Medicinos terminija prieš 100 metų

147Terminológia | 2018 | 25 A helyreállított Litván Állam 100. évfordulójára: az orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas KULCSSZAVAK: orvostudomány, terminus, megnevezés, szinonimák, változatok, élő nyelv A nyelv a legszembetűnőbb jel, amely megkülönbözteti az egyik nemzetet a másiktól kazys Grinius, LA 1918 79 1 BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az egészségügy helyzete Litvániában 1918-ban. Litvánia függetlenségét az első világháború nehéz éveiben kiáltották ki. A Litván Tanács (a továbbiakban – tanács) fokozatosan az egészségügyi ügyekkel is elkezdett foglalkozni. A tanács 1918. április 25-i ülésén a különleges bizottságok létrehozásának rendjét tárgyalták. A következő napi ülésen megalakították az egészségügyi bizottságot (a továbbiakban – bizottság). Tagjai dr. Jonas Basanavičius, Steponas Kairys és Justinas Staugaitis kanonok lettek. Nehéz volt összegyűjteni az ehhez a munkához megfelelő embereket. A háború éveiben sok orvos elhagyta Litvániát. A helyszíneken minden egészségügyi ügyet a németek által kinevezett kerületi orvosok intéztek. A bizottságban dolgozni kezdő első orvosok dr. Andrius Domaševičius és dr. Antanas Vileišis voltak (Petronytė 1995: 118). 1918-ban az egészségügy helyzete Litvániában cinos personalo ir ligoninių stygius, maisto ir medicinos pagalbos stoka buvo palanki dirva užkrečiamosioms ligoms plisti. kilo ir smarkiai plito nehéz volt – háború, tífusz, vérhas, influenza, himlő és egyéb járványok pusztítottak, valamint krónikus betegségekben szenvedtek az emberek. Mindez jelentősen növelte a lakosság halálozási arányát (Petronytė 1995: 119; Micelmacheris 1959: 21; Tercijonas 1968: 122). A független Litvánia első évtizedében az orvosok száma lassan növekedett. Az orvosokból különösen vidéken volt hiány, mivel többségük a városokban dolgozott. kevés volt a magánpraxist folytató orvos (Tercijonas 1968: 122). A független Litvániában nem képeztek felcsereket, ezért soraikat az Oroszországból visszatért vagy a háborús egészségügyi szolgálatban dolgozó altisztek egészítették ki (Tercijonas 1968: 123). 148 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt annak érdekében, hogy a helyzet legalább valamelyest javuljon, a bizottság a helyi és visszatérő egészségügyi dolgozók munkájának megfelelő megszervezését javasolta, továbbá azt, hogy képesítésükről és a praxisjog megadásáról csak a bizottság dönthessen (Petronytė 1995: 119). A német közigazgatás gyakran mindenféle módon akadályozta a litván orvosok szabad praktizálását. A bizottsághoz levélben nemcsak litván orvosok fordultak, hogy tisztázzák a korabeli Litvániában való munkavállalás lehetőségeit, hanem maguk a litvániai lakosok is azzal a kéréssel, hogy küldjenek hozzájuk litván orvost, mivel a németekkel egyszerűen nem értették meg egymást (Petronytė 1995: 119–120). 1918. július 24-én, a tanács ülésén dr. Jurgis Alekna egy külön egészségügyi osztály létrehozását sürgette, ez a terv azonban csak a november 11-én hivatalba lépett első kormány idején valósult meg. a bizottságot a belügyminisztérium egészségügyi osztályává (a továbbiakban – Osztály) alakították át (Petronytė 1995: 120–121). A departament struktúráját és tevékenységi irányait az 1905. évi Orosz Birodalmi Orvosi Statútum alapján szervezték meg, a helyi viszonyokhoz igazítva azt. A departament nem volt az egyetlen állami intézmény, amely Litvániában az egészségügy ügyeit intézte. A Honvédelmi Minisztérium egészségügyi igazgatósága a katonák egészségével foglalkozott. Az Oktatási Minisztérium hatáskörébe tartoztak a tanulók egészségügyi ügyei. A Közlekedési és az Igazságügyi Minisztériumnak is megvoltak a maga egészségügyi ügyeivel foglalkozó részlegei (Petronytė 1995: 121). Az 1918. évi orvosi terminológia forrásai és szerzőik. Az első világháború (1914-1917), a német megszállás (1915-1918), valamint a litván állam első létrehozásának időszakában felmerülő nehézségek szétszórták az amúgy is csekély számú orvosi gárdát; az orvosi értelmiség számos tagja Oroszországba és más vidékekre távozott, és ez kedvezőtlenül hatott az ország lakosságának egészségére. A fent említett tényezők a litván orvosi periodika1 kiadásának megtorpanásához is vezettek (stakulienė 2001: 232). mindezen nehézség ellenére, még a Litvánia számára nehéz időkben is akadtak egyes litván orvosok, akik nemcsak gyógyították és ápolták a betegeket, hanem orvosi és egészségügyi kérdésekről is írtak, és nemcsak orvosok, hanem más szakmák képviselői is (az orvosi publikációk megoszlását lásd az 1. ábrán). 1 A 20. század elején kialakult társadalmi-politikai helyzet (a litván betűs sajtószabadság 1904-ben történt visszaszerzése), valamint a litván értelmiségiek fokozódó kulturális-társadalmi tevékenysége (1907-ben megalapították a Litván Tudományos Társaságot) kedvezőbb feltételeket teremtett a szakosodott sajtó megjelenéséhez. 1909 júliusában megjelent a Lietuvos ūkininkas című újság Sveikata című melléklete, amelyet dr. kazys Grinius szerkesztett, 1911–1912-ben – a Lietuvos žinios című újság Farmaceutų reikalai című melléklete, 1913-ban – a régóta dédelgetett első litván orvostudományi folyóirat, a Medicina ir gamta, 1914-ben pedig megkezdődött az Aušra című havilap Gydytojas című mellékletének kiadása (vaišvilienė 2013: 208–209, 211). 149Terminologija | 2018 | 25 1918-ban Litvániában nem adtak ki orvosi könyvecskéket. csupán külföldön (Amerikában) jelent meg két könyvecske – Julius bielskis Raktas sveikaton ir laimėn című műve (64 p.) és A. J. karalius Vyras. Ką kiekvienas vyras turi žinoti apie savo lyties reikalus című műve (24 p.)2. 1918 a szakosodott orvosi újságok és folyóiratok addig folytatott kiadásának megszakítási időszaka volt. Csak januárban jelent meg Moszkvában a Farmaceutų reikalų3 című újság utolsó száma. Az orvosi és egészségügyi kérdésekről viszont az akkori sajtó más kiadványaiban – a Moterų balsas4, a Darbo balsas5, a Dabartis6, a Vienybė7 és a Lietuvos aidas8 című újságokban – írtak; a 2. cikkben a terminusok tárgyalásakor a Litvánián kívül kiadott publikációktól elhatárolódnak. 3 1911-ben a Vilniusban kiadott Lietuvos žinios című lapnak a litván diákság kulturális és oktatási ügyeivel foglalkozó Aušrinė mellékletének második számában jelent meg a Farmaceutų reikalų első száma. Később, hosszú viták és megfontolások után úgy döntöttek, hogy a Farmaceutų reikalų a Lietuvos žinios ingyenes mellékleteként jelenjen meg. 1912-ben a Lietuvos žinios még két számot adott ki. Összesen négy szám jelent meg 1911–1912 folyamán. 1912-ben, a negyedik szám kiadása után, a lapocska kiadása megszakadt (Stakulienė 2007: 125, 127). 4 A Litván Katolikus Nők Társaságának újságja, amelyet 1918-ban Kaunasban adtak ki. szerkesztette Z. Čalkytė. 5 Hetilap, amely 1917–1919 között Vilniusban hetente 2 alkalommal jelent meg. szerkesztette és kiadta S. Kairys (VLe IV 486). 6 A német megszállási közigazgatás lapja Litvánia lakossága számára. 1915–1916 között Tilsitben, 1916–1918 között (megszakítással) Kaunasban, 1917-ben Białystokban jelent meg. Kezdetben hetente 2 alkalommal, később 3 alkalommal, 1918-ban napilapként jelent meg. 1918-ban szerkesztők: A. Liūdžiuvaitis, K. A. Ozelys (VLe IV 380). 7 Katolikus irányultságú hetilap a falusi emberek számára, amely 1907–1914 és 1918–1933 között Kaunasban, 1914–1915 között pedig Vilniusban jelent meg. A hetilapot 1907–1919 között A. Alekna szerkesztette (vLe XXv 110). 8 Az 1917–1918 között Vilniusban megjelent újság. Alapítója és 1917–1918 közötti hivatalos szerkesztője A. Smetona (1874–1944), litván állami, társadalmi és kulturális személyiség, a február 16-i törvény aláírója, Litvánia első elnöke volt (vLe Xiii 195; vLe XXii 140). 1. ábra. Az 1918. évi orvosi publikációk megoszlása Az e terület publikációinak másik fajtáját kis terjedelmű cikkek, pontosabban a betegségekről és elterjedésükről, egészségügyi intézmények alapításáról, az 150 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt Pavasaris9, Tėvynės sargas10. A Kaunasi Kalendáriumban és az Aušros Vartų Kalendáriumban az 1919. évre egy-egy, betegségekről és higiéniáról szóló cikket tettek közzé. 1918-ban kevés orvosi témájú cikket tettek közzé. Írták: A. Vileišis orvos (többnyire), Eliziejus Draugelis, Danielius Alseika, Petras Avižonis. A tematikát a cikkek címei tükrözik: „Higiénia“, „Az új betegség“, „Orbánc“, „Trachoma“, „Hogyan éljünk, hogy egészségesek legyünk“, „Mi az influenza, és miből keletkezik?“, „Rühesség“, „A tüdővészről“, „Óvakodjunk a betegségektől“, „A háborús betegségekről“, „Egy s más a betegségekről és a higiéniáról“, „A tífuszlázak“, „Az emberi csontok“, „A kiütéses tífuszok“ stb. egészségügyi személyzetről (orvosokról, gyógyszerészekről, felcserekről stb.) és hasonlókról szóló hírek alkották. Például: „Betegségek”, „Orvosés szülésznőhiány”, „Felcser”, „spanyolnátha”, „A Litván Egészségügyi Segélyegylet poliklinikája és kórháza Vilniusban”, „A litvániai egészségügyi állapotról”, „Orvosok letelepedése”, „Az orvosok figyelmébe”, „A kaunasi városi kórházból” stb. Ezeket a híreket az újságok meghatározott rovataiban nyomtatták. Például: „A mi híreink” (a Darbo balsas rovata), „Különféle hírek”, „Hírek Litvániából” (a Lietuvos aidas rovata), „A litván vidékről” (a Dabartis rovata), „Hírek hírei” (a Tėvynės sargas rovata). Továbbra is élt a XIX. század végén, a sajtótilalom éveiben kialakult hagyomány, hogy a publikációkat álnevekkel vagy álbetűkkel11 írják alá, pl. : Ainis (Juozas Proskus), Ibis (Jonas Basanavičius), Krumplys (Bronius Stosiūnas), Kuliškis (Stanislovas Durskis); Nr. (Kazys Grinius), L. G. (Liudas Gira), O. A. (Ona Adomaitytė). Bár előfordult a szerzőség el nem rejtése is, pl. : D-ras D. Alseika, Dr. E. Draugelis, Dr. A. Vileišis, D-ras med. P. Avižonis. Az 1918. évi orvosi terminológiai források tematikája. Miről írtak tehát az említett publikációkban? Tematikájukat kétségtelenül a litvániai egészségügyi helyzet 1918-as állapota határozta meg. Az akkori legsúlyosabb problémát a terjedő és tomboló fertőző betegségek jelentették, így főként ezekről írtak (lásd a 2–3. ábrát) – vérhasról, tífuszokról (kiütéses és hastífuszról) (lásd a 4. ábrát), influenzáról (lásd az 5. ábrát), orbáncról, rühességről (lásd a 6. ábrát), tüdővészről, himlőről (továbbá 9 illusztrált litván katolikus ifjúsági szövetségi folyóirat, a „Pavasaris”, amelyet 1912–1914-ben, 1920–1940-ben Kaunasban, 1918-ban Vilniusban adtak ki. A folyóiratot 1918-ban b. stosiūnas szerkesztette (vLe Xvii 668). 10 A Litván Kereszténydemokraták hetilapja, amely 1917–1918-ban Vilniusban, 1920–1926-ban pedig Kaunasban jelent meg. 1917– 1918-ban a litván állam és társadalom egyik közéleti személyisége, a február 16-i törvény aláírója, Litvánia második elnöke, A. stulginskis (1885–1969) szerkesztette és adta ki (vLe XXiii 715; vLe XXii 140). 11 Az álneveket és az álbetűneveket a litván álnevek jegyzéke alapján azonosították (lásd az irodalomjegyzéket). 