Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais „ir (ar)“, „ir (arba)“

8 8 Asta Mitkevičienė A koordinatív kapcsolat a terminusokban: kötőszókat ir (ar), ir (arba) tartalmazó terminusok doi.org/10.35321/term26-05 A koordinatív kapcsolat a terminusokban: az ir (ar), ir (arba) kötőszavakat tartalmazó terminusok ASTA MITKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet Összefoglaló A tanulmány a koordinatív tagokat tartalmazó terminusok egyik típusát – az alternatív kötőszókat tartalmazó terminusokat – elemzi. A kutatás anyagát a Litván Köztársaság terminológiai bankjából merítik. A tanulmány célja az ir (ar / arba) alternatív kötőszókkal összekapcsolt koordinatív tagokat tartalmazó terminusok formális szerkezeti sajátosságainak, e tagok egymás közötti szemantikai kapcsolatainak megállapítása, valamint az ilyen terminusok terminológiai értékének megvitatása. KULCSSZAVAK: összetett terminus, mellérendelő kapcsolat, kötőszó, szemantikai viszony, ekvonima, hiperonima, hiponima. ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a koordinatív összetevőket tartalmazó terminusok egyik típusát, vagyis a vagylagos kötőszavakat tartalmazó terminusokat elemzi. A kutatás anyagát a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjából vették. A tanulmány célja az ir (ar/arba) „és/vagy” vagylagos kötőszókkal összekapcsolt koordinatív összetevőket tartalmazó terminusok formai struktúrájának jellemzőinek, az összetevők közötti szemantikai kapcsolatoknak a meghatározása, valamint az ilyen terminusok terminológiai értékének megvitatása. KULCSSZAVAK: összetett terminus, koordináció, kötőszó, szemantikai kapcsolat, koekvonim, hiperonima, hiponima. A terminus határainak meghatározása a diskurzusban a terminológia egyik összetettebb kérdése. A használt terminusokat gyakran egyetlen konstrukcióba kapcsolják össze, a mondat homogén mondatrészeivé válnak, ezért elemeik elmaradnak (ellipszis). És ez a terminushasználat megszokott jelensége. A terminusváltozatok kutatója, béatrice Daille, az önálló terminusok szövegbeli összekapcsolását a lexikai variálás körébe sorolja (lásd Daile 2017: 58–61). A terminusok keresésekor, meghatározásakor és kiválasztásakor ez a használat nehézségeket okoz, mivel el kell dönteni, hogy egy adott konstrukció egy, két vagy több terminus-e. Ez különösen fontos a terminusok automatikus meghatározásakor (lásd bielinskienė et al. 2015: 60, 64). Másrészt, amint az Litván Köztársaság ter- 8 9Terminológia | 2019 | 26minősített bankjából (a továbbiakban – a Litván Köztársaság terminológiai bankja) látható, a szabványosított (meghatározott) terminusoknak lehetnek koordinatív kapcsolattal minai patenka į vartoseną, jie atsiduria greta sujungiamųjų konstrukcijų, összekapcsolt tagjaik1. Következésképpen, amikor az ilyen teramelyek csupán szövegbeli használatot, nem pedig nominációt jelölnek, a dolog. Ez a tanulmány azokat a terminusokat tárgyalja, amelyek tagjait koordinatív kapcsolat köti össze. Az anyag bősége miatt csupán az ilyen terminusok egyetlen, ám reprezentatív és sajátos típusára korlátozódtunk – az és (vagy) illetve és (vagy pedig) alternatív kötőszókat tartalmazó terminusokra, amelyeket mindeddig nem vizsgáltak. A vizsgált anyagot a Litván Köztársaság terminológiai bankjából vettük, amelyben 199 ilyen típusú terminust találtunk (csak a jóváhagyott és ajánlott terminusokat számítottuk, figyelembe vettük a terminusok ismétlődését). Miben különböznek az alternatív koordináló – kapcsoló (és), valamint megkülönböztető (vagy, vagy