Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais „ir (ar)“, „ir (arba)“

doi.org/10.35321/term26-05 Mellérendelő kapcsolat a terminusokban: terminusok az ir (ar), ir (arba) kötőszókkal ASTA MITKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet ANNOTÁCIÓ A cikk a mellérendelt tagokat tartalmazó terminusok egyik típusát, az alternatív kötőszókat tartalmazó terminusokat elemzi. A vizsgálat anyaga a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjából származik. A cikk célja az alternatív kötőszókkal ir (ar / arba) összekapcsolt mellérendelt tagokat tartalmazó terminusok formai szerkezeti jellemzőinek meghatározása, e tagok közötti szemantikai viszonyok feltárása, valamint az ilyen terminusok terminológiai értékének megvitatása. KULCSSZAVAK: összetett terminus, mellérendelő kapcsolat, kötőszó, szemantikai viszony, mellérendelt hiponima, hiperonima, hiponima. ABSZTRAKT A cikk a mellérendelt tagokat tartalmazó terminusok egyik típusát, az alternatív kötőszókat tartalmazó terminusokat elemzi. A kutatási anyag a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjából származik. A cikk célja az alternatív kötőszókkal ir (ar/arba) („és/vagy”) összekapcsolt mellérendelt tagokat tartalmazó terminusok formai szerkezeti jellemzőinek meghatározása, e tagok közötti szemantikai viszonyok feltárása, valamint az ilyen terminusok terminológiai értékének megvitatása. KULCSSZAVAK: összetett terminus, mellérendelés, kötőszó, szemantikai viszony, mellérendelt hiponima, hiperonima, hiponima. A terminus határainak diskurzusban történő megállapítása a terminológia egyik összetettebb kérdése. A használt terminusok gyakran egyetlen szerkezetbe kapcsolódnak, a mondat azonos szerepű részeivé válnak, ezért tagjaik elmaradhatnak (ellipszis). Ez pedig a terminushasználat megszokott jelensége. A terminusváltozatok kutatója, Béatrice Daille az önálló terminusok szövegbeli összekapcsolását a lexikai variáció körébe sorolja (lásd Daile 2017: 58–61). A terminusok keresése, azonosítása és kiválasztása során ez a használat nehézségeket okoz, mivel el kell dönteni, hogy egy adott szerkezet egy, két vagy több terminust alkot-e. Ez különösen fontos a terminusok automatikus azonosításakor (lásd Bielinskienė et al. 2015: 60, 64). Másfelől, amint az a Litván Köztársaság ter- 88 Asta Mitkevičienė Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba) A terminológiai adatbankba (a továbbiakban: LR terminológiai adatbank) bekerülő szabványosított (megállapított) terminumoknak lehetnek mellérendelő viszonnyal összekapcsolt tagjaik1. Vagyis amikor az ilyen terminumok használatba kerülnek, olyan mellérendelő szerkezetek mellett jelennek meg, amelyek nem a megnevezés, hanem csupán a szövegbeli használat körébe tartoznak. Ez a tanulmány azokat a terminumokat tárgyalja, amelyeknek tagjait mellérendelő viszony kapcsolja össze. A bőséges anyag miatt az ilyen terminumoknak csak egyetlen, ám reprezentatív és sajátos típusára szorítkozik: az alternatív kötőszavakat használó terminumokra: ir (ar), valamint ir (arba). Ezeket eddig még nem vizsgálták. A vizsgálati anyag az LR terminológiai adatbankból származik, amelyben 199 ilyen típusú terminumot találtak (csak a jóváhagyott és ajánlott terminumokat számolták, figyelembe véve a terminumok ismétlődését). Miben különböznek az alternatív mellérendelő kötőszavakkal összekapcsolt terminumok – a kapcsolatos (ir), illetve a választó (ar, arba) kötőszavakkal összekapcsoltak? Mindenekelőtt abban, hogy az ezekkel a kötőszavakkal összekapcsolt tagok olyan fogalmakat vagy dolgokat jelölnek, amelyek együttesen (logikai konjunkció) és külön-külön (diszjunkció) is előfordulhatnak, például: gyümölcs- és/vagy bogyóshűtő; vö. repülési figyelmeztető és irányító rendszer (konjunkció), kávépótló por liszttel vagy keményítővel (diszjunkció)2. Az LR terminológiai adatbankba bekerült, alternatív kötőszavakat (ir (ar), ir (arba)) tartalmazó terminumok forrásai különféle jogszabályok (az adatbankban elkülönített legnagyobb szakterületek közül például a környezetvédelem, a gazdaság, az energetika, a pénzügy, a kommunikáció, a kultúra, a szerencsejátékok és lottó, a szabványosítás és metrológia, az egészségügy, az oktatás és tudomány, a közlekedés, a közbiztonság, a mezőgazdaság, a halászat és az élelmiszeripar területéről), és mindössze négy terminum esetében terminológiai szótárak (metrológia, távközlés) vagy lefordított szabványok (épületek szellőztetése, gázpalackok). Ez arra utal, hogy az ilyen terminusalkotási mód inkább a közigazgatási, mint a tudományos terminológiai forrásokra jellemző. Ezt természetesen nem lehet kategorikusan kijelenteni – több terminológiai forrást kell áttekinteni3. A tanulmány célja, hogy feltárja azoknak a terminumoknak a formai szerkezeti jellemzőit, amelyek mellérendelt tagjait alternatív kötőszavak (ir (ar / arba)) kapcsolják össze, megvizsgálja e tagok egymás közötti szemantikai viszonyait, és megvitassa az ilyen terminumok terminológiai értékét. 