Nuo žodžių iki žodynų: Stasiui Keiniui – 80

A szavaktól a szótárakig: Stasys Keiniui – 80 ALVYDAS UMBRASAS A Litván Nyelvi Intézet 1936. szeptember 20-án, Mažeikiai járás Viekšniai községének Pakalupis falujában született Stasys Keinys, a nyelvtudomány területén tevékenykedő jeles žemaitisok egyike. A szép, 80. évforduló alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk a múltra, és örüljünk a jelennek. Alkalom arra is, hogy megemlékezzünk e tiszteletre méltó nyelvész és egyben jó tanár munkásságáról. St. Keinys a Vilniusi Egyetemen (akkori nevén Vilniusi Állami Egyetemen) kezdte meg útját a nyelvtudományban. 1954-ben, a Viekšniai Középiskola elvégzése után, litván nyelvet és irodalmat kezdett tanulni. Öt év elteltével sikeresen befejezte tanulmányait. A nyelvtudománnyal, valamint az egyetemen oktató neves nyelvészekkel való megismerkedés határozta meg későbbi érdeklődését. Diplomamunkáját a Mokslas ir gyvenimas folyóirat neologizmusairól írta, még fiatal oktatója, Vincas Urbutis irányításával, aki akkoriban a szóalkotást tanította, később pedig a litván szóalkotás legjelentősebb szakértője lett. Hamarosan St. Keinys is komolyan foglalkozni kezdett a szóalkotással – 1963 és 1966 között Terminologija | 2016 | 23 259 ugyanennek az egyetemnek a doktori képzésében tanult, és V. Urbutis irányításával megírta, majd 1968-ban megvédte a Lietuviškų vienažodžių terminų darybos tipai című bölcsészdoktori (akkori megnevezéssel: filológiai kandidátusi) értekezését. Közvetlenül doktori tanulmányai után pedagógiai munkába kezdett: a Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Karán kezdett nyelvészeti tárgyakat oktatni, és 1975-ig ott dolgozott (abban az évben nevezték ki docenssé). Mint maga is elmondta, a pedagógiai munka első évei jó iskolát jelentettek számára: segítették abban, hogy számos nyelvi kérdést megértsen, és későbbi tudományos pályáján is hasznára váltak, hiszen ahhoz, hogy másoknak magyarázni tudjon valamit, először önmagának kell tisztáznia. St. Keinys tudományos pályáján jelentős fordulat következett be 1974-ben, amikor Jono Kruopas, aki a terminológiai munkát irányította, meghívta a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetbe. Pontosabban szólva visszatért, hiszen még doktori tanulmányai előtt, közvetlenül az egyetem elvégzése után rövid ideig már dolgozott az intézetben. Itt komolyan foglalkozni kezdett a terminológiával, a terminográfiával és más feladatokkal. Egyebek mellett szervezőmunkát is vállalt: jó tizenöt éven át a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanács elnökhelyetteseként dolgozott (a tanácsot a függetlenség kezdetén megszüntették), továbbá az intézetben vezette a Mai Litván Irodalmi Nyelv Osztályát (1987–1989), később pedig a Nyelvművelési és Terminológiai Osztályt (1989–1991). Pedagógiai tevékenységét sem hagyta abba: az említett Vilniusi Egyetem mellett később, megszakításokkal, a Šiauliai Pedagógiai Intézetben, a Vytautas Magnus Egyetemen és a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen is dolgozott. Különböző időszakokban, különféle képzési szinteken és szakokon tanuló diákoknak helyesírást, hangsúlytant, dialektológiát, a balti filológia alapjait, szóalkotást, morfológiát, terminológiát, nyelvhasználatot és nyelvi normázást tanított, és számos diplomamunkát vezetett. Felhalmozott tapasztalata cikkekben, könyvekben és szótárakban bontakozott ki. Pedagógiai munkásságának bizonyos összegzéseként