151Terminológia | 2018 | 25 2. ábra Dr. D. Alseika a fertőző betegségekről ír; Svk 1 2 152 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt 3. ábra Dr. A. Vileišis a háborús betegségekről ír; TS 1 4 153Terminológia | 2018 | 25 4 pav. Dr. E. Draugelis rašo apie šiltines; AVk 1918 154 Palmira Zemlevičiūtė | Medicinos terminija prieš 100 metų 5. ábra Dr. E. Draugelis az influenzáról ír; TS 36 13 155Terminológia | 2018 | 25 6. ábra Dr. A. Vileišis a rühességről ír; TS 14 13 a šiltinė kifejezést a ts 5 15, LA 46 2, Db 17 11 / šiltinės az Avk 50, ts 4 14, ts 7 162 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt ellentétes jelentésűek bármilyen szövegkörnyezetben. Ezek többnyire rendszerszerű antonimák – olyan terminusok, amelyek antonim kapcsolatai különleges szövegkörnyezet nélkül is állandóak és világosak. 1.2. A betegségek elnevezései. Az 1918. évi legsúlyosabb közegészségügyi problémát a fertőző, vagyis infekciós betegségek jelentették (szinonim elnevezéseikről bővebben lásd a 3.2. „Az azonos és különböző szövegek orvosi terminusainak szinonim kapcsolatai“ című alfejezetet), így az adott év orvosi kiadványaiban bőven találhatók e betegségek elnevezései. A szóban forgó betegségeket A. Vileišis doktor egyik cikkében háborús betegségeknek nevezte, „amelyek régebben sokkal több embert pusztítottak el, mint maga a háború“ ts 1 14. E betegségek közé sorolta a kiütéses tífuszt, a hastífuszt, a vérhast, a kolerát, a pestist és a tetanuszt. Leginkább folyóiratokban megjelent rašyta apie pirmąsias tris ligas. Šių ligų pavadinimai gerokai įvairavo, pvz.: lot. typhus exanthematicus – beriamoji šiltinė ts 1 14, ts 26 12, svk 1 1, cikkekben LA 42 1 / éhínségláz ts 1 14 / kiütéses tífusz Avk 50, Db 20 4, Dbrt 27 3, ts 18 10, Dbrt 98 3, LA 42 1, LA 47 2, Dbrt 34 3 / kiütéses láz Dbrt 96 3 / eruptív láz Dbrt 11 3 / foltos lázak kk 70; lat. typhus abdominalis – hasi tífusz mb 1 11, Dbrt 96 3 / hasi láz mb 1 11 / bélláz kk 70 / béltífusz (tífusz) Avk 50 / béltífusz ts 1 14, ts 36 14; lat. dysenteria – dizentéria vagy vérhas ts 1 14 / vérfolyás kk 72, Dbrt 98 3 / vérhas (desinteria) mb 1 11 / vérhas (dizentéria) ts 4 14 / dizentéria ts 5 15, LA 134 2 / vérhas ts 34 6, Db 20 4, Dbrt 27 3, Dbrt 17 3, Dbrt 98 3, Dbrt 79 3, Dbrt 11 3, Dbrt 96 3 / dezinteria, vagyis vérhas Db 33 10 / dezindérija Db 39 12 / vérkór Dbrt 79 3, LA 42 1 / vörösbetegség Db 44 14. 14, Dbrt 79 3, LA 42 1, valamint a karštinė a Dbrt 98 3 / karštinės a kk 70 szövegben szinonimaként használták, továbbá vö. šiltinės, karštinės – typhus mb 1 11, egyes cikkekben pedig a karštligė vnb 13 193, Avk 54, kk 71, Dbrt 27 3 kifejezés szintén „šiltinės” jelentéssel bírt. Sokat írtak az influenzáról (lat. influenza). Ezt a fertőző betegséget gyakran elkapták, és sokféleképpen is nevezték: „influenca“ kk 69 / influenca TS 36 14, ts 34 4, ts 7 14 / spanyol betegség ts 34 4, Db 44 15, Pvs 9 18, Db 44 14 / az influenca betegsége ts 34 5 / „spanyol betegség“ vnb 4 675 / spanyol grippe Db 56 4 / grippe vagy spanyol betegség Dbrt 178 3 / a grippe betegsége Dbrt 178 3 / „irmedė“ kk 69 / irmedė kk 70 / közönséges influenca vagy influenza ts 36 13. amint azt dr. A. vileišis megjegyzi a Tėvynės sarge című lapban közzétett „mi az influenca, és mitől keletkezik?“ című cikkében, az influenca elnevezése 163Terminológia | 2018 | 25 „sem magához a betegséghez, sem annak okához nincs semmi köze. Ez a szó olaszul „hatást“ jelent. 1743 óta ismert“, 1889-ben ezt a betegséget a ligos „epidemija buvo labai išsiplatinusi visame pasaulyje“ (tikslų bibliografinį cituojamos publikacijos aprašą žr. Pagrindinių šaltinių sąraše). kopublikációkban még spanyolnak, spanyolosnak, spanyolosnak nevezték? Erről a betegségről ugyanennek az újságnak „Az új betegség“ című cikkében írva dr. e. Draugelis megjegyzi, hogy „<...> Spanyolországból érkezett, ezért még spanyolosnak, vagy „poniškának“ nevezik (ugyanis egyesek nem tudják kiejteni, a tréfamesterek pedig azt állítják, hogy ezzel a betegséggel elsőként Spanyolország királya betegedett meg“ (a hivatkozott publikáció pontos bibliográfiai leírását lásd a fő források jegyzékében). gripas gripė gripės liga influenza influenzabetegség irmedė influenza „spanyol betegség“ spanyol nátha spanyol betegség spanyolos betegség közönséges influenza a betegségekről szóló publikációkból látható, hogy az említett fertőző betegségeken kívül az emberek kolerában, tetanuszban, kanyaróban, himlőben, rühben, váltólázban is megbetegedtek: lat. cholera – koliera vnb 13 193 / kolera ts 1 14, ts 4 14, ts 5 15, Dbrt 98 3 / cholera Dbrt 27 3, Dbrt 79 3, Db 56 4; lat. tetanus – merevgörcsös betegség vagy tetanusz (latyn. Tetamu) ts 1 14 / veszettség Dbrt 27 3 / veszettségi betegség Dbrt 27 3; lat. morbilli – drognės (blusinės, jadros) kk 71 / kanyaró kk 71, ts 5 15, Dbrt 98 3, Db 20 4, LA 47 2, Dbrt 96 3 / tymai (jedra) ts 7 14 (dėmėtieji tymai kk 71); lot. variola – rauplės Dbrt 98 3, Dbrt 79 3, Dbrt 96 3 / raupai kk 71, ts 5 15, Db 56 4; lat. scabies – rüh ts 14 13; lat. febris intermittens (?) – váltóláz Dbrt 27 3, Dbrt 98 3 (váltakozó váltóláz Dbrt 98 3, visszatérő váltóláz Dbrt 96 3, ismétlődő váltóláz Dbrt 96 3). A cikkekben előforduló betegségek másik jelentős csoportját a sebészeti és traumatológiai betegségek alkotják (ezekről külön cikkek nem jelentek meg), e betegségek elnevezéseit gyakran más betegségekről szóló cikkekben említik, vagyis az utóbbiak egyik vagy másik következményeként, például tífusz esetén lehetséges szövődményekként, pl.: „A tífusz lefolyását és végét igen nehéz megjósolni, mert nemegyszer enyhe tífusz megbetegedésekor is veszélyes rosszabbodások fordulnak elő (például a belek átfúródása)“ Avk 52, vagy 164 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt a fekélyeken átesett betegek hajlamosak tüdőbajban megbetegedni: „<...>, a fekélyek, <...> és más súlyos betegségek a tüdőbajra hajlamos emberekké teszik őket. az e betegségekben szenvedőknek különösen óvatosnak kell lenniük“ ts 7 15. azonban e betegségek elnevezései a fertőző betegségekhez képest inkább általánosító jellegűek, pontatlanok, pl.: a kezek szúró fájdalma ts 36 14, kézfájdalom Avk 53, a lábak szúró fájdalma ts 36 14, lábfájdalom Avk 53, nyelvfájdalmak ts 36 14, a bőr duzzanata ts 10 14, kőbetegség ts 4 15, vérömlés az orrból ts 34 6, vérömlés a belekből ts 34 6. További két csoportot alkotnak a fül-, orrés torokbetegségek, valamint a légzőszervi betegségek. Ezeknek – akárcsak az előzőleg tárgyalt betegségeknek – az elnevezései főként fertőző betegségekről szóló cikkekben fordultak elő, vagyis az említett csoportok betegségei fertőző betegség következményeként jelennek meg: „ezenkívül az influenzához még fülgyulladás is társul“ ts 34 6; „Influenzához leggyakrabban tüdőgyulladás társul. <...>. ezenkívül időnként mellhártyagyulladás is társul hozzá“ ts 34 6; „influenza esetén más baktériumok is bejuthatnak a szervezetbe; például olyan baktériumok, amelyek tüdőgyulladást vagy rothadást idéznek elő“ ts 34 5; „az influenza baktériumai közvetlenül a nyálkahártyákra hatnak, és hatásuk, <...>, a légutak náthájában nyilvánul meg“ ts 34 5; „kiütéses tífusz megbetegedésekor <...> [h]örghurut, orrhurut társul hozzá“ Avk 53; „Gyakran a beteg nem megfelelő kezelése a hibás azért, hogy influenzából <...> tüdő-, <...> fülgyulladás lesz“ Dbrt 178 3. Az 1918-as orvosi publikációkban még említik a szembetegségeket (trachoma ts 11 14, szemcsipásodás ts 11 14, szürke hályog ts 11 14, szemgyulladás Avk 53), a nemi betegségeket (szifilisz ts 5 15), az anyagcsereés belső elválasztású mirigyek betegségeit (cukorbetegség ts 4 15, köszvény ts 4 15, elhízás ts 4 15), a vérképző szervek betegségeit (vérszegény ts 4 15 / vérszegénység ts 7 14), az emésztőszervek betegségeit (gyomorrontás ts 34 5, bélhurut ts 26 12, bélrontás Avk 51, székrekedés vnb 13 194, ts 4 15), az ízületi betegségeket (ízületi fájdalom Dbrt 98 3, reuma ts 26 12, ízületi gyulladás ts 34 6), az urológiai betegségeket (vesegyulladás Avk 53, ts 36 14, ts 4 15, ts 14 13, akut vesegyulladás ts 30 13, középső vesegyulladás ts 34 6, ts 26 12), valamint az idegrendszeri betegségeket (apoplexia ts 4 15, idegirritáció ts 34 6). A maras terminust nemcsak pestis, hanem epidemia jelentésben is használták, vö.: lat. pestis – „A pestis vagy dögvész15, amely egyedül a XIV. században Európa lakosságának egyharmadát kiirtotta, az egyik legszörnyűbb betegség” ts 2 15; 15 a terminusok dr. A. Vileišio által dőlt betűvel szedve. 165Terminologija | 2018 | 25 lat. epidemia – „a vérhasbiztos, Litvánia északi vidékének katonai orvosa, dr. Kalie16 a városokban és falvakban a vérhasjárvány leküzdésének általános intézkedéseiről beszélt” Dbrt 79 3, lásd maras 1. „nagyon fertőző járványos betegség (pestis)”, 2. „e betegség járványa” LkŽe. Figyelemre méltó a šalčio laužymas terminus: „ezt a betegséget [az influenzát – P. Z.] az ember magától, megfázás következtében is elkaphatja, különösen nedves időben. „Fejfájással és hidegrázással jelentkezik” kk 69, lásd 1 laužymas 6. „szúrás, fájdalom” LkŽe. A korábbi évek litván orvosai népszerűsítő orvosi kiadványaikban a šalčio krėtimas, másként drugio krėtimas, illetve kaulų laužymas kifejezést használták. Külön csoportként említhetők az összetett, két szóból álló terminusok – az igei főnevek alanyi viszonyban álló, attribútív kapcsolatai, amelyeknek a függő tagja, az alany – a betegség – a főtag által jelölt, főnévként értelmezett cselekvést hajtja végre (bunevičiūtė 2000: 10); Így a betegség megnyilvánulhat, kiújulhat, lefolyása lehet, elterjedhet, elhúzódhat, például: ligos apsireiškimai vnb 4 676, ligos atkritimas Avk 53, ligos bėgis vnb 13 193, ligos praplitimas Avk 51, ligos užtrūkimas ts 34 5. Megfigyelték, hogy a vizsgált szövegekben a faji terminust (hiponimát) nemritkán felváltja a nemzetségi terminus (hiperonima)17, például: „A tüdőbaj az egyik leginkább elterjedt és legborzalmasabb betegség. <...>. A tüdőbaj oka a szabad szemmel nem látható, apró, egyszerű gömböcskék” ts 7 14; „A hastífusz nagyon gyakran ott tombol, ahol az emberek szennyezett kutakból vagy folyókból származó tisztátalan vizet fogyasztanak. az ember akkor fertőződik meg tífusszal, amikor e betegség baktériumai a testébe jutnak” ts 1 14. 1.3. A kezelési eszközök megnevezései. 1918-ban Litvániában kevés orvos volt, segítségük a közemberek számára nehezen volt elérhető, ezért érthető, hogy megbetegedés vagy rosszullét esetén házi gyógymódokhoz folyamodtak. ez nyilvánvaló az adott évek orvosi publikációit olvasva – ezekben található a gyógyászati célokra használt házi szerek megnevezéseinek nagy része. Gyógynövényekkel és azok részeivel gyógyították magukat: „nyáron hársvirágot, málnát, kamillát, ezerjófüvet18, ürmöt, borókabogyót, cickafarkot, rutát, mentát19 és más gyógynövényeket kell gyűjteni, amelyekkel az orvos tanácsának megérkezéséig védekezni lehet a betegségek ellen“ mb 1 12. 