Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents

doi.org/10.35321/term26-01 Terminológiai munka Dél-Tirolban: új megközelítések, új terminológiai adatbázis, új tartalmak ELENA CHIOCCHETTI Alkalmazott Nyelvészeti Intézet, Eurac Research ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány áttekintést nyújt a dél-tiroli jogi terminológiai munka fejlődéséről. A munkamódszerek fejlődtek. Az olasz és a német nyelvű rendszerek (Ausztria, Németország és Svájc) közötti mikroszintű összehasonlítás terminológiai munkánk egyik ismertetőjegyévé vált. Az online bistro rendszer (http://bistro.eurac.edu/) szintén megújult, hogy megfeleljen a felhasználói igények változásának, például fejlettebb szűrési és visszajelzési funkciókat kínáljon. A célfelhasználókra fordított egyre nagyobb figyelem oda vezetett, hogy a jogi kollokációkkal kapcsolatos munkát is bevontuk. További felhasználói igények olyan területekre vonatkoznak, mint a munkahelyi egészségvédelem és biztonság. Ez az idevágó műszaki, orvosi és egyéb tudományos terminológia feldolgozását is szükségessé teszi. Mindezt úgy megvalósítani, hogy közben következetesen alkalmazzuk a jogi terminológiára használt módszereket, jelentős módszertani kihívást jelent. KULCSSZAVAK: jogi terminológia, Dél-Tirol, mikroszintű összehasonlítás, bistro, jogi kollokációk, a terminológia felhasználóinak igényei. ANNOTÁCIÓ A cikk áttekinti a dél-tiroli jogi terminológiai munka fejlődését. A módszerek továbbfejlődtek. A terminológiai munka megkülönböztető jegyévé vált az olasz és a német (Ausztriában, Németországban és Svájcban használt) nyelvi rendszerek mikroszintű összehasonlítása. A változó felhasználói igényekhez igazodva megújult az online rendszer bistro (http://bistro.eurac.edu/),, például fejlettebb szűrési és visszajelzési funkciókat vezettek be. A célfelhasználókra fordított növekvő figyelem következtében a jogi kollokációkkal kapcsolatos munka is bekerült a feladatok közé. Már jelentkeznek a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos felhasználói igények is, ami azt jelenti, hogy a műszaki, orvosi és más tudományterületek terminológiájával is foglalkozni kell. Ennek összehangolása a jogi terminológiánál alkalmazott módszerekkel komoly módszertani kihívást jelent. KULCSSZAVAK: jogi terminológia, Dél-Tirol, mikroszintű összehasonlítás, bistro, jogi kollokációk, a terminológia felhasználóinak igényei. 6 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents BEVEZETÉS A Dél-Tirolban végzett terminológiai munka kezdeteit bemutató korábbi kutatásokra (Mayer 1997, 2000), az mintegy 25 éves időszak során alkalmazott munkamódszerekre (Sandrini 1998; Maganzi Gioeni d’Angiò, Ralli 2010; Chiocchetti, Ralli 2016; Chiocchetti et al. 2017, 2019; Chiocchetti 2019), valamint az eredmények terjesztésére kifejlesztett eszközökre (Streiter et al. 2004; Ralli, Andreatta 2018) építve és azokat összefoglalva a tanulmány áttekintést kíván nyújtani a jogi terminológiai munka második világháború utáni dél-tiroli fejlődéséről. Dél-Tirol (Südtirol – Alto Adige) Észak-Olaszország többnyelvű tartománya, mintegy 525 000 lakossal (ASTAT 2018: 9). A helyi lakosság kétharmada valamely kisebbségi nyelvet beszél: 70%-uk első nyelve a német, míg 4,5%-uk ladin1 anyanyelvű (ASTAT 2018: 15). Ma mindkét nyelv helyi szinten hivatalosan elismert, bár eltérő mértékben és különböző nagyságú területeken. A német az egész tartományban társhivatalos nyelvi státusszal rendelkezik (670/1972. számú elnöki rendelet, 99–100. cikk). A helyi közigazgatásnak és az igazságszolgáltatásnak a polgár által választott nyelven kell szolgáltatásokat nyújtania, valamint olaszul és németül is közzé kell tennie a jogszabályokat és más hivatalos dokumentumokat. Minden közalkalmazottnak vizsgával kell igazolnia e két nyelv ismeretét; a vizsga négy különböző szintből áll, és szóbeli, valamint írásbeli része van. Minden oktatási fokozaton működnek olyan iskolák, amelyekben az olasz vagy a német a fő oktatási nyelv, a másik nyelvet pedig második nyelvként tanítják. A helységnevek rendszeresen kétnyelvűek (Palermo, Woelk 2011: 301; Alber, Palermo 2012: 291–293). A ladin nyelvet hivatalosan elismerik a dél-tiroli Gardena- és Badia-völgyben. A ladin beszélők jogosultak anyanyelvüket használni a két völgy helyi közigazgatásával (például az önkormányzatokkal), valamint a központi területen kívül működő tartományi hivatalokkal folytatott ügyintézés során, feltéve, hogy utóbbiak elsősorban a ladin közösség érdekeit szolgálják (például a ladin iskolatanács). A vonatkozó jogszabályok helyi ladin változatban is rendelkezésre állnak, illetve tartományi szinten felváltva az egyik 1 A ladin ősi rétoromán nyelv, amelyet a Dolomitok öt völgyében beszélnek; ezek Olaszország három különböző tartományához tartoznak: Bolzanóhoz, Trentóhoz és Bellunóhoz. Az egész területen hozzávetőleg 30 000 beszélője van (Verra 2005: 115). Mintegy 20 000-en Dél-Tirolban (ASTAT 2018: 15), további 8 000-en Trentinóban (Lanzafame 2014: 6), a fennmaradó néhányan pedig Belluno tartományban élnek. Ebben a tanulmányban nem foglalkozunk részletesen a ladin kisebbség történetével és nyelvével. További információért lásd például Pescosta 2010. Terminologija | 2019 | 26 7 a két változatban (a tartományi kormány 210/2003. számú határozata). A ladin közigazgatásban dolgozóknak munkakörük követelményeinek megfelelő mértékben kell igazolniuk mindhárom hivatalos nyelv ismeretét. A ladin iskolákban az olasz és a német egyaránt oktatási nyelv, és ezeket rendszeresen váltogatják. Heti néhány órában ladint is tanítanak (Verra 2005: 120). A Gardena- és Badia-völgy helységnevei ladin, német és olasz nyelven is szerepelnek (Verra 2005: 118). Ez a rövid áttekintés olyan helyzetet mutat be, amelyben a két dél-tiroli kisebbségi közösség széles körű védelmet és számos alapvető jogot élvez; Olaszország legjobban védett kisebbségei közé tartoznak (Alber, Palermo 2012: 290). A mai helyzet azonban több évtizedes társadalmi, gazdasági és politikai küzdelmek eredménye, amelyekhez terrorista merényletek is tartoztak (Forcher, Peterlini 2010: 338–362). Dél-Tirol az első világháború után, 1919-ben került Olaszországhoz. Az Olaszország királya által akkor tett ígéretek ellenére az 1922-ben hatalomra jutott fasiszta rezsim rendszeresen elnyomta a német nyelvű sajtót és eltörölte a német helységneveket, teljes egészében olaszosította az iskolarendszert, a közigazgatást és az igazságszolgáltatást, továbbá lényegében betiltotta a német nyilvános használatát (Forcher, Peterlini 2010: 267–273; Pescosta 2010: 366–368). A ladint szándékosan az olasz nyelvjárásának tekintették (Pescosta 2010: 383). Az első kisebbségi jogokat a második világháború után, a párizsi békeszerződésekkel biztosították. Az Olasz Köztársaság által 1948-ban elfogadott