tekinthetők a hallgatóknak szánt könyvei: a Šiauliai Egyetemen megjelent Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba (1999), valamint a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen kiadott Bendrinės lietuvių kalbos morfemika: teorija ir praktika (2009). A terminológia az a terület, ahol St. Keinys hozzájárulása a leginkább szembetűnő. Amikor a Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetbe került, disszertációs kutatásaira támaszkodva jelentős, terjedelmes tanulmányokat közölt a terminusalkotás kérdéseiről (a Lietuvių kalbotyros klausimai című folyóiratban és más kiadványokban), lényegében a terminusalkotás valamennyi fontos aspektusát átfogva; emellett folyamatosan írt a különböző szakterületek terminusainak helyességéről, bírálta a terminológia pontosságával és kifejezőerejével kapcsolatos hiányosságokat, új terminusokat javasolt, így 260 Alvydas Umbrasas | Nuo žodžių iki žodynų: Stasiui Keiniui – 80 Nagy figyelmet szentelt a terminológia történetének és fejlődésének is, és a különböző neves személyiségeknek a terminológia terén szerzett érdemeit vizsgálta. Legfontosabb publikációi közül sok bekerült a Dabartinė lietuvių terminologija (2005) és a Lietuvių terminologijos raida (2012) című gyűjteményekbe; terjedelmük összesen mintegy 950 oldal. Nagy jelentőségű az 1980-ban megjelent Terminologijos abėcėlė is – tankönyv, amelyből alighanem minden fiatal terminológus elsajátította a terminológia alapjait. St. Keinys az évente megjelenő Terminologijos folyóirat szülőatyja is: ő volt a folyóirat első számának felelős szerkesztője (a szám címe Terminologijos vagos (1994) volt), sokat tett a folyóirat létrejöttéért, és több mint egy tucat tudományos cikket publikált benne. A terminológia és a terminográfia mindig egymás mellett jár. Tanácsaival és lektorálással (kiadók, valamint az Állami Litván Nyelvi Bizottság megbízásából) St. Keinys számos terminológiai szótár minőségének javításához járult hozzá; emellett maga is számos terminológiai szótár társszerzője. A nyelvtudomány számára fontos az Kalbotyros terminų žodynas (1990), amelyet Kazimieras Gaivenis közreműködésével állított össze – ez a szakterület első, viszonylag terjedelmes (278 oldalas) litván értelmező és fordító szótára. A nyelvészeti rendeltetésű szótárak közé tartozik a társszerzőkkel (K. Gaivenis, Angele Kaulakiene, Jonas Klimavičius) közösen összeállított Terminologijos taisymai (1992) is – a kiadvány szótárszerűen több mint 3000 különböző szakterületről származó helytelen terminust és azok ajánlott megfelelőit mutatja be. A terminológiai szótárak közül említést érdemel a társszerzőkkel összeállított, értelmező, fordító és egyben rendszerező Socialinės apsaugos terminų žodynas (1999), a terjedelmes fordító Radioelektronikos terminų žodynas (2000), valamint a fordító-értelmező Žemės ūkio augalų selekcijos ir sėklininkystės terminų žodynas (2010). Különösen kiemelkedő a vasúti terminológia rendezésében végzett munkája: nem sokkal a függetlenség helyreállítása után St. Keinyst a terminológia rendezésének céljából felkérték a Közlekedési Minisztériumban működő Független Litván Vasút Helyreállítási Bizottságának tagságára; később a minisztérium által létrehozott Állami Vasúti Közlekedési Terminológiai Bizottság elnökhelyettese lett. Mivel a vasúti ágazatban hosszú időn át szinte kizárólag az oroszt használták, nagy hiány volt a litván terminológiából, amely nem volt rendszerezve. A terminológusnak