Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje

149Terminológia | 2015 | 22 Deskriptyviosios terminologijos a kutatási eredmények felhasználása a terminológiai gyakorlatban JOLANTA K OVALEVSKAITĖ Vytautas Magnus Egyetem AGNĖ B IELINSKIENĖ Vytautas Magnus Egyetem KULCSSZAVAK: deskriptív terminológia, terminológia oktatása és tanulása, terminológiai gyakorlat, informatív kontextus, szaknyelvi korpusz BEVEZETÉS A deskriptív terminológiában (a litván nyelvészetben leíró terminológiának is nevezik) alkalmazott eszközök és módszerek hasznosak lehetnek a gyakorlati terminológiai munkában. A terminológiai gyakorlatot ebben az esetben olyan tevékenységként értelmezzük, amely nemcsak a gyakorlati szakemberek (terminológusok, fordítók, szerkesztők stb.) munkáját foglalja magában, hanem a hallgatók képzését is. A deskriptív terminológiai kutatásokra támaszkodva a terminológia oktatása úgy szervezhető meg, hogy a gyakorlati problémák megoldása induktív módon, az oktatási-tanulási folyamatba integrált terminológiai elméletre alapozva történjen (vö. angol problem-solving principle, lásd Korkas et al. 2010; learning through discovery, lásd Alcina 2011). A terminológia mint tantárgy bekerült a nyelvészeti, fordítástudományi és egyéb programokba, a terminológia alapjait, illetve konkrét szakterületre alkalmazott kurzusokat különböző képzési szinteken oktatják, gyakorlati szakemberek számára szemináriumokat és nyári iskolákat szerveznek (Picht 2011: 21), a terminológia oktatásáról és elsajátításáról azonban mindeddig kevés írás született (Alcina 2011: 8). Az információs társadalomban való széles körű alkalmazhatósága miatt nő a terminológiaoktatás jelentősége és a terminológusok iránti igény (Bucher 2007). Az utóbbi időben a terminológiai készségeket különösen hangsúlyozzák a fordítók számára szükséges kompetenciák tárgyalásakor (Korkas et al. 2010; Maskaliūnienė et al. 2012; Sikora 2013). E tanulmány célja annak bemutatása, hogy a deskriptív terminológiai kutatások eredményei (források, eszközök és módszerek) miként alkalmazhatók a termi- 150 Jolanta Kovalevskaitė A deskriptív terminológiai kutatások eredményei Agnė Bielinskienė panaudojimasterminologijospraktikoje nológiai gyakorlatban, mivel itt nagy figyelmet fordítanak a terminusok szövegekben (vagy korpuszokban) való használatának elemzésére. A terminusok használatának elemzése hasznos a terminológiai szabályozás szempontjából releváns kérdések megoldásában: a fogalom közös és megkülönböztető jegyeinek vizsgálatakor, a fogalom helyének meghatározásakor a fogalmi rendszerben, a definíció minőségének értékelésekor és/vagy korpusz segítségével történő összeállításakor pagrįstą termino apibrėžtį ir pan. 1. A DeSzKrIpTíV LeÍrÓ TeRMiNoLóGiA AlApElVeI A TeRMiNoLóGiA LeÍrÓ ReNdSzErEzÉsÉnEk AlApElVeI A leíró terminológiai rendszerezés egyik irányzatában – a korpuszalapú terminológiai rendszerezésben (angl. corpus-driven terminology management, Budin 2012) – a terminus használatára és használatának korpuszbeli elemzésére helyezik a fő hangsúlyt. A terminológiai jelentés kialakulásának legfontosabb tényezője a kontextusnak tekinthető (vö. Zeller 2005), vagyis éppen a kontextusból lehet megállapítani, hogy egy bizonyos szó vagy szókapcsolat terminus-e vagy sem. Ez a kérdés gyakran felmerül a terminológia területén dolgozó gyakorlati szakemberekben. A leíró terminológia a terminológiai rendszerezés elveiben, forrásaiban és eszközeiben különbözik a preskriptív terminológiától (Marcinkevičienė 2000; Budin 2012). A preskriptív terminológiában elsősorban dokumentumokra, szabványokra, jóváhagyott terminusok gyűjteményeire vagy adatbázisaira támaszkodnak, míg a leíró terminológia fő forrásai a korpuszok, mindenekelőtt az elemzett szakterület szövegeiből összeállított szakmai korpuszok (a litván nyelvű szakmai korpuszok összeállításáról bővebben lásd: Marcinkevičienė 2000; Bielinskienė et al. 2015). A leíró terminológiában a szakmai korpuszokra elsősorban azért van szükség, hogy kinyerjék az elemzett terület új terminusait, azonban nem kevésbé fontosak a terminussal kapcsolatos egyéb információk gyűjtéséhez is, például a terminus definícióihoz, a terminus használati kontextusaihoz, a terminus kollokációs képességéhez és gyakoriságához. Az ilyen szöveggyűjteményekben a terminusokat automatikus terminusfelismerő és -elemző eszközökkel vizsgálják. A deskriptív terminológia módszerei, eszközei és forrásai felhasználhatók a gyakorlati terminológiai munka végzése vagy annak elsajátítása során. 