Naujieji kelnių pavadinimai

164 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Új nadrágelnevezések doi.org/10.35321/term27-07 Új nadrágelnevezések AUŠRA RIMKUTĖ-GANUSAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a ruházati terminusok egy kis szemantikai csoportját – az új nadrágelnevezéseket – vizsgálja. A kutatás anyaga a Litván nyelv neologizmusainak adatbázisából származik (a továbbiakban – Neologizmus-adatbázis). A tanulmány célja, hogy az említett forrás anyaga alapján tárgyalja az új nadrágelnevezések eredetét és szemantikáját. Mivel a kortárs ruházati terminológiát még nem kutatták, remélhető, hogy az összegzett anyag érdekes és hasznos lesz. KULCSSZAVAK: ruházat, nadrágelnevezések, ruházati terminus, kölcsönszó, neologizmus ÖSSZEFOGLALÓ A cikk a ruházati kifejezések egy kis szemantikai csoportjával – a nadrág új elnevezéseivel – foglalkozik. A kutatási anyag a Litván neologizmusok adatbázisából származik. A cikk célja a nadrág új elnevezéseinek eredetét és szemantikáját megvitatni a fenti forrás anyaga alapján. Mivel a jelenkori ruházati terminológia nagyrészt kutatatlan, az összegzett anyag várhatóan érdekes és hasznos lesz. KULCSSZAVAK: ruházat, nadrágvagy pantallóelnevezések, ruházati terminus, kölcsönzés, neologizmus A VIZSGÁLT ANYAG SAJÁTOSSÁGAI ÉS KERESÉSE Bármely szakterület terminológiájában folyamatosan új, egyés többszavas terminusok jelennek meg. Az idő múlásával formájuk és tartalmuk változik. Ez alól a ruházati terminológia sem kivétel. A tanulmány tárgya az elektronikus Új Szavak Adatbázisában1 rögzített új nadrágelnevezések2. Számítógépes 1 Az adatbázisról és forrásairól bővebben Rita Miliūnaitė (Miliūnaitė 2012a: 3–11; Miliūnaitė 2015: 161–184; Miliūnaitė 2018: 1–21), Agnė Aleksaitė (Aleksaitė 2018: 1–2; Aleksaitė 2019: 1–27), Daiva Murmulaitytė (Murmulaitytė 2016a: 1–27; Murmulaitytė 2016b: 68–88) és mások tanulmányaiban olvashatunk. 2 Az Új Szavak Adatbázisában olyan szavakat tekintenek új szavaknak, amelyek nem szerepelnek a referencia-szótárakban: a Jelenkori litván nyelv szótárának 6. elektronikus kiadásában, az online Litván nyelv szótárában és a 2001-ben kiadott Idegen szavak szótárában (lásd még: http://naujazodziai.lki.lt/?Apie_duomenyna). Ezt a felfogást a tanulmány is követi. 165 Terminológia | 2020 | 27 keresés a következő paraméterek alapján: szófaj – főnév, meghatározás – nadrág, használati terület – életmód (stílus), összesen 21 elnevezést találtak: aptemptukai, aptemptukės, cigaretės, činai, činas, denimai, glaudinės, kapriai, kelninės, kiulotai, kojakelnės, kulotės, lenarai, obtiažkės, sijonkelnės, nės – harisnyanadrág. Ezért úgy döntöttek, hogy šalvarai, tampkelnės, tamprės, timpos, tįskelnės, tregingsai. Kaip matyti, ne visi rasti žodžiai vartojami kelnėms apibūdinti: činas – audinys, kojakelellenőrzik a kapott eredményeket – áttekintik az adatbázis valamennyi címszavát3. További négy nadrágelnevezést találtak: džegingsai, megingsai, tampdžinsiai és timpdžinsiai. A leírt számítógépes keresés ezeket az elnevezéseket nem mutatta ki, mivel a tamprės szóval vannak meghatározva. Így ebben a tanulmányban összesen 23 új nadrágelnevezést vizsgálnak – neologizmusokat4, illetve új jelentést nyert szavakat. A tanulmány célja, hogy az Új Szavak Adatbázisának anyaga alapján tárgyalja az új nadrágelnevezések eredetét és szemantikáját. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzik ki: 1) az új nadrágelnevezések leltárba vétele; 2) e kis szemantikai csoportba tartozó neologizmuszok lehetséges keletkezési körülményeinek tisztázása – az új ruhadarab-elnevezés más nyelvek analógiája alapján jött-e létre, vagy a saját nyelv szóalkotási formánsainak felhasználásával alkották meg, esetleg egy, a nyelvben már meglévő szót használnak új jelentésben stb. ; 3) a litván, nem litván és vegyes eredetű elnevezések arányának meghatározása; 4) az új nadrágelnevezések szemantikájának vizsgálata. Az összegyűjtött anyagot leíró, elemző, interpretációs és számítási módszerekkel elemezzük. Az elektronikus adatbázisban megtalált új nadrágelnevezéseket a tanulmányban eredetük szerint csoportosítva tárgyaljuk. Minden alfejezetben részletesebben vizsgáljuk őket: új sorban, nagybetűvel, ábécésorrendben írjuk, ritkítva szedjük, megadjuk a Neologizmusok Adatbázisának meghatározását (konkrét esetekben a fogalmat terminológiai szótárakban vagy más forrásokban talált jellemzésekkel egészítjük ki), továbbá részletesebben tárgyaljuk képzésüket és eredetüket. Az új nadrágelnevezések szemantikájának elmélyültebb vizsgálata során a ruházatról és divatról szóló könyvekben keresünk információkat és használati példákat. A mennyiségi adatokat diagramon foglaljuk össze. 3 A 2019. december 20-i adatok szerint a Neologizmus-adatbázisban nem kevesebb mint 5400 neologizmus címszava gyűlt össze (http://naujazodziai.lki.lt/?Apie_duomenyna) [megtekintve: 2020-04-01]. 4 Az új szó, vagyis neologizmus – „minden újonnan keletkezett nyelvi egység” (Kvašytė 2005: 41; lásd még KTŽ 1990: 133; Urbutis 2009: 36–37; Jakaitienė 2010: 205; Girčienė 2011: 165), az új képzésű szó pedig – „csak olyan új szó, amely szóalkotással keletkezett” (LKE 1999: 429). Tehát az új képzésű szó terminusa szűkebb, mint az új szóé. 166 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | A nadrág új elnevezései A NADRÁG SZÓ JELLEMZŐI A nadrág mai elnevezéseinek vizsgálata előtt érdemes felidézni a kelnės szó jelentését. A kelnės, amint Danutė Sabaliauskaitė nyelvész „A nadrág litván elnevezései” című tanulmányában, Hermann Hirt és Otto Schrader német nyelvészek munkáira támaszkodva írja5, „valamivel később terjedt el, mint az öv, a sapka, a köpeny, a szoknya vagy a kötény” (Sabaliauskaitė 1996: 167): „Egyébként a nadrág is a kötényből alakult ki (Schrader 1917: 592). Akárcsak Kelet-Európa egészében, Litvániában is ősidők óta viselték. Ezt a IX–XII. századi régészeti leletek is megerősítik (Volkaitė-Kulikauskienė 1970: 130; Atlas 1986: 107). „Mivel a nadrág a férfiöltözet egyik fő része volt, a litván nyelvben meglehetősen sok elnevezése van” (Sabaliauskaitė 1996: 167). Rūta Guzevičiūtė litván jelmeztörténész és divattervező szerint „a nadrág mint sajátos ruhadarab a lábak lovaglás közbeni dörzsölődéstől