Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources)

A mikro-tartalom és a strukturált tartalom különbségei és hasonlóságai (beleértve a terminológiákat és az egyéb nyelvi és tartalmi erőforrásokat) BLANCA STELLA GIRALDO PEREZ Center of Translation Studies, University of Vienna CHRISTIAN GALINSKI International Information Centre for Terminology (Infoterm) KULCSSZAVAK: eContent, tartalom-interoperabilitás, lexikai szemantika, strukturált tartalom, mikro-tartalom, terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások (TLCR), tényszerű ismeretek, mikro-tanulási objektumok (MLO), terminológiai adatok, lexikográfiai adatok 1. AZ eCONTENT FOGALMA A korábbi hozzájárulások rámutattak, hogy a tartalom fogalma – itt az általában „eContent”-ként emlegetett digitális tartalom értelmében – különféle értelmezések tárgya, amelyek az eltérő érdekekhez igazodó, különböző céloktól függenek. Mivel az eContentnek sokféle típusa van, ennek megfelelően többféle tartalomkezelő rendszer (CMS) is létezik: „A valóságban a CMS inkább fogalom, mint termék. Olyan fogalom, amely folyamatok együttesét foglalja magában. Az intézményi igények gyakran igen egyediek (folyamataik és háttér-információs rendszereik heterogenitását tükrözik)... Emellett a CMS-terület határai elmosódottak. Jelentős átfedések vannak a dokumentumkezelő rendszerekkel, a tudásmenedzsment-rendszerekkel, a vállalati alkalmazásintegrációs rendszerekkel, az e-kereskedelmi rendszerekkel és a portálokkal. Azt is állítjuk, hogy jelentős (bár egyelőre általánosan fel nem ismert) átfedések vannak az intranetes csoportmunka-szoftverekkel és a virtuális tanulási környezetekkel. Valóban előfordulhat, hogy ami az egyik intézmény számára „menedzselt tanulási környezet”, az egy másik intézmény számára CMS.” (Browning & Lowndes 2001: 2) A fentiek arra utalnak, hogy egyes CMS-ek átfedésben vannak a „menedzselt tanulási környezetekkel”, ami közvetve a tartalom és a tanulási erőforrások közötti kapcsolatra utal. Az eContent kezdetben szöveges adatokra összpontosított. Hamarosan felismerték nemcsak a nyelvek (és írásrendszerek) sokféleségének létét, hanem 10 Blanca Stella Giraldo Perez, Christian Galinski Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) Az eContent fogalmát tovább kellett bővíteni, hogy másfajta nyelvi erőforrásokat és nem nyelvi adatokat is lefedjen, például grafikus adatokat, hangadatokat és audiovizuális adatokat, végső soron pedig multimédiás adatokat. Ezek a tartalomkezelés szempontjából igen különböző adattípusok egyre gyakrabban jelennek meg kombinált formában vagy egymással összekapcsolva, ami új megközelítéseket tett szükségessé a tartalomintegráció és a tartalom-interoperabilitás lehetővé tételéhez. Emellett a tartalomkezelés elméleti-módszertani szempontból rendszerint nem tesz világos különbséget a következők között: egyrészt a tartalom, másrészt az adat – információ – tudás1 között, a tartalom nagy és kis egységei (és a hozzájuk tartozó tartalmi erőforrások), a strukturált és strukturálatlan tartalom között. Ez gyakran komoly akadályt jelent a tartalom integrálhatósága és interoperabilitása előtt, amelyekre napjaink egyre több elektronikus alkalmazásában egyre nagyobb szükség van (Giraldo & Galinski 2014). Ez a tanulmány a strukturált tartalom különféle kis egységeit és azok különböző alkalmazásokban betöltött szerepét vizsgálja, a mikrotartalom összefüggésében elemezve őket. 2. TARTALOM-INTEROPERABILITÁS Mint fentebb említettük, az eContent korai koncepciói nem tettek különbséget a különböző tartalomtípusok között, és nem különítették el egymástól a nagy tartalmi egységeket – például a teljes adatbázisokat – és azok összetevőit sem. Hamarosan több alkalmazási területen, például a termékek és a szoftverek lokalizációjában, szükségessé vált a többnyelvű adatok (a különböző írásrendszereket is beleértve) kezelése. A globalizáció ösztönözte a lokalizáció elősegítését célzó „nemzetköziesítési” megközelítések kidolgozását. Ehhez nagyobb fokú tartalomstrukturálásra volt szükség; erre különféle megközelítéseket dolgoztak ki, egyre inkább a „szemantika” kezelését tűzve ki célul. 1980 körül kezdődtek meg a tartalom kis digitális objektumai2 szemantikai strukturálásának szabványosítására irányuló kísérletek – különösen az adatbázisokban rögzített és karbantartott objektumok esetében. Később más tartalomtípusokat is feldolgoztak, köztük azokat is, amelyeket a modalitások szélesebb körében jelenítettek meg. 1 Általánosságban elmondható, hogy a felhasználó szemszögéből nézve minden tartalom információ, míg a számítógépes programozó szemszögéből nézve minden adat. (Boiko 2004: 5) 2 A „digitális objektumokat” elemeknek, egységeknek, rekordoknak, dokumentumoknak stb. is nevezik – ebben a tanulmányban a semleges „entitás” kifejezést használjuk. Terminologija | 2014 | 21 11 Az adatbázisok és a mobileszközök megjelenése tovább ösztönzi a továbbfejlesztett modalitások bevezetését, többek között annak érdekében is, hogy segítsék a fogyatékossággal élő embereket (PwD) az e-akadálymentesítésben és az e-befogadásban (Galinski & Beckmann 2012). Mondani sem kell, hogy ez a fejlődés az interoperabilitást annak minden aspektusában egyre fontosabbá teszi. A „Szoftver- és tartalomfejlesztési alapelvekre vonatkozó 2010. évi ajánlás” ezért a szemantikai interoperabilitás alapkövetelményeiként a következőkre való alkalmasságot határozza meg: • többnyelvűségre (a kulturális sokszínűséget is beleértve), • multimodalitásra és multimédiára, • e-akadálymentesítésre és e-befogadásra, • többcsatornás megjelenítésre. Ezeket a szoftvertervezési folyamat legkorábbi szakaszában, valamint az adatmodellezés során (beleértve a metaadatok meghatározását is), majd ezt követően valamennyi iteratív fejlesztési ciklusban figyelembe kell venni (MoU/MG 2012). Ez az