Lietuvos Nepriklausomybės Akto signataras Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija

201Terminológia | 2018 | 25 Lietuvos Nepriklausomybės A törvény aláírója, Kazys Bizauskas és a litván irodalomtudomány terminológiája ASTA MITKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas KULCSSZAVAK: aláíró, terminológia, irodalomtudományi terminusok, terminológiai bizottság, terminusrendezés, szinonimák A terminusok meghatározása nem egyetlen érdekelt személy vagy szerző, hanem mindannyiunk közös ügye (Kazys Bizauskas, 1922, Róma)1 BEVEZETÉS Idén, 2018-ban ünnepeljük a litván állam helyreállításának centenáriumát. Jelképes, hogy 100 évvel ezelőtt jelent meg az első litván irodalomelméleti tankönyv is, amelynek szerzője a Február 16-i Aktus legfiatalabb aláírója, Kazys (Kazimieras) Bizauskas (1893–1941) volt. Litván államférfi, politikus, aláíró, oktatási miniszter, diplomata, pedagógus, publicista, irodalomkritikus, műfordító... Röviden így jellemezhető ez a sokoldalú személyiség. K. Bizauskas 125 évvel ezelőtt született Lettországban (a forrásokban a születési év eltérően szerepel). A mintaujói gimnáziumban (Lettország), Svájcban, Vilniusban és Kaunasban tanult. A kaunasi gimnázium elvégzése után 1913–1915-ben jogot tanult a Moszkvai Egyetemen, de az első világháború miatt nem fejezte be tanulmányait. Már 1909-től közreműködött a litván sajtóban. Másokkal együtt kieszközölte, hogy 1915-ben Panevėžysben litván gim1 L 4-et alapítsanak. 1922–1923-ban K. Bizauskas Litvánia vatikáni képviselője volt. Kazys Bizauskas 1921-ben LCVA, 0-011200 202 Asta Mitkevičienė A Litván Függetlenségi Törvény aláírója Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija …gimnáziumot, maga lett annak felügyelője, és ugyanabban a gimnáziumban litván és latin nyelvet is tanított. 1915-től K. Bizauskas a Litván Tudományos Társaság Tankönyvkészítő Bizottságának is tagja volt, amelynek további Augustinas Janulaitis, Petras Klimas, Antanas Smetona. 1917 m. K. Bitagjai Mykolas Biržiška, zauskas voltak, noha még nem töltötte be a szükséges 25. életévét, meghívták a vilniusi Litván Konferenciára, ahol megválasztották a Litván Tanács tagjává. 1920–1922 között – oktatási miniszter Kazys Grinius kormányában. Miniszterként legfontosabb feladata egy litván oktatási rendszer létrehozása volt, amely biztosította a nemzeti nevelést. K. Bizauskasról kortársa, ugyanazon kormány belügyminisztere, Rapolas Skipitis ezt írta: „K. Bizauskas oktatási miniszterként az oktatási ügyek tehetséges szervezője volt. Elveihez szilárdan ragaszkodott, de taktikájában rugalmas volt. A minisztertanács ülésein soha nem került sor élesebb összecsapásokra K. Bizauskas és a többi miniszter között. Már ebből is megállapítható, hogy K. Bizauskas jó pszichológus és jó természetű ember 352) (plačiau apie K. Bizauską, jo politinę ir visuomeninę veiklą žr. VLE volt“ (Skipitis 1961: III; Zundė 1993, 1994; Banevičius 1991: 44; Liekis 1996: 103–131, BlažytėBaužienė 2006 és mások). Az első litván irodalomelméleti tankönyv K. Bizauskas irodalomelméleti tankönyvének első kiadása, Raštijos bei literatūros teorija (pirmoji dalis) címmel, önálló könyvként 1918-ban jelent meg Kaunasban, az Ateitis 19. számú kiadványaként (a Salamonas Banaitis nyomda nyomtatta; lásd az 1. ábrát)2. Az előszó Panevėžysben íródott 2017. június 1-jén. A második, változtatások nélküli, szintén ezen a címen megjelent kiadás 1920-ban látott napvilágot a Szent Kázmér Társaság kiadványaként (Kaunasban adták ki, a „Šviesa” nyomda nyomtatta). Az elején ugyanaz az első kiadásból származó előszó szerepel. A harmadik, javított és bővített kiadás 1922 második felében jelent meg Kaunasban (Berlinben, Otto Elsner nyomdájában nyomtatták). A tankönyv címét is pontosították – Literatūros teorija. Tankönyv felsőbb iskolák számára3. Egy évvel később – 1923ban – megjelent a tankönyv utolsó kiadása is (kiadták 2 Kezdetben az első részt különálló részekben nyomtatták ki 1918-ban az Ateitisben (az 1–6. számban január–június között). Ebben a formában a tanításhoz és tanuláshoz kétségtelenül nem volt kényelmes. 3 Az első (és második) kiadás Raštijos bei literatūros teorija címe pontatlan volt, valószínűleg figyelmetlenségből maradt így, mivel maga K. Bizauskas az első kiadásban a literatūra és raštija terminusokat abszolút szinonimáknak tekintette, vö.: „Ezért véleményünk szerint helytelenül járnak el azok, akik e két fogalom (literatūra, raštija) között valamiféle különbséget akarnak látni” R 3. 203Terminologija | 2018 | 25 1. ábra Az első litván irodalomelméleti tankönyv Kaunasban, Tilžében, a J. Reylender és fia nyomdájában nyomtatva). Amint azonban a legutóbbi kiadás pasakyta pratarmėje, jis tik nedaug pataisytas, o terminai palikti tie patys. tartalmát fellapozva látható, terminológiai különbségek is vannak: nis veiksmas skirtumų: trečiajame poema, ketvirtajame toje pačioje vietoje – poėma, dar atitinkamai draminė poėzija ir dramiškoji poėzija / dramiška poėzija, dramiés dramatiškas veiksmas, epinė poėzija és epiškoji poėzija, lyriniai veikalai és lyriški veikalai, lyrinė poėzija és lyriška poėzija stb. Ezeket a különbségeket a szerző terminológiailag jelentéktelennek tarthatta (ha ő maga javította), vagy a módosításokat a szerkesztők vezethették be. 204 Asta Mitkevičienė A Litván Függetlenségi Akta aláírója Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija Az első kiadást Adomas Jakštas (Aleksandras Dambrauskas) pozitívan értékelte (lásd Jakštas 1923: 373), aki maga is kiadta és szerkesztette az Ateitist. A második kiadást 1920-ban Jonas Jablonskis recenzálta. Így vélekedett: „Az írásmű nagyon rendkívüli: a többi iskolai tankönyvtől tartalmával, nyelvével és helyesírásával különbözik. Itt minden rendkívüli, dicséretre nem méltó” (Jablonskis 1933: 181). J. Jablonskis véleménye szerint azonban K. Bizauskost a tankönyv minősége miatt nem lehet hibáztatni, mert „akkor írta meg írásművét, amikor ehhez az ügyhöz semmink sem volt, és saját iskolánkban kezdtünk dolgozni” (Jablonskis 1933: 182). A második kiadás megjelentetésekor J. Jablonskis szerint a szerző még csak nem is tartózkodott Litvániában4, és ha K. Bizauskas maga adta volna ki a tankönyvet, kétségtelenül jelentősen kijavította volna. Pontosan ezt tette. Az 1918-as kiadás terjedelme kisebb a harmadikénál (65 p. (23 cm), illetve 199 p. (17 cm)). A könyv előszóból, bevezetésből és „Az irodalomelmélet általános része” című tárgyaló részből áll. Ez a főrész négy fejezetre tagolódik: 1) „Általános ismeretek a művekről” (5–13. o.), 2) „A stilisztika tudománya” (13–52. o.), ez pedig további alfejezetekre – „A stílus és a stilisztika feladata”, „A gondolatok művekben való kifejezésének általános formái”, „Az egyes írók stílusával szemben támasztott követelmények”, „A stílus egyéb sajátosságai” –, 3) „Verselés vagy verstan” (52–63. o.), 4) „A művek belső oldala” (63–65. o.). A harmadik kiadás szintén előszóval, bevezetéssel és „Az irodalomelmélet általános részével” (15–93. o.) jelent meg, ez utóbbi azonban már három fejezetből állt (hiányzik az említett negyedik, amely igen rövid volt). A kiadások tartalmi szempontból legnagyobb különbsége, hogy a harmadikban hozzáadták a kifejtő második részt, „Az irodalomelmélet különös részét” (94–199. o.), amely a tankönyv több mint felét (53%-át) foglalja el. Ez a második rész két fő fejezetből áll – „A próza elmélete (prózaika)” (98–129. o.) és „A poézis elmélete (poétika)” (129–199. o.). A második rész elején a próza és a poézis fogalmait, valamint a próza és a poézis sajátosságait tárgyalja. E rész első fejezete, „A próza elmélete (prózaika)”, négy alfejezetre tagolódik: 1) „Elbeszélések”, 2) „Leírások”, 3) „Tudományos, vagyis filozófiai tema, arba mokslas“), 4) „Oratorių veikalai (bylos)“ (smulkiau: „Paprasművek” (részletesebben: „Okfejtések”, „Rendszeres előadás” és „Vallásos előadás (prédikációk)”). A második fejezet, „A poézis elmélete (poétika)”, ja“ (smulkiau: „Liaudies epas“, „Dailės epas“, „Dabarties dailės epo forhárom fő alfejezetből áll: 1) „Az epikus poézi4 1919–1920-ban K. Bizauskas – a londoni litván képviselet tanácsosa. 