1 K. Gaivenis már 1968-ban elkülönítette a „mellérendelő főnévi szókapcsolat (jelző) + főnév (jelzett szó)” terminusmodellt, mint a háromszavas terminumok meglehetősen produktív grammatikai konfigurációját (lásd Gaivenis 2014: 43–44). 2 A tanulmányban szereplő terminuspéldák – eltérő jelzés hiányában – az LR terminológiai adatbankból származnak. Nem teszünk különbséget a terminumok és a nómenklatúrai megnevezések között. 3 Arra számítottunk, hogy az IATE uniós terminológiai adatbázisban számos, ir (ar), ir (arba) kötőszót tartalmazó terminumot találunk (a kötőszavakat perjellel elválasztva is kerestük), ám feltevésünk nem igazolódott: mindössze egyetlen terminumot találtunk (pontosabban nem terminumot, hanem egy egyezmény elnevezését) az ir (ar) kötőszóval, és 9-et az ir (arba) kötőszóval. Ez utóbbi 9 közé az így összekapcsolt rövidítések és egy protokoll elnevezése is bekerült. Terminologija | 2019 | 26 89 A TERMINUSOK SZERKEZETE Leggyakrabban a terminusok alárendelt tagjait kapcsolják össze alternatív kötőszók (a), sokkal ritkábban a főtagokat (b), például: a) (1) fogadási és (vagy) totalizatőri közvetítő, (2) búvár- és (vagy) műugrómedence, (3) a temetkezési és (vagy) emberi maradványok megtalálási helyének megörökítése; b) (4) rekreációs építmények és (vagy) berendezések, (5) károsító szervezetekkel fertőzött növények és (vagy) növényi termékek. Az első típusú (a) terminusok lehetséges legkisebb terjedelme három szó (háromszavas terminusok), illetve öt tag, ha a funkciószavakat is beleszámítjuk. A második típusúaké (b) ennek megfelelően két, illetve négy tag4. A Litván Köztársaság terminusbankjában egy tucatnyi, ilyen terjedelmű, első típusú (a) terminust találtak (ezek is csupán néhány, szemantikailag összefüggő terminuscsoportot alkotnak, amelyekben csak a terminusok főtagjai különböznek5, például: fegyver és (vagy) lőszer szállítása, fegyver és (vagy) lőszer tárolása, fegyver és (vagy) lőszer viselése), míg a második típusúból (b) egyáltalán nem találtak. A bemutatott (b) példákból látható, hogy a mellérendelő kapcsolatban álló terminustagoknak van egy közös alárendelt tagjuk. A vizsgált anyagban ez a tag valamennyi alternatív kötőszóval összekapcsolt fő terminustagban megtalálható6. Feltételezhető, hogy ez a közös rész, például közszolgáltatás [ivóvízellátás és (vagy) szennyvízkezelés], szükséges a mellérendelő kapcsolatú terminus megalkotásához. Alternatív kötőszók nemcsak különálló szavakat, hanem egy szót és egy szókapcsolatot (2–3. példa), illetve szókapcsolatokat is összekapcsolnak, például pénzmosás és (vagy) terrorizmusfinanszírozás megelőzése. Az utóbbi példában a kötőszóval összekapcsolt tagok önálló összetett terminusoknak tekinthetők – a pénzmosás és a terroristák finanszírozása is szerepel a Litván Köztársaság terminusbankjában. Mivel itt csak jóváhagyott vagy javasolt terminusokat vizsgálunk (a terminusok szabványosításakor a pontosság és az egyértelműség elvét követtük), a terminus szerkezetéből és az egyes tagok jelentéséből rendszerint könnyű megérteni, hogy melyik tag melyik mellérendelő kapcsolathoz tartozik- 4 A cikk témája miatt célszerűnek tűnik megadni az egyes terminusokat alkotó szavak számát (az összetett terminusok tagjainak eltérő számbavételéről bővebben lásd Umbrasas 2013: 113). 5 A vizsgált anyagban a különböző mellérendelt tagok száma közel háromszor kisebb, mint maguknak a terminusoknak a száma: 69. 6 A mellérendelő kapcsolatban álló alárendelt terminustagoknak természetesen mindig van legalább egy közös tagjuk – a terminus főtagja. 90 Asta Mitkevičienė Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba) …a főtaghoz tartozik. Például, a nemesfémek és (vagy) drágakövek minőségi tanúsítványa – összetett koordinatív terminus, amely a nemesfémek és az egy szóból álló drágakövek terminusból áll (nem *nemes drágakövek, bár nyelvtanilag lehetséges lenne így helyreállítani). Az ilyen szerkezetű leghosszabb terminus 14 tagból, vagyis 16 szóból áll: a tájékozott befektetőknek szánt kollektív befektetési szervezetet kezelő társaság jegyzett tőkéjének és (vagy) szavazati jogainak minősített részesedése. Rövidebb terminumból sincs hiány. Íme: 30 terminusnak 10 vagy több tagja van, 57 terminus pedig 10 vagy több szóból áll. Alvydas Umbrasas 2013-as kutatása szerint a Litván Köztársaság terminológiai bankjában jóváhagyott leghosszabb terminus 18 szóból áll (lásd Umbrasas 2013: 113). Az esetek többségében az alternatív kötőszók főneveket vagy főnévi szerkezeteket kapcsolnak össze, jóval ritkábban mellékneveket, például: kis és (vagy) közepes nyomású gázvezetékek tervezője; igéket, például: támogatás a helyi fejlesztési stratégia kidolgozásához és (vagy) aktualizálásához, vagy igeneveket, például: erdősített és (vagy) természetes úton beerdősülő terület; melléknevet és főnévi