16 A cikk eredetijében ritkítva. 17 A terminusok hiponimikus és hiperonimikus kapcsolatairól bővebben lásd: mitkevičienė 2015. 18 Centurija bot. „ezerjófű (Centaurium)“ LkŽe. 19 A cikk eredetijében ritkítva. 166 Palmira Zemlevičiūtė | Száz évvel ezelőtti orvosi terminológia gyógyászati eszközként italokat és más folyadékokat használtak: „hogy enyhítsük a lázat és előidézzük az izzadást, jó a gyermek testét ecettel bedörzsölni“ ts 30 12; „Amikor valaki azt érzi, hogy kezd megbetegedni, azonnal abba kell hagynia a savanyú ételek fogyasztását, hársfavirágteát, még jobb, ha édes málnalével issza, és igyekeznie kell jól megizzadni“ kk 69; „szintén jó gyakrabban lemosni a beteg derekát és sarkát <...> pálinkával“ Avk 52. a fertőző betegségek elleni védekezés egyik eszköze a fertőtlenítő, vagyis baktériumokat elpusztító anyagok és folyadékok: „csak azt nem szabad elfelejteni, hogy a beteg elszállítása után otthon mindent alaposan ki kell tisztítani, fertőtlenítést kell végezni, vagyis mindent megtisztítva még karbollal és szublimáttal le kell mosni, majd formalinnal ki kell füstölni“ svk 1 2; „A fehérneműjét lúgban felforralva kell kimosni; a beteg felgyógyulása után az egész ágyat át kell tisztítani; a nem mosható dolgokat kénfüsttel kell megfüstölni, karbolos vízzel leönteni, és szellőzni kell hagyni“ kk 74; „A rühesség kezelésének megkezdésekor mindenekelőtt meleg fürdőt (kádban) kell venni zöld szappannal“ ts 14 13; „az őrnek pedig a következő szabályokat kell betartania: ha csak hozzáér a beteghez, minden alkalommal meleg vízzel és szappannal meg kell mosnia a kezét“ vnb 13 193. Természetesen az úgynevezett valódi, a gyógyszertárakban belső és külső használatra árusított gyógyszereket is alkalmazták: „láz esetén olyan gyógyszereket írnak elő, amelyek csökkentik a lázat, leggyakrabban kinint naponta 3–4 alkalommal és leggyakrabban“ kk 71; „az egyik betegnek legjobban a fürdők felelnek meg, a másiknak csak a nedves borogatások, a harmadiknak az antipirin stb.“ Avk 52; „Ha a gyermeknek a megbetegedés előtt székrekedése volt, akkor hasznos ricinusolajat adni neki, ha pedig a székrekedés folytatódik, – hashajtóval kell megkönnyíteni a székletürítést“ ts 30 12; „a megduzzadt ínyeket kámforos olajjal kell bekenni“ kk 71. bizmut bórsav [cinkkenőcs] kenőcs dermatol mustár glicerin kámfor provence-i olaj porok antipirin centaurium kinin ricinusolaj išoriniam vartojimui (ad usum externum) vaistai vidiniam vartojimui (ad usum internum) sanatogen 167Terminológia | 2018 | 25 A külső (külsőleg alkalmazott) gyógyszerek közé sorolandók a gyógyászati kötszerek és egyéb kötözőanyagok: „Erős szívdobogás fellépésekor a beteget ágyba kell fektetni, és amíg az orvos megérkezik, a mellkasára, a szív tájára hideg borogatást kell tenni“ ts 30 12; „heveny vesegyulladás esetén nyugodtan kell feküdni; az ágyék mindkét oldalán jelentkező fájdalmak enyhítésére hasznos mindkét oldalon meleg borogatást tenni az ágyékra“ ts 30 13; „a folyadék a fülbe jutva csak gennyet termel. legjobb így tenni: időnként, legalább naponta kétszer, a fület száraz vattával kitörölni, és kissé kámforos olajba mártott vattával bedugaszolni“ kk 72. Néhány gyógykezelési eljárás, orvostechnikai eszköz (készülékek és egyéb, orvosi célokra használt kellékek) elnevezését találtuk: „Bár az oltás után kissé rosszul lesz az ember, az oltás haszna állítólag mégis sokkal többet ér“ Dbrt 79 3; „Néhány műtétet végeztek“ LA 130 5; „és csak ott, miután a betegeket gyógyulásukig megtartották, és vérüket mikroszkóppal megvizsgálták, jöttek rá, hogy az a status febrilis valójában typhus recurrens (visszatérő láz)“ Avk 54; „Nagyon jók az ilyen zsebkendőnyi köpőcsészék, amelyek a gyógyszertárakban kaphatók“ ts 7 14; „kerülni kell, hogy a gyermeket arra az oldalra fektessék, ahol a vörösség van, vagy gumiból készült, levegővel felfújt, illetve vattából készített fánkot kell aláhelyezni úgy, hogy a felfekvés a lyuknál legyen“ ts 30 12. Érdekes, hogy a vaistinė kifejezést a „vaistinėlė (a legszükségesebb gyógyszereket tartalmazó doboz)“ jelentésében használták: „4) házi gyógyszertárnak lennie kell otthon“ mb 1 12. A gyógyító eszköz (tágabb értelemben vett) megnevezésére az 1918-as publikációkban csak a vaistas litván kifejezést használják Avk 52, ts 36 14, Dbrt 30 3, LA 61 2, LA 71 2, a liekarstva kölcsönszó nem fordul elő. egyébként egy publikációban a gyógyító jelentésben még a gyduolė kifejezést is használták: „A gyógyító szerek készletére, berendezésére, felszerelésére, egyéb gyógyászati eszközökre, a jó állapotban való megőrzésre szolgáló üvegekre és más edényekre <...> külön rendeletek fognak vonatkozni“ Dbrt 101 3, lásd: gyduolė „gyógyszer“ LkŽe. 1.4. A gyógyító és gyógyászati személyek megnevezései. az 1918 előtti korábbi forrásokhoz hasonlóan a gyógyítás szakemberének megnevezésére két kifejezést használtak – a daktaras kölcsönszót mb 1 12, vnb 13 193, kk 69, ts 10 14, ts 34 4, ts 21 11, ts 26 12, ts 30 11, ts 7 14, Db 33 10, ts 23 9, Db 17 11, Db 16 11, svk 1 2, LA 93 3, Fr 1 7 és a litván gydytojas szót Avk 52, kk 69, ts 1 14, ts 36 14, Db 20 4, Db 33 10, Db 43 13, LA 109 3, Db 57 3, LA 98 3, Dbrt 30 3, Db 44 15, Pvs 5 21, Dbrt 17 3, Db 30 12, Db 16 11, Db 39 12, Db 44 14, svk 1 1, Dbrt 98 3, Dbrt 79 3, LA 155 2, LA 42 1, LA 47 2, Db 56 4, Dbrt 178 3, LA 103 2, 168 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt Db 33 8, LA 120 4, LA 80 3, LA 93 3, vnb 36 562, ts 24 4, Dbrt 11 3, Dbrt 101 3, LA 154 5, Fr 1 2: „Daktarui atvykus, reikia jam papasakoti apie pastebėtus ligos apsireiškimus ir apie spėjamą priežastį, nieko neslepiant“ ts 30 11; „Žmonės nusigandę nebenem tudja, mihez kezdjen, a falu különösen nem számíthat az orvosok segítségére, mivel nálunk az orvosok helyén a legnagyobb hiányosság van“ Db 20 4. mindazonáltal gyakoribb volt a savakilmis terminus, ezt számos fajta terminus is mutatja, pl.: kerületi orvos Db 57 3, fogorvos Db 43 13, LA 109 3, LA 134 2, szakorvos LA 83 2, kórházi orvos LA 130 5, vezető orvos Db 43 14, LA 109 3. A fő (vagy mellék-) kölcsönzött daktaras elemet tartalmazó összetett terminusok sokkal ritkábban fordultak elő, pl.: szakorvos doktor LA 130 5, igazi doktor ts 14 13. A medicinos daktaras terminust „tudományok doktora” jelentésben használták: „titkos szavazással megválasztották P. Avižonis orvosdoktort és Jurgis Žilinskas orvosdoktoranduszt” Db 57 3. A gyógyszertári dolgozót megnevező terminusok versengtek egymással – a kölcsönszavak: aptiekorius Dbrt 101 3, farmaceutas LA 98 3, Db 37 4, LA 155 2, LA 61 2, LA 142 3, LA 77 2, LA 71 2, Fr 1 1, a hibrid aptiekininkas ts 24 4 és a litván vaistininkas Db 33 10, ts 23 9, Dbrt 145 4, LA 120 4, LA 80 3, LA 93 3, LA 10 4, LA 71 2, Dbrt 101 3. amint a mellette álló terPalyginti su ankstesnio laikotarpio medicinos publikacijų minų pateiktų bibliografinių jų fiksacijos duomenų, vėlgi akivaizdu, kad savakilmis terminas buvo populiaresnis ir dažnesnis. gydančiųjų asmenų pavadinimais, 1918 m. publikacijose rasta daugiau įvairių specializacijų asmenų pavadinimų, pl.: szemész szakorvosnő Db 43 14, LA 109 3, fül-, torokés orrbetegségek szakorvosa Db 43 14, LA 109 3, sebész Db 43 14, LA 109 3, Dbrt 96 3, női betegségek szakorvosa Db 43 14, LA 109 3, gyermekbetegségek szakorvosa Db 43 14, LA 109 3, nemi betegségek szakorvosa Db 43 14, LA 109 3, belső betegségek20 szakorvosa Db 43 14, LA 109 3. szemész szakorvosnő fül-, torokés orrbetegségek szakorvosa női betegségek szakorvosa szakorvos (-nő) gyermekbetegségek szakorvosa nemi betegségek szakorvosa belső betegségek szakorvosa 20 így nevezték a belső szervek betegségeit. 169Terminológia | 2018 | 25 az alsóbb szintű gyógyító személyek megnevezései is használatosak voltak, pl.: szülész Db 16 11 / szülésznő Db 39 12, fertőtlenítőnő ts 24 4, felcser Pvs 5 21, Db 30 11, Db 39 12 és felcsernő Dbrt 79 3, felcsernő-szülésznő ts 23 9 és felcsernő-szülésznő ts 24 4, irgalmas nővér svk 1 1 / irgalmas nővérke ts 24 4 / irgalmas nővér Dbrt 11 3. Előfordultak továbbá a gyógyintézmények kiszolgáló személyzetének, a gyógyászati szakemberek segítőinek vagy gyakornokainak megnevezései is, amelyek többségét a korábbi évek forrásai még nem használták, pl.: lovak melletti munkás ts 24 4, nőgyógyászati asszisztens Db 43 14, LA 109 3, kórházi alkalmazott TS 24 4, betegfelügyelőnő ts 24 4, orvosdoktorandusz Db 57 3, orvostanhallgatónő ts 24 4, egészségügyi munkás ts 24 4, házvezetőnővér TS 23 9 / házvezetőnővér ts 24 4, orvostanhallgató LA 109 3. A gyógyító személyek megnevezéseinek külön csoportjaként kiemelhetők a gyógyszertári dolgozók és a gyógyszertárhoz kapcsolódó kisegítők megnevezései, pl.: gyógyszertári segéd Dbrt 101 3, laboráns Fr 1 4, gyógyszerész Db 43 13, LA 109 3, LA 98 3, LA 10 4, LA 83 2, LA 71 2, Dbrt 101 3, LA 154 5, Fr 1 4, receptárus Fr 1 4, a gyógyszertárban kiszolgáló személy Dbrt 101 3. Külön ki lehetne emelni az orvosi és a vele kapcsolatos tudományokat tanuló személyek néhány megnevezését, pl.: gyógyszerészeti magiszter LA 71 2, orvosdoktorandusz Db 57 3, orvostanhallgatónő ts 24 4, orvostanhallgató LA 109 3. kerületi fogkórház vezető orvosa orvos orvos orvos orvos orvos doktor sebész gyógyító személyek fertőtlenítőnő felcser szülésznő irgalmas nővérke A gyógyító személyek megnevezéseihez képest a gyógykezeltek megnevezéseiből kevés került elő, pl.: beteg mb 1 11, vnb 13 193, Avk 50, kk 69, ts 1 14, ts 36 13, ts 10 14, ts 34 4, ts 14 13, ts 21 11, ts 26 11, ts 30 12, ts 7 14, Db 33 10, vnb 4 676, Db 43 14, LA 109 3, LA 46 2, Pvs 9 18, Db 44 14, svk 1 1, Dbrt 98 3, Dbrt 79 3, LA 42 1, LA 47 2, 170 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt Db 56 4, Dbrt 178 3, Dbrt 23 3, Dbrt 11 3, Dbrt 96 3, LA 83 2, LA 130 5, LA 154 5, Fr 1 2 (ambuláns beteg LA 130 5), tüdőbajos ts 7 14, LA 155 2, néma vnb 24 367, őrült vnb 24 367. 1.5. A gyógyintézmények és helyiségek elnevezései. az 1918-as szövegekben a gyógyintézmény fő megnevezéseként a ligoninė ’kórház’ használatos: Db 43 13, ts 23 9, LA 109 3, Db 57 3, Dbrt 27 3, svk 1 1, Dbrt 98 3, Db 33 8, ts 24 4, Dbrt 11 3, Dbrt 96 3, LA 83 2, ts 28 2, LA 130 5, Dbrt 101 3, a ligonbutis ’kórházépület’ terminus csak a Dbrt 11 3-ban fordult elő. Feltételezhető, hogy a ligoninės butas ’kórházi lakás’ terminus („A társaság poliklinikája és kórháza már október 15-től nyitva áll. A kórházi lakás, Vilniaus g. 28, minden kényelemmel berendezve – mintegy 30 szobája van” Db 43 14) szintén a ligoninė ’kórház’ szinonimája lehet, lásd butas 2. „bármilyen épület” LkŽe. Más, speciális rendeltetésű gyógyintézmények elnevezései is előfordultak, pl.: prieglauda ’menhely’ Dbrt 79 3, Dbrt 101 3, paleistuvių gydykla ’prostituáltak gyógyintézete’ Dbrt 79 3, pamišėlių namas ’őrültek háza’ Dbrt 23 3, bepročių butas ’elmebetegek lakása’ Dbrt 79 3. A korábbi időszak kevés gyógyhely-elnevezéséhez képest az 1918-as szövegekben kórházés gyógyszertártípusok elnevezései is megtalálhatók, pl.: apskričio ligoninė ’kerületi kórház’ Db 57 3, ausų ligų ligoninė ’fülbetegségek kórháza’ Db 43 14, LA 109 3, psichiatrinė ligominė ’pszichiátriai kórház’ Db 33 8, pulkų ligoninės ’ezredek kórházai’ Avk 54, raudonojo kryžiaus ligoninė ’vöröskeresztes kórház’ Db 43 14, LA 109 3; apskričio ligoninė ’kerületi kórház’, ausų ligų ligoninė ’fülbetegségek kórháza’, psichiatrinė ligominė ’pszichiátriai kórház’, ligoninė ’kórház’, pulk[o] ligonin[ė] ’ezredkórház’, raudonojo kryžiaus ligoninė ’vöröskeresztes kórház’, kaimo vaistinē ’falusi gyógyszertár’ Fr 1 3, miesto vaistinē ’városi gyógyszertár’ Fr 1 3, namų / naminės vaistinės21 ’házi gyógyszertárak’ Dbrt 101 3, pilna vaistinė22 ’teljes gyógyszertár’ Dbrt 101 3, sodžių vaistinės23 ’falusi gyógyszertárak’ Dbrt 101 3. 