Apie terminografiją ir terminų standartizaciją

A terminográfiáról és a terminusok szabványosításáról JOLANTA GAIVENYTĖ-BUTLER Litván Nyelvi Intézet KULCSSZAVAK: terminográfia, terminusok szabványosítása, terminusrendezési módszerek, terminológiai szótár, terminológiai szabvány A 2002-ben megjelent Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys című könyvben Kazimieras Gaivenis a terminusrendezés négy módszerét különböztette meg: a terminográfiát (terminológiai szótárak készítése és kiadása), a terminusok szabványosítását, a terminusok számítógépes rendezését és szövegalapú rendezését (Gaivenis 2002: 63). A tanulmány tárgya e módszerek közül az első kettő. A terminográfiának Litvániában meglehetősen régi hagyományai vannak: néhány év múlva ünnepeljük az első kéziratos terminológiai szótár kétszázadik évfordulóját, az első nyomtatott terminológiai szótár pedig már több mint százéves. 2018-ig több mint 600 nyomtatott terminológiai szótár jelent meg. A litván nyelvészek munkáiban számos terminológiai szótárt vizsgáltak, írtak a terminográfia alapelveiről és történetéről, és terminológiai szótárak bibliográfiáját állították össze. A terminusok szabványosítása jóval kevesebb figyelmet kapott. A terminológiai munka e területe Litvániában még viszonylag új: az első litván nyelvű terminológiai szabványok csak 1993-ban jelentek meg. A tanulmány célja a terminográfia és a terminusok szabványosítása fogalmának vizsgálata és értékelése. A következő feladatokat tűzi ki: 1) áttekinteni, hogyan határozzák meg a terminografija és a terminų standartizacija terminusokat szótárakban, terminológiai szabványokban, tudományos és oktatási kiadványokban; 2) megvitatni a terminográfia és a terminusok szabványosítása közötti kapcsolatot, valamint a terminológiai szótárak és szabványok hasonlóságait; 3) javaslatokat tenni a fogalmak értelmezésére és a terminusrendezési módszerek megkülönböztetésére. A kutatás során elsősorban az analitikus-leíró módszert alkalmaztuk. A TERMINOGRÁFIA FOGALMA A terminografija terminus gyakran szerepel a litván lexikológusok és terminológusok munkáiban, jelentése könnyen kikövetkeztethető, talán ezért részletesebben Terminologija | 2018 | 25 23 nem kommentálja, magát a terminust pedig ritkán definiálja. Mit foglal magában a terminográfia fogalma? Az általános litván szótárakban a terminografija szó nem szerepel – nincs benne sem a Lietuvių kalbos žodyne (LKŽe), sem a Dabartinės lietuvių kalbos žodyno különböző kiadásaiban (DLKŽ₂ 1972, DLKŽ₃ 1993, DLKŽ₇ 2017), sem a különböző szerzők által összeállított idegenszó-szótárakban (TŽŽ 2001, TŽŽ 2008, TŽŽ 2013), sem a készülő Bendrinės lietuvių kalbos žodyno (BŽ) címszóanyagában. A terminust a szakosodottabb kiadványok sem magyarázzák – sem a Kalbotyros terminų žodyne (KTŽ 1990), sem a Lietuvių kalbos enciklopedijoje (LKE 1999, LKE 2008). Az említett szótárak és enciklopédia csak a terminografija fogalmához kapcsolódó terminusokat magyarázzák: terminologija, leksikografija, leksikologija. Regina Kvašytė 2005-ben összeállított Mokomasi terminologijos žodynėlis (MTŽ 2005) című műve talán az egyetlen litván szótár, amely címszóként tartalmazza a terminografija szót. E kiadvány a következőképpen határozza meg: „a terminológiai szótárak összeállításának elmélete és gyakorlata; terminológiai lexikográfia”. A Visuotinė lietuvių enciklopedija Evalda Jakaitienė által írt terminografijos szócikket közöl, amely a fogalmat „a terminológiai szótárak összeállításának elmélete és gyakorlata” értelemben határozza meg (VLEe). A terminográfiáról főként terminológusok és lexikológusok írásaiban esik szó; röviden szinte valamennyi, az elmúlt tizenöt évben Litvániában kiadott, a szaknyelvnek szentelt felsőoktatási tankönyv bemutatja. Hogyan értelmezik a terminografija fogalmát a litván nyelvészek munkái? A terminológusok már több évtizede használják a terminografijos terminust – Jonas Klimavičius megemlíti ezt a terminust, valamint a terminizacija, transterminizacija, determinizacija terminusokat is, amelyeket 1970 őszén hozott haza Kijevből (az ott tartott terminológiai tanácskozáson I. Kovalik javasolta őket), és megjegyzi, hogy „[a] terminusok lexikográfiáját – a terminografija terminust – nemrég kezdték használni, de általánosan elterjedt” (Klimavičius 2005 [2002]: 249)1. J. Klimavičius a „Lietuvių terminografija: praeities bruožai, dabarties sunkumai ir uždaviniai” című, 2003-ban megjelent tanulmányában részletesen tárgyalta a litván terminológia fejlődését, annak létrehozását és a szótárkészítés történetét, a terminografijos fogalmát azonban nem definiálta; csupán a tanulmány végén állapította meg: „Litvániában a terminográfiai munkát nem tekintik tudományos tevékenységnek – még akkor sem, ha a legjobb szakemberek (professzorok, akadémikusok) végzik. A terminográfiai munka tervezése, szervezése és koordinálása nincs intézményesítve, senkihez sem tartozik – 1 A terminografija terminus a múlt század hetvenes éveiben kezdett használatba kerülni és különböző nyelvekben elterjedni. A terminológiai szakirodalom rendszerint A. D. Chajutin és A. Rey munkáit jelöli meg a terminus javaslatának helyeként (Leйчик 2007: 204; Rey 1995: 23; Warburton 2014: 6), de valószínűleg korábban is születtek javaslatok. 24 Jolanta Gaivenytė-Butler | Apie terminografiją ir terminų standartizaciją ez a fontos munka nem folyik. A Litvánia tudományáról és technológiájáról szóló fehér könyv (2001), amelyet az Oktatási és Tudományos Minisztérium Tudományos és Felsőoktatási Főosztálya készített, nem tartalmazza a terminológia, terminológia, terminográfia fogalmakat, pedig a terminusok „minden tudomány szövetének vörös fonalai” (Klimavičius 2005 [2003]: 273). A terminográfia meghatározása K. Gaivenis Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys című könyvében található. A „Sąvokos „terminas“, „terminija“, „terminologija“ ir jų koreliatai” című alfejezetben K. Gaivenis így jellemzi a terminográfiát: „A terminologija szóhoz még közel áll a terminografija terminus. Leggyakrabban a „terminológiai lexikográfia” értelmében használatos, vagyis a terminológiai szótárak összeállításának elmélete és gyakorlata”2 (Gaivenis 2002: 16). A könyv terminológiai rendezési