Elektroninis ekonomikos terminų žodynas „e‑terminai.lt“

doi.org/10.35321/term26-13 Elektronikus gazdasági szakkifejezés-szótár e-terminai.lt AUŠRA RIMKUTĖ-GANUSAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet XX o. sz. Litvániában az elektronikus terminológiai szótárak megjelenésével – akárcsak általában az elektronikus (digitális)1 szótárak esetében – alapvetően megváltoztak a terminológiai szótárak használatának lehetőségei: a hagyományos nyomtatott (papíralapú) szótárakkal összehasonlítva, amelyek nemcsak drágák, hanem általában korlátozott példányszámban jelennek meg, az elektronikus szótárak a felhasználók többsége számára könnyebben hozzáférhetővé váltak. Egy hagyományos terminológiai szótár elkészítése több évig tart, ezért információinak egy része rendszerint elavul, vagyis már nem tükrözi a tényleges nyelvhasználatot és az igényeket. Az információs technológia gyorsan változó világában az elektronikus szótár felhasználója gyorsabban és egyszerűbben találhatja meg az őt érdeklő információt; a keresési lehetőségek révén az ilyen forrás sokkal kényelmesebben használható, a szótár pedig könnyebben frissíthető, bővíthető vagy módosítható. A terminusok nagy gyűjteményében többféle szempont szerint kereshető információ: a terminus, annak szinonimája, meghatározása, más nyelvekbeli megfelelői, rövidítései, forrásai stb. alapján, és a megadott lekérdezésre mindössze néhány másodperc alatt választ kaphatunk. Az elektronikus szakkifejezés-szótárakra is vonatkoznak az Állami Litván Nyelvi Bizottság által jóváhagyott A szakkifejezés-szótárak összeállításának általános követelményei2. Ezek azt javasolják, hogy a szakkifejezéseket ne szöveges fájlokban, hanem számítógépes adatbázisokban vagy elektronikus táblázatokban kezeljék, mivel ez megkönnyíti az adatok keresését, és lehetővé teszi azok különféle szempontok szerinti rendezését vagy csoportosítását. A követelmények felhívják a figyelmet arra, hogy az elektronikus szövegben 1 Rimvydas Laužikas egy évtizeddel ezelőtt felvetette a skaitmeninis és az elektroninis kifejezések használatának kérdését (a terminológusok a mellékneveket nem tekintik szakkifejezésnek – a szerző megjegyzése). A „Digitális vagy elektronikus” című cikkben a különbségek megnevezésére tett kísérletet: „Az elektroninis szó jelentése jóval tágabb. Elektronikusnak nevezhetünk minden olyan tevékenységet, adatot és információt, dokumentumot, amelynek elvégzéséhez, megtekintéséhez, létrehozásához vagy teljes körű olvasásához elektromosságra és elektromos készülékekre van szükség (például magnetofonra, számítógépre, videomagnóra stb.)” (Laužikas 2008: 277). A digitális dokumentum szerinte csupán az elektronikus dokumentumok egyik típusa, ezért e kifejezések szinonimaként való használata nem ajánlott. 2 Lásd: www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/terminija/terminu-zodynu-rengimo-bendrieji-reikalavimai. Terminologija | 2019 | 26 265 Helyes írásjeleket és helyesírási jeleket (idézőjelet, gondolatjelet, kötőjelet stb.) kell használni. A számítógépes terminográfia tehát napjainkban a terminológiai adatok kezelésének gyorsan népszerűvé váló módja, amely segít hamarabb felismerni és kijavítani a terminológia kezelésének nyilvánvaló hiányosságait. A korszerű terminográfus pedig olyan szakember, aki módszeresen kezeli valamely szakterület terminológiáját, amely nyomtatott és elektronikus szakkifejezés-szótárakban, szakkifejezési szabványokban, terminológiai adatbázisokban vagy szakkifejezés-bankokban jelenik meg. Jelen ismertetés célja a nyilvánosan hozzáférhető elektronikus gazdasági szakkifejezés-szótár, az e-terminai.lt (elérhető az interneten: http://e-terminai.lt/)3) szakkifejezéseinek és meghatározásainak vizsgálata. Az ismertetett weboldal leírása szerint itt „több mint 1500 gazdasági, vezetési, marketing-, pénzügyi és befektetési szakkifejezés található, hogy választ adjon az Ön kérdéseire (= a pénzügyi és befektetési területek szakkifejezései, amelyek segítenek megválaszolni az Önben felmerülő kérdéseket)”4: Számos gazdasági szakkifejezéssel találkozik a mindennapi életben (= számos gazdasági szakkifejezéssel, amellyel). Előfordulhat, hogy csak homályos elképzelése van egy szakkifejezés jelentéséről, de nem ismeri a pontos (= pontos) jelentését. Ilyen esetben nehéz lehet megérteni a szövegösszefüggés jelentését, valamint azt, hogyan használják az adott szakkifejezést (= a szövegösszefüggést, és azt, hogyan használják az adott szakkifejezést). Ez a szakkifejezéseket tartalmazó weboldal számos fontos gazdasági (= gazdaságtani) szakkifejezést foglal magában, bemutatja azok kapcsolatát a hasonló kifejezésekkel, és jelentésüket világos (= világos) és könnyen érthető nyelven magyarázza el. A szakkifejezések jegyzéke nem teljes, és időről időre (= időnként (rendszeresen (?)) frissül) frissülni fog. A rövid leírásból világos, hogy ez a gazdaság és a hozzá közel álló területek szakkifejezéseinek adatbázisa, amelynek a szakkifejezések kiválasztási kritériumai elvontak és nem világosak. Úgy tűnik, a forrás mindenkinek szól – nemcsak a szakembereknek, vagyis