szerkezetet, például: ökológiai és (vagy) különleges minőségű mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek tanúsítása. Az alternatív kötőszókkal összekapcsolt terminustagok egyaránt kapcsolódhatnak a terminus fő tagjához (a) és egy alárendelt tagjához (b), például: a) gabona-felvásárló és (vagy) -feldolgozó vállalat; b) kőolajtermékeket és (vagy) kőolajat importáló vállalat. Ez a tag néha csak a terminus definíciójából válik világossá, például: part menti és (vagy) belvízi halászhajó „part menti és (vagy) belvízi halászatra szolgáló, legfeljebb 12 méter hosszú csónak vagy más vízi jármű”. Másfelől a definíciók máshová is helyezhetik a hangsúlyt. Ha az a szó, amelyhez a koordinatív terminustagok kapcsolódnak, több bővítménnyel rendelkezik, akkor valószínűleg ezek a tagok nem magához a szóhoz, hanem a szószerkezethez kapcsolódnak, különösen akkor, ha az a szószerkezet terminus, vö. tengeri és (vagy) tengeri kikötői medence nagyberuházás jellegű kotrása. A Litván Köztársaság terminológiai bankjában még két alternatív kötőszót tartalmazó terminusok is találhatók: „és (vagy)”: a) engedély a Litván Köztársaságban nem nyilvántartott állatgyógyászati készítmény ideiglenes behozatalára és (vagy) forgalmazására, és (vagy) felhasználására; b) dohánytermékek és Terminologija | 2019 | 26 91 (ar) a kapcsolódó termékek beszerzésének és (vagy) fogyasztásának ösztönzése. E két példából is jól láthatók azonban a terminusok eltérő modelljei: vagy ezek az ismétlődő kötőszók három azonos rangú terminuselemet kapcsolnak össze (nyitott mellérendelő kapcsolat) (a), vagy az alternatív kötőszópárok egyike két elemet, a másik pedig a másik két elemet kapcsolja össze (tehát a kötőszók nem ismétlődnek), és az egyik elempár nyelvtanilag alárendelődik a másiknak (b). A terminusok mellérendelt elemei közötti viszony nagyon általánosan és csak hozzávetőlegesen a következőképpen ábrázolható: a) A ir (ar) B ir (ar) C b) C ir (ar) D → A ir (ar) B Az első (a) – felsorolásos – modell változatának tekinthető az A, B ir (ar) C zárt mellérendelő kapcsolati modell, például a dohány, dohánytermékek és (vagy) kapcsolódó termékek ellenőrzése. Az alternatív kötőszók csak a többtagú felsorolás két tagját kapcsolják össze, például az információ, az adatok, a dokumentumok és (vagy) azok másolatainak kezelése – A, B, [C ir (vagy) D]. A mellérendelt elemek második (b) modelljéhez közel áll a C ir (ar) D → A ir B modell, például könnygáz- és (vagy) füstgránátok és lőszerek, valamint a C, D → A ir (vagy) B modell, például a halászati, akvakultúra-termék- és (vagy) szolgáltatásinnováció; valamivel távolabb áll tőle a C ir D →... → A ir (ar) B modell, például az Országos elektronikus dokumentum- és üzenetkézbesítő rendszer által küldött dokumentumok és (vagy) üzenetek címzettje. VÁLTOZATOK A vizsgált anyagban két olyan címszóterminust találtunk, amelyek csak a megkülönböztető kötőszókban térnek el, és ugyanannak a terminusnak a változatai: a zöldterület kialakításának és (vagy) fenntartásának terve / a zöldterület kialakításának és (vagy) fenntartásának terve. A terminusok összevetésekor megfigyeltük, hogy a terminuselemek olykor változatokban fordulnak elő: a) a kötőszók különböznek: gyümölcsök és (vagy) bogyós gyümölcsök / gyümölcsök és (vagy) bogyós gyümölcsök; b) a mellérendelt elemek sorrendje különbözik: kőolaj és (vagy) kőolajtermékek / kőolajtermékeket és (vagy) kőolajat7. Az első eset tisztán nyelvi változat, a második pedig nyelven kívüli tényezőktől – a terminusokkal megnevezett fogalomtól és a logikai sorrendtől – függ. A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában egyes, a vizsgált típusba tartozó terminusok szócikkeiben a rövid alak is szerepel, amelyből többnyire már hiányoznak az alternatív kötőszók. A rövid alakokból látható, hogy az alternatív kötőszókkal kapcsolt elemeket a következők helyettesítik: 7 Itt nem vesszük figyelembe az elemek nyelvtani alakjának eltéréseit, mivel azokat az összetétel alaptagja határozza meg. 92 Asta Mitkevičienė Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba) a) egy tágabb terminussal, amelyet a terminusszócikkek készítői a terminusrendszerükben vagy egy konkrét dokumentumban feltehetően elegendőnek tartanak, pl. megtérülési idő a földgázszállító és (vagy) -elosztó rendszer üzemeltetőjének beruházásai megtérülési ideje helyett. A terminus és rövid alakja közötti ilyen viszonyt a terminológiában néha hiperonimikus variációnak nevezik, és kontextuális jelenségnek tekintik; b) rövidítés, pl. MTEP-szolgáltató a kutatási és (vagy) kísérleti fejlesztési szolgáltató helyett. A rövidítés már nem tükrözi az alternatívát. A KOORDINATÍV TAGOK KÖZÖTTI SZEMANTIKAI VISZONYOK Az ISO 1087-1: 2000 és 704:2009 szabványok a fogalmi viszonyok két legnagyobb csoportját különböztetik meg: 1) hierarchikus viszonyokat (genus- és partonimikus viszonyokat), valamint 2) asszociatív