módszerekről szóló fejezete a terminografija fogalmát „terminológiai szótárak készítése és kiadása” értelemben magyarázza (Gaivenis 2002: 63). A felsőoktatási intézmények számára készült köznyelvi és szaknyelvi tankönyvek a terminografija fogalmát általában ugyanúgy határozzák meg, mint K. Gaivenis könyve: „a terminológiai szótárak összeállításának elmélete és gyakorlata” (Kazlauskienė et al. 2008: 202; Bielinskienė et al. 2014: 138; Petrėtienė 2016: 26; Vladarskienė 2013: 127), illetve „terminológiai szótárak készítése és kiadása” (Celiešienė, Džežulskienė 2009: 55; Kazlauskienė et al. 2008: 212; Kazlauskienė et al. 2010: 223; Vladarskienė 2013: 44). Lina Rutkienė a terminográfiát „a terminológiai szótárak készítésével és kiadásával foglalkozó tudományként” határozza meg (Rutkiene 2015: 54). Gintautas Akelaitis tágabban írja le a terminográfia tárgyát: a szótárkészítés mellett a terminológiai adatbankokat is a terminográfia körébe sorolja: „<...> az egyes szakterületek terminusai terminológiai szótárakban, elektronikus terminológiai adatbankokban jelennek meg – a terminológiai szótárak és adatbankok elméleti összeállítási elvei és gyakorlata a terminografijos tudományának tárgyát képezik” (Akelaitis et al. 2009: 37). A terminográfiáról lexikológusok és lexikográfusok munkáiban is írtak. Vincentas Drotvinas a terminográfiát a lexikológia ágának tekinti, és „terminusok gyűjtéseként és kiadásaként” jellemzi (Drotvinas 1987: 52). A terminográfia fogalmát és a lexikográfiához való viszonyát E. Jakaitienė Leksikografija című monográfiája (2005) meglehetősen részletesen tárgyalja. A „Termino ir terminografijos samprata” című alfejezetben ez olvasható: „[a] terminológiai szótárak a terminusalkotás és a terminológiai rendezés eredményei. Készítésüket és kiadásukat t e r m i n o g r á f i á n a k nevezik. A terminográfiát olykor a lexikográfia sajátos részének tekintik, hasonlóan ahhoz, ahogyan a terminus” 2 K. Gaivenis könyve egy másik terminografijos jelentésre is utal (terminológiai történetírás), de ezt részletesebben nem kommentálja. J. Klimavičius a könyvről írt recenziójában megjegyezte, hogy ez a jelentés „a litván terminológiában ismeretlen, véleményem szerint hibás” (Klimavičius 2005 [2002]: 133). Terminologija | 2018 | 25 25 a szó mellett, a terminológia a lexikológia mellett, noha a szó és a terminus, a lexikológia és a terminológia, valamint a lexikográfia és a terminográfia fogalmai közötti viszony nem tisztán nem–faj viszony. <...> Következésképpen a terminográfiának, vagyis a terminológiai szótárak elméletének és gyakorlatának is vannak olyan jellemzői, amelyek megkülönböztetik a lexikográfiai tevékenység más típusaitól” (Jakaitienė 2005: 188–189). E. Jakaitienė a terminológiai szótárakról szólva tovább tágítja a terminográfia tárgykörét: „a mai terminográfus munkájának eredményét <...> elektronikus adatbázisnak tekintjük, vagyis valamely szakterület terminológiai szócikkeinek módszeresen rendezett gyűjteményének vagy ilyen gyűjtemények összességének” (Jakaitienė 2005: 207). A terminológiával foglalkozó szabványokban a terminográfia fogalmát szintén tágabban határozzák meg. Az LST ISO 1087-1:2005 Terminológiai munka. Értelmező szótár. 1. rész. Elmélet és alkalmazás (az ISO 1087-1:2000 szabvánnyal azonos) a terminográfia következő meghatározását adja: „a terminológiai munka azon része, amely a terminológiai adatok rögzítését és bemutatását foglalja magában”. A terminus szócikkéhez még egy megjegyzést is fűztek: „[a] terminológiai adatok terminológiai adatbankok, fordítói szótárak, rendszerszótárak vagy más kiadványok formájában mutathatók be”. Az LST 1695:2001 Számítógépek alkalmazása a terminológiában. Terminológiai adatbázisok és szövegkorpuszok létrehozása és használata szabványban (az ISO TR 12618:1994 szabvánnyal azonos) az ISO 1087-1:2000 szabvány adaptált meghatározása szerepel: „terminológiai adatok rögzítése, feldolgozása és bemutatása”. Hasonlóképpen határozzák meg a terminográfia fogalmát több nem litván szótárban is. A Dictionnaire de linguistique a terminográfia következő magyarázatát adja: „La terminographie enregistre, traite et présente les donnée obtenues par la recherche terminologique. Il s’agit donc de l‘activité dictionnairique du terminologue” (A terminográfia rögzíti, feldolgozza és bemutatja a terminológiai kutatás során nyert adatokat. A terminológus szótárkészítő tevékenységéről van tehát szó) (DL 2001). A John Benjamins kiadó által megjelentetett Terminology tudományos folyóiratban közölt terminológiai szójegyzék a terminográfia fogalmát így határozza meg: „the study and practice of describing the linguistic, conceptual, and pragmatic properties of terminological units of one or more than one language in order to produce reference works in printed or electronic form” (olyan kutatási és gyakorlati tevékenység, amely egy vagy több nyelv terminológiai egységeinek nyelvi, fogalmi és pragmatikai tulajdonságait írja le nyomtatott vagy elektronikus formájú referenciaművek készítése céljából) (GTUT 1997). Az online Collins English Dictionary a terminográfia következő meghatározását adja: „compilation of the terminology used in a specific field” (egy meghatározott szakterületen használt terminológia összeállítása) (CED). A külföldi terminológusok és lexikológusok munkáiban a terminográfiát szintén gyakrabban jellemzik nem terminológiai szótárak összeállításaként, hanem terminológiai adatok rögzítéseként és bemutatásaként – a szó szóközi elválasztása nélkül 26 Jolanta Gaivenytė-Butler | Apie terminografiją ir terminų standardizaciją (Felber 1984: 13; Rey 1995: 135; Thomas 1993: 44; Antia 2000: 139; Cabré 1999: 115). A litván nyelv általános szótáraiban a terminográfia úgy határozható meg, mint „a terminológiai szótárak összeállításának elmélete és gyakorlata”, ám e terminus magyarázatakor vagy e tevékenységi terület tárgyalásakor a szakirodalomban nem szabad a terminológiai szótárakra szorítkozni – a mai terminográfia a terminológiai adatok bármilyen gyűjtését, rendezését és bemutatását magában foglalja: szótárak készítését, terminológiai adatbázisok és adatbankok létrehozását, valamint a terminológia szabványosítását. A TERMINUSOK SZABVÁNYOSÍTÁSA