ajánlás elkerülhetetlenül nagyobb fokú szerkezeti összetettséget követel meg, amelyet az adatmodellek adatszemcsézettségének nagyobb fokával kell kezelni. Az Európai Interoperabilitási Keretrendszer (EIF – a páneurópai e-kormányzati szolgáltatásokra vonatkozik) az interoperabilitást „a kommunikációs technológiai (ICT) rendszerek, valamint az általuk támogatott üzleti folyamatok azon képességeként határozza meg, hogy adatokat cseréljenek, és lehetővé tegyék az információk és a tudás megosztását” (IDABC EIF 2004: 5). Ez a meghatározás a technikai interoperabilitás felé elfogult, miközben a tartalmi interoperabilitás tekintetében hiányos. Ugyanakkor az „interoperabilitás” összetettségére is utal azáltal, hogy megkülönbözteti a technikai, a szervezeti és a szemantikai interoperabilitást, amelyekhez döntéshozatali szinten hozzáadható a politikai interoperabilitás (országok vagy régiók között), valamint a stratégiai interoperabilitás (szervezeteken belül vagy azok között) (Galinski 2008). A tartalmi interoperabilitás a technikai tartalomintegráción és a szemantikai interoperabilitáson túlmutatva magában foglalja az emberi kommunikáció értelmében vett szintaktikai, fogalmi és pragmatikai interoperabilitást. A tartalmi interoperabilitás tehát az integrált (de ettől még esetlegesen heterogén) rendszerekben található adatokra és adatstruktúrákra vonatkozik – még inkább azonban az elosztott (és esetlegesen heterogén) tartalomtárakra, a tartalomkezelés alapvető követelményei, nevezetesen az „egyszeri forrásfelhasználás” és az „erőforrás-megosztás” mellett. Az egyetlen forrásból történő, vagyis az egyszeri 12 Blanca Stella Giraldo Perez, A mikrotartalom és a strukturált tartalom (beleértve a terminológiákat, valamint az egyéb nyelvi és tartalmi erőforrásokat) közötti különbségek és hasonlóságok Christian Galinski Az egyetlen forrásból történő publikálásból eredő tartalomforrás-kezelés lehetővé teszi, hogy ugyanazt a tartalomelemet – amelyet csak egyszer tárolnak és tartanak karban – különböző dokumentumokban vagy különféle formátumokban, mindenféle alkalmazásban felhasználják, míg az erőforrás-megosztás révén a tartalmi entitások felhasználói és létrehozói az együttműködésen alapuló folyamatok segítségével elkerülhetik a munka megkettőzését. A tartalom interoperabilitása tehát nemcsak a mobilitás/ubikvitás, valamint az elosztott és föderált tartalmi erőforrások mai követelményeire ad választ, hanem az érintett technológiák nagy teljesítményének is előfeltétele. A tartalom interoperabilitása nem csupán a tartalom magas fokú integrálhatóságát és újrafelhasználhatóságát foglalja magában, hanem azt is lehetővé kell tennie, hogy a tartalom sokféleképpen új célokra használható legyen, például eLearning-célokra. Technikai szempontból a tartalom adatfeldolgozási technikái, (technikailag fogalmazva) szintaxisa és szemantikája (különösen a szoftverekhez kapcsolódó) műszaki módszertani szabványokat igényel. Az emberek közötti kommunikáció szempontjából a tartalom interoperabilitásához nemcsak mindenféle tartalomra, hanem az alábbiakra vonatkozó módszertani szabványok is szükségesek: elosztott (webalapú) munkafolyamat-kezelés, tartalomminőség-kezelés, tartalomelem-azonosítás, szerzői jogok (beleértve a hasznosítási jogokat is) kezelése, metaadat-tárházak tervezése és karbantartása, általános adatmodellezési alapelvek és követelmények, metaadat-tárházak metamodellezése is, föderációs módszerek és technikák stb. A következő bekezdésekben az eContentet a strukturált tartalom különböző típusai, köztük a terminológia, valamint a strukturált tartalomnak a lexikai szemantika szintjén tekintett egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások (TLCR) szempontjából elemezzük. 3. LEXIKAI SZEMANTIKA ÉS TLCR A Dictionary.com 21st Century Lexicon (2003–2014) meghatározása szerint a lexikai szemantika „a szavak és kifejezések jelentésének, valamint a közöttük fennálló kapcsolatoknak – például a szinonímiának, antonímiának és hiponímiának – a tanulmányozása”. (Barker & Chris 2001: 1) kijelenti: „A fő oka annak, hogy a szó szintű szemantika kognitív szempontból különösen érdekes, az, hogy a szavak egyedi fogalmak nevei”. (Baldwin 1998: 7) szerint „A lexikai szemantika lényeges átfedésben áll olyan területekkel, mint például: Terminologija | 2014 | 21 13 lexikográfia, frazeológia, filozófia, korpusznyelvészet, szintaxis, pragmatika, gyermekkori nyelvelsajátítás”. Baldwin (1998) is subsuming terminological entities under lexicography. The semantic entities in the literature on lexical semantics can be represented by lexical entities ranging from morphemes via words, compounds, phrases up to collocations, and also cover relationships between them. Needless to say that the concepts represented by lexical entities and the relations between them need explanation to become explicit. A look into common language dictionaries and other works of reference proves that lexical entities are often supplemented or exemplified by non-verbal representations – especially if a concrete object or a class of concrete objects is referred to. A terminológiaelmélet és -módszertan a szakosított kommunikációban elsősorban megnevezésekkel reprezentált tudományos-műszaki fogalmakkal foglalkozik, ideértve a morfémákat (ha jelentéssel bírnak) és a terminusokat (köztük a több szóból álló terminusokat). A terminológiai frazeológia is figyelembe veendő terminológiai egységként a szövegkörnyezetben (feltárva az adott terület vagy tárgy kommunikációs konvencióit), illetve terminológiai frazéma formájában megjelenő megnevezésként. A szakosított kommunikáció terminológiai módszertana – többek között az egyértelműsítés és a következetesség érdekében (egyebek mellett a jogi felelősség és más problémák elkerülésére) – szigorúbb követelményeket támaszt a