21 „Házi gyógyszertárak számára gyógyszereket a lakosságnak más házakból átadni akkor szabad, ha abban a faluban nincs teljes gyógyszertár, illetve fiókvagy falusi gyógyszertár. A házi gyógyszertárakat általában csak orvosok, illetve kórházak, menhelyek és más hasonló intézmények tarthatják fenn” Dbrt 101 3. 22 „aki teljes gyógyszertárat akar fenntartani, annak bizonyítvánnyal kell rendelkeznie arról, hogy ilyen gyógyszertár vezetésére és a hatósági főnök írásos engedélyével rendelkezik“ Dbrt 101 3 (a kifejezés az eredetiben ritkított szedéssel). 23 „a falusi gyógyszertáraknak (a II. osztályú gyógyszertáraknak), az orosz uralom alatti állapotnak megfelelően, megengedik a további működést, ha fenntartójuk bizonyítani tudja, hogy letette a segédi vizsgát, és legalább három évig gyógyszertári segéd volt“ Dbrt 101 3 (a kifejezés az eredetiben ritkított szedéssel). 171Terminológia | 2018 | 25 falusi gyógyszertár városi gyógyszertár falu[i] gyógyszertár[a] gyógyszertár otthoni / házi gyógyszertár teljes gyógyszertár korábbi időszak orvosi szövegeiben korábban nem rögzített terminusok is megjelentek – műtő Db 43 14 és műtőterem LA 130 5. Publikációk jelentek meg új kórházak24 megnyitásáról, alapításáról, azok osztályaival, rendelőivel stb., így új terminusok is megjelennek e helyiségek megnevezésére, pl. : „A kórház orvosi szempontból meglehetősen gazdagon van berendezve. Különféle osztályokkal, rendelőkkel van berendezve: műtéti, kötöző-, nőgyógyászati és sebészeti, fül-, orr-, fog-, torokgyógyászati, valamint belgyógyászati, gyermek-, bőrés nemi betegségeket kezelő rendelők“ LA 130 5; „A szülészeti osztályon szintén a háború idején kiképzett bába szolgált“ Dbrt 11 3, vö. még szülészeti kórházi osztály Dbrt 11 3; „A legtöbb beteget a sebészeti osztályon kellett kezelni“ Dbrt 96 3; „A kórház mellett gyógyszertár, laboratórium, röntgenrendelő, műtő, kötözőhelyiségek és több orvosi rendelő van, ahol a látogató betegeket fogadják“ Db 43 14; „Hamarosan még egy élettani-kémiai osztályt25 is szándékoznak berendezni, ahol olyan orvosi-kémiai vizsgálatokat végeznek majd, amelyeket a kórházakban, a felszerelés hiánya miatt, nem lehet elvégezni, vagy amelyek túl sok időt vennének igénybe“ Dbrt 27 3; „eközben még ezt a kettőt rendezték be: a bakteriológiai-szerológiai osztályt és a veszettség elleni védőosztályt“ Dbrt 27 3. bakteriológiai osztálysebészeti élettani-kémiai szerológiai osztály osztály osztály szülészeti osztály védőosztály veszettség ellen 24 másféle intézmények is voltak, amint a Dabartis című újság egyik publikációja írja, „az egészségügyi ügyek számára kijelölt”, például egészségügyi ügyeket kutató hely Dbrt 27 3. A cikk eredetijében 25 elhagyva. 178 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt A szerzők igyekeztek olyan terminusokat használni, amelyek érthetők lettek volna az orvostudományokkal nem foglalkozó olvasók számára. Az 1918-as orvosi terminusok jellegzetessége volt a szemléletességük, amely kétségtelenül az élő nyelv hatásával is összefügg. Leginkább a anatómiai és klinikai (betegségek, kóros állapotok és hasonlók) szemléletes terminusok fordultak elő, például: a vér járása, a mellkas kamrácskája, a rüh bokra, az izzadság nyílása, az inak száraz kötege. A vizsgált szövegekben még meglehetősen pontatlan orvosi terminusok is előfordultak; az 1918-as įvardijamos daugiausia rūšinės sąvokos yra nepakankamai aiškios, pvz.: ausų užkaitimas, plėvės užkaitimas, šonkaulių užkaitimas, vidurių sluoga, vidurių sugedimas, kvėpavimo takų slogas, skilvio sugedimas. litván sajtóban az orvoslás, az egészség és a gyógyítás kérdéseiről író szerzők nem távolodtak el nyelvüktől, többnyire litván, gyakran az élő nyelvből átvett orvosi terminusokat használtak; egyes szavak, mint az említett plaišena, žvyna33, terminologizálódtak, és új képzésű szavak is akadtak, például az említett skiepalas. Így elmondható, hogy azoknak az éveknek az orvosi publikációiban érezhető a litván szó eleven szelleme. Az elmondottakat szeretnénk megerősíteni Kazys Grinius dr. 1918-as, „A nemzet és a nyelv” című cikkének szavaival: „a nemzet minden tagja nem folyamodik idegen nyelvhez, ahol kell és ahol nem kell, hanem mindenütt és mindenkor arra törekszik, hogy a sajátját használja, és használja is, nem szégyellve azt, s ezzel világosan kifejezésre juttatva mindenki előtt identitását. A tudatos nemzettag, az igazi hazafi, <...> – mindenütt és mindenkor igyekezni fog a saját nyelvén beszélni. <...>. „ez minden tájékozott és saját értékét érző állampolgár kötelessége” (Grinius 1918: 1). 2.2. Idegen eredetű orvosi terminusok. Az 1918-as orvosi publikációkban idegen eredetű orvosi terminusokat34, vagyis jövevényszavakat használnak (az összes terminus 17%-át). Néhányukat már a XVI–XVII. századi régi írásokban is rögzítették, például: aptieka, aptiekorius, tymai, valamint a XVIII–XIX. század közepi írásokban, például: felčeris, daktaras. A különféle orvosi fogalmakat megnevező jövevényszavak közül nem kevés használatos volt a XIX. század végén–XX. század elején litván orvosok által írt orvosi füzetekben és cikkekben. Így elmondható, hogy az 1918-as publikációk egyes jövevényszavai nem újak, hanem e publikációk szerzőinek elődei már használták őket. Többségük nemzetközi szó, 33 Lásd az illusztráló mondatot (Pvs 10 12) a szakaszban 1.1. Testrészek és szervek megnevezései. 34 orvosi szakkifejezés eredetnyelvét az ALeW, Alm, čep, DvLkŽ, LeW, LkPŽ, LLkŽ, PrW i, skar, tŽŽ, ЭСРЯ i, ii alapján állapították meg (lásd a Segédforrások jegyzékét). 179Terminologija | 2018 | 25, amelyek napjainkig fennmaradtak, és meghonosodtak a jelenlegi litván orvosi terminológiában. Liudas Gira a Tėvynės sargas 1918. évi cikkében: „a nyelv megtisztításán munkálkodó nimas“ apie tokius žodžius rašė: „tokie žodžiai <...> yra šiandien lygiai visų apšviestųjų tautų kalbų nuosavybė. [...] daugumai tų žodžių jokia nemzet még csak nem is gondol arra, hogy megkeresse a saját, azonos jelentésű szavait, pedig ezek egyáltalán nem bántják a honfitársak fülét, és nem szennyezik a nyelvet. <...>. Ezért nekünk, litvánoknak sem kell elzárkóznunk tőlük” (Gira 1918: 2). Az orvosi jövevényszavak többségének eredetnyelve a klasszikus görög és latin. Görög eredetű terminusokkal leggyakrabban a betegségeket és az azokat okozó mikroorganizmusokat nevezik meg, pl.: bakterija ts 10 14, ts 4 14, svk 1 2, ts 34 4, vnb 13 193, bronchitas Avk 52, ts 36 14, tifas LA 33 3. Megfigyelhető, hogy az orvosi és egészségügyi kérdésekről szóló, 1918-ban közzétett publikációkban – ellentétben a korábbi (1918 előtti) orvosi írásokkal – a kölcsönzött terminusok mellett ritkán közlik azok latin megfelelőit35. csupán A. Vileišis „A háborús betegségekről” című folytatásos cikkének egyik részében írták hozzá ezt a megfelelőt: tetanas (latyn. tetamu) ts 1 14. A latin eredetű jövevényszavak között a gyógyeszközök megnevezései vannak túlsúlyban, pl.: centurijos mb 1 12, kamparas Avk 52, kompresai mb 1 12, kk 72. megemlítendő néhány érdekesebb terminus: „A Litván Gyógyszerészek Szövetségének vezetősége, ezzel az alkalommal draugams kreipiasi į visas jau esamas liet. farm. organizacijas, sąjungos narius ir į tuos, kurie dar nespējo prisideti, prašydama neatidēliojant atsakyti šiais segíteni kívánva mindenkinek a következő kérdésekben: <...>, 4) a gyógyszertárban végzett szakszerű munka (<...>, receptár36“ Fr 1 4; „továbbá orvosi és egészségügyi37 segítség szempontjából Litvánia falvai siralmas helyzetben voltak: az orvos messze volt, a beteg számára túl nehéz volt őt segítségül hívni vagy elérni, különösen heveny betegség esetén, vagy amikor a hívatlan vendég – a járvány – tört be“ Fr 1 3. több kölcsönszó szláv eredetű megnevezés. némelyikük régi örökségszó, pl.: muilas szappan vnb 13 193, kk 74, ts 21 11. azonban találhatók 35 Általában, és a más eredetű orvosi terminusok mellett a latin megfelelőket ritkán közlik, néhány eset kivételével, pl.: arkė (lat. acarus scabici vel sarcoptes hominis) ts 14 13, šiltinės, karštinės – typhus mb 1 11, žarnų bakterijos (bacterium coli comune) Avk 50. Olyan eset is előfordult, amikor a mondatban latin terminust használnak, litván megfelelőjét pedig mellette, zárójelben adják meg: typhus recurrens (grįžt. šiltinė) Avk 54. Egy gyógyászati szer megnevezése mellett a latinon kívül még egy német megfelelő is szerepel: provansiška alyva (oleum provinciale, németül „Provence-oel“) kk 72. 36 „orvosok receptjei alapján gyógyszerrendeléseket fogadó gyógyszertári dolgozó“ LkŽe. 37 Ezt a terminust „szanitáció (gyakorlati higiéné)“ jelentésben használják. 180 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt és olyan szláv jövevényszavak, amelyek – a fent említett L. Gira cikkének szavait átfogalmazva – még litvánosított formájukban is igazi förmedvények; „e szerencsétlen idegen szavak mindegyikének helyettesítésére megvannak a saját szép, legszebb szavaink <...>, nyelvünk tiszta szavai teljes mértékben elegendők <...> a mindennapi egyszerű élet minden dolgának kifejezésére“ (Gira 1918: 2), pl.: džuma ts 5 15 „pestis“, levatyva ts 30 12 „beöntés“, uksusas kk 70 „ecet“, vopna vnb 13 193 „mész“. L. Gira szerint „minden öntudatos litván kötelessége, hogy nyelvében és írásaiban mindenáron kerülje ezeket a szerencsétlen idegen szavakat – a barbarizmusokat –, hanem igyekezzen tiszta38 litván nyelven beszélni“ (Gira 1918: 2). a vizsgált publikációkban néhány (a) francia, (b) német, (c) olasz eredetű jövevényszó fordult elő, pl.: (a) kokliušas Db 16 11, ts 5 15, ts 7 14, akušerė Db 16 11; (b) kalkiai kk 74, feldčeris Db 30 11–12; (c) influenca ts 7 14, ts 34 4, ts 36 14, skarlatina Dbrt 98 3, kk 71. A bizonytalan eredetű elnevezések közé sorolható a šarbukas ts 4 15 terminus. tehát, amint már említettük, az 1918. évi orvosi publikációk szerzői által használt jövevényszavak nagy része már a korábbi években közzétett, e témájú publikációkban is rögzítve volt; egyes szláv eredetű terminusokat, például a liekorius, liekarstva, rona szavakat, amelyeket korábban litván megfelelőikkel felváltva használtak, az utóbbiak kiszorították; némileg csak a személyek és a gyógyintézmények elnevezéseinek csoportja bővült – új elnevezések jelentek meg, pl.: provizorius, receptaras, poliklinika. 