Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje

A deskriptív terminológiai kutatások eredményeinek hasznosítása a terminológiai gyakorlatban JOLANTA KOVALEVSKAITĖ Vytauto Didžiojo universitetas AGNĖ BIELINSKIENĖ Vytauto Didžiojo universitetas KULCSSZAVAK: deskriptív terminológia, terminológia oktatása/tanulása, terminológiai gyakorlat, informatív kontextus, speciális korpusz BEVEZETÉS A deskriptív terminológiában (a litván nyelvészetben leíró terminológiának is nevezik) alkalmazott eszközök és módszerek a terminológiai gyakorlatban is hasznosak lehetnek. A terminológiai gyakorlatot ebben az esetben olyan tevékenységként értelmezzük, amely nemcsak a gyakorló szakemberek (terminológusok, fordítók, szerkesztők stb.) munkáját, hanem a hallgatók oktatását is magában foglalja. A deskriptív terminológiai kutatások alapján a terminológia oktatása úgy szervezhető meg, hogy a gyakorlati problémák megoldása induktív módon történjen, az oktatási-tanulási folyamatba integrált terminológiaelméletre támaszkodva (vö. angolul problem-solving principle, lásd Korkas et al. 2010; learning through discovery, lásd Alcina 2011). A terminológia mint tantárgy szerepel a nyelvészeti, fordítástudományi és egyéb képzési programokban; a terminológia alapjait vagy egy adott szakterülethez igazított kurzusokat különböző képzési szinteken oktatják, gyakorló szakembereknek szemináriumokat és nyári egyetemeket szerveznek (Picht 2011: 21), a terminológia oktatásáról/tanulásáról azonban mindeddig kevés írás született (Alcina 2011: 8). Az információs társadalomban való széles körű alkalmazhatósága miatt egyre nagyobb a terminológiaoktatás jelentősége és a terminológusok iránti igény (Bucher 2007). Az utóbbi időben a terminológiai készségek különös hangsúlyt kaptak a fordítók számára szükséges kompetenciák tárgyalásakor (Korkas et al. 2010; Maskaliūnienė et al. 2012; Sikora 2013). A tanulmány célja annak bemutatása, hogyan alkalmazhatók a deskriptív terminológiai kutatások eredményei (források, eszközök és módszerek) a termi- Terminologija | 2015 | 22 149 …terminológiai gyakorlatban, mivel itt nagy figyelmet fordítanak a terminusok szövegekben (vagy korpuszokban) való használatának elemzésére. A terminushasználat elemzése hasznos a terminológiai rendezés szempontjából fontos kérdések megoldásában: a fogalom általános és megkülönböztető jegyeinek vizsgálatában, a fogalom helyének meghatározásában a fogalmi rendszerben, a definíció minőségének értékelésében és/vagy korpuszalapú terminusdefiníció megalkotásában stb. 1. A DESKRIPTÍV TERMINOLÓGIA ALAPELVEI A deskriptív terminusrendezés egyik irányzatában – a korpuszalapú terminusrendezésben (angolul: corpus-driven terminology management, Budin 2012) – a legnagyobb figyelem a terminus használatára és a korpuszban való előfordulásának elemzésére irányul. A terminológiai jelentés kialakulásának legfontosabb tényezője a kontextus (vö. Zeller 2005), vagyis éppen a kontextusból lehet megítélni, hogy egy adott szó vagy szókapcsolat terminus-e vagy sem. A terminológia területén dolgozó szakemberek gyakran szembesülnek ezzel a kérdéssel. A deskriptív terminológiát a terminológia rendezésének más elvei, forrásai és eszközei jellemzik, mint a preskriptív terminológiát (Marcinkevičienė 2000; Budin 2012). A preskriptív terminológia elsősorban dokumentumokra, szabványokra, jóváhagyott terminusgyűjteményekre vagy adatbázisokra támaszkodik, a deskriptív terminológia fő forrásai pedig a korpuszok, elsősorban a vizsgált szakterület szövegeiből összeállított szaknyelvi korpuszok (a litván nyelvű szaknyelvi korpuszok összeállításáról bővebben lásd Marcinkevičienė 2000; Bielinskienė et al. 2015). A deskriptív terminológiában a szaknyelvi korpuszokra elsősorban a vizsgált terület új terminusainak kinyeréséhez van szükség, de ugyanilyen fontosak a terminusokra vonatkozó egyéb információk gyűjtéséhez is, például a terminusdefiníciók, a terminushasználati kontextusok, valamint a terminusok kollokációs képességének és gyakoriságának feltárásához. Az ilyen korpuszok terminusait automatikus terminusfelismerő és -elemző eszközökkel vizsgálják. A deskriptív terminológia módszerei, eszközei és forrásai a gyakorlati terminológiai munka végzése vagy annak elsajátítása során is alkalmazhatók. 2. A DESKRIPTÍV TERMINOLÓGIAI KUTATÁSOK ÉS TUDOMÁNYOS PROJEKTEK EREDMÉNYEI Litvániában a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja és a Litván Állami Nyelvi Bizottság Terminológiai Albizottsága által végzett folyamatos terminológiai munka és a rendszeresen frissített források (a Litván Köztársaság… 150 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje terminusbankja, a Terminynas, a Szabványügyi Hivatal terminológiai adatbázisa, az EuroTermBank stb.) mellett a litván nyelv terminológiai forrásainak gyarapításához kapcsolódó tudományos projektek is zajlanak; például létrehozták a SNOMED CT1 orvosi osztályozási és terminológiai rendszert, valamint a LiDA2 társadalomtudományi tezauruszt, amelyet az angol–litván kétnyelvű használatra adaptáltak, és más hasonló kezdeményezések is vannak. A ŠIMTAI 1 és ŠIMTAI 2 projektek (VDU)3 keretében több, a litván nyelvhez igazított eszközt és forrást, valamint a korpuszokra alapozott terminusdefiníció módszertanát dolgozták ki. E módszertan elemei (például az informatív kontextusok fogalma) a terminushasználat gyakorlati elemzésére és a terminusok definiálására is alkalmazhatók. 2.1. Források és eszközök A ŠIMTAI 1 és ŠIMTAI 2 projektek kutatása a deskriptív terminológia elveit követve zajlott, ezért elsőként elkészült a szükséges forrás: az oktatás és a tudomány területének 4 millió szavas szaknyelvi korpusza (automatikusan morfológiailag annotálva). Ez a korpusz az Oktatási és Tudományos Minisztérium, valamint más intézmények dokumentumaiból áll, amelyek az oktatásra, a felsőoktatásra stb. terjednek ki (bővebben lásd: Bielinskienė et al. 2015: 24). A korpusz a kiválasztott konkrét oktatási és tudományos területet reprezentálja, ezért arra számítottunk, hogy ezekben a dokumentumokban ezen a területen használt terminusok lesznek többségben. E korpusz alapján készült az internetes Oktatási és tudományos terminusok szótára (a továbbiakban: ŠMTŽ), valamint az interneten szabadon hozzáférhető Oktatási és tudományos terminusok ontológiája (bővebben lásd: Markiewicz et al. 2013). Több eszköz is készült: 1) egy eszköz a terminusok korpuszbeli automatikus azonosítására, 2) a JungLe eszköz, amely egy terminus több ragozott alakjához egyetlen címszóalakot rendel (Boizou et al. 2012), és 3) a terminuskörnyezet elemzésére szolgáló Qafe eszköz. Mivel a Qafe eszközzel kiválasztott adatokat a terminológia oktatási-tanulási folyamatában is fel lehetett és lehet használni, működési elvét részletesebben ismertetjük. A Qafe eszköz célja az egyes terminusok környezetének automatikus elemzése, valamint az abban közvetített tárgyi információ meghatározása, vagyis az úgynevezett 1 http://www.lmb.lt/index.php?