205Terminologija | 2018 | 25 szám“), 2) „Lírai költészet“ (részletesebben: „Népi líra“, „Irodalmi líra“), 3) „Drámai költészet“ (a tankönyv tartalmáról bővebben lásd: Girdzijauskas 2006 [1993]). A tartalomból kitűnik a tankönyv témaköreinek széles köre. A harmadik kiadásban (lásd a 2. ábrát) mintegy 800 különböző terminus szerepel. A tankönyv első és harmadik kiadása nemcsak terjedelmükben, hanem nyelvezetükben is különbözik. Az 1. táblázat bemutatja, hogyan magyarázzák a „metonímia” fogalmát e két kiadásban, valamint azt is, hogyan javasolta a javítását J. Jablonskis a már említett recenziójában. Hozzá kell tenni, hogy a szóban forgó tankönyv természetesen nem a semmiből született – „az alapvető fogalmak és elképzelések addigra már kialakultak vagy kialakulóban voltak az irodalomkritikában“ (Girdzijauskas 2006 [1993]: 50). Emlékeztetni kell arra, hogy az első litván irodalomtörténet, a Jonas Šliūpas által írt Lietuviszkiejie rasztai ir rasztininkai, 1890-ben jelent meg. Vincas Kudirka 1898-ban a Varpasban tette közzé az első litván verselméletet Tiesos eilėms rašyti címmel. Számos irodalomelméleti terminus található Kazimieras Macius (Samogita) a Žinytėben (1900) megjelent terjedelmes tanulmányában. A XX. század második évtizedében kiadott litván irodalmi tankönyvek vagy 2. ábra. K. Bizauskas irodalomelméleti tankönyvének (1922) részlete 206 Asta Mitkevičienė A Litván Függetlenségi Akta aláírója Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija velük egyenértékűek (lásd Bukauskienė 1993) a következő művek: Juozas GabrysParšaitis Lietuvių literaturos apžvalga (A litván irodalom áttekintése) (2 rész, 1913, 1916), Sofija KymantaitėČiurlionienės Iš mūsų literatūros (1913) ir Lietuvių literatūros istorijos konspektas (1918), Mykolo Biržiškos (taip pat Nepriklausomybės Akto signataro) Dainų literatūros vadovėlis (Dalok irodalmi tankönyve) (1916)5. Az 1936-ig tartó iskolareform előtt először irodalomelméletet tanítottak, nem pedig történetet, és magának az irodalomelméletnek is meglehetősen sok helyet szenteltek a két világháború közötti időszak irodalmi tanterveiben (Bukauskienė 1993: 104, 56). Így nyilvánvaló az irodalomelméleti tankönyvek iránti igény is: K. Bizauskas tankönyve mellett a független Litvánia éveiben megjelent Motiejus Gustaitis, Jonas 5 A tankönyv második kiadásának, amely 1923-ban, vagyis már K. Bizauskas tankönyvének javított kiadása után jelent meg, az előszavában M. Biržiška óvatosan azt állítja, hogy bevezet néhány irodalomelméleti terminust, de nem ragaszkodik hozzájuk. Ezeken az új terminusokon valószínűleg olyan terminusokat értett, mint az įgyvinėlis 80 „prozopopéja”, įklausimas 93, įšaukimas 99, pakeituolėlis 80 „metonímia”, prievardėlis 84 és prievardis 80 „epiteton” stb. 1. táblázat. A metonímia terminusának magyarázata K. Bizauskas irodalomelméleti tankönyvének 1918-as és 1922-es kiadásában kiadványokban, valamint J. Jablonskis javaslata Az 1918-as kiadás J. Jablonskis javaslata (1920) 1922-es kiadás „A metonímia olyan „A metonímia olyan trópus, galmat egy másik helyett fogalmat használunk, e a nyelvben, e fogalmak szava; így téve e fogalmak a közeli kapcsolatukra cselekvés, a fogalmak a cselekvés, az automata a szerző és műve, a között áll fenn: az ok és cselekvés, az eszköz és létrehozott cselekvés, a a befogadó és befogadott tartalma stb. Ezek tehát a vartojamos viena kitos Így tehát azok a fogalmak, metonímia olyan alakzat, amelyben az egyik fogalmat használjuk, egy másik fogalmak szoros közötti szoros kapcsolat között. Szoros kapcsolat támaszkodunk, ilyen kapcsolata, azok közeli oka között. A szoros kapcsolat, tulajdonos és tulajdona, műve, a tulajdonos és használója és a tulajdon, az szerző és anyaga, valamint dolog, a tulajdonos és kapcsolatok Taigi tos sąvokos, būdaamelyek a legközelebb állnak egymás helyett használatosak (a másik) helyett” (JablonsA tanulmány célja K. Bizauskas által használt kis 1933: 182). amelyben az egyik fo-„A a másik helyettesíti, fogalom helyett egy másik kapcsolatára támaszkodva alapján. A fogalom szűk például a mi között áll fenn, kapcsolat például az ok és a és cselekvése, az eszköz és a hasonlóság és a cselekvés, például a következő dolgok tulajdona, az eszköz és anyag és a belőle a belőle létrehozott tárgy, tulajdon, az edény és (tulajdonságok), anyagok. vartojamos viena kitos egymáshoz, és amelyek a belőlük létrehozott tárgyakkal a legszorosabb kapcsolatban állnak, a nyelvben és az edény, illetve tartalma stb. esetében, a nyelvben éppen „helyett” R 44. módon vannak így összekapcsolva, a nyelvben „helyett” L 66. 207Terminológia | 2018 | 25 Norkus, Stasys Češūnas és Juozas Ambrazevičius irodalomelméleti tankönyvei, amelyek többségét nem csupán egyszer vagy kétszer adták ki6. K. Bizauskas irodalomelméleti tankönyve egyben az első litván stilisztikai oktatási segédanyag is7. A stilisztikát ebben a munkában lényegében nyelvészeti szempontból tárgyalják, csupán hagyományosan kapcsolják össze az irodalomelmélettel (bővebben lásd Šoblinskas 1979: 24–25; Knabikaitė 2006: 69–71). Adomas Šoblinskas szerint a tankönyv „szerzőjének meg kellene adni azt a megtisztelő címet, hogy a litván nyelv stilisztikájának úttörője” (1979: 24). K. Bizauskas tankönyvét irodalomtudományi szempontból Juozas Girdzijauskas (2006 [1993]: 49–56), pedagógiai szempontból pedig Teresė 104–106). Literatūrologai šį vadovėlį vertina nevienodai, matyt, į jį žvelgBukauskienė (1993: vizsgálták, kissé másképpen és eltérő kontextusokban, például J. Girdzijauskas kijelenti, hogy „K. Bizauskas tankönyve egyetemes és egyben tömör, rendkívül tartalmas és egyben rendszerezett”, továbbá a tág irodalomfogalom révén „éppen megfelel az elméleti gondolkodás kortárs irányzatának” (Girdzijauskas 2006 [1993]: 55, 56). Giedrius Viliūnas ezzel szemben alacsony színvonalú kompilációként jellemzi (Viliūnas 2003: 271). irodalomtudományi terminológia és a szervezett terminusrendezésben végzett saját tevékenységének bemutatása. A tanulmány módszerei: leíró-analitikus és összehasonlító. A tanulmány először K. Bizauskas szerepét mutatja be a Terminológiai Bizottság (1921–1926) tevékenységében, ezt követően a bizottság jegyzőkönyveiben rögzített terminusokat hasonlítja össze tankönyvének (1922) terminológiájával, majd tárgyalja az 1918-as és 1922-es tankönyvkiadások terminológiai különbségeit, végül pedig áttekinti az egyik kiadás (1922) szinonim terminusait és változatait. Így a figyelem elsősorban a szinonimákra és a változatokra irányul, amelyeken keresztül egyúttal bemutatásra kerül az akkori terminológia változása és nehézségei. KAZYS BIZAUSKAS ÉS AZ ELSŐ TERMINOLÓGIAI BIZOTTSÁG Litvániában az állami szintű terminológiai munka 1921-ben kezdődött. Abban az évben, március 14-én az Oktatási Minisztérium mellett létrehozták a Terminológiai Bizottságot (bővebben lásd: Keinys 2012 [1967]: 38–41; Auk6 Arról, hogyan illeszkedik K. Bizauskas terminológiája a függetlenség időszakának terminológiai kontextusába, Asta Mitkevičienė tanulmánya (2015) alapján alkothatunk képet. 