való megóvásának szükségességéből alakult ki” (Guzevičiūtė 2002: 16). A litván nyelvben a kelnės szó kẽlinės (régebbi alakja) és kélnės alakját – amint arra D. Sabaliauskaitė a tanulmányban utal – először a XVII. század elejének forrásaiban rögzítették (Sabaliauskaitė 1996: 167). Mindkét alak számos XVIII–XIX. századi szótárban is megtalálható (bővebben lásd: LKEŽ). Algirdas Sabaliauskas a kelnės szót kizárólag a litván nyelvre jellemző szónak tartja (Sabaliauskas 1990: 206). Stanislovas Algimantas Ratautas, Eugenija Strazdienė és Ada Gulbinienė A ruházati terminusok értelmező szótárában (a továbbiakban – AATŽ) a kelnės meghatározása: „a derék alsó részét és a lábakat fedő ruhadarab, amelyet a testen a derékrész tart, gombokkal vagy vállpántokkal rögzítve, gumival vagy övvel összehúzva” (AATŽ 2014: 187). A szerzők a következő idegen nyelvi megfelelőket adják meg: ang. pantaloon, pants, trousers, fr. pantalon, or. штаны, брюки, ném. Hose. Šiek tiek trumpesnė apibrėžtis duodama Aiškinamajame tekstilės terminų žodyne: su vokiečių, anglų, prancūzų ir rusų kalbų atitikmenimis (toliau – ATTŽ): „Drabužis apatinei kūno daliai su ilgomis klešnėmis kiekvienai kojai“ (ATTŽ 2001: 89). Kelnių būna įvairių tipų. Jas pagal paskirtį, medžiagą, iš kurios šis drabužis pasiūtas, audimą, pagal sukirpimą, ypatybę ar detalę, išskiriančią iš kitų modelių, pvz.: spalvą, audinio raštą, formą, ilgį, juosmenį ir kt., galima skirstyti į mažesnes semantines grupeles, pvz.: apatinės kelnės, maudymosi kelnės, kūdikių kelnės, trumpos kelnės (šortai), sportinės kelnės ir kt. Naujažodžių duomenyne rasti kelnių pavadinimai į mažesnes semantines 5 Dabar – Liutkevičienė. 167Terminologija | 2020 | 27 grupes negrupuojami, nes, pirma, šių pavadinimų nedaug, antra, toks skirstymas atrodo netikslingas. Tačiau rasti pavadinimai pagal kilmę skirstomi į lietuviškus, nelietuviškus ir mišrios kilmės. Kaip matyti iš 1 paveikslo, vyrauja nelietuviški kelnių pavadinimai – jie sudaro daugiau kaip pusę nagrinėjamų naujažodžių (52 %). A megnevezések csaknem kétötöde litván (39%), körülbelül egytizedüknek (9%) litván és nem litván összetevői vannak. LITVÁN EREDETŰ MEGNEVEZÉSEK Összesen 9 egyszavas, litván eredetű nadrágmegnevezést találunk az Új szavak adatbázisában: aptemptukai, aptemptukės, glaudinės, kelninės, sijonkelnės, tampkelnės, tamprės, timpos, tįskelnės. Amint a példákból látható, némelyikük képzési szempontból hasonló, csak a glaudinės megnevezés tűnik ki – ezt a szótárakban nem említett új jelentésben használják. APTEMPTUKAI. Az -ukai képzős származék, vö. A DŽ az aptemptas szót, amelyet az Új szavak adatbázisa a következőképpen határoz meg, így értelmezi: „vékony anyagból készült, hosszú (a lábfejig érő), testhezálló nadrág, amelyet gyakran szoknya, ruha vagy más hosszabb felsőruha alatt viselnek”, vö. or. обтяжки, ang. leggings 1. „tamprės, timpės”; 2. „lábszárvédők; „lábszárvédők” (ALLAKŽ 2001: 209)6. Tehát az aptemptukai szóval 6 Vö. 1. „lábszárvédők”; 2. „lábszárvédők” (Anglonas 2005). 1. ábra Az új nadrákelnevezések eredet szerinti megoszlása, % 168 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Új nadrákelnevezések megkísérlik kiemelni e nadrágok egyik fontos jellemzőjét – szorosan, testhezállóan körülölelik a lábakat. Az új szavak adatbázisának összeállítói rámutatnak, hogy e nadrágelnevezés helyett „a köznyelvben más változatok állandósultak – a tamprės és a timpos”. Éppen ezért ez a terminológiai neologizmus7 teljesen szükségtelen a ruházati terminológiában. A Litván nyelv szótárában (a továbbiakban – LKŽe), a Kortárs litván nyelv szótárában (a továbbiakban – DŽ) és a Standard litván nyelv szótárában (a továbbiakban – BŽ) nem szerepel az aptemptukai szó. APTEMPTUKĖS. A -ukės képzővel alkotott származék, vö. A DŽ-ben az aptemptas, az Új szavak adatbázisában pedig ugyanúgy van meghatározva, mint az aptemptukai. Ez ezen neologizmusok azonosságát mutatja. Az új nadrágelnevezés, az aptemptukės, feltehetően az aptemptukaihoz hasonlóan fordítás révén keletkezett, vö. orosz обтяжки, továbbá vö. angol leggings. A Kortárs litván nyelv szövegtárában (a továbbiakban – DLKT) az aptemptukės szó használatára egyetlen példa található, a Google keresőrendszerében pedig további használati példák is fellelhetők. Az LKŽe, a DŽ és a BŽ nem tartalmazza ezt a szót. Az aptemptukės új szó, akárcsak az aptemptukai, valószínűleg nem kerül be az általánosan használt szavak közé, ezért nem is kellene ruházati szakkifejezésnek tekinteni – az elnevezés csak bizonyos kontextusban él, jelen esetben elsősorban az Új Szavak Adatbázisában, továbbá az internetes médiában, egyes internetes áruházakban vagy internetes beszélgetőoldalakon. GLAUDINĖS. Ezt a nőnemű többes számú főnevet általában a „glaudžiai”, azaz „rövid fürdővagy sportalsó” jelentésében használják. Az Új Szavak Adatbázisában a glaudinės szót a következőképpen értelmezik: „hosszú, testhezálló, gyakran kötött, jersey nadrág”, vö. angol tights „trikó (szűk nadrág)” (Anglonas 2005). Az LKŽe adatai szerint ez a szó első alkalommal „glaudžiai” jelentésben 1937-ben fordult elő a Gimtoji kalba című újságban8. Ennek az újságnak a Kérdések kosárkája című rovatában azt kérdezték, helyes és használható-e a plauktinukas szó „Badehose, трусик” jelentésben. „A plauktinùkas új szó, úgy tűnik, a megztinùkas és más hasonló példák alapján alkották, de képzési szempontból nem túl sikerült.” His megztinis is a knitted garment, whereas *plauktinis (from plaukti ‘to swim’) surely is not a swum garment. We find glaudinės more suitable (understand: kel7 Linguist Juozas Pikčilingis uses the term terminological neologism (Pikčilingis 1975: 156). 8 The VLE states that Gimtoji kalba is “a monthly journal of the standard Lithuanian language. It was published in Kaunas in 1933–41, in Chicago in 1958–68, and has been published in Vilnius since 1990. At first it was published by a group of language enthusiasts; in 1935–37, as a publication of the Lithuanian Language Society, by the Sakalas company; in 1938–41 and 1990–96, by the Lithuanian Language Society; in 1958–68, by the Culture Fund of the Lithuanian Community of the United States of America; in 1996–2000, by the Gimtoji kalba company; and since 2000, it has been published by the Science and Encyclopaedia Publishing Centre”. In 1936–1937, the journal was edited by the linguist Leonardas Dambriūnas (until 1945 under the surname Dambrauskas).” 