2.3. Vegyes eredetű orvosi terminusok. Az 1918-as orvosi publikációkban az ilyen terminusok két fajtáját találtuk – egyszerű hibrideket és különböző eredetű elemeket tartalmazó összetett terminusokat (az összes terminus 17%-a). Az egyszerű hibridek nem jellemzőek – csak néhányat találtunk. Ezek a -ėlė, -inė, -ininkas, -tojas képzős származékok, amelyek alapszavai az aptieka és rėdyti szláv eredetű jövevényszavak, valamint egy latin eredetű jövevényszó, az operacija: aptiekėlė39 LA 71 2, operacinė Db 43 14, aptiekininkas ts 24 4, rēdytojas40 FR 1 4, továbbá olyan összetételek, amelyek első tagjai a kryžius és kalkiai jövevényszavak, második tagjai pedig a kaulas és pienas litván eredetű főnevek: kryžkaulis Avk 53, kalkiapienis Dbrt 98 3 / kalkiopienis Dbrt 98 3. 38 Dőlt betűvel szedve a cikk eredetijében. 39 „Mivel ebben a háborúban az igazi gyógyszerészek többsége elmenekült, Litvániában nem maradt elegendő gyógyszertár. Helyükön még több gyógyszertár-üzlet jelent meg, ahogyan az emberek nevezik őket – „gyógyszertáracskák“. A „gyógyszertáracskák“ tulajdonosainak szinte egyáltalán nincs semmilyen szakképzettségük“ LA 71 2. 40 „4) gyógyszerészeti pildomas specialumas (rēdytojas, <...> stb.) Fr 1 4, lásd. LkŽe xrėdytojas 4. „aki irányít, intéz“. 181 Terminológia | 2018 | 25 valamivel több olyan összetett terminus, amelyek fővagy mellékelemei eltérő eredetűek, pl.: antiseptinis muilas Dbrt 17 3, aptiekos krautuvėlė LA 71 2, centralinis vaistų sandėlis LA 71 2, chroniškos ligos Avk 51, cukrinė liga ts 4 15, dėmėtieji tymai kk 71, divizijos ligoninės Avk 54, fiziologinė kūno pusiausvira Db 56 3, galvos rožė ts 10 14, gomeopatinė vaistinė LA 103 2, kaklo gručolai41 kk 71, kamforinė alyva kk 71, kruopiniai tymai kk 71, krūtinės kamaraitė Pvs 7 13 „krūkinės ląsta (thorax)“, ligadarės bakterijos ts 34 4, operacijų salė LA 130 5, štabo gydytojas Dbrt 17 3, valgio virinamieji organai ts 26 11, venerinių ligų specialistas Db 43 14, LA 109 3, vyriausias sanitaras ts 24 4, visuomeninė sanitarija Db 56 3. A tárgyalt évek orvosi publikációinak szerzői az összetett fogalmak megnevezésére nem nélkülözhették a fajtajelölő (összetett) terminusokat, amelyek mennyiségileg felülmúlják az egyszerű terminusokat. a vegyes eredetű terminusok fajták szerinti megoszlásának ugyanez a tendenciája a korábbi orvosi szövegekre is jellemző. Az összetett orvosi terminusok megoszlását lásd a 13. ábrán. 13. ábra. Az 1918-ban használt összetett orvosi terminusok megoszlása 3. A szinonim kapcsolatok két vagy több, ugyanazt a fogalmat megnevező terminust kapcsolnak össze; ezek helyettesíthetik és pontosíthatják egymást (Даниленко 1977: 73, 78–79, vö. még Татаринов 2006: 172; mitkevičienė 2015: 42–47). 3.1. Szinonim orvosi terminusok és szövegbeli bemutatásuk. Az 1918-as, nagyobb terjedelmű orvosi publikációkban nem ritkán ugyanazon fogalom megnevezésére több terminust is használnak. szinonimák nemcsak ugyanabban a szövegben fordulnak elő (itt rendszerint vagy egymás mellett szerepelnek, vagy 41 xGručolas (l. gruczoł) „dudor, csomó” LkŽe. 2 % 18 % 80 % 182 Palmira Zemlevičiūtė | Száz évvel ezelőtt használt orvosi terminológia egymással váltakozva jelennek meg), hanem a szinonim kapcsolatban álló terminusok különböző szövegekben is megtalálhatók. A szomszédos (egymás mellett álló) szinonim terminusok bemutatásának, vagyis annak alapján, ahogyan a szövegben szerepelnek, a szövegbeli bemutatás négy típusa különíthető el. Csoportosításuk aszerint történik, hogy a bemutatott szinonimák milyen módon fordultak elő a legnagyobb számban, tehát csökkenő sorrendben: 3.1.1. A szinonimák zárójelben szerepelnek42. ez a szinonimák szövegbeli bemutatásának leggyakoribb típusa. e típusnak négy altípusa különíthető el: 3.1.1.1. Litván (jövevényszó). Megfigyelhető, hogy gyakrabban részesítik előnyben a litván terminust, annak kölcsönzött szinonimáját pedig mellette, zárójelben írják: „a kruvinoji (dizentéria) ragályos betegség“ mb 1 11; „Németországban a gyógyszerészek (farmaceutai) már régóta létrehozták rendjük bizonyos szervezetét, széles körű jogokkal és törvény által felhatalmazott vezetőséggel“ Dbrt 101 3. 3.1.1.2. Litván (litván). A második altípus szinonimapárjai sem ritkák – előnyben részesítik a litván terminust, mellette zárójelben pedig egy másik, saját eredetű terminust is megadnak: „A tisztaság, a napfény és a tiszta levegő – a természet legerősebb ellenfelei a különféle antkričiai (betegségcsírák) ellen“ ts 4 14; „Már több hete tombol Biržuose és környékén az új betegség. A fejfájással kezdődik, slunkti43 (nátha) és az egész test általános legyengülésével“ Db 44 15. 3.1.1.3. Jövevényszó (litván). A jövevényszó mellett, zárójelben, annak litván megfelelője szerepel: „véleményem szerint a jövőben a litvániai gyógyszertárak rendbetételéhez, ahogyan azt tudományunk és technikánk megköveteli, mindenekelőtt arra van szükség, hogy: <...> 3) minden patika (gyógyszertár) állami legyen (a jövőben)” LA 71 2; „Traupis városkában ősz elejétől az emberek tífuszban (hagymázban) kezdtek megbetegedni” LA 33 3. 3.1.1.4. Jövevényszó (kölcsönszó). Előfordultak olyan esetek, amikor a jövevényszó mellett zárójelben szintén egy kölcsönzött terminus szerepel; ilyen esetek nyilván azért adódtak, mert a cikkek szerzői nem ismerték a megnevezett fogalmak litván elnevezéseit: „a beteg mellett egy bizonyos edényt kell tartani a széklet számára, és azt kivéve nem akárhová önteni, hanem azonnal egy erre szolgáló mély gödörbe önteni, mésszel (vopna) vagy legalább földdel betemetni” vnb 13 193. 42 Külön meg kell említeni azokat az eseteket, amikor az említett módon (zárójelben) megadott terminusok sinoniminiu ryšiu nesusiję, pvz.: „sveikatos (higienos) mokslo tikslas – kad žmogus kuosveikiausias, išgyventų kuoilgiausią amžių“ Dbrt 30 3. 43 Neįskaitoma žodžio galūnė. 183Terminologija | 2018 | 25 3.1.2. A szinonimákat a vagy kötőszó kapcsolja össze. ez a szinonim terminusok szövegbeli előfordulásának mennyiség szerinti második típusa. E típuson belül hat altípus különíthető el. 3.1.2.1. Lietuviškas arba lietuviškas. Šiuo atveju dažniausiai konkuruoja du savakilmiai terminai: „Per narius kaulai yra sujungti vienas su kitu sausų gyslų ryšeliais arba sausgyslėmis“ Pvs 7 13; „ Patekusios į glitinę kvėpavimo takų plėvę, influencos bacilos randa čia tinkamą dirvą gyventi. Jų veikimo pasėkmė pasirodo glitinių plėvių uždegimas arba slogas, tai yra pirm į glitinę plėvę priplaukia daugiau kraujo, o paskui ji pradeda išdirbti iš savęs daugiau gleivų, kurios sunkesniuose atsitikimuose pavirsta puliais“ ts 34 5. 3.1.2.2. Lietuviškas arba skolinys. Pagrindinis lietuviško ir skolinto sinonimų eilutės narys yra savakilmis terminas: „Jau iš senovės žinoma, kad paskui kiekvieną karą arba jam siaučiant, seka ir vadinamosios karo ligos, kurios seniau išnaikindavo daug daugiau žmonių, negu pats karas. Prie tokių ligų dažniausiai priklauso: <...>, 5) maras arba džuma ir 6) pastyrimo liga arba tetanas (latyn. tetamu)“ ts 1 14. 3.1.2.3. Skolinys arba lietuviškas. Elsőbbséget élvez a kölcsönzött terminus, mellette azonban a litván megfelelője is fel van tüntetve: „a nap visszatérésével együtt visszatért környékünkre, bár nem várt, de már jól ismert vendégünk – a dizentéria, vagyis a vérhas” Db 33 10. 3.1.2.4. Kölcsönszó vagy kölcsönszó. Előfordulnak olyan esetek, amikor mindkét, az említett módon összekapcsolódó szinonima kölcsönszó: „Az ember azért betegszik meg fertőző betegségben, mert testébe különleges, nagyon apró élőlények, úgynevezett mikrobák vagy baktériumok jutnak” svk 1 2. 3.1.2.5. Vegyes eredetű vagy kölcsönszó. A szinonimasor fő tagja vegyes eredetű terminus, szinonimája pedig kölcsönszó: „Ha megfigyeljük ennek a betegségnek a megnyilvánulásait, az a benyomásunk támad, hogy egyáltalán nem új: – ez a közönséges influenza vagy grippe” ts 36 13. 3.1.2.6. Kölcsönszó vagy vegyes eredetű. A hatodik altípusba olyan szinonimasor tartozik, amelynek dominánsa egy kölcsönszó, szinonimája pedig vegyes eredetű terminus: „gripė vagy spanyol betegség”44 Dbrt 178 3. 44 ez a kiadvány címe, magában a szövegben elszórtan a következő terminusokat használják: spanyol betegség, gripė, influenza, influenzabetegség. 184 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt 3.1.3. A szinonimákat vessző kapcsolja össze. ez a szinonimák megadásának egyedi esete – az őshonos eredetű terminus élvez elsőbbséget: „kruvinosios gyviai45, bakterijos yra veikliausios per karščius“ mb 1 11. 3.2. Tų pačių ir skirtingų tekstų medicinos terminų sinoniminiai kapcsolatok. 1918-ban a nagyobb terjedelmű orvosi kiadványokban gyakran több terminust használnak ugyanazon fogalom megnevezésére. Előfordul, hogy ugyanabban a szövegben a szinonimákat felváltva használják. Az ilyen szinonim terminusokat ugyanazon szöveg keretein belül nem nehéz azonosítani. Íme, az alábbi mondatokban ugyanazt a betegséget ugyanabban a szövegben több különböző terminussal nevezik meg, amelyek szinonimikusságához nem fér kétség: (1) „bestingdama vaistinės. tai paskelbiama lietuviams vaistininkams. skapiškyje ne blogiausia vieta aptiekai“ LA 93(141) 3; (2) „tuo-tarpu teįtaisė dar šiuodu skyriu: <...> ir skyrių apsaugoti nuo pasiutimo. <...>. skyrius, kuris darbuojasi apsaugojimu nuo siutligės, skiepys tokius asmenis, kuriems buvo įkandęs arba bent kiek įbrėžęs pasiutęs šuo, jei kitaip pasiutimo liga nebutų galima išvengti“ Dbrt 27 3. azonban, ahogy említettük, a szinonimikus kapcsolatban álló terminusok különböző szövegekben is előfordulnak. Azonosításuk valamivel nehezebb lehet, de lehetséges. Ebben az esetben a különböző szövegekben ugyanazt a fogalmat megnevező orvosi terminusok közötti kapcsolatot a szövegek minų vartojimo kontekstu, tame pačiame tekste greta pateiktais sinonimais, įvardijamosios sąvokos požymiais (jei tokie nurodomi tekste) ir pasitelkiant tematikája, terpapildomą šaltinį, pavyzdžiui, LkŽe vagy dalykinę literatūrą alapján lehet megpróbálni megállapítani. Először hasonlítsuk össze a különböző kiadványok publikációiból származó, több szinonim anatómiai terminus konkrét példáit. Bél – grobas (lat. intestinum); gyomor – vėdarėlis (lat. ventriculus). A Dabarties, a Tėvynės sargas és az Aušros Vartų kalendoriaus publikációiban a grobai és žarnos anatómiai terminusokat ugyanabban az „a gyomortól kezdődő, csőszerű emésztőrendszeri rész” jelentésben használták, míg a skilvys és vėdarėlis terminusokat „gyomor” jelentésben: (1) „a torokban nátha jelentkezik, éppúgy, mint a gyomorban és a belekben” Dbrt 178 3; (2) „A betegség nagyon változatos: az egyik betegnél a betegség inkább a tüdőt, a torkot és az orrot támadja meg, a másiknál – a gyomrot és a beleket” ts 36 14; (3) „Ma már kimutatták, hogy a tífusz bacilusai a gyomron és a beleken keresztül jutnak a szervezetbe, különösen mikrobákkal szennyezett víz fogyasztásakor” Avk 51. 45 LkŽe 1 gyvis 4. „paraziták“. 