2. A DeSKRiPTíV TeRMiNOLÓGiAi KUTATÁSOK ÉS TUDoMÁNYOS PROJeKTek EReDMÉNYei Litvániában a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja és az Állami Litván Nyelvi Bizottság Terminológiai Albizottsága által végzett folyamatos terminológiai munka és a folyamatosan frissített erőforrások (a Litván Köztársaság terminusbankja, a Terminynas, a Szabványügyi 151Terminologija | 2015 | 22 A ŠiMTAi 1 és ŠiMTAi 2 projektek kutatása a deskriptív terminológia elvei alapján folyt, ezért elsőként a szükséges forrást készítették el – egy 4 millió szavas, oktatási és tudományos szakterületi szöveggyűjteményt (automatikusan morfológiailag annotálva). Osztály terminológiai adatbázisa, az euroTermBank stb.) mellett kalbai pritaikyti įrankiai ir ištekliai, taip pat terminų apibrėžimo, remiantudományos projektek is folynak a litván nyelv terminológiai erőforrásainak gyűjtésével kapcsolatban, például létrehozták az SNOMeD CT1 orvosi osztályozási és terminológiai rendszert, a LiDA2 kétnyelvű (angol–litván) társadalomtudományi tezauruszt pedig a litván nyelvhez adaptálták stb. E módszertan elemei (például az informatív kontextusok fogalma) a terminusok használatának gyakorlati elemzésére és egy terminus meghatározására alkalmazhatók. Ez a szöveggyűjtemény az Oktatási és Tudományos Minisztérium, valamint más intézmények oktatást, felsőoktatást és egyebeket felölelő dokumentumaiból állt össze (bővebben lásd: Bielinskienė et al. 2015: 24). A szöveggyűjtemény az oktatás és a tudomány kiválasztott konkrét területét reprezentálja, ezért feltételezték, hogy az ilyen dokumentumokban e terület terminusai fordulnak elő a legnagyobb számban.алі? 5? Wait. }] ply? тру?ҭеи? No. E korpusz alapján készült el az interneten elérhető Oktatási és tudományos terminológiai szótár (a továbbiakban – ŠMTŽ), valamint az interneten szabadon hozzáférhető Oktatási és tudományos terminológiai ontológia (bővebben: Markiewicz et al. 2013). Több eszközt is létrehoztak: 1) a terminusok korpuszbeli automatikus azonosítására szolgáló eszközt, 2) a JungLe eszközt, amelynek célja, hogy ugyanazon terminus több ragozott alakjához egyetlen címszóalakot rendeljen (Boizou et al. 2012), valamint 3) a Qafe terminuskontextus-elemző eszközt. Mivel a Qafe eszközzel kiválasztott adatok a terminológia tanítási-tanulási folyamatában felhasználhatók voltak és lehetnek, működési elvét részletesebben mutatjuk be. A Qafe eszköz rendeltetése az egyes terminusok kontextusának automatikus elemzése és a benne közvetített szaktárgyi információ, az úgynevezett 1 http://www.lmb.lt/index.php?-538029741. 2 http://www.lidata.eu/idex tez.php. 3 Az oktatási és tudományos terminusok automatikus azonosítása – a Litván Tudományos Tanács által finanszírozott, két részből álló projekt, amelyet a VDU Számítógépes Nyelvészeti Központjában hajtottak végre 2009–2010-ben (ŠiMTAi 1), illetve 2010–2012-ben. (ŠiMTAi 2). 152 Jolanta Kovalevskaitė A deskriptív terminológiai kutatások eredményeinek Agnė Bielinskienė panaudojimasterminologijospraktikoje informatív kontextusait (lásd a 2.2 alfejezetet), amelyekben láthatóvá válnának a terminussal megnevezett fogalom jellemzői és más fogalmakkal fennálló szemantikai kapcsolatai. A Qafe eszközzel kiválasztott kontextusok birtokában a terminológus gyorsabban rendszerezheti és elemezheti a terminussal megnevezett fogalomra vonatkozó információt. A Qafe eszközzel olyan paralingvisztikai modelleket keresnek, amelyekben tükröződik az informatív kontextusokra (például a terminusdefiníciókra) jellemző struktúra és e struktúra egyéb elemei – lexikai, grammatikai stb. elemek. Megállapították, hogy a szövegben az olyan modellek keresésével lehet megtalálni azokat a definíciókat, amelyekben rendszerint a hiperonim / hiponim kapcsolat tükröződik, mint például [Tn yra N], [Tn – N], [Tn yra žinomas kaip] stb.4 (a modellekről bővebben lásd Bielinskienė et al. 2015: 76–78). A fent említett paralingvisztikai modellek együttesének felhasználásával a Qafe eszköz automatikusan kiválasztja a lehetséges informatív kontextusokat5. Például a privalomieji dalykai terminus surinkti pagal modelį [T– Nn ], pavyzdžiui, privalomieji dalykai [T] – elemzésekor automatikusan 7 informatív kontextust ismertek fel, és ezeknek csaknem mindegyike [gondolatjel] tai dalykai [Nn], amelyek biztosítják a választott tanulmányi irány ismereteinek és kompetenciáinak alapjait. Ez az informatív kontextus megfelel a definíció szokásos struktúrájának – a fogalom meghatározásakor rendszerint megadják a hiperonomát és a megkülönböztető jegyeket. Következésképpen az informatív kontextusok keresésével automatikusan felismerhetők a kész definíciók is, amelyek előfordulhatnak a korpusz szövegeiben. A Qafe eszköz által felhasznált nyelvi információ közvetlenül vagy közvetve alkalmazható. A kutató az eszköz által kinyert adatok közvetlen felhasználásával automatikusan összegyűjtheti és elemezheti az informatív kontextusokat. Ha az eszközt nem használják, az eszköz működési elvei alkalmazhatók; például az eszköz által használt modellek struktúrájának ismeretében kézzel is lehet olyan szövegrészleteket keresni a terminus konkordanciájában, amelyek tárgyi információra utalnak stb. (erről bővebben lásd a 3. részben). Az informatív kontextusokból nyert információ egésze vagy egy része felhasználható a terminusok meghatározására. 4 Tn – a terminus nominativusa; N – főnév; az, ismert mint, kötőjel – a keresett kontextusban szükséges lexikai és grafikai jelek. 