viszonyokat. Anita Nuopponen skandináv terminológus, aki kidolgozta a fogalmi viszonyok osztályozását, tipológiájában a viszonyok két legátfogóbb kategóriáját jelöli meg: a genus- (logikai)8 és az ontológiai viszonyokat (Nuopponen 2014). Az ontológiai viszonyok magukban foglalják a partonimikus és az asszociatív viszonyokat is. A terminusok koordinatív tagjai közötti viszonyok leírásakor elsősorban A. Nuopponen munkáira (2011, 2014) támaszkodunk; mivel azonban a cikk nyelvi egységeket, nem pedig magukat a fogalmakat vizsgálja, ahol lehetséges, a logikai terminológia megfelelő elemei helyett nyelvészeti terminusokat használunk, hiperonima, hiponima, ekvonima és így tovább. Az alternatív kötőszókkal összekapcsolt terminustagokként szereplő szavak vagy szókapcsolatok többnyire (erre már maga a koordinatív kapcsolat is utal) szemantikailag egyenértékűek, vagy legalábbis annak tekinthetők. Következésképpen az olyan terminusok koordinatív tagjai, mint a a légcsőbe és (vagy) a hörgőkbe cseppentendő szuszpenzió, a fogadási és (vagy) a totalizatór-iroda, a kis- és (vagy) közepes nyomású gázvezeték megrendelője, ekvonimáknak (kohiponimáknak) tekinthetők. Ritkábban ezek a koordinatív tagok genusviszonyban állnak9, vagyis az ekvonimikus viszonyok explicitek, például: trágyák és (vagy) talajjavító termékek keveréke, erdőterület, amelyen fákat ültetnek és/vagy természetes úton nőnek. 8 Az ekvonimikus viszonyokat szintén a genusviszonyok közé sorolják. A nyelv szintjén a fogalmak genusviszonyainak a terminusok közötti hiperonimikus/hiponimikus viszonyok felelnek meg. 9 Evalda Jakaitienė (2010) a szavak közötti rendszerszerű viszonyok egyik típusaként a derivációs (szóképzési) viszonyokat emeli ki. Terminologija | 2019 | 26 93 Agnė Bielinskienė kutatási adatai szerint a kötőszóval ir összekapcsolt koordinatív kapcsolatú kollokációk tagjainak 73%-át ekvonimikus viszony fűzi össze (Bielinskienė 2010: 98). Azért tekintik őket ekvonimáknak, mert közös hiperonimájuk van, és úgy tűnik, a hierarchikus szintet nem veszik figyelembe (vö. Jakaitienė 2010: 115). A terminológiában az ekvonimákat hagyományosan azonos szintű terminusokként értelmezik. Nem mindig állapítható meg pontosan, hogy a fogalmi rendszerekben koordinatív tagokként szereplő, egyenértékű szavak vagy szókapcsolatok a rendszer azonos szintjéhez, illetve ugyanahhoz a fogalmi osztályozáshoz tartoznak-e – ehhez ismerni kell a vizsgált terminusokkal és tagjaikkal megnevezett fogalmak helyét a fogalmi rendszerekben. A vizsgált anyagból nyilvánvaló, hogy a koordinatív tagok nem azonos alapú (nem ugyanazon osztályozásba tartozó) dolgokat is megneveznek, például: part menti és (vagy) belvízi halászhajó (vö. tengeri halászat), szabályozott szolgáltatások és/vagy termékek tőkeköltsége (vö. áruk és szolgáltatások osztályozása10). A. Nuopponen a genusviszonyok között megkülönbözteti a generikus diagonális viszonyt (angolul generic diagonal relation) (Nuopponen 2014: 7), másként közvetett genuskoordinációnak is nevezik (Nuopponen 2011: 7). Ez a viszony az ugyanahhoz a rendszerhez tartozó, de eltérő absztrakciós szintű terminusokat kapcsolja össze. Így az ilyen terminustagok sajátos közvetett ekvonimák lennének. A vizsgált anyag azt mutatja, hogy a terminusalkotás során szemantikailag nem egyenértékű tagokat is összekapcsolnak, amelyek eltérő szemantikai terjedelmű fogalmakat neveznek meg. Ilyen például a adó és/vagy társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettsége. A Litván Köztársaság adóigazgatási törvénye az adók közé sorolja többek között az állami társadalombiztosítási járulékokat11, ezért az ilyen kontextusban a koordinatív tagok viszonya inkább hiponimikus, mint ekvonimikus. Érdekes viszony áll fenn a burgonya- és/vagy zöldségtároló gazdaság terminus koordinatív tagjaiként szereplő szavak között. A burgonya terminus a zöldség terminus hiponimája, itt azonban vagy a) kiemelik a többi hiponima közül, és a hiperonimával egyenrangúvá teszik (feltehetően az eltérő jogi szabályozás miatt), vagy b) a zöldség hiperonima a burgonya terminus ekvonimáit képviseli – *egyéb zöldségek. Tehát e tagok között vagy hiperonimikus, vagy ekvonimikus viszony áll fenn. A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában megadott terminusok összehasonlításával 10 Interneten elérhető: https://vpb.lrv.lt/lt/veiklos-sritys/prekiu-zenklai/prekiu-ir-paslaugu-klasifikacija. 11 „Az állami társadalombiztosítási járulék inkább az állami adó vagy támogatás, mintsem a biztosítási járulék jellemzőinek felel meg” (VŽ szótár). 