első autonómiastatútum (5/1948. számú alkotmánytörvény) azonban nagyrészt elégedetlenül hagyta a dél-tiroli kisebbségeket. Bizonyos nyelvi jogokat és kisebbségvédelmi intézkedéseket vezettek be, például a német nyelvű sajtót és iskolákat, valamint a ladin nyelv néhány tantárgyban való oktatásának lehetőségét az elemi iskolában (5/1948. számú alkotmánytörvény, 15. és 87. cikk). Mindazonáltal a közigazgatás, valamint a törvényhozó és igazságszolgáltatási hatalom nagyrészt olasz nyelvű maradt, és alapvetően hozzáférhetetlen volt a helyi kisebbségi közösségek tagjai számára (részletesebb angol nyelvű történeti áttekintésért lásd Alcock 2001). Emellett a német jogszabályalkotásban, bírósági eljárásokban és közigazgatásban való használata csupán lehetőség maradt (5/1948. számú alkotmánytörvény, 85. cikk), ezért a gyakorlatban alig alkalmazták (Alber, Palermo 2012: 293). The situation changed radically in 1972, when the New Statute of Autonomy (Presidential Decree No. 670/1972) was approved by the Parliament in Rome. From that moment on, the South Tyrolean minorities received a growing number of rights and ample autonomy, including 8 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents a közigazgatás számos területén fennálló elsődleges és másodlagos jogalkotási hatáskörök, amelyek a jelenlegi helyzethez és – nem meglepő módon – a jogi terminológia iránti igény növekedéséhez vezettek. A terjedelmi korlátok miatt a következő szakaszok Dél-Tirolban a német, de nem a ladin terminológia fejlődésére összpontosítanak. 1. A NÉMET TERMINOLÓGIA FEJLESZTÉSÉNEK KEZDETEI A jogi nyelv sajátos terminológiai kihívást jelent Dél-Tirolban. Az olasz jogi fogalmak német nyelvű megnevezése még ma is különös erőfeszítéseket igényel, több okból is. Először is, korábban a német nyelvet soha nem használták az olasz jogrendszer és annak fogalmai kifejezésére; ezért nem állt rendelkezésre viszonyítási terminológia (Coluccia 2000: 381). Másodszor, a német nyelv dél-tiroli használatának fasiszta betiltása, majd később, az 1970-es évekig, a kisebbségi nyelvnek az igazságszolgáltatási rendszerben és a közigazgatásban elfoglalt marginalizált helyzete évtizedeken át hátráltatta a német jogi terminológia e célra történő fejlesztését. Harmadszor, Európában más országokban is hivatalos nyelv a német országos vagy regionális szinten (Ammon et al. 2016: XXXIX). A jogrendszerek közötti különbségek és az ebből következően a jogi fogalmak jogrendszerhez kötött természete miatt (de Groot 1999: 12) azonban például az osztrák, német vagy svájci terminusok nem vehetők át egyszerűen az olasz jogrendszer fogalmainak kifejezésére (Alber, Palermo 2012: 300–310; Chiocchetti, Ralli 2016: 103–105). Erre kézenfekvő példa Ausztria, Németország és Svájc föderális szerveződése, amely terminológiájukban is tükröződik. Az ilyen terminusok nagyrészt alkalmatlanok az olasz állam centralizáltabb kormányzati formájának megnevezésére. Fél évszázaddal ezelőttig a dél-tiroli német jogi terminológia fejlesztése koordinálatlan, és nem ritkán ad hoc jellegű volt. Főként az 1970-es és 1980-as években helyi oktatókból, ügyvédekből és bírákból álló különböző csoportok egyesítették erőfeszítéseiket, hogy az olasz jogszabálygyűjteményeket saját szakterületükön olaszról németre fordítsák. Az így létrejött párhuzamos szövegkiadásokat – a polgári törvénykönyvet, a büntetőeljárási törvénykönyvet, a fizetésképtelenségi törvénykönyvet stb. – egy helyi kiadó nyomtatta és terjesztette (Zanon 2001: 178). Az új autonómia-statútumot követően, valamint a német társhivatalos nyelvi státuszának köszönhetően számos további szöveget, például törvényeket és különféle közigazgatási dokumentumokat is németre fordítottak a köztisztviselők, hivatalnokok Terminologija | 2019 | 26 9 és hivatásos fordítók belső és nyilvános felhasználásra egyaránt. Sajnálatos módon ezeket az erőfeszítéseket nem irányította központi hivatal, és hiányzott a szükséges stratégiai nyelv- és terminológiatervezés is. A fordítások gyakran az igények felmerülésekor készültek, vagy az adott témákkal foglalkozó hivatalok, hivatalnokok, egyesületek stb. (magán)kezdeményezésére bízták őket (Mayer 1997: 128; Palermo, Pföstl 1997: 53; Woelk 2000: 213; Chiocchetti et al. 2017: 258). Ennek következtében ugyanazokat a fogalmakat gyakran különböző német terminusokkal jelölték (Mayer 1997: 128–129; Sandrini 1998: 399–400; Zanon 2001: 178; Chiocchetti et al. 2013: 261; Chiocchetti, Ralli 2016: 105; Chiocchetti 2019: 178), ami párhuzamos megnevezésekhez, zavart és terminológiai bizonytalansághoz vezetett. Például a beni ereditari (az elhunyt személy hagyatékához tartozó vagyontárgyak) kifejezést a lefordított polgári törvénykönyvben Erbschaftsgüter formában adták vissza, míg a polgári perrendtartásban Nachlassgüter vagy Verlassenschaftsgüter alakban szerepelt. When the New Statute of Autonomy was approved in 1972, it was soon realized that the implementation of the new language provisions needed to be based on consistent, complete and univocal legal terminology. It took over a decade of further uncontrolled development before a dedicated Terminology Commission was established by Presidential Decree 574/1988. The Terminology Commission was set up in 1991 and consisted of six experts (bilingual judges, lawyers and translators). Its mandate was to officially validate legally binding couples of Italian and German terms in the main subdomains of law (e.g. civil law, criminal law, procedure law, administrative law, etc.). The Commissioners’ aim was to develop a consistent set of well-researched German terms designating the most important legal concepts of the Italian legal system, which had to be used by the South Tyrolean legislature, judiciary and administration. These terms were intended as one-to-one correspondents to the legal terminology in Italian and as a means of fostering legal certainty and reducing terminological variation in South Tyrolean German (Alber, Palermo 2012: 97–298; Chiocchetti et al. 2013: 266–268; 2019: 176–177; Chiocchetti, Ralli 2016: 105–106). Az olasz és német terminuspárokat fokozatosan, párhuzamos listák formájában tették közzé a helyi Hivatalos Közlönyben. Közzétételüktől kezdve a hivatalosan egységesített terminológia jogilag kötelező érvényűvé vált Dél-Tirolban. A Terminológiai Bizottság mintegy 20 éves tevékenysége során körülbelül 7400 terminuspárt szabványosított. Az első listát 1994-ben, az utolsót 2012-ben tették közzé. Emellett további 10 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents terminológia már rendelkezésre állt a legfontosabb olasz jogszabálygyűjtemények párhuzamos szövegkiadásaiban. Az ezekben a fordításokban szereplő terminológiát tömbösítve szabványosították, így Dél-Tirolban a hivatalosan jóváhagyott terminusok száma