169 Terminology | 2020 | 27 naitės) or glaudės, which we also find in V. Kamantauskas’s “Let us speak Lithuanian” (KK 1937: 137–138). The word glaudinės is absent from DŽ and BŽ. sers with footstraps, angol. Steghose, fr. pantalon à „Kelnių“ reikšme žodį glaudnės rekomenduojama vartoti 2002 m. išėjusiame Juozo Pričinausko Aprangos žodyne9, plg. angl. anchored pant, trousous pied, or. рейтузы (AŽ 2002: 37). Stanislovas Stonkus által szerkesztett Sportterminológiai szótárban10 a megnevezést (angol tights, német Sporthose, orosz рейтузы) a következőképpen határozzák meg: „Különböző hosszúságú, a testhez szorosan simuló sportalsónadrág. D megóvja a sportolót a sérülésektől, fenntartja a meleget” (STŽ 2002: 172). Mind a 2005-ben, mind a 2013-ban megjelent, a jövevényszavaknak szentelt Nyelvi tanácsadó könyvek azt javasolják, hogy a glaudinės szót új jelentésben használják az orosz nyelvből átvett raitūzai vagy reitūzai helyett (KP L1 2005: 95, 96; 2013: 52, 53). A glaudinės terminus az AATŽ-ben is szerepel. Itt úgy értelmezik, mint „derékig érő, szorosan testhez simuló női alsónadrág, különböző hosszúságú, egyenes szárakkal” (AATŽ 2014: 152), vö. angol knickers, orosz дамские панталоны. Az Új szavak adatbázisa szerint a glaudinės szó a raitūzai (reitūzai) idegen szó helyett használandó, vö. orosz рейтузы11, német Reithosen. Az 1992-ben kiadott Terminológiai javításokban a következő bejegyzéseket találjuk: raitūzai, lásd reitūzai12 (TT 1992: 89), reitūzai idegen szó. (=glaudnės) keresk., sport. (TT 1991: 90). Az Orosz–litván kereskedelmi szótárban az áll, hogy az orosz рейтузы kötöttáru: „1. raitūzai, szűk nadrág, 2. harisnyanadrág” (RLKPŽ 1996: 381), vö. szűk nadrág (RLKPŽ 1996: 610). A Genovaitė Irtmonienė és Jonas Šukys által 2000-ben kiadott Nyelvi tanácsok testnevelési és sportági szakemberek számára című műben a reitūzai idegen szót a glaudinės szóval helyettesítik (Irtmonienė, Šukys 2000: 82)13. 9 E szótár nyelvi és terminológiai tanácsadója dr. Jonas Klimavičius. ]} nauk? 10 A szótárt J. Klimavičius dr. terminológus lektorálta. 11 Az orosz–litván szótárakban azt találjuk, hogy ez – 1. „lovaglónadrág; 2. reitūzai (kötött nadrág)” (RLKŽ 1949: 439), vö. „1. lovaglónadrág; 2. getrinės kelnės, glaudės (női és gyermek-)” (RLKŽ 1984: 641). 12 A kiadványban szereplő formában közöljük. 13 Az öltözködési terminusok orosz nyelvű szótára a reitūzai terminus 3 jelentését adja meg: 1. Hosszú, kötött, keskeny, a testet szorosan körülölelő nadrág (eredetileg lovagláshoz használták). 2. Hosszú, kötött, női vagy gyermekek számára készült, testhezálló nadrág bokáig. 3. Nők vagy gyermekek számára készült rövid kötött termékek – alsónemű, ugyanolyan nadrág, mint a 2. jelentésben leírt. Az orosz szó a németből származik. Reithosen (lásd: http://www. moda-dic.ru/html/r/reytuz3.html [megtekintve 2020-04-16]). 170 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Naujieji kelnių pavadinimai LKŽe taip pat randame šį žodį. Jis mūsų kalboje vartojamas net 4 reikšmėmis: 1. „tekervényes díszítések, dísz, ornamentika”; 2. „vörös liliom”; 3. „olyan kúszó kerti virág, amelynek virágai a liliomhoz hasonlítanak” és 4. „tbsz.” „ujjatlan dolmány”. Amint látható, az utolsó jelentés az öltözékkel kapcsolatos. Összefoglalva mindazt, ami elhangzott, megállapítható, hogy a glaudinės új szó „nadrág” jelentésben a nyelvi normák kialakításának és a terminusok rendezésének eredményeként jött létre. Már használatos az öltözék terminológiájában, ezért nem kellene a feledés homályába merülnie. KELNINĖS. Az -inės képzővel alkotott származék, vö. DŽ nadrág: „derékon és lábon viselt ruhadarab“. Ezt az új nadrágnevet 2015-ben Agnė Aleksaitė nyelvész jegyezte fel. Meghatározása szerint „szűk, rugalmas anyagból készült nadrág; a leggings és a nadrág kombinációja“. Az új szót az angol treggings14 helyett használják, vö. a német Treggings. Az Urban Dictionary internetes, beszélt nyelvi szótárban az angol szót nagyon szűk nadrágokra, illetve olyan katonai nadrágokra használják, amelyek meglehetősen szűkek, és leggingsre hasonlítanak. Így szituációs15 újításnak tekinthetnénk, amely egy új ruhadarab megnevezésére jött létre. A Google keresőrendszer mindössze néhány előfordulást talált a vizsgált nadrág elnevezésének használatára. Így a széles körű használatban nem terjedt el. Ennek feltehetően az is az oka, hogy az -inės képzős származékok meglehetősen ritkák, különösen a ruházati terminológiában, vö. ausinės, glaudinės, įkapinės és mások. A kelninės elnevezés nem szerepel a ruházati terminusok szótáraiban. A LKŽe, a DŽ és a BŽ sem tartalmazza. Érdekes az Új Szavak Adatbázisa összeállítóinak megjegyzése, miszerint a kelninės szót „kivándorlók alkották (használják)”. Nyilvánvaló, hogy a ruházati terminológiában ez a litván eredetű elnevezés a téves, pontatlan motiváció miatt nem fog meghonosodni – nem tárja fel e nadrágok alapvető jellemzőjét, a rugalmasságukat. SZOKNYANADRÁGOK. Ahogyan a Neologizmusok adatbázisában írják: „szoknyára emlékeztető, széles, gyakran csak a térdet takaró nadrág (általában nők viselik)”. A divat könyve. A kezdetleges időktől napjainkig a kötet végén található szójegyzékben azt írják, hogy a szoknyanadrág „olyan női ruhadarab, amely szoknyának látszik, azonban a nadrág funkcióját tölti be. Kezdetben lovagláskor vagy kerékpározáskor viselték” (M 2015: 456). Elnevezése 14 A Collins English Dictionary szerint az angol treggings a trousers „nadrág” és a leggings „lábszárvédő, lábmelegítő” szavakból keletkezett (CED). 15 A szituációs neologizmus – véletlenszerű, egyéni, tudatosan létrehozott, szokatlan képzésű vagy egy nem produktív képzéstípus alapján, a képzési jelentés figyelmen kívül hagyásával megalkotott neologizmus (VLEe, vö. Urbutis 2009: 323– 324; Jakaitienė 2010: 207). A nyelvészek tanulmányaiban expresszív, fakultatív, okazionális, stilisztikai, szerzői, alkalmi és egyéb neologizmusnak is nevezik. 