7 Az 1923-ban megjelent második litván irodalomelméleti tankönyv, amelyet M. Gustaitis írt, még az irodalomelméleti tankönyv). dintas Stilistika (paantraštė Vadovėlis literatūros teorijai; 2as papildytas leidimas (1927 m.) Stilistika. Lite- 208 Asta Mitkevičienė Lietuvos Nepriklausomybės Akto signataras Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija soriūtė 2011). Az oktatási miniszter akkoriban éppen K. Bizauskas volt. A bizottság első ülése valamivel több mint egy hónappal később, április 21-én zajlott le, és a meghívott tíz bizottsági tag közül heten vettek részt rajta: Kazimieras Būga, Aleksandras Dambrauskas, Pranas Dovydaitis, Jonas Jablonskis, Pranas Mašiotas (K. Bizauskas miniszterhelyettes által vezetett – moje Švietimo ministerijoje), Antanas Smetona ir Antanas Vireliūnas nem jelent meg Vladas Požėla, Juozas Tumas és Adomas Varnas). Amint az az ülés titkára, A. Vireliūnas által készített jegyzőkönyvből látható, a bizottság első ülésén, amelyet A. Smetona vezetett, két feladatot tűzött maga elé: 1) „[a] Bizottság legelső feladataként az állami intézmények hivatalos nyelvének egységesítését jelölték meg”; 2) „[a]z összegyűltek szükségesnek tartották továbbá a különböző tudományágak terminusainak áttekintését és kijavítását is” (TKP 1, a jegyzőkönyvben kiemelve. – A. M.). Ugyanazon év október 6-i, 13adik ülésén a Terminológiai Bizottság elhatározta matematikai, természettudományi, földrajzi, irodalmi és jogi (jogi) terminológiai albizottságok (kis bizottságok) létrehozását. A bizottság tagját, J. TumastVaižgantast megbízták az irodalmi terminológiai kis bizottság összeállításával, amelybe munkatársként Liudas Girát és Vincas Krėvėt hívta meg (TKP 13). A már egy héttel később (október 13-án) megtartott Terminológiai Bizottsági ülésen megkezdték az irodalomtudományi terminusok megvitatását – a bizottsághoz benyújtott terminusjegyzéket referálta J. Tumas. Ezt a terminusjegyzéket pedig éppen K. Bizauskas állította össze8. Mivel a jegyzék megvitatását már közvetlenül az irodalmi albizottság létrehozása után megkezdték, feltételezhető, hogy azt már korábban összeállították, és a tagok már az albizottság megalakítása előtt ismerték. Ezeket a terminusokat ugyanazon év októberében és novemberében hét – a 14ediktől a 21edikig, a 20adikat kivéve – ülésen vitatták meg9 (bővebben lásd Mitkevičienė 2013). A december 5-i, 23adik ülésen, amint a jegyzőkönyvből látható, felolvasták az utolsó három ülés (így a 21edik ülés) jegyzőkönyveit, és röviden kitértek néhány megvitatott terminusra. Érdemes hozzátenni, hogy K. Bizauskas csak egy ülésen vett részt (a 18. ülésen, lásd a 3. ábrát). Érdekes, hogy ezen az ülésen először Antanas Kriščiukaitis által benyújtott bírósági terminusokat, és csak utánuk az irodalomtudomány terminusait tárgyalták; a 18. jegyzőkönyvben K. Bizauskas neve mellett az szerepel, hogy ő a terminusjegyzék szerzője. 9 A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveinek könyvében a 19. jegyzőkönyv után kivágott lap látható, a következő lapon pedig a 21. jegyzőkönyv szerepel, és csak ezután írták be a 20.-at. A 20. ülésen a „Pénzügyi, Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által a Bizottságnak átadott terminusjegyzéket és a biztosítási terminusok jegyzékét” tárgyalták (TKP 20). A 20. és 21. ülést Pr. Mašiotas vezette, A. Vireliūnas volt a titkár. A többi ülést, amelyeken az irodalomtudomány terminusait tárgyalták, A. Smetona vezette. 209Terminologija | 2018 | 25 3. ábra A Terminológiai Bizottság ülésének jegyzőkönyve, amelyen K. Bizauskas részt vett 216 Asta Mitkevičienė A Litván Függetlenségi Törvény aláírója Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija Gyónás, felszólalás, beszámoló TKP 19. K. Bizauskas tankönyvében rögzített az išpažintis terminus L 106, amellyel a műfajok egyikét nevezik meg. Mérés, megalapozás, indoklás TKP 19. A khreia egyik részét (latinul etiologia, causa) K. Bizauskas a pamatavimas terminussal nevezte meg L 118 (vö. LKŽe pamatuoti „3. megalapozni, alátámasztani (a viselkedést, a gondolatot)“). Visszavezetés, abszurditásba vezetés – reductio ad absurdum, az abszurditásba vezetés módszere TKP 21. K. Bizauskas egy terminust használt – abszurditásba vezetés TKP 124. Vallásos, spirituális ének TKP 21. K. Bizauskas a vallásos ének terminust választotta L 144. Tulajdonságok, család, tulajdonságregény, családregény TKP 21 (vö. LKŽe savybė „3. rokonság által összekapcsolt, saját, közeli emberek”, az egyik forrás – J. Jablonskis munkái). K. Bizauskas tankönyvében a családregény L 163 (valamint még a családi regény L 163) és a családregény L 197 terminusokat használta. A mindennapi élet, a lét, a szokások dala TKP 21. K. Bizauskas tankönyvében – állapotdal (a mindennapi élet dala) L 169. Stasys Šalkauskis az Általános filozófiai terminológiában (1937) a buitis, būsena és būtis szavakat nem abszolút szinonimáknak tekintette, és a következő különbségeiket jelölte meg: „a buitis az emberek létének, életének és megnyilvánulásának azon sajátosságait jelenti, amelyek nyilvános egyediségüket alkotják”; „a būtis olyan igéből képzett főnév, amely a lét legmélyebb alapját jelenti”; „a būsena a lét módja” (Šalkauskis 1991: 211–212), vö. LKŽe būsena „lét, létezési állapot, élet”; buitis „életmód, élet, lét”; būtis „létezés, létezési állapot, buitis, élet”. Mįslė, mąslė TKP 21. A vizsgált irodalomelméleti tankönyvben az első szinonimát, a mįslė szót használják L 143. A néprajzkutató Aelita Kensminienė szerint a mąslė szót K. Būga jegyezte fel 1909-ben Seinai városában, ez azonban csupán elszigetelt kifejezés, amelyet sem a népnyelvben, sem a sajtóban nem (Kensminienė 2004). LKŽe duomenimis, mąslė pavartojo ir J. Jablonskis. használnak szélesebb körben. Mindkét nyelvész részt vett azon az ülésen, amelyen ezeket a terminusokat vitatták meg. Mostas, gestas TKP 21. A 23. ülésen ismét visszatértek a mostas terminushoz. A jegyzőkönyv szerint J. Jablonskis a mostas helyett a mojis szót javasolta, azzal indokolva, hogy a mostas az élő népnyelvben ismeretlen, és a gestas szó hatására keletkezett. K. Būga nem értett ezzel egyet, mondván, hogy a mostas akár a mostaguoti szóból is keletkezhetett. A bizottság szótöbbséggel úgy döntött, hogy mind a mostas, mind a mojis szót elfogadja. J. Jablonskis „tiltakozását fejezte ki a mostas szónak ebben a jelentésben való használata ellen” TKP 23. K. Bizauskas a tankönyvben így kerülte meg a kérdést: gesztusok (mostagavimai) L 123. 