becslések szerint 15 000 és 20 000 közé emelkedett (Chiocchetti et al. 2017: 265; 2019: 187). A biztosokat szabványosítási munkájukban az Eurac Research terminológusokból és jogi szakértőkből álló csoportja támogatta (http://www.eurac.edu/linguistics) amely az előzetes kutatási tevékenységekről gondoskodott. Az interdiszciplináris csoport szisztematikus, szakterület-orientált megközelítéssel kezdett dolgozni: körülhatárolta az elemzés alá vont részterületeket, és összegyűjtötte a releváns forrásanyagokat. Ezután olaszul kinyerték, kiválasztották és rendszerezték az olasz jogrendszer kulcsfontosságú részterületeinek – például a büntetőjognak, a családjognak és a munkajognak – legfontosabb terminusait. Ezt követően dél-tiroli szövegekből összegyűjtötték az e nemzeti jogi fogalmakhoz már létező német megnevezéseket. A meghatározásokat és a használati kontextusokat releváns és irányadó szakkönyvekből, illetve normatív szövegekből vették fel, a forrásokra vonatkozó információkkal együtt (Mayer 1997: 126; Chiocchetti et al. 2019: 177–178). A terminológiai elvek és módszerek szerint kidolgozott, teljes értékű terminológiai bejegyzések (Arntz et al. 2014: 211–219) szolgáltak alapul a Terminológiai Bizottság döntéseihez, amely hivatalosan egy dél-tiroli megnevezést hagyott jóvá minden tárgyalt jogi fogalomhoz. A szabványosítási munka így nagyban hozzájárult a régi, rögtönzött vagy helytelen terminusok visszaszorításához és a dél-tiroli jogi német nyelv terminológiai változatosságának csökkentéséhez. Például a szabványosított Erbschaftsgüter terminus ma már az egyetlen megnevezés, amellyel a helyi jogszabályokban a beni ereditari kifejezést visszaadják. A szisztematikus megközelítés lehetővé tette, hogy a helyi törvényhozás, igazságszolgáltatás és közigazgatás legfontosabb tevékenységi területei számára koherens német terminológiai készletet hozzanak létre. 2. ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK A munkamódszer első változása a jogi összehasonlítást érinti. Ez a módszer lehetővé teszi a különböző jogrendszerek egymással való összevetését a hasonlóságok és különbségek feltárása érdekében. Az összehasonlítás kiterjedhet teljes jogcsaládokra és jogrendszerekre, azok általános módszereit és a jogi kérdésekhez való megközelítését, a jogalkotási gyakorlatot, a jogértelmezést, az ítélkezési gyakorlatot stb. tekintve (makro-összehasonlítás). Konkrét fogalmakra vagy problémákra is irányulhat. Ez utóbbi esetben a módszert mikro-összehasonlításnak nevezik (Zweigert, Kötz 1996: 4–5; Pommer 2006: 84–85), és akkor válik relevánssá Terminologija | 2019 | 26 11 for terminology work in the domain of law (Sandrini 1996: 160–166; Mayer 1997: 126–127; de Groot 2002: 222; Chiocchetti 2019: 180–182). Micro-comparison allows to understand whether two designations belonging to different legal systems refer to the same legal concept or not, i.e. to check whether the relevant characteristics of the given concepts coincide or to detect important conceptual discrepancies (see e.g. Chiocchetti, Ralli 2016: 107–110 for examples). In relation to terminology work in South Tyrol, applying micro-comparison means looking for legal concepts in Austria, Germany and Switzerland that are conceptually equivalent to the Italian legal concepts under analysis and which have a similar function within their respective legal systems (Mayer 2000: 299; Chiocchetti, Ralli 2016: 106–111). A dél-tiroli terminológiai tevékenység kezdetén hamar világossá vált, hogy a határon túlra tekintés nélkül nem végezhető terminológiai munka. Dél-Tirolban alig több mint 300 000 német anyanyelvű beszélő él (ASTAT 2018: 9), miközben Európában csaknem 100 000 000 más anyanyelvű beszélő van, főként Ausztriában, Németországban és Svájcban (Biere 2017: 22). Dél-Tirol emellett mindig is élénk társadalmi, kulturális, kereskedelmi és politikai kapcsolatokat ápolt ezekkel az országokkal (Woelk 2000: 213–214). Ezért a dél-tiroli német nyelv túlzott regionalizálódásának elkerülése, valamint a más német nyelvű területekkel folytatott transznacionális kommunikáció elősegítése érdekében (Sandrini 1998: 408) előnyös lett volna figyelembe venni a szomszédos országokban használt terminológiát. Gyakorlati szempontból a Terminológiai Bizottság két stratégiát alkalmazhatott a terminológiai hiányok pótlására: neologizmusokat alkothatott, vagy kölcsönvehette az egyenértékű fogalmakra másutt használt német megnevezéseket. Ez azt jelentette, hogy a dél-tiroli németben nem létező vagy nem megfelelő megnevezéssel rendelkező fogalmak esetében bevezették a mikro-összehasonlítást (Mayer 1997: 129; 2000: 299). Kezdetben ezt a meglehetősen „fáradságos és időigényes módszert” (Mayer 2000: 297) csak szórványosan alkalmazták terminológiai hiányok pótlására vagy megfelelőbb megnevezések javaslatára. Az új évezred kezdetén azonban egy uniós finanszírozás lehetővé tette, hogy a módszert egyre több fogalomra terjesszék ki. Az évek során a jogi összehasonlítás alapvető gyakorlattá vált a dél-tiroli terminológia magas színvonalának biztosításában (Mayer 2000: 297), elsősorban az olaszból készült rögtönzött és gyakran szó szerinti fordítások, valamint a nem megfelelő német megnevezések visszaszorításával. Ma az olasz jogrendszer és a szomszédos német nyelvű jogrendszerek közötti jogi összehasonlítás az Eurac Research terminológiai munkájának védjegye (Chiocchetti et al. 2019: 178). 12 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents A munkamódszer második változása mintegy egy évtizeddel később következett be: a módszer a szisztematikus, alapvetően standardizálás-központú megközelítéstől egy leíróbb megközelítés felé mozdult el, amely az eseti és szövegközpontú terminológiai munkát is lehetővé teszi. Erre az átmenetre azért volt szükség, mert a Terminológiai Bizottság tevékenysége 2012-ben több okból megszűnt. Valamennyi bizottsági tag teljes munkaidőben más munkakörben dolgozott, így csak alkalmanként tudtak terminológiai kérdésekkel foglalkozni, a standardizálási munka pedig nem haladt gyors ütemben. Emellett a hat bizottsági tagból csak három volt német anyanyelvű. Ez a három tag nagyobb munkaterhet viselt olasz anyanyelvű kollégáinál, különösen akkor, ha neologizmusokra volt szükség. A standardizálás formális eljárása tovább akadályozta a tevékenységet, mert a Terminológiai Bizottság által jóváhagyott listákat közzétételük előtt a helyi kormánynak és a központi kormány helyi képviselőjének is jóvá kellett hagynia a Hivatalos Közlönyben. Ez rendszeresen hat hónapos késedelmet jelentett. Az időhiány és az elhúzódó eljárás végül megnehezítette, hogy lépést tartsanak az új jogszabályokkal, az új fogalmak megnevezésével és a jogi reformok esetén szükséges felülvizsgálatokkal. Előfordult ugyanis, hogy a korábban standardizált terminusok