XIX a. pab.–XX a. pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu „liga“ ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis

233 Terminológia | 2020 | 27 doi.org/10.35321/term27-10 XIX a. pab.–XX a. pr. dvižodžiai összetett megnevezések a liga főtaggal és melléknévvel kifejezett függő tagokkal PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas KIVONAT A tanulmány a 19. század végi – 20. század eleji ismeretterjesztő orvosi spaudoje (knygose, knygelėse, laikraščių ir kalendorių straipsniuose) vartoti szakirodalomban előforduló, liga főtaggal és melléknévvel kifejezett függő tagokkal alkotott kéttagú összetett megnevezéseket vizsgálja. A tanulmány azt elemzi, hogy a függő tagok milyen jelentéstani szempontok alapján jellemzik a liga főtagot, és milyenek e tagok kifejezésének sajátosságai. A liga főtagot a függő tag különböző jelentéstani szempontok szerint jellemezheti – annak valamivel (például szervezettel, terialiais (dažniausiai) (laiku, reiškimosi pobūdžiu ir kt.) ir materialiais (retai) testfolyadékkal, szervvel stb.) való kapcsolatát illetően. A függő tagokat egyszerű, névmási és (főként) képzett melléknevek fejezik ki. A liga főtaggal alkotott kéttagú összetett megnevezések kisebb része tekinthető valódi terminusnak. Többségükben somieji dėmenys įvardija rūšines sąvokas – žymi būdingąją ypatybę ir yra laikyezek az összetevők átmeneti tulajdonságot jelölnek, és jelzős szókapcsolatoknak tekintendők. KULCSSZAVAK: orvostudomány, terminus, kéttagú összetett megnevezés, betegség elnevezése, pagrindinis dėmuo, priklausomasis dėmuo ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja a liga alapelemű, két szóból álló összetett nevek elemzése, amelyek függő elemeit melléknevek fejezik ki, és amelyeket tudományos stílusban (könyvekben, füzetekben, újságés the medical press of the late 19th century–early 20th century written in popular naptárcikkekben) használtak. A tanulmány azt próbálja meghatározni, hogy a függő elemek milyen szemantikai szempontok alapján írják le az alapelemet, a ligát, valamint azt, hogy e elemek kifejezésének milyen sajátos jellemzői vannak. A függő elem a liga főelemet különböző szemantikai szempontok alapján írhatja le – ez utóbbinak valamely nem anyagi (általában) (idővel, valamint sokféleséggel való kapcsolatát. A litván orvosok és az orvosi kérdésekről író más szakmák 234 Palmira Zemlevičiūtė XIX. század vége – XX. század eleje két tagból álló dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis összetett pavatype of manifestation, etc.) és anyag (ritkán) (szervezet, etc.) matter. Dependent elements take the form of simple, pronominal and derivative (in most cases) adjectives. In rare cases the dependent elements of the composite names with the head component liga indicate superordinate contestfolyadék, szerv, cepts – általános specifikus jellemzőt jelölnek, ezért terms. In most cases dependent elements specify a temporary quality and tulajdonképpen megfelelő leíró szókapcsolatoknak kell őket tekinteni. függő KEywOrDS: medicine, term, two-word composite name, name of disease, head element, elem BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Litvániában az orvosi könyveket a XVI. század végétől kezdték latin nyelven nyomtatni. Az első nyomtatott litván nyelvű orvosi szövegek csak a XVIII. században jelentek meg (bővebben lásd Zemlevičiūtė 2009: 39–42), számuk pedig a XIX. századtól kezdett gyarapodni. Ezt az időszakot bátran nevezhetnénk a litván nyelvű orvosi írásbeliség áttörése és termése időszakának. Ekkor nemcsak különböző terjedelmű, népszerű lių1, bet sveikatos ir gydymo klausimais imta rašyti ir kitokios rūšies spaustílusban megírt orvosi könyvek nagy sokasága került ki a nyomdákból, hanem könyvediniuose – újságokban és kalendáriumokban is. Kalbamųjų raštų gausa neabejotinai lėmė ir medicinos terminų poreikį képviselőinek becsületére legyen mondva, hogy a terminusokat elsősorban az élő nyelvben keresték, s amikor ott nem találtak a fogalmak megnevezésére alkalmas szavakat, nem a más nyelvekből való kölcsönzés könnyebb útját választották (bár természetesen ezt sem ítélték el). Véleményem szerint ezért az akkori litván orvosi terminológia, még ha mai szemmel talán kiforratlannak is tűnik, sajátos és šiojo), bet rinkosi sunkesnį, kūrybos, kelią – terminus mėgino kurti patys. érdekes kutatási terület, amely megmutatja a litván nyelv terminológiai szükségletekre való felhasználásának forrásait. Akkoriban leginkább a betegségekről és azok kezeléséről írtak. Ez az adott kianti ne tik medicinos istorijos žinių, bet ir bylojanti apie neišsenkamas korszak égető problémája volt (az ország egészségügyi helyzetéről bővebben lásd: Grinius 1929; Micelmacheris 1959; Мицельмахерис 1967; Meškauskas 1987; Šuminas és mtsai 1988; Miežutavičiūtė 2001; Gurevičius 2007). Így a tárgyalt korszak publikációiban minden bizonnyal a szókapcsolatok fordulnak elő a legnagyobb számban. 1 Fontos megjegyezni, hogy szerzőik nemcsak litván orvosok voltak (a jelentősebbek közül említést érdemel Petras Avižonis), hanem értelmiségiek is – nyelvészek, papok, prantama, kad ligų pavadinimų ar ligas įvairiais atžvilgiais apibūdinančių mérnökök, jogászok, írók stb. Juozas Bagdonas, Kazys Grinius, Stasys Matulaitis, Antanas Vileišis ir kt.), bet ir kitų profesijų lietuvių 235Terminologija | 2020 | 27 A szavak kapcsolatát terminusnak tekinthetővé tevő egyik ismérv az, kad jis įvardija tam tikros profesinės žmogaus veiklos srities rūšinę sąvoką (Kvašytė 2005: 70; Кузовлева 2014: 107). Sudėtinio termino2 dėmehogy a szavak a köznyelvi lexika szavai, és csak e szavak kapcsolata válik terminussá (Левенкова 2015: 1399). A kétvagy többszavas összetett terminus szemantikai szempontból összetett megnevezés, amely két vagy több lexikai egységet egyetlen egésszé kapcsol össze. A terminus singularishoz hasonlóan megnevező funkciót tölt be, azonban e terminusok létrehozásának módjai eltérnek – a terminus singularisra a lexikai-szemantikai, az összetett terminusra pedig a szintaktikai mód teratūroje pažymima, kad gana dažni ir produktyvūs sudėtiniai terminai, jellemző (Татаринов 2006: 188, 192; Кузовлева 2014: 108). A terminológiában ezek attribútív szókapcsolatokkal fejezhetők ki. A szókapcsolatoknak ez a típusa kényelmes eszköz terminusok létrehozására. A két szóból álló összetett terminusok attribútumai a főneveken kívül lehetnek melléknevek, melléknévi igenevek és számnevek is (Демьянова 2019: 44). Feltételezik, hogy az összetett terminusok inkább a fiatal és aktívan fejlődő tudományokra jellemzők. Ugyanakkor az idő múlásával fordított folyamat megy végbe, és olyan terminus singularisok jelennek meg, amelyek azokat a fogalmakat határozzák meg, amelyek megnevezéséhez korábban szókapcsolatokra volt szükség (Гросс 2015: 55). Összefoglalva, összetett terminusnak3 nevezzük azt a két vagy több szó grammatikai és szemantikai összetartozása révén létrejött alárendelő vagy mellérendelő, szabad vagy frazeológiai szókapcsolatot, amely egy adott szakterület egyetlen összetett faji fogalmát nevezi meg, és szakmai szövegekben használatos (Даниленко 1977: 104; Головин, Кобрин 1987: 47, 132; Татаринов 2006: 192; Кузовлева 2014: 108). A összetett terminusokat terminológiai publikációikban valamennyi litván terminológus tágabban vagy szűkebben vizsgálta. Számos, kizárólag összetett terminusokat vizsgáló kutatás létezik (lásd Gaivenis 1963; Gaivenis 1968; Auksoriūtė 1996; Gaivenytė 2000a; Gaivenytė 2000b; Gaivenis 2004; Umbrasas 2004; Drukteinis 2011; Kitkauskienė 2011; Litevkienė 2013; Litevkienė 2014; Zemlevičiūtė 2014; Litevkienė 2015; Mitkevičienė 2019). A litván nyelv két szóból álló összetett terminusait a legátfogóbban Kazimieras Gaivenis vizsgálta az 1969-ben benyújtott, Sudėtiniai terminai dabartinėje lietuvių kalboje című doktori értekezésében. 