217Terminológia | 2018 | 25 Visai retai K. Bizausko vadovėlyje yra daugiau nebendrašaknių vienos a fogalmak megnevezéseit, mint a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben. Itt megemlíthető a jaudingumas – эмоциiональность TKP stiliaus ypatybei įvardyti nurodė dar du terminus: „Tokią kalbos ypatybę pavadinome graudingumu, emocingumu, jaudingumu“ L 50. Pirmajame 16. K. Bizauskas ugyanazon kiadásban, a tankönyv ugyanazon helyén – graudingumas, emocijingumas R 32. A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben litván változatokat és azonos tövű szinonimákat is rögzítettek, amelyek közül K. Bizauskas tankönyvében többnyire csak egy szerepel14: Meggondolt, következetes, -umas. A gondolatok meggondoltsága, következetessége. Orosz. a TKP 14 sorrendje; a TKP 21 következetessége. Az LKŽe adatai szerint a nuosakus szót J. Jablonskis és J. Tumas használta, és mindketten részt vettek az ülésen. K. Bizauskas a harmadik kiadásban a nuoseklumas terminust választotta L 24, azonban még használt nuosaik* összetevőt tartalmazó terminusokat is – logiškas nuosaikumas L 173, nuosaiki laiko eilė L 100. Belső, külső TKP 15. A terminusok a tankönyv harmadik kiadásában a második melléknévvel alakultak (išvidinė veikalo pilnatis L 25, išvidinis vaizdas L 130), az elsőben pedig az elsővel (vidujinė veikalo pilnatis R 12). A gondolatok kifejezése, kifejtése TKP 15. K. Bizauskas a minčių reiškimas terminust használta R 6, L 17 (vö. minčių reiškimo būdas L 137, poėtinė minčių reiškimo forma L 48). E terminus szinonimája a tankönyvben a stilius, amely a jegyzőkönyvekben egyáltalán nem került rögzítésre. Ismétlés, visszaadás TKP 17. K. Bizausko tankönyvében az egyik alakzatot ismétlés R 47, L 71 terminussal nevezték meg (vö. az ismétlés alakzata R 47, L 71). Jelszó, felkiáltás TKP 17. Az alakzat megnevezésére a szerző a harmadik kiadásban a második terminust, a felkiáltást választotta L 77 (vö. a felkiáltás alakzata L 77; van még a kiáltás is L 71), míg az elsőben a kiáltás szerepelt R 51 (a kiáltás alakzata R 51). Képzelet, képzelőerő TKP 17. Az ülés résztvevői valószínűleg nem jutottak teljes egyetértésre, mert a jegyzőkönyvbe odaírták: „egyelőre meghagyni”. Az ezt megelőző ülésen a kis bizottság által javasolt vaizdena terminust nem hagyták jóvá. K. Bizauszko tankönyvében találhatók a vaizduotė összetevőt tartalmazó terminusok vagy egyéb szókapcsolatok is, például a kuriamoji vaizduotė „alkotó képzelet” L 134. Előadásmód, verselés – versifikáció TKP 18. A jegyzőkönyvben csak két pir14 van aláhúzva. Tágabb mieji terminai, o versifikacija pateikta lyg paaiškinimas, todėl sunku tiksliai kontextus nélkül nem mindig lehet pontosan megmondani, hogy a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben rögzített azonos tövű terminusok közül melyek a valódiak, és melyek csupán kontextuális szinonimák. 218 Asta Mitkevičienė a Litván Függetlenségi Nyilatkozat aláírója Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija megmondani, hogy a nemzetközi terminust használatra ajánlják-e. K. Bizauskas az eilėdara terminust használta L 78 (a latin versifikáció terminus pontosabb megfelelőjeként), de a versifikacija is rögzítve van L 78 (vö. még: szótagos, metrikus, tonikus verselés TKP 18 – nem eilėdėtis vagy eilėdara), továbbá: silabiška eilėdara L 81, metriška eilėdara L 82, toniška eilėdara L 82; népi tonikus verselés TKP 18 – népi tonikus eilėdara L 83). Az első kiadásban az „eilėdara” fogalmát az eiliavimas terminus jelöli R 54. Figyelemre méltó, hogy az át nem vett eilėdėtis (vö. orosz стихосложение) a LKŽe-ben sincs rögzítve. Díszes, ékes, művészi elbeszélés TKP 19; művészi, művészi jellegű jellemzés TKP 19. K. Bizauskas a történettípusok egyikének megnevezésére a dailusis pasakojimas L 101 terminust választotta, a jellemzés típusára pedig a dailioji kifejezést charakteristika L 10715. Dailės, dailinis romanas TKP 21. K. Bizauskas tankönyvében – dailės romanas L 163. Mokslo, mokslinis veikalas TKP 19. Az 1922-es tankönyvkiadásban a moksliškas(is) veikalas terminus dominál L 114, ugyanakkor a mokslo veikalas szinonimát is használják L 115. Az első kiadásban – csak a mokslo veikalas szerepel R 65. Dienoraštis, dienraštis TKP 19. K. Bizauskas az 1922-es tankönyvbe csak a dienoraštis változatot vette át a dienynas helyettesítőjeként, és explicit módon összekapcsolta őket: „A műveltség terjedésével sok ember kezd «naplókat», vagyis dienoraščius írni, amelyekben napról napra feljegyeznek mindent, ami felkeltette a szerző figyelmét. A napló éppen az emlékirat legegyszerűbb formája” L 102. J. Jablonskis a dienyną szót dienoraštį és dienraštį alakokra javította még 1926-ban és 1927-ben is (lásd Jablonskis 1936: 17, 138). Levezetés, bizonyítás TKP 19; közvetlen levezetés, bizonyítás TKP 19. K. Bizauskas az első terminusokat választotta: išrodymas L 115, tiesioginis išrodymas L 115. Bevezetés, bevezető TKP 19. K. Bizauskas a gondolkodás egyik részét a bevezetés terminussal nevezte meg. Az LKŽe adatai szerint az įvada szót K. Būga használta. Részt vett a Terminológiai Bizottság ülésén, amelyen ezeket a terminusokat tárgyalták. Tanítás, oktatás – поучение TKP 21. A tankönyv szerzője a mesék szerkezetéről írva a tanítás kifejezést használta L 157. 15 1926-ban J. Jablonskis ezt írta: „Szép, művészi csak az a műalkotás (festmény, plasztika...), amely »szemet gyönyörködtető« és bizonyos mértékig tapintható. Az irodalom, akárcsak a zene, tárgya csak szép (nem művészi) lehet” (Jablonskis 1936: 17). Körülbelül 1927-től az irodalomtudományi tankönyvekben és a hozzájuk közel álló művekben a lioji literatūra nem vonult vissza a passzív használatba. darbuose pastebimas terminas grožinė literatūra, bet ir antroje ketvirto dešimtmečio pusėje terminas dai- 219Terminologija | 2018 | 25 Apysakėlė, apsakymas, apsakas – разсказъ TKP 21. Šie terminai protomintha szinonimákként vagy változatokként adta volna meg. K. Bizauskas csak a második kifejezést használta: apsakymas L 164. A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben nem litván eredetű tövű változatok és azonos tövű szinonimák is találhatók. Ismét, K. Bizauskas tankönyvében nem mindegyikük szerepel. Dramatinis, -ė, draminis, -ė TKP 15. K. Bizausko 1922 m. vadovėlyje rasEzek a terminusok csak a draminis, -ė (és dramos) összetevővel fordulnak elő: draminė forma L 25, draminis veikalas L 137 (szinonimája: dramos veikalas L 25). Az első kiadásban ugyanerre a célra rendre a dramatiška forma R 12 és a dramos veikalas R 12 terminusokat használták. Az 1936-os TŽŽ-be bekerültek a dramatiškas, -inis melléknevek (közös szócikk), a dramatinė poezija szókapcsolat, a draminis azonban nem. Monologinis, -ė, dijaloginis, -ė, vagy: monologiškas, dijalogiškas, -a TKP 14. K. Bizauskas a harmadik kiadásban az inis képzős mellékneveket használta: monologinė forma L 25, dijaloginė forma L 25, az első kiadásban azonban még az iškas képzős alakok is előfordultak: monologiška forma R 12, dijalogiška forma R 12. Prozos kalba, prozinė kalba, prozos veikalas, proziškas, prozingas veikalas TKP 15. A tankönyv harmadik kiadásában a prozinė kalba L 31 (vö. azonban: proziška kalbos forma L 31), az elsőben pedig a prozaiška kalba R 17 (vö. prozaiška kalbos forma R 17) terminusokat használják. A harmadik kiadásban szinonimaként három terminust használnak: prozai mű L 32, prózai mű L 48, prózaszerű