94 Asta Mitkevičienė Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba) a zöldségraktár és a burgonyaraktár meghatározása sem válik egyértelműbbé – továbbra is megválaszolatlan marad a kérdés, hogy a zöldségraktárban tárolnak-e burgonyát. Hasonlóképpen értelmezhetők a zálogjoggal és (vagy) jelzáloggal biztosított hitelezői követelések terminus koordinált tagjai is, vö. jelzálog „olyan ingatlan zálogba adása, amely biztosítja a tartozás teljesítését, miközben a zálogtárgy nem kerül át a hitelező birtokába” VLEe. A Litván Köztársaság polgári törvénykönyvébe betekintve azonban nem látható alárendeltség: a jelzálog „idegen ingatlanon fennálló dologi jog, amely biztosítja a fennálló vagy jövőbeli vagyoni kötelezettség teljesítését, miközben a megterhelt vagyon nem kerül át a hitelező birtokába” (CK 4.170. cikk), a zálogjog pedig „idegen ingó vagyonon és vagyoni jogokon fennálló dologi jog, amely biztosítja a fennálló vagy jövőbeli vagyoni kötelezettség teljesítését” (CK 4.198. cikk). Egyes koordinált tagok között időbeli logikai sorrend figyelhető meg, ami fázisviszonyokról való beszédet tesz lehetővé, például: gabona-felvásárló és (vagy) -feldolgozó vállalat, biztosító és (vagy) viszontbiztosító társaságok csoportja. Másfelől az utóbbi példában hiperonimikus viszony is felfedezhető, ha a viszontbiztosítást a biztosítás egyik típusának tekintjük. Maga a viszontbiztosítás terminus nem szerepel a Litván Köztársaság terminológiai adatbázisában, az IATE adatbázisban azonban a viszontbiztosítás a biztosítás egyik változataként van meghatározva. A VLEe „Viszontbiztosítás” című szócikke szerint számos nyugat-európai országban a viszontbiztosítás önálló biztosítási ágazat. A koordinált tagok víztest és (vagy) annak vize (például: víztest és (vagy) annak vize használata), zöldterületek és (vagy) növényzet (például: zöldterületek és (vagy) növényzet kezelője) között meronimikus (egész–rész) viszonyok fedezhetők fel. A tagok közötti ontológiai viszonyok néhány további markánsabb típusa: • eredetviszonyok (nyersanyag és termék12): kőolaj- és (vagy) kőolajtermék-berendezések; • helyviszonyok (objektum és hely): a nukleáris létesítmény és (vagy) annak telephelye állapota (vö. nukleáris létesítmény telephelye); • kiegészítő (tartozék-) viszonyok (objektum és tartozék): fegyver és (vagy) lőszer tárolása; 12 A. Nuopponen ezt a viszonytípust a meronimikus viszonyok mellett külön típusként emeli ki (lásd Nuopponen 2011: 8; 2014: 7). Terminologija | 2019 | 26 95 képviseleti viszonyok (tárgy és képviselő): a gyermeknek és/vagy képviselőinek segítséget nyújtó szakember; alá-fölérendeltségi viszonyok: az állam és/vagy az önkormányzat által ellenőrzött szervezet. A terminus összekapcsolt tagjai között álló szavak vagy szókapcsolatok közötti szemantikai kapcsolat olykor távolinak tűnik. Példaként vehetjük a temetkezési és/vagy a földi maradványok megtalálási helyének megörökítése terminust. Ha szemantikailag csupán a temetkezési és a földi maradványok megtalálási elemeket vetjük össze, meglehetősen távolinak tűnnek majd, noha tematikailag összefüggnek. A kihagyott tag visszaállítása és a temetkezési hely és a földi maradványok megtalálásának helye szókapcsolatok összevetése után ekvonimikus kapcsolatot lehetne felismerni közöttük. ALTERNATÍV MELLÉRENDELÉS A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjában szereplő, alternatív kötőszavakat tartalmazó terminusok többsége főnévi szókapcsolat vagy főnévi szerkezet13, kivéve a a légcsőbe és/vagy a hörgőkbe juttatni szerkezetet, bár nem minden terminológus ismerné el ezt a szerkezetet terminusként. A litván nyelvészetben nincs egységes álláspont a mellérendelő szókapcsolatokról: egyes munkák megkülönböztetik őket, másokban pedig a mellérendelő viszonyban álló szóalakokat nem tekintik szókapcsolatoknak (rövid áttekintésért lásd Holvoet 2003: 177; bővebben lásd Bielinskienė 2010: 16–19). Ha az utóbbi álláspontot követnénk, felmerülne a kérdés, hogy milyen szintaktikai szerkezetnek kellene tekintenünk azokat a terminusokat, amelyek fő tagjai között mellérendelő viszony áll fenn. Az alternatív kötőszavakat tartalmazó terminusok formailag, szemantikailag és pragmatikailag összetett terminusok szerkezeteinek tűnnek (vö. 1. ábra), például: fegyver és/vagy lőszer birtoklása „f e g y v e r é s (v a g y) l ő s z e r tartása, viselése, tárolása, használata” ↑ fegyver és lőszer birtoklása14 fegyver vagy lőszer birtoklása ← fegyverbirtoklás vs. lőszertartás 13 A litván terminológiában az összetett terminusokat hagyományosan szókapcsolatokként határozzák meg, a szókapcsolat-lánc fogalmát pedig általában nem használják (vö. Labutis 1976: 60; 2002: 51). Gintautas Akelaitis véleménye szerint „nem minden háromszavas, különösen a több szóból álló terminus tekinthető szókapcsolatnak” (Akelaitis 2008: 6), ezt az állítást azonban sajnos nem fejti ki bővebben. 14 Itt és a továbbiakban a terminusokat szerkezetileg és szemantikailag lehetséges, de nem feltétlenül ténylegesen használt vagy adatolt terminusokra bontjuk. 