pedig) – kötőszókat tartalmazó terminusok? Elsősorban abban, hogy e kötőszók olyan fogalmakat vagy dolgokat jelölő tagokat kapcsolnak össze, amelyek együtt (logikai konjunkcióban) és külön-külön (diszjunkcióban) is előfordulhatnak, például gyümölcsés (vagy) bogyósgyümölcs-fagyasztó, vö. repüléstechnikai figyelmeztető és vezérlőrendszer (konjunkció), kakaópor liszttel vagy keményítővel (diszjunkció)2. Az alternatív kötőszavakat, az és (vagy), az és (vagyis) kapcsolatokat tartalmazó, a Litván Köztársaság terminológiai bankjába bekerült terminusok forrásai különféle jogszabályok (a bankban elkülönített olyan legnagyobb területekről, mint a környezetvédelem, a gazdaság, az energetika, a pénzügy, a kommunikáció, a kultúra, a szerencsejátékok és lottók, a szabványosítás és metrológia, az egészségügy, az oktatás és tudomány, a közlekedés, a közbiztonság, a mezőgazdaság, a halászat és élelmiszeripar), valamint mindössze négy terminus esetében terminológiai szótárak (metrológiai, távközlési) vagy lefordított szabványok (épületek szellőztetésére, gázpalackokra vonatkozó)¹. Ez arra utal, hogy az ilyen terminológiai kifejezésmód inkább a közigazgatási, mint a tudományos terminológiai forrásokra jellemző. Természetesen ezt nem lehet szigorúan kijelenteni – több terminológiai forrást kell áttekinteni³. A tanulmány célja azon terminusok formális szerkezeti sajátosságainak meghatározása, amelyek összekapcsolt tagjait az és (vagy / vagyis) alternatív kötőszavak kapcsolják össze, e tagok egymás közötti szemantikai kapcsolatainak feltárása, valamint az ilyen terminusok terminológiai értékének megvitatása. 1 K. Gaivenis már 1968-ban elkülönítette a „mellérendelő főnévi szókapcsolat (jelző) + főnév (jelzett szó)” terminusmodellt mint a háromszavas terminusok meglehetősen produktív grammatikai konfigurációját (lásd Gaivenis 2014: 43–44). 2 A tanulmányban szereplő terminuspéldák – eltérő jelzés hiányában – a Litván Köztársaság terminológiai bankjából származnak. A terminusok és a nomenklatúrai megnevezések között nem teszünk különbséget. 3 Az EU IATE terminológiai adatbázisában várhatóan számos, az és (vagy), az és (vagyis) kötőszavakat tartalmazó terminust lehetett volna találni (megkíséreltük ezen kötőszavak perjellel elválasztott keresését is), a feltételezés azonban nem igazolódott – mindössze egyetlen, az és (vagy) kapcsolatot tartalmazó terminust (valójában nem terminust, hanem egy egyezmény címét) és 9, az és (vagyis) kapcsolatot tartalmazó terminust találtunk. Az utóbbi 9 közé kerültek az így összekapcsolt rövidítések és a jegyzőkönyv elnevezése is. 9 0 Asta Mitkevičienė Összekötő kapcsolat a terminusokban: kötőszavakat tartalmazó terminusok ir (ar), ir (arba) A TERMINUSOK SZERKEZETE Leggyakrabban alternatív kötőszavakkal kapcsolják össze a terminusok alárendelt tagjait (a), sokkal ritkábban pedig a fő tagokat (b), pl. : a) (1) fogadási és/vagy totalizatőr-közvetítő, (2) búvárés/vagy műugrómedence, (3) temetkezési és/vagy a maradványok megtalálási helyének megörökítése; b) (4) rekreációs építmények és/vagy berendezések, (5) károsító szervezetekkel fertőzött növények és/vagy növényi termékek. Az első típusú (a) terminusok lehetséges legkisebb terjedelme három (háromszavas terminusok), illetve öt tag, ha a funkciószavakat is számítjuk. A második típusé (b) ennek megfelelően két, illetve négy tag4. A LR terminológiai bankban több tucatnyi ilyen terjedelmű, első típusú (a) terminust találtak (ezek pedig maguk is több, szemantikailag összetartozó terminuscsoportot alkotnak, amikor csak a terminusok fő komponensei különböznek⁵, pl.: fegyver és/vagy lőszer szállítása, fegyver és/vagy lőszer tárolása, fegyver és/vagy lőszer viselése), míg a második típusúakat (b) egyáltalán nem találtak. A bemutatott (b) példákból látható, hogy a kapcsoló viszonnyal összekapcsolt terminuskomponenseknek közös alárendelt komponensük van. A vizsgált anyagban ilyen komponenssel rendelkezik minden alternatív kötőszókkal összekapcsolt fő terminuskomponens⁶. Feltételezhető, hogy ez a közös rész, pl. közüzemi [ivóvízellátás és/vagy szennyvízkezelés], szükséges a kapcsoló viszonyú terminus létrehozásához. Alternatív kötőszók nemcsak egyes szavakat kapcsolnak össze, hanem egy szót szókapcsolattal (2–3 példa), illetve szókapcsolatokat is, pl. a pénzmosás és/vagy a terroristák finanszírozásának megelőzése. Az utóbbi példában a kötőszókkal összekapcsolt komponensek önálló összetett terminusoknak tekinthetők – a pénzmosás, valamint a terroristák finanszírozása a LR terminológiai bankba is bekerült. Mivel itt csak jóváhagyott vagy javasolt terminusokat vizsgálunk (a terminusok szabványosításakor a pontosság és az egyértelműség elveit követtük), a terminus szerkezetéből és az egyes komponensek jelentéséből általában nem nehéz megérteni, hogy melyik komponens melyikhez kapcsolódik⁴ A cikk tárgyára tekintettel célszerűnek tűnik megadni a terminusokat alkotó szavak számát is (az összetett terminusok komponenseinek eltérő számításáról bővebben lásd Umbrasas 2013: 113). ⁵ A vizsgált anyagban a különböző kapcsoló komponensek száma csaknem háromszor kisebb maguknál a terminusoknál – 69. 6 A mellérendelő kapcsolattal összekapcsolt alárendelt terminuselemeknek természetesen mindig van legalább egy közös elemük – a terminus fő eleme. 9 1Terminologija | 2019 | 26 a kapcsolódó elemhez tartozik. Például a nemesfémek és/vagy drágakövek minőségi tanúsítványa – a taurieji metalai és az egy szóból álló brangakmeniai terminus mellérendeléssel összekapcsolt összetett terminusza (nem *taurieji brangakmeniai, bár nyelvtanilag lehetséges lenne így visszaállítani). A szóban forgó szerkezet leghosszabb terminusa 14 elemből, illetve 16 szóból áll – a tájékoztatott befektetők számára létrehozott kollektív befektetési szervezet alapkezelő társasága minősített alaptőkeés/vagy szavazati jogi részesedése. Nem hiányoznak a valamivel rövidebb terminusok sem. Íme, 30 terminusnak 10 vagy több eleme van, 57 terminus pedig 10 vagy több szóból áll. Alvydas Umbrasas 2013-ban végzett kutatásának adatai szerint a Litván Köztársaság terminusbankjában jóváhagyott leghosszabb terminus 18 szóból áll (lásd Umbrasas 2013: 113). A legtöbb esetben az alternatív kötőszavakkal főnevek vagy főnévi szerkezetek, jóval ritkábban pedig melléknevek kapcsolódnak össze, például: kisés (vagy) közepes nyomású gázvezetékek tervezője; igék, például: támogatás a helyi fejlesztési stratégia kidolgozásához és (vagy) frissítéséhez, illetve melléknévi igenevek, például: telepített és (vagy) természetes úton növő erdőterület; melléknév és főnévi szerkezet, például: ökológiai és (vagy) kivételes minőségű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tanúsítása. Az alternatív kötőszavakkal összekapcsolt terminuselemek mind a terminus fő eleméhez (a), mind a mellékes elemhez (b) kapcsolódhatnak, például: a) gabonafelvásárló és (vagy) -feldolgozó vállalat; : b) kőolajtermékeket és (vagy) kőolajat importáló vállalat. Az adott elem olykor csak a terminus meghatározásából válik egyértelművé, például: part menti és (vagy) belvízi halászhajó „part menti és (vagy) belvízi halászatra szolgáló, legfeljebb 12 méter hosszú csónak vagy más vízi jármű”. Másfelől a meghatározásokban a hangsúly máshová is kerülhet. מאassistant to=final code/translation_batch (json1) sermitsiaq毛片免费视频观看json (analysis, not shown) مل. tshama? 北京赛车能 { translations Ha annak a szónak, amelyhez a terminus összekapcsoló tagjai kapcsolódnak, több függő tagja van, akkor valószínűbb, hogy ezek az összekapcsoló tagok nem a szóhoz, hanem a szókapcsolathoz kapcsolódnak, különösen akkor, ha ez a szókapcsolat terminus, vö. a tengeri és (vagy) tengeri kikötői vízterület tőkeigényes kotrása. Az LR terminusbankban akár két alternatív és (vagy) kötőszót tartalmazó terminusok is találhatók: a) a Litván Köztársaságban nem regisztrált állatgyógyászati készítmény ideiglenes behozatalára és (vagy) forgalmazására, valamint (vagy) használatára vonatkozó engedély; b) a dohánytermékek és 9 2 Asta Mitkevičienė Összekapcsoló kapcsolat a terminusokban: kötőszavas terminusok ir (ar), ir (arba) (vagy) kapcsolódó termékek beszerzésének és (vagy) fogyasztásának ösztönzése. de már e két példából is jól láthatók a terminusok eltérő modelljei: vagy ezekkel az ismétlődő kötőszavakkal három egynemű terminustagot kapcsolnak össze (nyitott összekapcsoló kapcsolat) (a), vagy az alternatív kötőszavak egyik párja két tagot, a másik pedig a másik két tagot kapcsolja össze (tehát a kötőszavak nem ismétlődők), miközben az egyik tagpár grammatikailag alárendelt a másiknak (b). Nagyon általánosan és feltételesen a terminusok összekapcsoló tagjainak viszonya a következőképpen ábrázolható: a) A és (vagy) B és (vagy) c b) c és (vagy) D → A és (vagy) b Az első modell (a) – a felsorolás – változatának tekinthető az A, b és (vagy) c zárt mellérendelő kapcsolat modellje, például a dohány, dohánytermékek és (vagy) kapcsolódó termékek ellenőrzése. Az alternatív kötőszók csak a többtagú felsorolás két tagját kapcsolják össze, például az információk, adatok, dokumentumok és (vagy) azok másolatainak kezelése – A, b, [c és (vagy) D]. A mellérendelt mondatrészek második modelljéhez (b) közel áll a c és (vagy) D → A és b modell, például a könnygázés (vagy) füstgránátok és lőszerek, valamint a c, D → A és (vagy) b modell, például a halászati, akvakultúra-termékés (vagy) szolgáltatásinnováció, valamivel távolabb áll a c és D → ... → A és (vagy) b modell, például a Nemzeti Elektronikus Dokumentumés Üzenetkézbesítési Rendszer által küldött dokumentumok és (vagy) üzenetek címzettje. VÁLTOZATOK A vizsgált anyagban két olyan címszót találtak, amelyek csak a megkülönböztető kötőszókban különböznek, és egy terminus változatai: a zöldterület kialakításának és (vagy) gondozásának terve / a zöldterület kialakításának és (vagy) gondozásának terve. A terminusok összevetésekor megfigyelték, hogy időnként a terminusok tagjai variálódnak: a) különböznek a kötőszók: gyümölcsök és (vagy) bogyós gyümölcsök / gyümölcsök és (vagyis) bogyós gyümölcsök; b) különbözik az összekapcsolt tagok elrendezési sorrendje: kőolaj és (vagy) kőolajtermékek / kőolajtermékeket és (vagy) kőolajat7. Az első tisztán nyelvi variálódás, a második pedig extralingvisztikai tényezőktől függ – a terminussal megnevezett fogalomtól és a logikai sorrendtől. A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában egyes, a vizsgált típusba tartozó terminusok szócikkeiben a rövid forma is fel van tüntetve, amely többnyire már nem tartalmaz alternatív kötőszókat. A rövid formákból látható, hogy az alternatív kötőszókkal kapcsolt tagokat a következők helyettesítik: 7 A tagok grammatikai alakjának különbségeit itt nem vesszük figyelembe, mivel azokat a szókapcsolat alaptagja határozza meg. 9 3Terminologija | 2019 | 26 a rendszerben vagy egy konkrét a) platesniu terminu, kuris terminų straipsnių rengėjams jų terminų dokumentumban nyilvánvalóan elegendőnek tekintett kifejezés, például a megtérülési idő a földgázszállító és (vagy) -elosztó rendszer üzemeltetője beruházásainak megtérülési ideje helyett. A terminus és rövid formája közötti ilyen viszonyt a terminológiában néha hiperonim variálódásnak nevezik, és kontextuális jelenségnek tekintik; b) rövidítés, pl. K+F-szolgáltató a kutatási és/vagy kísérleti fejlesztési szolgáltató helyett. A rövidítés már nem tükrözi az alternatívát. AZ ÖSSZEKAPCSOLÓDÓ ELEMEK SZEMANTIKAI VISZONYAI Az ISO 1087-1: 2000 és 704:2009 szabványok a fogalmi viszonyok két legnagyobb csoportját különböztetik meg: 1) hierarchikus viszonyok (generikus és partonimikus), valamint 2) asszociatív viszonyok. A fogalmi viszonyok osztályozását továbbfejlesztő skandináv terminológus, Anita Nuopponen tipológiája két legszélesebb viszonykategóriát jelöl meg – generikus (logikai)8 és ontológiai viszonyokat (Nuopponen 2014). Az ontológiai viszonyok magukban foglalják mind a partonimikus, mind az asszociatív viszonyokat. elsősorban A. Nuopponen munkáira (2011, 2014) támaszkodunk a terminusok összekapcsolódó elemei közötti viszonyok leírásakor, azonban mivel a tanulmány nyelvi egységeket, nem pedig magukat a fogalmakat vizsgálja, ahol lehetséges, a hiperonima, hiponima, ekvonima stb. nyelvészeti terminusokat használjuk a megfelelő logikai terminológia helyett. Az alternatív kötőszókkal összekapcsolt terminuselemek által jelölt szavak vagy szókapcsolatok többnyire (már maga az összekapcsoló viszony is erre utal) szemantikailag egyenértékűek, vagy legalábbis annak tekinthetők. Következésképpen az olyan terminusok összekapcsolódó elemei, mint a légcsőbe és/vagy hörgőkbe cseppentett szuszpenzió, a fogadási és/vagy totalizatőriroda, valamint a kisés/vagy közepes nyomású gázvezetékek megrendelője, ekvonimáknak (kohiponimáknak) tekinthetők. Ritkábban az ilyen összekapcsoló tagok ekvonimák9, vagyis az ekvonim viszonyok explicitek, például: műtrágyák és (vagy) trágyázó termékek keveréke, erdőterület, amelyet beültetnek és (vagy) amelyen növényzet fejlődik. 8 Az ekvonim viszonyokat szintén a generikus viszonyok közé sorolják. A nyelv szintjén a fogalmak közötti generikus viszonyoknak a hiperonim / hiponim terminusviszonyok felelnek meg. 9 Evalda Jakaitienė (2010) a szavak közötti rendszerszerű viszonyok egyik típusaként a derivációs (szóképzési) viszonyokat emeli ki. 9 4 Asta Mitkevičienė Összekapcsoló kapcsolat a terminusokban: kötőszavas terminusok ir (ar), ir (arba) Agnė Bielinskienė kutatási adatai szerint a kötőszóval és összekapcsoló kapcsolatban álló kollokációk 73 százalékában a tagokat ekvonim viszonyok kapcsolják össze (Bielinskienė 2010: 98). Ekvonimáknak azért tekintik őket, mert közös hiperonimájuk van, a hierarchikus szintet pedig láthatóan nem veszik figyelembe (vö. Jakaitienė 2010: 115). A terminológiában az ekvonimákat hagyományosan azonos szintű terminusokként értelmezik. A fogalmi rendszerekben koordinatív tagokként szereplő egyenrangú szavak vagy szókapcsolatok ugyanahhoz a rendszerszinthez, ugyanahhoz a fogalmi osztályozáshoz tartoznak-e, azt nem mindig lehet pontosan megmondani – ehhez látni kell a vizsgált terminusokkal és