fogalomleírások, például a definíciók, a definíciót tartalmazó szövegkörnyezetek stb. rögzítésével szemben. A szakosított kommunikáció szövegeinek jellegéből adódóan a nem verbális reprezentációk számos területen/tárgykörben meglehetősen gyakoriak, és gyakran ugyanolyan önállóak, mint a verbális reprezentációk. Ez egyaránt vonatkozik a nem verbális megnevező reprezentációkra, például a grafikus és más nem verbális szimbólumokra; a nem verbális leíró reprezentációkra, például a műszaki rajzok elemeire, összetett képletekre stb. Ebben az összefüggésben érdekes lehet, hogy a közlekedési jelzőtáblák tervezésében a jelzőtáblák elemeit „morfémáknak” nevezik, míg magukat a jelzőtáblákat 14 Blanca Stella Giraldo Perez, Christian Galinski Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) „fogalmaknak” nevezik őket. Az utakon két vagy több közlekedési jelzőtábla kombinálható egy olyan jelentés kifejezésére, amely figyelmeztetésként, tájékoztatásként, tilalomként vagy korlátozásként stb. magyarázható. A közlekedési jelzőtáblák színe és alakja nagy szemantikai jelentőséggel bír! (Galinski 2011) A fentiek azt mutatják, hogy a lexikai és terminológiai entitásokkal kapcsolatos jelenségek – amelyek mind fogalmakat képviselnek – meglehetősen párhuzamosak. Csak a fókusz különbözik: az egyik esetben a köznyelvi kommunikáció, a másikban a szakmai kommunikáció áll a középpontban. Mindazonáltal, • a modern agykutatás szerint az emberi gondolkodás folyamatosan vált az általános fogalmak és a szakterületi/tárgyspecifikus fogalmak között, ami a tudásfejlődés egyik fő mechanizmusának tekinthető; • a szaknyelvek (LSP) területén dolgozó kutatók újra meg újra megállapítják, hogy nincs éles határ a köznyelvi kommunikáció szövegei és a szakmai kommunikáció szövegei között. (Arntz, Picht & Schmitz 2014: part 2.2) A kommunikáció céljától és társadalmi kontextusától függően a kommunikáció közlési tartalma több köznyelvi lexikai entitást vagy több, a szakmai kommunikációra jellemző terminológiai entitást foglal magában. Emellett léteznek • a „determinizálódás” folyamatai, amelyek a terminológiai entitásokat köznyelvi lexikai entitásokká alakítják; • a „terminologizálódás” folyamatai, amelyek során a köznyelvi lexikai entitásokat újra felhasználják erősen szakterület-/tárgyspecifikus terminológiai entitásokként. Ezért magától értetődőnek tűnt, hogy az ISO/TC 37 „Terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások” nemzetközi műszaki bizottság 2005-ben úgy döntött, hogy e hosszú címmel bővíti hatókörét: „A terminológiával és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrásokkal kapcsolatos elvek, módszerek és alkalmazások szabványosítása a többnyelvű kommunikáció és a kulturális sokszínűség kontextusában.”3 A fenti megfontolások fényében a TLCR a lexikai szemantika szintjén található entitásokat fedi le. 3 Lásd: http://www.iso.org/iso/home/standards_development/list_of_iso_technical_committees/iso_technical_committee.htm?commid=48104 Terminologija | 2014 | 21 15 4. STRUKTURÁLT TARTALOM ÉS MIKROTARTALOM Ahogyan a tartalom – adat – információ kifejezéseket felcserélhetően használják, úgy a „strukturált tartalom”, „strukturált adat” és „strukturált információ” terminusok is többé-kevésbé felcserélhetően használatosak, amint az a következő idézetből is kiderül: „A strukturált adat olyan adatként definiálható, amely egy rekord vagy fájl rögzített mezőiben található. A relációs adatbázisok és a táblázatok példák a strukturált adatokra.” (PC.COM)/Látszólag ennek ellentéte, vagyis a „strukturálatlan adat” olyan/ „adat, amely nem rögzített helyeken található.... A vállalati információk hatalmas mennyisége strukturálatlan szöveg.” (PC.COM) E magyarázatok alapján Giraldo & Galinski (2014) arra a következtetésre jutottak, hogy a TLCR lexikai szemantikai szinten is strukturált tartalom. Ezzel kapcsolatban rámutattak egy paradoxonra: a strukturális összetettség magas foka, amely a nagyobb szemcsézettség formájában, több (köztük többféle) metaadattal jelenik meg, valójában csökkenti az összetettséget az információfeldolgozás szempontjából: „A nagymértékben strukturált tudásbázisok lehetővé teszik, hogy az információs rendszer alacsony összetettségi fokot kezeljen. Ezzel szemben a gyengén strukturált tudásbázisok összetettségi foka igen magas, miközben a felhasználónak csupán kevés információra van szüksége a meta-struktúráról.” (Zumpe & Esswein 2002: 246) A tartalom kis, illetve legkisebb egységeit egyre gyakrabban mikrotartalomnak nevezik. Leene (2006) szerint maga a mikrotartalom nem új jelenség; évszázadok óta létezik. A mikrotartalom kifejezés az adatbázisok, majd később a webalapú kommunikáció fejlődésével összefüggésben jelent meg. „Jakob Nielsen (1998) eredetileg a mikrotartalmat olyan rövid szócsoportokként írta le, amelyeket az olvasó gyorsan átfuthat, hogy világos képet kapjon egy weboldal tartalmáról. Ide sorolta a cikkek címsorait, az oldalcímeket, a tárgysorokat és az e-mail-fejléceket. Az ilyen kifejezések a szövegkörnyezetükből is kiemelhetők, és megjeleníthetők például egy címtárban, a keresési találatok oldalán vagy a könyvjelzőlistában.”4 A kifejezés egy másik használata (más néven mikroformátum5) olyan további kis információs egységekre is kiterjed, amelyek önállóan is megállják a helyüket, vagy sokféle összefüggésben felhasználhatók, például azonnali üzenetekben, blogbejegyzésekben, RSS-hírcsatornákban és absztraktokban. 