A terminológia fejlődése szorosan összefügg a terminusok szabványosításával. K. Gaivenis és A. Kaulakienė szerint a nemzetközi terminusszabványosítás ösztönözte a terminológia mint alkalmazott tudományág kialakulását (Gaivenis, Kaulakienė 2014 [1997]: 235). A terminológia nemzetközi szabványosítása már a 20. század elején megkezdődött. Litvániában az első terminológiai szabványokat több mint húsz éve adták ki, a terminusok szabványosítását azonban kevéssé kutatták. K. Gaivenis talán az egyetlen litván nyelvész, aki nemcsak több éven át dolgozott együtt más szakterületek szakembereivel terminológiai szabványok kidolgozásán, hanem a terminusok szabványosításáról is részletesebben írt3. A terminusok szabványosítását a terminológia rendezésének egyik fontos módjaként emelte ki, a szabványokat pedig a terminológia hiteles forrásainak tekintette, ugyanakkor úgy vélte, hogy „a terminusok szabványosítása mégis a terminológia rendezésének korlátozott területe. Ennek az az oka, hogy csak a termelés és a technika területének terminusait szabványosítják, a társadalomtudományok, a humán tudományok és számos más terület terminológiáját pedig ezzel a módszerrel nem leltározzák és nem szabályozzák” (Gaivenis 2002: 63, 81). A terminusok szabványosítását Litvániában néhány áttekintő cikk mutatta be, ezek azonban nem magyarázzák a szabványosítás fogalmát (Maslauskienė 2004; Dudlauskienė 2005). A terminusok szabványosításáról néhány szaknyelvi tankönyvben is esik szó. Ezek a terminusszabványosítás tárgyának a szűk 3 K. Gaivenis felhívja a figyelmet arra, hogy „az angol standardization terminus nemcsak a „szabványosítást”, hanem a „normázást” is jelenti <...>, ezért a terminusok szabványosítását nem szabad túl tágan értelmezni. A „terminusok szabványosítása” fogalma kizárólag a terminológiai szabványok kidolgozását jelenti” (Gaivenis 2002: 81). E cikk hasonló álláspontot képvisel: a szabványosításról mint szabványosított terminológiai adatok kidolgozásáról szól. A nyelvi szabványosítás tágabb értelmezését Rita Miliūnaitė „A terminológiai szabványosítás, normázás és kodifikáció kapcsolatáról a mai normatív nyelvészetben” című cikke tárgyalja (Miliūnaitė 2017). Terminologija | 2018 | 25 27 gamybos ar technikos sritys (Cელiešienė, Džežulskienė 2009: 59; Vladarskienė 2013: 45), ši veikla tapatinama su terminų standartų rengimu (Rutkienė 2015: 54; Kazlauskienė et al. 2008: 213; Celiešienė, Džežulskienė 2009: 58). MTŽ 2005 standartizavimas taip pat apibrėžtas kaip „terminų standartų rengimas“4. Hogyan határozzák meg a terminológiai szabványosítást a nemzetközi szabványügyi szervezetek e tevékenységi területre kidolgozott szabványai? Az ISO 15188:2001 Project management guidelines for terminology standardization és annak litván kiadása, az LST ISO 15188:2003 Vadovavimo terminijos standartizacijos projektams gairės a következő meghatározást adja: „terminology standardization – terminológiai szabványok vagy műszaki szabványok terminológiai részeinek létrehozása és illetékes testület általi jóváhagyása” (ISO 15188:2001); „terminijos standartizacija – terminológiai szabványok vagy nem terminológiai szabványok terminológiai részeinek kidolgozása és egy illetékes intézmény általi jóváhagyása” (LST ISO 15188:2003). A később kiadott ISO 10241-2:2012 Terminological entries in standards – Part 2: Adoption of standardized terminological entries pontosította a terminology standardization fogalmának meghatározását: „terminológiai szabványok terminológiai szócikkeinek és más szabványok terminológiai részeinek kidolgozása, valamint jóváhagyásuk egy szabványosító testület által” (terminológiai szabványokban vagy más szabványok terminológiai részeiben szereplő terminológiai szócikkek kidolgozása és jóváhagyása egy szabványosító intézmény által). Amint e meghatározásokból látható, a terminológiai szabványosítás hatóköre tágabb, tevékenysége nem korlátozódik a terminológiai szabványokra. A szabványosítás területén működő szervezetek – az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet), az IEC (Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság), a CEN (Európai Szabványügyi Bizottság), a CENELEC (Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság) és az ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) – által kidolgozott szabványok túlnyomó többsége nem terminológiai szabvány. Az ICS nemzetközi szabványosztályozás az általános témakörök mellett, amelyekhez a terminológiai szabványok és a szabványosítási tevékenység tartozik, további harminckilenc területet különböztet meg (elektrotechnika, információtechnológia, repülőgép- és űrjármű-mérnöki tudomány, vegyipari technológia, élelmiszeripari technológia, építőmérnöki tudomány stb.). Nem mindegyik területnek vannak saját terminológiai szabványai, azonban 4 Ebben a szójegyzékben a szabványosítás két jelentését különböztetik meg: az első tágabb, és egy adott terület általános követelményeinek kidolgozását foglalja magában, a második szűkebb, és a terminológia rendezéséhez kapcsolódik. 28 Jolanta Gaivenytė-Butler | Apie terminografiją ir terminų standartizaciją a kiadott szabványok többsége tartalmaz „Terminológia és meghatározások” című fejezetet. Ez a fejezet a következőket tartalmazhatja: szűk szakterületeknek az adott szabvány szempontjából releváns terminusai; a szabvány több részére jellemző terminusok; a szabványcsoportokra jellemző terminusok. Az ilyen terminológiai szócikkeket gyakran változtatás nélkül átveszik a kapcsolódó szabványokba, az elsődleges forrásra való hivatkozással. A nem terminológiai szabványok „Terminológia és meghatározások” című fejezete általában néhánytól néhány tucat terminusig terjedő számú terminust tartalmaz. A Litván Szabványügyi Hivatal terminológiai adatbázisában5 jelenleg szereplő terminusok mintegy fele nem terminológiai szabványokból származik. A terminológiai szócikkek kidolgozása és nem terminológiai szabványokban való közlése a terminológiai szabványosítás fontos része, meghatározásakor azonban elsőként a terminológiai szabványokat említik. A nem terminológiai szabványokban szereplő terminusok elsősorban e szabványok céljait szolgálják, míg a terminológiai szabványok célja a terminológia szélesebb körű