185Terminologija | 2018 | 25 Mi teszi tehát lehetővé, hogy a žarna és grobas, valamint a skilvis és vėdarėlis terminusokat szinonimáknak tekintsük? Először is, három szöveg ugyanazokról a fertőző betegségekről – influenzáról és dizentériáról – ír, és az e betegségek által érintett ugyanazon szervek megnevezései egymás mellett szerepelnek – (1) gyomor és belek, (2) has és belek, (3) has és belek. Másodszor, LkŽe grobas 3. „bél”, 1 has, lásd vėdaras 4. „gyomor”, skilvis 3. „gyomor”. ízület – narys (lat. articulatio). A „Žmogaus kaulai” és az „oda” című tavaszi publikációkban szinonimaként használják a csontrendszer szervének – a csontok összekapcsolódásának helyének – megnevezéseit: (1) „azokat a helyeket, ahol a csontok szabadon kapcsolódnak egymáshoz, ízületeknek nevezik” Pvs 7 13; (2) „a bőr rugalmas. Megnyúlik, amikor behajlítjuk az ízületeket, és összehúzódik, amikor kiegyenesítjük őket” Pvs 10 12. Miből lehet arra következtetni, hogy a narys és a sąnarys terminusok szinonimák? A legegyszerűbb mód annak ellenőrzésére, hogy ezek a terminusok szinonimák-e, ha egyszerűen fellapozzuk az LkŽe-t, amelyben a narys szó első jelentése „sąnarys” (ízület). Egy másik módszer az említett terminusokat használó szövegek tematikája (ebben az esetben mindkét mondat az emberi anatómia területéről szóló cikkekből származik). Ebben szintén segít a terminusok használatának kontextusa. Az első mondat azokról a helyekről ír, ahol a csontok összekapcsolódnak46, hasonlítsuk össze az Emberi anatómia tankönyvének mondatát: „a csontok összes összeköttetése folytonos összeköttetésekre és ízületekre oszlik. <...>. az ízületekre jellemző vonás – a kapcsolódó csontok közötti rés“ (stropus, tamašauskas, Paužienė 2005: 98). A második mondat az ízületek egyik tulajdonságát – a mozgást, azaz a hajlítást és a nyújtást – említi. Hasonlítsuk össze az említett tankönyv egy másik mondatát: „a csontkapcsolatok legfontosabb tulajdonsága a mozgás” (Stropus, Tamašauskas, Paužienė 2005: 98). Így az elmondottak alapján kijelenthető, hogy különböző szövegekben a nariai és sąnariai terminusok ugyanazt az anatómiai fogalmat, a „csontkapcsolatot” nevezik meg. A torok – koserė (lat. pharynx, larynx). E. Draugelis és A. Vileišis orvosok Tėvynės sarge című lapban közzétett cikkeiben szinonimaként használják a légzőszervrendszer szervét – a gégét – megnevező terminusokat: (1) „A torok kissé kipirosodott, nyeléskor vagy köhögéskor fájdalmat érzett”; „a koserė kipirosodik és kissé megduzzad” TS 36 14; (2) „a szája kiszárad, és nyeléskor fáj a torka” TS 34 6. A gerklė és koserė terminusok két különböző szövegből származnak, amelyek ugyanarról a betegségről – az influenzáról – szólnak; ennek egyik tünete – a torok 46 itt és az illusztráló mondatokban általam aláhúzva – P. Z. 186 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt a fájdalom – mindkét szöveg mondataiban szerepel. ezenkívül e terminusok jelentését az LkŽe-ben is ellenőrizték: gerklė 1. „a nyak elülső része (pharynx, larynx)” és koserė 1. „torok”. Ez lehetővé teszi annak állítását, hogy az említett terminusok szinonimák. 1918-ban az orvosi publikációk fő témáját a fertőző betegségek képezték, ezekről írtak a legtöbbet, így az elnevezésükre is számos terminust használtak. el kell mondani, hogy a fertőző betegséget nemcsak a különböző publikációkban nevezik eltérően, hanem ugyanabban a szövegben sem elégednek meg egyetlen terminussal – az adott betegség jelzői eleme változik – limpanti / limpančioji / limpama / limpamoji / užkrečiama / už(si)krečiamoji / užkrėčiamoji liga: „időről időre elterjednek nálunk a ragályos betegségek, amelyekkel nemcsak a családok, hanem egész falvak is megfertőződnek” kk 69; „A ragályos betegségek elleni védekezéshez nem elegendők a jó szándékok” kk 69; „ezért, hogy a ragályos betegségek ne terjedjenek, a házat és az udvart, az ágyneműt és a fehérneműt tisztán kell tartani” kk 74; „hogyan óvjuk meg magunkat a ragályos betegségektől?” mb 1 11; „A kórház mellett felállítottak egy fertőtlenítő intézetet; ezért most már ezen a módon is lehet irtani a fertőző betegséget” Dbrt 11 3; „fertőző betegségekben szenvedő betegek” Dbrt 96 3; „a rózsa fertőző betegség” ts 10 14; „igyekezzetek elkülöníteni a fertőző betegségben szenvedőket” ts 5 15; „a kiütéses tífusz – veszélyes fertőző betegség” ts 1 14; „ide tartozik a fertőző betegségek elleni oltás is” Dbrt 27 3. kruvinoji – kruvinoji liga – krauligė – raudonoji (latinul dysenteria). A korabeli gyakori fertőző betegségnek – amelyet ma görög eredetű szóval dizentériának neveznek – szintén több elnevezése volt. az alábbi öt különböző szöveg mondataiban említett terminusok ugyanazt a betegséget jelölik, vö.: (1) a kruvinoji (desinterija) ragályos betegség. A belekben kezdődik: eleinte ritkán, később nagyon és sűrűn megindítja a székletet mb 1 11, (2) „E hónap 18-án a vilniusi katonai hatóság épületének üléstermében ülés volt, amelyen a kruvinoji betegség leküzdésére irányuló intézkedésekről beszéltek. <...>. a legyek terjesztik a kruvinoji betegséget” Dbrt 79 3; (3) „Az elmúlt évben nagyon elterjedt volt a kruvinoji, különösen akkor volt ismert, amikor az idő felmelegedett, nyáron” Db 20 4; (4) „Dizentéria vagy kruvinoji. <...>. Abban nyilvánul meg, hogy az ember véres hasmenést kap” ts 2 16; (5) „Megállapították, hogy a krauligė nyár közepén és az ősz első időszakában jelenik meg: július, augusztus és szeptember hónapjaiban. <...>. A betegség könnyen felismerhető. Hidegrázással, hányással és hasmenéssel kezdődik. Kezdetben a széklet egyszerű hasmenéshez hasonlít. De hamarosan hasi fájdalom lép fel, és a székletürítés után némi nyálka távozik vérrel. A véres hasmenés elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze a végbélnyílás jó 47 Az eredetiben ritkítva. 187 Terminológia | 2018 | 25 (6) „Tavaly ilyenkor a mi vidékünkön nagyon elterjedt volt a vörös betegség, és még több tucat embert is ledöntött a lábáról” Db 44 14. Az első, második, negyedik és ötödik szöveg mondataiban a kruvinoji és desinterija, kruvinoji liga és kruvinoji, dizenterija és kruvinoji, valamint a krauligė és kruvinoji terminusok szinonimikusságához nem fér kétség – a szövegben vagy egymás mellett, vagy váltakozva használják őket. ellátása47” Dbrt 98 3; a hatodik szöveg raudonoji terminusa nehezebben értelmezhető, mivel ez a terminus egyetlen előfordulási esete. Tehát a raudonoji szintén „dizentériát” jelent? Az 1918-as cikkekben, amelyek a betegségekről írnak, rendszerint feltüntetik azok jellegzetes jeleit, az úgynevezett betegségtüneteket. Így az első szöveg mondatában az áll, hogy a véres hasmenésben megbetegedve „nagyon és gyakran ürül a széklet”; A második szöveg mondatában megjegyzik, hogy a betegséget a legyek terjesztik; A negyedik szöveg mondatában az szerepel, hogy a betegnél véres hasmenés kezdődik; Az ötödik szöveg mondataiban az áll, hogy a beteg hasmenést kap, fáj a hasa, és véres nyálka jelenik meg a székletében. Tehát a fent említett szövegekben leírt betegség tünetei azonosak. Az Orvosi enciklopédia adatai szerint a dizentériát „gyakrabban nyáron és ősszel kapják el; ekkor a vérhast még a legyek is terjesztik”, a betegnek görcsöl a hasa, megindul a hasmenés, nyálka, néha vér jelenik meg a székletben” me i 201. Azt, hogy a betegséget legyek terjesztik, a második szöveg mondata is megjegyzi: „a legyek elterjesztik a kruvinoji ligą”, azt pedig, hogy ez a betegség a meleg évszakban a leggyakoribb, a harmadik LkŽe žodis kruvinoji fiksuotas kaip medicinos terminas su pažyma med., kurio pirmoji reikšmė yra „dezinterija“. iš trijų tame žodyne pateiktų žodžio krauligė reikšmių (1. „galvijų liga, pasireiškianti kraujuotu šlapiniszöveg mondata jelzi: „köztudott, hogy a levegő felmelegedésekor, nyáron”. []} musi“, 2. „vérbetegség“48, 3. „véres (?)“) és a raudonoji szó két jelentése közül (raudonoji 1. „dizentéria, véres“, 2. lásd raudonligė 1. „a sertések ilyen fertőző betegsége (erysipelas suis)“) ebben az esetben bennünket csak e szavak „véres“ jelentése érdekel. ezért állítható, hogy hat különböző szövegben a kruvinoji, kruvinoji liga, krauligė és raudonoji terminusok ugyanazt a betegséget – a dizentériát – nevezik meg, tehát szinonimák. éhség- / kiütéses / foltos / foltos tífusz (lat. typhus exanthematicus). A háború idején leggyakrabban pusztító betegség a foltos tífusz volt. Az 1918-as orvosi cikkek szerzői több kifejezéssel nevezték: 48 a vérképző szervek betegsége. 194 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt 7. Az 1918-as orvosi szövegekben a szinonímia a terminusok közötti szemantikai kapcsolatok gyakori típusa. Nem ritkák az ugyanabban a szövegben szinonim kapcsolatban álló terminusok. Egymás mellett vagy felváltva használják őket. A mellérendelt szinonimákat két fő módon adják meg: zárójelben vagy a vagy kötőszóval összekapcsolva. 8. Az ugyanazon szöveg határain belül a szinonim terminusok azonosítása nem nehéz – ebben segítségünkre van a már említett – mellérendelt vagy vegyes – használatuk. Ezzel szemben a különböző szövegek terminusai közötti szinonim kapcsolatot nehezebb megragadni. Ez a kapcsolat a szövegek tematikája, a terminusok használati kontextusa, az ugyanabban a szövegben alkalmazott szinonimák, a megnevezett fogalom jellemzői és további források (pl. LkŽe, tankönyvek) alapján állapítható meg. 9. A terminusok szinonímiája és variánssága az akkori orvosi terminológia ingadozásáról tanúskodik, továbbá, úgy vélem, arról is, hogy az írók fő célja a betegségekre, azok tüneteire és kezelésére vonatkozó információk közérthető, az egyszerű olvasó számára is érthető átadása volt, míg a kifejezésmódra kevesebb figyelmet fordítottak; emellett a variánsok egy része szerkesztési és kiadói hiba lehet. Minden szerző az egyik vagy másik fogalom megnevezésére az általa ismert terminusokat használta, és ez szintén hatással volt a szinonimák megjelenésére. 10. A vizsgált terminológiára kétségtelenül hatott az élő nyelv – az 1918-as szövegekben számos, az élő nyelvhasználatból átvett terminus található, pl.: kruvinoji „véres”, raudonoji „vörös”, krauligė „vérbetegség”, slankstas „csigolya”, slogas „nátha”, gyduolė „gyógyító asszony”, pribuvėja „bába”, grobas „koporsó”, krimslys „őrlőfog”, koserė „köhögés”, lėlelė „a szem pupillája (pupilla)”, ryšelis „köteg”, skilvis „gyomor”, žvyna „pikkely”, atmatai „salakanyag”, suputimas „duzzanat, megdagadás”, laužymas „szúró fájdalom, fájdalom”, kraujo vaikščiojimas „vérkeringés”, diegas „kezdemény, csíra (betegségé)”, plaišena (terminologizálódott szó), įvardijamos daugiausia rūšinės sąvokos yra nepakankamai aiškios, pvz.: ausų užkaitimas, plėvės užkaitimas, šonkaulių užkaitimas, vidurių sluoga, vidurių sugedimas, kvėpavimo takų slogas, skilvio sugedimas. užkaitimas „gyulladás”, liginimas „ápolás”. Ezenkívül szemléletes terminusok is előfordulnak, pl.: kraujo vaikščiojimas „vérkeringés”, krūtinės kamaraitė „mellkasi kis kamra”, niežų krūmas „rühesség bokra”, prakaito skylutė „izzadságpórus”, sausų gyslų ryšelis „száraz inak kötege”. 