4 Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Microcontent#cite_note-1 5 Lásd: http://en.wikipedia.org/wiki/Microformat) 16 Blanca Stella Giraldo Perez, Christian Galinski Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) In any case, things have changed dramatically since Anil Dash (2002: 2466) defined ‘microcontent’: „Napjainkban a mikrotartalom egyre általánosabb kifejezésként használatos olyan tartalom megnevezésére, amely egyetlen elsődleges gondolatot vagy fogalmat közvetít, egyetlen egyértelmű URL-en vagy állandó hivatkozáson keresztül érhető el, és szükség szerint megfelelően van megírva és formázva az e-mail-kliensekben, webböngészőkben vagy kézi eszközökön való megjelenítéshez. Egy napi időjárás-előrejelzés, egy repülőjárat érkezési és indulási időpontjai, egy hosszabb kiadvány kivonata vagy egyetlen azonnali üzenet egyaránt lehet mikrotartalom-példa.” Más források7 a mikrotartalom jellemzői közé sorolnak olyanokat, amelyeket itt a terminológiai adatokkal hasonlítunk össze az alábbi táblázatban: Mikrotartalom: Összehasonlítva a terminológiai adatokkal: általános kifejezés egy címezhető, strukturált, oszthatatlan, önálló digitális információegységre (általában egynyelvű) → egy fogalom ábrázolása terminológiai rekord segítségével, amely rendszerint több nyelv adatait tartalmazza önálló információegység, amely önmagában is megállja a helyét, azaz nincs szüksége kontextusra, mivel teljes jelentését önmagában hordozza (ez a jellemző a mikrotartalom-entitások sok fajtájára nem érvényes) → ez vonatkozhat egy kis komplexitású, egyedi terminológiai rekord egynyelvű részére vagy a teljes terminológiai rekordra, ha figyelmen kívül hagyjuk a fogalmi kapcsolatokat oszthatatlan információegység, amely már nem bontható kisebb, hasznos egységekre (ez a jellemző a mikrotartalom-entitások sok fajtájára nem érvényes) → ez vonatkozhat egy terminológiai rekord egyetlen nyelvi részére strukturált abban az értelemben, hogy nem egyetlen információtömbből áll, hanem van belső szerkezete → ez a legtöbb TLCR-re is érvényes a „külső szerkezet” metaadatokból áll → az adat kategóriáit terminológiamenedzsmentben használják címezhető abban az értelemben, hogy az interneten címezhető, ami azt jelenti, hogy állandó hivatkozással rendelkezik → ez minden terminológiai rekord egyedi azonosítójára (valamint sok más típusú rekordra) vonatkozik, és webalapú rekord esetén állandó hivatkozáson keresztül is elérhető 6 Lásd: http://dashes.com/anil/2002/11/introducing-microcontent-client.html 7 Lásd: http://www.sivas.com/microcontent/articles/definition/definition.html Terminologija | 2014 | 21 17 Mikrotartalom: A terminológiai adatokhoz képest: nem feltétlenül kicsi, mivel mérete megabájtokban mérve akár igen nagy is lehet → ez gyakran a TLCR-re is igaz, különösen, ha nem verbális ábrázolásokat is tartalmaz rugalmas abban az értelemben, hogy új mezők adhatók hozzá, és így bővíthető egy elem struktúrája → ez sok TLCR-re is érvényes (és egyre inkább érvényesnek kellene lennie) létezhetnek kapcsolatok az elemek között (ez ellentmond az „önálló egység” jellemzőnek) → ez a terminológiai rekordokra is érvényes az elemek szerzőinek kell tulajdonolniuk azokat, és képesnek kell lenniük módosítani vagy törölni egy elemet → ez egyre inkább a webalapú és együttműködésen alapuló megközelítésekkel fejlesztett és karbantartott TLCR-ekre is érvényes lehetővé teszi egy elem újbóli felhasználását, amelyet mashupnak is nevezhetünk → ez azonban – más módon, mivel a terminológia területén szigorúbb ellenőrzést igényel – a TLCR-ekre is alkalmazható „konténerre” van szükség a cseréhez és az újbóli felhasználáshoz, ehhez pedig „formátum” kell → ez a TLCR rekordjaira is érvényes Formálisan szólva a metaadatok is a mikro-tartalom egy fajtáját alkotják, amelyhez szintén metaadatokra van szükség a metaadat-nyilvántartásokban való rögzítésükhöz és karbantartásukhoz az ISO 11179 nemzetközi szabványsorozat előírásai szerint. A fentiekből arra lehet következtetni, hogy a TLCR és a mikro-tartalom közötti különbség elméletileg nem alapvető. Míg az interneten használt mikro-tartalom célja az adott tartalom könnyű előállítása, egyszerű újrafelhasználása és zökkenőmentes új célra történő alkalmazása, a TLCR-ek azért fejlődtek ki, hogy megfeleljenek az adatminőség, az adatok stabilitása és fenntarthatósága minimális követelményeinek. Emellett a terminológiamenedzsment területén kezdettől fogva a többnyelvű megközelítés volt az uralkodó. A fentiek alapján a TLCR-eket különösebb nehézség nélkül lehetne mikro-tartalomként használni az interneten. 5. MIKRO-TARTALOM ÉS TLCR Általánosságban a mikro-tartalom típusaira példák (lásd többek között Leene 2006): 18 Blanca Stella Giraldo Perez, Christian Galinski Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) névjegykártyák (a névjegykártya elektronikus megfelelői), amelyek több mezőt is tartalmazhatnak, receptek (címkéket, például kulcsszavakat, és képeket is tartalmaznak – a kép olyan mikro-tartalmi elem, amely összetettebbé teszi őket), képek, hangfájlok, blogbejegyzések (a mikro-tartalom egyik fő típusának tekintik). A mikro-tartalom számos forrásból származhat, például8: erősen formalizált időjárás-előrejelzések (például Accuweather), a nap ajánlata, fényképek, mikrovideók (például Instagram-formátumúak), válogatott tartalom. A könnyen létrehozható mikrotartalomtípusok további példái:9 tippek, útmutatók, idézetek, ellenőrzőlisták, infografikák. Az alábbi szöveg támpontot adhat a TLCR és a mikrotartalom közötti különbség megértéséhez – bár valószínűleg nem alapvető különbségről van szó: „Sok többé-kevésbé ismerős fogalom van, amely nyelvileg kifejezhető, de nincs megfelelő szava. Az angolban nincs egyetlen olyan szó, amely kifejezetten az őszibarack illatát vagy az alkar alsó részén található puha bőrterületet nevezné meg, bár feltehetően lehetne ilyen szó. Ráadásul gyakori, hogy az egyik nyelv valamelyest más fogalmakat választ lexikalizálásra, mint egy másik.” (Barker & Chris 2001: 1) A fentiekből többek között arra lehet következtetni, hogy a világegyetemben potenciálisan túl sok anyagi vagy anyagtalan objektum található, amelyek fogalmának nevet kellhet adni (azaz