meglehetősen hamar elavultak. Végül, ha figyelembe vesszük, hogy a terminológiai igények 1972-ben, az új Autonómia Statútum elfogadásakor váltak sürgetővé, az első standardizálási eredményeket pedig 1994-ben tették közzé, nyilvánvalóvá válik a több mint húszéves késedelem. Eközben a terminológia koordinálatlanul és tervszerűtlenül fejlődött, ami még nagyobb kihívássá tette az utólagos standardizálást (Chiocchetti et al. 2017: 262–263). Mindezen akadályok ellenére a standardizálási erőfeszítések jelentős mennyiségű meghonosodott terminológiát eredményeztek a jog több részterületén, és – ami a legfontosabb – felhívták a figyelmet a nyelv, a fordítás és a terminológia minőségére, valamint a már létező terminológiai adattárakra. A felhasználók nem fogadták el az összes standardizált terminust, a terminológiai variáció továbbra is fennáll, és több olyan szakterület is van, ahol szükség lenne szisztematikus terminológiai munkára (pl. az adójogban). Ilyen rendszeres munkát ma is végeznek új szakterületek feltárásakor, az Eurac Research terminológiai tevékenységének számottevő része azonban ma már szöveghez kötött (például amikor fontos témákban új jogszabályt fogadnak el) és eseti jellegű (például amikor új fogalmak válnak relevánssá, vagy konkrét megkeresések érkeznek). Emellett a meglévő terminológiai állományt rendszeresen ellenőrzik Terminologija | 2019 | 26 13 és szükség esetén frissítik. Ma a karbantartás és a frissítés elengedhetetlen lépés bármely terminológiai erőforrás minőségének és megbízhatóságának megőrzéséhez a végfelhasználók számára (Drewer, Schmitz 2017: 37; Zanola 2018: 77). A standardizálási munka mindig alapvetően leíró jellegű terminológiai bejegyzésekre épült. Mivel az utolsó normatív lépést elhagyták, a leíró megközelítés maradt érvényben. Továbbá, mivel ma már könnyebb széles körben terjeszteni a terminológiát (például az interneten keresztül), és a terminológiai munka célja ma már nem csupán a dél-tiroli jogi nyelv fejlesztése, hanem a transznacionális kommunikáció megkönnyítése és előmozdítása is, a standardizálásra nincs a korábbiakhoz hasonló sürgető szükség. Ha továbbra is kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy Dél-Tirolban melyik terminust kellene használni két vagy több egymással versengő változat közül, az Eurac Research terminológusai konzultálnak a Nyelvi Kérdések Hivatalával, amely a helyi jogszabályok fordításáért és felülvizsgálatáért felel, valamint a szakterületi szakértőkkel, hogy közös ajánlást fogalmazzanak meg. Ez az ajánlás azonban semmiképpen sem kötelező erejű jogilag, és a felhasználók szabadon választhatnak a terminológiai bejegyzésekben rendelkezésre bocsátott információk alapján. A munkamódszer harmadik és egyben utolsó változása a végfelhasználókkal való együttműködést érinti. Az 1990-es években a legsürgetőbb szakterületeket az igények alapján választották ki, előnyben részesítve a dél-tiroli közigazgatás és igazságszolgáltatás számára fontosabb részterületeket, miközben néhány más területet, például a tengerjogot és az egyházjogot lényegében kihagytak. Az elmúlt három évtizedben a helyi kormány további elsődleges és másodlagos jogalkotási hatáskörökre tett szert, és néhány részterület jelentősége megnőtt, például a munkahelyi egészségvédelem és biztonság területe. Ennek következtében a terminológiai munka jelenlegi megközelítése nagymértékben a végfelhasználók által megfogalmazott igényekre összpontosít. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság területén végzendő terminológiai munkát például a helyi közigazgatás illetékes hivatalai kezdeményezték. Az előzetes egészségügyi rendelkezésekkel kapcsolatos terminológiai munkát egy Olaszországban 2017-ben elfogadott új törvény indította el. Más helyi közintézmények, magánszervezetek, például a Számvevőszék és a Vámügynökség, valamint magánszemélyek vagy egyesületek több eseti megkeresést is benyújtottak. Ezeket a megkereséseket elemzik, megválaszolják, az eredményeket pedig a nagyközönség számára is hozzáférhetővé teszik. A felhasználók valós igényeire fordított nagyobb figyelem lehetővé teszi, hogy az Eurac Research terminológiai munkája az aktuális témákra összpontosítson, és egyúttal könnyebben eljuttassa eredményeit az egyes szakmai közösségekhez. A jelenkori jogszabályokon és vitatott témákon végzett munka 14 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents A lehető legkorábbi közzététel a helyi médiában és közigazgatásban dolgozó szövegezők nyelvválasztását is segíti, ezáltal csökkentve a rögtönzött fordítások és a terminológiai változatosság burjánzását. Például a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló vitában használt terminológiára vonatkozó összehasonlító terminológiai munka mielőbbi hozzáférhetővé tétele hozzájárult az ისეთი tükörfordítások kiküszöböléséhez, mint a zivile Union az olasz unione civile kifejezésre, és elterjesztette az ezzel egyenértékű eingetragene Lebenspartnerschaft terminust. Ez utóbbi a Németországban használt terminus; a német jogszabály szolgált az olasz jogszabály mintájául (Deputati PD 2016: 1). A svájci és osztrák eingetragene Partnerschaft terminus nagyon hasonló, és tovább erősíti annak indokoltságát, hogy egy meghonosodott idegen nyelvi megfelelő mellett döntsünk egy olyan tükörfordítás helyett, amelyet csak a dél-tiroliak értenének. 3. ÚJ TERMINOLÓGIAI ADATBÁZIS Ahhoz, hogy a terminológiai munka hatékony és értékes legyen, eredményeit terjeszteni kell, és hozzáférhetővé kell tenni a végfelhasználók számára (Arntz et al. 2014: 251; Drewer, Schmitz 2017: 30). A Hivatalos Közlönyben megjelent szabványosított terminusok kétnyelvű jegyzékei nem voltak széles körben hozzáférhetők. Ezenkívül a teljes terminológiai bejegyzések további értékes információkat is tartalmaztak – például definíciókat, használati kontextusokat és megjegyzéseket –, amelyeket szintén érdemes volt megosztani. Emiatt, valamint a kedvező technológiai fejlődésnek köszönhetően 2002 óta az Eurac Research által létrehozott összes terminológiai bejegyzést teljes terjedelmében közzétették, és ingyenesen hozzáférhetővé tették online a jogi terminológiai információs rendszeren keresztül: bistro (http://bistro.eurac.edu/). bistro célja, hogy előmozdítsa a kommunikációt és a kölcsönös megértést a különböző jogrendszerekből származó emberek és szervezetek között, különös tekintettel Ausztriára, Olaszországra, Németországra és Svájcra. Részben a kapcsolódó nemzetek feletti szintek, az uniós jog és a nemzetközi jog is szerepelnek benne. Helyi fókuszú célkitűzése, hogy bistro támogassa és előmozdítsa a dél-tiroli német jogi terminológia fejlesztését és harmonizációját. Tartalma főként a közigazgatási, polgári, kereskedelmi, társasági, büntető-, családjogra, valamint a (polgári és büntető) eljárásjogra