azok tagjaival megnevezett fogalmak helyét a fogalmi rendszerekben. A vizsgált anyagból egyértelmű, hogy koordinatív tagokkal nem azonos alapú (nem azonos osztályozású) dolgokat is megneveznek, pl.: part menti és/vagy belvízi halászhajó (vö. tengeri halászat), szabályozott szolgáltatások és/vagy termékek tőkeköltségei (vö. áruk és szolgáltatások osztályozása10). A. Nuopponen a generikus kapcsolatok között megkülönbözteti a generikus diagonális kapcsolatot (angl. generic diagonal relation) (Nuopponen 2014: 7), másképpen – a közvetett generikus koordinációt (Nuopponen 2011: 7). Ez a kapcsolat azonos rendszerhez tartozó, eltérő absztrakciós szintű terminusokat kapcsol össze. Az ilyen terminustagok tehát sajátos közvetett ekvonimák lennének. A vizsgált anyag azt mutatja, hogy a terminusok létrehozásakor szemantikailag nem egyenrangú tagokat is összekapcsolnak, amelyek eltérő szemantikai terjedelmű fogalmakat neveznek meg. Ezek egyike az adóés/vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség. A Litván Köztársaság adóigazgatási törvénye az adók közé sorolja többek között az állami társadalombiztosítási járulékokat is11, ezért az ilyen kontextusban a koordinatív tagok kapcsolata inkább hiponimikus, mint ekvonimikus. Érdekes viszony fűzi össze a burgonyaés/vagy zöldségraktár-gazdaság összetett terminus elemeiként szereplő szavakat. A burgonya terminus a zöldség terminus hiponimája, azonban itt vagy a) kiemelkedik a többi hiponima közül, és a hiperonimával egyenértékűvé válik (valószínűleg az eltérő jogi szabályozás miatt), vagy b) a zöldség hiperonima a burgonya terminus ekvonimáinak képviselője – *más zöldségek. Az elemeket tehát vagy hiperonim viszony, vagy ekvonim viszony kapcsolja össze. A Terminológiai Bankban megadott terminusok 10 Internetes hozzáférés: https://vpb.lrv.lt/lt/veiklos-sritys/prekiu-zenklai/prekiu-ir-paslaugu-klasifikacija. 11 „A társadalombiztosítási járulék inkább az állami adó vagy támogatás, mint a biztosítási járulék jellemzőinek felel meg” (VŽ szótár). 9 5Terminologija | 2019 | 26 összevetése után sem válik világosabbá – daržovių sandėlis ir bulvių sandėlis apibrėžtis (patys terminai pažymėti kaip megválaszolatlan marad a kérdés, hogy a zöldségraktárban tárolnak-e burgonyát. Hasonlóképpen lehetne értelmezni az „és/vagy” kötőszóval összekapcsolt, a jelzáloggal és/vagy záloggal biztosított hitelezői követelések terminuselemeit is, vö. a hipoteka ’a kötelezettség teljesítését garantáló ingóvagyon-zálog, amikor a zálogtárgyat nem adják át a hitelezőnek’ meghatározással a VLEe-ben. A Litván Köztársaság Polgári Törvénykönyvére tekintve azonban alárendeltség nem látható: a hipoteka „idegen ingatlanon fennálló dologi jog, amellyel biztosítják fennálló vagy jövőbeli vagyoni kötelezettség teljesítését, amikor a zálogtárgyat nem adják át a hitelezőnek” (cK 4.170. cikk), a įkeitimas pedig „idegen ingó vagyonon és vagyoni jogokon fennálló dologi jog, amellyel biztosítják fennálló vagy jövőbeli vagyoni kötelezettség teljesítését” (cK 4.198. cikk). Egyes, „és/vagy” kötőszóval összekapcsolt elemek között időbeli logikai sorrend figyelhető meg, amely lehetővé teszi a fázisviszonyokról való beszédet, például: gabonafelvásárló és/vagy -feldolgozó vállalat, biztosítóés/vagy viszontbiztosító-vállalatok csoportja. Másfelől az utóbbi példában hiperonim viszony is felismerhető, ha a viszontbiztosítást a biztosítás egyik fajtájának tekintjük. Maga a perdraudimas terminus nem került be a Litván Köztársaság terminológiai bankjába, azonban az IATE