lexikai entitást vagy TLCR-rekordot); 8 Lásd: http://heidicohen.com/4-micro-content-marketing-ideas-you-can-steal/ 9 Lásd: http://www.sivas.com/microcontent/articles/definition/definition.html Terminologija | 2014 | 21 19 a fogalmak elnevezése – különösen a köznyelvben – nyelvről nyelvre (és az egyes nyelvekhez kapcsolódó kultúrák szerint) eltérhet, nem is beszélve a konkrét célokról stb.; a mikro-tartalmak egy része nem osztályozott tudásra, hanem tényekre utal – például az időjárás-előrejelzés gyorsan változó információs elemeire (ami nem zárja ki, hogy az osztályozott tudás elemeit használják a tények összeállításához). A mikro-tartalmak egyes fajtái a „ellenőrizhető tények” értelmében vett tényadatokhoz hasonlítanak (amelyekről – kereskedelmi környezetben – ésszerűen feltételezhető, hogy hozzájárulnak az adott probléma kivizsgálásához, megértéséhez és megoldásához10), vagy a tényekről szóló információkhoz (olyan információtípushoz, amely ténylegesen zajló eseményeket idéz fel). Utóbbi nem igényel további információt ahhoz, hogy bárkihez eljuttassák. Egy terminológiai bejegyzés bizonyos tényadatok tárolójaként tekinthető, amelyek a fogalmakra és azok reprezentációira vonatkoznak. Úgy tűnik, hogy az adatok hozzáadása vagy kombinálása növeli az információ szemantikai gazdagságát mind a mikro-tartalmakban, mind a TLCR-ben. Itt ismét megfigyelhető az adat és az információ felcserélhető használata. Ami a tényeken alapuló tudást illeti, az e-learning területén kialakult egy ehhez valamilyen módon kapcsolódó diskurzus, amely hatással lehet a mikro-tartalomról szóló vitára. 6. M I K R O - T A R T A L O M É S T É N Y E K E N A L A P U L Ó T U D Á S Régóta elismert tény, hogy a tudásnak különböző fajtái vannak. A különféle tudományterületek különböző módokon osztályozzák vagy kategorizálják a tudást – például a Bloom-féle oktatási célkitűzések taxonómiájához (átdolgozott változat) kapcsolódóan11: A tudás típusa Példák Tényeken alapuló tudás Azok az alapvető elemek, amelyeket a tanulóknak ismerniük kell ahhoz, hogy jártasak legyenek egy tudományterületen vagy meg tudják oldani annak problémáit Szakkifejezések; zenei szimbólumok; jelentősebb természeti erőforrások; megbízható információforrások; egy művész alkotásai; történelmi események 10 Lásd: http://www.businessdictionary.com/definition/factual-data.html#ixzz33j0vSCEK 11 Az oktatásban http://cte.illinois.edu/resources/topics/syllabus/blooms.html 20 Blanca Stella Giraldo Perez, Christian Galinski Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) A tudás típusa Példák Fogalmi tudás A nagyobb struktúrán belüli alapvető elemek közötti kölcsönös kapcsolat, amely lehetővé teszi, hogy együtt működjenek Szintaktikai osztályozások; geológiai időszakok; vállalkozási tulajdonformák; a Pitagorasz-tétel; a fizika alapvető törvényei; az evolúcióelmélet; a lemeztektonika elmélete; genetikai modellek; kormányzati modellek Procedurális tudás Annak ismerete, hogyan kell valamit elvégezni, a vizsgálódás módszerei, valamint a készségek, algoritmusok, technikák és módszerek alkalmazásának kritériumai Akvarellfestéshez használt készségek; a sportsérülések megállapításához használt készségek; másodfokú egyenletek megoldására szolgáló algoritmusok; irodalomkritikai módszerek; a tudományos módszer; annak kritériumai, hogy melyik statisztikai eljárást alkalmazzuk Metakognitív tudás A megismerés általános ismerete, valamint saját megismerésünk tudatossága és ismerete Különféle emlékezeti stratégiák ismerete; különféle szervezési stratégiák ismerete; annak ismerete, hogy az olyan elaborációs stratégiák, mint az összefoglalás és az átfogalmazás, mélyebb megértést eredményezhetnek; saját tudásszintünk ismerete egy adott területen; annak ismerete, hogy mi motivál bennünket egy feladat elvégzésére A tényszerű tudás itt azokat az alapvető elemeket jelenti, amelyeket a diákoknak ismerniük kell ahhoz, hogy eligazodjanak egy tudományterületen, vagy problémákat oldjanak meg azon belül12. Példák: a terminológia ismerete: szakszókincs, zenei jelek stb.; konkrét részletek és elemek ismerete: fontos természeti erőforrások, megbízható információforrások stb. A tényszerű tudás tehát elsősorban a TLCR-t és a tényszerű információkat foglalja magában; mindkettő mikrotartalomnak tekinthető. A tényszerű tudás példái egyrészt magukban foglalhatják a TLCR minden fajtáját, másrészt a mikrotartalom sokféle típusát. A TLCR-hez és a mikrotartalomhoz hasonlóan ezek egyaránt lehetnek szemantikailag sekély és szemantikailag gazdag entitások. Ebben az összefüggésben a lexikai entitások fontosak bármilyen mikrotartalom alapvető szintű megértéséhez és közléséhez. A szakszókincs (vagyis a terminológiai entitások) alapvető fontosságú egy szakterület tárgyának megértéséhez és a szakértők közötti kommunikációhoz. Emellett a terminológiáknak egy másik fontos funkciójuk is van: 12 Lásd: http://oregonstate.edu/instruct/coursedev/models/id/taxonomy/factual.htm Terminologija | 2014 | 21 21 Mivel a terminológiai entitások fogalmi osztályozáson alapulnak (Wüster 1971), nélkülözhetetlenek az ismeretek rendezéséhez és mélyebb megértéséhez – nem is beszélve azok szakszerű szakmai kommunikációban történő felhasználásáról. A mikrotartalmak számos típusa illékony, tényszerű ismeretekből áll, amelyek nem feltétlenül arra szolgálnak, hogy hosszabb időn keresztül rögzítsék és karbantartsák őket. Egyesek a felhasználó kérésére, menet közben is létrehozhatók – egyre gyakrabban akár automatikusan, IKT-rendszerek által. Ezek közül sok erősen célorientált vagy célfüggő. „Értékük” a társadalmi, sőt akár a kereskedelmi kiaknázhatóságukban rejlik. A weben kínált mikrotartalmak egyre gyakrabban többnyelvűek (vagy automatikusan lefordítják őket más nyelvekre). A mikrotartalmak más típusainak, például a terminológiának az értéke minőségüktől, megbízhatóságuktól és fenntarthatóságuktól függ. A terminológiaelmélet és -módszertan fokozatos, sok éven át tartó fejlődése során olyan adatmodelleket dolgoztak ki, amelyek képesek kezelni egy terminológiai rekord belső összetettségét (beleértve a többnyelvűség és a multimodalitás számos alkalmazásban jelentkező követelményeit). A mikrotartalmak minden típusa fontos lehet, illetve fontossá válhat elsősorban az oktatás területén, az alapismeretek elsajátításának szintjén. A fentiek alapján a TLRC és a tényszerű információ/ismeret mikrotartalomnak tekinthető (vagy akként használható), és mindez strukturált tartalomként kezelhető a lexikai szemantika szintjén. Ezzel összefüggésben a szorosan kapcsolódó diskurzus a mikrotanulási objektumokról is releváns. 