vonatkozik. A munkahelyi egészségvédelem és biztonság napjainkban szintén jelentős jogi részterület. A bistro célcsoportjai egyaránt magukban foglalják a szakembereket – vagyis a jogi szakértőket, a jogi szövegek szerzőit és a fordítókat –, valamint a jogi, nyelvészeti, fordítói és kapcsolódó szakok hallgatóit. A bistro olasz, német és – jóval kisebb mértékben – ladin terminológiát tartalmaz. Egyedülálló sajátossága, hogy a német terminológiát egyértelműen megkülönbözteti aszerint, melyik jogrendszerhez tartozik. Terminologija | 2019 | 26 15 A ladin terminusok esetében arról is tájékoztatást ad, hogy a két helyi változat közül melyikhez tartoznak (Ralli, Andreatta 2018: 8). Az Eurac Research számítógépes nyelvészei 2001-ben kezdték el a bistro fejlesztését, hogy gyors és általános hozzáférést biztosítsanak a Dél-Tirolban rendelkezésre álló terminológiai és szabványosítási információkhoz. A bejegyzéseket egy kereskedelmi terminológiamenedzsment-rendszerben (TMS) dolgozták ki, majd a bistro felületén tették közzé. Akkoriban a bistro architektúrája relációs adatbázisra épült: moduláris volt, az adatok megjelenítése pedig dinamikusan történt. A TMS-ből importált XML-fájl tartalmát bejegyzésenként különböző SQL-táblákban tárolták, például a terminusokat, a definíciókat, a nyelvtani információkat és a forrásadatokat. Ezeket kétirányú gráfok kapcsolták össze, így a felhasználói keresések során minden információ lekérhető volt. Az adatok megjelenítése különböző nézetekben történt, amelyek dinamikusan kombinálták az adatokat, és stíluslapokat (XSLT, CSS) használtak (Streiter et al. 2004: 204, 213). A terminológiai bejegyzések információi azonban mindig ugyanabban a sorrendben jelentek meg, és nem lehetett például nyelv vagy keresőkifejezés szerint rendezni a tartalmat (Chiocchetti et al. 2019: 186). A terminológiához való hozzáférés mellett a korábbi bistro egy CATEx nevű kétnyelvű jogiszöveg-korpuszt (Gamper, Dongilli 1999), valamint alapvető terminuskivonatoló és terminusfelismerő eszközöket is kínált. Az évek során, részben a további technológiai fejlődés következtében, a bistro első változata lassúvá és elavulttá vált. Nem volt különösebben felhasználóbarát, a frissített terminológiai bejegyzések tartalma kezdett eltérni az elavuló CATEx jogiszöveg-korpusztól, a keresési funkciók pedig korlátozottak voltak. A relációs adatbázis frissítése egyre összetettebbé és időigényesebbé, valamint hibalehetőségekkel terheltté vált. Ezen és más okokból, Bolzano Autonóm Tartomány finanszírozásának köszönhetően, 2013-ban terminológusokból és informatikai szakértőkből álló csapat kezdte újragondolni, átalakítani és újraprogramozni a bistro rendszert, rugalmasabbá, felhasználóbarátabbá és interaktívabbá téve azt (a funkciók és szolgáltatások részletes ismertetését lásd: Ralli, Andreatta 2018). Az új bistro ugyanazokat a felhasználói csoportokat célozza meg, de nagyobb hangsúlyt helyez a nemzetközi együttműködésre és kommunikációra. Elsőként áttekintést nyújt az azonos fogalmat jelölő összes terminusról, a teljes terminológiai bejegyzés pedig gyorsan elérhető, ha a felhasználók további információkat szeretnének kapni. Egyszerű és összetett keresési mód közül is lehet választani. A 16 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents Az utóbbi szűrési lehetőségeket kínál a terminológiai bejegyzésekben szereplő valamennyi nyelv vagy változat, jogrendszer és meghatározott jogi részterület szerint (Ralli, Andreatta 2018: 21–22). Ez például azt jelenti, hogy az olaszról németre, osztrák olvasók számára fordító felhasználók szűrőt alkalmazhatnak, és így eltávolíthatják a többi német nyelvű jogrendszerre, valamint a ladin nyelvre vonatkozó információkat. A felhasználók a kontextusokat ki is bonthatják vagy összecsukhatják, illetve minden forrás teljes bibliográfiai adatait is elérhetik (Ralli, Andreatta 2018: 29). Az adatkarbantartás szempontjából jobb és gyorsabb importfunkciókat biztosítottak (Ralli, Andreatta 2018: 38–39). A visszajelzés gombbal a felhasználók megjegyzéseket fűzhetnek a meglévő bejegyzésekhez, módosításokat javasolhatnak, vagy újonnan felveendő terminusokat ajánlhatnak (Ralli, Andreatta 2018: 30). Végül eltávolították az elavult eszközöket és tartalmakat, például a CATExet és a terminuskivonatoló eszközt, mivel ezek gyakran félrevezették a felhasználókat, és nem feleltek meg a legújabb technológiáknak. Today (July 2019) bistro contains about 12,500 bilingual terminological entries, a small amount of which are trilingual and also contain Ladin terms. Many are legal comparative entries, i.e. they collect not only the Italian and German (and sometimes Ladin) designations for Italian legal concepts, but also the German terms for equivalent foreign concepts from Austria, Germany and Switzerland. bistro has become a flexible, reliable and intuitive system, both for the terminologists, who update its contents by regularly uploading an export from the commercial TMS, and for its target user groups (Zanola 2018: 77–78). This is shown by the growing number of accesses since 2016: in the first 12 months accessed doubled (from 12,000 to over 26,000), in the following year they reached almost three times the initial number (36,000) (Chiocchetti et al. 2019: 189). Inputs and questions received through the feedback form also show that there is increasing interest in bistro outside South Tyrol (Chiocchetti et al. 2019: 185). 4. ÚJ TARTALMAK Amint az előző szakaszokban bemutattuk, a korábbi erőfeszítések eredményeként a bistro felhasználói jelentős mennyiségű megbízható jogi terminológiához jutottak, bár több terület még kiegészítésre, frissítésre vagy feldolgozásra vár. Azt is láthattuk, hogy a végfelhasználók igényeire fordított fokozott figyelem és az erre a célra kialakított visszajelzési funkció biztosítása (Drewer, Schmitz 2017: 31) a bistro rendszerben részben megváltoztatta a terminológiai munka megközelítését. Terminologija | 2019 | 26 17 A felhasználókra fordított fokozott figyelem másik következménye, hogy az Eurac Research mintegy egy évtizede jogi kollokációk kidolgozásába kezdett2. A (szaknyelvi) kollokációk gyakori buktatót jelentenek mind a kevésbé tapasztalt, mind a gyakorlott nyelvi közvetítők, valamint az idegen nyelvet vagy második nyelvet használók számára (Holderbaum, Prien 2004: 451; Forget 2014: 245; Grass 2014: 109; Lerat 2014: 98). A kollokációk felvétele a bistro rendszerbe azt jelentette, hogy egy szemaziológiai (azaz szóközpontú) részt illesztettek be azokba a releváns szócikkekbe, amelyeket onomasziológiai (azaz fogalomközpontú) elv alapján dolgoznak ki (Maganzi, Ralli 2010: 100). A kollokációkat ezért eddig a fő címszó alatt tárolták (például a adempiere un contratto, azaz „szerződést teljesít” kifejezés a contratto címszó alatt szerepel), és