itt bőven akadt tennivalója: Nijolė Juškaite közreműködésével összeállította a litván–orosz és orosz–litván Geležinkelininko žodynėlį (1992), amely több mint 1700 terminust tartalmazott, majd a nagyobb, több mint 3800 terminust felölelő Rusų–lietuvių kalbų geležinkelių transporto žodyną (1997). Ugyanezzel a társszerzővel és Kazys Sakalauskasszal együtt még kiadta az Aiškinamąjį geležinkelių transporto terminų žodyną (2006), amely mintegy 2000 terminust magyaráz meg, és Terminologija | 2016 | 23 261 megadja angol, német és orosz megfelelőiket. A szótárakban számos új terminus született; a terminológus érdekes új szavakat is javasolt, például: iešmynas, kelynas, stabdas. A vasúti terminológiát nemcsak a szótárakban rendezték: St. Keinys aktívan írt a Geležinkelininkas című újságba, nyelvi kérdésekről több mint 40 cikket és rövid írást publikált benne, és a szakterület nyelvéről másutt is írt, például a Gimtoji kalba című folyóiratban. A vasúti terminológia rendezésében szerzett érdemeiért a tudóst 2000-ben a Vasutas Érdemjelvénnyel tüntették ki. St. Keinys érdeklődési területei közé tartozik a bibliográfia is. 1981-ben K. Gaivenisszel közösen kiadta a terminológiai kérdésekkel foglalkozó bibliográfiai mutatót: Библиографический указатель литературы по вопросам литовской терминологии (1945–1980). Később az ő kezdeményezésére a Terminologijos vagose (Terminologijoje) folyóiratban elindult a terminológiai szótárak annotált bibliográfiájának rovata, amely napjainkig folytatódik. Hosszú ideig Jolanta Gaivenytė-Butler dolgozott rajta, később Adelė Noreikaitė is közreműködött. E társszerzőkkel együtt St. Keinys 2008-ban kiadta az 1900–2005 közötti időszak annotált bibliográfiai mutatóját, a Lietuvių kalbos terminų žodynai című kötetet. Ez a rendkívül hasznos kiadvány több mint 100 év alatt megjelent terminográfiai műveket (501 szótárt) vesz számba és ír le tömören; rendszerező mutatót is tartalmaz. Emellett St. Keinys társszerzőivel összeállította Jonas Kruopas (1998) és Vincentas Drotvinas (2016) bibliográfiáját, valamint szerkesztette K. Gaivenis munkáinak bibliográfiai mutatóját (2003). Meg kell jegyezni, hogy St. Keinys számára a bibliográfia nemcsak információs, hanem az adott szakterület nyelvi és terminológiai szempontjából is fontos. A Bibliotekininkystės ir bibliografijos terminų žodyno (1990 és 1999 között megjelent négy rész) szakmai szerkesztője; jelentősen hozzájárult nemcsak e szótár, hanem a könyvtártudományi terminológiai szabványok létrehozásához és fejlesztéséhez is. 1996 és 2006 között a Tarp knygų című folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt, és mintegy 20 cikket, illetve recenziót publikált benne könyvtártudományi terminológiai és egyéb nyelvi kérdésekről. Néhány publikációja a korábban megjelent Bibliotekų darbe című folyóiratban is megjelent. A megszerzett tapasztalat lehetővé tette a nyelvész számára, hogy ne csak terminográfiával, hanem általában a lexikográfiával is foglalkozzon. St. Keinys a Dabartinės lietuvių kalbos žodyno harmadik kiadásának (1993) főszerkesztője. A szótár előkészítése 1986-ban kezdődött, és három évig tartott; ezt követően elhúzódott a megvitatása és a kiadási munka. A kiadás előkészítésekor az előző változatból sok szócikket töröltek, mert elavultak, ritkán használták őket, vagy megváltozott a normatív megítélésük; sok új szócikket vettek fel, és pontosították a jelentések magyarázatát. St. Keinys azt mondja, ezt