adatbázisban a perdraudimas biztosítási változatként van meghatározva. A VLEe „Perdraudimas” című szócikke szerint számos nyugat-európai országban a perdraudimas önálló biztosítási ágazat. A meronim (egész–rész) viszonyok a vandens telkinio és (vagy) jo vandens (például vandens telkinio ir (ar) jo vandens naudojimas), valamint a želdynų és (vagy) želdinių (például želdynų ir (ar) želdinių valdytojas) összekapcsolt elemei között is felismerhetők. Az elemek ontológiai viszonyainak további néhány hangsúlyosabb típusa: • eredeti kapcsolatok (nyersanyag és termék12): kőolajés/vagy kőolajtermék-létesítmények; • helyi kapcsolatok (objektum és hely): az atomenergetikai létesítmény és/vagy annak telephelyének barna állapota (vö. atomenergetikai létesítmény telephelye); • megerősítési (tartozék-) kapcsolatok (objektum és tartozék): fegyverek és/vagy lőszerek tárolása; 12 A. Nuopponen ezt a kapcsolattípust a partonimikus kapcsolatok mellett külön típusként emeli ki (lásd Nuopponen 2011: 8; 2014: 7). 9 6 Asta Mitkevičienė Összekapcsoló kapcsolat a terminusokban: kötőszavas terminusok ir (ar), ir (arba) • képviseleti kapcsolatok (objektum és képviselő): a gyermeknek és/vagy képviselőinek segítséget nyújtó szakember; • rangkapcsolatok: az állam és/vagy az önkormányzat által ellenőrzött szervezet. A kapcsoló terminusösszetevők között álló szavak vagy szókapcsolatok szemantikai kapcsolata néha távolabbinak tűnik. Példaként felhozható a laidojimo ir (ar) palaikų radimo vietos įamžinimas terminus. Ha szemantikailag csupán a laidojimo ir palaikų radimo összetevőket hasonlítjuk össze, meglehetősen távolinak fognak tűnni, noha tematikailag összefüggenek. A kihagyott összetevő helyreállítása után, majd a laidojimo vieta és a palaikų radimo vieta szókapcsolatok összevetésekor ekvonim viszonyt lehetne felfedezni közöttük. ALTERNATÍV KAPCSOLÁS A LR terminusbank terminusainak többsége alternatív kötőszavakkal főnévi szókapcsolat vagy főnévi szerkezet13, kivéve a vartoti į trachėją ir (ar) bronchus kifejezést, noha ezt a szerkezetet nem minden terminológus ismerné el terminusként. A litván nyelvészetben nincs egységes álláspont a mellérendelő szókapcsolatokról – egyes munkákban elkülönítik őket, másokban a mellérendelő kapcsolattal összekapcsolt szóalakokat nem tekintik szókapcsolatoknak (rövid áttekintést lásd Holvoet 2003: 177; bővebben lásd bielinskienė 2010: 16–19). Ha az utóbbi álláspontot követnénk, felmerülne a kérdés, hogy milyen szintaktikai szerkezetnek kellene tekinteni azokat a terminusokat, amelyek fő összetevőit mellérendelő kapcsolat köti össze. Az alternatív kötőszavakat tartalmazó terminusok formailag, szemantikailag és pragmatikailag összetett terminusok szerkezeteiként jelennek meg (vö. 1. ábra), pl.: ginklo ir (ar) šaudmenų turėjimas „a fegyver és (vagy) lőszer tartása, viselése, őrzése, használata“ ginklo ir šaudmenų turėjimas14 ginklo ar šaudmenų turėjimas ← ginklo turėjimas vs. šaudmenų turėjimas 13 A litván terminológiában az összetett terminusokat hagyományosan szókapcsolatokként határozzák meg, a szókapcsolati lánc fogalmát pedig általában nem használják (vö. ↑ Labutis 1976: 60; 2002: 51). Gintautas Akelaitis véleménye szerint „nem minden háromszavas, különösen a többszavas terminus tekinthető szókapcsolatnak“ (Akelaitis 2008: 6), ez az állítás azonban sajnos nincs részletesebben kifejtve. 14 Itt és a továbbiakban a terminusokat strukturálisan és szemantikailag lehetséges, de nem feltétlenül ténylegesen használt vagy rögzített terminusokra bontjuk.