csak a teljes terminológiai szócikk megnyitásakor láthatók (Ralli, Andreatta 2018: 20). A kétnyelvű kollokációk kis gyűjteményét különösen nagyra értékelik a fordítók (Grass 2014: 108–109), valamint azok, akik nem szoktak jogi szövegeket megfogalmazni, vagy ezt második nyelvükön kell megtenniük (Maganzi, Ralli 2010: 106). Jelenleg a bistro csaknem 1500 olasz és több mint 1800 német kollokációt tartalmaz. A terminológia esetében alkalmazott megközelítést követve a kollokációkat is egy vagy több jogrendszerhez rendelik. Ennek oka, hogy a kollokációk is jogrendszerhez kötöttek. Például a eine Frist beifügen vagy a beisetzen, azaz „határidőt kitűz”, Dél-Tirolban használatos lehet, más jogrendszerekben azonban nem, amelyek inkább az eine Frist ansetzen fordulatot részesítik előnyben. Hasonlóképpen, az als Erbe berufen, azaz „valakit örökösnek nevez”, kifejezés gyakori a német jogrendszerben, míg az als Erbe einsetzen Ausztriában és Svájcban elterjedtebb. A (potenciális) végfelhasználókkal folytatott szorosabb együttműködés olyan terminológiai munkára irányuló igényeket hozott felszínre, amelyek túlmutatnak a bistro alapvető tartalmán, vagyis a jogi területen. Például a munkahelyi egészségvédelem és biztonság (OHS) területén el kell dönteni, hogyan kezeljük azokat a műszaki, orvosi és más tudományos szakkifejezéseket, amelyek alapvető részét képezik ennek a területnek, de szigorú értelemben véve nem jogi terminusok. A „létrák”, az „emelőberendezések”, a „vibráció”, a „sugárzás” vagy az olyan konkrét betegségek, mint az „azbesztózis” és a „kiégés”, például az OHS kulcsfontosságú kifejezései, noha valószínűleg nem várnánk, hogy egy 2 A bistro céljaira az Eurac Research terminológuscsoportja Ulrich Heid és Rufus H. Gows meghatározását fogadta el; ők a kollokációkat tágan értelmezik, és „legalább két, egymással közvetlen szintaktikai kapcsolatban álló lexikai elem lexikailag és/vagy pragmatikailag kötött, ismétlődő előfordulásaiként” határozzák meg (Heid, Gows 2006: 980). Ide tartoznak az N + Adj, Adj + Adv, V + Adv, V + Nobj, Nsubj + V, N + Ngen stb. szerkezetű csoportok. Mivel ezek közül némelyik a jogi fogalmakat kifejező többszavas egységek tipikus szerkezete – például az N + Adj vagy az N + Ngen –, és ezeket onomasziológiai módon dolgozzák fel, a bistro rendszerben szereplő kollokációk túlnyomórészt V + N szerkezetű csoportok (Maganzi, Ralli 2010: 100–102). 18 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents jogi terminológiai adatbázisban. Ezenkívül számos ilyen kifejezés tudományos meghatározása nem változik a jogrendszerek között, ezért jogi összehasonlításuk nem szükséges. A jogszabályok az élet minden területére hatással vannak. Emiatt nem ritka, hogy az eredetileg más szakterületekhez tartozó kifejezések jogi szempontból is jelentőssé válnak. A családjogban például fontosak a „mesterséges megtermékenyítésre” vonatkozó szabályok; egyes eljárások engedélyezettek, mások tiltottak lehetnek (például Olaszországban több mint egy évtizeden át tiltották a „donor spermájával végzett megtermékenyítést”). Ezért a bistro mindig is tartalmazott bizonyos mennyiségű, eredetileg más szakterületekhez tartozó, de jogszabályokban használt terminológiát, amely esetenként a forrásterület definíciójától eltérő, sajátos jogi meghatározással is rendelkezik. A munkavédelem területén végzett munka számos ilyen kifejezéssel szembesít, ezért közös döntésre van szükség arról, mikor és hogyan vegyük fel őket a terminológiai adatbázisba, illetve hogyan dolgozzuk ki a szócikkeket. Általános szabályként úgy döntöttünk, hogy lehetőség szerint minden vizsgált jogrendszer esetében a jogi definíciókat és a jogi szövegekből származó használati kontextusokat tároljuk, hogy ezeket a kifejezéseket a fő jogi terminológiai állománnyal összhangban kezeljük. A munkavédelem kulcsfontosságú terminusait kizárólag releváns jogi vagy közigazgatási szövegekből gyűjtjük ki, elkerülendő a túlzott műszaki részletekbe bocsátkozást. Ugyanezeket a szabályokat alkalmazzuk a szócikkek német részére minden vizsgált jogrendszer esetében. Annak ellenére, hogy felmerült a veszélye annak, hogy a bistro elárasztják a műszaki és orvosi terminusok, elfogadtuk az új területek felvételére irányuló kéréseket – ahogyan a munkavédelem esetében –, vagy fontolóra vesszük azokat – ahogyan a szociális bérlakások esetében. Ez olyan terminológiával való munkát is jelent, amely szigorú értelemben véve nem jogi, és új megközelítésekhez, munkamódszerekhez és felhasználói csoportokhoz vezet. A jövőben a bistro számos más terület felé is nyithat, és az olasz, illetve német nyelv általánosabb erőforrásává válhat. KÖVETKEZTETÉSEK A jelen tanulmány áttekintést nyújt a német nyelvű jogi terminológiai munka második világháború utáni fejlődéséről Dél-Tirolban. A terminológiai munka módszertani megközelítései a nyelvi minőség javítása és az új helyzetekhez való alkalmazkodás érdekében megváltoztak. Az évek során az olasz és a német nyelvű jogrendszerek közötti mikroszintű összehasonlítás az Eurac Research bolzanói terminológiai munkájának ismertetőjegyévé vált. Az olasz jogi fogalmakat terminológusokból és jogi szakértőkből álló interdiszciplináris csoport elemzi; a tanulmány ismerteti a Dél- Terminologija | 2019 | 26 19 tiroli németben használt terminusokat, valamint más német nyelvű országokban (Ausztriában, Németországban és Svájcban) létező, egyenértékű fogalmakat is. Az Eurac Research terminológiai munkájának sajátos jellemzője, hogy minden terminust egyértelműen egy vagy több konkrét jogrendszerhez rendelnek, teljes mértékben elismerve ezzel a jogi terminológia jogrendszerhez kötött jellegét. A dél-tiroli német jogi terminológia fejlesztését szem előtt tartva ez a megközelítés lehetővé teszi a helyi jogi és közigazgatási nyelv túlzott regionalizálásának elkerülését, mivel elfogadható külföldi megfelelő esetén az adott terminus átvehető és Dél-Tirolban használható. A nemzetközi együttműködés és kereskedelem szempontjából pedig nagymértékben előmozdítja a határokon átnyúló kommunikációt Olaszország és a német nyelvű országok között. A munka eredményeinek terjesztésére szolgáló online rendszert, a bistro-t is teljesen megújítottuk, hogy megfeleljen a terminológusok és a célfelhasználók igényeinek. Egyrészt azért, hogy lépést tartsunk a technológiai fejlődéssel, másrészt pedig azért, hogy intuitív és könnyen használható terminológiai keresőeszközt biztosítsunk, amely fejlett szűrési funkciókat, bővíthető kontextusokat, teljes bibliográfiai adatokhoz való hozzáférést és visszajelzési funkciót kínál. Ez utóbbi része annak az új irányelvnek, amely a célfelhasználókkal – legyenek azok magánszemélyek, teljes hivatalok vagy szervezetek – való fokozott együttműködést ösztönzi. A szövegek szerzői és a fordítók munkafolyamatának