közgazdászoknak, hanem más területek szakértőinek is. Arról, hogy mikor hozták létre ezt az adatbázist, nem közölnek információt. A nyilvánosan elérhető információk alapján arra lehet következtetni, hogy 2011 körül. Tehát már jó ideje. Ezért a cikk olvasója számára 3 E weboldal gazdasági szakkifejezéseinek nyelvtani és lexikai formáira vonatkozó, a litván köznyelvben megfigyelhető tendenciákat Zofija Babickienė vizsgálta. Elmondása szerint három okból választotta a weboldalt: „először is, még nem készült el, szerzői pedig még módosíthatják az itt közölt információkat, hogy a felhasználók egyáltalán ne találkozzanak hibás példákkal. Másodszor, a weboldal látogatói többnyire gazdaságtant, banki ismereteket vagy más tantárgyakat tanuló diákok, akik számára különösen fontos a szakterület és a specializáció helyes nyelvezete; ezért a weboldal hasznosságával, hozzáférhetőségével és kényelmével kapcsolatban nem merül fel kétség. Harmadszor, a weboldal előnye, hogy gyorsan rögzíthetők rajta a folyamatosan megjelenő új gazdasági szakkifejezések, amelyek fontosak számunkra a helyes litván terminológia kialakításában és fejlesztésében” (Babickienė 2012: 52–53). 4 A zárójelben, az egyenlőségjel után a nyelvi hibák javított alakjai szerepelnek. 266 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Elektroninis ekonomikos terminų žodynas e-terminai.lt Felmerülhet a kérdés, érdemes-e egy közel tíz évvel ezelőtt megjelent forrás információit vizsgálni. Érdemes, hiszen egyre többen használják az internetet és a különféle informatikai szolgáltatásokat. Emellett figyelemre méltó, hogy ezt az elektronikus terminológiai szótárt mint nagy és kényelmes, litván nyelvű gazdasági terminológiai weboldalt, „a gazdaság, a menedzsment, a marketing, a pénzügyek és a befektetések területéről származó számos terminus” lelőhelyét a Šiauliai Állami Főiskola honlapján hivatkozzák (https://svako.lt/lt/elektroniniai-informaciniai-istekliai). A Litván Műszaki Könyvtár weboldalán is szerepel. Itt a szótárt „Litvániában elsőként készülő átfogó és pontos elektronikus gazdasági terminológiai szótárként” jellemzik (http://www.tb.lt/IB/Temos/ekonomika.htm). Ez a hivatkozás más felsőoktatási intézmények és könyvtárak weboldalain is megtalálható. Tehát az e-terminai.lt mindenütt a legfontosabb gazdasági terminusok használatra ajánlott forrásaként szerepel. A korábban összeállított, hasonló gazdasági és rokon területek terminológiai adatbázisaitól ez abban különbözik, hogy szerzőit, létrehozóit vagy összeállítóit nem nevezik meg: „az e-terminai.lt projekt Tomas P (= P.)5 és Karolis P (= P.)6 erőfeszítéseinek köszönhetően jött létre. Tomas telepítette a weboldal (– weboldal7) technikai platformját, amely lehetővé tette a gazdasági terminusok könnyen hozzáférhető módon történő közlését. Karolis készítette a weboldal dizájnját, és minőségi, célirányos tartalmat szolgáltatott, amelyet folyamatosan bővítenek a projekt küldetésének megvalósítása érdekében.” Semmi további információt nem közölnek – sem a projekt nevét, sem az évszámot, sem azt, honnan származnak a terminusok és meghatározásaik –, az ambíciók azonban nagyok és hangzatosak: a küldetés „a gazdasági terminusok könnyen érthető nyelven történő kifejezése”, a jövőkép pedig „Litvánia leggyakrabban használt gazdasági terminológiai forrásává válni”. Nehéz megítélni, hányan használják az elektronikus szótárt, de már a rövid ismertető nyelvezete és a szerzőkről szóló információ is kétségeket ébreszt a forrás megbízhatóságával kapcsolatban. A nyelvnek helyesnek kellene lennie. Továbbá, tekintettel arra, hogy megjelentek gazdasági és rokon területek terminológiai szótárai, fel lehetett volna használni a már meglévő munkát, például az 1980-ban megjelent Antanas Buračas-féle Angol–litván gazdasági terminológiai szótár című művet, az 1991-ben Petro Auštrevičius, Dainius Pupkevičius és Dalia Treigienė által összeállított A modern gazdasági terminusok enciklopédikus szótára litván–angol–német–orosz nyelven című kiadványt, valamint az 1994-es, 5 Tomas Petrašiūnas. 6 Karolis Pulokas. 7 Bár a tinklapis szó helyes, mégis a számítástechnikai terminus, a tinklalapis (EKŽ 2008: 201; TB) használata ajánlott, mivel rendszeresebben illeszkedik a szóalkotási rendszerbe; vö.: tinklaraštis, tinkladraugis, tinklavietė, tinklakalbė, tinklažmogis stb. Terminologija | 2019 | 26 267 1997-ben (2. javított és bővített kiadás) jelent meg Christopher Pass, Bryan Lowes és mások Gazdasági terminológiai szótára: angol nyelvű kiadvány fordítása; 1999-ben az Gazdasági terminusok és fogalmak: oktatási szótár című könyv (1999, interneten elérhető: www.biblioteka.vpu.lt/elvpu/15260.pdf); 2005-ben, majd 2008-ban (2. kiadás) Rūta Vainienė Gazdasági terminológiai szótára; 2005-ben pedig a Mezőgazdasági közgazdasági terminusok magyarázó szótára litván, angol, német, francia és orosz nyelven (interneten elérhető: https://zodynas.laei.lt/),). 