96 Asta Mitkevičienė Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba) 1. ábra. Alternatív kötőszavak és (vagy) konkordanciasorainak példái a Kormányzati dokumentumok szövegkorpuszából15, amelyet az AntConc 3.5.816 programmal dolgoztak fel A vizsgált típusba tartozó terminusok azonban nem mind választhatók szét mechanikusan (az elliptikus tag visszaállításával) két vagy több terminusra, például: dohánytermékek és (vagy) kapcsolódó termékek importja – a kapcsolódó termékek importja szerkezet csupán a terminus kontextuális szinonimája; vö. dohánytermékekkel kapcsolatos termék („elektronikus cigaretta, elektronikus cigaretta utántöltő flakonja, valamint füstölhető növényi termék”, LRTB)17. Ugyanez mondható el azokról a terminusokról, amelyekben az ismétlés elkerülése érdekében a korábbi tagot vagy tagokat helyettesítő elem váltja fel, például: a gyermeknek és (vagy) képviselőinek segítséget nyújtó szakember. 15 Monolingual documents from the Government of Lithuania (Processed). Elérhető: https://elrc-share.eu/repository/browse/monolingual-documents-from-the-government-of-lithuania-processed/67722f086d1b1 1e7b7d400155d0267067b5925f129fb487f8e3a6693eb0274c1/. 16 Anthony L. 2019: AntConc (Version 3.5.8) [Computer Software], Tokyo: Waseda University. Available at: https://www.laurenceanthony.net/software. 17 A szóban forgó terminusok forrásául szolgáló törvény fogalmi fejezetében a dohánytermékekkel kapcsolatos termék terminus után, a meghatározás előtt rövidítést vezetnek be (a továbbiakban: kapcsolódó termék); ezért az alább, ábécérendben szereplő terminusok ezt a rövid alakot tartalmazzák, vö. dohánytermékek és (vagy) kapcsolódó termékek reklámozása, valamint ennek alárendelt terminusa, a dohánytermékek és (vagy) dohánytermékekkel kapcsolatos termékek rejtett reklámozása, amelynek meghatározása még a rövidítés bevezetése előtt szerepel. Terminologija | 2019 | 26 97 Külön tárgyalandók azok a terminusok, amelyekben a mellérendelő kapcsolat a terminus fő tagjait, illetve alárendelt tagjait kapcsolja össze. Ha az alternatív kötőszavak a fő tagokat kapcsolják össze, az ilyen típusú terminusokat rendszerint e fő tagokkal definiálják, vagy a meghatározás ezeket parafrazálja; vö. közüzemi ivóvízellátás és (vagy) szennyvízkezelés: „az ivóvízellátási és (vagy) szennyvízkezelési szolgáltatások nyújtása a közüzemi ivóvízellátás területén és (vagy) a közüzemi ivóvízellátási és szennyvízkezelési régióban”; vagy a meghatározás felsorolás jellegű: rekreációs építmények és (vagy) létesítmények „kilátótornyok, kilátóhelyek (kilátók) felszereléssel (emelvény, távcső stb.), pihenő- (játszó-) helyek, városok, kisvárosok tereinek, parkjainak, ligeteinek és más zöldterületeinek, valamint strandoknak az építményei és létesítményei”. Az első terminus meghatározása alátámasztja azt az elképzelést, hogy a terminus csupán az összekapcsolt fogalmak megnevezése, és ennek megfelelően összetett terminusokból álló szerkezet. A második meghatározásból úgy tűnik, hogy a rekreációs építmények és a rekreációs létesítmények nem mindig különíthetők el, és ez vezethetett a terminusban az összekapcsoló és használatához is. A továbbiakban részletesebben tárgyalunk néhány olyan terminust, amelyek alárendelt tagjait alternatív kötőszavak kapcsolják össze. A a légcsőbe és (vagy) a hörgőkbe cseppentett szuszpenzió terminus mellérendelt tagjai a helyet fejezik ki. Ezt a terminust, másokhoz hasonlóan, fel lehet bontani: Mivel a készítményt mind a légcsőbe, mind a hörgőkbe történő cseppentésre szánják, feltételezhető, hogy a légcsőbe cseppentett szuszpenzió = a hörgőkbe cseppentett szuszpenzió = a légcsőbe vagy a hörgőkbe cseppentett szuszpenzió = a légcsőbe és a hörgőkbe cseppentett szuszpenzió. Az utóbbi terminus nem teszi kifejezetten egyértelművé, hogy csak az egyik szervbe is lehet cseppenteni (ezt a meghatározás mondja ki), ezért a a légcsőbe és (vagy) a hörgőkbe cseppentett szuszpenzió pontosabb terminusnak tűnik. Ezenkívül, 98 Asta Mitkevičienė Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba) nincs olyan szó vagy szókapcsolat, amellyel pontosan helyettesíteni lehetne a mellérendelő szerkezetet, és el lehetne kerülni a mellérendelést, vö. angol endotracheopulmonary instillation, suspension, német Suspension zur endotracheopulmonalen Instillation, francia suspension pour instillation endotrachéobronchique. Olyan terminus példája, amelynek mellérendelt tagjai rendeltetés szerint jellemzik a főtagot: nardymo ir (arba) šuolių į vandenį baseinas „18–20 × 14–21 m méretű és 3,5–5,5 m mély medence, amelyben állandó torony és műugródeszka(-ák) található(k)”. A meghatározás csak a medence méreteit és fő felszerelését adja meg, ez pedig a rendeltetésre – a vízbe ugrásra – utal. A rendeltetés csupán másodlagos ismertetőjegy. Ha megnézzük a Sporto terminų žodyną (2002; lásd LRTB), láthatjuk, hogy szinte ugyanígy határozzák meg a šuolių į vandenį baseinas terminust is. Vagyis ugyanaz a műugrómedence búvárkodásra is alkalmas, így a terminus első tagja és maga a mellérendelő kapcsolat is fölöslegesnek tűnik. Itt meglehetősen