-538029741. 2 http://www.lidata.eu/idex_tez.php. 3 Az oktatási és tudományos terminusok automatikus azonosítása – a Litván Tudományos Tanács által finanszírozott, két részből álló projekt, amelyet a VDU Számítógépes Nyelvészeti Központjában 2009–2010-ben (ŠIMTAI 1), illetve 2010–2012-ben (ŠIMTAI 2) valósítottak meg. Terminologija | 2015 | 22 1 5 1 informatív kontextusokat (lásd a 2.2. alfejezetet), amelyekből láthatóvá válnak a terminussal megnevezett fogalom jellemzői és a más fogalmakkal fennálló szemantikai kapcsolatai. A Qafe eszközzel kiválasztott kontextusok birtokában a terminológus gyorsabban rendszerezheti és elemezheti a terminussal megnevezett fogalomra vonatkozó információkat. A Qafe eszköz olyan paralingvisztikai mintázatokat keres, amelyek az informatív kontextusokra (például a terminusdefiníciókra) jellemző szerkezetet és e szerkezet egyéb elemeit – lexikai, grammatikai stb. elemeket – tükrözik. Megállapítottuk, hogy a szövegben az olyan mintázatok keresésével lehet megtalálni azokat a definíciókat, amelyekben rendszerint hiperonim/hiponim kapcsolat tükröződik, mint például [Tn yra N], [Tn – N], [Tn yra žinomas kaip] stb.4 (a mintázatokról bővebben lásd: Bielinskienė et al. 2015: 76–78). A fent említett paralingvisztikai mintázatok készletét felhasználva a Qafe eszköz automatikusan kiválasztja a lehetséges informatív kontextusokat5. Például a privalomieji dalykai terminus elemzésekor automatikusan 7 informatív kontextust ismert fel, amelyek közül szinte mindegyik a [T– Nn] mintázat alapján került elő, például: privalomieji dalykai [T] – [kötőjel] tai dalykai [Nn], suteikiantys pasirinktos studijų krypties žinių ir kompetencijų pagrindus. Ez az informatív kontextus megfelel a szokásos definíciós szerkezetnek: egy fogalom meghatározásakor rendszerint megadják a hiperonimát és a megkülönböztető jegyeket. Vagyis az informatív kontextusok keresésével automatikusan felismerhetők a kész definíciók is, amelyek előfordulhatnak a korpusz szövegeiben. A Qafe eszköz által használt nyelvi információ közvetlenül vagy közvetve alkalmazható. Az eszköz által kinyert adatokat közvetlenül felhasználva a kutató automatikusan összegyűjtheti és elemezheti az informatív kontextusokat. Ha az eszközt nem használjuk, működési elvei akkor is alkalmazhatók: például az eszköz által használt mintázatok szerkezetének ismeretében kézzel is kereshetők a terminus konkordanciájában azok a szövegrészletek, amelyek tárgyi információra utalnak stb. (erről bővebben lásd a 3. részt). Az informatív kontextusokból nyert információ egésze vagy egy része felhasználható terminusok meghatározására. 4 Tn – a terminus alanyesetű alakja; N – főnév; yra, yra žinomas kaip, a kötőjel lexikai és grafikai jelek, amelyeknek jelen kell lenniük a keresett kontextusban. 5 Šiame straipsnyje ir kitur (pvz., Bielinskienė et al. 2015) vartojami terminai galimi terminai, galimi informatyvieji kontekstai. Tokia skirtis reikalinga, nes tarp automatiškai gautų duomenų gali pasitaikyti ir netikslių. 152 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje 2.2. A terminusok meghatározásának korpuszokra támaszkodó módszertana Mivel a ŠIMTAI 2 projektben arra törekedtek, hogy a ŠMTŽ-ben leírt terminusokhoz korpuszból származó definíciókat adjanak meg, a projekt egyik szakaszát a terminusok korpuszokra támaszkodó meghatározási módszertanának kidolgozására és alkalmazására szánták. A terminusok meghatározásához szükséges szakterületi információt automatikusan, a Qafe eszközzel nyerték ki, kiválasztva azokat a terminuskörnyezeteket, amelyek potenciálisan informatív kontextusnak voltak tekinthetők. Az említett projektben az informatív kontextusok a terminusok meghatározására előkészített és felhasznált nyelvi erőforrások részét képezték6. Egy adott szakterület szövegeinek vagy szaknyelvi korpuszainak elemzésével nemcsak egy terminus használati sajátosságai (használatának gyakorisága, leggyakoribb kontextusbeli partnerei stb.) tárhatók fel, hanem a terminus által megnevezett fogalomról is információ gyűjthető. A terminusról szóló alapvető szakterületi információ szemantikai kapcsolatokon keresztül fejeződik ki, amelyek az informatív kontextusokban valósulnak meg (angolul knowledge-rich contexts, lásd Meyer 2001). Ingrid Meyer (2001: 281) olyan kontextust tekint informatív kontextusnak, amely legalább egy, a terminussal megnevezett fogalomra jellemző ismérvet tartalmaz. Más szóval, az ilyen kontextusnak a fogalom valamely jellemzőjét vagy más fogalmakkal való kapcsolatát kell jeleznie. I. Meyer (2001) skiria du informatyviųjų kontekstų tipus: apibrėžiamuosius (angl. defining knowledge-rich contexts) ir aiškinamuosius (angl. explanatory knowledge-rich contexts). Apibrėžiamųjų kontekstų pagrindas – hiperonimijos ir hiponimijos, rečiau meronimijos7 semantiniai ryšiai. Informatyvieji kontekstai su hiperonimais ir hiponimais yra artimi klasikinei apibrėžties formai: T (terminas) = X (hiperonimas) + skiriamieji požymiai, pvz.: akreditavimas – tai vertinimas, naudojamas aukštojo mokslo sistemoje (vertinimas yra akreditavimo hiperonimas). Apibrėžiamaisiais kontekstais, kuriuose dažniausiai atsispindi esminė informacija apie sąvoką, paprastai pasinaudojama sudarant apibrėžtis. A magyarázó kontextusok abban különböznek a definícióadó kontextusoktól, hogy nem tartalmaznak hiperonimát, hanem csupán a fogalom egy vagy több ismérvét jelölik meg, amelyek nem feltétlenül lényegesek vagy megkülönböztetőek (Meyer 2001: 288). A magyarázó kontextusok azért fontosak, mert további szakismereteket nyújtanak a terminusról és annak használatáról; például megmutatják, hogy a terminus mit tehet, minek kell lennie, általában milyen, minek nevezik stb. Az ilyen kontextusok elsődleges információként szolgálhatnak 6 A korpuszból származó további adatok a Oktatási és tudományos terminusok szótárában szerepelnek: a terminus ragozott alakjai, kollokátumai, példák, konkordancia, lásd: ŠMTŽ – http://daukantas.vdu.lt/moksliniai-terminai/. 