a szótárt úgy olvasta végig, mint egy regényt, az első oldaltól az utolsóig- 262 Alvydas Umbrasas | Nuo žodžių iki žodynų: Stasiui Keiniui – 80 skutinės raidės, ir ne vieną kartą. Jis yra ir šio žodyno ketvirtojo (2000, elektroninis 2002), penktojo (2003, elektroninis), šeštojo (2006, elektroninis) ir septintojo (2012) leidimų vyriausiasis redaktorius. Nuo ketvirtojo leidimo žodynas įgavo elektroninį pavidalą, 2003 m. paskelbtas internete. Penktasis leidimas (antrasis elektroninis) 2004 m. parodoje Infobalt buvo pripažintas geriausiu metų elektroniniu leksikografijos leidiniu. Už šį žodyną 2005 m. St. Keinys apdovanotas Felicijos Bortkevičienės atminimui skirta Kalbos premija. Első, nyelvi kérdésekről szóló publikációját St. Keinys 1966-ban jelentette meg a Mokslas ir technika folyóiratban (egyébként ez az egyik legrégebbi, ma is megjelenő folyóirat). A több lapszámban közölt cikk címe: Darybiniai sinonimai terminologijoje. Könnyű kiszámítani, hogy idén nemcsak a születésnapját ünnepelhetjük: első cikke óta 50 év telt el – a tudós számára rendkívül tartalmas és alkotó évek. Cikkei és rövid írásai szinte áradtak – gyakran évente tíz, sőt húsz is megjelent. E sorok szerzője, aki akkoriban még csak nemrég kezdett el dolgozni a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Osztályán (ma Terminológiai Központ), emlékszik arra, hogy körülbelül 15 évvel ezelőtt az osztályon tartották St. Keinys vezető tudományos munkatárs szokásos, ötévenkénti minősítését. A tudós tevékenységének áttekintésekor elmondta, hogy az öt év alatt mintegy 100 publikációt jelentetett meg. Ez a szám akkor is, és ma is lenyűgöző. Van kit példaképnek tekinteni. A tudós cikkeit áttekintve látható, hogy mindig arra törekedett, hogy a nyelvi kérdések aktualitásai a lehető legszélesebb közönséghez jussanak el. Nemcsak nyelvészeknek és tanároknak szóló folyóiratokban írt, hanem különböző szakterületek képviselőinek és a szélesebb közönségnek szánt újságokban és folyóiratokban is, regionális kiadványokat is beleértve. A tudóst foglalkoztatja a helyes, gördülékeny, szükségtelen idegen szavakkal tele nem tűzdelt nyelv és annak terminológiája, ezért sok írása jelent meg a nyelvhasználattal foglalkozó kiadványokban: mintegy 40 publikáció a Kalbos kultūroje című folyóiratban, és még több a Gimtojoje kalboje címűben (különösen, ha hozzászámítjuk a Mūsų kalboje című folyóiratban megjelent írásait is). Tudományos kutatásai olyan folyóiratokban jelentek meg, mint a Baltistica, Kalbotyra, Lietuvių kalbotyros klausimai, Linguistica Lettica, Lituanistica, Terminologija, Žmogus ir žodis és mások. Nagyobb és kisebb publikációi több évtized alatt számos korábban megjelent vagy ma is létező folyóiratban és újságban szóródtak szét, például: Aitvaras, Diena, Fizikų žinios, Gimtasis kraštas, Justitia, Kalba Vilnius, Kauno tiesa, Kultūros barai, Kurier Wileński, Lietuvos aidas, Lietuvos pionierius, Literatūra ir menas, Mokykla, Mokslas ir gyvenimas, Terminologija | 2016 | 23 263 Mokslo Lietuva, Mūsų gamta, Naujasis dienovidis, Pergalė, Savininkas, Sportas, Šviesa, Tarybinė mokykla, Tarybinis mokytojas, Tiesa, TV antena, Vakarinės naujienos, Vienybė, Žemės ūkis, Эхо Литвы és mások. Összesen több mint 40 különféle tudományos és nem tudományos folyóirat címe. Egyébként talán a legtöbb publikáció a Kauno tiesa című újságban jelent meg (mintegy 55). A múlt század hatvanas és hetvenes éveiben láttak napvilágot, vagyis főként