2006-ban jelent meg a fordításban készült Angol–litván magyarázó gazdasági szótár (David W. Pearce állította össze, a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Osztálya működött közre tanácsadóként), valamint más művek. A gazdaság mellett banki, piaci, számviteli, befektetési, adózási, marketing-, menedzsment-, pénzügyi és egyéb terminológiai szótárak és szójegyzékek is készültek. Nem szabad megfeledkezni a felsőoktatás számára készült gazdasági tankönyvekről sem, amelyek különféle gazdasági fogalmakat magyaráznak. Sajnos a lexikográfiai források jegyzéke hiányzik. Nézzük meg közelebbről, mit tartalmaz ez az elektronikus terminológiai szótár. Először azt szeretnénk tisztázni, mi az economika. Ha beírjuk a keresőmezőbe ezt a szót, számos olyan összetett terminust láthatunk, amely ezt az elemet tartalmazza. Így a felhasználó az összes „kapcsolódó fogalmat” látja (nem feltétlenül az összes kapcsolódó terminust – a szerző megjegyzése). A economika terminust így magyarázzák: Az ország jellemzése az általános gazdasági tevékenység és annak összetevői alapján. A gazdasági javak és szolgáltatások összértékét bruttó hazai terméknek (BVP) nevezik. A gazdasági javak előállítása annak érdekében, hogy minél nagyobb vagyont szerezzünk, vagy meghatározott nagyságú vagyont a lehető legkevesebb erőforrással hozzunk létre8. Az élesebb szemű, terminográfiai ismeretekkel rendelkező olvasó nyugtalankodni kezdhet, amikor azt olvassa, hogy a gazdaság „az ország jellemzése”. Komoly terminológiai szótárakban ilyet nem találunk. Azokban azt magyarázzák majd, hogy a gazdaság vagy tudomány, vagy bizonyos tevékenység. A második bekezdés második mondatában azt próbálják magyarázni, hogy a gazdaság a gazdasági javak előállítása. Ez azonban szintén pontatlan. Ráadásul nem világos, miért kerül egy másik terminus és annak magyarázata ennek a terminusnak a szócikkébe: A gazdasági javak és szolgáltatások összértékét bruttó hazai terméknek (BVP) nevezik. A szerzőknek tudniuk kellene, hogy 8 Ugyanezt az economika terminusdefiníciót találjuk a közel két évtizeddel ezelőtt, 1999-ben megjelent Gazdasági terminusok és fogalmak című oktatási szótárban (ETS 1999: 45). Amint Jolanta Gaivenytė írja, ez a szótár „a gazdasági tárgyakat tanulók számára készült oktatási segédanyag. A legfontosabb gazdasági terminusokat és azok részletes magyarázatát tartalmazza” (Gaivenytė 2000: 108). 268 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Elektroninis ekonomikos terminų žodynas e-terminai.lt mint ahogy a terminus meghonosodott terminus bruttó hazai termék. Egyébként a bruttó belföldi termék terminus is külön szócikként szerepel. Már egyetlen terminus szócikkének áttekintése után is aggodalomra ad okot a helyzet: egyrészt a terminusok helyessége, másrészt a meghatározásaik pontossága miatt. Így arra következtethetünk, hogy az e-terminai.lt honlap nem normatív. Ebben a terminusszócikkben – a többihez hasonlóan – nincsenek olyan lexikai utalások, amelyek jeleznék, hogy a terminus használható-e vagy sem. Más szótári szócikkekkel kapcsolatban is tehetnénk megjegyzéseket, mivel terminológiai szempontból nem teljesek. Nem a magyarázó, hanem inkább az enciklopédikus terminusszótárakra jellemzőek. Bár a terminusszócikkekben többnyire meghatározás (néha nem is csak egy!) és/vagy bővebb magyarázat szerepel, egyéb adatok hiányoznak: a terminusok nincsenek hangsúlyjellel ellátva, nincsenek megadva megfelelőik és forrásuk, továbbá szinonimákat sem közölnek, ha vannak ilyenek. A szótári szócikkekben gyakran szerepelnek alárendelt terminusok, holott ezeket külön szócikkben is feltüntetik. Megfelelő rövidítésekkel és utalásokkal szabványosítani lehetne őket. Amint az 1. ábrán látható, a terminusról rendelkezésre álló valamennyi információ és a „kapcsolódó terminusok” jelennek meg. Bár a weboldal készítői „kapcsolódó terminusokról” írnak, valójában csupán összekapcsolt terminusokról van szó, amelyek bizonyos esetekben akár kapcsolatban sem állnak egymással. A makroökonómia terminushoz csak egyetlen terminus, a közgazdaságtan kapcsolódik, a mikroökonómia terminushoz pedig csak az erőforrások terminus (lásd 2. ábra). Sem a közgazdaságtan, sem a makroökonómia terminussal nincs kapcsolat. A közgazdaságtan terminus sincs összekapcsolva a tárgyalt makro- és mikroökonómia terminusokkal, illetve más alárendelt és fölérendelt terminusokkal sem. A terminusok közötti kapcsolatok tisztázatlanságát egy másik példa is mutatja. A bojkott szócikkének alján például a „kapcsolódó terminusok” között a sztrájk és az általános sztrájk szerepel (3. ábra), a adófizetők bojkottja terminus azonban nem, noha ez is szerepel az adatbázisban. Nyilvánvaló, hogy az összeállítóknak nem voltak egyértelmű kiválasztási és megjelenítési kritériumaik. Sajnos be kell ismernünk, hogy az elektronikus terminusszótár készítőinek jó szándékai csak szándékok maradnak. A közölt terminusokkal kapcsolatban is sok észrevételt tehetünk. Mindenekelőtt a nem ajánlott idegen szavakat kell megemlíteni, például: visszavásárlási (repo) (= visszavásárlási) ügylet (lásd LBTB, vö. angolul repo agreement; repurchase agreement, lásd még TB), barter (= (természetbeni) csere (vö. angolul barter, AEŽ 2006: 61), díler (= kereskedelmi ügynök) (vö. angolul dealer; az európai terminológiai