171Terminologija | 2020 | 27 valószínűleg fordítás során keletkezett, vö. angol culottes 1. „szoknyanadrágok” és 2. „ist. culottes” (Anglonas 2005). Vagyis ez a sijonas „szoknya, deréktól lefelé érő női ruhadarab” és a kelnės „nadrág” összetétele. Az Orosz–litván áruszótárban megtalálható a sijonas-kelnės megnevezés, vö. orosz юбка-брюки (RLKPŽ 1996: 537, 687). A -kelnės elemet tartalmazó szavakból nincs sok, pl. az LKŽe-ben a kerškelnės, plačkelnės, puskelnės, trumpkelnės szavakat találjuk, a DLKT-ben pedig a plačkelnės, sauskelnės, sijonkelnės16, sportkelnės szavakat. Az AATŽ-ben több ilyen összetétel is szerepel: batkelnės, mokasinkelnės, pėdkelnės, plačkelnės, sauskelnės és sijonkelnės. Ebben a szótárban a sijonkelnės olyan női nadrágot jelent, amely szoknyának látszik (AATŽ 2014: 362). Az ATTŽ hasonlóan határozza meg, csupán azt is megadja, hogy rövid nadrágról van szó, amelynek szárszélessége nagyon nagy (ATTŽ 2001: 289). Mindkét terminológiai szótárban megtaláljuk e terminus következő angol megfelelőit: divided skirt és trouser skirt. A sijonkelnės szó bekerült a BŽ címszavai közé. Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a sijonkelnės terminológiai új alakulat szabályos, motivált, kényelmesen használható és rendszerbe illő, ezért a ruházati terminusok között már helyet talált, és meglehetősen széles körben használják. TAMPKELNĖS. A tampus „amely nyúlik, megnyúlik” szó és a kelnės „nadrág” összetétele, amely a kelninės litván megnevezéshez hasonlóan a tregingsai idegen szó (angl. treggings) helyett jött létre; ez utóbbi a harisnya és a nadrág kombinációját jelöli. A Valstybinė lietuvių kalbos komisija (toliau – VLKK) Konsultacijų bankas vietoj mišrios kilmės pavadinimo strečo kelnės (plg. angl. stretch pants) siūlo vartoti pavadinimą tampkelnės. AATŽ, LKŽe, DŽ ir BŽ šio pavadinimo nėra. TAMPRĖS. Galūnės -ės vedinys17, plg. DŽ tamprus „1. stangrus, elastingas“. Šiuo motyvuotu pavadinimu įvardijama esminė kelnių ypatybė – tamprumas. Pavadinimą randame 2014 m. išėjusiame AATŽ. A litván származékszó használata javasolt az angol leggings vagy leggings trousers helyett. Ezzel „különböző hosszúságú, rugalmas anyagból készült alsóvagy felső nadrágot neveznek, általában nők és gyermekek viselik, gyakran elasztánnal, és sportolás közben hordják16 A sijonkelnės elnevezést a CORPUS adatbázisa is rögzíti. 17 Ugyanezen képzési modell szerint keletkezett a glaudės szó is, vö. DŽ glaudus „1. közel lévő, közeli”. Ez azonban a tamprės-szel ellentétben nyilvánvalóan nem a fő sajátosságot vette alapul a bugyit megkülönböztető tulajdonságként. Az ilyen esetekről nagyon találóan írt Stasys Keinys nyelvész az 1979-es „A litván terminusok végződéses képzése” című cikkében: „A motiváció világossága, pontossága elősegítheti vagy akadályozhatja, hogy egy terminus meghonosodjon. Íme, a nyelvészek már legalább négy évtizede igyekeznek bevezetni az irodalmi nyelvhasználatba a trusikų helyettesítőjeként a glaudės szót. Ez idő alatt sok új szó szilárdan beépült a nyelvbe, a glaudės azonban továbbra sem honosodik meg, noha rövid és gördülékeny szó. Talán nem éppen a képzés szokatlansága, a motiváció differenciálatlansága okolható ezért?” (Keinys 2005: 105). 172 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Új nadrágnevek tuojant ar laisvalaikiu” (AATŽ 2014: 410)18. Ez a nadrágmegnevezés nemcsak az Új Szavak Adatbázisában szerepel, ahol így határozzák meg: „vékony, rugalmas anyagból készült szűk nadrág, amelyet gyakran hosszú blúz, ruha, szoknya vagy más hosszabb felsőruházat alatt viselnek”. Az obtiažkės (orosz обтяжки) kölcsönszó helyett a Kalbos patarimai (KP L1 2005: 83), valamint J. Pričinauskas Aprangos žodynas (AŽ 2002: 117) című öltözködési szótára is ennek használatát javasolja. Az új szó, a tamprės „szűk női kötött vagy rugalmas anyagból varrt nadrág” jelentésben, a DŽ elektronikus változatában is szerepel19. Az új kölcsönszavak adatbázisában rögzítik a leginsai „lábfej nélküli, testhezálló nadrág” kölcsönszót (más alakok: legginsai, leggings), és a megfelelőit is megadják: blauzdinės, timpės, timpos, tamprės, aptemptukės (NSDB20). Érdekes használati eseteket találunk a www.stilano.lt internetes áruház honlapján: „Leginsai21 és tamprės”, „Választékunkban különböző stílusú és színű leginsai és tamprės találhatók. A női leginsai sokoldalú ruhadarab, amely minden nő ruhatárában nélkülözhetetlen, és nem is csak egynek kell lennie belőlük!”, „Ma már egyre több nő tudja, hogy az interneten vásárolt leginsai és tamprės a modern nők helyes választása”22 és másutt. Az ilyen példák azt mutatják, hogy szerzőjük a kölcsönszót és annak litván megfelelőjét két különböző nadrágtípus megnevezésére szolgáló szavakként értelmezi. Ezért szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a tamprės szó az elsődleges normatív változatnak számít, és a kölcsönszó helyett használatos. Az akadémiai LKŽe-ben ezt a kifogástalanul megalkotott új szót nem találjuk meg. A BŽ címszójegyzékébe bekerült. TIMPOS. Az -os végződésű származék23, vö. timpa „1. „gumiszalag, cső, zsinór“. E vékony, rugalmas anyagból készült testhezálló nadrág megnevezését szinonimaként használják a már tárgyalt tamprės megnevezéssel, vö. AATŽ „timpos ntk. = tamprės“ (AATŽ 2014: 418). G. Irtmonienė és J. Šukis testnevelési és sportági szakemberek számára kiadott Nyelvi tanácsaikban a leginsas helyett javasolják használni, azonban a tamprės szó élvez elsőbbséget. 18 Agnė Gilytė a tamprės fogalmát a következőképpen határozza meg: „szűk, kötött vagy más rugalmas anyagból készült nadrág, amely hasonlít a harisnyanadrághoz, de általában nem átlátszó és nincs lábfejrész nélküle“ (Gilytė 2015: 237). Amint e meghatározásból látható, a stiliszta hangsúlyozza, hogy milyen anyagból készül ez a ruhadarab, valamint azt is, hogy nincs lábfejrészük. 19 Lásd: http://lkiis.lki.lt/dabartinis [megtekintve: 2020-08-18]. 20 Lásd: http://nsdb.sociolingvistika.lt/zodziai.htm?zodis=leginsai&id=33 [megtekintve 2020-04-15]. 21 Itt és a további példákban a szerző kiemelése. 22 Lásd: https://stilano.lt/drabuziai-moterims-leginsai-ir-tampres [megtekintve 2020-07-01]. 23 A szóképzés kutatója, Vincas Urbutis azt írta, hogy „a toldalékképzéssel alkotott főnevek a mai litván nyelvben nem kevésbé gyakoriak, mint az összetett szavak, és sokkal gyakoribbak, mint az előtagokkal alkotottak” (Urbutis 1961: 28). 