37, 104, 132; Головин, Кобрин 1987: 72), terminológiai szókapcsolatok (терминологические словосочетания, 2 Plačiau apie sudėtinio termino bruožus žr. Турчинская 2001: 1; Паршина 2009: 12; Кузовлева 2014: 109. 3 Dar plg. terminai žodžių junginiai (термины словосочетания, термины-словосочетания) (Даниленко 1977: терминосочетания) (Головин, Кобрин 1987: 43, 45; Татаринов 2006: 192). 236 Palmira Zemlevičiūtė A 19. század végének és a 20. század elejének két dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis Sudėtiniai pavadinimai4 su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu5 reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis rinkti iš XIX a. pab.–XX a. pr. poszóból álló összetett terminusai népszerűsítő orvosi és egészségügyi témájú publikációkban, valamint más, e területek kérdéseivel foglalkozó kiadványokban (újságokban, kalendáriumokban). A vizsgált anyag 128 kéttagú összetett elnevezésből áll (a változatokat nem számítva). A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a függő tagokat kifejező melléknevek milyen jelentésbeli szempontok alapján jellemzik a liga ’betegség’ alaptagot, és milyenek e tagok kifejezésének sajátosságai. E célból a következő feladatokat tűzzük ki: 1) össze kell gyűjteni a liga alaptaggal és melléknevekkel kifejezett függő tagokkal rendelkező kéttagú összetett elnevezéseket a 19. század végétől a 20. század elejéig megjelent, az orvostudományt és az egészségügyet népszerűsítő könyvekből, füzetekből és cikkekből, 2) ezeket az elnevezéseket csoportokba kell sorolni aszerint, hogy függő tagjaikat milyen fajtájú melléknevek fejezik ki, 3) az egyes csoportokon belül meg kell határozni a függő tagok jelentéseit és kifejezéstípusait. Az anyag vizsgálata során főként analitikus-leíró, mų atitikmenys, nors, tiesą pasakius, ne visada pavyksta identifikuoti, valamint értelmező és összehasonlító módszerre támaszkodunk. Ez utóbbit annak megállapítására használjuk, hogy melyek a 19. század végén és a 20. század elején használt betegségnevek mai megfelelői, és milyen betegségeket neveznek meg a múlt terminusai. Leggyakrabban természetesen a retsykiais ’ritkán’ szó mellett megadott latin megfelelőik, valamint a kontextus, vagyis azon szövegek témája segít, amelyekben e terminusokat használják. A jelentés egyértelművé tétele érdekében gyakran szemléltető mondatokat is közölnek az elnevezések mellett. A terminusokat eredeti helyesírásukkal, bibliográfiai adatokkal – a forrás rövidítésével, a kiadás évével, a számmal (ha időszaki kiadványról van szó) és az oldalszámmal – közöljük. A tárgyalt adatok kronológiai sorrendben vannak rendezve. A kétszavas összetett elnevezéseket dőlt betűvel írjuk, függő tagjaikat pedig félkövér betűvel emeljük ki. Az elnevezésváltozatokat6 ferde vonal után közöljük. A táblázatokban mennyiségi adatokat közlünk. 4 A tanulmányban a szemantikailag tágabb összetett elnevezés terminus használata mellett döntöttünk, mivel nem minden, a liga ’betegség’ fő tagot tartalmazó elnevezés tekinthető terminusnak (bővebben lásd „A liga ’betegség’ tagot tartalmazó kétszavas összetett elnevezések (nem)terminológiai voltáról” című alfejezetet). 5 Meg kell jegyezni, hogy a vizsgált anyagban olyan kétszavas összetett elnevezéseket is találtunk, amelyek fő liga, kurių priklausomieji dėmenys reiškiami daiktavardžio kilmininku ir dalyviais, tačiau šiame straipsnyje dėl medžiagos gausos apsiribojama tik tais pavadinimais, kurių priklausomieji dėmenys reiškiami būdtagja a vardžiai ’névszó’ volt. 6 A tanulmányban változatoknak azokat a függő tagokat nevezzük, amelyek kifejezésükben különböznek, pl.: bjauri és biauri, baisi és baiſi, aštri és asztri, lytiška és lytiškos, vandeninė és vandeninē, epidemiška és ėpidėmiška stb. Előfordul, hogy a fő tag is változik, pl. liga és Liga. 237Terminologija | 2020 | 27 A KÉTSZAVAS ÖSSZETETT ELNEVEZÉSEKRŐL A LIGA KOMPONENST TARTALMAZÓ (NEM)TERMINOLÓGIAI JELLEGÉRŐL A vizsgált szövegekben a liga főkomponenst tartalmazó, kétféleképpen értelmezhető kétszavas összetett elnevezések is előfordulnak. Elsősorban meg kell különböztetni a betegségek elnevezéseit (az úgynevezett valódi terminusokat), például a kruvinoji liga (latinul: dysenteria), mėlynoji liga (latinul: cyanosis) stb. kifejezéseket, amelyek konkrét klinikai fogalmakat neveznek meg. Ugyanakkor léteznek tikrieji ligų pavadinimai cholera, sifilis pakeičiami apibūdinamuoju paúgynevezett leíró elnevezések is, amelyek leggyakrabban a betegségek leírásakor fordulnak elő. Például a baisi liga elnevezés. Ebben az esetben a baisi liga nem terminus. Bár előfordul, hogy ugyanaz a szókapcsolat az egyik szövegben a betegség valódi elnevezése, egy másikban pedig csupán annak leírása. Például a gyakori publikációkban a szifiliszt a csúnya betegség kifejezéssel nevezik meg, másokban azonban ez a szókapcsolat csupán a betegség jellemzése (legtöbbször értékelő jellegű) – a rühöt csúnya betegségnek nevezik. 1. Kétszavas összetett megnevezések a liga „betegség” fő elemmel, amelyek függő elemei reiškiami būdvardžiais7 K. Gaivenis azt írta, hogy az összetett terminusok jelzői különböző szempontok szerint jellemezhetik a fő elemet. Ezért az összetett terminusok, még ha ugyanazzal a fő elemmel rendelkeznek is, több (ritka esetekben akár több tucatnyi) tematikus csoportot alkothatnak (Gaivenis 2014 [1975]: 70). A liga „betegség” fő elemmel rendelkező kétszavas összetett megnevezések 3 csoportra oszthatók aszerint, hogy milyen fajtájú melléknévvel (egyszerű, képzett, névmási) fejezik ki a függő elemet. A vizsgált anyagban a liga „betegség” fő elemmel rendelkező kétszavas összetett megnevezések függő elemeit háromféle melléknévvel fejezik ki – egyszerű, képzett (képzős, előképzős, összetett) és névmási melléknevekkel (lásd az 1. táblázatot). 