szótárban, az Eurovoc-ban az meghatalmazott kereskedelmi ügynök terminus szerepel), valamint a kereskedelmi ügynök (díler) (= kereskedelmi ügynök), holding (= holdingtársaság, vö. angolul holding, lásd Eurovoc, de az LBTB-ben a Litván Nyelvi Állami Bizottság által nem jóváhagyott terminus szerepel Terminologija | 2019 | 26 269 1. ábra. A makroökonómia terminus szócikke 2. ábra. A mikroökonómia terminus szócikke 3. ábra. A bojkott terminus szócikke 270 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Elektroninis ekonomikos terminų žodynas e-terminai.lt pénzügyi holdingtársaság, klíring (= elszámolás, lásd LBTB, vö. angolul clearing procedure)9, tőzsdei bevezetés (= bevezetés a tőzsdei jegyzékbe, lásd LBTB, vö. angolul listing), opció (= választási ügylet10, lásd LBTB, AEŽ 2006: 462, vö. angolul option), lásd még fedezett eladási opció, fedezett vételi opció és mások. A arenda terminus nem használható (vö. oroszul аренда), helyette a bérlet terminust kell használni. Egyébként az e-terminai.lt szótárban szerepel a bérlet terminus. Az allokációs hatékonyság helyett jobb volna a elosztási hatékonyság kifejezést használni. Az tőzsdén kívüli ügylet terminust a tőzsdén kívüli ügylet kifejezéssel kell helyettesíteni (lásd még: tőzsdén kívüli ügyletek). A nem litván know-how terminus, amelynek meghatározása: haladó tudományos, műszaki, kereskedelmi vagy más ismeretek, amelyeket teljes egészükben vagy részben nem hoznak nyilvánosságra, mivel birtoklásuk bizonyos előnyt biztosít, szintén kerülendő. Talán helyettesíthető az Európai terminológiai szótárban, az Eurovoc-ban szereplő gyakorlati tapasztalat terminussal. Vita Bitinaitė Mokomo­jame anglų–lietuvių kalbų teisės terminų žodyne című angol–litván jogi terminológiai szótárában az angol know-how további litván megfelelőit találjuk: 1. technológiai újítások, korszerű szakértelem; 2. termelési és kereskedelmi titkok (Bitinaitė 2008: 153). Külön is tárgyalható a marketingas terminus és használata, amelyről mindmáig nincs egyetértés. A szakemberek azzal indokolják, hogy a marketingas nem ugyanaz, mint a rinkodara. „Litvániában a marketing fogalmának két terminus felel meg: a „rinkodara” és a „rinkotyra”. Ezek a terminusok még a tudományos közösséget is összezavarták. A „rinkodara” terminus népszerűsítése a marketingtudományokat nem tanulmányozókat is megzavarta. A piackutatás általában véve csupán a marketing egyik része” – olvasható a Marketingo valdymas ügynökség „Marketingas ar rinkodara” című cikkében (MAR 2016). A Litván Nyelvi Állami Bizottság konzultációs adatbázisa szerint a marketingas nem használható idegen szó (http://www.vlkk.lt/konsultacijos/1717-marketingas-rinkodara). Érdekes, hogy az e-terminai.lt elektronikus gazdasági terminológiai szótárban a marketingas terminus (angolul marketing) szócikkében a litván rinkodara terminus zárójelben szerepel, továbbá ez olvasható: „Litvánul inkább a Rinkodara terminus használatos.” A marketingas elemet tartalmazó összetett terminusok sincsenek. Mindegyikük litván eleme a rinkodara: kísérleti, differen- 9 Az angol–litván magyarázó gazdasági szótárban nincs meg a kliringas terminus. Ugyanakkor találunk benne ezzel az idegen eredetű elemmel alkotott összetett terminusokat, például: klíringbank / elszámolóbank, klíringház / elszámolóház (AEŽ 2006: 102). A szótár szerkesztői az idegen eredetű terminust részesítik előnyben, a litván megfelelőt pedig perjel után tüntetik fel. Azt, hogy mi a kliringas, a clearing house szócikk határozza meg (AEŽ 2006: 102). 10 Az E-terminai.lt oldalon szerepel a „Pasirinkimo sandoris” [„Opciós ügylet”] szócikk. Ez azt írja, hogy „a választási (= választási) ügyletet (= ügyletet) néha opcionnak is nevezik (angolul option)”. Terminologija | 2019 | 26 271 ációs, irracionális, kereskedelmi, koncentrált, differenciálatlan, fenntartó, többlet-, növekedési marketing. Tehát a forrásban az összetett terminusok rendszeres képzésénél a litván terminus élvez elsőbbséget. Az összetett terminusokban a dolog fajtáját és megkülönböztető tulajdonságát rendszerint jelzős alak fejezi ki, például: biztosított (= biztosított) kötvények, közös (= általános) vállalat, fundamentális (= fundamentális) elemzés, természetes (= természetes) munkanélküliségi ráta, ingatlan (= ingatlan) vagyon, határozott idejű (= határozott idejű) kölcsön stb. Sok helyütt elegendő lenne az egyes szám: állandó alkalmazottak (= állandó alkalmazott)11, vö. bérmunkás, lásd még kincstárjegyek (= váltó, természeti nyersanyagok (= természeti nyersanyag), fedezetlen kötvények (= fedezetlen kötvény), átváltoztatható kötvények (= átváltoztatható kötvény) és mások. A francia franchise szó szabályosan adaptált alakja a franšizė, nem pedig a frančizas; vö. frančizo (= franšizės) mokestis. Helyesírási ingadozások is vannak: az egyik helyen licencija, máshol licenzija (= licencija) (lásd a bendra įmonė (?) terminus tárgyaló szócikket), kontrabanda (= kontrabanda), Grešemo (= Grešamo) dėsnis (vö. angolul Gresham’s Law; Vainienė 2005: 100); továbbá a gondolatjel és a kötőjel használata is változó, például: Hekšerio-Olino