179Terminologija | 2020 | 27 repuoti. Körülbelül 1995-ben vált népszerűvé. Igaz, nemcsak a rapperek, hanem a rave-elők is viselték őket. Ideális ruhadarab és szimbólum volt annak kifejezésére, hogy ki vagy, a rockereknek, huligánoknak és metálosoknak”52. Ez az új szó az NSDB53-ban is szerepel. Itt az eredeti lenara forma szerepel (azonban nincs megadva, hogy milyen nyelven). Megtalálható Loreta Vaicekauskienė Naujieji lietuvių kalbos svetimžodžiai: kalbos politika ir vartosena című könyvének végén található „Naujųjų svetimžodžių sąvade” című jegyzékben (Vaicekauskienė 2007: 284). A DLKT adatai szerint a lenarai szó más ruhanevek között szerepel Jurgis Kunčinas Blanchisserie, arba Žvėrynas-Užupis (1997) című könyvében. MEGINGSAI. Az új nadrágmegnevezés az angol meggings szóból származik, ez utóbbi pedig feltehetően az angol male „férfi, férfiember” és leggings „leggings, testhez álló nadrág” szavakból alakult ki; vö. még az orosz меггинсы szóval. Tehát ez szintén az angol nyelvben keletkezett kontaminációs szóalakulat, amely kölcsönszóként került a litván nyelvbe. Ezzel a férfiak által viselt testhez álló nadrágot nevezik meg (UD, CED). Ezt az elnevezést ritkán használják. A Google keresőben végzett keresés során olyan esetet találtak, amikor szinonimaként a lehetséges litván megfelelő szerepel: megingsai, vagyis férfi szűk nadrág54. Amint már említettük, az aptemptukės szó nem terjedt el a használatban. Úgy tűnik, a megingsai idegen szó helyett használható lenne a litván eredetű, két szóból álló férfi harisnyanadrág elnevezés, vö. női harisnyanadrág. OBTIAŽKĖS. A nadrág nem normatív elnevezését általában a kötetlen stílusokban használják, vö. or. обтяжки, továbbá vö. or. в обтяжку „szűk, testhezálló, szorosan a testhez simuló (ruházatról)” (RLKŽ 1983: 446). J. Pričinauskas Orosz–litván nyelvű áruszótárában az szerepel, hogy обтяжки – blauzdkelnės, glaustinukės (RLKPŽ 1996: 281). A nyelvi tanácsokban megtaláljuk az obtiaškės rögzített írásváltozatát, amely helyett a tamprės használatát javasolják (KP L1 2005: 83). Ez a kölcsönszó abban különbözik a többitől, hogy az orosz nyelvből származik – az utóbbi időben az új szavakat aktívan az angol nyelvből kölcsönzik. Az új szavak adatbázisában, ahogyan azt már tárgyaltuk, a szűk nadrágokat még nevezhetik tamprėmis, timpomis, aptemptukais és aptemptukėmis is. Mivel az obtiažkės megnevezést nem tudományos szférában használják, terminológiai nominativitásról itt még csak beszélni sem lehet. A ruházati terminológia számára teljesen szükségtelen. 52 Lásd: https://www.facebook.com/xfaktorius/posts/1610624642384624/ [megtekintve: 2020-05-25]. 53 Lásd: http://nsdb.sociolingvistika.lt/zodziai.htm?zodis=lenarai&id=2026 [megtekintve: 2020-04-15]. 54 Lásd: https://www.zmones.lt/video/megingsai-arba-vyriskos-aptemptukes.46046cb9-94ca-11e8-9f90aa000054c883# [megtekintve: 2020-04-04], https://www.15min.lt/gyvenimas/naujiena/mada/keisciausios-mados-idejos-1032-355408 [megtekintve: 2020-04-04]. 180 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Új nadrágnevek ŠALVARAI. Ezt az elnevezést a „derekuknál szűkülő, széles nadrágok, amelyeket Dél-Ázsiában általában kamizzal együtt viselnek” megnevezésére használják a perzsa (Naujažodžių duomenynas). Žodis šalvarai, kaip ir jo variantas šarovarai55, paprastai vartojamas kalbant apie slavų kraštų realijas, kilo iš persų kalbos šalvār „nadrág” szóból. Az Újszó-adatbázisban az angol átírásokként a következők szerepelnek: salwar, shalwar, shalvar; orosz шаровары. A šarovarai változatot nemzetközi szavak szótáraiban is megtaláljuk (TŽŽ 2001: 717; TŽŽ 2007: 1059; TŽŽ 2013: 790). Itt azt írják, hogy a szó a perzsa nyelvből származik, azonban közvetítő nyelveken keresztül jutott el: orosz шаровары < magyar salavári < perzsa šalvār „nadrág“. Az Öltözködési szótárban oroszul az szerepel, hogy a szó a török šalvarból (orosz шалвар) került az orosz nyelvbe, ez utóbbi pedig a perzsa nyelvből56. Ezekben a litván megfelelő, a plačkelnės is szerepel. Az AATŽ-ban nincs meg az új nadrágelnevezés, a szótárban azonban megtaláljuk a plačkelnės terminust, amellyel „a keleti népek, így az ukránok nemzeti viseletének részét képező hosszú, bő, a lábszáron összeráncolt nadrágot” nevezik meg (AATŽ 2014: 318), vagyis lényegében ugyanazt a nadrágot jelölik, csak más elnevezést adnak meg. Tehát a jövevényszót saját eredetű szóval kell helyettesíteni. TREGINGSAI. Az angol nyelvből származó jövevényszó, akárcsak a džegingsai és a megingsai. Az angol treggings szó szintén az angol trousers „nadrág” és leggings „testhezálló nadrág” szavakból létrejött kontaminációs képzés, vö. or. треггинсы. Ezzel – amint már említettük – az Új Szavak Adatbázisában „a rugalmas anyagból készült szűk nadrágot; a testhezálló nadrág és a nadrág kombinációját” nevezik meg. Az Új Szavak Adatbázisának megjegyzései között azt a bejegyzést találjuk, hogy „az idegen szó helyett a VLKK a tampkelnės, timpkelnės litván megfelelőket javasolja; az emigránsok nyelvhasználatában javasolt kelninės („nadrágos”). ÖSSZEFOGLALÁS. A cikknek ebben a részében a más nyelvekből (főként az angolból) kölcsönzött új nadrágneveket tárgyaljuk. Az öltözködési terminusok szótáraiban csak a kaprik és a kiulotok találhatók meg. Amint látható, egyes nadrágnevek kölcsönzésekor a nyelvünk számára szokatlan szóalkotási módot (modellt) is átvesznek – a kontaminációt: džegingsai, megingsai és tregingsai. A litván nyelvben való megjelenésük módja szerint az angolból kölcsönzött szavak, ahol a jeggings, meggings és treggings szavak kontamináció eredményeként jöttek létre55 A VLE-ben ez áll: „šarovãrai (orosz šarovary, magyar salavári < perzsa šalvār – nadrág), plačkelnės – hosszú, bő férfiés női nadrág, amely a bokánál ráncolódik. Elsősorban a keleti országokban (Iránban, Indiában), Ukrajnában, továbbá Oroszországban viselték őket. A sárvárik egyes népek nemzeti viseletének részét képezik” (bővebben lásd: https:// www.vle.lt/Straipsnis/sarovarai-91620 [megtekintve: 2020-04-05]). 56 Lásd: http://modnaya.ru/articles/dictionary/glossary-of-clothing/fc/slovar-216.htm#zag-1645 [megtekintve: tatas. Az ilyen, nem litván eredetű elnevezések használóit láthatólag nem érdekli az elnevezések 2020-04-15]. 