5 Ebben a tanulmányban és másutt (pl. Bielinskienė et al. 2015) a lehetséges terminusok, lehetséges informatív kontextusok kifejezéseket használjuk. Erre a különbségtételre azért van szükség, mert az automatikusan nyert adatok között pontatlanok is előfordulhatnak. 153Terminológia | 2015 | 22 2.2. A terminusok korpuszok alapján történő meghatározásának módszertana Mivel a ŠiMTAi 2 projektben a ŠMTŽ-ben leírt terminusokhoz korpuszból származó definíciókat kívántak megadni, a projekt egyik szakaszát a terminusok korpuszok alapján történő meghatározási módszertanának kidolgozására és alkalmazására szánták. A terminusok meghatározásához a tárgyi információt a Qafe eszköz automatikusan nyerte ki azáltal, hogy kiválasztotta azokat a terminuskörnyezeteket, amelyeket lehetséges binių išteklių, parengtų ir naudotų terminams apibrėžti6. informatív kontextusoknak tekintettek. az informatív kontextusok az említett projektben a kalEgy adott szakterület szövegeinek vagy speciális korpuszoknak az elemzésekor nemcsak egy bizonyos terminus használatának sajátosságai (a használat gyakorisága, a leggyakoribb kontextuális partnerek stb.) tisztázhatók, hanem a terminussal megnevezett fogalomra vonatkozó információ is összegyűjthető. A terminusra vonatkozó alapvető tárgyi információt a szemantikai kapcsolatok közvetítik, amelyek az informatív kontextusokban (angl. knowledge-rich contexts, lásd Meyer 2001) valósulnak meg. Ingrid Meyer (2001: 281) informatív kontextusnak olyan kontextust tekint, amelyben a terminussal megnevezett fogalom legalább egy jellemzője szerepel. Más szóval, az ilyen kontextusnak a fogalom sajátosságát vagy a fogalom más fogalmakkal való kapcsolatát kell jeleznie. i. Meyer (2001) az informatív kontextusok két típusát különbözteti meg: a definiáló (angl. defining knowledge-rich contexts) és a magyarázó (angl. explanatory knowledge-rich contexts) kontextusokat. A definiáló kontextusok alapját a hiperonímia és a hiponímia, ritkábban a meronímia7 szemantikai kapcsolatai képezik. A hiperonimákat és hiponimákat tartalmazó informatív kontextusok közel állnak a klasszikus definíciós formához: T (terminus) = X (hiperonima) + megkülönböztető jegyek, pl.: az akkreditáció olyan értékelés, amelyet a felsőoktatási rendszerben alkalmaznak (az értékelés az akkreditáció hiperonimája). A definiáló kontextusokat, amelyekben leggyakrabban a fogalomra vonatkozó lényegi információ tükröződik, általában a definíciók megalkotásakor használják fel. A magyarázó kontextusok abban különböznek a definiáló kontextusoktól, hogy nem rendelkeznek hiperonimával, hanem egyszerűen a fogalom egy vagy több olyan jellemzőjére utalnak, amelyek nem feltétlenül lényegesek vagy megkülönböztetőek (Meyer 2001: 288). A magyarázó kontextusok azért fontosak, mert egyéb tárgyi ismereteket nyújtanak a terminusról és a terminus használatáról, például megmutatják, hogy a terminus mire képes, mivel kell rendelkeznie, mi szokott lenni, minek ismert stb. Az ilyen kontextusok lehetnek elsődleges információk 6 A korpuszból nyert egyéb adatok a Neveléstudományi és tudományos terminusok szótárában találhatók: a terminus ragozott formái, kollokátumai, példái, konkordanciája, lásd. ŠMTŽ – http://daukantas.vdu.lt/moksliniai-terminai/. 7 Más munkákban a partonímia és partonimák terminusok használatosak lehetnek. 154 Jolanta Kovalevskaitė A deskriptív terminológiai kutatások eredményeinek a Agnė Bielinskienė panaudojimasterminologijospraktikoje definíció megfogalmazásakor történő kifejezésére, illetve a definícióba bizonyos részként (a jellemzőt közvetítve) való beillesztésére, pl. : A programot sikeresen befejező végzősök az adott szakmai tevékenységhez szükséges készségek összességével fognak rendelkezni. az informatív kontextusok azért is értékesek, mert egy adott terminus konkordanciájából származó autentikus használati példák. Fontos megemlíteni, hogy az autentikus használati példák nem olyan ideálisak, mint a terminológiai adatbázisokban vagy terminológiai szótárakban megadott egyes definíciók, ezért I. Meyer (2001: 284) azokat a kontextusokat, amelyek a szótári definícióra jellemző jegyekkel rendelkeznek, például a terminus utáni kettősponttal vagy gondolatjellel, szótári definícióadó informatív kontextusoknak (angl. dictionary defining knowledge-rich contexts) nevezi. a tényleges használatból származó informatív kontextusokat, amelyek mondatszerkezete szabadabb és változatosabb, I. Meyer természeteseknek (angl. naturally occuring defining knowledge-rich contexts) nevezi. Éppen ezek az utóbbi kontextusok teszik ki a terminus szövegkörnyezetének nagy részét a korpuszban. Az ilyen természetes kontextusokban említett fogalmi jellemzők nem feltétlenül megkülönböztetőek, ahogyan a legközelebbi említett fogalom sem tekinthető mindig a legközelebbi hiperonimának (angl. closest genus), amely egy definíció megírásakor szükséges. Így a terminus korpuszbeli használatát elemezve a gyakran informatív kontextusokban nem feltétlenül lényeges információ is szerepelhet. 