mű L 95. A korábbi kiadásban ugyanazon fogalom megnevezésére két terminust találtak – ugyanaz a prózai mű R 18 és a szerző által elvetett prózás mű R 19. Prózai, prózai jellegű, prózaszerű leírás TKP 19. K. Bizauskas a harmadik kiadásban a prózaszerű leírás L 111 terminust választotta. Poétikus, poétikus jellegű, költői TKP 15; poétikus jellegű, -a, poétikus, -ė TKP 18. K. Bizauskas tankönyvének 1922-es kiadásában mindössze két melléknév – a poétikus és a poétikus jellegű – szerepel terminusok alkotóelemeként, például: a poétikus nyelv L 31 és a poétikus jellegű nyelv L 32, a poétikus jellegű mű L 94 és a poétikus mű L 96 szinonimák, míg az elsőben – csak a második változat, például: poétikus nyelv R 17, poétikus jellegű mű R 65 stb. A kontextus példája: „A prózai jellegű és poétikus jellegű nyelv közötti különbség különálló kifejezésekből – poétikusakból és prózaiakból – állapítható meg“ R 31. A grammatika, -tikinis hangsúly, a logika, logikai hangsúly TKP 18. Az 1922-es K. Bizauskas-tankönyvben használt, birtokos esetű terminusok: gramatikos kirtis L 79, logikos kirtis L 79 (az első kiadásban ugyanerre a célra a gramatiška priegaida R 52, logiška priegaida R 52 kifejezéseket rögzítették). 220 Asta Mitkevičienė A Litván Függetlenségi Nyilatkozat aláírója Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija Mitų, mitinis epas; klasikų, klasikinis epas; istorinė, istoriška poema; romantinė, romantiška poema; istorinis, istoriškas romanas TKP 21. K. zausko vadovėlyje – mitinis epas L 139, klasikinis epas L 145, istorinė Bipoema L 153, romantinė poema L 154, istorinis romanas L 44 (de gyakoribb az istorijos romanas L 159). Fantasztikus, fantasztikus utazás TKP 19. K. Bizauskas az egyetlen utazásleíró műfaj megnevezésére a fantastiškos kelionės L 113 (vö. fantastiškų kelionių aprašymai L 113) meg nem határozott alakú terminust választotta. Idill, idillia TKP 21. K. Bizauskas az idilė L 155 változatot használta, amely napjainkig fennmaradt. A terminusok jelentésének eltérései A mű tárgya, vagyis a cselekmény, or. предмет сочиненiя TKP 14. A siužetas később, más kézírással került a jegyzőkönyvbe. K. Bizauskas ezeket a terminusokat nem tekintette rendszerszerű szinonimáknak: „A mű tárgyát olykor a téma értelmében használják; a képzőművészeti alkotásokban a témát gyakran cselekménynek nevezik” (L 18; hasonló állítás található az első kiadásban is). Előadás, elrendezés, tagolás, kifejtés. „Egy mű gondolatainak, tartalmának elrendezése, illetve kifejtése, ahogy azt az adott szó szükségletei szerint a nyelv törvényei megkövetelik. Orosz изложенiе“ TKP 14. K. Bizauskas elkülönítette a dėstymas terminus (a gondolat / gondolat kifejtésének formája L 24) és a klostymas L 22 (a tartalom bevezetés és befejezés közötti része) jelentéseit. Az első kiadásban mindkét jelentésben az išdėstymas terminust használták R 10 (vö. a gondolat / gondolatok kifejtésének formája R 11). A harmadik kiadásban megtalálhatjuk a faktų išdėstymas L 104, minčių išdėstymas L 173 terminusokat. Egyéb különbségek Rašliava TKP 14. A jegyzőkönyvben azt a mondatot, amely szerint a rašliava szónak kéziratokat kellene jelentenie, és hogy ezt a szót ugyanabban az értelemben kell használni, ahogyan az élő emberek nyelvében használják, kihúzták, helyette pedig más kézírással ezt írták: „kézírások gyűjteménye” (TKP 14). K. Bizauskas tankönyvének harmadik kiadásából ez a szó kimaradt. Az első kiadásban a szerző elméletileg megpróbálta veikalai). J. Jablonskis, recenzuodamas šį vadovėlį, teigė, kad „mums, elkülöníteni a rašliava (csak írásban megalkotott művek) és a raštija (minden szóbeli mű) terminusokat, „de a szegény emberek számára nagyon nehéz felfogni ezt a felfoghatatlan különbséget” (Jablonskis 1933: 181). Metmens – a mű fabulája TKP 14, vö. LKŽe metmenys „2. valamely mű vagy munka tervének főbb vonásai”, de a példák csak a so- 221Terminologija | 2018 | 25 helyi forrásokból származnak. Úgy tűnik, K. Bizauskas nem használta ezt a terminust. Lehetséges, hogy a szerzőnek egyáltalán nem volt szüksége ezekre a fogalmakra, vagy a tankönyv szövegéből nehezen érthetők. Sekmė, prilyginimas, orosz притча TKP 14; sėkmė, lygmena TKP 17. A tankönyv első kiadásában K. Bizauskas a sakmė terminust használta R 9, de valószínűleg a „pasakėčia” jelentésében, nem pedig az orosz притча terminus (ez a fabulához és a parabolához hasonló művet jelent) megfelelőjeként. A harmadik kiadásban ugyanazon a helyen pasakėčia (a pasakėčia terminusról és szinonimáiról bővebben lásd Mitkevičienė 2005: 90). Ilgasakė kalba TKP 15. K. Bizauskas 1922-ben megkülönbözteti a trumpasakė, perijodinę és mišrą kalba típusokat (L 33). Következésképpen a trumpasakė kalba terminus antonimájára a tankönyv szerzőjének nem volt szüksége. Származtatott [periódus]; ellentétes [periódus] TKP 16. A tankönyv harmadik kiadásában nincsenek meg az e kifejezésekkel megnevezett fogalmak, noha az elsőben szerepeltek. Ott ezek rendre: levezetett periódus R 21 és ellentétes periódus R 21 néven szerepelnek. AZ ELSŐ ÉS A HARMADIK TANKÖNYVKIADÁS TERMINOLÓGIAI KÜLÖNBSÉGEK A két kiadás terminológiájában a terminusok mintegy egyharmada teljesen megegyezik. Amint már említettük, a tankönyvkiadások terjedelme különbözik, ezért a harmadikban sok olyan új terminus jelenik meg, amely az elsőben nem szerepelt. Az újabb kiadás egyes terminusaival azonban már az első kiadásban szereplő fogalmakat neveznek meg – egyszerűen megváltoztatták vagy megsokasították a fogalmak elnevezéseit (szinonímia), illetve ezen elnevezések alakjait (variálás). Változatok A leginkább szembetűnő különbség a terminusváltozatok – például a fonetikai és (vagy) helyesírási változatok: homonimas R 24 / omonimas L 39 (vö. omonimas TKP 17); ideja R 8 / idėja L 20, perspektiva R 11 / perspektyva L 23, poetas R 63 / poėtas L 93 (vö. poėtas TKP 18), poetiška kalbos forma R 17 / poėtiška kalbos forma L 30 és poetiškas veikalas R 19 / poėtiškas veikalas L 94, poezija R 18 / poėzija L 26 (vö. poėzija TKP 18) és liaudies poezija R 26 / liaudies poėzija L 41, poezijos veikalas R 18 / poėzijos veikalas L 32, provincijalizmas R 27 / provincializmas L 43, prozopopeja R 42 / prozopopėja L 64, sinonymas R 24 / sinonimas L 39 (és sinonymika R 25 / sinonimika L 40), tema R 6 / tėma L 17 (vö. tėma TKP 14) és így tovább. ; 222 Asta Mitkevičienė A Litván Függetlenségi Nyilatkozat aláírója Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija morfológiai változatok: daktilius R 57 / daktilis L 84, hiperbolė R 45 / hiperbola L 68 (vö. hiperbola TKP 17), pagražinantis epitetas R 34 / pagražinamasis epitetas L 53 ir kt.; darybiniai16: tryskiemenis rimas R 60 / triskiemenis rimas L 89, vienskiemenis rimas R 60 / vienaskiemenis rimas L 89; dalių proporcijingumas R 10 / dalių proporcingumas L 23, emocijingumas R 32 / emocingumas L 49 és emocijinė kalba R 33 / emocinė kalba L 50; prozaiška kalbos forma R 17 / proziška kalbos forma L 31 és így tovább. ; vegyesek: chorejus R 57 / chorėjas L 84, epistularinė forma R 12 / epistolinė forma L 25, sudėdamųjų dalių proporcijingumas R 8 / sudedamųjų dalių proporcingumas L 20 és így tovább. Amint a példákból látható, a változatok nem sokfélék, az egyes változatpárok gyakran rokonságban állnak