7 Más munkákban a partonímia és partonimák terminusokat is használhatják. Terminologija | 2015 | 22 153 a definíció megfogalmazásakor, vagy a definíció részévé válhatnak (egy ismérvet fejezve ki), például: A programot sikeresen befejező végzettek megszerzik az adott szakmai tevékenységhez szükséges készségek összességét. Az informatív kontextusok azért is értékesek, mert egy adott terminus konkordanciájából származó, autentikus használati példák. Fontos megjegyezni, hogy az autentikus használati példák nem olyan ideálisak, mint a terminológiai adatbázisokban vagy terminológiai szótárakban található egyes definíciók, ezért I. Meyer (2001: 284) azokat a kontextusokat, amelyek a szótári definíciókra jellemző jegyeket, például a terminus utáni kettőspontot vagy gondolatjelet tartalmaznak, szótári definícióadó informatív kontextusoknak nevezi (angolul dictionary defining knowledge-rich contexts). I. Meyer a valós használatból származó, lazább és változatosabb mondatszerkezetű informatív kontextusokat természetes előfordulásúaknak nevezi (angolul naturally occurring defining knowledge-rich contexts). Éppen ezek a kontextusok alkotják a terminus korpuszbeli kontextusainak legnagyobb részét. Az ilyen természetes előfordulású kontextusokban említett fogalmi ismérvek nem feltétlenül megkülönböztetőek, ahogyan a legközelebbi említett fogalom sem mindig tekinthető a legközelebbi fölérendelt fogalomnak (angolul closest genus), amelyet a definíció megírásakor elvárnak. Így a terminus korpuszbeli használatának elemzésekor az informatív kontextusok gyakran nem lényeges információt is tartalmazhatnak. 3. A TERMINUSHASZNÁLAT ELEMZÉSE A SZAKSZÖVEGKORPUSZBAN A terminológia és a terminográfia szempontjából a következő aspektusok igen fontosak: a terminus, a fogalom, a fogalomjegyek, a fogalmak közötti viszonyok (kapcsolatok), a fogalmi rendszerek, valamint a definíció megfogalmazásának alapelvei. Ezért a terminushasználat elemzésekor fontos meghatározni a fogalom általános és megkülönböztető jegyeit, a fogalom helyét a fogalmi rendszerben, értékelni a definíció minőségét és/vagy korpuszalapú terminusdefiníciót készíteni. A preskriptív terminológiában a terminusokat elsősorban az általuk megnevezett fogalmak hierarchikus fogalmi rendszerben elfoglalt helye és más fogalmakkal fennálló kapcsolatai alapján definiálják (Marcinkevičienė 2000: 6). Tehát alapvetően azért van szükség a fogalom általános és megkülönböztető jegyeinek meghatározására, hogy megismerjük magát a fogalmat és/vagy megfogalmazzuk a terminus definícióját. Egy adott szakterület szakszövegkorpuszának felhasználásával vizsgálhatók a konkrét terminusok konkordanciái, és így kideríthető, hogy a terminus milyen fogalmat nevez meg, melyek annak jegyei, és milyen más fogalmakkal áll kapcsolatban. Ily módon a fogalmi rendszer „alulról felfelé” épül fel, vagyis a terminushasználatra vonatkozó információk alapján. 154 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje 3.1. A terminus kontextusának elemzése a szakterületi információ szempontjából Ahhoz, hogy a szakszövegkorpuszból megtalálhatók legyenek bizonyos terminusok által megnevezett fogalmakra vonatkozó információk, a korpusznak le kell fednie a szakterületet, a terminusnak pedig kellően gyakran kell előfordulnia benne; ekkor a kutató nagyobb konkordanciát, vagyis több információt kap a terminusról. Példák a mokslinis darbas terminus korpuszbeli konkordanciájából: (1) A harmadik ok a mokslinio darbo bürokratizálódása. (2) A tudományos munkát leggyakrabban Németországban, Franciaországban, Lengyelországban, Lettországban és Svédországban végezték (a 3. melléklet 4. táblázata). (3) A tudományos kutatás (más néven: mokslinis darbas) alap- és alkalmazott kutatásra osztott kutatás. (4) A kutatóknak a mokslinio darbo mellett oktatómunkát is kell végezniük. Látható, hogy a mondatokban ugyanazt a terminust különféleképpen használják: az 1. és 2. mondatban a terminus szerepel, de bár tudományos munkával kapcsolatos dolgokról van szó, az e terminussal megnevezett fogalomra vonatkozó szakterületi információ itt nincs. A 3. és 4. példában már a fogalomhoz kapcsolódó más terminusok is szerepelnek: mokslinis darbas: moksliniai tyrimai, fundamentiniai tyrimai, taikomieji tyrimai, mokslo darbuotojai, pedagoginis darbas. A terminográfia szempontjából éppen az ilyen terminuskontextus-részletek a legfontosabbak, mivel segíthetnek megérteni, hogyan értelmezik a terminussal megnevezett dolgot, mi a rendeltetése vagy jellege – ez segít meghatározni a terminussal megnevezett fogalmat. A terminográfusnak tehát a terminus teljes kontextusából csak azokat a helyeket kell kiválasztania, ahol az elemzett terminushoz kapcsolódó más terminusok szerepelnek, vagy kész definíciók találhatók. Ha a terminus konkordanciasorainak nagy számát nem automatikusan kell feldolgozni, és a konkordancia nagy, akkor a terminus korpuszbeli elemzése hatástalanná és időigényessé válik. Hiszen a leginformatívabb kontextusok kiválasztásához a teljes konkordanciát el kellene olvasni, és minden mondat kontextusának tartalmát alaposan meg kellene vizsgálni; ez pedig nem könnyű egy olyan nyelvész, fordító vagy hallgató számára, aki nem rendelkezik különleges ismeretekkel az adott tudományterület terminusairól. Ebben az esetben célszerű olyan eszközöket igénybe venni, amelyek legalább részben automatizálják a terminuskontextusok elemzését. Egy olyan eszköz, mint a 2.1. alfejezetben ismertetett Qafe, egyfajta szűrőként működik: elkülöníti a leginformatívabb kontextusokat a terminus többi kontextusától, amelyek kevésbé fontosak, mivel nem szolgáltatnak információt a fogalomról. A ŠMTŽ-ben leírt 224 terminus közül a definíciók mintegy 60 százaléka informatív kontextusokból származó információ alapján készült. Vagyis, Terminologija | 2015 | 22 1 5 5 a terminológus e kifejezések definícióinak megalkotásakor vagy átvette a korpuszban talált kész definíciót, vagy az informatív kontextusok és/vagy a terminus összes konkordanciája alapján alkotta meg a definíciót. Az informatív kontextusok egy része azért maradt felhasználatlanul, mert az automatikusan kiválasztott informatív kontextusok között nem megfelelőek is vannak, vagyis olyanok, amelyek ugyan formailag megfelelnek valamelyik paralingvisztikai modellnek, mégsem tükröznek semmilyen szemantikai kapcsolatot vagy az elemzett fogalom valamely jegyét (arról, hogyan kellene továbbfejleszteni az eszköz Qafe által használt modelleket, és növelni az automatikus elemzés pontosságát, bővebben ír Bielinskienė et al. 2015, az 5.2.5. részben). 3.2. A terminológia rendezése szempontjából releváns kérdések és megoldásuk a terminushasználat elemzése alapján A terminológiai munkában felmerülő kérdések megoldásához megfelelő és nem megfelelő minőségű informatív kontextusok egyaránt felhasználhatók. Az alábbiakban a terminusrendezés négy fő elméleti és gyakorlati szempontját tárgyaljuk (ezekről és a terminológia rendezése szempontjából releváns egyéb terminológiaelméleti kérdésekről, például a terminus és a nem terminus elkülönítésének problémájáról lásd még Korkas et al. 2010: 129–130). Az elemzés a szakszövegkorpusz terminusainak konkordanciáin, illetve a terminusspecifikus konkordanciarészleteken alapul, amelyeket a Qafe eszköz az informatív kontextusok közül azonosított8. 