dėsnis (= Hekšerio ir Oulino modelis) (Vainienė 2005: 103), mokslinis-technologinis (= mokslo ir technologijų) parkas, pirkimo-pardavimo (= pirkimo ir pardavimo) operacijos (lásd dileris). A kétoldalú viszonyokat jelölő szavak közé nem kötőjelet, hanem gondolatjelet kell írni, például: pirkimo–pardavimo (= pirkimo–pardavimo, pirkimo) aktas (lásd mainai). Ezt a szerződést az európai terminológiai szótár, az Eurovoc kereskedelmi szerződésnek nevezi (vö. angolul trade treaty). További terminusok is cserére szorulnak, például: egy részvényre jutó nyereség (P/E) (= a részvényárfolyam és a nyereség aránya) (lásd LBTB, ETŽ 1994: 102, vö. angolul price earnings ratio12. A rövidítést úgy tűnik, megadhatnánk lehetséges, szükség esetén szinonimaként való használatra, továbbá célszerű volna, hogy litván legyen. Érdekes, hogy ezen a weboldalon az egy részvényre jutó nyereség terminusnak három külön szócikke is található, amelyekben ugyanazt a dolgot szintén háromszor határozzák meg: az egyik helyen litván rövidítést definiálnak (4. ábra), máshol ugyanezekkel a szavakkal a litván terminust (5. ábra), a harmadik helyen pedig az angol rövidítést (6. ábra). Nem egyedi esetről van szó. 11 Az adatbázisban nincs ideiglenes alkalmazott terminus. 12 Az angol–litván magyarázó gazdasági szótárban szerepel az ár és a jövedelem aránya terminus (AEŽ 2006: 500). 272 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Elektroninis ekonomikos terminų žodynas e-terminai.lt 4. ábra. A részvényenkénti nyereség kifejezés litván rövidítésének szócikke 5. ábra. A részvényenkénti nyereség kifejezés szócikke 6. ábra. A részvényenkénti nyereség kifejezés angol rövidítésének szócikke Mint megjegyeztük, a szótárban szereplő rövidítések többnyire az angol megfelelőkből származnak, például: REPO, vö. angolul repurchase agreement. A Terminų bankasban, R. Vainienė Ekonomikos terminų žodyne című szótárában, amint korábban már említettük, az atpirkimo sandoris szerepel, rövidítés nélkül. A honlapon van még egy szócikk: atpirkimo (repo) sandoris. Úgy tűnik, a két szócikket össze lehetne vonni, és csak az egyiket megtartani; emellett az atpirkimo sandoris kifejezést is egyértelműen meg kellene határozni. Az elektronikus szótár alaposabb vizsgálata során kiderül, hogy összeállítói számára a szinonimák bemutatása okoz nehézséget. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy terminushoz egy meghatározás tartozik, ezért nem célszerű megismételni a szinonimák meghatározásait. Elegendő lenne a fő terminus szócikkében megadni a meghatározást, és összekapcsolni azt a szinonim terminussal; a szinonim terminus, azaz a hivatkozó szócikk esetében pedig csak a fő terminusra mutató hivatkozást kellene feltüntetni. Vö.: Adós Adós (kötelezett) – olyan természetes vagy jogi személy, aki/ amely egy másik természetes vagy jogi személynek tartozik, illetve váltó esetén a váltó kibocsátója. Adós Másik természetes vagy jogi személynek tartozó természetes vagy jogi személy. Terminologija | 2019 | 26 273 A szinonim terminusok megadására számos példa található ebben az elektronikus terminológiai szótárban. Mindezek mellett kerülni kellene, hogy a szinonimákat zárójelben adjuk meg, például: betéti (bizalmi) társaság (= betéti társaság) (lásd TB; a bizalmi társaság terminus szinonimaként is megadható), helyettesítő termékek (szubsztitútumok) (= helyettesítő termék) (lásd angolul: substitute, ATŽ 2006: 601), továbbá lásd: kiegészítő munka (tevékenység), demonstratív (presztízs-)fogyasztás, órabér (óradíj), reálbér (valós bér) stb. Az E-terminai.lt oldalon megtaláljuk az értékcsökkenés és az amortizáció terminusokat. Ez utóbbi önálló szócikként szerepel, az értékcsökkenés címszónál pedig zárójelben találjuk az amortizációt: értékcsökkenés (amortizáció), értékcsökkenés (amortizáció) a pénzügyi beszámoló szerint, értékcsökkenés (amortizáció) az adóbevallás szerint. J. Klimavičius nyelvész több mint tíz évvel ezelőtt azt írta, hogy „ki kellene vetni a divat ostoba szavát, az értékcsökkenést, amely durván sérti a rendszert – hiszen itt semmit sem viselnek” (Klimavičius 2006: 205). A közgazdászok mindmáig ezt a két szót – a litván nusidėvėjimas és a nemzetközi amortizacija terminust – vagy szinonimaként, vagy kissé eltérő jelentésű terminusként használják. Angelė Kaulakienė ugyanakkor azt írja, hogy a nemzetközi és a litván terminusok szinonímiája megalapozottnak és elkerülhetetlennek tekinthető (Kaulakienė 2009: 182), de nyilvánvaló, hogy szabályozni kell. A Terminológiai Bankban mindkét terminust használatosként találjuk. Egy másik példa a nemzetközi stagnacija terminus és annak litván megfelelője, a sąstingis. Mindkettő szerepel a szótárban, meghatározással: Megtorpanás Egy folyamat, tevékenység vagy fejlődés leállása. Stagnálás Olyan gazdasági helyzet, amelyet hosszan tartó depresszió, a termelés, a kereskedelem és a beruházások stagnálása (= a termelés, a kereskedelem és a beruházások megtorpanása), valamint magas munkanélküliség jellemez. Az európai terminológiai szótárban, az Eurovoc-ban találunk olyan terminust, amelynek egyik eleme a sąstingis, például: gazdasági stagnálás. Más forrásokban a használat változó. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi szóval és annak litván megfelelőjével különböző dolgokat jelölnek. Nem célszerű a litván terminus mellett zárójelben megadni annak angol megfelelőjét, például: kiszervezett szolgáltatások (outsourcing): A vállalati tevékenység egy részének külső szervezetnek történő átadása. A kiszervezett szolgáltatásokat rendszerint a költségek csökkentése vagy azért veszik igénybe, hogy a vállalat tevékenysége az alaptevékenységére (= alaptevékenységre) összpontosuljon. 2 7 4 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Elektroninis ekonomikos terminų žodynas e-terminai.lt A Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Terminologijos pakomisė jóváhagyta a tevékenységkiszervezés terminust (a vállalkozás és a szolgáltató megállapodása alapján végzett olyan tevékenység, amelyet e megállapodás hiányában maga a vállalkozás végezne). A kiszervezett szolgáltatások terminus a szakértők szerint szakmai szempontból pontatlan. Egy további hasonló példa a vállalat áthelyezése (offshoring), amikor a már használatos litván terminus mellett zárójelben egy nem ajánlott angol kifejezés szerepel, vö. offshoring. A szótárban több ilyen példa is található. A kaštai terminus használatáról mindmáig viták folynak. Bár a normatív munkák elmarasztalóan ítélik meg, különféle gazdasági szövegekben meglehetősen széles körben használják. Ezt a terminust az említett szótárban is megtaláljuk: Költségek (Angolul: costs) A vállalat termeléséhez felhasznált erőforrások pénzben kifejezett összege. Tágabb értelemben a költségeket a cél eléréséhez szükséges bármilyen ráfordításként értelmezik. A kaštai összetevőt tartalmazó szakkifejezések is vannak: alternatív költségek, általános költségek, gazdasági költségek, explicit (közvetlen, számviteli) költségek, implicit költségek, külső (járulékos) költségek, változó költségek, közvetett költségek, alapvető költségek, állandó költségek, határköltségek, belső költségek, társadalmi költségek, szociális (társadalmi) költségek stb. Zofija Babickienė megjegyezte, hogy a kaštai terminus használatáról a közgazdászok és a nyelvészek nem értenek egyet (Babickienė 2012: 55). Ramunė Vaskelaitė „Kaštai – vengtina svetimybė ar ekonomikos teorijos neišvengiamybė?“ című cikkében ezt írja: „A kaštai mint közgazdasági terminus kérdése 2013. június 7-én merült fel az Európai Unió és Litvánia intézményei és szervezetei terminológiai fórumának harmadik konferenciáján” (Vaskelaitė 2013: 266). A nyelvész szerint a kaštai szó, „amelynek javítását csaknem negyven éve kezdték meg, nem tűnik el a használatból” (ugyanott). Véleménye szerint „a kaštai szónak a közgazdasági elméletben való fennmaradását elősegítő tényezők egyike az a törekvés, hogy egységes költségosztályozási rendszert alakítsanak ki; erre a törekvésre hatással van az angol nyelven kidolgozott közgazdasági elmélet és a fogalmak angol nyelvű elrendezése. Ezt támasztják alá az angolból fordított vagy az angol gazdasági terminológiát figyelembe véve összeállított gazdasági szakszótárak” (Vaskelaitė 2013: 303). A Valstybinės lietuvių kalbos komisijos 2013. december 19-i ülésén úgy határoztak, hogy a kaštai szó gazdasági és vezetői számviteli terminusként használható. Ezért pontosítani kell a szótárban megadott meghatározást. Figyelemre méltó, hogy amikor a könyvelésről, a számvitelről beszélünk Terminologija | 2019 | 26 275 használatosak a szokásos költség, kiadás, pénzeszköz vagy önköltség terminusok. A kaštai szó nem használható „ár” jelentésben. A kaštai terminuson kívül a szótárban a költség, kiadás, pénzeszköz, önköltség, ár címszavai is megtalálhatók. Definícióik összehasonlításából kitűnik, hogy némelyikük szemantikai tartalma nagyon hasonló. A közgazdászok más szakterületek szakembereihez hasonlóan időnként metaforikus terminusokat is használnak sajátos közgazdasági fogalmak megnevezésére. Különösen az állatokat megnevező terminusok emelkednek ki, például: bikák (vö. angol bulls), medvék (vö. angol bears), valamint bikapiac, medvepiac. R. Vainienė korábban említett Közgazdasági terminusok szótárában szerepelnek a medve, medvepiac terminusok, Dalios Gulbinskienė Angol–litván közgazdasági terminológiai szótárában viszont az angol bull terminus magyarázata: bróker, aki értékpapírokat vásárol, mert arra számít, hogy az árak emelkedni fognak (Gulbinskienė 2013: 9). Az Angol–litván magyarázó közgazdasági szótár a bikák terminust idézőjelben írja (AEŽ 2006: 81); a medvék terminust szintén így tünteti fel (AEŽ 2006: 63). Egy dolog világos: az ilyen metaforikus terminusokat pontosan kellene meghatározni, hogy a nem szakembereknek ne kelljen azon töprengeniük, például mit jelöl a bika terminus. A bikapiac címszóban a következő információt találjuk: Bika – tőzsdei ügynök megnevezésére használt terminus; az ügynök arra számít, hogy az értékpapírok ára emelkedni fog, ezért felvásárolja őket, hogy később magasabb áron adhassa el. Azt a tőzsdei ügynököt, aki nem tudja korábban vásárolt értékpapírjait magasabb áron eladni, kifáradt (kimerült) bikának nevezik. A keresőmezőbe beírva a bikák szót megtudjuk, hogy ezek olyan befektetők, akik úgy vélik, hogy a részvények és kötvények árának emelkednie kell (=,), ezért megvásárolják azokat, abban a reményben, hogy magasabb áron adhatják el. Általában, ha az árak emelkednek, az értékpapírpiacot bikapiacként is lehet jellemezni. Azokat a spekulánsokat, akik arra számítanak, hogy a részvények ára csökkenni fog (=,), medvéknek (=,) vagy medvéknek nevezik. Hasonlítsuk össze, hogyan magyarázzák meg, mit jelent a medvék terminus: A medvék (angolul bears) olyan befektetők, akik az értékpapírok értékének csökkenésére számítanak (=,), ezért eladják azokat, abban a reményben, hogy később olcsóbban vásárolhatják vissza. „Védett medve” az a bróker, aki a tulajdonában lévő értékpapírokat adja el (= értékpapírokat). Az értékpapírok birtoklás nélküli eladását shortolásnak nevezik. A shortolás a bikapiacra jellemző. Az ellentétes várakozású spekulánst „bikának” nevezik. Az olvasás után továbbra sem világos, hogy a közgazdászok a bika metaforikus terminust használva tőzsdei ügynökről vagy befektetőről, spekulánsról beszélnek-e. Egy dolog nyilvánvaló: az ilyen terminusok létrejöttének oka a fordítás. 276 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Elektroninis ekonomikos terminų žodynas e-terminai.lt egy másik nyelvből, anélkül hogy kényelmesebb és érthetőbb megnevezést keresnének, megfelelőjét kutatnák, egyszerűen állati tulajdonságokkal ruháznak fel embereket. A tárgyalt elektronikus terminológiai szótárban további szakmai zsargonpéldák is találhatók, például: fizess magadnak, a saját emberünk, ablakpucolás, gyertyák stb. Érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy szakmai zsargon nem való terminológiai szótárba, például: Fizess magadnak (= Fizess magadnak) A szakirodalomban gyakran használt kifejezés (= A szakirodalomban gyakran előforduló kifejezés) a személyes pénzügyekről. Azt jelenti, hogy jövedelmünk egy részét megtakarítási/befektetési számlára kell elkülöníteni (–átutalni (?)) (= megtakarítási vagy befektetési számlára). A terminus meghatározását rendszerint bizonyos szabályok szerint fogalmazzák meg: fel kell tárnia a fogalom lényegi jegyeit, legfontosabb sajátosságait, valamint a rendszeren belüli kapcsolatait. Sajnos az e-terminai.lt weboldal címszavainak többségéhez nem tartozik tudományos igényű meghatározás. A meghatározás nem tartalmazhat logikai kört, vagyis tautológiát; például az beszámoló terminust az beszámolás: A szervezet vagy magánszemély pénzügyi beszámolója, amelyet a nyilvántartott pénzügyi átutalások rendszere alapján állítanak össze. <...>. szóval határozzák meg. A piacra lépés terminus meghatározása pedig: Új vállalat piacra lépése <...>. Amint a meghatározásból látható, vagy a terminust, vagy a meghatározását kell megváltoztatni. Furcsán határozzák meg a valutazóna terminust: Az országok olyan valutacsoportosulásai, amelyek összehangolják a devizapolitikát. A legfontosabb valutazónák a dollár-, a font- és az euróövezet. Így az sem világos, hogy mik azok a valutacsoportosulások. Íme egy másik terminus, a hosszú lejáratú adósság meghatározása szintén szokatlan: Banki és egyéb hitelek, amelyek futamideje meghaladja az egy évet. Mint látható, a meghatározás hitelekről szól, holott azt kellene meghatározni, mi az adósság. Bronislovas Martinkus, Bronius Neverauskas és mások A vállalatirányítási terminusok magyarázó szótárában ezt a meghatározást találjuk: Olyan adósságok, amelyeket egy évnél hosszabb idő alatt fizetnek vissza, például jelzáloghitel. Figyelemre méltó, hogy az azonos fajtajelölő terminusokat egységesen kellene meghatározni. Hasonlítsuk össze: kötvény – értékpapír, amelynek tulajdonosa vállalja, hogy rendszeresen meghatározott összegű kamatot fizet, a kijelölt időpontban pedig visszafizeti a kötvényekért kapott pénzt (visszaváltja a kötvényt); egyszeri törlesztésű kötvény – az adósság egyszeri visszafizetése a futamidő lejártakor, vagyis (= azaz) a rendszeres törlesztéssel ellentétes megoldás; fedezetlen kötvény – sok vállalat által kibocsátott, szokásos kötvények (=,), amelyek után meghatározott kamatot fizetnek, lejáratkor pedig (= lejáratkor,) visszaváltják őket; garantált kötvény – olyan kötvény, amelynek Terminologija | 2019 | 26 277 kibocsátója egy részvénytársaság, visszaváltását és/vagy kamatfizetését pedig egy másik részvénytársaság garantálja. Ebben az esetben a fajtajelölő terminusokat a kötvény szóval lehetne a legcélszerűbben meghatározni. A meghatározások hemzsegnek a szókincsbeli, szintaktikai, nyelvtani, stilisztikai, helyesírási, központozási, korrektúra- és egyéb hibáktól. Leginkább az idegen nyelvekre jellemző nagybetűs írásmód szúr szemet, például a litván Utolsóként Beérkezett Elsőként Eladott (= utolsóként beérkezett, elsőként eladott (lásd: LIFO-módszer13; vö. angolul: Last In, First Out), a litván Ár és Nyereség (= ár és nyereség) arány (lásd: részvényenkénti nyereség), Fizess Magadnak (= fizess magadnak), A Nagyobb Bolond Elmélete (= a nagyobb bolond elmélete), vásárolj és tartsd meg elv (= „vásárolj