rendszerezése és egységesítése. Mi a terminológiai szabvány? Az LST EN 45020:2007 Standartizacija ir su ja susijusi veikla. Bendrasis aiškinamasis žodynas szabványban (ISO/IEC Guide 2:2004) a terminológiai szabvány meghatározása: „olyan szabvány, amely terminusokat tartalmaz, rendszerint azok meghatározásával együtt, esetenként pedig megjegyzésekkel, ábrákkal, példákkal stb.” Az ISO 10241-2:2012 Terminological entries in standards – Part 2: Adoption of standardized terminological entries szabványban szereplő meghatározás ezt tovább pontosítja: „olyan szabvány, amely terminusokkal foglalkozik, azok meghatározásaival együtt, és esetenként magyarázó megjegyzésekkel, ábrákkal, példákkal stb.” (olyan szabvány, amely terminusokat és azok meghatározásait, esetenként pedig megjegyzéseket, ábrákat, példákat stb. tartalmaz). A terminológiai szabványok lehetnek nemzetiek (egy adott ország szabványügyi intézménye dolgozza ki őket, és az adott országban érvényesek) vagy nemzetköziek (nemzetközi szabványügyi szervezetek dolgozzák ki őket, és az azokat átvevő országokban érvényesek). Litvániában 1993-ban kezdték meg a terminológiai szabványok kiadását. A Litván Szabványügyi Szolgálat által abban az évben jóváhagyott összes terminológiai szabvány eredeti6. 5 2005 óta a Litván Szabványügyi Hivatal terminológiai adatbázisa szabadon hozzáférhető az interneten. 2018 közepén mintegy 70 000, terminológiai és nem terminológiai szabványokból származó terminus szerepelt benne. 6 A litván nemzeti szabványokat eredeti szabványoknak is nevezik. Terminologija | 2018 | 25 29 1993 közepén lépett hatályba az első négy terminológiai szabvány – az LST 1249–93 Fémes és nem fémes szervetlen bevonatok. Szakkifejezések és meghatározások, az LST 1279–93 Kenyér és péksütemények. Szakkifejezések és meghatározások, az LST 1280–93 Műszaki megbízhatóság. Szakkifejezések és meghatározások, valamint az LST 1281–93 Metrológia. Szakkifejezések és meghatározások. Az LST 1279–93-ban az orosz szakkifejezések megfelelői szerepeltek, a másik három szabványban pedig német, angol és francia megfelelőik is. A kiadási adatok szerint az LST 1249–93, az LST 1280–93 és az LST 1281–93 ISO-szabványok és GOST-ok alapján készült. Abban az évben összesen 15 terminológiai szabvány jelent meg, amelyek csaknem 600 szakkifejezést tartalmaztak. Szakemberekből, kutatóintézeti munkatársakból vagy felsőoktatási oktatókból álló munkacsoportok készítették őket. Az első, eredeti terminológiai szabványok megnevezték készítőiket, lektorukat és jóváhagyójukat; például az LST 1249–93-at A. Jagminas, E. Davidavičius és G. Šimkevičiūtė (Kémiai Intézet) készítette, doc. Zenonas Mačionis (a Vilniusi Egyetem Kémiai Kara) lektorálta, K. Gaivenis (Litván Nyelvi Intézet) pedig jóváhagyta. Miután Litvánia a nemzetközi szabványügyi szervezetek tagjává vált, csökkent az eredeti szabványok kidolgozása iránti igény, mivel e szervezetek szabványait kezdték átvenni litván szabványként. Idővel ezek felváltották az eredeti szabványok többségét. 1994-ben jelent meg litvánul az első nemzetközi terminológiai szabvány, amelyet litván terminológiai szabványként vettek át; 1995-ben pedig az első európai terminológiai szabvány, amelyet litván terminológiai szabványként vettek át (Maslauskienė 2004: 263). A nemzetközi szabványügyi szervezetek terminológiai szabványai leggyakrabban a következő formákban készülnek: • önálló szótárakként, például: LST ISO Guide 73:2018 Kockázatkezelés. Értelmező szótár (megegyezik az ISO Guide 73:2009 szabvánnyal), LST EN ISO 13943:2017 Tűzbiztonság. Értelmező szótár (ISO 13943:2017), LST EN ISO 14532:2017 Földgáz. Értelmező szótár (ISO 14532:2014), LST EN ISO 11145:2016 Optika és fotonika. Lézerek és lézerberendezések. Értelmező szótár és jelképek (ISO 11145:2016); az ilyen szótárak több részből is állhatnak, például az LST CEN ISO/TS 80004 szabványt Nanotechnológiák. Szótár tizenhárom rész alkotja, az LST ISO 4046 szabványt Papír, karton, rostanyag és kapcsolódó szakkifejezések pedig hat rész; • szabványsorozatok első részeiként; például az információbiztonsággal foglalkozó szabványsorozat az LST EN ISO/IEC 27000:2017 szabvánnyal kezdődik: Információs technológia. Biztonságtechnikai módszerek. Információbiztonság-irányítási 30 Jolanta Gaivenytė-Butler | Apie terminografiją ir terminų standartizaciją rendszerek. Áttekintés és értelmező szótár (ISO/IEC 27000:2016); e sorozat további szabványai az információbiztonság különböző aspektusaival foglalkoznak (az ISO/IEC 27001 az információbiztonság-irányítási rendszerek követelményeit határozza meg, az ISO/IEC 27002 az információbiztonsági kontrollokkal foglalkozik stb.); • egy szabvány első részeiként; például az értelmező szótár az LST EN 764 Nyomástartó berendezések szabvány hét részének első része, az LST EN ISO 16140 Élelmiszerlánc-mikrobiológia. A módszer validálása szabvány hat részének pedig az első része. A nemzetközi terminológiai szabványokat különböző országok szakembereiből álló munkacsoportok készítik. E szabványok tervezetei elérhetők a nemzeti szabványügyi testületek számára, és az ezek tevékenységében részt vevő szakemberek észrevételeket tehetnek. A több ország tapasztalatainak összegzésére és a szakkifejezések nemzetközi szintű megvitatására nyíló lehetőség segít elkerülni azt a szubjektivitást, amely egy vagy néhány szerző által összeállított terminológiai szótárakra jellemző lehet. E. Jakaitienė a Lexikográfia című monográfiájának terminológiai szótáraknak szentelt fejezetében felhívta a figyelmet a terminológiai szabványok egy másik sajátosságára is: „Bár a terminológusok szerint ez a munka a terminológiai rendezés meglehetősen szűk területe <...