7 Ebben a tanulmányban csak azokat a kétszavas összetett megnevezéseket vizsgáljuk, amelyek függő elemei tisztán litván eredetűek vagy hibridek, azaz olyan szavak, amelyek összetételükben idegen (ez rendszerint a tő) és litván (ez rendszerint az affixum, pl. előképzők, képzők) eredetű alkotóelemeket tartalmaznak. Eltekintünk az olyan hibridektől, amelyek összetételükben kizárólag idegen eredetű alkotóelemeket tartalmaznak, pl. prancuzkas (nemzetközi eredetű tő és szláv eredetű képző) (a prancuzka liga terminus LieUK 1905 36), bár az ilyen eredetű függő elemeket tartalmazó összetett megnevezések szinte egyáltalán nem fordultak elő, a fent említett terminus kivételével. 238 Palmira Zemlevičiūtė XIX. sz. vége–XX. sz. eleje két szóból álló összetett dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis 1. táblázat. A Bdv ← Dktvliga strukturális modell megvalósulási típusai és százalékos megoszlásuk A MEGVALÓSULÁS TÍPUSAI SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS Bdvppr ← Dktvliga 23 % Bdvišv ← Dktvliga 59 % Bdvįvardž ← Dktvliga 18 % A jelzős szerkezetekben a főnevet8 közvetlenül jellemzik, vagyis közvetlen tulajdonságot rendelnek hozzá, amelyet motiválatlan jelentésű szó nevez megdžiais – nusakoma kaip savaime jam priklausoma (žr. Bunevičiūtė 1998: 33). 1.1. A liga fő elemet tartalmazó, két szóból álló összetett megnevezések, amelyek függő elemeit egyszerű9 melléknevek fejezik ki. Ebben az alcsoportban azokat a két szóból álló összetett megnevezéseket tárgyaljuk, amelyek függő elemeit egyszerű melléknevek fejezik ki. Többnyire a leíró viszony összetett megnevezései. Alárendelt tagjának funkciója – pa34). Az rodyti kokį nors esminį apibūdinamojo dalyko požymį (Bunevičiūtė 1998: uralkodó szemantikai jegyek alapján az egyszerű melléknévvel kifejezett alárendelt tag különböző szempontok szerint jellemezheti a betegség fő tagját; így ezt figyelembe véve a megnevezések következő csoportjai • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su különíthetők el: belső (nem anyagi) tulajdonságokkal. Ezek a megnevezések világosan tükrözik a szerző értékelő, többnyire negatív viszonyulását a leírt betegséghez: baisi liga LKV 1891 (1890) 27, RM 1893 13, U 1895 (1899) 60, LtUK 1901 13 100, TSp 1898 8 9, DžLA 1899 3, PmP 1899 2, UK 1900 (1900) 34, NK 1905 (1904) 19, Vž 1905 232 1: Jau Varšavoje Lodziuje ir kitur serga ir miršta žmonės tąja baisia liga10, Vž 1905 56 3, DN 1906 36, UKT 1907 53, 1915 1, LUL 1915 30, UkK 1917 70, LietK 1918 75, Svk 1920 1 3 / baiſi Liga LKA 1895 120, bjauri liga MGV 1909 216, ŪKT 1910 45, Svk 1911 5 1, Svk 1914 4 16, PR DMS 1912 31 / biauri liga Szv 1888 3 81: Vienok vargu rasis toks, kuris norētu sirgti 8 Ebben az esetben a fő tag a liga. 9 Ebben a csoportban főként elsődleges képzőkkel rendelkező melléknevek szerepelnek (az elsődleges és másodlagos melléknévképzőkről bővebben lásd: LKG I 551, 555–556). Az említett melléknevek egyedi minőségi reikšmę (LKG I 551). 10 cholera. Šiame ir kituose iliustraciniuose sakiniuose retinta mano – P. Z. 239Terminologija | 2020 | 27 Svk 1910 1 6, Svk 1910 8 5, Svk 1914 3 10, niežais; visi gerai žino, kokia tai b i a u r i l i g a , U 1895 21 167: Tai kuom-gi galima gydyti nuo pasiutimo? Iki paskutinių metų daktarai nežinojo tikro vaisto nuo tos b i a u r i o s l i g o s ; <...> bili11 liga DMS 1912 LieUK 1905 36, nagy betegség13 Svk 1909 6 3, 16, bloga liga12 ZGL 1886 9: b ł o g a l i g a , brantaj (Sifilis), veszélyes14 betegség SK 1905 1920 5–6 1: Ezért csak azt 26, įkiri liga SK 1905 50, jautri liga NG 1908 88, maža liga Svk tanácsolhatjuk, hogy azonnal, még ha c s e k é l y b e t e g s é g r ő l van is szó, forduljon orvoshoz / maża liga DK 1908 161, gonosz betegség MGV 1909 190, DMS 1912 61 / gonosz betegség VL 1890 27 4: <...> a gyermekek hajlamosak megbetegedni különféle g o n o s z b e t e g s é g e k b e n, mint például kanyaróban, szamárköhögésben, hörghurutban, kruppban stb. <...>, SK 1905 65, NLc 1910 9 33, közönséges betegség – szifilisz V 1897 3 42, makacs betegség DN 1906 93, fontos betegség BK 1911 44, valódi betegség TSp 1898 4 7, Svk 1912 10 39: Ez [az égetőszesz – P. Z.] virinamoms mašinėlėms, bet gerti jo niekam nepatariame, nes iš to nagyon alkalmas lámpákhoz, és v a l ó d i b e t e g s é g, vagy akár halál is lesz. • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su megnyilvánulási jelleggel rendelkeznek: aštri15 liga V 1891 4 54: Kita visai su sausligē; ritkán kezdődik, mint é l e s b e t e g s é g, <...>, Vž 1908 9 4, žin 1911 192, DMS 1912 81 / asztri liga LAK 1885 56, gyakori betegség PR 1915 4, enyhe betegség LKV 1891 (1890) 26, DN 1906 139, lė1912 77: <...> előfordul valamilyen csekély betegség, amelyet egyszerű otthoni eljárásokkal és gyógyszerekkel el lehet hárítani, egyszerű betegség SK 1905 161, Svk 1915 1 ni16 (-a ?) liga UK 1900 (1899) 38, menka liga SK 1901 1, DMK 1: A kolera is h e v e s b e t e g s é g, amely sok millió embert elpusztított, hirtelen betegség žin 1911 127, DMS 1912 17, súlyos betegség LAK 1885 55, SžL 1886 4, U 1892 4/5 137, U 1892 9 340, Hyg 1897 58, TSp 1898 8 10, LietUK 1901 18, DMS 1912 17, reta liga VL 1890 30 4, smarki liga MGV 1909 (1900) 39, SK 1901 3, SžK 1902 129, NK 1903 (1902) 152, Vž 1905 56 3, Vž 11 žr. bilus žr. bylus „kalbus, šnekus; iškalbingas“ LKže. 12 Szifilisz. 13 Epilepszia. 14 žr. grėsmus „grėsmingas“ LKže. 15 Erős, heves; hevesen megnyilvánuló. 16 lásd lėnus, -i, lėnas, -a 4. „švelnus, nesmarkus“ LKže. 240 Palmira Zemlevičiūtė XIX. sz. vége–XX. sz. eleje két szóból álló összetett dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis 1906 146 4: Ha a megfázás oka továbbra is fennáll, például szánon utazva vagy hideg helyiségekben tartózkodva, akkor nagyjából s ú l y o s b e t e g s é g alakulhat ki: orr-, torok-, mandulagyulladás stb., DN 1906 114, MGV 1909 196, DS 1910 34, žin 1911 187, DMS 1912 81, DMK 1914 78, PR 1915 1, Kol 1915 5, LietK 1917 70, žmK 1919 51 / ſunki liga LKA 1903 108, tanki liga SK 1905 46, közönséges betegség Vž 1908 8 4. • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su időben: hosszan tartó betegség Hyg 1897 88, SK 1901 23, Vlt 1913 130 1, régi betegség LPr 1883 49, DK 1908 149, friss betegség DMS 1912 17. 1.2. Két szóból álló összetett elnevezések a liga ’betegség’ alaptaggal, amelyeknek a függő tagjai származékos17 melléknevekkel vannak kifejezve. E csoport összetett elnevezéseinek fajtajelölő tagjait képzőkkel és előtagokkal képzett melléknevek, valamint összetett melléknevek fejezik ki (lásd a 2. táblázatot). 2. táblázat. A liga főtagot tartalmazó kétszavas összetett elnevezések strukturális modelljei és kifejezéstípusai STRUKTURÁLIS MODELL KIFEJEZÉSTÍPUS Bdvppr ← Dktvliga Bdvišv ← Dktvliga Bdv-inis ← Dktvliga Bdv-iškas ← Dktvliga Bdv-ingas ← Dktvliga Bdv-tas ← Dktvliga Bdv-ėtas ← Dktvliga Bdv-(i)uotas ← Dktvliga Bdv-utė ← Dktvliga Bdvne- ← Dktvliga Bdvapi- ← Dktvliga Bdvpa- ← Dktvliga Bdvsdrt ← Dktvliga Bdvįvardž ← Dktvliga 17 Ebben a csoportban a másodlagos képzőkkel képzett, szervezettel kapcsolatos minőségi jelentésű (LKG I 556). 