7. MIKROTARTALOM ÉS MIKROTANULÁSI OBJEKTUMOK (MLO) Job & Ogalo (2012: 92) observed: „A mikrotanulás a mikrotartalomból bontakozik ki. A mikrotartalom apró digitális információdarabokból áll, amelyek állandó változásban és körforgásban vannak. Gyakran egyetlen témát ölel fel, terjedelme korlátozott, gyorsan fogyasztható, és sokszor a szoftver vagy az eszköz korlátozza. Az erőforrások megosztásáról van szó. Az emberek közötti, valamint az internetes médiával folytatott interakcióra épül. A mikrotanulás aktív szerepet vállal az információk szűrésében és szolgáltatásában. A felhasználó tanulási kontextusára vonatkozó ismeretek segítségével érdekes információkat kínálhat és tehet hozzáférhetővé. A jelenlegi technológiai, gazdasági és társadalmi változások új koncepciók és stratégiák iránti igényt teremtenek az egész életen át tartó tanulás támogatására.” 22 Blanca Stella Giraldo Perez, Christian Galinski Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) Years before, Sánchez-Alonso et al. (2006: 296) stated about microlearning: „A »/mikro/13tanulási objektum« (McGreal, 2005) fogalma az elmúlt években széles körben elterjedt, és a tanulási erőforrások metaadat-rekordokkal leírt strukturálásának kulcsfogalmává vált. Elvben egy oktatási célú mikrotartalom-egység, valamint az egységet és annak oktatási felhasználását leíró metaadatok együtt szabványos tanulási objektumnak tekinthetők. A mikrotartalom szemlélete azonban azt feltételezi, hogy ezek a leírások a világ szubjektív, személyes nézőpontjaiból indulnak ki, például a blog szerzői által képviselt nézőpontokból.” Ezt követően a következőket állapították meg: „A mikrotanulást olyan sajátos pedagógiai megközelítésnek tekintették, amely a mikrotartalmak használatára összpontosít, és a »tanulási erőforrás« fogalmának különleges, kis terjedelmű és szubjektív értelmezését képviseli. Ezzel szemben a tanulásiobjektum-paradigma a tanulási erőforrások metaadatok révén történő újrafelhasználására összpontosít. Első pillantásra a két megközelítés kiegészítheti egymást. A tanulás mikroszintű megközelítése azonban (vitatható módon) a szubjektív nézőpontokat, az információk gyors létrehozását és a bizonyos fokú kötetlenséget hangsúlyozza. Ez azt feltételezi, hogy a metaadatok létrehozásának is ugyanezt a szemléletet kell követnie, ami végül a tanulási objektumok létrehozásának sajátos stílusához vagy nyelvezetéhez vezetne.” (Sánchez-Alonso et al. 2006: 296) Sánchez-Alonso et al. (2006: 302) conclude: „A mikrotartalmak finom granularitású tanulási objektumoknak tekinthetők, amelyeket konkrét környezetekben hoznak létre, bizonyos fokú eredendő szubjektivitással; sok esetben informálisak, és nem követnek erős oktatási szándékot. Ezért a metaadatok létrehozásának és keresésre való felhasználásának gyakorlata sajátos jellemzőkkel bír.” Ez közvetve arra utal, hogy egyrészt a mikrotartalmi entitások és általában a tényszerű ismeretek módszeres MLO-kká alakítása a tartalom-interoperabilitás (beleértve a fenntarthatósági szempontokat is) nézőpontjából további, sajátos metaadatokat igényelhet, hogy megfeleljen a mikropedagógiák vagy mikrodidaktikák követelményeinek. Másrészt maguk az MLO-k is mikrotartalomnak tekinthetők. Ezt, valamint a mikropedagógia és a mikrodidaktika két területét még további kutatásoknak kell vizsgálniuk. 8. K Ö V E T K E Z T E T É S E K Ez a tanulmány az eContent legkisebb egységeivel kapcsolatos, egymáshoz szorosan kötődő fogalmakat vizsgálta, például a (szemantikailag) strukturált tartalmat, 13 A szerzők toldották hozzá, mert itt ezt értjük alatta. Terminologija | 2014 | 21 2 3 a lexikai szemantikát, a terminológiát és az egyéb nyelvi és tartalmi erőforrásokat (TLCR), a mikrotartalmat, a tényszerű tudást és a mikro-tanulási objektumokat (MLO). Bemutatja, hogy több kutatási területen eltérő terminológiák alakultak ki a hasonló vagy esetleg azonos „digitális objektumokra”, amelyek a „lexikai szemantikai szintű strukturált tartalom” fogalma alá sorolhatók, például: • terminológia és egyéb nyelvi és tartalmi erőforrások (TLCR), • mikrotartalom, • tényszerű tudás, • mikro-tanulási objektumok (MLO). A lexikai szemantika semmiképpen sem korlátozódik verbális egységekre, hanem a fogalmak megjelenítésére szolgáló bármilyen modalitásból állhat. Erős jelek utalnak arra, hogy a „lexikai szemantikai szintű strukturált tartalom” a megfelelő fogalom mindenfajta mikrotartalom vagy potenciális mikrotartalom átfogására, és hogy a lexikai szemantikai szintű strukturált tartalom megfelelő egységei vagy nagyrészt átfedik egymást, vagy bizonyos célok, illetve alkalmazások esetén összevonhatók. A valóságban még több, ilyen egységként eddig nem azonosított típus is létezhet. Mindenesetre gyakorlatilag mindegyikük MLO-vá válhat, illetve azzá alakítható a céltól vagy alkalmazástól függően. Aligha kell bizonyítani, hogy közülük már jó néhányból jövedelmező üzlet lett az interneten. Emellett erős jelek utalnak arra, hogy elméleti szempontból alapvetően nem különböznek egymástól a strukturált tartalom különféle típusai. A cél és az alkalmazás szempontjából térnek el, rendszerint egy adott közönség igényeihez igazodva, ami hatással van a megközelítésre és a módszertanra. Úgy tűnik azonban, hogy a megközelítések és módszertanok különbségei kevésbé a szóban forgó mikrotartalom természetéből és a kitűzött célból erednek, inkább abból a rendszertervezésből, amelyet az adott megközelítés vagy módszertan megvalósítására használnak. Úgy látszik, hogy a megvalósítási részletek sokféleségét inkább a szoftverfejlesztés határozza meg, semmint az adott tartalom sajátos követelményei vagy az adott cél eléréséhez szükséges követelmények. Gyakorlatilag minden mikrotartalom (beleértve a nagyobb szemantikai gazdagságú mikrotartalmi egységként értelmezett MLO-kat is) metaadatokat használó adatmodellezési megközelítéseken alapul: „Következésképpen a „mikro-tanulási objektumok” leírásának, tárolásának és visszakeresésének olyan elveket kell követnie, amelyek összhangban vannak a mikrotartalmak konkrét kontextusának kialakításával. Például a mikro-metaadatoknak rendelkezniük kellett volna a 24 Blanca Stella Giraldo Perez, Christian Galinski Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) a könnyű szerkeszthetőség követelménye – akárcsak a blogbejegyzések esetében. Továbbá a mikro-tartalom a mikrometaadat-rekordok olyan mértékű elszaporodásához vezet, amely műszaki szempontból gondos mérlegelést igényel.” (Sánchez-Alonso et al. 2006: 296) Ez azt mutatja, hogy a metaadatok harmonizálása és alkalmazásuk előmozdíthatja az eContent ezen területén a tartalmak nagyobb fokú interoperabilitásának megvalósítását, ami különösen előnyös lenne az MLO-k hatékony létrehozása és alkalmazása szempontjából az eLearningben. A terminológiaelmélet és -módszertan bevált gyakorlatként szolgálhat e tekintetben. Ezt Sánchez-Alonso et al. is megerősíti: „Technikai szempontból a mikro-tartalmak szemantikai kereséséhez, kiválasztásához és összesítéséhez szükséges mechanizmusok kellenek, ha valóban ki akarjuk aknázni a metaadatok előnyeit (Koper, 2004). Továbbá ki kell fejleszteni és különböző szempontokból – többek között az ember-számítógép interakció szempontjából – tanulmányozni kell a népszerű technológiák (blogok, Wikik stb.) mikro-tartalmainak »mikroannotálására« szolgáló eszközöket. Fogalmi szempontból a legfontosabb megoldatlan kérdés az, hogyan ágyazhatók be a mikropedagógiák vagy mikrodidaktikák használható ontológiákba, hogy olyan szoftvereszközöket lehessen fejleszteni, amelyek segítik az embereket a mikrotanulási kontextusok kialakításában –...” (Sánchez-Alonso et al. 2006: 302) További vizsgálatokra van szükség • a strukturált tartalom különféle entitásainak adatmodelljei és formátumai (beleértve az alkalmazott metaadatokat is) elemzésére a lexikai szemantika szintjén – ideértve a szemantikailag sekély, illetve szemantikailag gazdag entitások szempontját is; • annak vizsgálatára, hogy a strukturált tartalom entitásainak teljes területe a lexikai szemantika szintjén miként profitálhat a terminológiamenedzsment többnyelvű és multimodális megközelítéséből – tekintettel arra, hogy egyre többféle mikro-tartalom esetében követelmény a többnyelvűség; • annak vizsgálatára, hogy lehetséges-e olyan általános adatmodellt alkotni az MLO-k számára, amely lefedi a strukturált tartalom lexikai szemantika szintjén megjelenő entitásainak többségét vagy mindegyikét – legalább a strukturált tartalom lexikai szemantika szintjén megjelenő valamennyi vagy legtöbb entitástípus MLO-ként történő újrafelhasználásához szükséges alapvető metaadatok tekintetében. Sánchez-Alonso et al. (2006: 302) are right when stating: “... but for this, studies on learning theories must come before actual ontology engineering”. Terminologija | 2014 | 21 25 REFERENCES Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. 2014: Fachsprache und Fachwortschatz. – Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. Einführung in die Terminologiearbeit, Hildesheim: Georg OlmsVerlag, 11–34. Baldwin T. 1998: ACL/HCSNet Advanced Programme in NLP Lexical Semantics: An Introduction – [viewed 30 January 2014] slide 7. Available from: http://www.pdfe2dg.org/read-360973/#.U4ykomSx9k Barker C., Chris B. 2001: Lexical Semantics. – Encyclopedia of Cognitive Science USA, Macmillan. Available from: http://semarch.linguistics.fas.nyu.edu/barker/Research/barker-lexical.pdf Boiko B. 2004: Defining Data, Information, and Content. – Content Management Bible, 2nd Edition, Indianapolis: Wiley Publishing Company, 3–12. Available from: http://www.metatorial.com/downloads/Boiko_Wp_DefiningDataInformationContent.pdf Browning P., Lowndes M. 2001: Content Management Systems. – JISC TechWatch Report, 2. Available from: http://pozi.dsic.upv.es/spw/viejo/content%20management/tsw_01-02.pdf Dash A. 2002: Introducing the Microcontent Client. Blogged November 13, 2002. Available from: http://dashes.com/anil/2002/11/introducing-microcontent-client.html Dictionary.com (n.d.).Lexical semantics. WordNet® 3.0 [viewed June 01, 2014]. Available from: http://dictionary.reference.com/browse/lexical_semantics Galinski C. 2008: Content Interoperability of multilingual content resources. – Prys D., Williams B. eds. Proceedings of the International Conference on Global Understanding in Multilingual and Multimedia Contexts (GUM3C2008), Bangor: University Bangor, 11–38. Galinski C. 2011: A Sign equals Thousand Words; Consistency of Traffic/Road Signs and Verbal Messages. – Bekiaris E., Wiethoff M., Gaitanidou E. Infra-structure and Safety in a Collaborative World: Road Traffic Safety (1st ed.), Heidelberg, Dordrecht, London, New York: Springer, 263–284. Galinski C., Beckmann H. 2012: Concepts for Enhancing Content Quality and Accessibility: In General and in the Field of eProcurement – Kajan E., Dorloff F.