>, a megfelelően szabványosított terminológia rendelkezik a legkövetkezetesebb terminológiai rendszerrel” (Jakaitienė 2005: 210). Az ISO, az IEC vagy az európai szabványügyi szervezetek által kiadott terminológiai szabványok a nemzetközi szinten rendszerezett terminológia gazdag forrásai, sajnos azonban közülük csak kevés jelenik meg litván fordításban. A TERMINOGRÁFIA ÉS A TERMINUSSTANDARDIZÁLÁS KAPCSOLATA 1993-ban (ugyanabban az évben, amikor megjelent az első litván terminusstandard) K. Gaivenis ezt írta: „A terminusstandardizálás” számunkra elsősorban terminusstandardok készítését jelenti. Ez a munka Litvániában most kezdődik. Ez a terminológiai munka egyik iránya. A terminográfiától elsősorban terjedelmében és rendeltetésében különbözik. A terminusstandardok valamely szűk termelési vagy műszaki terület terminusainak mikrorendszereit foglalják magukban, míg az értelmező terminológiai szótárak nemcsak terminusok makrorendszereit mutatják be, hanem néhány általános tudományos terminust, összetett terminusok elemeit stb. is. A terminusstandardok a termelőknek szólnak, és kötelező érvényűek. Most különösen fontosak számunkra a litván államnyelv státuszának érvényre juttatásához és ahhoz, hogy áttérjünk a litván nyelvű ügyvitelre” (Gaivenis 2014 [1993]: 201). Vilija Celišienė szigorúbban különítette el a terminológiai szótárakat és a terminusstandardokat: Terminologija | 2018 | 25 31 „[a] terminusstandardokat nem szabad összetéveszteni a terminológiai szótárakkal. A terminológiai szótáraktól a terminusstandardok elsősorban terjedelmükben és rendeltetésükben különböznek. A terminusstandardok csak valamely szűk termelési vagy műszaki terület terminusainak mikrorendszereit foglalják magukban <...>” (Celiešienė, Džežulskienė 2009: 59). A terminológiai szótárak és terminusstandardok közötti különbségek az 20. század utolsó évtizedére voltak jellemzőbbek, amikor aktívan készültek az eredeti litván terminusstandardok, napjainkban azonban ez a megkülönböztetés kétségesnek tűnik. Tekinthető-e a terminusstandard terminológiai szótárnak? A terminológiai kislexikonban R. Kvašytė a terminusstandardot „közmegegyezéssel kidolgozott és elismert szabványosítási intézmény által elfogadott gyűjteményként határozza meg, amely a közös és ismételt használatra alkalmas terminusokat állapítja meg, és célja a terminushasználat optimális rendjének bevezetése egy adott területen”, a terminológiai szótárt pedig „a terminográfia alapelveinek megfelelő, egy vagy több nyelv terminusait tartalmazó gyűjteményként, amelyet egy adott tudományterület vagy tevékenységi terület terminológiájának használói számára állítottak össze” (MTŽ 2005). Mindkét meghatározásban közös a terminusgyűjtemény kifejezés. Ha az első meghatározásból törölnénk „a szabványosítási intézmény által elfogadott” fordulatot, bármelyik meghatározás illene mind a terminológiai szótárra, mind a terminusstandardra. A terminusstandardok és a terminológiai szótárak között több a hasonlóság, mint a különbség. A terminusstandard standardizált terminusok szótára, amely ugyanazon terminográfiai alapelvek alapján készül, mint a terminológiai szótárak. Még a litvániai terminusstandardizálási munka megkezdése előtt megjelent a Vilniusi Egyetem és a Litván Nyelvi Intézet munkatársai által az ISO 704-87 alapján kidolgozott, a litván nyelvre adaptált Lietuvos RST 1115-90 szabvány Terminológiai alapelvek és módszerek. A terminológusok e szabvány rendelkezéseit követve segítették mind a terminusstandardok, mind a terminológiai szótárak készítőit, és ezekre támaszkodtak e kiadványok értékelésekor is. A VLKK által jóváhagyott A terminológiai szótárak összeállításának általános követelményei című dokumentumban szereplő, ajánlott irodalmat és forrásokat felsoroló jegyzék több, terminológiai munkához készült szabványt is megnevez, amelyek használatát terminológiai szótárak készítésekor javasolja. A Terminológiai Albizottság általában azokat a terminológiai szótárakat tárgyalja meg, és terjeszti a VLKK elé jóváhagyásra, amelyek készítését a VLKK támogatja. Litvániában sok terminológiai szótár jelenik meg ilyen jóváhagyás nélkül; némelyikből hiányzik az alaposabb terminológiai szerkesztés. A terminusstandardok minősége egységesebb: 1993 óta az eredeti litván terminusstandardokat és a litván nyelvre fordított nemzetközi terminusstandardokat az LKI Terminológiai Osztálya hagyta jóvá, 1998-ban pedig ezt a feladatot a VLKK kapta meg. 32 Jolanta Gaivenytė-Butler | Apie terminografiją ir terminų standardizaciją A terminológia mennyiségi és minőségi növekedésével fokozódik a szakosított szótárak iránti igény. A terminuscikkek gyűjteményének mérete és a szakterület szűk volta aligha tekinthető többé a terminológiai szótár és a terminusstandard megkülönböztető jegyének. Például a Terminológiai Bankban olyan, a standardoknál nem nagyobb és nem kevésbé szakosított szótár szerepel, mint Saulius Maskeliūnas (VU) A tudástechnológia terminológiai kislexikona (körülbelül 60 terminus). Egyes terminusstandardok valóban kis terjedelműek és szűk területet fednek le, például az LST EN 472:2008 Nyomásmérők. Értelmező szótár (55 terminus), illetve az LST EN 1885:2004 Tollak és pehely. Terminusok és meghatározások (43 terminus), ugyanakkor számos olyan nemzetközi terminusstandard létezik, amely rendeltetésében és terjedelmében sem különbözik a terminológiai szótáraktól. Ezek a standardok általánosabb terminusokat és összetett terminusok elemeit is tartalmazzák. Például az LST EN ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és értelmező szótár szabvány a vezetéstudományi terminusok, például auditmegállapítás, minőségirányítási rendszer, eltérésengedély, projektirányítási terv mellett általános terminusokat is meghatároz, például adat, dokumentum, kompetencia, szervezet, cél. E szabvány terminusai (rá hivatkozással) nemcsak a vezetéstudományi, hanem számos más terület szabványaiban is szerepelnek, például: minőségbiztosítás – LST EN ISO 16559:2014 Szilárd bioüzemanyagok. Terminológia, meghatározások és leírások; minőségirányítási rendszer; minőségirányítási rendszer – LST EN ISO 15198:2013 Orvosi laboratóriumok. A minőségre és a kompetenciára vonatkozó követelmények; validálás; LST EN ISO/IEC 27000:2017 Információtechnológia. Biztonságtechnikai módszerek. Információbiztonság-irányítási rendszerek. Áttekintés és értelmező szótár. Egyes standardok terjedelme a terminológiai szótárakéval vetekszik: például az LST EN ISO 13943:2017 Tűzbiztonság. Értelmező szótár több mint 400 terminust tartalmaz, az LST ISO 5127:2017 Információ és dokumentáció. Alapok és értelmező szótár pedig körülbelül 2000-et (hasonló terjedelmű például az Enciklopédikus számítástechnikai szótár első kiadása (2005)). Gyakran feltételezik, hogy