241Terminologija | 2020 | 27 1.2.1. Kétszavas összetett megnevezések, amelyeknek fő tagja a liga, függő tagjaikat pedig az -inis képzős melléknevek fejezik ki. A függő tagként szereplő viszonyító melléknevek nem a dolog egyenes viszonyát határozzák giai, bet žymi jo ypatybę, nustatomą remiantis santykiu su kitu daiktu ar reiškiniu, ir tas santykis yra esminė daikto ypatybė (žr. Bunevičiūtė 1998: 33). Tai priklausymo santykio atributiniai junginiai. Jie rodo, kad daiktas yra susietas įvairiais priklausomybės santykiais su kitu daiktu; tas priklaumeg valamihez, hanem azzal jellemzik a dolgot. Az említett viszonyt viszonyító melléknevek fejezik ki (lásd Bunevičiūtė 1998: 35). A litván nyelv akadémiai grammatikájában a főnévből képzett, -inis, -ė képzős melléknevek első viszonyító jelentéseként azt az anyagot jelölik meg, amelyből vagy amellyel valami készült, pl. cukrinis alus (cukorral készült) (LKG I 568), az orvosi terminológiában azonban – K. Gaivenis szavaival élve – másféle szókapcsolatok is vannak. Vegyük a továbbiakban említett kétszavas összetett megnevezéseket: alkoholinė liga, cukrinė liga. Itt a főnévből képzett, -inis képzős melléknevek az anyagot jelölik, azonban az összetett megnevezés fő tagjával megnevezett denotátum nem ebből készült (Gaivenis 2014 [1975]: 73). „A főnévből képzett, -inis képzős melléknevek a főszóval kifejezett dolog és a dolog közötti viszony alapján határozzák meg a dolog tulajdonságait, és e viszony alapján különítik el a megnevezett dolgokat az ugyanazon fajtához tartozó többi dologtól, illetve fejezik ki a megnevezett dolgok fajtáját. Azok a fő viszonyok, amelyek alapján a dolog elkülöníthető, illetve a dolgok • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su melléknevek szerepelnek: akmeninē liga žin 1911 199, dirksninės ligos V 1889 X 153, V 1889 XI 168, UKT 1907 51: <...>, hiszen tudjuk, hogy a legtöbb idegbetegség kezelése autoszuggesztión alapul, kaklinė liga NamG 1907 5: Krioklys (kruopos)18 – ez a gyermekek legveszélyesebb nyaki betegsége: a szájpadlás és az íny köleskiütéssel van tele, kraujinė liga SK 1901 7, mēneſine liga19 LKA 1903 108, nervinė liga DMS 1912 75, odinės ligos Vž 1908 6 4, organinė liga DMS 1912 32: <...> a lágy sánkert nem szabad szervi betegségnek tartani <...>, plautinės ligos V 1889 X 152, skurinės ligos VL 1890 30 5: Ezért a bőrbetegségek kezelésekor nem lehet megelégedni csupán a szájon át szedhető vagy kenőcs formájában alkalmazott gyógyszerekkel, hanem javítani kell az egészségi állapotot és 18 Az eredetiben dőlt betűvel. 19 Menstruációs. 248 Palmira Zemlevičiūtė XIX. század vége – XX. század eleje két tagból álló összetett elnevezései dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis 1.2.10. Két tagból álló összetett elnevezések liga alaptaggal, amelyek függő tagjai előtagos melléknevekkel vannak kifejezve. A paselőtaggal képzett pavienis melléknév mindkét tagból összeolvadt egységes jelentéssel rendelkezik (LKG I 590): • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su fajtája megjelölhető, a következők” (LKG I 568): esetlegességgel: pavienė liga MGV 1909 35. 1.2.11. Két tagból álló összetett elnevezések liga alaptaggal, amelyek függő tagjai összetett melléknevekkel vannak kifejezve. A vizsgált anyagban mindössze egy olyan függő tag fordult elő, amelyet összetett melléknév fejez ki; ennek első tagja a savas névmás, második tagja pedig a stovis főnév. Az LKG-ban az áll, hogy „ez a típus nem termékeny”; „tokie dariniai reiškia ypatybes, priklausančias nuo žymimo daikto santykių su daiktu, išreikštu antruoju sudurtinio būdvardžio dėmeniu“ (LKG I 598): vidinėmis • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su (nematerialiomis) ypatybėmis: savistove31 liga SK 1905 60. 1.3. Két szóból álló összetett megnevezések a liga fő összetevővel, amelyek függő összetevőit határozott melléknevek fejezik ki. A két szóból álló összetett megnevezések jelentős részében a függő összetevőket határozott melléknevek fejezik ki, amelyek megerősítik e megnevezések terminológiai jellegét. Néha azonban úgy tűnik, a határozottság kifejezése fölösleges, például: ilgoji liga. A megnevezések következő csoportjai különíthetők el: • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su belső (nem anyagi) tulajdonságokkal: bjaurioji liga Ū 1897 9 140, Ū 1897 12 189 / biaurioji liga SžK 1902 46: Tankiausiai galvos ir nugarkaulio smegens ir nervai pagenda nuo użdegimo, prancuzligės (b i a u r i o s i o s l i g o s ) ir nuo apaugų) Svk 1911 1 1, baisioji liga LUK 1887 (1886), MGV 1909 114, DMS 1912 17, Svk 1914 6 23, Svk 1915 1 1, LUL 1915 9, Skarl 1915 1 / baiſioji Liga TKK 1897 91, LtvK 1912 (1912) 156, blogoji liga RAK 1895 6, AS 1904 3: <...> syfilis arba teip vadinama „b l o g o j i l i g a arba prancai“, <...>, Vž 1905 29 3, Vž 1907 189 2, Vž 1907 218 3, Šlt 1909 1 7, Šlt 1909 25 389, 390, Art 1910 38 146, Art 1910 41 157, Šlt 1911 30 352, Šlt 1911 32 377, Vlt 1914 40 2, didźioji liga LKV 1891 (1890) 27: Epilepsya, didźioji liga, 31 žr. xsavistovis žr. xsavistovus (plg. rus. caмocтoятeльный) „savarankiškas, nepriklausomas“ LKže. 249Terminologija | 2020 | 27 sifilis (p i k t o j i l i g a ), MGV nůmarulis, įpatingoji liga VL 1891 10 116, piktoji liga U 1892 VI/ VII 231, RAK 1895 6, Ū 1897 9 140, PM 1899 5, Vž 1905 5 3: 1909 113, MG 1913 1 19, Svk 1913 4 13, Sif 1915 3, žLL 1921 6 / „piktoji liga“32 NK 1905 (1904) 20, vidutinioji liga LKA 1903 107. • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su spalva: baltoji liga33 – fluvia alba V 1897 3 41 / bałtaje liga ZGL 1886 8: Płudims isz macicas skistimu wisokie pawejksła, wadinas b a ł t o i l i g a , ana szioj gadinej tarp moteriszku didej si, <...>, geltonoji liga34 TS 1902 1B 13: Nėra kam ir stebėties, jei isikieriejugirtuokliai dažnai gauna g e l t o n ą j ą l i g ą (geltligę) / liga geltonoji SK 1905 34: liga geltonoji arba gelta, kuri yra išsiliejimu tulies, melynoji liga35 (cyanosis) VL 1890 30 4, raudonoji liga36 V 1897 3 42: R a u d o n o j i l i g a (žiedai, skalbiniai) – menstrua, LtvK 1912 (1912) 155. • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su a megnyilvánulás jellege szerint: heveny betegség DMS 1912 49, legegyszerűbb betegség Svk 1909 5 1, hirtelen betegség DMS 1912 17: <...> mindazonáltal különféle veszélyes esetekben, mint a tífusz, skarlát, ja ir kitos staigiosios ligos, nuo kurių gyvastis trumpas laike diftéria fellépésekor veszélyben, azonnal az első, vagy a legközelebbi orvost kell hívni, hogy elsősegélyt és szükséges útmutatásokat nyújtson, súlyos betegség MGV 1909 191. • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su a szervezet szerint: vérbetegség MGV 1909 224, Svk 1911 1 2 (vö. kruvinoji Svk 1911 12 1), idegbetegség A 1885 10/11 321, pomėtiškoji37 betegség DMK 1908 74. • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su íz szerint: édes betegség38 DžPK 1909 19. 