3.2.1. A TÁRGYI INFORMÁCIÓT KÖZVETÍTŐ TERMINUSKONTEXTUS-RÉSZLETEK FELISMERÉSE Ahhoz, hogy készséget szerezzünk a terminusokkal megnevezett fogalmak jegyeinek és a terminushasználat sajátosságainak szövegbeli azonosításában, egy közepes gyakoriságú terminus konkordanciáját kell elemezni, hogy az informatív kontextus fogalmára támaszkodva (amelyet a 2.2. alfejezet ismertet) megtanuljuk megtalálni a terminus kontextusának terminológiai szempontból fontos részeit. Mint említettük, az informatív kontextusnak jeleznie kell: a) a terminussal megnevezett fogalom legalább egy jegyét, amelynek nem feltétlenül kell lényeginek lennie, de valamilyen szempontból jellemzi a fogalmat, vagyis megmutatja, hogyan értelmezik a fogalmat, mi a szóban forgó dolog rendeltetése, milyen tulajdonságai vannak stb.; vagy b) kapcsolatot kell mutatnia más fogalmakkal. Az alábbi kontextusok azt mutatják, hogy a mokslo laipsnis terminussal megnevezett fogalomra jellemző, hogy azt egyetem adományozza (1. példa), továbbá 8Az ŠMTŽ-ben az összes feltüntetett terminus konkordanciái használhatók. A konkordanciákban nincsenek külön megjelölve a lehetséges informatív kontextusok; amíg a Qafe eszköz nem érhető el minden felhasználó számára, az informatív kontextusokat manuálisan kell azonosítani. 156 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje a tudományos fokozat bizonyos munkakörök betöltéséhez követelményként szükséges (2. példa): (1) A tudományos fokozatok odaítélésére az Egyetem jogosult, amennyiben az Oktatási és Tudományos Minisztérium doktoranduszképzési jogosultságot adott neki, akár önállóan, akár más litvániai vagy külföldi tudományos és felsőoktatási intézményekkel közösen. (2) Ezért ehhez a munkakörhöz csak egyetlen képesítési követelményt kellene meghatározni: rendelkezni kell tudományos fokozattal, amelynek megszerzése során a tudományos munkatársi tevékenységhez szükséges készségeket és képesítést bizonyították. A terminus kontextusának további áttekintésével megtudhatjuk, milyen tudományos fokozatok léteznek (doktori, habilitált doktori), hogyan lehet megszerezni őket stb. A fogalom lényegi információját (megkülönböztető fő jegyét) a kontextusban talált definíció közvetíti (a definíciókról lásd 3.2.4.): Tudományos fokozat – disszertáció megvédésével megszerezhető fokozat, amely az egyén tudományos képesítését tanúsítja. Egyébként ez a definíció az ŠMTŽ-ben is szerepel, mivel ez felel meg leginkább a terminus lényegének. Az automatikusan azonosított informatív kontextusok között nem mindegyik megfelelő, vagyis nem mindegyik tükrözi a fogalom jegyeit vagy más fogalmakkal való kapcsolatát, például: A 8. osztályban a közgazdaságtan kötelező tantárgy, hetente egy tanóra jut rá. A kötelező tantárgy terminusnak ezt a kontextusát azért sorolták a nem megfelelőek közé, mert nem közvetít róla tárgyi információt. Megtudjuk ugyan, hogy a 8. osztályban a közgazdaságtan lehet kötelező tantárgy, ez az információ azonban nem tárja fel a fogalom jegyeit (azaz azt, hogy mi a kötelező tantárgy). A következő példában sem találunk terminológiai szempontból fontos információt arról, hogy milyen fogalmat jelöl a nemzeti képesítési rendszer terminus, milyen jellegű, stb.: A nemzeti képesítési rendszer prioritást élvező szakpolitikai irány. Ha a terminus konkordanciája nagy, és nincs lehetőség a Qafe kontextusszűrő eszközének használatára, ugyanez a munka elvégezhető az automatikus elemzésben alkalmazott paralingvisztikai modellek elemeinek segítségével is (lásd 2.1), amelyek alapján informatív definíciós vagy magyarázó kontextusok kereshetők. Például az olyan strukturális elemek, mint a lenni, tekinteni, alkotni, magában foglalni, valamint a gondolatjel, a kettőspont stb. használhatók a definíciós kontextusok meghatározására (vö. Castagnoli 2006: 167). Terminologija | 2015 | 22 157 A litván nyelvű terminusok használatát elemezve megfigyelhető, hogy az ilyen szavak és grafikai jelek gyakoriak a definíciókban, például: Az egyetemi tanács kollegiális irányító testület. A tanszék a kar fő akadémiai egysége, amely képzési programokat vagy azok részeit valósítja meg, valamint tudományos kutatást végez. A tudományos mű szerzőjének természetes személy minősül. A tudományos intézetet központok, osztályok és/vagy tudományos laboratóriumok alkotják. A tudományos tevékenység magában foglalja a tudományos oktatást, a tudományos szolgáltatásokat, a tudományos szakirodalom fordítását és szerkesztését stb. Emellett szem előtt kell tartani, hogy a definíciós kontextusok általában a terminus és egy másik fogalom közötti szemantikai kapcsolatokat (hiperonímia/hiponímia vagy meronímia) fejezik ki (a szemantikai kapcsolatokról lásd 3.2.2). A magyarázó kontextusok a terminus mellett ismétlődő olyan lexikai elemekről ismerhetők fel, mint a lehet, kell, kell lennie, lehet, lehet neki, van + melléknévi igenév, valamint más gyakran ismétlődő, különösen jelen idejű igék, például: Teisę teikti mokslo laipsnius turi Universitetas. A felsőoktatás mindenki számára egyenlő mértékben hozzáférhető kell legyen. A tanulmányi rendszer kreditrendszeren alapul. A fent említett elemek keresése a szövegben (amelyek gyakran a terminus konkordanciabeli kollokátumai is) elősegítheti a terminusok informatív kontextusainak könnyebb megtalálását és terminológiai célú további felhasználásukat: a terminusok rendszerszerűségének megállapítására (lásd 3.2.3) és definíciók megalkotására (lásd 3.2.4). Amint korábban említettük, egyes automatikusan kiválasztott informatív kontextusok nem megfelelőek. Emellett bizonyos okokból az informatív kontextusok egy része automatikusan felismeretlen marad (ezt a problémát részletesebben a Bielinskienė et al. 2015 5.2.3. fejezete tárgyalja). Fontos, hogy a nem megfelelő vagy ki nem választott kontextusok szintén felhasználhatók az informatív kontextusok és a terminus által jelölt fogalomra vonatkozó egyéb lényeges információk felismerésének elsajátítására. Ha összevetjük az eszköz által automatikusan kiválasztott, egy adott terminushoz tartozó informatív kontextusokat a Qafe segítségével ugyanazon terminus teljes konkordanciájával, megállapíthatók az eszköz által kihagyott kontextusok. Például a kötelező tantárgy terminus 54 soros konkordanciájában két informatív kontextust nem ismert fel automatikusan a rendszer: (1) A kötelező tantárgyak az egyetemi általános és a választott tanulmányi területhez kapcsolódó képzés alapjait alkotják. (2) Az egyetemi általános műveltséget nyújtó tárgyak blokkja két alcsoportra oszlik: kötelező tárgyakra és alternatívaként választható tárgyakra. 