a standardok csak szűk termelési vagy műszaki területekre vonatkoznak, a standardizálás azonban nem csupán e területek terminusaira terjed ki. Marija Teresa Cabré felhívja a figyelmet arra, hogy a terminológia standardizálása minden területen fontos – a bölcsészettudományokban, a társadalomtudományokban, a természettudományokban és a műszaki tudományokban, valamint olyan tevékenységi ágakban is, mint például a kereskedelem, ahol leggyakrabban alkalmazzák (Cabré 1999: 200). Léteznek például a vezetés különféle területeire (minőségirányítás, kockázatkezelés, emberierőforrás-gazdálkodás, tudásmenedzsment), a könyvtári tevékenységre, a kulturális örökség megőrzésére, a környezetvédelemre, a banki és pénzügyi szektorra, a turizmusra, az egészségügyre, valamint a fordításra, a terminológiára és a terminográfiára vonatkozó standardok. Terminologija | 2018 | 25 3 3 A terminológiai szabványok már nem csupán a termelésben dolgozóknak szánt, kötelező alkalmazású dokumentumok (ahogyan a GOST szabványok esetében volt), amelyekhez nagyon korlátozott volt a hozzáférés. A Litvániában kiadott valamennyi terminológiai szabvány terminusai szabadon hozzáférhetők az interneten, a Litván Szabványügyi Hivatal terminológiai adatbázisában; a VLKK által jóváhagyott terminológiai szabványok terminusai pedig a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában is megtalálhatók. A szabványosítási tevékenységben számos felsőoktatási oktató vesz részt, így feltételezhető, hogy a szabványosított terminológiát tudományos publikációkban, oktatási segédanyagokban és hallgatói munkákban is használják. Kétségtelen, hogy a szabványosított terminusok mikrorendszerei bekerülnek a terminológiai szótárakba: például a hőszigetelési, metrológiai, mennyiségi és mértékegység-szabványok szerepelnek a Fizikai terminológiai szótár (2007) fő forrásainak jegyzékében; a Építészeti terminológiai szótár (2002) szakirodalmi jegyzékében több szabvány szerepel, mint szótár. Más nagyszabású terminológiai szótárak szerkesztői is támaszkodtak terminológiai és nem terminológiai szabványokra, például a Rádióelektronikai terminológiai szótár (2000), a Magyarázó távközlési terminológiai szótár (2004), az Automatizálási terminológiai szótár (2004), az Ötnyelvű magyarázó metrológiai terminológiai szótár (2006) és a Magyarázó elektrotechnikai terminológiai szótár (2010) esetében. A terminológiagondozás területén dolgozó szakemberek közül többen terminológiai szótárakat is készítettek, és részt vettek a terminológiai szabványosításban is – a Litván Szabványügyi Hivatal Terminológia műszaki bizottságának (TK 37) tagjai voltak Julius Riaubūnas (a Orosz–litván–angol számítástechnikai terminológiai szótár (1979) egyik szerzője, amely a későbbi számítástechnikai szótárak alapjául szolgált, valamint az Informatika (1997) című négynyelvű szótár társszerzője), Kalikstas Vytautas Paulauskas (az Magyarázó számítástechnikai szótár (1995), az Informatika című szótár (1997) és a Magyarázó számítástechnikai terminus- és rövidítésszótár (2000) szerzője vagy társszerzője), Zenonas Mačionis (a Kémiai terminusok magyarázó szótára (1997 és 2003) társszerzője), Antanas Kudzys (az Orosz–litván építészeti terminológiai szótár (1992), az Angol–litván építészeti terminológiai szótár (1993) és az Építészeti terminológiai szótár (2002) társszerzője), Vytautas Valiukėnas és Vilius Palenskis (mindketten a Képcsőgyártási terminológiai ötnyelvű kisszótár (1990), a Híradástechnikai terminológiai ötnyelvű szótár (1994), a Rádióelektronikai terminológiai szótár (2000), a Fizikai terminológiai szótár (2007) és a Elektrotechnikai és elektronikai termékek magyarázó terminológiai szótára (2014) társszerzői; V. Valiukėnas társszerzőivel elkészítette továbbá a Metrológiai alap- és általános terminusok nemzetközi szótárát (1997), az Ötnyelvű magyarázó metrológiai terminológiai szótárt (2006), a Magyarázó távközlési terminológiai szótárt (2004) és más szótárakat is. 34 Jolanta Gaivenytė-Butler | Apie terminografiją ir terminų standartizaciją Ha a terminográfia hatókörét tágabbnak tekintjük a terminológiai szótárak készítésénél, akkor a terminológiai szabványosítás nem a terminográfia mellett álló, attól különálló terminológiarendezési módnak, hanem a terminográfia egyik módjának tekinthető. A terminológiarendezés módjainak elkülönítésekor ismét K. Gaivenisre támaszkodhatunk, de ezúttal nem a Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys című könyvére, amely négy rendezési módot tárgyal – a terminográfiát, a terminológiai szabványosítást, a számítógépes terminológiarendezést és a szöveges terminológiarendezést –, hanem egy tíz évvel korábban megjelent cikkére, amely a terminológiarendezés két irányát különbözteti meg: az információs irányt (a terminusrögzítés szférájának kialakítását) és a pontosító irányt (a terminushasználat szférájának szabályozását). Az említett cikk az első irányhoz sorolja a terminológiai szótárak összeállítását és kiadását, a terminológiai szabványok kidolgozását és a terminológiai bankok létrehozását, a másodikhoz pedig a különféle szövegek és a beszélt nyelv terminológiájának normatív rendezését (Gaivenis 2014 [1990]: 179). Tekintettel az új terminológiarendezési szemléletek, módszerek és eszközök megjelenésére, e két irány hatóköre némileg pontosítható. Az első iránynak (terminográfia) ki kellene terjednie a nyomtatott (bár számuk csökken) és az elektronikus terminológiai szótárak készítésére, a terminológiai szabványosításra (a terminológiai szabványok, valamint a nem terminológiai szabványokban közölt terminológiai szócikkek kidolgozására), terminológiai adatbázisok és terminológiai bankok létrehozására. A második irány (szöveges terminológiarendezés) a terminusok rendszerezését és normatív rendezését foglalná magában különféle szövegek írása, fordítása és szerkesztése során (ahogyan K. Gaivenis a Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys című könyvében megkülönböztette). KÖVETKEZTETÉSEK 1. A litván nyelvészek munkáiban a terminográfiát leggyakrabban a terminológiai szótárak összeállításának elméleteként és gyakorlataként határozzák meg, ez a felfogás azonban túl szűk: a modern terminográfia nemcsak a hagyományos