megkönnyítése, valamint értékes kiegészítő nyelvi információk biztosítása érdekében a bistro több terminológiai szócikke jogi kollokációknak szentelt részt is tartalmaz. Míg a terminológiai szócikkek fogalomközpontú megközelítéssel készülnek, a kollokációk szóközpontú megközelítést követnek, és az adott címszót tárgyaló szócikk végén találhatók. Végül a felhasználók kérésére a bistro fokozatosan új szakterületek, például a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, illetve a szociális lakhatás felé is nyit. Ezek a területek jelentős mennyiségű releváns műszaki, orvosi és egyéb tudományos terminológiát foglalnak magukban. Az ilyen terminusok feldolgozása úgy, hogy közben továbbra is összhangban maradjunk a jogi terminológiánál alkalmazott módszerekkel, komoly módszertani kihívást jelent, amelyet igyekeztünk pragmatikus megközelítéssel megoldani. Az összes ilyen újítás és fejlődés megvalósításából levont tanulság az, hogy a terminológiai munkának rendszeresen alkalmazkodnia kell a jogi, technológiai és társadalmi változásokhoz ahhoz, hogy továbbra is értékes maradjon. A módszereknek, eszközöknek és tartalmaknak meg kell felelniük a célfelhasználók változó igényeinek, és elő kell segíteniük a terminológia terjesztését. 20 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents JOGI HIVATKOZÁSOK 5/1948. sz. alkotmánytörvény (az autonómia első statútuma). – Legge costituzionale del 26 febbraio 1948, n. 5 “Statuto speciale per il Trentino – Alto Adige”. Elérhető: http://www.consiglio-bz.org/download/1.Statuto-di-Autonomia-1948.pdf [hozzáférés dátuma: 2019.08.19.]. 670/1972. sz. elnöki rendelet (az autonómia új statútuma). – Decreto del Presidente della Repubblica del 31 agosto 1972, n. 670 “Approvazione del testo unico delle leggi costituzionali concernenti lo Statuto speciale per il Trentino – Alto Adige”. Elérhető: http://lexbrowser.provinz.bz.it/doc/it/dpr-1972-670/decreto_del_presidente_della_repubblica_31_agosto_1972_n_670.aspx [hozzáférés dátuma: 2019.08.19.]. 574/1988. sz. elnöki rendelet. – Decreto del Presidente della Repubblica del 15 luglio 1988, n. 574 “Norme di attuazione dello Statuto speciale per la regione Trentino – Alto Adige in materia di uso della lingua tedesca e della lingua ladina nei rapporti con la pubblica amministrazione e nei procedimenti giudiziari”. Elérhető: http://lexbrowser.provinz.bz.it/doc/it/dpr-1988-574/decreto_del_presidente_della_repubblica_15_luglio_1988_n_574.aspx [hozzáférés dátuma: 2019.08.19.]. Dél-Tirol Tartományi Kormányának 210/2003. sz. határozata. – Delibera della Giunta Provinciale del 27 gennaio 2003, n. 210 “Utilizzo della lingua ladina da parte degli enti pubblici e negli atti normativi”. Elérhető: http://lexbrowser.provinz.bz.it/doc/20141121/it/1571/delibera_n_210_del_27_01_2003.aspx [hozzáférés dátuma: 2019.08.19.]. REFERENCES Alber E., Palermo F. 2012: Creating, Studying and Experimenting with Bilingual Law in South Tyrol: Lost in Interpretation? – Bilingual Higher Education in the Legal Context. Group Rights, State Policies and Globalisation. X. Arzoz (ed.), Leiden: Nijhoff, 287–309. Alcock A. 2001: The South Tyrol Autonomy. A Short Introduction, Londonderry / Bolzano: Autonomous Province of Bolzano / Bozen. Ammon U., Bickel H., Lenz A. N. (eds.) 2014: Variantenwörterbuch des Deutschen. Die Standardsprache in Österreich, der Schweiz, Deutschland, Liechtenstein, Luxemburg, Ostbelgien und Südtirol sowie Rumänien, Namibia und Mennonitensiedlungen, Berlin: De Gruyter. Arntz R., Picht H., Schmitz K.-D. 2014: Einführung in die Terminologiearbeit. 7th ed., Hildesheim: Olms. ASTAT – Landesinstitut für Statistik / Istituto provinciale di statistica 2018: Südtirol in Zahlen/Alto Adige in cifre, Bolzano / Bozen: ASTAT. Biere B. U. 2017: Ein Europa – Viele Sprachen: Mehrsprachigkeit in Europa, Brev: Mykum. bistro – Information System for Legal Terminology, Bolzano: Institute for Applied Linguistics of Eurac Research. Available at: http://bistro.eurac.edu/ [accessed 19.08.2019]. Chiocchetti E. 2019: Legal Comparison in Terminology Work: Developing the South Tyrolean German Legal Language. – Disziplinák találkozása: nyelvi közvetítés a XXI. Században. S. Szóták (ed.), Budapest: OFFI, 175–185. Chiocchetti E., Ralli N. 2016: Ein Begriff, zwei Sprachen, unterschiedliche (Rechts)Kulturen. – Terminologie und Kultur. Akten des Symposions, Mannheim, 3.–5. März. P. Drewer, F. Mayer, K.-D. Schmitz (eds.), Munich et al.: Deutscher Terminologie-Tag e.V., 103–112. Chiocchetti E., Kranebitter K., Ralli N., Stanizzi I. 2019: 25 Jahre Bozner Methode: Terminologiearbeit in Südtirol. – Terminologie: Epochen, Schwerpunkte, Umsetzungen. Zum 25-jährigen Bestehen des Rats für deutschsprachige Terminologie. P. Drewer, D. Pulitano (eds.), Berlin: Springer Vieweg, 175–191. Chiocchetti E., Kranebitter K., Ralli N., Stanizzi I. 2013: Deutsch ist nicht gleich Deutsch. Eine terminologische Analyse zu den Besonderheiten der deutschen Rechtssprache in Südtirol. – Diatopische Variation in der deutschen Rechtssprache. M. M. Brambilla, J. Gerdes, C. Messina (eds.), Berlin: Frank, Timme, 253–285. Chiocchetti E., Ralli N., Stanizzi I. 2017: From DIY Translations to Official Standardization and Back Again? 50 Years of Experience with Italian and German Legal Terminology Work in South Tyrol. – Terminological Approaches in the European Context. P. Faini (ed.), Cambridge: Cambridge Scholars, 254–270. Coluccia S. 2000: Il linguaggio giuridico in Alto Adige. – Heimat. Identità regionali nel processo storico. Antonio Pasinato (ed.), Rome: Donzelli, 379–388. De Groot G.-R. 1999: Das Übersetzen juristischer Terminologie. – Recht und Übersetzen. G.-R. de Groot, R. Schulze (eds.), Baden Baden: Nomos, 11–46. Terminologija | 2019 | 26 21 De Groot G.-R. 2002: Rechtsvergleichung als Kerntätigkeit bei der Übersetzung juristischer Terminologie. – Sprache und Recht. U. Haß-Zumkehr (ed.), Berlin: De Gruyter, 222–239. Deputat PD 2016: La legge sulle unioni civili. Dossier n. 145. Available at: http://www.deputatipd.it/files/documenti/145_La_legge_sulle_unioni_civili_(1).pdf [accessed 19.08.2019]. Drewer P., Schmitz K.