32 Szifilisz. 33 Ma fehérfolyás (a női nemi szervek váladéka) (lat. fluor albus) Medž 207. 34 Sárgaság. 35 Ma a bőr kékes elszíneződése (lat. cyanosis) Medž 130. 36 Most menstruáció (lat. menstruatio) Medž 334. 37 žr. xpomėtis (brus. память) „atmintis; protas“ LKže. 38 Dabar cukraligė (lot. diabetes mellitus) Medž 146. 250 Palmira Zemlevičiūtė XIX. század vége–XX. század eleje két szóból dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su álló összetett, későn: hosszú betegség Svk 1912 IV 15. • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su nem szerint: női betegség U 1896 4 28. • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su az ország lakói szerint: angol betegség39 U 1897 12 183, SžK 1902 13, Vž 1905 225 4, KU 1906 11, Vž 1907 217 2, NG 1908 91, žmd 1909 3 12, DMK 1911 79, Šlt 1913 32 504, OK 1913 37, Gdt 1915 1 4, LytL 1915 101, UkK 1917 69, LietK 1917 69, NG 1924 103 / anglißkoji liga LKA 1902 (1902) 37. • az elnevezések a függő tag és a betegség közötti kapcsolat szerint: reumás betegség DMK 1908 74. KÖVETKEZTETÉSEK Siaučiančios ligos XIX a. pab.–XX a. pr. buvo viena skaudžiausių žmonių az egészség csapásai. A képzett orvosok és más egészségügyi személyzet klių mėginta kompensuoti šviečiamąja žodžio galia, t. y. rašant ir leidžiant orvosi könyvekben, füzetekben, valamint folyóiratokban és naptárakban cikkeket közölve terjesztették az orvosi ismereteket; ezekkel az egyszerű embereket az egészség megőrzésének és fenntartásának különböző kérdéseivel kívánták megismertetni. Nagy számban jelentek meg az emberek dicinos raštija buvo viena iš svarbių priemonių, kuria stengtasi užkirsti kelią betegségeiről, azok tüneteiről, kezeléséről és megelőzéséről szóló írások. Így tehát elmondható, hogy ezek a betegségek kialakulásának és terjedésének Liga tiriamuose tekstuose neretai sužmoginama, jai priskiriamos antromegelőzését, valamint az emberek egészségének erősítését népszerűsítették. A publikációk célja nem csupán az orvosi ismeretterjesztés volt, hanem mindenekelőtt az emberek betegségektől való megóvása. Morfológiai sajátosságok. Így például a betegség lehet rossz, gonosz, szörnyű, csúnya, érzékeny, régi, erkölcstelen, szerencsétlen. Ezt természetesen meghatározta skaitytoją suklusti, atkreipti dėmesį. Taigi, manding, tokiu būdu pasiekiamind a címzett (az egyszerű ember), mind a publikációk műfaja (az orvosi ismeretek közérthető bemutatása). Az ilyen elnevezések szemléletesek, stilisztikailag konnotáltak, és jelzik az író hozzáállását a leírt jelenséghez. Ez erősíti a publikációk óvó jellegét, és rávezet bennünket az író céljára. Mivel annak idején főként betegségekről és azok gyógyításáról írtak, ezért, su39 Ma az angolkór prantama, kad ligų pavadinimų ar ligas įvairiais atžvilgiais apibūdinančių (D-vitamin-hiány okozta csontdeformáció) (lat. rachitis) Medž 470. Az orvosi szakirodalomban meg van adva, hogy ezt a betegséget 1650-ben írta le először az angol Frensis Glisonas (lásd ME II 200), úgy vélem, ezért nevezhették a vizsgált szövegek szerzői angolkórnak. 251Terminologija | 2020 | 27 žodžių junginių bene gausiausia pasitaiko kalbamojo meto medicinos publikációkban. A Bdv ← Dktvliga szerkezeti modell függő tagját háromféle – egyszerű, képzett és névmási – melléknevek fejezik ki. Leggyakrabban képzett melléknevek töltik be a szóban forgó tag szerepét. Kifejezésük uralkodó típusa: Bdv-inis ← Dktvliga. Az elvégzett kutatás kimutatta, hogy a liga főtag függő tagja különböző jelentésbeli szempontok szerint jellemezhető – annak anyagi sąsają su nematerialiais (dažniausiai) (laiku, reiškimosi pobūdžiu ir kt.) ir (ritkán) (szervezet, testnedv, szerv, anyag) dolgai alapján. A jelentésbeli szempontokat tekintve túlsúlyban vannak azok a kétszavas összetett elnevezések, amelyek a függő tag belső (nem anyagi) tulajdonságokkal és az idővel való kapcsolatán alapulnak; valamivel kevesebb az olyan elnevezés, amely a függő tag külső (anyagi) tulajdonságokkal, nemi kapcsolattal, szervezettel, megnyilvánulási móddal való kapcsolatán alapul; ritkábbak a függő tag betegségokozó mikroorganizmussal, nemmel, egy ország lakosaival való kapcsolatán alapuló elnevezések, míg néhány másik mindössze elszórtan fordul elő. A függő tag kifejezéstípusainak és jelentéseinek összefüggéseit tekintve látható, hogy a melléknévként szereplő tagok valamennyi típusa (egyszerű, névmási és származékos) belső (nem anyagi) tulajdonságot jelent. Ki kell emelni az -inis képzős mellékneveket – az ezekkel kifejezett függő tagok a fő tagot, a liga ’betegség’ szót, elsősorban a szervezettel való kapcsolat alapján jellemzik. A liga ’betegség’ fő tagot tartalmazó vizsgált kéttagú összetett megnevezéseknek csak viszonylag csekély része valódi terminus (betegségmegnevezés), amelyek egyedi klinikai fogalmakat neveznek meg, és amelyek függő tagjai jellegzetes tulajdonságot jelentenek. Kizárólag olyan megnevezésekről van szó, amelyek függő tagjait névmási és -inis képzős melléknevek fejezik ki. Valamivel terminusszerűbbnek tűnnek azok a megnevezések, amelyek sifilitiškos ligos, lytiškos ligos, nerviškos ligos, moteriškos ligos. Dažniausiai ir tekste tokie pavadinimai vartojami daugiskaitos forma. függő tagjait -iškas képzős melléknevek fejezik ki. Nem egy ilyen megnevezés gyűjtőfogalmakat – bizonyos betegségcsoportokat – jelöl, pl.: drugiškos ligos ’lepke alakú betegségek’, A liga ’betegség’ fő tagot tartalmazó kéttagú összetett megnevezések jelentős része csupán leíró szókapcsolat, amelyek függő tagjai időleges tulajdonságot jelentenek. Például a baisi ’rettenetes’, chroniška ’krónikus’ stb. bármilyen lehet kuri liga. 252 Palmira Zemlevičiūtė XIX a. pab.