181Terminologija | 2020 | 27 megfelelősége és helyessége. A legegyszerűbb utat választják – kölcsönzött terminust kezdenek használni. Figyelemre méltó, hogy más nyelvek is a nem litván eredetű, cigaretės, činai, denimai, kapriai, kiulotai, kulotės, lenarai, šalvarai elnevezések helyett idegen eredetű elnevezéseket használnak. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nem litván elnevezések kölcsönzése elkerülhetetlen. Egészen más kérdés azonban ezek befogadása és használata. VEGYES EREDETŰ ELNEVEZÉSEK TAMPDŽINSIAI. Ez a vegyes eredetű kopulatív összetett szó, vagyis összekapcsoló összetétel57, valószínűleg angolból való fordítás során keletkezett, vö. jeggings < jeans + leggings, és a litván tamprės „sztreccsnadrág” szó, valamint a nemzetközi džinsai szó (angl. jeans „farmeranyag”) összekapcsolásával jött létre. Ez a szó nem szerepel az LKŽe, a DŽ és a BŽ szótárakban. A Naujažodžių duomenynas szerint tampdžinsiaisnek „a farmert utánzó sztreccsnadrágokat” nevezik. Tehát egyetlen szóval két tulajdonságot próbálnak megnevezni – azt, hogy a nadrág egyszerre farmer és sztreccsnadrág. Meg kell jegyezni, hogy a tampdžinsiai terminológiailag kétértelmű elnevezés, mivel másképpen is magyarázható, mégpedig: olyan farmer, amely nyúlik. Így a Naujažodžių duomenynas meghatározása alapján ezeket a nadrágokat a džinsinės tamprės „farmer sztreccsnadrág” fajtaelnevezéssel lehetne nevezni. TIMPDŽINSIAI. A neologizmus tartalmazó adatbázisban a timpdžinsiai meghatározása ugyanaz, mint a tampdžinsiai esetében: „a farmert utánzó leggings“. Ez az elnevezés vegyes eredetű, kopulatív, tévesen motivált. Nyilvánvalóan fordítás során keletkezett, vö. angol jeggings. Csak a timpos nem elsődleges normatív változatából és a nemzetközi džinsai szóból áll. Ez a szó nem található meg az LKŽe, a DŽ és a BŽ szótárakban. ÖSSZEFOGLALÁS. A tampdžinsiai és timpdžinsiai neologizmusok olyan képzések, amelyek vakon utánozzák az angol jeggings kontaminációs képzés összetételét, azaz az angol nyelv kontaminációs képzésének fordításával jöttek létre. Miután alaposan tisztáztuk, miben különböznek a nadrágok, és megtaláltuk nyilvánvaló megkülönböztető jegyüket, a kettő közül az egyiket kellene használni. Bármely szakterminológiában, így az öltözködés terminológiájában is, az egyelemű elnevezés sokkal kényelmesebb a kételeműnél. Ennek azonban pontosnak és motiváltnak kell lennie. Ebben az esetben hiányzik a jelentés pontossága. 57 St. Keinys azt írja, hogy a mellérendelő összetételek „elemei (mindkettő főnévből áll) nem magyarázzák, nem határozzák meg egymást, egyenrangúak” (Keinys 1999: 71). Amint a Nyelvészeti terminusok szótárában olvasható, a kopulatív összetett szó, vagyis a mellérendelő összetett szó „olyan összetett szó, amelynek elemei mind az alapvető önállóság, mind a grammatikai viszony, mind pedig a jelentés tekintetében egyenrangúak” (KTŽ 1990: 196). A Lietuvos akademinėje kalbos gramatikoje megállapítják, hogy a kopulatív összetett főnevek tagjaival megnevezett dolgok „nagyjából egyformán állnak közel az összetett szóval jelölt köztes dologhoz” (LKG 1965: 441). 182 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | Új nadrágelnevezések KÖVETKEZTETÉSEK 1. Idővel a terminusok elavulnak, új terminusok vagy terminusrendszerek jelennek meg. A nyelvhasználat és a ruházati terminológia egy kis szemantikai részéhez – az új nadrágnevekhez – tartozó elnevezések növekvő száma (23 neologizmus), amelyet a Neologizmusok adatbázisa rögzít, azt mutatja, hogy a meglévő és régóta használatos, a ruházati terminológiai szótárakban szereplő nadrágnevek már nem elegendők, az említett elnevezések szemantikai csoportja pedig különböző nyelvi és nyelven kívüli tényezők miatt a ruházati terminológia egyre kevésbé világosan körülhatárolt és elkülönült részévé válik. Így a ruházati terminológia változik, megújul, folyamatosan fejlődik, korszerűbbé válik. 2. A neologizmusok eredetük szempontjából a következő csoportokra oszthatók: 2.1. Litván eredetű elnevezések (39%): aptemptukai, aptemptukės, glaudinės, kelninės, sijonkelnės, tampkelnės, tamprės, timpos, tįskelnės, amelyek a litván nyelvben használatos szó mintájára keletkeznek, vagy új jelentésben használatosak; 2.2. Nem litván eredetű elnevezések (52%): cigaretės, činai, denimai, džegingsai, kapriai, kiulotai, kulotės, lenarai, megingsai, obtiažkės, šalvarai, tregingsai; 2.3. Vegyes eredetű elnevezések (9%): tampdžinsiai, timpdžinsiai, amelyek nyelvünkben fordítás révén jöttek létre. 3. Ugyanazt a dolgot nem egyféleképpen nevezik meg: az angol leggings helyett az aptemptukai, aptemptukės, obtiažkės, tamprės, timpos elnevezéseket használják; az angol treggings helyett – kelninės, tampkelnės, tregingsai; az angol culottes helyett – kiulotai, kulotės és sijonkelnės, az angol jeggings helyett pedig – džegingsai, tampdžinsiai, timpdžinsiai. Valószínűleg ez öntudatlanul történik, az angol nyelvű öltözködési terminológia hatására. A nyelvi érintkezések következtében kialakult elnevezéseknek ez a többlete nemcsak a terminológia tökéletlenségét mutatja, hanem a rendezésére irányuló kísérletet is. 4. Glaudinės, kapriai, kiulotai, sijonkelnės, tamprės – a VLKK által jóváhagyott öltözködési terminusok, amelyek az Új Szavak Adatbázisában vannak rögzítve. Aptemptukai, aptemptukės, kelninės, tampdžinsiai, timpdžinsiai, tįskelnės stb. – a cikkben tárgyalt új nadrágelnevezések azt mutatják, hogy a társadalom kreatív, és szükség esetén a litván nyelv lehetőségeit felhasználva új ruhaneveket tud alkotni. A nadrágelnevezések alrendszerére azonban ugyanazok a szabványosítási és rendezési követelmények érvényesek – az elnevezésnek rendszerszerűnek, célszerűen használtnak, helyesnek, logikusnak, esztétikusnak és egyértelműnek kell lennie. 