-D. 2017: Terminologiemanagement. Grundlagen – Methoden – Werkzeuge, Berlin: Springer Vieweg. Eurac Research – Institute for Applied Linguistics. Available at: http://www.eurac.edu/linguistics [accessed 19.08.2019]. Forcher M., Peterlini H. K. 2010: Südtirol in Geschichte und Gegenwart, Innsbruck: Haymon. Forget P. 2014: La phraséologie chez les jurilexicographes: les exemples linguistiques dans la deuxième edition du Dictionnaire de droit privé et lexiques bilingues. – Legal Lexicography. A Comparative Perspective. M. M. Aodha (ed.), Abingdon: Routledge, 223–264. Gamper J., Dongilli P. 1999: Primary data encoding of a bilingual corpus. – Sammelband der Jahrestagung der GLDV 99. J. Gippert (Hrsg.), Prague: Enigma, 323–331. Grass T. 2014: Principes terminologiques pour la constitution d’une base de données pour la traduction juridique. – Legal Lexicography. A Comparative Perspective. M. M. Aodha (ed.), Abingdon: Routledge, 103–114. Heid U., Gows R. H. 2006: A Model for a Multifunctional Dictionary of Collocations. – Proceedings of the XII EURALEX International Congress (Turin, 6–9 September 2006), Vol. 1. E. Corino, C. Marello, C. Onesti (eds.), Alessandria: Dell’Orso, 979–988. Holderbaum A., Prien M. 2004: Kollokationen im Web: Zur Herleitung einer zweisprachig ausgearbeiteten Kollokationsdatenbank. – AREAS 26, 451–472. Available at: http://areas.iued.uni-heidelberg.de/artikel/Band26.pdf [accessed 19.08.2019]. Lanzafame F. 2014: Rilevazione sulla consistenza e la dislocazione territoriale degli appartenenti alle popolazioni di lingua ladina, mòchena e cimbra (15° Censimento generale della popolazione e delle abitazioni – dati definitivi), Trento: Servizio statistica della Provincia Autonoma di Trento. Available at: http://www.statistica.provincia.tn.it/binary/pat_statistica_new/popolazione/RilevazionePopolazioniLadinaMochenaCimbra.1394031752.pdf [accessed 19.08.2019]. Lerat P. 2014: Pour des dictionnaires juridiques multilingues du citoyen de l’union européenne. – Legal Lexicography. A Comparative Perspective. M. M. Aodha (ed.), Abingdon: Routledge, 89–102. Maganzi Gioeni D’Angiò F., Ralli N. 2010: Data modeling delle collocazioni: fra terminologia e lessicografia. – Fachsprachen in der weltweiten Kommunikation / Specialized Language in Global Communication. Akten des XVI Europäischen Fachsprachensymposiums, Hamburg 2007 / Proceedings of the XVIth European Symposium on Language for Special Purposes (LSP), Hamburg (Germany) 2007. W. von Hahn, C. Vertan (eds.), Frankfurt a. M.: Peter Lang, 99–106. Mayer F. 1997: Terminologiearbeit in Südtirol. – Terminologie et Traduction. W. Osterheld (ed.), Luxembourg: Office des publications officielles, 124–137. Mayer F. 2000: Terminographie im Recht: Probleme und Grenzen der Bozner Methode. – Rechtslinguistik des Deutschen und Italienischen. D. Veronesi (ed.), Padova: UNIPRESS, 295–306. Palermo F., Pföstl E. M. 1997: Normazione linguistica e tutela minoritaria / Minderheitenschutz durch Sprachnormierung, Bolzano / Bozen: Accademia Europea di Bolzano / Europäische Akademie Bozen. Palermo F., Woelk J. 2011: Diritto costituzionale comparato dei gruppi e delle minoranze, 2nd ed. Padova: CEDAM. Pescosta W. 2010: Storia dei ladini delle Dolomiti, San Martin de Tor: Istitut Ladin Micurà de Rü. Pommers S. 2006: Rechtsübersetzung und Rechtsvergleichung, Frankfurt a. M.: Peter Lang. Ralli N., Andreatta N. 2018: bistro – ein Tool für mehrsprachige Rechtsterminologie. – trans-kom. Zeitschrift für Translationswissenschaft und Fachkommunikation 11, 1, 7–44. Sandrini P. 1996: Terminologiearbeit im Recht. Deskriptiver begriffsorientierter Ansatz vom Standpunkt des Übersetzers, Vienna: Termnet. Sandrini P. 1998: Italienisches Recht in deutscher Sprache – Terminologische Überlegungen. – Italienisch und Deutsch im Kontakt und Vergleich: Akten des 7. Treffens der Italienischen und österreichischen Linguisten (17–19 October 1996, Innsbruck, Austria). P. Cordin, M. Iliescu, H. Siller-Runggaldier (eds.), Trento: Università di Trento, 399–417. Streiter O., Ralli N., Ties I., Voltmer L. 2004: BISTRO, the Online Platform for Terminology Management: Structuring Terminology without Entry Structures. – Linguistica Antverpiensia, New Series – Themes in Translation Studies 3, 203–215. 22 Elena Chiocchetti Terminology Work in South Tyrol: New Approaches, New Termbase, New Contents Verra R. 2005: L’insegnamento trilingue nelle località ladine della Provincia di Bolzano. – International Journal of the Sociology of Language 171, 115–131. Woelk J. 2000: Von „Advokat“ bis „Zentraldirektion der Autonomien“: Die Südtiroler Rechtssprache aus Sicht eines „bundesdeutschen“ Juristen. – Rechtslinguistik des Deutschen und Italienischen. D. Veronesi (ed.), Padova: UNIPRESS, 209–222. Zanola M. T. 2018: Che cos’è la terminologia, Rome: Carocci. Zanon H. 2001: Spuren setzen 1999: Die deutsche Sprache bei Gericht in Südtirol. – Die deutsche Sprache in Südtirol. Einheitssprache und regionale Vielfalt. K. Egger, F. Lanthaler (eds.), Vienna / Bolzano: Folio, 168–186. Zweigert K., Kötz H. 1996: Einführung in die Rechtsvergleichung. 3rd ed., Tübingen: Mohr Siebeck. TERMINOLOGIJOS DARBAS PIETŲ TIROLyJE: NAUJI POŽIŪRIAI, NAUJA TERMINŲ BAZĖ, NAUJAS TURINYS S a n t r a u k a Straipsnyje aprašoma teisės terminologijos darbo raida Pietų Tirolyje nuo Antrojo pasaulinio karo laikų iki šių dienų. Pietų Tirolis yra daugiakalbė Šiaurės Italijos provincija, kurioje kaip mažumų kalbos yra įteisintos vokiečių kalba ir ladinų kalba. Daugiausia dėmesio skiriama vokiškos terminijos tvarkybai, atskleidžiami metodų ir požiūrių pokyčiai. Sisteminį, į standartizavimą orientuotą požiūrį neseniai pakeitė labiau aprašomojo pobūdžio metodas, sudarantis sąlygas specialesnei, į tekstą orientuotai terminologijai. Esmine Eurac Research atliekamų terminologijos srities darbų metodologine ypatybe yra tapęs itališkos ir vokiškos (naudojamos Austrijoje, Vokietijoje, Šveicarijoje) kalbų sistemų lyginimas mikolygmeniu. Internete pateikiamoje teisės terminijos informacinėje sistemoje (http://bistro.eurac.edu/) kiekvienas terminas priskiriamas vienai ar kelioms konkrečioms teisės sistemoms ir taip parodomas sisteminis teisės terminijos pobūdis. Kuriant Pietų Tirolio vokiečių kalbos terminiją, toks sistemiškumas padeda išvengti per didelio vietinės teisės kalbos regioniškumo, nes kai tik galimi priimtini atitikmenys užsienio kalba, terminai gali būti adaptuojami ir vartojami Pietų Tirolyje. Šalims bendradarbiaujant ir prekiaujant, tai gerina tarpvalstybinius Italijos ir vokiškai kalbančių šalių santykius. Siekiant tenkinti tikslinių vartotojų poreikius ir reikalavimus, 2016 m. sistema bistro buvo iš esmės atnaujinta. Dabartinė apima teisines kolokacijas, tobulesnes filtravimo funkcijas, išplėstinį kontekstą, prieigą prie visos bibliografinės informacijos, grįžtamojo ryšio funkciją. Vartotojų pageidavimu įtraukiama naujų sričių, pavyzdžiui, profesinė sveikata ir sauga, o tai kelia nemažų metodologinių iššūkių. Kad terminologijos darbai ir toliau turėtų vertę, jie turi būti taikomi prie teisinių, technologinių ir visuomenės pokyčių. Taikomieji metodai, priemonės ir turinys turi atitikti kintančius tikslinių vartotojų grupių poreikius, skatinti terminijos sklaidą. Gauta 2019-08-19 Elena Chiocchetti Eurac Research Institute for Applied Linguistics Viale Druso 1, I-39100 Bolzano E-mail [email protected] Terminologija | 2019 | 26 2 3