3. A TeRMiNUS HASZNÁLATÁNAK ELEMZÉSE SPECIÁLIS KORPUSZBAN A terminológia és a terminográfia számára a következő szempontok nagyon fontosak: a terminus, a fogalom, a fogalom jellemzői, a fogalmak közötti viszonyok (kapcsolatok), a fogalmi rendszerek, valamint a definícióírás alapelvei. Ezért a terminus használatának elemzésekor fontos meghatározni a fogalom általános és megkülönböztető jellemzőit, a fogalom helyét a fogalmi rendszerben, értékelni a definíció minőségét és/vagy korpuszon alapuló terminusdefiníciót készíteni. A preskriptív terminológiában a terminusokat elsősorban az általuk megnevezett fogalmak hierarchikus fogalmi rendszerben elfoglalt helye és a más fogalmakkal fennálló kapcsolatai alapján határozzák meg (Marcinkevičienė 2000: 6). Így lényegében a fogalom általános és dėl to, kad būtų galima sužinoti apie pačią sąvoką ir (arba) parengti termegkülönböztető jellemzőinek meghatározására való képességre van szükség egy terminus definíciójához. Egy adott szakterület speciális korpuszának felhasználásával konkrét terminusok konkordanciái vizsgálhatók, és így megállapítható, hogy a terminus mely fogalmat nevezi meg, milyen jellemzői vannak, és milyen más fogalmakkal áll kapcsolatban. Ily módon a fogalmi rendszer „alulról felfelé” épül fel, vagyis a terminus használatára vonatkozó információ alapján. 155Terminologija | 2015 | 22 3.1. A terminus kontextusának elemzése a szaktárgyi információ szempontjából Ahhoz, hogy egy adott terminussal megnevezett fogalomra vonatkozó információ megtalálható legyen a speciális korpuszban, a korpusznak tükröznie kell a szakterületet, a terminusnak pedig meglehetősen gyakorinak kell lennie benne; ekkor a kutató nagyobb konkordanciát kap, vagyis több információt a terminusról. Példák a mokslinis darbas terminus konkordanciájából a korpuszban: (1) A harmadik ok – a tudományos munka bürokratizálódása. (2) A tudományos munkát leggyakrabban Németországban, Franciaországban, Lengyelországban, Lettországban és Svédországban végezték (a 3. melléklet 4. táblázata). (3) A tudományos kutatások (másképpen: tudományos munka) – alapkutatásokra és alkalmazott tudományos kutatásokra felosztott kutatások. (4) A tudományos dolgozóknak a tudományos munka mellett oktatói munkát is kell végezniük. Látható, hogy a mondatokban ugyanazt a terminust különféleképpen használják: az 1. és 2. mondatban a terminust megemlítik, azonban, bár tudományos munkával kapcsolatos dolgokról van szó, az e terminussal megnevezett fogalomra vonatkozó szakszerű információ itt nincs. A 3. és 4. példában már más, a tudományos munka fogalmával kapcsolatos terminusokat is megemlítenek: tudományos kutatások, alapkutatások, alkalmazott kutatások, tudományos munkatársak, pedagógiai munka. A terminográfia számára éppen az ilyen terminuskontextus-részletek a legfontosabbak, mivel segíthetnek megérteni, hogyan értelmezik a terminussal megnevezett dolgot, mi a rendeltetése vagy jellege, − ez segít meghatározni a terminussal megnevezett fogalmat. Következésképpen a terminográfusnak a terminus teljes kontextusából csak azokat a helyeket kell kiválasztania, ahol az elemzett terminussal kapcsolatos más terminusokat említenek, vagy kész definíciókat adnak meg. Ha a terminus konkordanciasorainak sokaságát nem automatikusan kell feldolgozni, és a konkordancia nagy, akkor a terminus elemzése a szövegkorpuszban hatástalanná válik, és sok időt vesz igénybe. Hiszen az informatív kontextusok kiválasztásához az egész konkordanciát el kellene olvasni, és el kellene mélyedni minden egyes mondat kontextusának tartalmában, ami a vizsgált tudományterület terminusaival kapcsolatos különleges ismeretekkel nem rendelkező nyelvész, fordító vagy hallgató számára nem könnyű. Ebben az esetben célszerű olyan eszközöket igénybe venni, amelyek legalább részben automatizálnák a terminuskontextusok elemzését. Ilyen eszköz, mint A 2.1. alfeje leírt Qafe eszköz egyfajta szűrőként működik, amely elválasztja az informatív kontextusokat a terminus más kontextusaitól, amelyek kevésbé fontosak, mivel nem közvetítenek információt a fogalomról. A ŠMTŽ-ban leírt összesen 224 terminus esetében a definíciók mintegy 60 százaléka informatív kontextusokból származó információ alapján készült. Vagyis, 156 Jolanta Kovalevskaitė A deskriptív terminológiai kutatások eredményei A Agnė Bielinskienė panaudojimasterminologijospraktikoje terminológus e terminusok definícióinak összeállításakor vagy átvette a korpuszban talált kész definíciót, vagy az informatív kontextusok és/vagy a terminus teljes konkordanciája alapján állított össze definíciót. Az informatív kontextusok egy része azért nem került felhasználásra, mert az automatikusan kiválasztott informatív kontextusok között nem megfelelőek is vannak, vagyis olyanok, amelyek bár formálisan megfelelnek valamely paralingvisztikai modellnek, mégsem tükröznek semmilyen szemantikai kapcsolatot vagy az elemzett fogalom valamely jegyét (arról, hogyan kellene tökéletesíteni a Qafe eszközben használt modelleket és növelni az automatikus elemzés pontosságát, részletesen ír a Bielinskienė et al. 2015, 5.2.5. fejezete). 3.2. A terminológia rendezése szempontjából releváns kérdések és megoldásuk a terminushasználat elemzése alapján A terminológiai munkában felmerülő kérdések megoldásához mind megfelelő, mind nem megfelelő minőségű informatív kontextusok felhasználhatók. Az alábbiakban a terminológia rendezésének négy fő elméleti és gyakorlati aspektusát tárgyaljuk (ezekről és a terminológia rendezése szempontjából releváns terminológiaelméleti aspektusokról, például a terminus és a nem terminus elkülönítésének problémájáról lásd még: Korkas et al. 2010: 129–130). Az elemzés a szaknyelvi korpusz terminusainak konkordanciáira és/vagy a Qafe eszköz által meghatározott informatív kontextusokból származó konkrét terminus konkordanciarészletekre épül8. 3.2.1. INFORMÁCIÓT KÖZVETÍTŐ A TERMINUS KONTEXTUSFRAGMENTUMAINAK FELISMERÉSE A terminus által megnevezett fogalom jellemzőinek és a terminus használati sajátosságainak szövegbeli meghatározásához szükséges készségek elsajátítása érdekében egy közepes gyakoriságú terminus konkordanciáját kellene elemezni, hogy az informatív kontextus fogalma alapján (amelyet a 2.2. alfejezet ismertet) meg lehessen tanulni megtalálni a terminus kontextusának terminológiai szempontból fontos helyeit. Mint említettük, az informatív kontextusnak meg kell jelölnie: a) a terminus által megnevezett fogalom legalább egy jellemzőjét, amely nem feltétlenül lényegi, de valamilyen szempontból jellemzi a fogalmat, vagyis meg kell jelölnie, hogyan értelmezik a fogalmat, milyen komis. Az alább bemutatott kontextusok azt mutatják, hogy a tudományos fokozat terminussal megnevezett fogalomra jellemző, hogy azt egyetem adományozza (1. példa), továbbá a 8 to dalyko paskirtis, požymis ir pan., arba b) rodyti ryšį su kitomis sąvoŠMTŽ-ban valamennyi megadott terminus konkordanciája használható. A konkordanciákban a lehetséges informatív kontextusok nincsenek külön megjelölve, ezért amíg a Qafe eszköz nem áll minden felhasználó rendelkezésére, az informatív kontextusokat manuálisan kellene meghatározni. 157Terminologija | 2015 | 22 A tudományos fokozat bizonyos tisztségekre való pályázáskor követelményként szükséges (2. példa): (1) Tudományos fokozatok odaítélésére az Egyetem jogosult, miután az Oktatási és Tudományos Minisztérium egy vagy más litvániai vagy külföldi tudományos és felsőoktatási intézménnyel közösen doktori képzési jogosultságot biztosított számára. (2) Ezért e munkakörrel szemben mindössze egyetlen képesítési követelményt kellene támasztani – olyan tudományos fokozattal kell rendelkezni, amelynek megszerzése során bizonyítást nyertek a tudományos munkatárshoz szükséges Toliau peržvelgus šio termino kontekstą galima sužinoti, kokių mokslo képességek és képesítés. a fokozatok többfélék (doktori, habilitált doktori), hogyan szerezhetők meg stb. a fogalomról a lényegi információt (a fő megkülönböztető jegyet) a kontextusban talált meghatározás közvetíti (a meghatározásokról lásd 3.2.4): Tudományos fokozat – a személy tudományos képesítését tanúsító fokozat, amelyet a disszertáció megvédését követően adnak meg. Egyébként ez a meghatározás az ŠMTŽ-ben is szerepel, mivel ez felel meg leginkább a terminus lényegének. Az automatikusan meghatározott informatív kontextusok között nem mindegyik kontextus megfelelő, azaz nem mindegyik tükrözi a fogalom jellemzőit vagy más fogalmakkal való kapcsolatát, pl. : A 8. osztályban a közgazdaságtan kötelező tantárgy, amelyre heti egy tanóra jut. A kötelező tantárgy terminusnak ezt a kontextusát a nem megfelelő kontextusok közé soroltuk, mivel nem közvetít tárgyi információt a terminusról. Bár megtudjuk, hogy a 8. osztályban a közgazdaságtan lehet kötelező tantárgy, ez az információ azonban nem tárja fel a fogalom jellemzőit (vagyis azt, hogy mi a kötelező tantárgy). A következő példában sem találunk terminológiai szempontból fontos információt arról, hogy mi az a fogalom, amelyet a nemzeti képesítési rendszer terminussal neveznek meg, milyen a jellege stb. : A nemzeti képesítési rendszer – kiemelt politikai irányvonal. Ha a terminus konkordanciája nagy, és nincs lehetőség a Qafe kontextusszűrő eszköz használatára, ugyanez a munka elvégezhető az automatikus elemzésben alkalmazott paralingvisztikai modellek elemeinek segítségével is (lásd 2.1), amelyek alapján informatív definíciós vagy magyarázó kontextusok kereshetők. Például az olyan strukturális elemek, mint a būti, laikyti, sudaryti, apimti, valamint a gondolatjel, a kettőspont stb. felhasználhatók a definíciós kontextusok meghatározására (vö. Castagnoli 2006: 167). 164 Jolanta Kovalevskaitė A deskriptív terminológiai kutatások eredményei A definíciós Agnė Bielinskienė panaudojimasterminologijospraktikoje kontextusok között talált megfelelő definíció átfogalmazható az informatív kontextusokban uralkodó téma (pl. a jogi szempont dominál), a lényeges jegy vagy a gyakran ismétlődő megfogalmazások figyelembevételével (Bielinskienė et al. 2015: 100): Tudományos Akadémia – az ország, illetve (és/vagy) egy meghatározott tudományterület (tudományterületek) legkiválóbb tudósait tömörítő intézmény vagy szervezet, amely tudományképviseleti, szakértői, koordinációs és tudománynépszerűsítő szerepet tölt be. A bemutatott példában az első megkülönböztető jegy (jungianti <...> mokslininkus) a definíciós kontextusból származik (vö. Lietuvos mokslų akademija (toliau – Mokslų akademija) yra biudžetinė įstaiga, jungianti žymiausius Lietuvos ir savo veikla su Lietuva susijusius užsienio mokslininkus), az ellátott funkciót (atliekanti mokslo atstovaujamąjį <...> vaidmenis) pedig a konkordanciában uralkodó információ alapján fogalmazták meg. Azok a módszerek, amelyek szerint a definíció a korpusz alapján megírható, hasznosak lehetnek a definíciók megfogalmazói (elsősorban a terminológusok) és a más forrásokban talált definíciókat szerkesztők (a terminológiai adatbázisokat bővítő fordítók és természetesen a szerkesztők) számára. Hiszen a használat vizsgálata során kiderülhet, hogy a meglévő definíció hiányos, mert megváltozott a terminussal megnevezett fogalom vagy hasonló. Azt, hogy hogyan sikerült a definíciót a korpusz alapján megírni, illetve annak értékelését elvégezhetjük úgy, hogy összevetjük saját készítésű definíciónkat egy ugyanilyen elv alapján megírt terminológusi definícióval, például a ŠMTŽ-ben megadottal. Például a hallgatók az informatív kontextusokra és az ontológiára támaszkodva a mokslo straipsnis terminushoz a következő definíciót alkották: 1. definíció: Szakmailag lektorált tudományos publikáció, amely formális szerkezettel rendelkezik, és időszaki, folytatásos vagy egyszeri tudományos kiadványokban jelenik meg. Az általuk megalkotott definíciót összevetették a ŠMTŽ-ben szereplő mokslo straipsnis terminus definíciójával: 2. definíció: Tudományos sajtóban megjelent cikk, amely az adott tudományterületen szokásos tudományos apparátussal rendelkezik, valamint megfelel az adott terület egyéb tudományossági kritériumainak. A 2. definíció a korpuszból származó, módosított és rövidített definiáló kontextuson alapul: Definiáló kontextus: A mokslo straipsnis – tudományos sajtóban megjelent cikk, amely az adott tudományterületen szokásos tudományos apparátussal rendelkezik (lábjegyzetekkel vagy (és) bibliográfiával, vagy (és) képletekkel, vagy (és) ábrákkal, vagy (és) módszertani leírással, vagy (és) statisztikai táblázatokkal stb. ) és megfelel az adott tudományterületen elismert tudományossági kritériumoknak. 165Terminológia | 2015 | 22 Kaip matyti, 1 apibrėžtyje tiksliau parinktas hiperonimas (mokslinėpublikáció, nem pedig cikk), megemlítve a „lektorált” megkülönböztető jegyet, és ezáltal elkülönítve a nem lektorált publikációktól. Mindkét meghatározás megjelöli, hogy a tudományos cikk hol publikálható, az 1. meghatározásban azonban ezt részletesebben adják meg – időszaki, folytatásos vagy egyszeri tudományos kiadványokban teszik közzé, míg a 2. meghatározás tömörebben fogalmaz – tudományos sajtóban tették közzé. felsorolni nem kellene, ha a fogalmi rendszerben szerepelne a tudományos sajtó fogalma. A 2. meghatározásban említett tudományos apparátus fogalmát a meghatározó kontextus részletesen megmagyarázza, ezért az 1. meghatározásban megnevezett formális struktúrával rendelkező jegy helyett pontosabb lenne a meghatározó kontextusból átvett, az adott tudományterületen szokásos tudományos apparátussal rendelkező jegy. A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a más forrásokban már megadott több meghatározás közül ki kell választani a legmegfelelőbbet. Ebben természetesen segítséget nyújthatnak a terminológia elméletében kifejtett elvek (adekvátság, rendszerszerűség, tömörség stb.). Mindazonáltal ezen elvek mellett célszerű a lexikográfiai forrásokban található, terminusra vonatkozó információt összevetni azzal az információval is, amely a terminus korpuszbeli használatából rajzolódik ki. A terminusokat gyakran nem egészen úgy használják, ahogyan meghatározzák őket (Kaupaitytė 2010), vagy a használat során válik világossá, hogy a terminussal megnevezett fogalom nem teljesen egyezik meg azzal, amelyet ugyanahhoz a terminushoz valamely lexikográfiai forrásban megadtak. A korpusz alapján megírt definíciót a szótárakban vagy terminológiai adatbázisokban szereplő definícióval összevetve nemcsak a terminus definícióját pontosíthatjuk, hanem az eltérő elvek alapján megírt definíciókat is összehasonlíthatjuk. Például a Tanulmányi terminológiai szótárban (Smetona, Pukelis 2014) a terminusok egy része megegyezik a ŠMTŽ-ben szereplő terminusokkal. Hasonlítsuk össze a tanulmányi tárgy terminus szócikkeit mindkét szótárban: A Tanulmányi terminológiai szótárban (Smetona, Pukelis 2014): Több, a tanulmányi tartalom szempontjából rokon és integrált tanulmányi eredményből álló tanulmányi programrész, amely meghatározott számú kredittel és a tanulmányi eredményeken alapuló céllal rendelkezik, és amelynek elérését egyetlen záró számonkérés (vizsga vagy más forma; a gyűjtött pontszám rendszere is alkalmazható) keretében értékelik. ŠMTŽ: 1.Studijųprogramospagrindinissudedamasisvienetas,nuosekliaidėstomasvieną vagy több szemeszteren át; 2. Tanulmányi irány vagy ág (a nemzetközi statisztikában). Mindkét definícióban megjelenik az a lényeges jellemző, hogy a tanulmányi tárgy a tanulmányi program része, tehát a tanulmányi program az az alapfogalom, amelyhez az elemzett terminust mindkét esetben kapcsolják. A terminus konkordanciájában 166 Jolanta Kovalevskaitė A deskriptív terminológiai kutatások eredményeiről a Agnė Bielinskienė panaudojimasterminologijospraktikoje korpusz alapján nem áll rendelkezésre információ az olyan fogalmi jegyekről, mint a meghatározott kreditszám, a tanulmányi eredményeken alapuló cél, amelynek elérését egyetlen záróvizsgával értékelik, ezért ezeket nem vették fel az ŠMTŽ definíciójába. A tanítás időtartama a terminus informatív kontextusaiban kirajzolódó jegy, ezért az ŠMTŽ definíciója megemlíti, hogy a tantárgyat egy vagy több féléven keresztül folyamatosan oktatják. Az informatív kontextusokból kiderült, hogy e terminussal két fogalmat neveznek meg, ezért az ŠMTŽ két fogalom definícióját tartalmazza (1, 2). Hozzátehető, hogy a definíciós kontextusok jobb vagy rosszabb definíciók példáiként is hasznosak lehetnek; ezeket elemezve a terminográfusok készséget szereznek a megfelelő definíció megkülönböztetésére a hiányos vagy hibás definíciótól (Meyer 2001: 284). A tanulmányban az oktatás és a tudomány területéről származó példák szerepelnek, mivel forrásként éppen e terület korpuszát használták. A más területek terminológiájával foglalkozó szakemberek számára azonban más területek korpuszaira is szükség lehet, ezért a deskriptív terminológia módszereinek alkalmazásakor a már meglévő korpuszok mellett a tervezett feladathoz speciális eszközökkel9 létrehozott korpuszok is használhatók (angl. Do-It-Yourself (DIY) specialized corpora, Zanettin 2002, idézi Castagnoli 2006). Egy ilyen korpusz gyors összeállításához általában az interneten közzétett, az adott szakterülethez tartozó szövegeket választják ki, amelyekben tükröződnek az aktuális fogalmak és a legújabb terminusok; ez nem mindig várható el egy statikus, vagyis egy bizonyos időszakban összeállított és többé nem frissített korpusztól (Castagnoli 2006: 160). ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK Litvániában a deskriptív terminológia elveit alkalmazva eddig mindössze néhány erőforrást és eszközt dolgoztak ki. A ŠiMTAi 2 projektben az oktatás és a tudomány területére vonatkozó terminológiai szótárhoz és ontológiához szükséges adatok megszerzésére tett első kísérletek alkalmazhatók a gyakorlati szakemberek előtt felmerülő aktuális terminológiai kérdések megoldására; e szakemberek közvetlenül szövegekkel dolgoznak, és azokból nyerik, illetve maguk hozzák létre egy adott terület terminológiáját, továbbá alkalmazhatók a terminológiai, fordítási és szerkesztési tárgyakat tanuló hallgatók esetében is. A terminusok közvetlen elemzésének lehetősége használati kontextusukban segíthet a terminológia szempontjából fontos problémák felvetésében és megoldásában. A jelen cikkben tárgyalt, a terminusok korpuszok alapján történő meghatározásának módszertana lehetővé teszi 9 Például a Sketchengine által kínált WebBootCat eszköz: http://www.sketchengine.co.uk/. 167Terminologija | 2015 | 22 a terminus informatív kontextusainak felismerését, a fogalmak hierarchikus kapcsolatainak meghatározását és a terminusok definícióinak megalkotását. a megnevezett célzott kutatói Aprašyti terminologijos darbo aspektai nėra vienodai aktualūs čia micsoportok számára; például a definíció megírását többnyire terminológusok végzik, míg a több lehetőség közül a legjobb kiválasztása vagy a megtalált definíció szerkesztése a fordítók, illetve a terminológiai adatbázist feltöltő szerkesztők feladata. mind terminologams, mind fordítóknak, mind szerkesztőknek fontos lehet felismerni a terminusokkal megnevezett fogalmak közötti kapcsolatokat vagy a kapcsolat típusát, valamint meghatározni ezeket a fogalmakat, ha az elemzett terminusok nem szerepelnek terminológiai adatbázisokban és terminológiai szótárakban. FORRÁSOK Oktatási és tudományos szöveggyűjtemény. A Vytautasi Nagy Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központja, 2010. Az oktatási és tudományos terminusok ontológiája. Elérhető az interneten: http://meta.vdu.lt/webprotege/ (megtekintve: 2015-05-15). ŠMTŽ – Az oktatási és tudományos terminusok szótára. Elérhető az interneten: http://daukantas.vdu.lt/moksliniai-terminai (megtekintve: 2015-06-15). LITERATŪRA Alcina A. 2011: Teaching and learning terminology: new strategies and methods. – Teachingandlearning terminology:newstrategiesandmethods (ed. A. Alcina). Benjamins Current Topics 35, Amsterdam: John Benjamins, 1–11. Bielinskienė A., Boizou L., Grigonytė G., Kovalevskaitė J., Rimkutė e., Utka A. 2015: Lietuviųkalbosterminųautomatinisatpažinimasirapibrėžimas. Monografija, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Boizou L., Grigonytė G., Rimkutė e., Utka A. 2012: Automatic inference of Base Forms for Multiword Terms in Lithuanian. –ProceedingsoftheFifthInternationalConferenceHumanLanguageTechnologies– TheBalticPerspective2012, 27–35. Bucher A.