158 Jolanta Kovalevskaitė | Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje Agnė Bielinskienė Az ilyen esetek elemzésével megállapíthatók azok az okok, amelyek miatt ezeket a kontextusokat az eszköz nem választotta ki automatikusan, illetve hogy miért nem feleltek meg az alkalmazott modellek egyikének sem. A mondatszerkezet gyakran nagyon összetett, és nem tükrözi az eszköz által használt modelleket, vagy a szemantikai kapcsolatokat kifejező fogalmak a modell által lefedettnél jóval tágabb kontextusban helyezkednek el. 3.2.2. A FOGALMAK KÖZÖTTI SZEMANTIKAI KAPCSOLATOK MEGHATÁROZÁSA A TERMINUSKONTEXTUSBAN Egy terminus használati példája akkor tekinthető meghatározó kontextusnak, ha tükröződnek benne a fogalmak között közvetített szemantikai kapcsolatok. Az automatikusan vagy kézzel kiválasztott informatív kontextusok értékelésével fejleszthető az elemzett szakterület más fogalmainak felismerésére és az e fogalmak közötti szemantikai kapcsolatok elemzésére való képesség. Az informatív kontextusok, különösen pedig a meghatározó kontextusok esetében – amelyek éppen abban különböznek a magyarázó kontextusoktól, hogy szemantikai kapcsolatokat közvetítenek – a hiperonímia/hiponímia és a meronímia kapcsolatai a legfontosabbak. A (2.2)-ben ismertetett módszertant elméleti alapként alkalmazva megtanulható, hogyan különítsünk el a kontextusban bizonyos elemeket, amelyek egy szemantikai kapcsolat jelzőjeként értelmezhetők. Elsőként azokat a lexikai egységeket lehet vizsgálni, amelyek általában a hiperonímiát/hiponímiát és a meronímiát kifejező szerkezetekben fordulnak elő. Figyelmet kell fordítani a már említett lexikai elemekre: lenni, tekinteni, amelyek arra utalnak, hogy a mondatban hiperonimák és hiponimák találhatók. A példában A tudományos völgyek elsősorban kutatóközpontok, amelyekben összpontosul majd a litván tudósok potenciálja; a legjobb tudósok, remélhetőleg, külföldi tudósokkal együtt dolgoznak majd látható, hogy a mondattöredék szerkezete mintha három részből állna: a terminusból (tudományos völgyek), amely ebben az esetben hiponima, a kapcsolat jelölőjéből (van) és a szókapcsolatból (kutatóközpontok), amely az elemzett terminus tágabb fogalma – a hiperonima. Egy másik példában A tudományos mű szerzőjének természetes személy minősül a hiperonima a természetes személy, a hiponima pedig a tudományos mű szerzője terminus, a köztük lévő kapcsolatot pedig a minősül szó jelöli. Vagyis a meghatározó kontextusokban szerepelnie kell egy hiperonimának, amely a fogalom jellemzője mellett a terminus fogalmi rendszerben elfoglalt helyét is megadja. Egyébként szem előtt kell tartani, hogy olykor maga az elemzett terminus is egy másik, általánosabb fogalom hiponimájává válhat. Terminologija | 2015 | 22 159 Egy másik szemantikai kapcsolat, a meronímia, az magában foglal, alkot igékből ismerhető fel; már a lexikai jelentésük is arra utal, hogy felsorolják a dolog alkotórészeit: A tudományos intézetek központokból, osztályokból és/vagy tudományos laboratóriumokból állnak. A tudományos tevékenység magában foglalja a tudományos oktatást, a tudományos szolgáltatásokat, valamint a tudományos szakirodalom fordítását és szerkesztését is stb. E szemantikai kapcsolatok arra is utaló jelek alapján ismerhetők fel, hogy a hiperonímia/hiponímia és a meronímia vizuálisan, a szövegből kiemelő elemekkel, például bizonyos írásjelekkel jelenik meg: gondolatjelekkel, zárójelekkel, kettőspontokkal. E jelek bal és jobb oldalán, illetve közöttük (például a zárójelek között) szemantikai kapcsolatban álló fogalmak találhatók: Tudományos központ – az egyetem vagy a kar szervezeti egysége (a tudományos központ hiperonimája a szervezeti egység); <...> mely időszakban tették közzé ezeket a tudományos munkákat (tudományos cikkeket), és mely tudományos kiadványokban (a tudományos munkák hiponimája a tudományos cikk); Közvetlenül hozzájuk kapcsolódik e tudományterületek: történelem, filológia, művészettudomány, etnológia, kommunikáció és információ (a tudományterület alágai történelem, filológia, művészettudomány, etnológia stb.). Mivel ezek az írásjelek mindkét típusú szemantikai kapcsolatot jelölik, nehéz e kapcsolatokat automatikusan megkülönböztetni; megfigyelhető azonban, hogy meronímia esetén több fogalmat sorolnak fel egymás után, és néha kötőszavakat is beillesztenek: A tudományos tevékenység magában foglalja a tudományos ismeretek létrehozását, felhalmozását és terjesztését, a tudományos kutatást és kísérleti fejlesztést, valamint az innovációs tevékenységet. Hasonló mutatók alapján a terminusok szinonimái is felismerhetők a szövegben. A terminusok jelentésazonosságának viszonyai a litván nyelvű szövegekben a meghatározó jelentésű nevez, mond igék, az vagy kötőszó alapján állapíthatók meg. A szinonimát gyakran zárójelben adják meg, és pontosító jelölés is kapcsolódhat hozzá (azaz) (Stankevičienė 2013: 135–138). Az oktatás és a tudomány területének terminusait elemezve nem kerestünk szinonimákat tartalmazó informatív kontextusokat, de nyilvánvaló, hogy a terminusok szinonimái formai jegyek alapján a kontextusban is felismerhetők. Az informatív kontextusban szemantikai kapcsolatok sem feltétlenül vannak, noha a kontextus használati modellje alkalmas a szemantikai kapcsolatok megállapítására, például: A programok közül a tudományos munka tudományos munka része kapja a legkedvezőbb értékelést. A nemzeti képesítési rendszer – kiemelt szakpolitikai irány. 160 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje A példákból látható, hogy a tudományos munka nem a túl elvont programok része kifejezés hiponimája, hanem a nemzeti képesítési rendszer – szakpolitikai irány hiponimája. Tehát nem szabad megfeledkezni arról, hogy nem minden automatikusan meghatározott kontextus közvetíti a rendszerszerű szemantikai kapcsolatokat. Sok esetben ezt a korpusz szövegeinek jellege is meghatározhatja: az olyan szövegekben, mint a sajtóközlemények és hasonlók, a fogalmakat nem magyarázzák, hanem csak említik, ezért valószínű, hogy az ilyen szövegekből nyert terminuskontextusokban nem jelennek meg rendszerszerű fogalmak. 3.2.3. A TERMINUSOK RENDSZERSZERŰSÉGE A SZÖVEGEKBEN. AZ ELEMZETT FOGALOM ÁLTALÁNOS ÉS MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JEGYEINEK MEGHATÁROZÁSA A korpuszból nyert terminusoknak rendszerint van egy nagy előnyük: rendszerszerűek és egymással összefüggenek (Marcinkevičienė 2000: 7). Ez azért van így, mert bizonyos típusú szövegekben (pl. tankönyvekben, közigazgatási dokumentumokban) egymással összhangban álló terminuscsoportok egészét közlik (Rimkutė 2010: 72). A terminus informatív kontextusaiból tehát látható, hogy az elemzett fogalom milyen más fogalmakkal áll kapcsolatban. A példában A kötelező tantárgyak az általános egyetemi képzés és a választott képzési terület oktatásának alapjait képezik több fogalmat is megkülönböztethetünk: az elemzett fogalmat, a kötelező tantárgyat, valamint a hozzá kapcsolódó más fogalmakat: általános egyetemi képzés, képzési terület, a képzési terület oktatásának alapjai. Vagyis megtudhatjuk, hogy a képzési terület fogalmába beletartozik az általános egyetemi képzés és a képzési terület oktatása, továbbá ezekhez tartoznak a kötelező tantárgyak (más kontextusok a választható tantárgyakat is említik). A kapcsolódó fogalmak elemzésével megérthetők ezek kapcsolatai, és felállítható a fogalmak hierarchikus rendszere, valamint