nyilvánvaló a fordítás hatása: mind a nardymo, mind a šuolių į vandenį angol megfelelője ugyanaz: diving. A vaisių ir (ar) uogų vynas18 terminus mellérendelt tagjait általánosított anyagjelentés kapcsolja a főtaghoz. A terminus meghatározása: „olyan ital, amelyet kizárólag teljesen vagy részben összezúzott vagy össze nem zúzott friss gyümölcsökből és (vagy) bogyókból (a szőlő kivételével), illetve friss gyümölcsök és (vagy) bogyók (a szőlő kivételével) levéből vagy gyümölcs- és bogyósűrítmény hígításával nyert léből erjesztéssel állítanak elő, víz, cukor és (vagy) cukorszirup, méz, etil-alkohol, megengedett élelmiszer-adalékanyagok hozzáadásával vagy azok nélkül”. Az élelmiszer-előállítás és -kereskedelem területén ez nem a vynas terminus hiponimája, hanem ekvonimája (a terminus szerkezete és nem terminológiai jelentése [lásd LKŽe, DŽ₆] az ellenkezőjére utal): a vynas terminus csak „szőlőléből erjesztéssel nyert alkoholos italt” jelölhet (a VLEe-ben szereplő meghatározás). A vaisių ir (ar) uogų vynas terminus az italok kategóriájának neveként magában foglalja a vaisių vynas, uogų vynas, vaisių ir uogų vynas19 terminusokat. Emiatt az alternatív kötőszavakat tartalmazó ir (ar) terminus tágabb terjedelmű terminusként a szövegkörnyezetben mind az említett kéttagú terminusokat, mind az ir kötőszót tartalmazó terminust helyettesítheti. A vaisių vynas terminus azonban például pontosabban- 18 A használatban a Google keresése szerint a vaisių-uogų vynas. változat is él. 19 A Gyümölcs- és (vagy) bogyóbor, gyümölcs- és (vagy) bogyóitalok, valamint koktélok leírásáról, előállításáról és forgalmazásáról szóló műszaki szabályzat kimondja: „Az egyféle gyümölcsből és (vagy) bogyóból készült gyümölcs- és (vagy) bogyóbor az adott bogyó vagy gyümölcs nevével ellátott bornak nevezhető (almaalma-bor, cseresznyebor stb.). A gyümölcsök és (vagy) bogyók (gyümölcs- és bogyókeverék? – a szerző megjegyzése) keverékéből készült bort gyümölcs- és bogyóbornak nevezik. A gyümölcskeverékből készült bort gyümölcsbornak, a bogyókeverékből készültet pedig bogyóbornak lehet nevezni.” Terminologija | 2019 | 26 99 valószínűleg nem a vaisių ir (ar) uogų vynas terminuson keresztül határoznák meg (gyümölcsbor – gyümölcs- és (vagy) bogyóbor,...), a terminus formális szerkezetének és az általa megnevezett fogalom sajátosságának következtében, jóllehet a gyümölcsbor a gyümölcs- és (vagy) bogyóbor kategóriájába tartozik. KÖVETKEZTETÉSEK Az alternatív mellérendelő (kapcsolatos és választó) kötőszók gyakrabban kapcsolnak össze terminusbeli alárendelt, mint főtagokat; az így összekapcsolt utóbbi tagoknak mindig közös függő tagjuk van. A mellérendelt tagok egymáshoz való viszonyuk szerint – a várakozásnak megfelelően – többnyire ekvonimák, de egyesek szemantikai kapcsolatai hierarchikus hiperonimikusak vagy azokhoz meglehetősen közel állók, továbbá partonimikusak vagy más ontológiai (asszociatív) kapcsolatok. Vagyis az összekapcsolt szavak vagy szókapcsolatok nem feltétlenül szemantikailag egyenértékűek. Formailag az alternatív mellérendelő kötőszókat tartalmazó terminusok nem különböznek a diskurzusban egyszerűen összekapcsolt terminusoktól. A terminusok többsége lehetséges vagy tényleges terminusokra bontható. Az alternatív kötőszókkal összekapcsolt tagokat tartalmazó terminusok létrejöttét nyelven kívüli (a fogalmak jogi szabályozása, osztályozási célok) és nyelvi (más nyelvek megfelelői, részletes, explicit motiváció) tényezőkkel kell magyarázni. A mellérendelt tagokat tartalmazó terminusok, különösen az alternatív kötőszókkal alkotottak, kibővítik az összetett terminus hagyományos – szókapcsolatként felfogott – fogalmát. FŐ FORRÁS LRTB – Litván Köztársaság Terminológiai Bankja. Elérhető az interneten: http://terminai.vlkk.lt/pls/tb/tb.search [megtekintve: 2019-04-18]. LITERATŪRA Akelaitis G. 2008: Sudėtinių administracinių terminų struktūriniai modeliai. – Specialybės kalba: terminija ir studijos. Mokslinių straipsnių rinkinys, Vilnius: Mykolo Romerio universiteto Leidybos centras, 5–12. Bielinskienė A. et al. 2015: Bielinskienė A., Boizou L., Grigon y tė G., Kovalevskaitė J., Rimkutė E., Utka A. Lietuvių kalbos terminų automatinis atpažinimas ir apibrėžimas. Monografija, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Prieiga per internetą: https://www.vdu.lt/cris/bitstream/20.500.12259/92/3/IS-BN9786094671487.pdf. Bielinskienė A. 2010: Sujungiamojo ryšio semantika, pragmatika ir vartosenos ypatumai. Daktaro disertacija, Kaunas. Prieiga per internetą: https://vb.vdu.lt/object/elaba:1735947/1735947.pdf. CK – Lietuvos Respublikos civilinis kodeksas. Prieiga per internetą: https://e-seimas.lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAD/TAIS.107687/asr [žiūrėta 2019-06-28]. Daille B. 2017: Term Variation in Specialised Corpora: Characterisation, automatic discovery and applications, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Company. 