–XX a. pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis A 19. SZÁZAD VÉGÉN ÉS A 20. SZÁZAD ELEJÉN HASZNÁLT, KÉT SZÓBÓL ÁLLÓ ÖSSZETETT NEVEK, AMELYEKNEK A LIGA AZ ALAPELEMÜK, A FÜGGŐ ELEMEKET PEDIG MELLÉKNEVEK FEJEZIK KI Összegzés A tanulmány a melléknévi formájú függő elemek jelentését és kifejezését elemzi; ezek a 19. század végén és a 20. század elején, népszerű tudományos stílusban íródott orvosi sajtóban (könyvekben, füzetekben, újságés naptárcikkekben) a liga alapelemet tartalmazó, két szóból álló összetett nevek részeként fordultak elő. A képzett orvosok és más egészségügyi dolgozók hiányát a szó oktató erejével, vagyis az akkori orvosi könyvek, füzetek, valamint újságés naptárcikkek megírásával és kiadásával próbálták ellensúlyozni. Az ilyen jellegű kiadványok célja az volt, hogy a hétköznapi embereket megismertessék a betegségek megelőzésének és az egészségfejlesztésnek különböző témáival. Elmondható, hogy a népszerű tudományos stílusban írt orvosi kiadványok a betegségek kialakulásának és terjedésének megelőzésére, valamint az emberek egészségének erősítésére szolgáló egyik legfontosabb eszközt jelentették. A kiadványok célja nem csupán az volt, hogy bővítsék az emberek orvostudományi ismereteit A but, most importantly, to protect them from diseases. szövegekben a betegség gyakran emberi, antropomorf tulajdonságokat kap. Például a betegség lehet rossz, gonosz, szörnyű, ocsmány, régi, illetlen, nyomorúságos. Az ilyen elnevezések szemléletesek, és stilisztikai konnotációkat hordoznak; emellett megmutatják az író egy adott jelenséghez való hozzáállását is. A betegségek elnevezései vagy a betegségeket különböző szempontokból leíró szókapcsolatok valószínűleg az adott korszak orvosi kiadványaiban fordulnak elő a legnagyobb számban. A Bdv←Dktvliga strukturális modell függő elemét három típusba tartozó melléknevek fejezik ki – egyszerű, képzett és névmási melléknevek. Általában képzett melléknevek formáját ölti. Kifejezésük domináns típusa a Bdv-inis ← Dktvliga. A vizsgálat feltárta, hogy a függő elem a liga feji elemet különböző szemantikai szempontok alapján írhatja le – ez utóbbi valamely nem anyagi (általában) (idő, a megnyilvánulás típusa stb.) és anyagi (ritkán) (szervezet, testnedv, szerv, anyag stb.) dologgal való kapcsolatán keresztül. A szemantikai szempontokat illetően a fogelem és a külső (anyagi) tulajdonságok, a the relationship between the dependent element and inner (non-material) properties as well as time prevail; the names formed according to the association of the depenszexuális interakció, a szervezet, valamint a megnyilvánulás típusa alapján képzett kétszavas összetett nevek valamivel kevésbé gyakoriak; a függő elem és a betegséget okozó mikroorganizmus, a nem, illetve egy ország népessége közötti kapcsolaton alapuló nevek még kevésbé használatosak; a többi név csak elszigetelt esetekben használatos. a As regards the relationship between the types of expression and meanings of the függő elem tekintetében láthatjuk, hogy a melléknevek minden típusát (egyszerű, névmási és származékos) megtestesítő elemek valamiféle belső (nem anyagi) tulajdonságot fejeznek ki. Az -inis képzős melléknevek külön említést érdemelnek: az ilyen melléknevekkel kifejezett függő elemek rendszerint a liga főelemet a szervezettel való társítás révén írják le. 253Terminológia | 2020 | 27 Az elemzett liga főelemű kétszavas összetett neveknek csupán viszonylag kis része valódi szakkifejezés (betegségnév), amelyet egy meghatározott sajátosságra használnak. Ide denote specific clinical concepts and the dependent elements of which express some tartoznak azok a nevek, amelyek függő elemeit névmási melléknevek vagy -inis képzős melléknevek fejezik ki. Azok az elnevezések, amelyek függő elemeit az -iškas képzős melléknevek fejezik ki, szintén hasonlítanak a tudományos terminusokhoz. Az ilyen típusú elnevezések közül jó néhány gyűjtőfogalmakat jelöl – bizonyos betegségcsoportokat, pl. druhos ligos, sifilitiškos ligos, lytiškos ligos, nerviškos ligos, moteriškos ligos. Az ilyen neveket a szövegben is rendszerint többes számban használják. A liga főelemet tartalmazó kétszavas összetett nevek jelentős része csupán leíró jellegű szókapcsolat, amelyekben a függő elemek ideiglenes minősity. For example, any disease may be described as terrible, chronic etc. ŠALTINIAI LAIKRAŠČIAI A1 – Auszra 1883 4 112, 1885 10/11 321 Art – Artojas 1910 15 54; 1910 19 69; 1910 25 93; 1910 26 97; 1910 30 113; 1910 33 126; 1910 38 146; 1910 41 157 Gdt – Gydytojas 1914 1 2; 1914 2 5; 1914 3 9; 1914 4 14; 1914 5 18; 1914 6 21; 1914 7 25; 1915 1 1–4; 1915 3 9; 1915 6 22 LŪ – Lietuvos ūkininkas 1906 10 142 NLC – Nauja lietuwiszka ceitunga 1910 9 33 MG – Medicina ir gamta 1913 1 19 Svk – Sveikata 1909 1 7; 1909 5 1, 3, 5; 1909 6 3, 6; 1910 1 6; 1910 2 6; 1910 3 1; 1910 8 5; 1910 9 5; 1910 11 4; 1911 1 1; 1911 3 3–5; 1911 5 1; 1912 3 12; 1912 4 15; 1912 7 28; 1912 8 29, 32; 1912 10 39; 1913 2 7; 1913 4 13, 15; 1913 5 20; 1914 2 7; 1914 3 10; 1914 4 15, 16; 1914 5 19; 1914 6 23–24; 1915 1 1; 1920 1 3; 1920 3 1, 4; 1920 4 1; 1920 5–6 1; 1921 2 2; 1921 6 2 Szv – Szviesa 1888 3 81 Šlt – Šaltinis 1909 1 7; 1909 5 69; 1909 25 389, 390; 1910 18 282; 1911 30 352; 1911 32 377; 1912 3 36; 1912 7 105; 1912 21 328; 1912 40 632; 1913 32 504; 1913 46 729 TS – Tėvynės sargas 1897 8 2; 1898 8 9; 1902 1B 13, 53 TSp – Tėvynės sargo Priedas40 1898 4 7; 1898 8 10 U – Ukininkas 1891 2 77; 1892 4/5 137; 1892 6/7 230, 231; 1892 9 340; 1895 13 100; 1895 21 167; 1896 4 28; 1896 3 17; 1897 3 41; 1897 12 183 Ū – Ūkininkas 1897 9 140, 1897 12 189 V – Varpas 1889 10 152–153, 153–154; 1889 11 168; 1891 4 54–55; 1895 9 ir 10 155–157; 1897 3 41–42 Vad – Vadovas 1913 16 62, 169; 1913 16 63 277; 1913 16 64 400 VL – Vienybė lietuvininkų 1890 27 4–5; 1890 28 3–4; 1890 30 4–5; 1890 36 8; 1890 37 8–9; 1890 38 8; 1890 41 8; 1891 10 116 Vlt – Viltis 1913 62 2; 1913 130 1; 1914 40 2; 1914 83 1; 1914 123 1; 1914 144 1; 1914 159 3; 1915 70 2; 1915 88 2; 1914 101 2 Vž – Vilniaus žinios 1905 5 2, 3; 1905 29 3; 1905 56 3; 1905 124 4; 1905 225 4; 1905 232 1; 1906 146 4; 1906 222 3; 1907 189 2; 1907 217 2; 1907 218 3; 1908 2 1; 1908 6 4; 1908 8 4; 1908 9 4; 1908 159 2; 1908 176 3; 1908 194 2 žmd – Žemdirbys 1909 3 12 40 1896–1904 Tilžėje ėjęs mėnesinis lietuvių žurnalas Tėvynės sargas turėjo neperiodinių priedų (nuo 1898 prie kiekvieno numerio) – grožinės literatūros kūrinių, ūkinių patarimų, mokslo populiarinimo knygelių (VLE XXIII 714). 254 Palmira Zemlevičiūtė XIX a. pab.–XX a. pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis KNYGOS IR KNYGELĖS AS 1904 – Apie blogąją ligą arba syfilį (prancus). Pagal d-ro M. Člėnovo veikalėlį sutaisė d-ras A. V., Tilžėje. DK 1908 – Daktaras kišeniuje: aiškųs pamokinimai kaip užlaikyti sveikatą ir kaip nuo ligų apsiginti, su daugeliu receptų surinktų nuo geriausių daktarų / sutaisė M. Paltanavičia, Worcester, Mass: spausdinta spaustuveje M. Paltanavičiaus. DL 1915 – Apie drugio ligą / Pirogovo draugijos skyriaus sveikatos žinioms platinti leidinio Nr. 7 vertimas, Maskva: Lietuvių d-ja aukštųjų Maskvos m-klų moksleiviams šelpti. Leidimo komisija], (Vilnius: Martyno Kuktos sp.). DMS 1912 – Daktaras bei mokslas apie sveikatą: naujausia knyga, Philadelphia, Pa.: išleido The Philadelphia Medical clinic. DN 1906 – Daktaras namuose, arba, Apraszymas ligu ir ju gydymas / pagal daktarus Basanavičiu, Vileiszi, collins, Stout ir daugeli kitu sutaise K. W. Gedeminas, So. Boston, Mass.: [išleid. ir] spauda Gedemino ir Mickevičiaus. DS 1910 – Darbininko sveikata / pagal daktarą A. Kats’ą parašė P. Norkus, Philadelphia, Pa.: turtu ir spauda „Kovos“. DžA 1911 – Džiova: referatai, surengti „Aušros“ draugijai / dr. F. Matulaitis, [JAV: s.n.] (chicago, Ill.: spauda „Lietuvos“). DžLA 1899 – Džiova ir Kaip tos ligos apsisaugoti. Pagal S. Sterlingą. Sutaisyta L., Tilžėje. DžPK 1909 – Dr. K. Jokanto. Džiova, jos priežastįs ir kova su ja, Vilnius. Hyg 1897 – Hygiena arba Mokslas apie użlaikyma sweikatos. Pagal Berners‘ą, d-rą Noll ir kitus sutaise Szernas, chicago, Ill.: kasztu ir spaustuwe „Lietuvos“. Kol 1915 – Apie kolerą ir kaip nuo jos apsisaugoti / Pirogovo draugijos skyriaus sveikatos žinioms platinti leidinio Nr. 8 vertimas, Maskva: Lietuvių d-ja aukštųjų Maskvos m-klų moksleiviams šelpti. Leidimo komisija], (Vilnius: Martyno Kuktos sp.). KU 1906 – Kaip užsilaikyti pavasarį, vasarą, rudenį ir žiemą. Pagal D-rą Med. L. Volbergą sutaisė d-ras A. Vileišis, Vilnius. LPr 1883 – Ligoniû Prietelius. Kelrodys wisiems tiems, kurie prie atsirandancziû Ligû patys saw pirmaję Pagalbą prisiteikti nor ir tai Progai geras Namû Pryprowas įsitiekti wélyjas / Friedrich Adoph Richter. Leipcikej‘Rikterio Iszleidimo Itaisymas. (Drukawotos prie F. Ad. Richter&Draugai, Rudolstadt). LPr 1891 – Ligoniû prietelius : kelrodys wisiems tiems, kurie prie atsirandancziû ligû patys saw pirmaję pagalbą prisiteikti nor ir ant to geras namû pryprowas įsitiekti wélyjas / sudarė Friedrich Adolph Richter, Leipcikej‘: Richterio knyginyczia ([Rudolstadt : Richtero drukorija]). LytL 1915 – Lytiškos Ligos ir Kaip nuo jų apsisaugoti. Parašē D-ras F. Matulaitis. Antra, peržiurēta ir pagerinta laida, So Bostona, Mass. LUL 1915 – Apie limpamąsias arba užkrečiamas ligas: (daktaro pasikalbėjimas su žmonėmis) / Pirogovo draugijos skyriaus sveikatos žinioms platinti leidinio Nr. 5 vertimas, Maskva: Lietuvių d-ja aukštųjų Maskvos m-klų moksleiviams šelpti. Leidimo komisija], (Vilnius: Martyno Kuktos sp.). MGV 1909 – Mano gydymas vandeniu sulig 40-metinių patirimų. Parašė kunigas S. Kneipp. Iš vokiečių kalbos vertė Aguonaitis, Ryga: A. Macijausko knygynas. NamG 1907 – Naminis gydytojis / parašė A. Aitvaras, Ryga: lėšos A. Macejevskio, [i.e. 1906] (Ryga: H. Hempel ir ko). NG 1908 – Naminis gydytojas: Trumpas aprašymas prasčiausių ligų ir prasčiausių vaistų kovoje su jomis: / D. 1. Apie žmonių ligas ir jų gydymą. Sutaisė D-rs A. Vileišis, Seinai. NG 1924 – Naminis gydytojas. Trumpas prasčiausių ligų aprašymas ir jų gydymas. Antrasis pataisytas leidimas, Kaunas. OK 1913 – Oras ir klimatas ir jų svarbumas žmogaus sveikatai. Pagal Zolotariną. Dras A. Vileišis, Seinai. PM 1899 – Patarmės moterims, kurios nori buti sveikos. Pagal Zielčaka parašė Dr. A. V. Tilžėje. PmP 1899 – Pamokinimas, kaip nuo pagedimo apsaugoti žmones, pagedusių šunų aprietus, Tilžėje. PR 1915 – Kaip pasisaugoti rauplių? / [Pirogovo draugijos skyriaus sveikatos žinioms platinti leidinio Nr. 1 vertimas]. Maskva: Lietuvių d-ja aukštųjų Maskvos m-klų moksleiviams šelpti. Leidimo komisija], (Vilnius: Martyno Kuktos sp.). RAK 1895 – Rodos motinoms apie auginimą žindomų kudikių. Sutaisyta pagal Michailovą; [vertė J. Račiūnas ?], Tilžėje: [Ūkininkas]. RM 1893 – Negirdētas daiktas, ir Geros rodos musų moterelems, Vilniuje. 255Terminologija | 2020 | 27 Sif 1915 – Apie sifilį / Pirogovo draugijos skyriaus sveikatos žinioms platinti leidinio Nr. 3 vertimas. [Maskva: Lietuvių d-ja aukštųjų Maskvos m-klų moksleiviams šelpti. Leidimo komisija], (Vilnius: Martyno Kuktos sp.). Skarl 1915 – Apie skarlatiną (karùs) / [Pirogovo draugijos skyriaus sveikatos žinioms platinti leidinio Nr. 14 vertimas]. [Maskva: Lietuvių d-ja aukštųjų Maskvos m-klų moksleiviams šelpti. Leidimo komisija], (Vilnius: Martyno Kuktos sp.). SžK 1902 – Kaip sutaisytas żmogaus kunas. Parašé S. M., Plymouth, Pa. SžL 1886 – Svarbiausios żmonių ligos. Petro Nērio, Tilżeje. ULB 1912 – Užkrečiamųjų - limpamųjų ligų išsiplėtojimo budai ir kova su jomis / dr. A. L. Graičiunas, Wilkes-Barre, Pa.: „Draugo“ [išleid. ir] sp.. ZGL 1886 –Zinia apie gidima ligu kuno ir duszes, Wilniuje: kasztu ir spaustuwieje Juozapa Zawadzkia, 185741. žin 1911 – Žinynas: knyga žinių iš mitologijos, historijos, etnografijos, astronomijos, aritmetikos, medicinos ir kitų mokslų bei jų šakų / iš įvairių šaltinių surinko J. Laukis [Domininkas Keliauninkas], chicago, Ill.: „Aušros“ knygynas, (chicago, Ill.: „Lietuvos“ spauda). žL 1921 – Žmonių ligos. D-ras K. Grinius, Kaunas: „Varpo“ bendrovės leidinys. žLL 1920 – Kas reikia žinoti apie lyties ligas. Vertė iš vokiečių kalbos D-ras J. Bagdonas, Kaunas: Vidaus reikalų ministerijos Sveikatos departamento leidinys. KALENDORIAI AVKV 1919 (1918) – Aušros Vartų kalendorius 1919, Vilniuje, 1918. BK 1911 – Biržų kalendorius 1911, Tilžėje. DMK 1908, 1911, 1912, 1914 – Didysis Marijos Kalendorius Lietuvos ir Žemaičių Katalikams, New York. LAK 1885 – Lietuwiszkas Auszros kalendorius ant metu 1885, Bitēnai. LietK 1918 – 1918 metams Lietuvos Kalendorius, Vilniuje. LKA 1895 (1895) – Lietwißkos kalendros ſu abroʒais metui 1902, Tilieje, 1895. LKA 1902 (1902) – Lietwißkos kalendros su abrozais metui 1902, Tilēje, 1902. LKA 1903 – Lietuwißkos kalendros su abrozais metui 1903, Tilēje, 1903. LKV 1891 (1890) – Lietuwiszkas kalendorius ant metų nů Kristaus užgimimo 1891, Vilniuje, 1890. LtAK 1886 (1885) – Lietuviszkas Auszros kalendorius ant metu 1886, Tilžeje, 1885. LtUK 1901 (1900) – Lietuvos ukininkų kalendorius ant metų 1901, Vilniuje, 1900. LtvK 1912 – Lietuwißkos kalendros metui 1912, Tilzeje, 1912. LUK 1887 (1886) – Lietuvos ukinįku kalendorius ant meto 1887, Tilžeje, 1886. LUK 1901 (1900) – Lietuvos ukininkų kalendorius ant metų 1901, Vilniuje, 1900. NK 1903 (1902) – Naujas kalendorius 1903 metams, Tilżėje, 1902. NK 1905 (1904) – Naujas kalendorius 1905 metams, Tilžėje, 1904. SK 1901 – Severos kalendorius lietuviams metui 1901, W. F. Severa, cedar Rapids Iowa. SK 1905 – Severos kalendorius délei Lietuviu, W. F. Severa co. cedar Rapids, Iowa. TKK 1897 – Tilʒes keleiwjo kalendros ant Meto 1897, Tilēje. UK 1900 (1899) – Ukiškasis kalendorius ant metų 1900, Vilniuje, 1899. UkK 1917 (1916) – Ukininkų kalendorius 1917 metams, Vilniuje 1916. UKT 1907 – Ukiškasis kalendorius metams 1907, Tilžėje. ŪKT 1910 – Ūkiškasis kalendorius 1910 metams, Tilžėje. žmK 1919 – Žemaičių kalendorius Tilžės keleivio 1919 metams, Tilžėje. IRODALOM Auksoriūtė Albina 1996: A összetett terminusok használatának pontatlanságai. – Terminologija 3, 47–49. Bunevičiūtė Laimutė 1998: Az attribútumos szókapcsolatok fogalma, leírási lehetőségei és néhány jellemzőjük. – Kalbotyra XLVII(1), 29–42. Drukteinis Albinas 2011: A tengeriészeti összetett terminusok szintaktikai modelljei. – Res humanitariae 10, 234–255. 41 Kontrafaktuális kiadvány. A könyv tényleges kiadási adatai: Krakkó–Tilsit, 1885–1886. 256 Palmira Zemlevičiūtė XIX. század végi–XX. század eleji két szóból álló összetett kifejedinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir būdvardžiu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis Gaivenytė Jolanta 2000a: Az összetett fizikai terminusok motivációja. – Lituanistica 3/4, 19–25. Gaivenytė Jolanta 2000b: Az összetett fizikai terminusok szinonímiájának esetei terminológiai szótárakban. – A nyelvi 73, 62–67. Gaivenis Kazimieras 1963: Sudėtinių terminų dėmenų išdėstymo klausimu. - Kalbos kultūra 5, 64–65. Gaivenis Kazimieras 1968: Iš 2 ir 3 dėmenų sudarytų sudėtinių terminų tipai dabartinėje lietuvių kalboje. – Lietuvos TSR Mokslų akademijos darbai. A serija 3(28), 109–120. Gaivenis Kazimieras 1969: Sudėtiniai terminai dabartinėje lietuvių kalboje: disertacija filologijos mokslų kandikultúra fokozatos elsajátításához, Vilnius: Vilniusi Állami V. Kapsukas Egyetem. 285 p. VUB RS F76–1153. Gaivenis Kazimieras 2004: Az összetett terminusok közlése és magyarázata a terminológiai szótárakban. - A terminológia történetének és jelenének problémái: [tanulmánygyűjtemény]: Kazimieras Gaivenis emlékére, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet Kiadója, 85–117. Gaivenis Kazimieras 2014 [1975]: Kétszavas összetett terminusok a mai litván nyelvben. – Kazimieras Gaivenis. Válogatott írások, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 60–97. Grinius Kazys 1929: Az orvostudomány eredményei az elmúlt 35 évben a Litván Köztársaságban. – Medicina 11, 1–8. Gurevičius Romualdas 2007: Egészségügy. – A litvánok egyetemes enciklopédiája 12, Vilnius: Tudományos és Enciklopédia-kiadó Intézet, 219–221. Kitkauskienė Laimutė 2011: Eponim építészeti, művészeti és építőipari terminusok a litván nyelvben. – Santalka: filológia, edukológia 19(1), 48–58. Kvašytė Regina 2005: Terminológiai tanulószótár, Šiauliai: A Šiauliaii Egyetem Kiadója, Közhasznú Intézmény. Litevkienė Nijolė 2013: A litván háromszavas terminusok és latin megfelelőik különbségének esetei. – Szakmai tanulmányok: elmélet és gyakorlat 12, 26–35. Litevkienė Nijolė 2014: Lotyniškų ir lietuviškų sudėtinių anatomijos terminų skirties atvejai. – Profesinės tanulmányok: elmélet és gyakorlat 13, 73–81. Litevkienė Nijolė 2015: A háromszavas anatómiai egyeztetett jelző és nem egyeztetett jelző litván terminusainak és latin megfelelőinek függősége. – Szakmai tanulmányok: elmélet és gyakorlat 15, 42–46. LKG 1965: A litván nyelv grammatikája I, főszerkesztő K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKže – A litván nyelv szótára (I–XX, 1941–2002), elektronikus változat, főszerkesztője G. Naktinienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. Elérhető az interneten: www.lkz.lt ME 1991: Orvosi enciklopédia I, Vilnius: Valstybinė enciklopedijų leidykla, 38, 151–152, 188, 235. ME 1993: Orvosi enciklopédia II, Vilnius: Valstybinė enciklopedijų leidykla, 200. Meškauskas Juozas 1987: A litván orvostudomány története = History of medicine in Lithuania: az orvostudomány, a lakosság halálozásának és a szociális ellátásnak történeti és dokumentációs áttekintése, Chicago: Pasaulio lietuvių gydytojų sąjunga. Micelmacheris Viktoras 1959: Egészségvédelem Litvániában 1918–1919-ben, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Miežutavičiūtė, Vitalija 2001: A Vilniusi Orvostudományi Társaság és küzdelme a fertőző betegségek ellen mokomoji knygelė studentams, Vilnius: VU leidykla. Mitkevičienė Asta 2019: Sujungiamasis ryšys terminuose: terminai su jungtukais ir (ar), ir (arba). – Termino- (1805–1939): logija 26, 88–102. Šuminas Mykolas és mtsai 1988: Egészségvédelem. – A Szovjet Litvánia enciklopédiája 4, Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija, 139–141. Umbrasas Alvydas 2004: A jogi terminusok kétszavas szinonimái és változatai azonos tövű elemekkel 1918–1940 között. Litvávos kodeksuose. – Terminologija 11, 100–118. VLE 2003: Egyetemes litván enciklopédia IV, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. VLE 2013: Egyetemes litván enciklopédia XXIII, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Zemlevičiūtė Palmira 2014: Az első litván orvostudományi folyóirat kétés háromszavas összetett terminusai. - Terminologija 21, 160–175. Головин Борис Николаевич, Кобрин Рафаил Юрьевич 1987: Лингвистические основы учения о терминах, Москва: Высшая школа. Гросс Милена Александровна А. 2015: Структурные особенности английских терминов-слов договорного права. – Филологические науки. Вопросы теории и практики 4–1(46), Тамбов: Грамота, 54–56. Prieiga internete: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_23068892_77392556.pdf [žiūrėta 2020-06-23]. Даниленко Валерия Петровна 1977: Русская терминология: опыт лингвистического описания, Москва: Наука. 257Terminologija | 2020 | 27 Демьянова Ольга Петровна П. 2019: Модели двухкомпонентных английских юридических терминов. – Актуальные аспекты лингвистики лингводидактики и межкультурной коммуникации. Материалы Всероссийской научно-практической конференции, Краснодар: Кубанский государственный egyetem, 42–48. Online elérhető: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_37533944_92219979. pdf [žiūrėta 2020-06-23]. Кузовлева Галина Валерьевна В. 2014: Синтаксические терминообразовательные типы юриспруденции. – Вестник Краснодарского университета МВД России 3(25), Краснодар: Федеральное государственное казенное образовательное учреждение высшего профессионального образования „Краснодарский университет Министерства внутренних дел Российской Федерации“, 107–112. Elérhető az interneten: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_22251621_32647988.pdf [megtekintve 2020-06-23]. Левенкова Анна Юрьевна 2015: Степень устойчивости терминологического словосочетания. – НаучAlmanach 7(9), Tambov: „Jukom“ Tanácsadó Társaság Kft., 1394–1400. Elérhető az interneten: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_24068596_91023843.pdf [megtekintve 2020-06-23]. Мицельмахерис Викторас 1967: Очерки по истории медицины в Литве, Издательство „Медицина“, Ленинградское отделение. Паршина Ольга Дмитриевна 2009: К проблеме анализа составных педагогических терминов. – A modern tudomány és oktatás almanachja 2–3, Tambov: „Gramota“, 124–127. Elérhető az interneten: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_17645451_82315804.pdf [megtekintve 2020-06-23]. Татаринов Виктор Андреевич 2006: Общее терминоведение: энциклопедический словарь, Москва: Московский Лицей. Турчинская Н. Ю. 2001: Термины-словосочетания в терминосистеме возрастной психологии. – Вісник Запорізького національного університету. Філологічні науки 3, Запорожье: Государственное высшее учебное заведение Запорожский национальный университет Министерства образования и науки Ukrajna, 144-146. Online elérhető: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_27239202_87252786. pdf [megtekintve 2020-06-23]. Beérkezett 2020–07–02 Palmira Zemlevičiūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]