-D., Bedini I. Handbook of Research on E-Business Standards and Protocols: Documents, Data and Advanced Web Technologies, Hershey PA, USA: IGI Global, vol. 1, 84–101. Giraldo B. S., Galinski C. 2014: Typology of structured content in e-Applications – Under a content interoperability perspective. – Budin G. & Lušicky V. Languages for Special Purposes in a Multilingual, Transcultural World. Proceedings of the 19th European Symposium on Languages for Special Purposes. 8–9 July 2013, Vienna: University of Vienna, 405–417. IDABC EIF 2004: European Interoperability Framework for Pan-European eGovernment Services. – European Interoperability Framework for Pan-European eGovernment Services, Belgium: Office for Official Publications of the European Communities. Available from: http://ec.europa.eu/idabc/servlets/Docd552.pdf?id=19529 ISO 1087:2000 Terminology work– Vocabulary – Part 1: Theory and application. Travauxterminologiques – Vocabulaire – Partie 1: Théorieet application ISO 11179 (series). Information technology – Metadata registries (MDR) Job M. A., Ogalo H. S. 2012: Micro Learning As Innovative Process of Knowledge Strategy. – International Journal of Scientific & Technology Research 1(11), 92–96. Available from: http://www.ijstr.org/final-print/dec2012/Micro-Learning-As-Innovative-Process-Of-Knowledge-Strategy.pdf Leene A. 2006: MicroContent is Everywhere!!! Defining MicroContent.MicroLearning. Available from: http://www.sivas.com/microcontent/articles/ML2006/MicroContent.pdf MoU/MG (Management Group of the ITU-ISO-IEC-UN/ECE Memorandum of Understanding concerning eBusiness standardization) 2012: Recommendation on software and content development principles 2010. (MoU/MG/12 N 476 Rev.1) Available from: http://isotc.iso.org/livelink/livelink/fetch/2000/2489/Ittf_Home/MoU-MG/Moumg500.html PC.COM (n.d.).Encyclopedia [viewed: 1. July 2013.] Available from: http://www.pcmag.com/encyclopedia/term/52162/structured-data Sánchez-Alonso S., Sicilia M.-A., García-Barriocanal E., Armas T. 2006: From microcontents to micro-learning objects – which semantics are required? (Semantics for Microlearning), 295–304. Available from: http://www.cc.uah.es/ssalonso/papers/SanchezEtAl_Microlearning06.pdf Wüster E. 1971: Begriffs- und Themaklassifikationen.Unterschiede in ihrem Wesen und ihrer Anwendung [Concept and subject classifications.Differences in their nature and in their application]. – Nachrichten für Dokumentation, n°3 98–104 and n°4 143–150. 26 Blanca Stella Giraldo Perez, Christian Galinski Differences and Similarities of Micro-content and Structured Content (Including Terminologies and Other Language and Content Resources) Zumpe S., Esswein W. 2002: Simplification of Knowledge Discovery using “Structure Classification”. – Gaul W., Ritter G. Classification, Automation, and New Media: Proceedings of the 24th Annual Conference of the Gesellschaft fürKlassifikatione. V., University of Passau, March 15-17, 2000, Dresden, Germany: Springer, 245-252 [viewed 1. June 2013]. Available from: http://link.springer.com/chapter/10.1007/978-3-642-55991-4_26 MIKRO TURINIO IR STRUKTŪRINIO TURINIO (ĮSKAITANT TERMINIJĄ IR KITUS KALBOS BEI TURINIO IŠTEKLIUS) SKIRTUMAI IR PANAŠUMAI Elektroninio turinio tvarkyboje yra sričių, tokių kaip terminologiniai duomenys, bibliotekų informacija, daugelis produktų pagrindinių duomenų rūšių, kuriuose turinio ištekliai – ir dėl standartizavimo pastangų – tampa integruojami ar bent suderinami. Kitose srityse galima pastebėti išsiskyrimo tendencijas, dėl kurių galiausiai išryškėja didžiulis pastangų dubliavimas. Švietimo ir mokymo srityje yra labai daug turinio kūrėjų ir dar daugiau šios srities turinio išteklių, skirtų mokytojams ir mokiniams. Daugelį šių išteklių sudaro leksinės semantikos lygmens struktūrinis turinys, apimantis terminologinius, leksikografinius duomenis ir kitus turinio išteklius. Dabar tokie duomenys laikomi ir mikroturiniu. Ankstesniuose darbuose terminologiniai, leksikografiniai duomenys ir kiti turinio ištekliai buvo laikomi pagrindinėmis leksinės semantikos lygmens struktūrinio turinio rūšimis. Dabar peržiūrimame ISO 1087:2000 standarte terminija apibrėžiama kaip „žymiklių, priklausančių vienai specialiajai kalbai, aibė“. Žymiklis apibrėžiamas kaip „ženklas, kuriuo žymima sąvoka“. Šio termino straipsnio pastaboje rašoma, kad „terminologijos darbe skiriamos trys žymiklių rūšys: terminai, simboliai ir tikriniai vardai“. Šios ir kitos apibrėžtys tiesiogiai ar netiesiogiai apima ir nekalbinius sąvokų ir vardų (įskaitant tikrinius vardus) ženklus, kurie yra svarbūs daugelyje sričių, ypač švietimo srityje. Mikroturinys yra labai naudingas ir reikalingas įvairiems verslo, viešojo administravimo tikslams, taip pat elektroniniam mokymui(si), tačiau jis dar retai tampa sistemiškai išplėtotu mokymosi objektu. Švietimo srities turiniui taikomi metodai turi būti suderinami tam, kad sukurtiems mokymosi objektams taip pat būtų būdingas semantinis suderinamumas. Mikromokymosi ir mikrodidaktikos srities literatūroje aptariami ir mikromokymosi objektai. Šio straipsnio tikslas yra nustatyti, kiek mikromokymosi objekto sąvoka susijusi su mikroturinio sąvoka. Sistemiškai taikant terminologijos metodologiją galima pagerinti įvairiapusišką mikroturinio kaip mikromokymosi objektų naudojimą. Atsirastų daugiau mikroturinio naudojimo galimybių, jį būtų galima suderinti ir su elektroniniu turiniu apskritai, ir panaudoti elektroniniam mokymui(si). Gauta 2014–06–05 Blanca Stella Giraldo Perez Center of Translation Studies, University of Vienna Gymnasiumstrasse 50, 1190 Vienna, Austria E-mail [email protected] Christian Galinski International Information Centre for Terminology (Infoterm) Gymnasiumstrasse 50, 1190 Vienna, Austria E-mail [email protected] Terminologija | 2014 | 21 27