Nuo žodžių iki žodynų: Stasiui Keiniui – 80

259Terminológia | 2016 | 23 A szavaktól a szótárakig: Stasys Keinys – 80 éves ALVYDAS UMBRASAS Lietuvių kalbos institutas 1936. szeptember 20-án született a Mažeikių járásbeli Viekšniai község Stasys Keinys. Szép 80. évforduló: Lupio faluban született Stasys Keinys, az Pakadarbuojančių falujában, a nyelvtudomány területén tevékenykedő egyik legjelentősebb žemaitis; ez alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk a múltra és örüljünk a jelennek. Alkalom arra, hogy megemlékezzünk e tiszteletre méltó nyelvész és egyben jó tanár munkásságáról. St. Keinys a nyelvtudomány útjain tett utazását a Vilniusi Egyetemen (akkoriban – Vilniusi Állami Egyetemen) kezdte. 1954-ben, miután elvégezte a Viekšniai középiskolát, beiratkozott litván nyelv és irodalom szakra. Öt év tanulmányai után sikeresen befejezte tanulmányait. A nyelvtudománnyal és az egyetemen oktató neves nyelvészekkel való megismerkedés meghatározta további életének érdeklődési körét. A Mokslas ir gyvenimas folyóirat neologizmusairól szóló diplomamunkáját a még fiatal oktató, Vincas Urbutis vezetésével írta, aki akkoriban szóalkotást tanított, később pedig a litván szóalkotás legkiemelkedőbb szakértőjévé vált. Hamarosan St. Keinys is komolyan foglalkozni kezdett a szóalkotással – 1963–1966-ban. 260 Alvydas Umbrasas | A szavaktól a szótárakig: Stasius Keinys – 80 ugyanennek az egyetemnek a doktorandusza volt, és V. Urbutis vezetésével megírta, majd 1968-ban megvédte a Litván egyszavas terminusok szóalkotási típusai című, bölcsészettudományi doktori (akkoriban a filológiai tudományok kandidátusa) értekezését. Doktori tanulmányai után azonnal pedagógiai munkába kezdett – nyelvészeti tárgyakat kezdett oktatni a Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Karán, és egészen 1975-ig ott dolgozott (abban az évben docensi címet kapott). Amint maga is mondta, a pedagógiai munka első évei jó iskolát jelentettek, segítettek megérteni a nyelv számos kérdését, és hasznára váltak későbbi tudományos pályáján, hiszen ahhoz, hogy másoknak megmagyarázhass valamit, először magadnak kell tisztáznod. St. Keinys tudományos pályáján jelentős változás következik be 1974-ben, amikor a terminológiai munkával foglalkozó Jonas Kruopas meghívására a Litván Nyelvés Irodalomtudományi Intézetben kezd dolgozni. Pontosabban fogalmazva visszatér, mivel már a posztgraduális tanulmányok előtt, közvetlenül az egyetem elvégzése után rövid ideig dolgozott az intézetben. Itt komolyan foglalkozni kezd a terminológiával, a terminográfiával és más munkákkal. Egyebek mellett szervezési munkát is vállal – jó 15 éven át a Tudományos Akadémia Elnöksége mellett működő Terminológiai Tanács elnökhelyetteseként dolgozik (a tanács függetlenség kezdetén történt megszüntetéséig), az intézetben pedig a Mai litván irodalmi nyelv osztályát vezeti (1987–1989), később pedig a Nyelvművelési és terminológiai osztályt (1989–1991). Pedagógiai tevékenységét sem hagyja abba – a fent említett Vilniusi Egyetemen kívül később megszakításokkal dolgozott a Šiauliai Pedagógiai Intézetben, a Vytautas Magnus Egyetemen és a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen. Különböző szintű és szakirányú hallgatóknak különböző időszakokban helyesírást, akcentológiát, dialektológiát, a baltisztikai filológia bevezetését, szóképzést, morfológiát, terminológiát, nyelvhasználatot és normativizálást tanított, valamint számos diplomamunkát vezetett. A felhalmozott tapasztalat