11. A vizsgált szövegekben még meglehetősen sok pontatlan orvosi terminus található, amelyekkel 12. Már 100 évvel ezelőtt is számos olyan terminust használtak az orvosi, egészségügyi és gyógyítási kérdésekről író szerzők, amelyek változatlanul bekerültek az orvostudomány mai nyelvébe és terminológiájába, ez a terminológia azonban litvánosságában, szemléletességében, valamint jelentéseinek és kifejezésmódjának változatosságában eltér a mai litván orvosi terminológiától. 195Terminologija | 2018 | 25 A FŐBB FORRÁSOK RÖVIDÍTÉSEI Avk – Aušros Vartų Dbrt – Dabartis Db – Darbo balsas Fr – Farmaceutų kalendorius kk – Kauno LA – Lietuvos aidas mb – Moterų balsas reikalai Pvs – Pavasaris FŐBB FORRÁSOK A kérdőív ügyében. – a vezetőség – Farmaceutų reikalai, 1918, január (1. sz.), 3–4. Védekezés a vérhas ellen és annak kezelése a keleti főparancsnok területén. – (a Lietuvos krašto című lapból). – Dabartis, 1918. június 13. (71. sz.), 3. Védekezés a ragályos betegségek, különösen a vérhas ellen. – írta dr. Minkevičia, a vilniusi Savičo Kórház orvosa. – (A litván vidékről). – Dabartis, 1918. július 31. (98. sz.), 3. Felhívás Litvánia gyógyszerészeihez / a vilniusi litván gyógyszerészek tanácsának elnöke, Steponas Nasvytis, titkára, Stasys Bytautas. – Lietuvos aidas, 1918. december 6. (150. sz.), 3. Avižonis Petras. Higiénia. – D-ras med. P. Avižonis. – Darbo balsas, 1918. december 24. (56. sz.), 3–4. Itt megnyílt J. Stuko gyógyszerész patikája..., Kupiškis. – Žinąs. – (Hírek Litvániából. Vegyes hírek). – Lietuvos aidas, 1918. december 11. (154. sz.), 5. Itt minden plébánián annyira elterjedt a spanyol betegség..., Kaišiadoriai jár. – Krumplys50. – Pavasaris, 1918. november 1. (9. sz.), 18. Orvosok és szülésznők hiánya. – o. Žl.51 – (A mi híreink. Žagarė). – Darbo balsas, 1918. április 11. (16. sz.), 11. Az orvosok szervezkedése. – A. trainaitis. – Farmaceutų reikalai, 1918. január (1. sz.), 7. Dėku Dievui, jau gydytojų turime keletą..., utena. – (iš Lietuvos krašto). – Vienybė, 1918, rugsėjo 24 (Nr. 36), 562. A homeopátiás gyógyszertárakról. – J. Pundinas. – Lietuvos aidas, 1918. október 11. (103. sz.), 2. A foltos tífusz elleni küzdelemről, Švenčionys. – (A Lietuvos krašto című lapból). – Dabartis, 1918. március 19. (34. sz.), 3. A gelvonyisi kórház létesítéséről. – P. D.52 – (a Lietuvių centralinio komiteto című lapból). – Tėvynės sargas, 1918. június 21. (24. sz.), 4. Litvánia egészségi állapotáról. – (Hírek Litvániából. A Litván Tanács hírei), – Lietuvos aidas, 1918. október 5. (98. sz.), 3. A kiütéses tífuszról. – Š. pap,53 – Dabartis, 1918. április 17. (13. sz.), 193–194. Nagy litván kórház Vilniusban. – Lietuvos aidas, 1918. szeptember 5. (83. sz.), 2. Dr. D. Alseika54. hogyan óvjuk meg magunkat a ragályos betegségektől? – Sveikata, 1918. december 25. (1. sz.), 2. D-ras D. Alseika. az egészségügy ügyei Litvániában. – Sveikata, 1918. december 25. (1. sz.), 1–2. Draugelis Eliziejus. Az új betegség. – Dr. e. Draugelis. – Tėvynės sargas, 1918. október 30. (36. sz.), 13–14. Draugelis Elizejus. Tífusz. – D-ras E. Draugelis. – Aušros Vartų kalendorius 1919: Ajándék a falusi és városi litván katolikus családoknak. III. évfolyam. Szerkesztette Liūdas Gira, Vilnius: Žinynas, 1918, 50–54. Gyógyszerészeknek!. – A Litván Gyógyszerészek Szövetségének tagjai: J. tartila, J. Putna, k. markūnas. – Lietuvos aidas, 1918. május 25. (61. sz.), 2. Gyógyszerészeknek. – kast. stašys55. – Lietuvos aidas, 1918. június 25. (71. sz.), 2. A gyógyszerészek ügyeiben. – Ainis56. – Darbo balsas, 1918. szeptember 27. (37. sz.), 4–5. 50 Bronius Stosiūnas? 51 Ona Žlabytė. 52 Povilas Dogelis. 53 Juozas Šnapštys? 54 Danielius Alseika. 55 Konstantinas Stašys. 56 Juozas Pronskus. kalendorius svk – Sveikata ts – Tėvynės sargas vnb – Vienybė 196 Palmira Zemlevičiūtė | Orvosi terminológia 100 évvel ezelőtt A gyógyszerészek ügyében. – Ainis. – Lietuvos aidas, 1918. november 27. (142. sz.), 3. Felcser. – Žiedelis57. – (saját híreink. Naujamiestis). – Darbo balsas, 1918. augusztus 7. (30. sz.), 11–12. Az orvosok letelepedése. – (saját tudósításunk. Vilnius). – Darbo balsas, 1918. augusztus 30. (33. sz.), 8. Az orvosok figyelmébe. – ugyanott. – Lietuvos aidas, 1918. október 31. (120. sz.), 4. Az orvosok és gyógyszerészek tájékoztatására. – seini ember. – (Hírek Litvániából. Az egész országból. Különféle hírek). – Lietuvos aidas, 1918. július 18. (80. sz.), 3. Influenza, vagyis spanyolnátha. – Alfred s. radtke. – (Litvánia vidékéről). – Dabartis, 1918. november 1. (178. sz.), 3. A véres férfi reggeli vezető hatalmi területén való dörgés. – (Litvánia vidékéről). – Dabartis, 1918. július 2. (79. sz.), 3. A higiénia tudománya és iskoláink. – ibis58. – Lietuvos aidas, 1918. április 20. (47. sz.), 2. spanyol betegség. – eglaitė. – (a mi tudásunk. Biržai). – A Munka Hangja, 1918. november 13. (44. szám), 15. Aglonából (Oroszország) Vilniusba hazahozták a J. Buzelis doktor vezette litván kórházat... – (A tudás hírei. Vilniusi krónika). – A Haza Őre, 1918. június 14. (23. szám), 9. A kaunasi városi kórházból. – (Litvánia vidékéről). – A Jelen, 1918. július 28. (96. szám), 3. A gyógyszerész kollégákhoz! – Provizor. Z. KŪZAVAS59. – Lietuvos aidas, 1918. július 11. (77. sz.), 2–3. Gyógyszerészeti egyesületet alapított, Vilnius. – (Litvánia vidékéről). – Dabartis, 1918. szeptember 24. (145. sz.), 4. Hogyan védekezzünk a fertőző betegségek ellen? – o. A.60 – Moterų balsas, 1918. július (1. sz.), 11–12. A nyelv tisztítása. – L. G. – Tėvynės sargas, 1918. március 5. (9. sz.), 1–2. Kaunas városi kórháza. – (Litvánia vidékéről). – Dabartis, 1918. január 24. (11. sz.), 3. Litván orvosok. – (Litvánok külföldön). – Lietuvos aidas, 1918. január 24. (11. sz.), 4. A Litván Egészségügyi Segélyegylet kórháza. – (Hírek Litvániából. Vilniusban). – Lietuvos aidas, 1918. október 18. (109. sz.), 3. A Litván Egészségügyi Segélyegylet Poliklinikája és Kórháza november 3-án ... hivatalosan megkezdte működését ... – (Hírek Litvániából. Vilniusban). – Lietuvos aidas, 1918, november 13. (130. szám), 5. A Litván Egészségügyi Segélyegylet poliklinikája és kórháza Vilniusban. – (híreink. Vilnius). – Darbo balsas, 1918, november 6. (43. szám), 13–14. A Litván Egészségügyi Segélyegylet Poliklinikájának és Kórházának... felszentelésére e vasárnap került sor... – a szövegben: Vaižgantas beszéde. – (Hírek Litvániából. Vilniusban). – Lietuvos aidas, 1918, november 5. (123. szám), 4. Litván gyógyszertárak. – Tábl. – Lietuvos aidas, 1918. január 22. (10. sz.), 4. Betegségek. – kazys kairys. – (híreink. ilguva). – Darbo balsas, 1918. november 13. (44. sz.), 14. Betegségek. – sietynas. – (A mi híreink. Žemaitkiemis). – A munka hangja, 1918. április 18. (17. sz.), 11. A hazatérőink. – 61. o. – Lietuvos aidas, 1918. november 17. (134. sz.), 2. A kis Skapiškis városka a Mituva partján fekszik... – P. Gužas. – (Hírek Litvániából. Az egész országból. Különféle hírek). – Lietuvos aidas, 1918. szeptember 28. (93. sz.), 3. Bőr. – J. t. – Pavasaris, 1918. november 23. (10. sz.), 12–13. Az őrültek háza. – (Litvánia vidékéről). – Dabartis, 1918. február 21. (23. sz.), 3. izmok. – J. t. – Pavasaris, 1918. október 16. (8. sz.), 11–12. őrizzük egészségünket és életünket. – L. N.62 – Lietuvos aidas, 1918. április 9. (42. sz.), 1–2. óvakodjunk a betegségektől. – A. Žansparnis63. – Darbo balsas, 1918. május 9. (20. sz.), 4–5. a nap visszatértével együtt visszatért vidékünkre... a vérhas, vagyis a dizentéria.... – mindenki által ismert. – (értesüléseink. Gruzdžiai). – Darbo balsas, 1918. augusztus 30. (33. sz.), 10–11. újabb egy tevékeny értelmiségi férfival gyarapodtunk,.... – P. b. – Pavasaris, 1918. szeptember 1. (5. sz.), 21. 57 Jonas Kvietkauskas. 58 Jonas Basanavičius. 59 Zenonas Kuzavas. 60 Ona Adomaitytė. 61 Kazys Strazdas? / Stanislovas Sarapas? / Antanas Kvedaras? 62 Liudas Noreika. 63 Juozas Gendrėnas. 197 Terminológia | 2018 | 25 egészségügyi bizottság a Litván Tanács mellett. – (Hírek Litvániából. Vilniusban). – Lietuvos aidas, 1918. június 29. (73. sz.), 3. az egészségügyi bizottság kezdeményezésére ... összehívták az 5. Xii. városi orvosgyűlés... – Z. – (híreink. Šiauliai). – Darbo balsas, 1918. december 31. (57. sz.), 3. egészségügyi ügyek a keleti főparancsnok területén. – (Litvánia vidékéről). – Dabartis, 1918. március 2. (27. sz.), 3. egészségügyi ügyben. – kar. Dy-n-a. – Lietuvos aidas, 1918. szeptember 14. (87. sz.), 2. Egy s más a betegségekről és a higiéniáról. – m-lis. – Kaunasi kalendárium az 1919. évre. tizenharmadik évfolyam. Kaunas, 1918. Idén 69–74. ősszel hozzánk is elérkezett... a „spanyol betegség”... – Kuliškis64. – (Litvániából). – Vienybė, 1918. november 13. (43. szám), 675–676. taip pat svarbus reikalas. – Tėvynės sargas, 1918, rugpjūčio 4 (Nr. 28), 2. Nemzet és nyelv. – Nr. – Lietuvos aidas, 1918, liepos mėn. 16 d. (Nr. 79 (127)), 1–2. A nemzet egészsége és a háború. – Z.65 – Lietuvos aidas, 1918, kovo 23 (Nr. 36), 1–2. Traupis városkában ősz elejétől az emberek tífuszban (kiütéses tífuszban) kezdtek megbetegedni... – Jaunas mokytojas. – (Hírek Litvániából. Az egész országból. Különféle hírek). – Lietuvos aidas, 1918, kovo 16 (Nr. 33), 3. A száműzöttek visszatérésének rendje és a karanténok. – A. r.66 – Lietuvos aidas, 1918. április 18. (46. sz.), 2. Az ukmergéi járásban kiütéses tífusz tombol... – A. Ž. – (Litvániában. Különféle hírek). – Tėvynės sargas, 1918. május 8. (18. sz.), 10. A gyógyszerészeti tanulók kérdéséről. – J. P. – Lietuvos aidas, 1918. december 12. (155. sz.), 2–3. Gyógyszerészeti ügyek. – (Litvánia vidékéről). – Dabartis, 1918. augusztus 3. (101. sz.), 3. Gyógyszerügyek a keleti főparancsnok területén. – (Litvánia vidékéről). – Dabartis, 1918. június 13. (71. sz.), 3. Vileišis Antanas. A háborús betegségekről. – Dr. A. Vileišis. – Tėvynės sargas, 1918. december 29. (1. sz.), 14–15., január 17. (2. sz.), 15–16. Vileišis Antanas. A tüdővészről. – A. Vileišis doktor. – Tėvynės sargas, 1918. február 19. (7. sz.), 14–15. Vileišis Antanas. Hogyan éljünk, hogy egészségesek maradjunk. – Dr. A. Vileišis. – Tėvynės sargas, 1918. január 29. (4. sz.), 14–15., február 5. (5. sz.), 15. Vileišis Antanas. Mi az influenza, és mitől alakul ki? – Dr. A. Vileišis. – Tėvynės sargas, 1918. október 16. (34. sz.), 4–8. vileišis Antanas. milyennek kell lennie a beteg gyermekek gondozásának. – D-ras A. vileišis. – Tėvynės sargas, 1918. április 11. (14. sz.), 13–14., május 29. (21. sz.), 11., július 10. (26. sz.), 11–12., szeptember 18. (30. sz.), vileišis Antanas. 