meghatározhatók a terminus általános és megkülönböztető jegyei. Ez nagyon fontos terminusszótárak összeállításakor és/vagy terminológiai adatbázisok létrehozásakor. A fogalmi rendszerek elemzésének hasznos forrásai az ontológiák, amelyek rögzítik a fogalmak közötti kapcsolatokat. Az oktatás és a tudomány területén a legújabb, nyilvánosan hozzáférhető litván nyelvű ontológia a Oktatási és tudományos terminusok ontológiája (Markiewicz et al. 2013). Ez a terminológiai ontológia 465 általános fogalmi osztályból áll, amelyek hierarchiája egy szakosított korpusz alapján elkészített oktatási és tudományos terminusdefiníciók szerint épül fel. A rektor terminus definíciója alapján (Egyszemélyi egyetemi irányító szerv, amely közvetlenül vezeti Terminologija | 2015 | 22 1 6 1 az egyetem tevékenységét, annak nevében jár el és képviseli azt) ez a terminus a „résztvevő” osztály „adminisztrátor” alosztályába van sorolva, akárcsak az azonos jeggyel rendelkező rektorhelyettes, dékán, dékánhelyettes terminusok (lásd az ábrát). Ábra. Az Oktatási és tudományos terminusok ontológiájának részlete: az „adminisztrátor” alosztály a „résztvevő” osztályban Tehát ha egy adott oktatási és tudományos terminust ellenőrzünk az ontológiában, láthatjuk, hogy milyen más, az oktatás és a tudomány területéhez tartozó fogalmakkal áll kapcsolatban. A terminusok rendszerszerűségének elemzésekor, valamint a definíciók megfogalmazásakor fontos meghatározni a fogalom általános és megkülönböztető jegyeit. Például a kötelező tantárgy fogalma általános és megkülönböztető jegyeinek elkülönítéséhez olyan informatív kontextusokat kell találni, amelyekben a legközelebbi, azonos szintű fogalom szerepel. Kötelező tantárgy – a tanterv olyan tantárgya, amelynek tanulása kötelező, és amely az általános egyetemi képzés, valamint a választott képzési terület oktatásának alapjait nyújtja. A két kapcsolódó terminus, a kötelező tantárgyak és a választható tantárgyak informatív kontextusainak vizsgálata alapján már megadhatnánk az említett fogalmak közös jegyét („a tanterv tantárgya”), valamint a kötelező tantárgy megkülönböztető jegyeit („tanulása kötelező”, „az általános egyetemi képzés, valamint a választott képzési terület oktatásának alapjait nyújtja”), ahogyan az az ŠMTŽ-ben szereplő definícióban is megjelenik (A tanterv olyan tantárgya, amelynek tanulása kötelező, és amely az általános egyetemi képzés, valamint a választott képzési terület oktatásának alapjait nyújtja). 162 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje 3.2.4. A TERMINUS MEGHATÁROZÁSÁNAK MEGALKOTÁSA ÉS/VAGY ÉRTÉKELÉSE A terminológiai munka következő fontos szakasza a terminus meghatározásának megalkotása vagy egy már megalkotott meghatározás értékelése. Mint ismeretes, a deskriptív terminológiában a terminológiai munka valamennyi szakasza a korpusszal és annak felhasználásával kapcsolatos (Marcinkevičienė 2000). Ugyanez mondható el a meghatározás megalkotásáról is. A fogalom jegyeinek és a terminus korpuszbeli használatának vizsgálata után megalkotható a korpuszadatokon és a deskriptív terminológia azon alapgondolatán nyugvó terminusmeghatározás, amely szerint a terminológiai jelentés kialakulásának tényezője a kontextus. A kontextus vizsgálatakor pontosabb kép rajzolódik ki a fogalomról, és elkerülhető a terminus elméleti tartalma és használatban előforduló tartalma közötti esetleges eltérés (Zeller 2005: 314), ezért a meghatározás is pontosabb lesz. A korpuszadatok alapján a meghatározások többféleképpen alkothatók meg. Az egyik módszer, amelyet az ŠMTŽ összeállításakor is alkalmaztak, a terminus kontextusában talált meghatározások felhasználása. Amint korábban említettük, az informatív kontextusok között kész meghatározások is előfordulhatnak; ilyenkor egyszerűen átvehetők. Például a tudományos fokozat terminus meghatározásához a korpuszban talált meghatározást választották, mivel a terminus korpuszbeli használata egybeesett az e meghatározásban rögzített megkülönböztető jegyekkel: Tudományos fokozat – az egyén tudományos képesítését tanúsító fokozat, amelyet a disszertáció megvédése után ítélnek oda. Ha az informatív kontextusokban nincsenek kész meghatározások, akkor a fogalomról és meghatározásáról alkotott átfogó kép több informatív kontextusból vagy konkordanciasorból származó információk összehangolásával állítható össze. Például az ŠMTŽ-ben a következő meghatározás szerepel: Tudományos szakmai bírálat – a kutatásértékelés és a minőségbiztosítás módszere, amelynek során egy tudományos művet ugyanazon tudományterület vagy tudományág más kutatói bírálnak el. Ez a meghatározás a következő konkordanciasorokból állt össze (a meghatározásban felhasznált információ a példákban ritkítva szerepel): Tudományos szakmai bírálat a kutatásértékelés egyik m ó d s z e r e. Úgy vélték, hogy semmilyen kvantitatív mutató nem képes megbízhatóan feltárni a kutatás minőségét, ezért a tudományos szakmai bírálat számított az egyetlen megalapozott é r t é k e l é s i m ó d s z e r n e k. Tudományos szakmai bírálat azt jelenti, hogy m á s, a d o t t t u d o m á n y t e r ü l e t h e z t a r t o z ó k u t a t ó k a kutatási cikkeket megalapozottságuk, jelentőségük és eredetiségük <...> alapján értékelik. Terminologija | 2015 | 22 163 A definiáló kontextusok között talált megfelelő definíció átfogalmazható az informatív kontextusokban domináló téma (pl. a jogi szempont dominál), lényeges jegy vagy gyakran ismétlődő megfogalmazások figyelembevételével (Bielinskienė et al. 2015: 100): Tudományos akadémia – olyan intézmény vagy szervezet, amely az ország, illetve (és/vagy) egy adott tudományterület (tudományterületek) legkiválóbb tudósait tömöríti, és a tudomány képviseleti, szakértői, koordinációs, valamint tudománynépszerűsítő szerepét tölti be. A bemutatott példában az első megkülönböztető jegy (tömöríti <...> a tudósokat) a definiáló kontextusból származik (vö. Litván Tudományos Akadémia (a továbbiakban – Tudományos Akadémia) költségvetési intézmény, amely Litvánia legkiválóbb tudósait, valamint a tevékenységük révén Litvániához kötődő külföldi tudósokat tömöríti), a betöltött funkció (a tudomány képviseleti <...> szerepeit tölti be) pedig a konkordanciában domináló információ alapján került megfogalmazásra. Az említett, korpusz alapján történő definícióírási módszerek hasznosak lehetnek a definíciókat megfogalmazók (ez elsősorban a terminológusok számára lényeges), illetve a más forrásokban talált definíciókat szerkesztők (a terminológiai adatbázisokat bővítő fordítók és természetesen a szerkesztők) számára. A használat vizsgálatakor ugyanis kiderülhet, hogy egy meglévő definíció hiányos, mert megváltozott a terminus által jelölt fogalom stb. Annak ellenőrzésére, hogy mennyire sikerült a korpusz alapján megírni vagy értékelni a definíciót, összevethetjük saját definíciónkat egy terminológus ugyanazon elv alapján megírt definíciójával, például a ŠMTŽ-ben közölttel. Például a hallgatók az informatív kontextusokra és az ontológiára támaszkodva a tudományos cikk terminusra a következő definíciót alkották: 1. definíció: Formális szerkezetű, lektorált tudományos publikáció, amely időszaki, folytatólagos vagy egyszeri tudományos kiadványokban jelenik meg. Saját definíciójukat összehasonlították a ŠMTŽ-ben a tudományos cikk terminushoz megadott definícióval: 2. definíció: Tudományos sajtóban megjelent cikk, amely az adott tudományterületen szokásos tudományos apparátussal rendelkezik, és megfelel az adott terület tudományossági kritériumainak. A 2. definíció a korpuszból származó definiáló kontextus módosított és rövidített változatán alapul: Definiáló kontextus: Tudományos cikk – olyan cikk, amelyet tudományos sajtóban tettek közzé, illetve (és/vagy) rendelkezik az adott tudományterületen szokásos tudományos apparátussal (lábjegyzetekkel vagy (és/vagy) bibliográfiával, vagy (és/vagy) képletekkel, vagy (és/vagy) ábrákkal, vagy (és/vagy) módszertani leírással, vagy (és/vagy) statisztikai táblázatokkal stb.), továbbá megfelel az adott tudományterületen elismert tudományossági kritériumoknak. 164 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje Amint látható, az 1. definícióban pontosabban választották meg a hiperonomát (tudományos publi-káció, nem pedig cikk), megemlítve a „lektorált” megkülönböztető jegyet, és így elkülönítve a nem lektorált publikációktól. Mindkét definíció megadja, hol publikálható tudományos cikk; az 1. definíció ezt részletesebben jelöli meg – időszaki, folytatásos vagy egyszeri tudományos kiadványokban jelenik meg –, a 2. definíció pedig tömörebben – tudományos sajtóban megjelent. Nem kellene felsorolni ezeket, ha a fogalmi rendszerben szerepelne a tudományos sajtó fogalma. A 2. definícióban említett tudományos apparátus fogalmát a meghatározó kontextus részletesen kifejti, ezért az 1. definícióban megnevezett formális szerkezettel rendelkező jegy helyett pontosabb lenne a meghatározó kontextusból átvett az adott tudományterületen szokásos tudományos apparátussal rendelkező jegy. A gyakorlati munka során gyakran kell a más forrásokban már megadott több definíció közül kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ebben természetesen segítségül szolgálhatnak a terminológiaelméletben ismertetett elvek (megfelelőség, rendszerszerűség, tömörség stb.). Mindazonáltal ezen elvek mellett hasznos lehet összevetni a lexikográfiai forrásokban a terminusról található információt azzal, amely a terminus korpuszbeli használatából rajzolódik ki. A terminusokat gyakran nem egészen úgy használják, ahogyan definiálják őket (Kaupaitytė 2010), vagy a használatból derül ki, hogy a terminussal megnevezett fogalom nem teljesen azonos azzal, amelyet valamely lexikográfiai forrás ugyanahhoz a terminushoz rendel. Ha összevetjük a korpusz alapján megfogalmazott definíciót a szótárakban vagy terminológiai adatbázisokban szereplő definíciókkal, nemcsak pontosíthatjuk a terminus definícióját, hanem össze is hasonlíthatjuk a különböző elvek szerint megfogalmazott definíciókat. Például a Studijų terminų žodyne (Smetona, Pukelis 2014) terminusainak egy része megegyezik az ŠMTŽ-ben szereplő terminusokkal. Hasonlítsuk össze a studijų dalykas terminus szócikkeit a két szótárban: a Studijų terminų žodyne (Smetona, Pukelis 2014): A tanulmányi tartalom szempontjából rokon és integrált tanulási eredményekből álló tantervi egység, amely meghatározott számú kredittel és céllal rendelkezik, tanulási eredményeken alapul, amelyek teljesülését egyetlen záró számonkéréssel (vizsgával vagy más formában; alkalmazható a súlyozott pontszám rendszere) értékelik. ŠMTŽ: 1. A tanulmányi program alapvető alkotóegysége, amelyet egy vagy több szemeszteren keresztül, egymásra épülően oktatnak; 2. Tanulmányi terület vagy ág (a nemzetközi statisztikában). Mindkét definíció megemlíti azt az alapvető jegyet, hogy a studijų dalykas a tanulmányi program része, vagyis a tanulmányi program az az alapfogalom, amelyhez az elemzett terminus mindkét esetben kapcsolódik. A terminus konkordanci Terminologija | 2015 | 22 165 mivel a korpusz nem tartalmaz információt az olyan fogalmi jellemzőkről, mint a meghatározott kreditszám, a tanulási eredményeken alapuló cél, amelyek elérését egyetlen záró számonkérés keretében értékelik, ezeket nem vették fel az ŠMTŽ definíciójába. A képzés időtartama a terminusok informatív kontextusaiban kirajzolódott jellemző, ezért az ŠMTŽ definíciója megemlíti, hogy a tantárgyat egy vagy több féléven keresztül folyamatosan oktatják. Az informatív kontextusokból kiderült, hogy ezzel a terminussal két fogalmat neveznek meg, ezért az ŠMTŽ két fogalom definícióját közli (1, 2). Hozzátehetjük, hogy a definíciót tartalmazó kontextusok jobb vagy kevésbé jó definíciók példáiként is hasznosak lehetnek: elemzésük során a terminográfusok készséget szereznek a megfelelő definíció megkülönböztetésére a hiányostól vagy hibástól (Meyer 2001: 284). A cikk az oktatás és a tudomány területéről hoz példákat, mivel forrásként éppen e terület korpuszát használtuk. Más területek terminológiájával foglalkozó szakembereknek azonban más szakterületek korpuszaira is szükségük lehet, ezért a deskriptív terminológia módszereinek alkalmazásakor a már létező korpuszok mellett az adott feladathoz speciális eszközökkel⁹ létrehozott korpuszok is használhatók (angolul: Do-It-Yourself (DIY) specialized corpora, Zanettin 2002, idézi Castagnoli 2006). Egy ilyen korpusz gyors összeállításához rendszerint az interneten közzétett, az adott szakterületről szóló szövegeket gyűjtik össze, amelyekben megjelennek az aktuális fogalmak és a legújabb terminusok; ezt nem mindig várhatjuk el egy statikus, vagyis egy adott időszakban összeállított, majd nem frissített korpusztól (Castagnoli 2006: 160). ÖSSZEGZŐ MEGJEGYZÉSEK Litvániában a deskriptív terminológia elveinek alkalmazásával egyelőre csak néhány erőforrás és eszköz készült. Az ŠMTTAI 2 projektben végzett első kísérletek, amelyek célja az oktatás és a tudomány területére vonatkozó terminológiai szótárhoz és ontológiához szükséges adatok kinyerése volt, felhasználhatók a gyakorló szakemberek aktuális terminológiai kérdéseinek megoldására. Ezek a szakemberek közvetlenül dolgoznak szövegekkel, azokból nyerik ki, vagy maguk alakítják ki az adott szakterület terminológiáját; az eredmények a terminológiai, fordítási és szerkesztési tárgyakat tanuló hallgatók számára is hasznosak lehetnek. A terminusok használati kontextusban történő közvetlen elemzésének lehetősége segíthet a terminológia szempontjából fontos problémák felvetésében és megoldásában. A cikkben tárgyalt, korpuszokra épülő terminusdefiniálási módszertan lehetővé teszi 9 Például a SketchEngine által kínált WebBootCat eszköz: http://www.sketchengine.co.uk/. 