cikkekben, könyvekben és szótárakban bontakozott ki. A pedagógiai tevékenység bizonyos összegzéseként tekinthetők a hallgatóknak szánt könyvek: a Šiauliai Egyetemen megjelent Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba (1999), valamint a Vilniusi Pedagógiai Egyetemen kiadott Bend rinės lietuvių kalbos morfemika: teorija ir praktika (2009). A terminológia az a terület, ahol St. Keinys hozzájárulása a leginkább érzékelhető. Miután a Litván Nyelv és Irodalom Intézetében kezdett dolgozni, doktori értekezésének eredményeire támaszkodva jelentős, terjedelmes tanulmányokat közölt a terminusképzés kérdéseiről (a Lietuvių kalbotyros klausimuose című kiadványban és más publikációkban), lényegében a terminusképzés valamennyi fontos aspektusát átfogva; emellett folyamatosan írt a különböző szakterületek terminusainak helyességéről, bírálta a terminológia pontosságának és kifejezésmódjának hiányosságait, új terminusokat javasolt, így 261Terminologija | 2016 | 23 sok figyelmet fordított a terminológia történetére és fejlődésére is, valamint vizsgálta különböző neves személyiségeknek a terminológiához való hozzájárulását. Számos fontos publikációját a Dabartinė lietuvių terminologija (2005) és a Lietuvių terminologijos raida (2012) című válogatások tartalmazzák, amelyek együttes terjedelme mintegy 950 oldal. Nagyon jelentős az 1980-ban megjelent Terminologijos abėcėlė is – az a tankönyv, amelyből feltehetően valamennyi fiatal terminológus elsajátította a terminológia alapjait. St. Keinys az évente megjelenő Terminologija folyóirat atyja is – ő volt a folyóirat első számának felelős szerkesztője (az a szám a Terminologijos vagos (1994) címet viselte), sokat tett a folyóirat létrejöttéért, és több mint egy tucat tudományos cikket publikált benne. A terminológia és a terminográfia mindig egymás mellett halad. Tanácsaival és lektori munkájával (kiadók, valamint a Litván Állami Nyelvi Bizottság megbízásából) St. Keinys számos terminológiai szótár minőségének javításához járult hozzá, emellett maga is számos terminológiai szótár társszerzője. A nyelvtudomány számára fontos a Kazimieras Gaivenisszel közösen készített Kalbotyros terminų žodynas (1990) – e terület első, meglehetősen nagy terjedelmű (278 p.) litván értelmező és fordítószótára. A nyelvészeti rendeltetésű szótárak közé sorolhatók a társszerzőkkel (K. Gaivenisszel, Angele Kaulakienėvel és Jonas Klimavičiusszal) közösen készített Terminologijos taisymai (1992) is – a kiadványban szótári formában több mint 3000, különböző területekről származó helytelen terminust és azok ajánlott helyettesítőit közölték. A terminológiai szótárak közül említést érdemel a társszerzőkkel közösen készített értelmező, fordító és egyben rendszerező Socialinės apsaugos terminų žodynas (1999), a nagy terjedelmű fordító Radioelektronikos terminų žodynas (2000), valamint a fordító-értelmező Žemės ūkio augalų selekcijos ir sėklininkystės terminų žodynas (2010). Kiemelkedő a vasúti terminológia rendezésében végzett tevékenysége – nem sokkal a függetlenség helyreállítása után St. Keinyst a terminológia rendezése céljából felkérték a Közlekedési Minisztériumban működő, a Független Litván Vasutak helyreállításával foglalkozó bizottság tagjává, később pedig a minisztérium által létrehozott Állami Vasúti Közlekedési Terminológiai Bizottság elnökhelyettese lett. Mivel a vasút területén hosszú időn át szinte kizárólag az orosz nyelvet használták, nagyon hiányzott a litván terminológia, és az nem volt rendszerezve. A terminológus itt sem szűkölködött feladatokban – Nijolė Juškaitėval közösen összeállította a fordító orosz–litván és litván–orosz Geležinkelininko žodynėlis (1992) című szótárt, amelybe több mint 1700 terminus került, később pedig a nagyobb terjedelmű (több mint 3800 terminust 262 Alvydas Umbrasas | Nuo žodžių iki žodynų: Stasiui Keiniui – 80 pateikti anglų, vokiečių, rusų kalbų atitikmenys. Žodynuose sukurta nematartalmazó) Rusų–lietuvių kalbų geležinkelių transporto žodynas (1997) című szótárt. Ugyanezzel a társszerzővel és Kazys Sakalauskasszal együtt kiadta az Aiškinamąjį geležinkelių transporto terminų žodynas (2006) című szótárt is, amelyben mintegy 2000 terminust magyaráztak meg, és a terminológus számos új terminust is javasolt, például: iešmynas, kelynas, stabdas. A vasúti terminológiát nemcsak szótárakban rendezték, St. Keinys aktívan írt a Geležinkelininkas című újságba, ahol nyelvi kérdésekről jóval több mint 40 cikket és rövidebb írást közölt, e terület nyelvéről pedig másutt is írt, például a Gimtoji kalba című folyóiratban. A vasúti terminológia rendezésében szerzett érdemeiért a tudóst 2000-ben a Tiszteletbeli Vasutas jelvénnyel tüntették ki. St. Keinys egyik érdeklődési területe a bibliográfia. 1981-ben K. Gaivenyisszel együtt kiadta a terminológiai kérdések bibliográfiai mutatóját: Библиографический указатель литературы по вопросам литовской терминологии (1945–1980), később az ő kezdeményezésére a Terminologijos vagose (Terminologijoje) című folyóiratban megkezdődött a terminológiai szótárak annotált bibliográfiájának rovata, amely napjainkig folytatódik. Hosszú ideig Jolanta Gaivenytė-Butler dolgozott mellette, később Adelė Noreikaitė is csatlakozott. E társszerzőkkel együtt St. Keinys 2008-ban kiadta az 1900–2005 közötti bibliográfia annotált mutatóját Lietuvių kalbos terminų žodynai címmel. A nagyon hasznos kiadvány több mint 100 év alatt megjelent terminográfiai kiadványokat (501 szótárt) regisztrál és tömören ismertet, továbbá rendszerező mutatót is tartalmaz. Emellett St. Keinys társszerzőivel összeállította Jonas Kruopas (1998) és Vincentas Drotvinas (2016) bibliográfiáját, valamint szerkesztette K. Gaivenys munkáinak bibliográfiai mutatóját (2003). El kell mondani, hogy St. Keiny számára a bibliográfia nemcsak az információ, hanem e terület nyelvének és terminológiájának szempontjából is fontos. A Könyvtártudományi és bibliográfiai terminusok szótárának (1990–1999 között megjelent négy rész) különleges szerkesztője; jelentős mértékben hozzájárult nemcsak e szótár, hanem a könyvtártudományi terminológiai szabványok megalkotásához és tökéletesítéséhez is. 1996–2006 között a Tarp knygų folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt; a könyvtártudományi terminológiáról és egyéb nyelvi kérdésekről mintegy 20 cikket, illetve recenziót tett közzé benne. Néhány publikációja a korábban megjelent Bibliotekų darbas című kiadványban is napvilágot látott. A felhalmozott tapasztalat lehetővé tette a nyelvész számára, hogy ne csak terminográfiával, hanem általában a lexikográfiával is foglalkozzon. St. Keinys a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas harmadik kiadásának (1993) főszerkesztője. A szótár összeállítása már 1986-tól kezdődött, és három évig tartott, később pedig elhúzódott a megvitatása és kiadási munkálatai. E kiadás előkészítése során az előző szótárkiadásból az elavultság, a szűk körű használat és a normák megváltozott megítélése miatt számos szócikket töröltek, sok újjal egészítették ki, valamint pontosították a jelentésmagyarázatokat. St. Keinys azt mondja, hogy ezt a szótárt afféle regényként az első betűtől az utolsóig elolvasta, 263Terminologija | 2016 | 23 utolsó betűig, és nem is csak egyszer. Ő a szótár negyedik (2000, elektronikus 2002.), ötödik (2003, elektronikus), hatodik (2006, elektronikus) és hetedik (2012) kiadásának főszerkesztője is. A negyedik kiadástól kezdve a szótár elektronikus formát öltött, 2003-ban közzétették az interneten. Az ötödik kiadást (a második elektronikus kiadást) 2004-ben az Infobalt kiállításon az év legjobb elektronikus lexikográfiai kiadványának ismerték el. A szótárért St. Keinyst 2005-ben a Felicija Bortkevičienė emlékére alapított nyelvi díjjal tüntették ki. Első, nyelvi kérdésekkel foglalkozó publikációját St. Keinys 1966-ban tette közzé a Mokslas ir technika folyóiratban (egyébként ez az egyik legrégebb óta még mindig megjelenő folyóirat). Több számon keresztül jelent meg a Darybiniai sinonimai terminologijoje című tanulmány. Nem nehéz kiszámítani, hogy idén nemcsak a születésnap évfordulóját ünnepelhetjük, hiszen az első cikk óta 50 év telt el – egy tudós nagyon tartalmas és alkotó évei. A cikkek, kisebb írások valósággal ontották magukat – évente gyakran tíz, sőt akár húsz is. E sorok szerzője, aki akkor még nemrég kezdett dolgozni a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Osztályán (ma – Terminológiai Központ), emlékszik, hogyan zajlott az osztályon mintegy 15 évvel ezelőtt St. Keinio vezető tudományos munkatárs szokásos, ötévenkénti minősítése. A tudós tevékenységét áttekintve elmondta, hogy öt év alatt mintegy 100 publikációt tett közzé. Ez a szám akkor is, és most is lenyűgöző. Van kit követni. A tudós cikkeit áttekintve látható, hogy mindig az volt a cél, hogy a nyelvi kérdések aktualitásai a lehető legszélesebb közönséghez eljussanak. Nemcsak nyelvészeknek és tanároknak szánt periodikákban írt, hanem különböző más, egyes szakterületek szakembereinek, illetve a szélesebb társadalomnak szánt újságokban és folyóiratokban, valamint regionális kiadványokban is. A tudóst a szabályos, gördülékeny, szükségtelenül idegen szavakkal nem megtűzdelt nyelv és annak terminológiája foglalkoztatja, ezért nem kevés írása jelent meg a nyelvhasználattal foglalkozó kiadványokban – mintegy 40 publikáció a Kalbos kultūroje című folyóiratban, még több a Gimtojoje kalboje címűben (különösen, ha a Mūsų kalboje címűben megjelent publikációkat is hozzászámítjuk). Tudományos kutatásait a Baltistica, Kalbotyra, Lietuvių kalbotyros klausimai, Linguistica Lettica, Lituanistica, Terminologija, Žmogus ir žodis és más folyóiratok közölték. Nagyobb és kisebb publikációi több évtized alatt szétszórva jelentek meg különböző, korábban megjelent vagy ma is működő folyóiratokban és újságokban, például: Aitvaras, Diena, Fizikų žinios, Gimtasis kraštas, Justitia, Kalba Vilnius, Kauno tiesa, Kultūros barai, Kurier Wileński, Lietuvos aidas, Lietuvos pionierius, Literatūra ir menas, Mokykla, Mokslas ir gyvenimas, 264 Alvydas Umbrasas | Nuo žodžių iki žodynų: Stasiui Keiniui – 80 Mokslo Lietuva, Mūsų gamta, Naujasis dienovidis, Pergalė, Savininkas, Sportas, Šviesa, Tarybinė mokykla, Tarybinis mokytojas, Tiesa, TV antena, VaBeje, valószínűleg a legtöbb publikációja a Kauno tiesa című újságban jelent meg (mintegy karinės naujienos, Vienybė, Žemės ūkis, Эхо Литвы ir kt. Iš viso daugiau nei 40 pavadinimų įvairių mokslinių ir ne mokslinių periodinių leidinių. 