11–13. Rühesség. – D-ras A. vileišis. – Tėvynės sargas, 1918. április 11. (14. szám), 13. vileišis Antanas. rózsa. – A. vileišis doktor. – Tėvynės sargas, 1918. március 16. (10. szám), 14. vileišis Antanas. trachoma. – A. vileišis doktor. – Tėvynės sargas, 1918. március 23. (11. szám), 14. Žagarėben három orvos, 1 felcser és egy bába telepedett le; Žagarėn megnyílt a Kazlauskas gyógyszertára... – Lietuvos Ainė. – (A mi híreink. Žagarė). – Darbo balsas, 1918. október 10. (39. sz.), 12. Az ember csontjai. – J. t.67 – Pavasaris, 1918. október 4. (7. sz.), 12–13. Az emberek egészsége Litvániában. – Vienybė, 1918. július 4. (24. sz.), 367–368. Egy szó az egészségről. – rumšišk. tanító. – Dabartis, 1918. március 9. (30. sz.), 3. Pillantás a jövőbe. – N-is állomás. – A gyógyszerészek ügyei, 1918. január (1. sz.), 2–3. SEGÉDFORRÁSOK ALeW – Altlitauisches etymologisches Wörterbuch. band 1 A–m, band 2. N–Ž, band 3. verzeichnisse un indices. unter der Leitung von Wolfgang Hock, Hamburg: baar, 2015. Alm – Alminauskis k. Die Germanismen des Litauischen I. Die deutschen Lehnwörter im Litauischen, kaunas: Szent Kazimiero draugijos knygynas, 1931. Čep – Čepienė N. Lietuvių kalbos germanizmai ir jų fonetinės ypatybės, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. 64 Stanislovas Durskis. 65 Vincentas Zajančkauskas. 66 Andrius Rondomanskis? 67 Jurgis Talmantas? 198 Palmira Zemlevičiūtė | Medicinos terminija prieš 100 metų DvLkŽ – Križinauskas J., Smagurauskas St. Didysis vokiečių–lietuvių kalbų žodynas 1–2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006. LeW i – Ernst Fraenkel litván etimológiai szótára. Bd. 1, Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1955. LeW ii – Ernst Fraenkel litván etimológiai szótára. Bd. 2, Heidelberg: Carl Winter Universitätsverlag, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1955. Litván álnevek: a litván sajtó 1990-ig használt álneveinek jegyzéke 1. Szerzők. Összeállította és szerkesztette dr. Jonas Mačiulis, Vilnius: LNB, 2004. Litván álnevek: a litván sajtó 1990-ig használt álneveinek jegyzéke 2. Álnevek szótára. összeállította és szerkesztette: docens dr. Jonas Mačiulis, Vilnius: LNB, 2004. Litván bibliográfia = Litvánia bibliográfiája = Litauische bibliographie / Litván időszaki kiadványok publikációi = Litván időszaki kiadványok publikációi = Publikationen der Litauischen Periodika: 1918. D. 1. Készítette: Osvaldas Janonis, Kaunas: Kaunasi Megyei Nyilvános Könyvtár, 2001. LLkŽ – Vaitkevičiūtė V. Lengyel–litván szótár, Vilnius: Mokslas, 1979. LkPŽ – kregždys r. A litván nyelv polonizmusainak szótára = Słownik polonizmów w jezyku litewskim (studia etymologica baltica ii). tudományos szótár, vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2016. LkŽe – Litván nyelv szótára (i–XX, 1941–2002), elektronikus változat, vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. – www.lkz.lt me i, ii – Orvosi enciklopédia 1–2, vilnius: Állami Enciklopédia-kiadó, 1991, 1993. PrW i – H. Frischbier porosz szótára, Keletés Nyugat-Poroszország provincializmusai ábécérendben. első kötet. A–k, berlin: verlag von th. Chr. Fr. enslin, 1882. skar – skardžius Pr. A szláv jövevényszavak az ólitvánban. – Tauta ir žodis 7, 1931. Šlt – [A. Vileišis dr.] Egészségügyi dolgok. Az emberi test nedveiről. – Šaltinis 29, 1914, 435–437. tŽŽ – Idegen szavak szótára. szerkesztőbizottság: Angelė Kaulakienė et al., Vilnius: Alma littera, 2013. vLe IV, XIII, XVII, XXII, XXIII, XXV – Általános litván enciklopédia, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Intézet, 2003, 2008, 2010, 2012, 2013, 2014. Zemlevičiūtė P. 2009: A litván orvosi terminológia fejlődése a 19. század végén – a 20. század elején. Doktori disszertáció, Kaunas: a Vytautas Magnus Egyetem kiadója. ESzOR I, II – Vasmer, M. Az orosz nyelv etimológiai szótára 1–2, Moszkva: Progressz, 1964, 1967. LITERATŪRA Andriušis A. 2006: Lietuvos medicinos istorijos apybraiža. mokomoji knyga, vilnius: vilniaus universiteto l-kla. bunevičiūtė L. 2000: Atributiniai veiksmažodinių daiktavardžių junginiai. – Žmogus ir žodis 2, 10–15. ermanytė i. 2008: Antonimai ir antonimija, vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Gaivenis k. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, vilnius: Lki leidykla. Gira L. 1918: kalbos gryninimas. – L. G. – Tėvynės sargas 9, 1–2. Grinius k. 1918: tauta ir kalba. – Nr. – Lietuvos aidas 79(127), 1–2. Jakaitienė e. 2010: Leksikologija, vilnius: vilniaus universiteto leidykla. keinys st. 2005 [1975]: Priesaginė lietuviškų terminų daryba. – Keinys St. Dabartinė lietuvių terminologija, vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 21–76. micelmacheris v. 1959: Sveikatos apsauga Lietuvoje 1918–1919 m., vilnius: valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. miliūnaitė r. 2009: Dabartinės lietuvių kalbos vartosenos variantai, vilnius: Lietuvių kalbos institutas. mitkevičienė A. 2004: v. Dubo visuotinės literatūros vadovėlio terminų variantai. – Terminologija 11, 119–144. mitkevičienė A. 2006: Literatūros mokslo terminų antonimija 1922–1942 m. – Terminologija 13, 134–148. mitkevičienė A. 2015: 1918–1940 metų lietuvių literatūros mokslo terminai. Daktaro disertacija, vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Petronytė A. 1995: Lietuvos sveikatos departamento sukūrimas 1918–1920 m. – Acta musei historiae medicinae et pharmaciae Lithuaniae ii, kaunas, 118–124. stakulienė s. 2001: Lietuviškoji medicinos periodika: ištakos ir raida Lietuvoje iki XX a. trečiojo dešimtmečio. – Knygotyra 37, 220–233. Prieiga per internetą: http://etalpykla.lituanistikadb.lt/afedora/get/ Lt-LDb-0001:J.04~2001~1367156338542/Ds.002.0.01.ArtiC. stakulienė s. 2007: Lietuviškos farmacijos periodikos ištakos ir raida Lietuvoje iki XX a. penktojo dešimtmečio. – Knygotyra 49, 122–137. Prieiga per internetą: www.zurnalai.vu.lt/knygotyra/article/ download/8017/5887. 199Terminologija | 2018 | 25 stropus r., tamašauskas k. A., Paužienė N. 2005: Žmogaus anatomija. Antrasis pataisytas ir papildytas leidimas, kaunas: vitae Litera. tercijonas v. 1968: sveikatos apsauga. – Lietuvių enciklopedija Xv. Lietuva, south boston: Lietuvių enciklopedijos leidykla, 122–126. vaišvilienė r. 2013: Lietuviškai medicinos mokslo periodikai – 100 metų. – Medicinos teorija ir praktika 19(2), 208–213. Prieiga per internetą: http://www.mtp.lt/files/mtP2-18str-208-213psl.pdf. Župerka k. 1983: Lietuvių kalbos stilistika, vilnius: mokslas. Ахманова О. С. 2005: Словарь лингвистических терминов, Москва: КомКнига. Даниленко В. П. 1977: Русская терминология: опыт лингвистического описания, Москва: Наука. Татаринов В. А. 2006: Общее терминоведение: энциклопедический словарь, Москва: Московский Лицей. MEDIcAL TERMINOLOGy 100 yEARS AGO the paper deals with terms collected from over eighty popular science and informational articles on medicine and health published in Lithuanian periodicals (mainly newspapers) in 1918. terms are analysed in respect of the meaning and expression. some specialized medical periodicals ceased in 1918, therefore general publications – Moterų balsas, Darbo balsas, Dabartis, Vienybė, Lietuvos aidas, Pavasaris and Tėvynės sargas – started publishing information on the most important health issues, mainly infectious diseases (dysentery, typhus, influenza, etc.), their treatment and patient care. over 700 different terminological units were collected from the texts researched. 66% of terms are purely Lithuanian words, 17% are foreign words (mainly borrowings of Greek (apopleksija (apoplexy), bakterijos (bacteria)) and Latin origin (kamparas (camphor), daktaras (doctor)) and another 17% are words of mixed origin (hybrids (aptiekininkas „vaistininkas“ (pharmacist), operacinė (operating-room) and complex terms having elements of different origin (valgio virinamieji organai „virškinimo organai“ (digestive tract), ispanų liga „influenca“ (influenza)). the terms researched name body parts and organs, diseases, medical devices, persons, medical institutions and abstract concepts of medicine. one-word terms which are simple words of Lithuanian origin are quite rare (akis (eye), galva (head), plaučiai (lungs)). the majority of terms researched are derivates (nugarkaulis (backbone), kosulys (cough), niežai (scabies), gydytojas (doctor), ligoninė (hospital)). two-word terms are most frequent (tulžies pūslė (gall bladder), dėmėtoji šiltinė (spotted fever), ricinos aliejus (castor oil), vaistinės padėjėjas (pharmacy assistant), rentgeno kabinetas (X-ray room), three-word terms (vidurių šiltinės mikrobas (typhoid fever microbe), raudonojo kryžiaus ligoninė (red Cross hospital)) are not very common. there are quite a few synonymous terms in the researched texts (kruvinoji and dizenterija (dysentery), aptieka and vaistinė (pharmacy)). synonymous terms can be easily identified in the same text because they are used either together or interchangeably. it is more difficult to identify the synonymy between terms from different texts, in such cases the subject of a text, synonymy within the same text, features of the concept or an external source (for instance, LkŽe (Lithuanian Language Dictionary)) may help. in 1918 quite a few medical terms had alternative versions. Phonetic and orthographic variants are common (krūtinė and krutinė (chest), skarlatina and škarletina (scarlet fever), džiova and dziova (tuberculosis) irmedė and irmedė (influenza)), morphologic variants are rare (variants of a gender – karantina and karantinas (quarantine) and of endings – raumenys and raumens (muscles)). 200 Palmira Zemlevičiūtė | Medicinos terminija prieš 100 metų synonyms and variants were used because terminology was not settled; inconsistent usage was also caused by the author’s language knowledge and terminology known to him, editorial or publishing mistakes and the focus on easy and understandable presentation of medical information without paying much attention to expression. medical terminology of 1918 was influenced by the spoken language. Quite a lot of words – some of them are quite figurative – were borrowed from the colloquial usage (kruvinoji „dizenterija“ (dysentery), mažakraujė „anemija“ (anaemia), gyduolė „vaistas“ (drug), pribuvėja „akušerė“ (obstetrician), krimslys „kremzlė“ (cartilage), kraujo vaikščiojimas „kraujo cirkuliacija“ (blood circulation)). in that year some concepts of medicine still were vague, therefore there are some medical terms which are not precise (ausų užkaitimas, vidurių sluoga, skilvio sugedimas). medical terminology of 1918 provides an interesting, useful and unique information for the history of medicine in Lithuania (what health issues were topical, what diseases were common and how they were treated, what were the means of prevention, who treated patients and where it was done, etc.) as well as for the research of Lithuanian language and terminology. some terms which are currently used in the language of medical science were used 100 years ago, but in general medical terminology of that year differs from the modern terminology in figurativeness, Lithuanian origin and variety of meanings and expression. Beérkezett: 2018-07-19 Palmira Zemlevičiūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius, e-mail: palmira.zemle[email protected]