akkor, amikor karrierje kezdetén Kaunasban tanított. Ezek különféle hibajavítások, recenziók, áttekintések és hasonlók. Érdekes bepillantani St. Keinys nyelvhasználatába szoftveres eszközökkel. Ehhez a nyelvész tanulmányainak válogatott kötetébe, a Lietuvių terminologijos raida (2012) című könyvbe összegyűjtött litván nyelvű tanulmányokat1 használtuk fel. Mintegy 130 ezer szavas szöveget vettünk alapul. Ebből az anyagból eltávolítottuk a lábjegyzeteket (ezek főként bibliográfiai információkat tartalmaztak), a más nyelvű összefoglalókat és a dőlt betűs szavakat (ezek általában nem a szerző szövegét, hanem a vizsgált anyagot jelentik). A rövidített szöveg számítógépes feldolgozása azt mutatja, hogy összesen több mint 20 ezer különböző szóalakot (esetragot, igealakot stb.) használtak. E szóalakok feldolgozásával a Vytauto Didžiojo Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központja által interneten közzétett morfológiai annotátorral azt kaptuk, hogy a különböző szavak (lemmák) száma összesen mintegy 9 ezer2. A szerző szövegeinek szókincse tehát gazdag. Összehasonlításképpen: például a Jono Kabelka által összeállított Kristijonas Donelaitis-írások szótárában mindössze 3278 címszó szerepel, míg Viktoras Alekna aprólékosan megszámolta, hogy Salomėja Nėris költészetében 7246 szót használt. A tanulmánykötetben St. Keinys tíz leggyakoribb szóalakja a következő: ir (5574), kalbos (1767), lietuvių (1273), yra (1047), J. (974), kad (911), buvo (891), iš (859), terminologijos (821), terminų (767). A ir kötőszó túlsúlya törvényszerű; más kutatások is azt mutatják, hogy ez a szövegek leggyakoribb szava. A többi szóból világosan kitűnik a nyelvész kutatási tárgya. Érdekes, hogy a J. rövidítés nagyon gyakori. Ez arra utal, hogy sokszor említenek olyan személyeket, akiknek a keresztneve ezzel a betűvel kezdődik. Az egyik ilyen személy könnyen kitalálható: Jonas Jablonskis vezetéknevét a tanulmányokban mintegy 450 alkalommal említik. 1 Köszönet Adelė Noreikaitėnek, aki megengedte, hogy felhasználjam a számítógépén feldolgozott tanulmányokat. A kötetben megjelent néhány, nem litván nyelvű tanulmányt nem vizsgáltam. A kapott adatokat a következő programokkal dolgoztam fel: Word, Notepad, AntConc, Access. 2 Természetesen nem lehetett elkerülni a lemmatizálásból és más automatikus felismerési hibákból adódó pontatlanságokat, de itt nem a számadatok precíz pontosságának elérése volt a cél; ezenkívül a számokba beleszámítanak például a használt keresztnevek és vezetéknevek, előfordulnak nem litván szavak is (csak a cirill betűs írásmódúakat hagytuk ki), továbbá olyan szavak, amelyek nem a szöveg szerzőjétől származnak, hanem idézik őket, vagy beszélnek róluk. 264 Alvydas Umbrasas | Nuo žodžių iki žodynų: Stasiui Keiniui – 80 (a Jablonskio birtokos esetű alak az ötven leggyakoribb szóalak közé tartozik). Juozas Balčikonis és Jonas Kruopas vezetéknevét a tanulmányokban csaknem 200-200 alkalommal említik. Olyan személyek ők, akikről St. Keinys írt, tekintélyek, akikre támaszkodott. A nyelvi kérdések tárgyalásakor a tudós rendszerint nem él vissza a nemzetközi terminusokkal; nem riad vissza attól, hogy ritkább litván szavakat keressen, vagy új szavakat alkosson, például: alkotások értelmezése, az ismeretlen dolgok kutakodója, doktor úr visszatért folytatni a munkát, az ember műveltsége, műveltségemmel nem hivalkodott, újítások az „iki-” előtaggal, hiányzott a tapasztaltabb szerkesztő, nincs hiány ösztönzőkből. St. Keinys nemcsak litván nyelvész és pedagógus, aki jelentősen hozzájárult az általános iskolák litván szakos tanárainak képzéséhez, hanem terminológus is, aki nagy figyelmet fordított a jövő terminológusainak nevelésére. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának csaknem valamennyi jelenlegi munkatársa St. Keinys tanítványa. Szinte minden olyan munkatársat, aki az elmúlt két évtizedben a Terminológiai Központba került (azokat is beleértve, akik nem maradtak ott), ő ajánlott, illetve indított el a terminológia területén. St. Keinys témavezetésével terminológiai témájú doktori disszertációt védett meg Albina Auksoriūtė (Lauryno Ivinskio terminologijos darbai, 2000), Palmira Zemlevičiūtė (Lietuvių medicinos terminologijos raida XIX amžiaus pabaigoje – XX amžiaus pradžioje, 2009), Robertas Stunžinas (Statybos liaudies terminai, 2011), Asta Mitkevičienė (1918–1940 metų lietuvių literatūros mokslo terminai, 2015); hozzájárult e sorok szerzőjének disszertációjához is, és tagja volt a védési bizottságnak. Egyik tanulmányában St. Keinys ezt mondja: „Bízni kell abban, hogy a harmadik évezred első százada nem lesz terminológiánk és magának a nyelvnek a hanyatlásának korszaka; hogy azok az emberek is, akik gúnyosan tekintenek terminológiánk hagyományos alkotási módjaira, valamint a nyelv és a nyelv sajátos elevenségének, vagyis erejének megőrzésére, s mindezt elavultnak, túlhaladottnak tartják, megértik: a nyelvi és terminológiai munka, illetve politika legfőbb célja nyelvünk megőrzése és megerősítése, szerepének ápolása, sajátosságának megbecsülése, valamint nyelvünk és terminológiája következetes, céltudatos fejlesztése, hogy minden ember számára a lehető legrugalmasabbá és legérthetőbbé váljék. Ezt nemcsak remélni kell, hanem közösen is törekednünk kell rá. A litván nyelvnek és terminológiájának meg kell őriznie litván szellemét.” Nekünk, tanítványoknak tehát nincs más dolgunk, mint követni ezt a jókívánságot; Önnek pedig, Tanár úr, erőt és egészséget kívánunk a terminológia fájának gondozásához és ápolásához, valamint olyan munkák elkészítéséhez, amelyekből továbbra is tanulhatunk. Sok-sok boldog évet! Terminologija | 2016 | 23 265 LITERATŪRA Bliūdžiuvienė N. Bibliotekininkų bičiulis. – Tarp knygų, 1996, Nr. 9, p. 33–34. Geležinkelio terminijos kūrimas: [pokalbis su lietuviškų geležinkelio terminų sudarytoju bei normintoju, kalbininku Stasiu Keiniu]. Kalbėjosi V. Leščinskas. – Geležinkelininkas, 2001, kovo 16–31, p. 6. http://www.lki.lt. Knyga, kurios laukėme du dešimtmečius: [A. Stirbytės pokalbis su „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ 3-iojo leidimo vyr. red. St. Keiniu]. – Tiesa, 1993, lapkr. 18, p. 9. Krištopaitienė D. Kristijono Donelaičio raštų leksika ir jos redagavimas. – Senoji Lietuvos literatūra, 2004, Kn. 18, p. 252–265. Rimkutė A. Terminologas Stasys Keinys. – Terminologija, 2006, Nr. 13, p. 246–249. Stasys Keinys. – Sabaliauskas A. Lietuvių kalbos tyrinėjimo istorija: 1980–2010 m., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012, p. 239–242. Stasys Keinys: bibliografijos rodyklė. Sudarė A. Noreikaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. Zemlickas G. Salomėja Nėris: gyvenimo ir kūrybos vingiais (1). – Mokslo Lietuva, 2004, gruod. 2–22, p. 1, 10–11. Gauta 2016-10-10 Alvydas Umbrasas Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] 266 Alvydas Umbrasas | Nuo žodžių iki žodynų: Stasiui Keiniui – 80