egymással. A változatokban előforduló terminusok többsége nemzetközi, alakjuk a litván nyelvben akkoriban még nem szilárdult meg. Ma nem mindig az újabb kiadás változatát használják. Figyelembe kell venni, hogy egyes változatok, különösen a fonetikai és helyesírási változatok, egyszerűen a nyomtatványok sajtóhibái lehetnek. Azonos tőből képzett szinonimák Azonos tőből képzett összetett szinonim terminusok (a függő komponensek szinonímiája). Az iškas képzős melléknévvel álló terminus → az -inis képzős melléknévvel álló terminus: chronologiška eilė R 11 – chronologinė eilė L 24, dijalogiška forma R 12 – dijaloginė forma L 25, istoriškas romanas R 28 – istorinis romanas L 44 (és istorijos romanas L 159), lyriškas elementas R 65 – lyrinis elementas L 152, perijodiška kalba R 19 – perijodinė kalba L 34, poetiška kalba R 17 – poėtinė kalba L 31 és poetiška minčių reiškimo forma R 31 – poėtinė minčių reiškimo forma L 48, psichologiškas pagrindas R 11 – psichologinis pagrindas L 24, ritmiškas sakinys R 53 – ritminis sakinys L 80 és rytmiškas skyrius R 19 / ritmiškas skyrius R 53 – ritminis skyrius L 34 stb. Valamivel formálisabban különülnek el a dramatiška forma R 12 – draminė forma L 25, prozaiška kalba R 17 – prozinė kalba L 31 szinonimapárok. A csoport valamennyi megtalált szinonimájának alárendelt tagjai nemzetközi tővel rendelkeznek. 16 Itt Jolanta Vaskelienė képzési változatokról alkotott felfogását követjük: „Képzési változatoknak ni tuos pačius pamatinius žodžius ir tą patį darybos afiksą turintys dariniai, kurie skiriasi kokiomis nors azokat tekintettük, amelyeket másodlagos képzési eszközökkel alkottak” (Vaskelienė 2013: 212). 223Terminológia | 2018 | 25 Részeshatározós igenévi terminus → inis képzővel alkotott terminus būd vardžiu: kryžiuotasis rimas R 61 – kryžminis rimas L 91, rašytas veikalas R 5 / veikalas rašytas R 5 – rašytinis veikalas L 16 és rašomoji (literatūros) kalba R 30 – rašytinė (literatūros) kalba L 47. Egyebek: apsakomasis veikalas R 65 – pasakojamas veikalas L 100 / pasakojamasis veikalas L 101 (valamint pasakojimų veikalas L 100), eiliuota kalba R 53 / eiliuotoji kalba R 60 – eilėta kalba L 80 / eilėtoji kalba L 89, sąlyginis perijodas R 21 – lygtinis perijodas L 35 (vö. lygtinis [periodas] TKP 16), vidujinė veikalo pilnatis R 12 – išvidinė veikalo pilnatis L 25. Az akkoriban aktuális szinonimatípus példája – prozaiški raštai R 31 – prozos raštai L 49. Azonos tövű, egytagú szinonim terminusok; azonos tövű összetett szinonim terminusok. Az első kiadás eiliavimas terminusát az összetett terminusok szinonimapárjai is alkották: metriškas eiliavimas R 55 – metriška R 54 trečiajame pakeistas sudurtiniu terminu eilėdara L 78. Dėl to susieilėdara L 82, silabiškas eiliavimas R 54 – silabiška eilėdara L 81, toniškas eiliavimas R 55 – toniška eilėdara L 82, valamint liaudies toniškas eiliavimas R 55 – liaudies toniška eilėdara L 83, literatūros toniškas eiliavimas R 55 – literatūros toniška eilėdara L 83 stb. (lásd még az előző fejezetet). A különböző kiadásokban a következő összetett terminusokat használták: chorejinės eilės R 57 – chorėjinis eilėraštis L 84, daktilinės eilės R 57 – daktilinis eilėraštis L 84, dvipėdės eilės R 58 – dvipėdis eilėraštis L 86, jambinės eilės R 57 – jambinis eilėraštis L 84, keturpėdės eilės R 58 – keturpėdis eilėraštis L 87, penkiapėdės eilės R 58 – penkiapėdis eilėraštis L 87, šešiapėdės eilės R 59 – šešiapėdis eilėraštis L 87, tripėdės eilės R 58 / trypėdės eilės R 58 – tripėdis eilėraštis L 86. Az egy szóból álló eilėraštis17 terminus az első kiadásban nem szerepel, a harmadikban azonban megtalálható mind az eilės L 81, mind az eilėraštis L 80 terminus, vö. „A nyelv hangzásossága főként a ritmikusságon alapuló eilėse formákban nyilvánul meg. „A versek írásának, illetve megszerkesztésének tudományát eilėdara, vagyis verzifikációnak nevezik” L 81. Mindkét terminust többértelműen használják – mind a verses nyelvet vagy formát jelölik (többes számban: eilėraščiai), mind pedig a verses művet, pontos jelentésüket azonban nem mindig lehet könnyen meghatározni. K. Bizauskas a harmadik kiadás előkészítésekor néhány terminust azonos szóképzési típusú, de eltérő közös tövű alapszavakból képzett terminusokra cserélt 17 Az eilės terminust széles körben használták a XIX. században, az eilėraštis pedig a XX. század második évtizedében jelent meg. Ez utóbbi terminus J. Jablonskis neologizmusa, amelyet felvett 1918-as Mūsų žodynėlis című szójegyzékébe (lásd LKŽe; Keinys 2010: 85). 224 Asta Mitkevičienė Lietuvos Nepriklausomybės Akto signataras Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija terminusokkal: logikus következetesség R 65 – logikus mérséklet L 173, grindinės minties arba idejos vienumas R 8 – pagrindinės minties, arba idėjos, vieningumas L 20, prirodymas R 7 – išrodymas L 19, šaukimas R 51 – sufelkiáltás L 77 (vö. a megszólítás alakzata R 51 – a felkiáltás alakzata L 77), lezárás R 10 – befejezés L 19 (vö. vég R 7, L 19), lekérdezés R 51 – kérdezés L 77 (vö. kérdezés TKP 17, továbbá vö. a lekérdezés alakzata R 51 – a kérdezés alakzata L 77), a mű befejezetlensége, vagyis le nem zárása R 7 – a mű befejezetlensége, vagyis be nem fejezése L 19. Skirtinguose leidimuose vartojami terminai dviprasmybė R 24 – dviprasmumas L 39, gúny R 46 – kigúnyolás L 177; rege R 9 – mese L 20. A sakmė terminust az első kiadásban csak a „mese” jelentésében használták. J. Jablonskis 1918-as Mūsų žodynėlyje című művében már megtalálható a pasakėčia új szó, amely bekerült K. Bizauskas tankönyvének 1922-es kiadásába is (már említettük, hogy az utóbbi terminus nem egy helyen szerepel a Terminologijos komisija jegyzőkönyveiben). Nem azonos tövű szinonimák Az első kiadás néhány terminusát K. Bizauskas nem azonos tövű terminusokkal cserélte fel, például: antgalvis R 12 – antraštė L 25, išdėstymas R 10 – klostymas L 22, išsireiškimas R 15 – posakis L 30, įvardijimas R 12 – pavadinimas L 181, maišyta forma R 12 – mišra forma L 25 és maišytos eilės R 57 – mišros eilės L 84 / mišrosios eilės L 86, puolimas R 20 – slūgimas L 34, tvarinys R 5 – kūrinys L 17 (valamint liaudies tvarinys R 26 – liaudies kūrinys L 41, poezijos tvarinys R 25 – poėzijos kūrinys L 41), tveryba R 3 – kūryba L 14; kalbėtojų veikalas R 65 – oratorių veikalas L 122 stb. Az antgalvis tükörfordítást J. Jablonskis már 1904-ben és 1914-ben javította, azzal javasolva helyettesítését, hogy antrašas legyen (lásd Jablonskis 1935: 53, 140, 174). A XX. század elején népszerű tvarinys terminust ugyanaz a J. Jablonskis 1921-ben kūrinysre cserélte (lásd Jablonskis 1933: 241). Egyébként, úgy tűnik, a Terminológiai Bizottság, konkrétan J. Jablonskis véleményét figyelembe véve (lásd Piročkinas 1986: 114), K. Bizauskas a terminusokban a mišros / mišrosios (nem pedig mišrios) alakot használta (vö. mišras, -a TKP 15, mišra, -oji eilė TKP 18). Az első kiadás több terminusa helyett a szerző a harmadik kiadásban más jegyek által motivált terminusokat, azaz aspektuális szinonimákat használt, például: ginamasis palyginimas R 38 – neigamasis palyginimas L 58, nutrauktoji kalba R 18 – trumpasakė kalba L 33, sąskambio arba atsiliepimo pilnumas R 61 – santarumo arba atsiliepimo pilnumas L 90 (vö. santarumas TKP 18). 