100 Asta Mitkevičienė Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba) Del Vaisių ir uogų vyno taisyklių patvirtinimo. Prieiga per internetą: https://e-seimas.lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAD/TAIS.135527/asr. DŽ₆ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. St. Keinys, 6-asis (3-iasis e. variantas) patais. ir papild. leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas (e. leidimas), 2006. Gaivenis K. 2014: Rinktiniai raštai. Sudarė J. Gaivenytė-Butler, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Holvoet A. et al. 2003: Holvoet A., Judžentis A. Sujungiamojo ryšio aprašymo pagrindai. – Lietuvių kalbos gramatikos darbai 1. Sintaksinių ryšių tyrimai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 173–198. IATE – Prieiga per internetą: https://iate.europa.eu/home [žiūrėta 2019-05-18]. ISO 1087-1:2000 Terminology work – Vocabulary. – Part 1. Theory and application. ISO 704:2009 Terminology work – principles and methods. Jakaitienė E. 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Labutis V. 1976: Žodžių junginių problemos, Vilnius: VVU. Labutis V. 1998: Lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Lietuvos Respublikos tabako, tabako gaminių ir su jais susijusių gaminių kontrolės įstatymo Nr. I-1143 1, 2, 4, 4-1, 6, 8, 8-1, 8-2, 8-3, 8-4, 8-7, 9, 13, 15, 16-1, 16-2, 17, 17-1, 19, 26 straipsnių, II skyriaus pavadinimo ir antrojo skirsnio, 2 priedo pakeitimo ir Įstatymo papildymo 14-1 straipsniu įstatymas. Prieiga per internetą: https://e-seimas.lrs.lt/portal/legalAct/lt/TAD/b44d86d032c311e6a222b0cd86c2adfc. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (I–XX, 1941–2002), e. variantas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga per internetą: www.lkz.lt. Nuopponen A. 2011: Methods of Concept Analysis – Tools for Systemic Concept Analysis. – LSP Journal 2(1), 4–15. Prieiga per internetą: https://pdfs.semanticscholar.org/3707/f546f7648b4823d5e4b5a3e-f602ce5ec0ab7.pdf?_ga=2.92285913.578683516.1561965074-340462311.1561965074. Nuopponen A. 2014: Tangled Web of Concept Relations. Concept relations for ISO 1087-1 and ISO 704. – Terminology and Knowledge Engineering 2014, Jun 2014, Berlin, Germany. 10 p. hal-01005882. Prieiga per internetą: https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-01005882/document. Umbrasas A. 2013: Lietuvos Respublikos terminų bankas: 10 metų po įstatymo priėmimo. – Terminologija 20, 96–122. VLEe – Visuotinė lietuvių enciklopedija. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Prieiga per internetą: https://www.vle.lt/. VŽ žodynas – „Verslo žinių“ žodynas. Prieiga per internetą: http://zodynas.vz.lt/ [žiūrėta 2019-07-08]. COORDINATION IN THE STRUCTURE OF TERMS: TERMS WITH CONJUNCTIONS IR (AR), IR (ARBA) “AND (OR)” S u m m a r y The article analyses the Lithuanian terms, the constituents of which are joined by alternative conjunctions ir (ar/arba) “and/or”. The research material was taken from the National Term Bank of Lithuania (the Term Bank of the Republic of Lithuania), which had 199 terms of this type. The article is aimed at determining the features of the formal structure of the terms with coordinate constituents joined by alternative conjunctions ir (ar/arba), the semantic relations between these constituents and discussing the terminological value of such terms. Alternative coordinating (copulative and disjunctive) conjunctions are more likely to join subordinate term constituents than the main ones, and the latter always have a common dependent constituent. The coordinate constituents, according to their semantic relations, are predominantly co-hyponyms, however, some have hierarchical hyperonymic or quite close to it, as well as, partonymic or other ontological (associative) semantic relations. Consequently, coordinate words or phrases are not necessarily semantically equivalent. Terminologija | 2019 | 26 101 Formally, terms with alternative coordinating conjunctions do not differ from terms simply connected in discourse. Most terms can be divided into possible or real terms. Hence, when such terms are included in texts, they are used together with coordinate constructions that are rather the subject of textual usage than of nomination. The emergence of terms with constituents joined by alternative conjunctions should be interpreted by extralinguistic (legal regulation of concepts, classification purposes) and linguistic (equivalents in other languages, detailed explicit motivation) factors. Terms with coordinate constituents, especially with alternative conjunctions, broaden the concept of a complex term traditionally considered as a phrase in Lithuanian terminology. Gauta 2019-07-29 Asta Mitkevičienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] 102 Asta Mitkevičienė | Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba)