Selected Topics in Terminology Work: Best Practices and Beyond

Válogatott témák a terminológiai munkában: bevált gyakorlatok és azon túl GEORG LÖCKINGER Felső-ausztriai Alkalmazott Tudományok Egyeteme KULCSSZAVAK: terminológiai munka, terminológiamenedzsment, megnevezések, fogalommodellezés, referenciaeszközök, nyelvi szakemberek, terminológiai képzés 1. BEVEZETÉS A terminológia kutatása és a terminológiai munka izgalmas kutatási és gyakorlati területek. Mindkettő középpontjában terminológiák állnak, amelyeket itt „fogalmak és megnevezéseik strukturált halmazá[t]<…> egy adott szakterületen” értelemben határozunk meg (Ahmad et al. ca. 2000; vö. DIN 2342:2011, 16). A terminológiákkal végzett munka tehát egy adott kutatási vagy gyakorlati terület keretei között zajlik, amelynek határait könnyebb vagy nehezebb meghatározni. A terminológiákkal foglalkozó tevékenységeket terminológiai munkának nevezzük; ennek meghatározása: „a fogalmak és megnevezéseik azonosításával, gyűjtésével, feldolgozásával, leírásával, bemutatásával és használatával kapcsolatos munka” (vö. ÖNORM A 2704:2015, 6). A két meghatározásban kiemelkedő jelentőségű a fogalmakhoz és megnevezéseikhez kapcsolódó jellemző: a különféle terminológiai feladatok elvégzése során mind a fogalmakkal, mind a megnevezésekkel foglalkoznak. A jelen cikknek kettős célja van: a) számba venni a terminológiai munka három, ma gyakorolt témáját, és b) bemutatni az ezekhez kapcsolódó új fejleményeket, amelyek alakíthatják a terminológiai munka és a terminológiai képzés jövőjét. A három témát tehát a bevált gyakorlatok és az azokon túlmutató megközelítések összevetésében tárgyaljuk. Kiválasztásuk a terminológiai munkával kapcsolatos közelmúltbeli szabványosítási törekvéseken és kutatásokon alapul: a 2. szakasz a terminológiai egységként értelmezett megnevezésekkel foglalkozik, a 3. szakasz a fogalommodellezésről szól, a 4. szakasz pedig a fordítók számára készült referenciaeszközöket tárgyalja. Az 5. szakasz néhány gondolatot tartalmaz a terminológiai szakértők képzésére gyakorolt lehetséges hatásokról. A 6. szakaszban levonjuk a következtetéseket, és rövid kitekintést adunk. 6 Georg Löckinger Selected Topics in Terminology Work: Best Practices and Beyond 2. DESIGNATIONS AS TERMINOLOGICAL UNITS Bevált gyakorlatok... A terminológiai munkáról szóló szakirodalom szerint a „megnevezés” fogalma így határozható meg: „egy fogalom... olyan jellel való megjelenítése, amely jelöli azt” (ISO 1087-1:2000, 6). Alapvetően háromféle megnevezést különböztetünk meg: terminust, nevet és szimbólumot (vö. Felber 1984: 169; Felber, Budin 1989: 3ff.; ISO 1087-1:2000, 6; Pavel, Nolet 2001: 18f. and 107; ISO 704:2009, vii and 34; DIN 2342:2011, 10). A terminusok, például a „nagy teljesítményű kromatográfia” vagy a „@ jel”, általános fogalmakat jelölnek, és szavakból vagy szóhoz hasonló karakterláncokból állnak (vö. ISO 1087-1:2000, 6). A nevek, például a „Tempo®” vagy a „2013-as Nobel-békedíj”, hasonlóak, de egyedi fogalmakat jelölnek. Végül az olyan szimbólumok, mint or , 1 „fontos segítséget jelentenek a nemzetközi kommunikációban, mert a fogalmakat vizuálisan megjelenítő formájuk bármely adott nyelvtől függetlenül működik” (ISO 704:2009, 41). Általános vagy egyedi fogalmakat jelenítenek meg (vö. ISO 704:2009, 34). ... és azon túl A terminusok, megnevezések és szimbólumok fent ismertetett megkülönböztetése elvileg hasznos. Ezenkívül gazdagítja az ISO 704:2009 56. és következő oldalain található különféle megnevezések leírása. Összességében azonban olyan „megnevezés” fogalmi rendszerre van szükségünk, amely a meglévő osztályozásoknál részletesebb és rendszerezettebb. A nemrég közzétett osztrák ÖNORM A 2704:2015 szabvány kísérletet tesz e cél elérésére: névtudósokkal és nómenklatúra-szakértőkkel együttműködve átfogó osztályozás készült a megnevezésekről, különösen a tulajdonnevekről és a hozzájuk kapcsolódó megnevezésekről. Első példaként tekintsünk a következő megnevezésre 2. A fenti felosztás szerint minek tekinthető? Megnevezésnek, mert egy ismert informatikai vállalathoz kapcsolódó egyedi fogalomra utal? Vagy szimbólumnak, mert egyes részei nem verbálisak? Bár a terminusok tartalmazhatnak szimbólumokat (vö. ISO 1087-1:2000, 6), a szimbólumokat még nem határozták meg és osztályozták kellőképpen. Mind a terminológiai kutatásban, mind a terminológiai munkában, 1 Clipartok, forrásuk rendre: https://openclipart.org/detail/7608/statue-of-liberty és https://openclipart.org/detail/194680/map-of-africa-with-countries-in-cylindrical-equal-area-projection,. 2 Forrás: http://www.hp.com/hpinfo/images/hplogo.jpg. Terminologija | 2015 | 22 7 Részletesebb „szimbólum” fogalmi rendszerre van szükségünk, nem utolsósorban a terminológiai adatbázisokban történő egyszerűbb adatkarbantartás (adatkategória kiválasztása, adatimport és -export stb.) érdekében. Második példaként gondoljuk végig a „978-3-7329-0053-4” megnevezést (ISBN). Számos terminológiai szakértő egyáltalán nem tekintené megnevezésnek ezt a karakterláncot. De vajon mi az alapvető különbség az ISBN és a hozzá tartozó könyvcím között, amelyet megnevezésnek tartanánk? Tágítanunk kell annak értelmezését, hogy mi minősül megnevezésnek, hiszen a szokatlan megnevezések, például a cikkszámok és az e-kereskedelemben használt azonosítók, egyre nagyobb teret nyernek számos különböző területen (vö. Galinski, Giraldo Pérez 2012). A megnevezések tágabb, ugyanakkor részletesebb osztályozása azt is lehetővé tenné, hogy szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki a terminológiai menedzsmentben, termékmenedzsmentben, vállalati erőforrás-tervezésben és hasonló területeken használt szoftvereszközök között. Ezzel az interoperabilitás mértéke is növelhető lenne. Ennek érdekében a terminológia, a nómenklatúrák és a névtan (onomasztika) szakértőinek a jövőben szorosabban kellene együttműködniük. Sok közös probléma van, amelyeket könnyebb lesz közös megoldásokkal orvosolni. 3. FOGALOM-MODELLEZÉS Legjobb gyakorlatok... Amikor a terminológiai szakemberek grafikus módon kívánnak szemléltetni egy fogalomrendszert, ezt rendszerint fogalmi diagram rajzolásával teszik, azaz egy „fogalomrendszer grafikus ábrázolásával” (ISO 1087-1:2000, 4). A fogalmi diagramokban ma használt jelölés történeti gyökerekkel rendelkezik, és a terminológiai munkáról szóló szakirodalom ismerteti, például: Wüster 1991; Suonuuti 1997; ISO 704:2009; Arntz, Picht, Schmitz 2014 (lásd az 1. ábrát).1 1. ábra. Az „alpesi sí” fogalmi diagramja (az ISO 6289:2003 alapján, az ISO 704:2009 szerint rajzolva) 8 Georg Löckinger │ Selected Topics in Terminology Work: Best Practices and Beyond A fenti jelölés azonban nem követ olyan részletes specifikációt, amely formális szintaxist határoz meg. Emellett számítógépes alkalmazások számára nehezen értelmezhető: az ilyen fogalmi diagramok többnyire olyan bináris fájlok formájában jelennek meg, amelyek magán a képi információn túl semmilyen szemantikát nem tartalmaznak. … és azon túl Vannak olyan informatikai modellezési nyelvek, mint az egységes modellezési nyelv (Unified Modeling Language, vö. ISO/IEC 19505:2012), amelyek terminológiai célokra is alkalmasak. Ezért az elmúlt években szabványosítási erőfeszítések történtek alternatív grafikus ábrázolási formák kínálatára. Például egy, a terminológiai munkáról szóló újabb ISO-szabvány fogalmi modellekkel foglalkozik, vagyis „formális nyelv segítségével létrehozott fogalmi diagram[okkal] <...>” (ISO 24156-1:2014, 1). Pontosabban az egységes modellezési nyelv jelölésrendszerének használatát javasolja (lásd a 2. ábrát). 2. ábra. Az „alpesi sí” fogalmi modellje (az ISO 6289:2003 alapján, az ISO 24156-1:2014 szerint rajzolva) A fenti jelölés fő előnye, hogy részletes (és szabadon hozzáférhető), formális szintaxist meghatározó specifikációra épül. Emellett dedikált UML-modellezőeszközökkel automatikusan értelmezhető. Továbbá a jövőben lehetségessé válhat az UML-fogalmi modellek és a terminológiai definíciók közötti félautomatikus átalakítás mindkét irányban (vö. Löckinger, Kockaert, Budin 2015: 78ff.). Ezek komoly érvek a formalizált eszközök használata mellett, a hagyományos jelölések kizárólagos alkalmazása helyett (vagy legalább azok kiegészítéseként). A terminológiák grafikus megjelenítésének innovatív módszereihez elengedhetetlen a terminológiai szakemberek és az adatmodellezési szakemberek szorosabb együttműködése. Terminologija | 2015 | 22 9 4. REFERENCE TOOLS FOR TRANSLATORS Bevált gyakorlatok... A nyelvi szakembereknek összetett feladataik ellátásához különféle típusú, szakterület-specifikus információkra van szükségük. A fordítók, akiket „olyan <...> nyelvi szakemberként” határoznak meg, „aki az írott forrásnyelvi tartalmat írásban célnyelvi tartalommá alakítja” (ISO 13611:2014, 2.5.1. és 2.5.2. szakasz), sem kivételek e szabály alól. Jelenleg azonban a legtöbb referenciaműszer nem elégíti ki az igényeiket: a releváns információk gyakran különböző médiumok között oszlanak meg (nyomtatott és online), és különféle számítógépes alkalmazásokban találhatók, például internetböngészőkben, terminológiakezelő rendszerekben, fordítási memóriarendszerekben és helyi elektronikus szótárakban. Ez a helyzet a következőképpen szemléltethető (lásd a 3. ábrát). 3. ábra. A fordítók és referenciaműszereik napjainkban A fordítók számára elérhető nyelvi erőforrások némelyike valójában igen kifinomult, elektronikus formátumú referenciaműszer lehet. Ezeket az erőforrásokat azonban rendszerint különálló információs tárolókban tartják, amelyek mindegyike saját felhasználói felülettel rendelkezik. ... és azon túl A fordítók információs igényeiről végzett közelmúltbeli kutatás (Löckinger 2014 és Löckinger, megjelenés előtt) kimutatta, hogy a nyelvi szakemberek kívánatosnak tartják a testreszabott erőforrások „dinamikus terminológiai és teljes szövegű adatbázis[ok]ban” való intelligens kombinációját (Löckinger 2014: 316). 10 Georg Löckinger Selected Topics in Terminology Work: Best Practices and Beyond Az érintett szakemberek szerint ezért a fordítóknak szánt innovatív referenciaműszereknek integrált nyelvi erőforrásoknak kell lenniük, amint az alább látható (lásd a 4. ábrát; vö. még Bowker 2011 és Allard 2012). 4. ábra. A fordítók és referenciaműszereik a jövőben Bár számos szoftvereszköz egyesíti a fordítási memóriákat és a terminológiai adatbázisokat, alig akad köztük olyan, amely harmadik pillérként szövegkorpuszokat is tartalmaz. Remélhető, hogy a jövőben több nyelvtechnológiai beszállító fontolóra veszi, hogy releváns szövegkorpusz-kezelési funkciókat adjon szoftvereszközeihez. Ez segítené a fordítókat abban, hogy gyorsabban és kényelmesebben elégítsék ki információs igényeiket.3 5. A TERMINOLÓGIAI KÉPZÉSRE GYAKOROLT HATÁSOK A fenti legjobb gyakorlatok és az azokon túlmutató megoldások összevetéséből néhány, a terminológiai képzésre vonatkozó következtetést vonhatunk le. A terminológiai egységként szolgáló megnevezések kapcsán az egyetemi és más környezetben oktató terminológiai szakembereknek fel kell hívniuk a hallgatók figyelmét a nem hagyományos megnevezéstípusokra, mivel a termékosztályozások, az elektronikus kereskedelmi rendszerek és hasonlók egyre elterjedtebbek. Ehhez szorosan kapcsolódik a terminológiák interdiszciplináris jellegének hangsúlyozása: számos tudományterület és gyakorlati szakterület (például a névtudomány, a nomenklatúrák és az osztályozás) foglalkozik terminológiákkal, bár különböző nézőpontokból. 3 A gépi fordítás itt nem tartozik a tárgykörbe, mivel a hangsúly az emberek által létrehozott nyelvi erőforrásokon van, nem pedig az automatizált folyamatokat lehetővé tevő nyelvtechnológiákon. Terminologija | 2015 | 22 11 A fogalommodellezés terén nagyobb hangsúlyt kell helyezni a fogalmi mezők és fogalomrendszerek grafikus ábrázolásaira. A fogalmi diagramok és modellek a hagyományos, alapul szolgáló „terminusok és definíciók” típusú szövegekhez képest nagy tanulási potenciált kínálnak (a fogalmi kapcsolatok egyértelmű láthatóságának köszönhető könnyebb megértés stb.). Emellett a terminológiák vizualizálásakor a fogalommodellezésre szolgáló szoftvereszközöknek is szerves részét kell képezniük a terminológiai képzéseknek. A fordítóknak szánt referenciaeszközök kapcsán a legfontosabb igény a nyelvtechnológiához kapcsolódó kérdések alapos oktatása. Ha a fordítók ezen a területen megalapozott képzésben részesülnek, jobban meg tudják ítélni, hogy mely szoftverfunkciók megvalósíthatók és reálisak ma, illetve hol találkoznak a jól bevált és az innovatív funkciók. Másodsorban ösztönözni kell a fordítókat, hogy gyakrabban és egyértelműbben közöljék (információs) igényeiket a nyelvtechnológiai szolgáltatókkal. Harmadsorban a fent említettekhez hasonló integrált nyelvi erőforrásokat kell létrehozni és/vagy használni a fordítók képzésében. 6. K Ö V E T K E Z T E T É S E K É S K I T E K I N T É S Napjainkban számos területen és szervezetben folyik professzionális terminológiai munka. Ezt a tankönyvekben, szakfolyóiratokban, nemzeti és nemzetközi szabványokban stb. rögzített korszerű ismeretanyag alapozza meg. A cikk fő célja az volt, hogy azonosítsa és megvitassa a terminológiai munka három alapvető témáját: a terminológiai egységként szolgáló megnevezéseket, a fogalommodellezést és a fordítóknak szánt referenciaeszközöket. Ennek érdekében bemutattuk a „legjobb gyakorlatokat”, valamint az új, szabványosítási törekvéseken és kutatásokon alapuló megoldásokat („és azokon túl”). A jövőben a terminológiai szakértők közösségének továbbra is elő kell mozdítania és finomítania kell a terminológiai munka és a terminológiai szakértők szakmai profilját. Emellett el kell mélyíteni a terminológiai kutatások és a terminológiai munka közötti kapcsolatot, például empirikus kutatások és releváns iparági projektek révén, amelyek eredményei visszacsatolhatók a terminológiai kutatásokba. Végül együttműködést kell kialakítanunk vagy erősítenünk a kapcsolódó területekkel, hogy kölcsönösen tanuljunk egymástól, közös előnyökért és közös érdekből. 12 Georg Löckinger | Selected Topics in Terminology Work: Best Practices and Beyond REFERENCES Ahmad K., Bonthrone R., Engel G., Fotopoulou A., Fry D., Galinski C., Humbley J., Kalfon N., Rogers M., Roulin C., Schmalenbach K., Tanke E. (eds.). Ca. 2000: Pointer Final Report, section „What is Terminology“. Available online at http://www.computing.surrey.ac.uk/ai/pointer/report/contents.html. Allard M. 2012: Managing Terminology for Translation Using Translation Environment Tools: Towards a Definition of Best Practices. Doctoral thesis, University of Ottawa. Available online at http://www.ruor.uottawa.ca/handle/10393/22837. Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. 2014: Einführung in die Terminologiearbeit. 7. Aufl., Hildesheim: Olms. Bowker L. 2011: Off the Record and On the Fly. Examining the Impact of Corpora on Terminographic Practice in the Context of Translation. – Corpus-Based Translation Studies. Research and Applications. Kruger A., Wallmach K., Munday J. (eds.), London: Continuum, 211–236. DIN 2342:2011 Begriffe der Terminologielehre. Felber H. 1984: Terminology Manual, Paris: Unesco/Infoterm. Available online at http://unesdoc.unesco.org/images/0006/000620/062033eb.pdf. Felber H., Budin G. 1989: Terminologie in Theorie und Praxis, Tübingen: Narr. Galinski C., Giraldo Pérez B. S. 2012: Content interoperability as a prerequisite for re-using and re-purposing items of structured content as learning objects in eLearning – Seen under a standardisation perspective. – Terminologija 19, 6–32. Available online at http://www.lki.lt/LKI_Lt/index.php?option=com_content&view=article&id=841&Itemid=38. ISO 704:2009 Terminology work – Principles and Methods. ISO 1087-1:2000 Terminology work – Vocabulary. – Part 1. Theory and application. ISO 6289:2003 Skis – Vocabulary. ISO 13611: 2014 Interpreting – Guidelines for community interpreting. ISO 24156-1:2014 Graphic notations for concept modelling in terminology work and its relationship with UML. – Part 1. Guidelines for using UML notation in terminology work. ISO/IEC 19505-1:2012 Information technology – Object Management Group Unified Modeling Language (OMG UML). – Part 1. Infrastructure. Available online at http://www.omg.org/spec/UML/2.0/. ISO/IEC 19505-2:2012 Information technology – Object Management Group Unified Modeling Language (OMG UML). – Part 2. Superstructure. Available online at http://www.omg.org/spec/UML/2.0/. Löckinger G. 2014: Übersetzungsorientierte Fachwörterbücher. Entwicklung und Erprobung eines innovativen Modells, Berlin: Frank & Timme. Available online at http://research.fh-ooe.at/en/publication/4233. Löckinger G. forthcoming. Developing and Testing Novel Reference Tools for Translators. – Localisation Focus. The International Journal of Localisation. Löckinger G., Kockaert H. J., Budin G. 2015: Intensional definitions. – Handbook of Terminology 1, Kockaert H., Steurs F. (eds.), Amsterdam: Benjamins, 60–81. ÖNORM A 2704:2015 Terminologiearbeit – Grundsätze und Methoden. Pavel S., Nolet D. 2001: Handbook of Terminology. Minister of Public Works and Government Services Canada. Available online at http://publications.gc.ca/pub?id=9.689804&sl=0. Suonuuti H. 1997: Guide to Terminology, Helsinki: Tekniikan Sanastokeskus. Wüster E. 1991: Einführung in die allgemeine Terminologielehre und terminologische Lexikographie. 3. Aufl., Bonn: Romanistischer Verlag. TERMINOLOGIJOS DARBO PASIRINKTOS TEMOS: GEROJI PRAKTIKA IR ATEITIS Šiandien terminologijos darbas profesionaliai dirbamas daugelyje sričių ir organizacijų. Jis remiasi naujausiomis žiniomis, užfiksuotomis vadovėliuose, specializuotuose žurnaluose, nacionaliniuose bei tarptautiniuose standartuose ir kt. Pagrindinis šio straipsnio tikslas – išskirti ir aptarti tris svarbias terminologijos darbo temas: žymiklius kaip terminologinius vienetus, sąvokų modeliavimą ir informacines priemones vertėjams. Kalbant apie žymiklius kaip terminologinius vienetus teigiama, kad dabartinė sąvokos „žymiklis“ sistema nėra tokia detali ir sistemiška, kokia turėtų būti. Ypač reikalinga išsamesnė tikrinių vardų ir į vardus panašių žymiklių klasifikacija, turint omenyje Terminologija | 2015 | 22 1 3 augančią jų svarbą el. prekybos sistemose ir panašiais taikymo atvejais. Kalbant apie sąvokų modeliavimą atkreipiamas dėmesys į grafinio sąvokų laukų ir sąvokų sistemų vaizdavimo svarbą ryšiams tarp sąvokų parodyti. Tradicinė ženklų sistema turi keletą trūkumų (pavyzdžiui, nėra pagrindinės specifikacijos su formalia sintakse, sunku pritaikyti kompiuteriams), todėl pristatoma alternatyvi sąvokų modelių ženklų sistema, paremta Vieninga modeliavimo kalba (UML). Informacinės priemonės vertėjams yra trečia šiame straipsnyje nagrinėjama tema. Vertėjams, kaip ir kitiems kalbos specialistams, reikia įvairios tam tikros srities informacijos, padedančios atlikti sudėtingas užduotis, tačiau šiuo metu dauguma informacinių priemonių negali patenkinti jų poreikių. Remiantis naujais tyrimais, apimančiais empirinius tyrimus, „dinaminė terminologija ir visatekstės duomenų bazės“ siūlomos kaip informacinės priemonės vertėjams vietoj fragmentiškų kalbos išteklių, kurie dažniausiai naudojami šiandien. Aptariamas galimas šių trijų temų įtraukimas į terminologijos mokymą. Terminologijos ekspertams siūloma daugiau dėmesio skirti gretimoms sritims, tokioms kaip vardų tyrimai ar nomenklatūros. Tai padėtų rasti bendrus sprendimus bendrų problemų, susijusių su terminologijos tyrimais ir darbu. Gauta 2015-06-26 Georg Löckinger University of Applied Sciences Upper Austria Stelzhamerstrasse 23 4600 Wels/Austria E-Mail: [email protected] 14 Georg Löckinger Selected Topics in Terminology Work: Best Practices and Beyond