225Terminologija | 2018 | 25 Az első kiadásban a műveket emlékezetből előadott és írott, a harmadikban pedig szóbeli és írott művekre osztják. A fogalmak látszólag ugyanazok, maguk a terminusok azonban: atmintinis veikalas R kalas L 16 / veikalas sakytinis L 16 motyvuoti skirtingai ir sudaro skir5 / veikalas atmintinis R 5 és sakytinis veitingo pagrindo opozicijas su savo ekvonimu. Vegyes szinonimák18 Tarp pirmojo ir trečiojo vadovėlio leidimų terminų susidaro keletas különböző típusú szinonimakombinációk, például: eiliuotoji liaudies tveryba R 62 – eilėtoji liaudies kūryba L 93 / liaudies eilėta kūryba L 93, gramatiška priegaida R 52 – gramatikos kirtis L 79 és logiška priegaida R 52 – logikos kirtis L 79, poetiškas išsireiškimas R 17 – poėtinis posakis L 31 (vö. még poėtiškas pasakymas L 32) és prozaiškas išsireiškimas R 17 – prozinis posakis L 31 (vö. még proziškas pasakymas L 32) stb. Az első kiadásban a toniškas eiliavimas mellett egy-egy alkalommal használt szinonimák: fonetiškas eiliavimas R 54 és garsinis eiliavimas R 55, a harmadikban pedig garsinė eilėdara L 82 (az alapvető szinonima – toniška eilėdara L 82). Meghonosodott a tonikus (nem a hangzás szerinti) verselés, mivel a hangzás szerinti a tonikus pontatlan megfelelője. A szinonima(ák) elhagyása Megfigyelhető, hogy egyes esetekben a harmadik kiadásban már nem szerepelnek az első kiadásban található szinonimák – ugyanazt a fogalmat csak egy terminus vagy az első kiadáshoz képest kevesebb szinonim terminus nevezi meg, pl.: heksametras (šešmastis) R 55 → heksametras L 87, monologiška forma R 12 és monologinė forma R 11 → monologinė forma L 25, paveikslingumas R 9 és vaizdumas R 41, vaizdingumas R 26 → vaizdumas L 20 és vaizdingumas L 48, priešprieša arba antitezė R 50 → antitezė L 75 (vö. antitezė TKP 17), ritmiškumas 18 és ritmingumas R 53 → ritmingumas L 81, sutvirtinimas arba laipsniavimas (gradacija) R 49 → laipsniavimas (gradacija) L 74 stb. Néha az első kiadás terminusait nem szinonimákkal, hanem szűkebb jelentésű terminusokkal cserélték fel, vö.: „Népünk költészete gyengédséggel teli.”, „elég, ha ezt a dalt vesszük példának <...>” R 33 és „Nemzetünk folklórja gyengédséggel teli.”, „elég, ha ezt a dalt vesszük példának <...>” L 51. 18 A szinonimák leírásának egyszerűsítése érdekében a vegyes szinonimák közé itt azokat a szinonim terminusokat soroljuk, amelyeknek egynél több jegyük van, vagyis amikor az összetett szinonim terminusok nem csupán egy összetevőben különböznek, illetve amikor a szinonimasorba kettőnél több terminus tartozik. 232 Asta Mitkevičienė a Litván Függetlenségi Törvény aláírója覇æk rendszerének tagja.ledd meghonosodott tonikus (nem hangzás szerinti) verselés, mert a hangzás szerinti a tonikus pontatlan megfelelője. айelutasítása a szinonimáknak. Tisztában van azzal, hogy az első kiadásban szereplő szinonimák közül a harmadik kiadásban már nem mind maradt meg – ugyanazt a fogalmat egyetlen terminus vagy az első kiadáshoz képest kevesebb szinonim terminus jelöli, például: heksametras (šešmastis) R 55 → heksametras L 87, monologiška forma R 12 és monologinė forma R 11 → monologinė forma L 25, paveikslingumas R 9 és vaizdumas R 41, vaizdingumas R 26 → vaizdumas L 20 és vaizdingumas L 48, priešprieša arba antitezė R 50 → antitezė L 75 (vö. antitezė TKP 17), ritmiškumas 18 és ritmingumas R 53 → ritmingumas L 81, sutvirtinimas arba laipsniavimas (gradacija) R 49 → laipsniavimas (gradacija) L 74 stb. Néhol az első kiadás terminusait nem szinonimákkal, hanem szűkebb értelmű terminusokkal cserélték fel, vö.: „Népköltészetünk gyengédséggel teli.”, „elég csak ezt a kis dalt venni <...>” R 33 és „Nemzeti folklórunk tele van gyengédséggel.”, „elég csak ezt a kis dalt venni <...>” L 51. 18 A szinonimák leírásának egyszerűsítése céljából itt a vegyes szinonimákhoz soroljuk azokat a szinonim terminusokat, amelyek egynél több jeggyel rendelkeznek, vagyis amikor az összetett szinonim terminusok nem csupán egy elemben különböznek, illetve amikor a szinonimasor kettőnél több terminust tartalmaz. 232 Asta Mitkevičienė a Litvánia Függetlenségi Nyilatkozatának aláírója. / 18 A szinonimák leírásának egyszerűsítése érdekében a vegyes szinonimák közé itt azokat a szinonim terminusokat soroljuk, amelyeknek egynél több jellemzőjük van, azaz amikor az összetett szinonim terminusok nem egyetlen komponensben különböznek, vagy amikor a szinonimák sorába kettőnél több terminus kerül. 232 Asta Mitkevičienė a Litván Függetlenségi Törvény aláírója. заг. Pagrindinis uždavinys yra išlaikyti elementus ir eilučių tvarką. Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija az egyik változatot, vagy a terminust azonos tőből képzett szinonimával cserélte fel (meglehetősen tipikus egy összetett terminus bevezetése -inis képzős melléknévvel egy más kifejezésű összetett terminus helyett). Az első kiadás terminusait később nemigen cserélte más eredetű (litván vagy idegen) terminusra – a különböző kiadások közötti, nem azonos tőből képzett terminusok szinonimapárjait általában csak azonos eredetű terminusok alkotják. Néhány változtatás megfelel az akkori nyelvi normativizálási irányoknak, pontosabban J. Jablonskis javításainak (tveryba → kūryba). A terminusok (azonos és nem azonos tőből képzettek) szinonímiája és változatossága egy tankönyv egyetlen kiadásának terminusaira is jellemző, ami azt jelenti, vagy azt jelentheti, hogy a terminológia nem szilárdult meg, pontosabb vagy szabályosabb kifejezésmódot kerestek, a terminusok szövegbeli változatosságát pedig nem ellenőrizték, vagy nem tulajdonítottak neki jelentőséget. Nyilvánvalóan didaktikai célokat követve a szerző az aspektuális szinonimákat sem kerülte. Most nehéz megmondani, hogy az első litván irodalomelméleti tankönyv terminusainak valamennyi változata és szinonimája magának a szerzőnek, nem pedig a szerkesztők, a kiadók vagy éppen a segítők munkájának eredménye-e. FŐ FORRÁSOK L – Bizauskas K. Irodalomelmélet. Tankönyv felsőbb iskolák számára. Harmadik kiadás, Kaunas, 1922. R – Bizauskas K. Az írásbeliség és az irodalom elmélete 1, Kaunas: Ateities leidinys, 1918. TKP – A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyvei (1–23. szám), 1921. A Litván Nyelvi Intézetben őrzik. IRODALOM ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK Auksoriūtė A. 2011: A Terminológiai Bizottság (1921–1926) tevékenységének áttekintése. – Terminológia 18, 80–91. Banevičius A. 1991: 111 Lietuvos valstybės 1918–1940 politikos veikėjų, Vilnius: Knyga. Bizauskas K. 1923: Irodalomelmélet. Tankönyv felsőbb iskolák számára. Negyedik kiadás, Kaunas, BlažytėBaužienė D. 2006: Bizauskas Kazimieras. – A Litván Alkotmányozó Seimas (1920–1922) tagjainak életrajzi szótára. Szerk. A. Ragauskas, M. Tamošaitis, Vilnius: VPu kiadó, 99–102. Bukauskienė T. 1993: A litván irodalom oktatásának története (1940-ig), Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Girdzijauskas J. 2006 [1993]: Kazys Bizauskas és irodalomelmélete. – A litván irodalom barázdájában. Tanulmánygyűjtemény, Vilnius: Litván Irodalmi és Folklórintézet, 49–56. Girdzijauskas J. 2006 [1994]: A litván irodalomtörténet tárgya és periodizációja. – A litván irodalom barázdájában. Tanulmánygyűjtemény, Vilnius: Litván Irodalmi és