55). Ezek a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben jelentek meg, vagyis főként akkor, amikor pályája kezdetén Kaunasban oktatott. Különféle hibajavítások, recenziók, áttekintések és hasonlók ezek. Érdekes bepillantást nyerni St. Keinio nyelvhasználatába programeszközök segítségével. Ehhez a vizsgálathoz a nyelvész Lietuvių terminologijos raida (2012) című tanulmánygyűjteményébe bekerült litván nyelvű cikkeket1 használtuk fel. Körülbelül 130 ezer szóból álló szöveget vettek alapul. Ebből az anyagból eltávolították a lábjegyzeteket (ezekben főként bibliográfiai információkat közöltek), a más nyelvű összefoglalókat és a dőlt betűvel írt szavakat (ezek általában nem a szerző szövegét, hanem a vizsgált anyagot jelentik). A rövidített szöveg számítógépes feldolgozása után látható, hogy összesen több mint 20 ezer különböző szóalakot (eseteket, igealakokat és hasonlókat) használtak. E formák Vytautas Magnus Egyetem Számítógépes Nyelvészeti Központja által az interneten közzétett morfológiai annotátorral történő feldolgozása során kiderült, hogy a különböző szavak (lemmák) száma összesen körülbelül 9 ezer2. A szerző szövegeinek szókincse tehát meglehetősen gazdag. Összehasonlításképpen elmondható, hogy például a Jonas Kabelka által összeállított, Kristijonas Donelaitis írásainak szótárában mindössze 3278 címszó található, Viktoras Alekna pedig aprólékosan megszámolta, hogy Salomėja Nėris műveiben 7246 szót használt. A tanulmánykötetben St. Keinis leggyakoribb szóalakjainak tízes listája a következő: ir (5574), kalbos (1767), lietuvių (1273), yra (1047), J. (974), kad (911), buvo (891), iš (859), terminologijos (821), terminų (767). Az ir kötőszó túlsúlya törvényszerű, és más kutatások is azt mutatják, hogy ez a szövegek leggyakoribb szava. A többi szóból világosan kitűnik a nyelvész kutatásának tárgya. Érdekes, hogy a J rövidítés nagyon gyakori. Ez arra utal, hogy nagyon gyakran említenek olyan személyeket, akiknek keresztneve ezzel a kezdőbetűvel kezdődik. Az egyik ilyen személyt nem nehéz kitalálni – Jonas Jablonskis vezetéknevét a cikkekben mintegy 450 alkalommal említik 1 Köszönet Adele Noreikaitėnek, aki lehetővé tette, hogy felhasználjam a számítógépén feldolgozott cikkeket. A gyűjteményben nyomtatott, néhány nem litván nyelvű cikket nem vizsgáltak. A kapott adatokat a Word, Notepad, AntConc, Access programokkal dolgozták fel. 2 Természetesen nem sikerült elkerülni a lemmatizálási és egyéb, a program általi felismerés során fellépő hibákat, de itt nem törekedtek a számadatok precíz pontosságára; ezenkívül a számadatokba beletartoznak például a használt keresztnevek, vezetéknevek, előfordulnak nem litván szavak is (csak a cirill betűkkel írtakat hagyták ki), valamint olyan szavak, amelyek nem a szöveg szerzőjétől származnak, vagyis idézik őket, illetve beszélnek róluk. 265Terminologija | 2016 | 23 (A Jablonskis-féle birtokos eset a leggyakoribb szóalakok ötvenese közé kerül). Juozas Balčikonis és Jonas Kruopas vezetékneveit a cikkekben csaknem 200 alkalommal említik. Olyan személyekről van szó, akikről St. Keinys írt, olyan tekintélyekről, akikre támaszkodott. A nyelvi kérdések tárgyalásakor a tudós általában nem él vissza a nemzetközi terminusokkal, nem riad vissza attól, hogy ritkább litván szavakat keressen, vagy új szavakat alkosson, például: kūrinių aiškinsena, nežinomų dalykų alkulys, daktaruoti grįžo tęsti darbų, žmogaus išprusa, išprūsiu nesipuikavo, naujenybės su iki-, trūko patyresnio redaktoriaus, netrūksta skatulių. St. Keinys nemcsak litván nyelvész és pedagógus, aki jelentősen hozzájárult az általános műveltséget nyújtó iskolák litván szakos tanárainak képzéséhez, hanem terminológus is, aki nagy figyelmet fordított a leendő terminológusok nevelésére. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának jelenlegi munkatársai szinte mind St. Keinys tanítványai. Szinte minden munkatársat, aki az elmúlt néhány évtizedben a Terminológiai Központban kezdett dolgozni (beleértve azokat is, akik nem maradtak ott), ő ajánlott, ő ösztönzött a terminológia területére. St. Keinys vezetésével védte meg doktori disszertációját a terminológia területén Albina Auksoriūtė (Laurynas Ivinskis terminológiai munkái, 2000), Palmira Zemlevičiūtė (A litván orvosi terminológia fejlődése a XIX. század végétől a XX. század elejéig, 2009), Robertas Stunžinas (A népi építészeti terminusok, 2011), Asta Mitkevičienė (Az 1918–1940 közötti litván irodalomtudomány terminusai, 2015), továbbá hozzájárult e sorok szerzője disszertációjának megszületéséhez is, és annak védési bizottságának tagja volt. St. Keinys egyik cikkében ezt mondja: „Csak remélni lehet, hogy a harmadik évezred első százada nem lesz terminológiánk és magának a nyelvnek a hanyatlásának százada, hogy azok az emberek is, akik gúnyosan tekintenek terminológiánk hagyományos alkotási módjaira, annak és magának a nyelvnek az élő voltára és sajátosságára, vagyis erejére való megőrzésére, akik ezeket a dolgokat elavultnak, idejétmúltnak tartják, megértik, hogy a nyelvi és terminológiai munka és politika legfontosabb céljai nyelvünk és szerepének megőrzése és erősítése, sajátosságának megbecsülése, nyelvünk és terminológiája következetes és céltudatos fejlesztése, valamint az, hogy minden ember számára minél rugalmasabbá és érthetőbbé tegyük. Nemcsak remélni kell ezt, hanem egységesen törekedni is rá. A litván nyelvnek és terminológiájának meg kell őriznie litván szellemét.“ Így nekünk, tanítványoknak nem marad más hátra, mint hogy e jókívánságot kövessük, Önnek pedig, Tanár Úr, erőt és egészséget kívánunk a terminológia fájának gondozásához és ápolásához, valamint olyan munkák elkészítéséhez, amelyekből a továbbiakban is tanulhatunk. Hosszú életet kívánunk! 266 Alvydas Umbrasas | A szavaktól a szótárakig: Stasius Keinys – 80 LITERATŪRA Bliūdžiuvienė N. Bibliotekininkų bičiulis. – Tarp knygų, 1996, Nr. 9, p. 33–34. Geležinkelio terminijos kūrimas: [pokalbis su lietuviškų geležinkelio terminų sudarytoju bei normintoju, kalbininku Stasiu Keiniu]. Kalbėjosi V. Leščinskas. – Geležinkelininkas, 2001, kovo 16–31, p. 6. http://www.lki.lt. Knyga, kurios laukėme du dešimtmečius: [A. Stirbytės pokalbis su „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ 3-iojo leidimo vyr. red. St. Keiniu]. – Tiesa, 1993, lapkr. 18, p. 9. Krištopaitienė D. Kristijono Donelaičio raštų leksika ir jos redagavimas. – Senoji Lietuvos literatūra, 2004, Kn. 18, p. 252–265. Rimkutė A. Terminologas Stasys Keinys. – Terminologija, 2006, Nr. 13, p. 246–249. Stasys Keinys. – Sabaliauskas A. Lietuvių kalbos tyrinėjimo istorija: 1980–2010 m., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012, p. 239–242. Stasys Keinys: bibliografijos rodyklė. Sudarė A. Noreikaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. Zemlickas G. Salomėja Nėris: gyvenimo ir kūrybos vingiais (1). – Mokslo Lietuva, 2004, gruod. 2–22, p. 1, 10–11. Beérkezett 2016-10-10 Alvydas Umbrasas Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail [email protected]