és tartsd meg” elv) (lásd: passzív kezelés) stb. A ragokat is helytelenül használják, például a helyhatározóragot: Ennek következtében (= Emiatt) nagy pénzösszegeket fektetnek anyagokba vagy termékekbe, de meg kell várni, hogy ez a pénz visszatérjen (lásd: túlkötés). Egyes helyeken részeseset szükséges, például: Az általános árszínvonal indexe, amelyet a reál bruttó nemzeti termék kiszámítására használnak (= a reál bruttó nemzeti termék kiszámítására használják) (lásd: deflátor). A meghatározásokban pontatlan terminusok is szerepelnek, például: barter (= természetbeni) csere (lásd: barter), természetes (= természetbeni) csere (lásd: barter), berendezések (= berendezés, készülékek) (lásd: közös vállalat, költségek), tőzsdén kívüli ügyletek (= tőzsdén kívüli ügylet, lásd: OTC), szerződéses (= szerződésen alapuló) kapcsolatok a vállalatok között (lásd a közös vállalat szócikket), gazdasági (= gazdaság-) terminológia (= terminológiai rendszer) (lásd a közös vállalat szócikket), számla-faktúra (= számla) (lásd: hozzáadottérték-adó (PVM)) stb. Sietségből vagy figyelmetlenségből összekeverik a vállalat és a kampány szavakat. Jelenleg sok bank létrehozza saját lízingvállalatait (= kampányait), és olyan cégeknek ad bérbe berendezéseket, amelyek nem tudják megvásárolni azokat (lásd: bérbeadás). Ezeken kívül még számos megjegyzést lehetne tenni az e-terminai.lt weboldalon közölt terminusokról. Egy dolog világos: ennek az elektronikus gazdasági terminológiai forrásnak nem szabadna csupán betűrendbe szedett terminusok meghatározásokkal ellátott jegyzékének lennie. Jó volna, ha lenne előszava vagy bevezetése, továbbá a szótár felépítésének leírása, a rövidítések magyarázata, a felhasznált források megjelölése, valamint helyes helyesírási és központozási jelek használata (sajnos, mint látható, a litván idézőjelek, a gondolatjel és a kötőjel használata számos nehézséget okoz). A terminusok hangsúlyának megjelölése nem nehéz – a technikai lehetőségek ma már ezt is lehetővé teszik. 13R. Vainienė szótárában valamelyest másképpen szerepel: LIFO (angolul: last in, first out – utolsóként be, elsőként ki) – „készletnyilvántartási módszer, amely szerint a költségekhez elsőként azokat az alapanyagokat és anyagokat rendelik hozzá, amelyeket legutóbb szereztek be” (Vainienė 2005: 157). 278 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Elektroninis ekonomikos terminų žodynas e-terminai.lt Remélhetőleg ezt a projektet egyszer rendbe teszik, és a weboldal hasznos, átfogó és normatív lesz. Mindig segítségül lehet hívni egy terminológust és egy közgazdasági szakembert, abban bízva, hogy megvalósul az elektronikus terminológiai szótár egyik célja – a társadalom gyorsan változó igényeinek kielégítése. Sajnos egyelőre a szerkesztők „a közgazdasági terminusok könnyen érthető nyelven történő kifejezése” küldetése csak küldetés marad. LITERATŪRA AEŽ 2006: Aiškinamasis ekonomikos anglų–lietuvių kalbų žodynas. Sudarė Dawid W. Pearce. Vilnius: TEV. Babickienė Z. 2012: Ekonomikos terminų gramatinių ir leksinių variantų sklaida: norma ir realybė. – Specialybės kalba: gramatika ir logika. Mokslinių straipsnių rinkinys, Vilnius: Mykolo Romerio universiteto leidykla, 51–64. Bitinaitė V. 2008: Mokomasi anglų–lietuvių kalbų teisės terminų žodynas. 3-iasis patais. ir papild. leid., Vilnius: Eugrimas. EKŽ 1994, 1997: Ekonomikos terminų žodynas, Vilnius: UAB „Baltijos biznis“. EKŽ 2008: Dagienė V., Grigas G., Jevsikova T. Enciklopedinis kompiuterijos žodynas. 2-asis papild. leid., Vilnius: TEV. ETS 1999: Ekonomikos terminai ir sąvokos, Vilnius: Vilniaus pedagoginis universitetas. Eurovoc – Europos terminų žodynas. Prieiga per internetą: www3.lrs.lt/pls/ev/ev.main. Gaivenytė J. 2000: Naujausi lietuviški terminų žodynai. – Terminologija 7, 107–113. Gulbinskienė D. 2013: Glossary of English–Lithuanian economic terms = Anglų–lietuvių kalbų ekonomikos terminų žodynėlis [e. išteklius], Vilnius: Lietuvos edukologijos universitetas. Kaulakienė A. 2009: Lietuvių fizikos terminijos raida, Vilnius: Technika. Klimavičius J. 2006: Rūta Vainienė. Ekonomikos terminų žodynas (recenzija). – Terminologija 13, 202–206. Laužikas R. 2008: Skaitmeninis ar elektroninis? – Knygotyra 51, 275–279. LBTB – Lietuvos banko terminų bazė. Prieiga per internetą: http://www.rastija.lt/LBTB/. MAR 2016: Marketingas ar rinkodara. Prieiga per internetą: https://marketingovalymas.lt/marketingas/marketingas-ar-rinkodara/ (paskelbta 2016-05-26, žiūrėta 2019-12-14). ŠETEŽ 1991: Auštrevičius P., Pupkevičius D., Treigienė D. Šiuolaikinių ekonomikos terminų enciklopedinis žodynas lietuvių–anglų–vokiečių–rusų kalbomis, Vilnius: Lietuvos laisvosios rinkos institutas, Lietuvos komersantas. TB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga per internetą: terminai.vlkk.lt/pls/tb/tb.search. Vainienė R. 2005: Ekonomikos terminų žodynas, Vilnius: Tyto alba. Vaskelaitė R. 2013: „Kaštai“ – vengtina svetimybė ar ekonomikos teorijos neišvengiamybė? – Kalbos kultūra 86, 265–308. Gauta 2018-12-30 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Terminologija | 2019 | 26 279