Folklórintézet, 26–34. Jablonskis J. 1933: Jablonskis írásai 2. Oktatási ügyek. Szerk. J. Balčikonis, Kaunas: Az Oktatási Minisztérium kiadványa. Jablonskis J. 1935: Jablonskis írásai 4. Nyelvi kérdések. Szerk. J. Balčikonis, Kaunas: Az Oktatási Minisztérium kiadványa. Jablonskis J. 1936: Jablonskis írásai 5. Nyelvi kérdések. Hrsg. J. Balčikonis, Kaunas: Veröffentlichung des Bildungsministeriums. Jakštas A. 1923: Unsere neue Literatur (1904–1923) 2. Unsere neue Prosasliteratur (1904–1923), Kaunas: Veröffentlichung der Buchverlagskommission des Bildungsministeriums. Keinys St. 2010: Gedanken über den großen Sprachwissenschaftler und Terminologen Jonas Jablonskis anlässlich seines 150.Geburtstags. – Terminologija 17, 80–92. Keinys St. 2012 [1967]: Überblick über die Entstehung der litauischen Terminologie (bis 1940). – Entwicklung der litauischen Terminologie, Vilnius: Verlag des Instituts für litauische Sprache, 29–56. Kensminienė A. 2004: Találós kérdések. – Aruodai. Hozzáférés az interneten: http://www.aruodai.lt/paieska2/terminas. php?TeId=4389&back=home. 233Terminologija | 2018 | 25 Knabikaitė V. 2006: Lingvistinės lietuvių stilistikos raida XX amžiuje, Vilnius: Mintis. LEM – Irodalmi enciklopédia az iskola számára. Szerk. L. Mačianskaitė, D. Mitaitė, D. PociūtėAbukevičienė, D. Satkauskytė, Vilnius: Litván Irodalmi és Folklorisztikai Intézet, 2011. tas, Liekis A. 1996: Signatarai: Vasario 16, Vilnius: Džiugas. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), elektroninis variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institu2005. – www.lkz.lt. LTŽ 1962: Irodalmi terminológiai szótár. Szerk. J. Petronis, V. Vanagas, A. Zalatorius, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. LTŽ 1998: Irodalmi terminológiai szótár 2. Verselés. Szerk. J. Girdzijauskas, Vilnius: Baltos lankos. Mitkevičienė A. 2005: Az eposz, a líra, a dráma műfajainak és más osztályozási egységeknek az elnevezései az első litván irodalomelméleti tankönyvekben. – Terminológia 12, 81–106. Mitkevičienė A. 2013: A Terminológiai Bizottság (1921–1926) szerepe a litván irodalomtudomány terminológiájának történetében. – Terminológia 20, 172–179. Mitkevičienė A. 2014: Az alakzatok és trópusok megnevezései az 1918–1940 közötti időszak irodalomtudományi munkáiban. – Terminológia 21, 176–191. Mitkevičienė A. 2015: Szinonim terminusok az 1918–1940 közötti időszak litván irodalomtudományi munkáiban. – Lietuvių kalba 9, http://www.lietuviukalba.lt/index.php/lietuviukalba/article/view/179/144. Piročkinas A. 1986: Jonas Jablonskis nyelvi javításai, Kaunas: Šviesa. Skipitis R. 1961: A független Litvániát építve, Chicago: Terra. Šalkauskis S. 1991: Írások 2. A filozófia és a pedagógia terminológiája. Összeállította A. Sverdiolas, Vilnius: Mintis. Šoblinskas A. 1979: A litván stilisztika és annak munkásai. – Mūsų kalba 4, 23–31. TŽŽe 2002: Interleksis. Nemzetközi szavak számítógépes szótára. Szerk. A. Kinderys, Vilnius: Alma littera. TŽŽ 1936: A nemzetközi szavak szótára. Szerk. K. Boruta, P. Čepėnas, A. SirutytėČepėnienė, [Kaunas]: Spaudos fondas. Vaskelienė J. 2013: A képzett szinonimák, képzett változatok és paronimák hasonlóságai és különbségei. – Žmogus ir žodis. Didaktikai nyelvészet 15(1), 206–214. Viliūnas G. 2003: A szó művészetének mélységeibe. A litván irodalomtudomány a XX. század első felében. – Darbai ir dienos 36, 261–281. VLE III – Egyetemes litván enciklopédia 3, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézet, 2003. VTŽŽ 2003: Vaitkevičiūtė V. Idegen szavak szótára, Vilnius: Fotonija (elektronikus kiadás). Zaborskaitė V. 1982: Bevezetés az irodalomtudományba, Vilnius: Mokslas. Zundė P. 1993: Kazys Bizauskas 1, Chicago: Litván Könyvklub. Zundė P. 1994: Kazys Bizauskas 2, Chicago: Lietuviškos knygos klubas. ÉS A LITVÁN IRODALOMTUDOMÁNYI TERMINOLÓGIA 100 évvel ezelőtt jelent meg az A SIGNATORy Of ThE AcT Of INDEPENDENcE Of lIThuANIA KAzyS BIzAuSKAS első litván irodalomelméleti tankönyv. Szimbolikus, hogy e tankönyv szerzője a Függetlenségi Nyilatkozat aláírója. A tanulmány Bizauskas által használt irodalomtudományi terminológiát, valamint a szervezett terminológiai rendezésben végzett tevékenységét tárgyalja. Lithuania (1918) Kazys (Kazimieras) Bizauskas (1893–1941). The aim of this article is Bizauskas fontos helyet foglal el a litván terminológia történetében, mert 1) ő írta az első litván irodalomelméleti tankönyvet, amely egyben terminológiai forrás is, 2) oktatási miniszteri hivatali ideje alatt megalakult az első terminológiai bizottság az Oktatási Minisztériumban, és 3) összeállított egy terminuslistát, amely minden valószínűség szerint tankönyvének kéziratán vagy anyagán alapult, és megvitatásra a Terminológiai Bizottság elé terjesztette. Bizauskas jól megértette a terminológiai munka jelentőségét, és terminológusként nem individualista volt – részt vett a terminológia rendezésére irányuló kollektív munkában. 234 Asta Mitkevičienė A Litván Függetlenségi Törvény aláírója Kazys Bizauskas ir lietuvių literatūros mokslo terminija A Bizauskas tankönyvében (1922) szereplő terminusok és a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben rögzített terminusok összehasonlítása azt mutatja, hogy ezek a terminusok főként az azonos tőből képzett szinonimák tekintetében különböznek – Bizauskas vagy egy, vagy több, azonos tőből képzett szinonimát használt, amelyeket a Terminológiai Bizottság megvitatott, vagy más, azonos tőből képzett szinonimákat alkalmazott. A jelen terminológiája jobban hasonlít a Bizauskas által használt terminológiához, valószínűleg terminusainak szélesebb körű elterjedése miatt. Bizauskasra sem a szélsőséges purizmus, sem a terminológia internacionalizálására irányuló törekvés nem jellemző. A tankönyv két kiadásának összehasonlítása feltárja, hogy főként a terminusok formáját változtatta azok pontosabbá tétele érdekében – másik változatot választott, vagy egy terminust azonos tőből képzett szinonimára cserélt (meglehetősen tipikus az olyan összetett terminus bevezetése, amely a inis toldalékot tartalmazó melléknevet foglalja magában, egy eltérő formájú összetett terminus helyett). Nem állt szándékában az első kiadás terminusait eltérő eredetű (litván vagy idegen) terminusokkal megváltoztatni. Az első és a második kiadásban eltérő tövű szinonim terminusok azonos eredetűek. Számos változtatás megfelel annak az időszaknak a szabványosítási tendenciáinak. A terminusok variációja és szinonímiája (azonos vagy eltérő tövű terminusok esetében) jellemző a tankönyv egyetlen kiadására (e szempontból a 3. kiadást vizsgálták), és ez jelezheti a terminológiában tapasztalható stabilitáshiányt, a pontosabb vagy helyesebb forma keresését, illetve azt, hogy a variációkat nem vették észre, vagy jelentéktelennek ítélték a megváltoztatásukhoz. Úgy tűnik, hogy didaktikai okokból a szerző úgy döntött, nem kerüli el az aspektuális szinonimákat. Jelenleg nehéz megállapítani, hogy az irodalmi terminusok első litván tankönyvében szereplő valamennyi szinonimát és változatot maga a szerző vagy a szerkesztők vezették-e be, publishers or other helpers. Beérkezett 20180731 Asta Mitkevičienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT10308 Vilnius E-mail: asta.mitke[email protected]