183Terminologija | 2020 | 27 FORRÁSOK AATŽ – Stanislovas Algimantas Ratautas, Eugenija Strazdienė, Ada Gulbinienė. A ruházati terminusok értelmező szótára: több mint 6000 terminus litván, angol, német, francia és orosz nyelven, Kaunas: Technologija. ALLAKŽ – Bronius Piesarskas, Bronius Svecevičius. Angol–litván, litván–angol szótár, Vilnius: „Žodynas“, 2001. Anglonas – Bronislovas Piesarskas. Angol–litván számítógépes szótár, Vilnius: Fotonija, 2005. ATTŽ – Ričardas Čiužas, Jurgis Katunskis, Angelė Kaulakienė és mtsai. Értelmező textilipari szakkifejezés-szótár: német, angol, francia és orosz nyelvi megfelelőkkel, Kaunas: Technologija, 2001. AŽ – Juozas Pričinauskas. Litván–angol–német–francia–orosz öltözködési szótár, Vilnius: Apyaušris, 2002 [megtekintve 2020 áprilisában]. BŽ – A standard litván nyelv szótára (készülőben), szerkesztőbizottság: D. Liutkevičienė (főszerkesztő), G. Naktinienė, R. Petrokienė, D. Svetikienė, K. Vosylytė, J. Zabarskaitė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt/ [megtekintve 2020 áprilisa–novembere között]. BŽ címszójegyzéke – A standard litván nyelv szótárának címszójegyzéke. Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt/ antrastynas/?pg=c [megtekintve 2020 áprilisában]. CED – Collins English Dictionary. Online hozzáférés: https://www.collinsdictionary.com/ [megtekintve: 2020-04-03]. COED – Concise Oxford English Dictionary: Luxury Edition. 12 Edition, ed. Angus Stevenson, Maurice Waite, Oxford: Oxford University Press, 2011. Elérhető az interneten: https://books.google.lt/books?id=sYSc AQAAQBAJ&printsec=frontcover&hl=lt&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false. CORPUS – Morfológiailag annotált korpusz, Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem. Online hozzáférés: http://corpus.vdu.lt/lt/. DFH – The Dictionary of Fashion History, szerk. V. Cumming et cetera, Oxford, New York, 2010. Online hozzáférés: books.google.lt/books?id=e3evAwAAQBAJ&lpg=PP1&hl=lt&pg=PP1#v=onepage&q&f=false. DLKT – A jelenlegi litván nyelv korpusza, Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem. Online hozzáférés: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/search.all [megtekintve: 2020. április]. DŽ – A jelenlegi litván nyelv szótára, főszerk. St. Keinys, 7. jav. és kiegészítve. kiadás, elektronikus változat, Vilnius: Lietván Nyelvi Intézet, 2015 (frissített változat, 2017). Online hozzáférés: http://lkiis.lki.lt/dabartinis [megtekintve 2020. áprilisában]. ECF – A ruházat és divat enciklopédiája 1, Farmington Hills [Mich.]: Charles Scribner‘s Sons, 2005. KTŽ – Nyelvészeti terminológiai szótár, szerk. K. Gaivenis, St. Keinys, szerk. K. Morkūnas, Kaunas: Šviesa, 1990. LKE – A litván nyelv enciklopédiája, szerk. K. Morkūnas, szerk. V. Ambrazas, 2., javított és kiegészített kiadás, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2008. LKEŽ – A litván nyelv etimológiai szótárának adatbázisa, Vilnius: Vilniusi Egyetem. Online elérhető: https://etimologija.baltnexus.lt/ [letöltve: 2020-04-01]. LKG – A litván nyelv grammatikája 1, szerzők: A. Laigonaitė, V. Mažiulis, K. Ulvydas, V. Urbutis, V. Vaitkevičiūtė, A. Valeckienė, főszerk. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis, 1965. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (IXX, 1941–2002), elektroninis variantas, főszerkesztő. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Elérhető az interneten: http://www.lkz.lt/ [megtekintve: 2020. április]. M – Divat. Az ősidőktől napjainkig, Vilnius: Alma littera, 2015. ND – A litván nyelv új szavainak adatbázisa. 2011 óta folyamatosan bővülő internetes kézikönyv, összeállította és felelős szerkesztője R. Miliūnaitė, A. Aleksaitė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Online hozzáférés: http://naujazodziai.lki.lt [megtekintve 2020 áprilisában]. NSDB – Az új jövevényszavak adatbázisa. Online elérhető: http://nsdb.sociolingvistika.lt/?lid=1 [megtekintve 2020 áprilisában. ]. STŽ – Stanislovas Stonkus. Sportterminológiai szótár, 2., jav. és kiegészített kiadás, Kaunas: Litván Testnevelési Akadémia. TCO – Орленко Любовь Васильевна. A ruházati terminológiai szótár, Moszkva: Legprombitizdat, 1996. Online hozzáférés: http://modnaya.ru/articles/dictionary/glossary-of-clothing/index.htm. TŽŽ – Idegen szavak szótára, felelős szerk. V. Kvietkauskas, Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija, 1985. TŽŽ – Idegen szavak szótára, szerk. A. Kinderys, Vilnius: Alma littera, 2001. TŽŽ – Valerija Vaitkevičiūtė. Idegen szavak szótára, 4. jav. kiad. ✅ lehet rövidíteni? TŽŽ – Valerija Vaitkevičiūtė. Idegen szavak szótára, 4. jav. kiad. ✨ alternatíva: Idegen szavak szótára, 4. átdolgozott 2007. kiadás. 📝 melyik legyen? TŽŽ – Valerija Vaitkevičiūtė. Idegen szavak szótára, 4. jav. kiad. ajánlott változat. 👌 következő lépés: folytassuk? 🤔 véleményed? TŽŽ – Valerija Vaitkevičiūtė. Idegen szavak szótára, 4. jav. kiad. ℹ️ Megjegyzés: az eredeti szöveget változtatás nélkül fordítottam. 🚀 Készen állok a következő tételre! 🎯 Minden rendben? 😄 TŽŽ – Valerija Vaitkevičiūtė. Idegen szavak szótára, 4. jav. kiad. 📚 Forrás: Valerija Vaitkevičiūtė. 🔍 Szeretnéd, hogy részletesebben kifejtsem? 💡 és kiegészítve. kiadás, Vilnius: Žodynas, TŽŽ – A nemzetközi szavak szótára, Vilnius: Alma littera, 2013. UD – Urban Dictionary. Elérhető az interneten: https://www.urbandictionary.com [megtekintve: 2020-04-03]. 184 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė | A nadrág új elnevezései LITERATŪRA Aleksaitė Agnė 2018: Ypatybių pavadinimai Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne. – Bendrinė kalba 91, 1–27. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/91/Aleksaite_BK_91_straipsnis_apie_pavadinimus.pdf. Aleksaitė Agnė 2019: Emocinė-ekspresinė leksika Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne – naujadarų radimosi aplinkybės ir darybos būdai. – Bendrinė kalba 92, 1–27. Prieiga internete: http://journals.lki.lt/ bend rinekalba/article/view/369. Gaivenis Kazimieras 2014: Rinktiniai raštai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Gilytė Agnė 2015: Spintologija: Teen, Vilnius: Alma littera. Girčienė Jurgita 2011: Naujažodžiai su dėmeniu (-)tinkl-. – Kalbos kultūra 84, 165–177. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/84/Girciene_KK_84_straipsnis.pdf. Gricius Algirdas 2017: Idealiai tinkantis kostiumas: praktiškas stilius moderniam vyrui, Vilnius: Obuolys. Guzevičiūtė Rūta 2002: Drabužių kelionės. Kelnės. – Liaudies kultūra 2 (83). Prieiga internete: https://etalpykla.lituanistikadb.lt/object/LT-LDB-0001:J.04~2002~1367156169386/J.04~2002~1367156169386.pdf. Irtmonienė Genovaitė, Šukys Jonas 2000: Kalbos patarimai kūno kultūros ir sporto specialistams, Kaunas: Lietuvos kūno kultūros akademija. Jakaitienė Evalda 2010: Leksikologija, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Keinys Stasys 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Keinys Stasys 2005: Dabartinė lietuvių terminologija, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. KK – Klausimų kraitelė. – Gimtoji kalba 8, 1937, 137–138. Prieiga internete: https://www.epaveldas.lt/ object/recordDescription/LNB/C1B0004135373 [žiūrėta 2020-04-03]. Kopaliński Władysław 2001: Žodynas: XX amžiaus įvykiai, sąvokos ir mitai, Vilnius: Algarvė. KP L1 – Kalbos patarimai 4: kn. Leksika 1: skolinių vartojimas (L1), sud. D. Mikulėnienė, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2005. KP L1 – Kalbos patarimai 4: kn. Leksika 1: skolinių vartojimas (L1), sud. D. Mikulėnienė, A. Dilytė, antras pataisyt. ir papildyt. leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2013. Kvašytė Regina 2005: Mokomasis terminologijos žodynėlis, Šiauliai: VšĮ Šiaulių universiteto leidykla. LKE: Lietuvių kalbos enciklopedija, par. K. Morkūnas, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1999. Miliūnaitė Rita 2012a: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. – Gimtoji kalba 6, 3–11. Miliūnaitė Rita 2012b: Kalbos vartotojai ir naujadarų kūryba. – Gimtoji kalba 9, 3–14. Miliūnaitė Rita 2014: Naujieji kontaminaciniai dariniai lietuvių kalboje. – Acta Linguistica Lithuanica 71, 264–264. Miliūnaitė Rita 2015: Naujažodžių atranka ir pateikimas Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne. – Leksikografija ir leksikologija 5, 161–184. Miliūnaitė Rita 2018: Naujažodžių pateikimas ir paieškos galimybės Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne. – Bendrinė kalba 91, 1–21. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/91/Miliunaite_BK_91_straipsnis.pdf. Murmulaitytė Daiva 2016a: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas ir naujadarų tyrimų perspektyvos. – Bendrinė kalba 89, 1–27. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/Straipsniai/89/Murmulaityte_ BK_89_straipsnis.pdf. Murmulaitytė Daiva 2016b: Naujažodžių duomenyno leksika pakeliui į Bendrinės lietuvių kalbos žodyną. – Acta Linguistica Lithuanica 75, 68–88. Murmulaitytė Daiva 2018: Kontaminacija ir lietuvių kalbos naujadara. – Kalba ir kontekstai 8 (1), 60–70. Prieiga internete: https://vb.lki.lt/object/elaba:34056630/index.html [žiūrėta 2020-04-14]. Pikčilingis Juozas 1975: Lietuvių kalbos stilistika 2, Vilnius: Mokslas. RLKPŽ – Juozas Pričinauskas. Rusų–lietuvių kalbų prekių žodynas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1996. RLKŽ – Chackelis Lemchenas. Rusų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius: Valstybinė enciklopedijų, žodynų ir mokslo literatūros leidykla, 1949. RLKŽ – Rusų–lietuvių kalbų žodynas 2, sud. Ch. Lemchenas, Vilnius: Mokslas, 1983. RLKŽ – Rusų–lietuvių kalbų žodynas 3, sud. J. Kardelytė, J. Macaitis, A. Mankevičienė, Vilnius: Mokslas, 1984. Sabaliauskaitė Danutė 1996: Lietuvių kalbos kelnių pavadinimai. – Lietuvių kalbotyros klausimai 36, 167–178. Sabaliauskas Algirdas 1990: Lietuvių kalbos leksika, Vilnius: Mokslas. 185Terminologija | 2020 | 27 TT – Kazimieras Gaivenis, Angelė Kaulakienė, Stasys Keinys, Jonas Klimavičius. Terminologijos taisymai, Vilnius: Mokslas, 1992. Urbutis Vincas 1961: Dabartinės lietuvių kalbos galūnių darybos daiktavardžiai. – Kalbotyra 3, 27–60. Prieiga internete: https://baltnexus.lt/uploads/publikacijos/Kalbotyra/Kalbotyra%20III/Kalb_03_05_Urbutis.pdf Urbutis Vincas 2009: Žodžių darybos teorija. 2-asis leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Vaicekauskienė Loreta 2007: Naujieji lietuvių kalbos svetimžodžiai: kalbos politika ir vartosena, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. VLKK – Valstybinė lietuvių kalbos komisija. Prieiga internete: www.vlkk.lt. VLEe – Visuotinė lietuvių enciklopedija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras, 2001–2020. Prieiga internete: www.vle.lt. A NADRÁG ÚJ ELNEVEZÉSEI Összefoglalás A tanulmány a ruházati kifejezések egy kis szemantikai csoportjával – a nadrág 23 új megnevezésével – foglalkozik. A kutatási anyag a Litván neologizmusok adatbázisából (a továbbiakban: Neologizmusok adatbázisa) származik. A tanulmány célja a nadrág új megnevezéseinek eredetét és szemantikáját megvitatni a fenti forrás anyaga alapján. Megállapítást nyert, hogy a neologizmusok adatbázisában a külföldi eredetű elnevezések vannak túlsúlyban, amelyek aránya eléri az 52 százalékot (cigaretės, činai, denimai, džegingsai, kapriai, kiulotai, kulotės, lenarai, megingsai, obtiažkės, šalvarai, tregingsai). A litván eredetű megnevezések aránya kisebb; 39 százalékot tesznek ki (aptemptukai, aptemptukės, glaudinės, kelninės, sijonkelnės, tampkelnės, tamprės, timpos, tįskelnės). A vegyes eredetű elnevezések a legritkábbak, mivel 9 százalékot tesznek ki (tampdžinsiai, timpdžinsiai). Megjegyzendő, hogy ugyanazon dolog megnevezésére különböző eredetű szavakat használnak: az angol leggings helyett az aptemptukai, aptemptukės, obtiažkės, tamprės, timpos elnevezéseket használják; az angol treggings helyett a kelninės, tampkelnės, tregingsai elnevezéseket használják; Az angol culottes elnevezése litvánul kiulotai, kulotės és sijonkelnės, míg a jeggings angol terminust a litvánban a džegingsai, tampdžinsiai, timpdžinsiai elnevezések helyettesítik. Ez a folyamat nagy valószínűséggel öntudatlanul, az angol terminológia hatására megy végbe. A nyelvi érintkezésekből eredő megnevezéstöbblet nemcsak a terminológia tökéletlenségét mutatja, hanem a rendszerezésére irányuló kísérletet is. A nadrág új terminusainak megjelenése azt mutatja, hogy a régi idők óta használt és a ruházati kifejezések szótáraiban meghonosodott nadrágmegnevezések már nem elegendőek. Különböző nyelvi és nyelven kívüli tényezők eredményeként a nadrágok megnevezéseinek szemantikai csoportja a ruházati terminológia egyre kevésbé egyértelműen meghatározott és elkülönülő részévé válik. Beérkezett 2020-06-12 Aušra Rimkutė-Ganusauskienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail [email protected]