nyomtatott, hanem az elektronikus terminológiai szótárak készítését, a terminológiai adatbázisok és terminológiai bankok létrehozását, valamint a terminológiai szabványosítást is magában foglalja. A terminográfia a terminológiai adathalmazok összeállításának elméleteként és gyakorlataként határozható meg. 2. A terminológiai szabványosítás nemcsak a terminológiai szabványok kidolgozását foglalja magában, hanem a terminológiai szócikkek kidolgozását és nem terminológiai szabványokban való közlését is. A nemzetközi szabványügyi szervezetek által kidolgozott szabványok a terminológia hiteles forrásai, amelyek nemzetközi szinten rendszerezett terminológiai adatokat tartalmaznak. A Litván Szabványügyi Hivatal kiadja a nemzetközi szabványügyi szervezetek szabványainak litván nyelvre fordított változatait, ezek azonban csak kis részét teszik ki az átvett nemzetközi terminológiai szabványoknak. Terminologija | 2018 | 25 35 terminológiai szabványainak, ám ezek az átvett nemzetközi terminológiai szabványoknak csak kis részét teszik ki. 3. Általános vélekedés szerint a terminológiai szótárak és a terminológiai szabványok terjedelmükben és rendeltetésükben különböznek: a terminológiai szótárak terminusok makrorendszereit mutatják be, míg a terminológiai szabványok valamely szűk termelési vagy műszaki terület terminusainak mikrorendszereit. A terminológiai szabványok (és a terminológiai szótárak) terjedelme és szakterületi lefedettsége azonban igen változatos lehet. A terminológia fejlődésével nő a szakosított szótárak iránti igény. A terminológiai szócikkek száma és a szakterület szűk volta aligha tekinthető többé a terminológiai szótár és a terminológiai szabvány megkülönböztető jegyének. Mind a terminológiai szótár, mind a terminológiai szabvány valamely szakterület terminológiai szócikkeinek a terminográfia azonos elvei szerint rendezett gyűjteménye. A terminológiai szabványok a terminológiai szótárak egyik típusának tekinthetők. 4. A terminológiai szabványosítás nem a terminográfia mellett álló, attól különálló terminológiarendezési módnak, hanem a terminográfia egyik módjának tekinthető. A terminológiarendezés két iránya különböztethető meg. Az első irány, a terminográfia, a terminusok rögzítését foglalja magában, vagyis a nyomtatott és elektronikus terminológiai szótárak készítését, a terminológiai szabványosítást, valamint terminológiai adatbázisok és terminológiai bankok létrehozását; a második irány, a szöveges terminológiarendezés, a terminusok használatba vételét, vagyis a terminusok rendszerezését és normatív rendezését jelenti szövegek készítése során. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Akelaitis G. et al. 2009: Akelaitis G., Pečkuvienė L., Žilinskienė V. Specialybės kalba. Administracinės kalbos vadovėlis, Vilnius: Mykolo Romerio universitetas. Antia B. E. 2000: Terminology and language planning: an alternative framework of practice and discourse, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Bielinskienė A. et al. 2014: Bielinskienė A., Kazlauskienė A., Rimkutė E., Tamošiūnaitė A. Lietuvių bendrinė kalba: normos ir vartosena. Vadovėlis aukštųjų mokyklų studentams, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. BŽ – A köznyelvi litván nyelv szótára, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Elérhető az interneten: http://bkz.lki.lt/ [megtekintve: 2018-06-12]. Cabré M. T. 1999: Terminology: Theory, methods and applications. Edited by J. C. Sager, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. CED – Collins English Dictionary, HarperCollins Publishers. Elérhető az interneten: https://www.collins-dictionary.com [megtekintve: 2018-07-12]. Celiešienė V., Džežulskienė J. 2009: Profesinės kalbos pagrindai. Vadovėlis, Kaunas: Technologija. DL 2001: Dubois J., Giacomo M., Guespin L., Marcellesi Ch., Marcellesi J.-B., Mével J.-P. Dictionnaire de linguistique, Paris: Larousse. DLKŽ₂ 1972: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Ats. red. J. Kruopas, 2-asis papild. leid., Vilnius: Mintis. DLKŽ₃ 1993: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. St. Keinys, 3-iasis patais. ir papild. leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. DLKŽ₇ 2017: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. St. Keinys, 7-asis patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą: http://lkiis.lki.lt/dabartinis [žiūrėta 2018-06-12]. Drotvinas V. 1987: Lietuvių kalbos leksika ir frazeologija. Mokomoji knyga, Vilnius: LTSR aukšt. ir spec. vid. mokslo m-ja. 36 Jolanta Gaivenytė-Butler | Apie terminografiją ir terminų standartizaciją Dudlauskienė N. 2005: Lietuviškų technikos terminų standartizacija. – Pabaltijo tautų terminologijos problemos ir Europos Sąjunga, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Felber H. 1984: Terminology Manual, Paris: Unesco. Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: LKI leidykla. Gaivenis K. 2014 [1990]: Terminologija ir dabartis. – Kazimieras Gaivenis. Rinktiniai raštai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 179–181. Gaivenis K. 2014 [1993]: Keletas pastabų dėl terminijos ugdymo. – Kazimieras Gaivenis. Rinktiniai raštai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 199–204. Gaivenis K., Kaulakienė A. 2014 [1997]: Kalbinis ir dalykinis technikos terminijos vertinimas. – Kazimieras Gaivenis. Rinktiniai raštai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 235–240. GTUT 1997: Bessé B. de, Nkwenti-Azeh B., Sager J. C. Glossary of Terms Used in Terminology. – Terminology 4(1), 117–156. Prieiga per internetą: https://benjamins.com/series/term/term.gloss.pdf [žiūrėta 2018-06-26]. ISO 10241-2:2012 Terminológiai bejegyzések a szabványokban – 2. rész: Szabványosított terminológiai bejegyzések átvétele. ISO 15188:2001 Útmutató a terminológiaszabványosítás projektmenedzsmentjéhez. Jakaitienė E. 2005: Leksikografija, Vilnius: Mokslų ir enciklopedijų leidybos institutas. Kazlauskienė A. et al. 2008: Kazlauskienė A., Rimkutė E., Bielinskienė A. Bendroji ir specialybės kalbos kultūra. Mokomoji knyga, 3-iasis patais. ir papild. leid., Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas, Pasaulio lietuvių centras. Kazlauskienė A. et al. 2010: Kazlauskienė A., Rimkutė E., Bielinskienė A. Bendroji ir specialybės kalbos kultūra. Vadovėlis, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas, Pasaulio lietuvių centras. Klimavičius J. 2005 [2002]: [Rec.:] Kazimieras Gaivenis. Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys. – Leksikologijos ir terminologijos darbai: norma ir istorija, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 246–258. Klimavičius J. 2005 [2003]: Lietuvių terminografija: praeities bruožai, dabarties sunkumai ir uždaviniai. – Leksikologijos ir terminologijos darbai: norma ir istorija, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 259–276. KTŽ 1990: Gaivenis K., Keinys St. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. LKE 1999: Lietuvių kalbos enciklopedija. Parengė K. Morkūnas, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKE 2008: Lietuvių kalbos enciklopedija. Parengė K. Morkūnas, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. LKŽe – Litván nyelvi szótár. Főszerk. G. Naktinienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005 (frissített változat: 2017). Elérhető az interneten: www.lkz.lt [megtekintve: 2018-06-12]. LST 1695:2001 Kompiuterių panaudojimas terminologijoje. Terminų duomenų bazių ir tekstynų kūrimas bei naudojimas (tapatūs ISO TR 12618:1994). LST EN 45020:2007 Szabványosítás és azzal kapcsolatos tevékenységek. Általános értelmező szótár (ISO/IEC Guide 2:2004). LST ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. LST ISO 1087-1:2005 Terminológiai munka. Szótár. 1. rész. Elmélet és alkalmazás (az ISO 1087-1:2000 szabvánnyal azonos). LST ISO 15188:2003 Útmutató a terminológiaszabványosítási projektek irányításához. Maslauskienė R. 2004: Terminų standartizavimas. – Terminologijos istorijos ir dabarties problemos, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 256–270. Miliūnaitė R. 2017: Dėl terminų standartizacija, norminimas ir kodifikacija santykio dabartinėje norminamojoje kalbotyroje. – Bendrinė kalba 90. Prieiga per internetą: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/90/Miliunaite_BK_90_straipsnis.pdf [žiūrėta 2018-07-09]. MTŽ 2005: Kvašytė R. Mokomasis terminologijos žodynėlis, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Petretienė A. 2016: Transportininkų kalbos kultūra: teorija ir praktika. Mokomoji knyga, Vilnius: Technika. Rey A. 1995: Essays on terminology. Translated and edited by J. C. Sager, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. Rutkienė L. 2015: Technologijų specialistų profesinė kalba: sistema ir vartosena. Vadovėlis, Vilnius: Technika. Thomas P. 1993: Choosing headwords from language-for-special-purposes (LSP) collocations for entry into a terminology data bank (term bank). – Terminology: applications in interdisciplinary communication, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company, 43–68. Terminologija | 2018 | 25 37 TŽŽ 2001: Vaitkevičiūtė V. Tarptautinių žodžių žodynas, 2-asis patais. ir papild. leid., Vilnius: Žodynas. TŽŽ 2008: Tarptautinių žodžių žodynas. Ats. red. A. Kinderys, Vilnius: Alma littera. TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Alma littera. Vladarskienė R. 2013: Kūrybinių industrijų specialybės kalbos kultūra. Vadovėlis, Vilnius: Technika. VLEe – Visuotinė lietuvių enciklopedija. Elérhető az interneten: www.vle.lt. [megtekintve: 2018-07-02]. Warburton K. C. 2014: Narrowing the gap between termbases and corpora in commercial environments. Prieiga per internetą: https://www.researchgate.net/publication/275111020_Narrowing_the_gap_between_termbases_and_corpora_in_commercial_environments [žiūrėta 2018-07-02]. Лейчик В. М. 2007: Терминоведение: предмет, методы, структура, 3-е изд., Москва: ЛКИ. A TERMINOGRÁFIÁRÓL ÉS A TERMINOLÓGIA SZABVÁNYOSÍTÁSÁRÓL A litván nyelvészek munkáiban a terminográfiát és a terminológiai szabványosítást (terminológiai szabványok készítését) általában a terminológiai rendezés két különböző ágának tekintik. A terminográfiát rendszerint a terminológiai szótárak összeállításának gyakorlataként és elméleteként határozzák meg, a terminológiai szabványosítást pedig a terminológiai szabványok elkészítéseként értelmezik. Mind a terminográfia, mind a terminológiai szabványosítás hatóköre ennél tágabb: a terminográfia nemcsak terminológiai szótárak összeállítását foglalja magában, hanem különféle formában megjelenített terminológiai szócikkgyűjteményeket is; a terminológiai szabványosítás pedig terminológiai szabványokkal és a nem terminológiai szabványokban megjelenített terminológiai szócikkgyűjteményekkel foglalkozik. A litván nyelvészetben elterjedt nézet szerint a terminológiai szabványok a gyártás vagy a technológia igen szűk területeinek terminus-mikrorendszereit foglalják magukban, és kevés szakember használja őket, míg a terminológiai szótárak terminus-makrorendszereket mutatnak be, és jóval szélesebb körben használatosak. Ez csak bizonyos mértékig igaz. Az új ismeretterületek fejlődése és a terminológia bővülése szakosított szótárak iránti igényt teremt. Léteznek kevés terminust tartalmazó, erősen szakosított terminológiai szótárak, valamint nagy terjedelmű terminológiai szabványok is, amelyek több területen széles körben használt terminusokat tartalmaznak. A terminológiai szabványok és a terminológiai szótárak nem különböznek annyira egymástól – mindkettő ugyanazon terminográfiai elvek szerint összeállított terminológiai szócikkek gyűjteménye. Ezért a terminológiai szabványosítás a terminográfia részének tekinthető. A terminológiai szabványosítás viszonylag új terminológiai tevékenység Litvániában – az első nemzeti terminológiai szabványokat 1993-ban tették közzé. Az ezt követő néhány évben évente számos nemzeti terminológiai szabványt készítettek, ám amikor Litvánia a nemzetközi szabványosító szervezetek tagjává vált, ez a szám jelentősen csökkent. Ezzel egyidejűleg megkezdődött a nemzetközi terminológiai szabványok litván változatainak közzététele, a lefordított szabványok száma azonban az összes elfogadott szabványnak csak kis hányadát teszi ki. Beérkezett: 2018-07-13 Jolanta Gaivenytė-Butler Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] 38 Jolanta Gaivenytė-Butler | Apie terminografiją ir terminų standartizaciją