: University of Vienna, 405-417. IDABC EIF 2004: European Interoperability Framework for Pan-European eGovernment Services. – European Interoperability Framework for Pan-European eGovernment Services, Belgium: Office for Official Publications of the European Communities. Available from: http://ec.europa.eu/idabc/servlets/Docd552. pdf?id=19529 ISO 1087:2000 Terminology work– Vocabulary – Part 1: Theory and application. Travauxterminologiques – Vocabulaire – Partie 1: Théorieet application ISO 11179 (series). Information technology – Metadata registries (MDR) Job M. A., Ogalo H. S. 2012: Micro Learning As Innovative Process of Knowledge Strategy. – International Journal of Scientific & Technology Research 1(11), 92-96. Available from: http://www.ijstr.org/final-print/ dec2012/Micro-Learning-As-Innovative-Process-Of-Knowledge-Strategy.pdf Leene A. 2006: MicroContent is Everywhere!!! Defining MicroContent.MicroLearning. Available from: http://www.sivas.com/microcontent/articles/ML2006/MicroContent.pdf MoU/MG (Management Group of the ITU-ISO-IEC-UN/ECE Memorandum of Under standing concerning eBusiness standardization) 2012: Recommendation on software and content development principles 2010. (MoU/MG/12 N 476 Rev.1) Available from: http://isotc.iso.org/livelink/livelink/fetch/2000/2489/Ittf_ Home/MoU-MG/Moumg500.html PC.COM (n.d.).Encyclopedia [viewed: 1. July 2013.] Available from: http://www.pcmag.com/encyclopedia/ term/52162/structured-data Sánchez-Alonso S., Sicilia M.-A., García-Barriocanal E., Armas T. 2006: From microcontents to microlearning objects – which semantics are required? (Semantics for Microlearning), 295-304. Available from: http://www.cc.uah.es/ssalonso/papers/SanchezEtAl_Microlearning06.pdf Wüster E. 1971: Begriffsund Themaklassifikationen.Unterschiede in ihrem Wesen und ihrer Anwendung [Concept and subject classifications.Differences in their nature and in their application]. – Nachrichten für Dokumentation, n°3 98-104 and n°4 143-150. Terminologija | 2014 | 21 2 7 Zumpe S., Esswein W. 2002: Simplification of Knowledge Discovery using “Structure Classification”. – Gaul W., Ritter G. Classification, Automation, and New Media: Proceedings of the 24th Annual Conference of the Gesellsch aftfürKlassifikatione.V., University of Passau, March 15-17, 2000, Dresden, Germany: Springer, 245-252 [viewed 1. June 2013]. Available from: http://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-642-55991-4_26 MIKROTURINIO IR STRUKTŪRINIO TURINIO (ĮSKAITANT TERMINIJĄ IR KITUS KALBOS BEI TURINIO IŠTEKLIUS) SKIRTUMAI IR PANAŠUMAI Elektroninio turinio tvarkyboje yra sričių, tokių kaip terminologiniai duomenys, bibliotekų informacija, daugelis produktų pagrindinių duomenų rūšių, kuriose turinio ištekliai – ir dėl standartizavimo pastangų – tampa integruojami ar bent suderinami. Kitose srityse galima pastebėti išsiskyrimo tendencijas, dėl kurių galiausiai išryškėja didžiulis pastangų dubliavimas. Švietimo ir mokymo srtityje yra labai daug turinio kūrėjų ir dar daugiau šios srities turinio išteklių, skirtų mokytojams ir mokiniams. Daugelį šių išteklių sudaro leksinės semantikos lygmens struktūrinis turinys, apimantis terminologinius, leksikografinius duomenis ir kitus turinio išteklius. Dabar tokie duomenys laikomi ir mikroturiniu. Ankstesniuose darbuose terminologiniai, leksikografiniai duomenys ir kiti turinio ištekliai buvo laikomi pagrindinėmis leksinės semantikos lygmens struktūrinio turinio rūšimis. Dabar peržiūrimame ISO 1087:2000 standarte terminija apibrėžiama kaip „žymiklių, priklausančių vienai specialiajai kalbai, aibė“. Žymiklis apibrėžiamas kaip „ženk las, kuriuo žymima sąvoka“. Šio termino straipsnio pastaboje rašoma, kad „terminologijos darbe skiriamos trys žymiklių rūšys: terminai, simboliai ir tikriniai vardai“. Šios ir kitos apibrėžtys tiesiogiai ar netiesiogiai apima ir nekalbinius sąvokų ir vardų (įskaitant tikrinius vardus) ženklus, kurie yra svarbūs daugelyje sričių, ypač švietimo srityje. Mikroturinys yra labai naudingas ir reikalingas įvairiems verslo, viešojo administravimo tikslams, taip pat elektroniniam mokymui(si), tačiau jis dar retai tampa sistemiškai išplėtotu mokymosi objektu. Švietimo srities turiniui taikomi metodai turi būti suderinami tam, kad sukurtiems mokymosi objektams taip pat būtų būdingas semantinis suderinamumas. Mikromokymosi ir mikrodidaktikos srities literatūroje aptariami ir mikromokymosi objektai. Šio straipsnio tikslas yra nustatyti, kiek mikromokymosi objekto sąvoka susijusi su mikroturinio sąvoka. Sistemiškai taikant terminologijos metodologiją galima pagerinti įvairiapusišką mikroturinio kaip mikromokymosi objektų naudojimą. Atsirastų daugiau mikroturinio naudojimo galimybių, jį būtų galima suderinti ir su elektroniniu turiniu apskritai, ir panaudoti elektroniniam mokymui(si). Érkezett: 2014-06-05 Blanca Stella Giraldo Perez Center of Translation Studies, University of Vienna Gymnasiumstrasse 50, 1190 Bécs, Ausztria E-mail: [email protected] Christian Galinski International Information Centre for Terminology (Infoterm) Gymnasiumstrasse 50, 1190 Bécs, Ausztria E-mail: [email protected]