-L. 2007: Terminology Work the Swedish way. – Terminologija 14, 37–48. Budin G. 2012: Trends Analysis: eLexicography, Terminology, and Global Content Management. Lexicograffiti. european Parliament, Luxembourg 23rd of January, 2012. Prieiga per internetą: https://termcoord.files.wordpress.com/2012/01/presentation budin.pdf (žiūrėta 2015-06-15). Castagnoli S. 2006: Using the Web as a Source of LSP Corpora in the Terminology Classroom. – Wacky! WorkingpapersontheWebasCorpus (eds. M. Baroni, S. Bernardini), Bologna: Gedit, 159–172. Kaupaitytė D. 2010: Švietimoterminųapibrėžtysirvartosena:kompetencijairkvalifikacija. Magistro baigiamasis darbas, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Korkas V., Rogers M. 2010: How much terminological theory do we need for practice? An old pedagogical dilemma in a new field. – TerminologyinEverydayLife. TerminologyandLexicographyResearchandPractice. eds. F. Steurs, M. Thelen, Amsterdam: John Benjamins, 123–136. Marcinkevičienė R. 2000: Terminografija ir tekstynas. – Terminologija 6, 5–22. Markiewicz i., Rimkutė e. 2013: Švietimo ir mokslo terminų žodynas ir ontologija. – Terminologija 20, 56–74. Maskaliūnienė N., Kaminskienė L. 2012: Bendrosios kompetencijos ir vertėjų rengimas. – Vertimostudijos 5, 113–130. Meyer i. 2001: extracting Knowledge-rich Contexts for Terminography: A Conceptual and Methodological Framework. – RecentAdvancesinComputationalTerminology. eds. D. Bourigault, Ch. Jaquemin, M. L‘Homme, Amsterdam: John Benjamins, 279–302. Picht H. 2011: The Science of Terminology: History and evolution. – Terminologija 18, 6–26. Rimkutė e. 2010: Lietuvių kalbos terminų automatinio nustatymo galimybės. – Kalbųstudijos16, 71–78. Sikora i. 2013: Contemporary approach to terminological competence, management and terminology teaching on the basis of courses for translators offered by Polish higher education institutions. – Proceedings ofthe19thEuropeanSymposiumonLanguagesforSpecialPurposes, July 8–10, Vienna, 500–509. 168 Jolanta Kovalevskaitė Deskriptyviosiosterminologijostyrimųrezultatų Agnė Bielinskienė panaudojimasterminologijospraktikoje Smetona A., Pukelis K. (sud.) 2014: Studijųterminųžodynas. Prieiga per internetą: http://www.skvc.lt/uploads/documents/files/Kita informacija/Leidiniai/Zodynas.pdf (žiūrėta 2015-06-15). Stankevičienė S. 2013: Gamtosmokslųkalba:gretinamasisvokiečiųirlietuviųkalbųleksinių-semantiniųaspektų tyrimas. Daktaro disertacija, Vilnius: Vilniaus universitetas. Zeller i. 2005: Automatinisterminųatpažinimasirapdorojimas. Daktaro disertacija, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. A DESKRIPTÍV TERMINOLÓGIAI KUTATÁS EREDMÉNYEI A TERMINOLÓGIAI GYAKORLAT SZÁMÁRA A tanulmány a deskriptív megközelítést tárgyalja, amelyet a litván terminológiai gyakorlatban csak a közelmúltban kezdtek szélesebb körben alkalmazni. A terminológusok, fordítók, korrektúrázók és más, terminológiával foglalkozó szakemberek hasznosíthatják a deskriptív terminológiamenedzsmentben alkalmazott módszereket és eszközöket. Továbbá a deskriptív terminológia megközelítése a terminológia oktatásának és tanulásának céljaira is adaptálható. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a deskriptív terminológiai kutatás (erőforrásai, eszközei és módszerei) milyen lehetséges módokon alkalmazható a terminológiai gyakorlatban. Először bemutatjuk a ŠiMTAi 2 projekt (Az oktatási és tudományos terminusok automatikus azonosítása) során kifejlesztett erőforrásokat és eszközöket. Az erőforrásokat és eszközöket a litván terminusok félautomatikus elemzésére fejlesztették ki: ilyen a szaknyelvi annotált korpusz, a terminológia automatikus kinyerésére szolgáló eszközök, valamint a terminusok tudásgazdag kontextusainak félautomatikus felismerésére szolgáló eszköz a szaknyelvi korpuszban; ez utóbbiak felhasználhatók a terminusok definícióinak elkészítéséhez. A tudásgazdag kontextusokat részletesebben tárgyaljuk. A tudásgazdag kontextusok az elemzett terminusra vonatkozó fogalmi jellemzőket tartalmaznak, amelyeket szemantikai kapcsolatok és attribútumok tükröznek. A korpuszalapú deskriptív terminológia megközelítését alkalmazva bemutatjuk a) hogyan detektálhatók a tudásban gazdag kontextusok; b) hogyan azonosíthatók bizonyos szemantikai kapcsolatok a tudásban gazdag kontextusokban; c) hogyan építhető fel a fogalmi rendszer a terminusok tion. We exemplify the possibilities of methods and tools of descriptive terminology használatának elemzésével; d) hogyan használhatók fel egy terminus tudásban gazdag kontextusai annak definícióírásához és értékeléséhez a litván terminológiával foglalkozó szakemberek számára. Beérkezett 2015-06-15 Jolanta Kovalevskaitė Vytauto Didžiojo Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központ K. Donelaičio u. 52–206, LT-44248 Kaunas e-mail: j.kov[email protected] Agnė Bielinskienė Vytauto Didžiojo Egyetem K. Donelaičio u. 52, LT-44248 Kaunas e-mail: [email protected]