166 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje lehetővé teszi a terminus informatív kontextusainak felismerését, a fogalmak közötti hierarchikus kapcsolatok meghatározását és terminusdefiníciók megalkotását. A terminológiai munka ismertetett szempontjai nem egyformán fontosak az itt említett célzott kutatói csoportok számára: például definíciót leggyakrabban a terminológusoknak kell írniuk, míg a több lehetséges változat közül a legjobb kiválasztása vagy egy írásmű definícióját tartalmazó részének szerkesztése inkább a fordítókra vagy a terminológiai adatbázist bővítő szerkesztőkre hárul. A terminológusok, a fordítók és a szerkesztők számára egyaránt fontos lehet az elemzett terminusokkal jelölt fogalmak közötti kapcsolatok vagy kapcsolatfajták felismerése, valamint e fogalmak definiálása, ha a terminusok nem szerepelnek terminológiai adatbázisokban és terminológiai szótárakban. ŠALTINIAI Švietimo ir mokslo tekstynas. VDU Kompiuterinės lingvistikos centras, 2010. Švietimo ir mokslo terminų ontologija. Prieiga per internetą: http://meta.vdu.lt/webprotege/ (žiūrėta 2015-05-15). ŠMTŽ – Švietimo ir mokslo terminų žodynas. Prieiga per internetą: http://daukantas.vdu.lt/moksliniai-terminai (žiūrėta 2015-06-15). LITERATŪRA Alcina A. 2011: Teaching and learning terminology: new strategies and methods. – Teaching and learning terminology: new strategies and methods (ed. A. Alcina). Benjamins Current Topics 35, Amsterdam: John Benjamins, 1–11. Bielinskienė A., Boizou L., Grigonytė G., Kovalevskaitė J., Rimkutė E., Utka A. 2015: Lietuvių kalbos terminų automatinis atpažinimas ir apibrėžimas. Monografija, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Boizou L., Grigonyte G., Rimkutė E., Utka A. 2012: Automatic Inference of Base Forms for Multiword Terms in Lithuanian. – Proceedings of the Fifth International Conference Human Language Technologies – The Baltic Perspective 2012, 27–35. Bucher A.-L. 2007: Terminology Work the Swedish way. – Terminologija 14, 37–48. Budin G. 2012: Trends Analysis: eLexicography, Terminology, and Global Content Management. Lexicograffiti. European Parliament, Luxembourg 23rd of January, 2012. Prieiga per internetą: https://term-coord.files.wordpress.com/2012/01/presentation.budin.pdf (žiūrėta 2015-06-15). Castagnoli S. 2006: Using the Web as a Source of LSP Corpora in the Terminology Classroom. – Wacky! Working papers on the Web as Corpus (eds. M. Baroni, S. Bernardini), Bologna: Gedit, 159–172. Kaupaitytė D. 2010: Švietimo terminų apibrėžtys ir vartosena: kompetencija ir kvalifikacija. Magistro baigiamasis darbas, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Korkas V., Rogers M. 2010: How much terminological theory do we need for practice? An old pedagogical dilemma in a new field. – Terminology in Everyday Life. Terminology and Lexicography Research and Practice. Eds. F. Steurs, M. Thelen, Amsterdam: John Benjamins, 123–136. Marcinkevicienė R. 2000: Terminografija ir tekstynas. – Terminologija 6, 5–22. Markiewicz L., Rimkutė E. 2013: Švietimo ir mokslo terminų žodynas ir ontologija. – Terminologija 20, 56–74. Maskaliūnienė N., Kaminskienė L. 2012: Bendrosios kompetencijos ir vertėjų rengimas. – Vertimo studijos 5, 113–130. Meyer I. 2001: Extracting Knowledge-rich Contexts for Terminography: A Conceptual and Methodological Framework. – Recent Advances in Computational Terminology. Eds. D. Bourigault, Ch. Jaquemin, M. L’Homme, Amsterdam: John Benjamins, 279–302. Picht H. 2011: The Science of Terminology: History and Evolution. – Terminologija 18, 6–26. Rimkutė E. 2010: Lietuvių kalbos terminų automatinio nustatymo galimybės. – Kalbų studijos 16, 71–78. Sikora I. 2013: Contemporary approach to terminological competence, management and terminology teaching on the basis of courses for translators offered by Polish higher education institutions. – Proceedings of the 19th European Symposium on Languages for Special Purposes, July 8–10, Vienna, 500–509. Terminologija | 2015 | 22 167 Smetona A., Pukelis K. (sud.) 2014: Studijų terminų žodynas. Prieiga per internetą: http://www.skvc.lt/uploads/ documents/files/Kita informacija/Leidiniai/Zodynas.pdf (žiūrėta 2015-06-15). Stankevičienė S. 2013: Gamtos mokslų kalba: gretinamasis vokiečių ir lietuvių kalbų leksinių-semantinių aspektų tyrimas. Daktaro disertacija, Vilnius: Vilniaus universitetas. Zeller I. 2005: Automatinis terminų atpažinimas ir apdorojimas. Daktaro disertacija, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. RESULTS OF THE DESCRIPTIVE TERMINOLOGY RESEARCH FOR TERMINOLOGY PRACTICE The paper discusses the descriptive approach, which only recently has been more widely used in Lithuanian terminology practice. Terminologists, translators, proofreaders and other practitioners dealing with terminology can benefit from methods and tools that are applied in descriptive terminology management. Furthermore, the approach of descriptive terminology can be adopted for terminology teaching and learning purposes. The paper aims to describe possible applications how the descriptive terminology research (resources, tools and methods) can be used in the terminological practice. Firstly, we introduce resources and tools developed during the project ŠIMTAI 2 (Automatic Identification of Education and Science Terms). The resources and tools have been developed for the semi-automatic analysis of Lithuanian terms: i.e. specialized annotated corpus, tools for automatic extraction of terminology and a tool for semi-automatic detection of knowledge-rich contexts for terms in the specialized corpus, which then can be used for preparing definitions of terms. Knowledge-rich contexts are discussed in more detail. Knowledge-rich contexts contain conceptual characteristics about the analysed term, which are reflected by semantic relations and attributes. Applying the approach of the corpus-based descriptive terminology, we show a) how knowledge-rich contexts can be detected; b) how particular semantic relations can be identified in knowledge-rich contexts; c) how the conceptual system can be constructed by analysing the usage of terms; d) how knowledge-rich contexts of a term can be used for its definition writing, and evaluation. We exemplify the possibilities of methods and tools of descriptive terminology for the practitioners who are working in the field of Lithuanian terminology. Gauta 2015-06-15 Jolanta Kovalevskaitė Vytauto Didžiojo universitetas Kompiuterinės lingvistikos centras K. Donelaičio g. 52–206, LT-44248 Kaunas E. paštas [email protected] Agnė Bielinskienė Vytauto Didžiojo universitetas K. Donelaičio g. 52, LT-44248 Kaunas E. paštas [email protected] 168 Jolanta Kovalevskaitė Agnė Bielinskienė Deskriptyviosios terminologijos tyrimų rezultatų panaudojimas terminologijos praktikoje