XIX a. pab. – XX pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu „liga“ ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis

Palmira Zemlevičiūtė140 XIX. sz. vége – XX. sz. eleje két szóból álló összetett pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis megnevezések a doi.org/10.35321/term29-08 címmel XIX. sz. vége – XX. sz. eleje két szóból álló összetett megnevezések a liga ’betegség’ fő elemmel és főnévi genitivusszal kifejezett függő elemekkel priklausomaisiais dėmenimis PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet ORCID id: https://orcid.org/0000-0002-8679-3253 ANNOTÁCIÓ A tanulmány a XIX. század végi – XX. század eleji népszerűsítő orvosi és egészségügyi szövegekben (könyvekben, füzetekben, újságés kalendáriumcikkekben) használt, liga ’betegség’ fő elemből és főnévi genitivusszal kifejezett függő elemekből álló két szóból álló összetett megnevezéseket vizsgálja. A tanulmány feltárja, hogy a függő elemek milyen dologgal való kapcsolat alapján nevezik meg a klinikai fogalmak jegyeit; elkülöníti e megnevezések szerkezeti modelljeit és kifejezéstípusait; meghatározza a liga ’betegség’ fő elem különböző kifejezési formáival rendelkező megnevezések jelentésbeli különbségeit; valamint felveti a liga ’betegség’ fő elem szükségességének vagy szükségtelenségének kérdését. A függő tagok által megnevezett klinikai fogalmi jegyek leggyakrabban a szervvel, a betegséggel és a betegség tünetével való kapcsolat alapján határozhatók meg. Az elnevezések uralkodó szerkezeti modellje – NGen ← N, kifejezési típusai – DKilm ← DLiga, DKilm ← DLigos. Az egyes számú liga tagot tartalmazó elnevezések egyedi klinikai fogalmakat neveznek meg; ezeket az elnevezéseket akkor is használják, amikor: nem egy konkrét betegségre gondolnak, fel kívánják hívni az olvasó figyelmét, el akarják kerülni ugyanazon elnevezés ismétlését, a szövegkörnyezet lehetővé teszi az egyszerű elnevezés összetett elnevezéssel való helyettesítését, illetve más esetekben. A többes számú ligos tagot tartalmazó elnevezések gyűjtőfogalmakat neveznek meg (általában betegségcsoportokat). Akkoriban számos emberi betegségnek nem volt pontos elnevezése, ezért a szövegek szerzői nem ritkán a liga tagot tartalmazó, pontosító jellegű összetett elnevezésekkel boldogultak. Az ilyen elnevezések elterjedésére a köznyelv is hatással lehetett. Nem ritkán a liga fő tagot egyes számú birtokos esettel kifejező elnevezések jelentésterhe a függő tagra hárul, amely önmagában pontosan megnevezi a klinikai fogalmat, és a szövegekben önálló terminusként használatos, míg a liga fő tag redundáns. Az ugyanazt a fogalmat megnevező összetett és egyszerű elnevezéspárok vegyes, közös tőből származó, kontextuális szinonimákként, illetve az elnevezések rövid és hosszú változataiként értelmezhetők. 141Terminologija | 2022 | 29 ESMINIAI ŽODŽIAI: medicina, dvižodis sudėtinis pavadinimas, terminas, pagrindinis tag, függő tag, főnévi birtokos eset, szinonima. ABSZTRAKT A tanulmány a liga („betegség, kór, nyavalya”) főkomponenst és genitivusban álló főnevekkel kifejezett alárendelt komponenseket tartalmazó, két szóból álló összetett elnevezésekkel foglalkozik a gyógyászat és az egészségmegőrzés népszerűsítéséről szóló, a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó szövegekben (könyvekben, füzetekben, újságés kalendáriumcikkekben). Kísérletet which subordinate components naming the qualities of clinical concepts are associated, identify the structural models and types of expression of those names, tesznek az alapul szolgáló tárgy meghatározására, a liga főkomponenst tartalmazó elnevezések különböző kifejezési formái közötti szemantikai különbségek meghatározására, valamint felvetik a liga főkomponensként való (ir)relevanciájának kérdését. A klinikai fogalmak attribútumait megnevező alárendelt komponensek általában egy szervvel, egy betegséggel vagy egy betegség valamely tulajdonságával való asszociáción alapulnak. Az elnevezések leggyakoribb strukturális modellje az NGen ← N, kifejezésének legelterjedtebb típusai pedig a DKilm ← DLiga és a DKilm ← DLigos. Azok az elnevezések, amelyek komponensként a liga szót egyes számban tartalmazzák, szintén egyedi klinikai fogalmakat jelölnek; emellett az elnevezéseket nem specifikus betegségekre való utalásként, az olvasó figyelmének felkeltése céljából, ugyanazon elnevezés ismétlésének elkerülésére használják olyan esetekben, amikor a szövegkörnyezet lehetővé teszi az egyszerű és az összetett elnevezések felcserélhető használatát, és így tovább. Azok az elnevezések, amelyek a liga szót többes számban tartalmazzák, kollektív fogalmakat jelölnek (rendszerint betegségek csoportjait). Számos emberi betegségnek akkoriban még nem volt specifikus elnevezése, ezért a szövegek szerzői gyakran megelégedtek a liga komponenst tartalmazó, összetett leíró elnevezésekkel. Az ilyen nevek elterjedését elősegíthette az élő nyelv. A liga egyes számú birtokos esetű alakját fő komponensként tartalmazó nevek szemantikai terhét meglehetősen gyakran az alárendelt komponens hordozza, amely önmagában is meglehetősen pontosan írja le a klinikai fogalmat, és a szövegekben egyszerű terminusként használatos, így a liga fő komponens feleslegessé válik. Az ugyanazt a fogalmat jelölő összetett és egyszerű nevek ilyen párjai vegyes, azonos tövű, kontextuális szinonimákként, illetve ugyanazon név rövid és hosszú változataiként értelmezhetők. KULCSSZAVAK: orvostudomány, kétszavas összetett név, terminus, fejkomponens, függő komponens, birtokos esetű főnév, szinonima. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A tanulmány a XIX. század végi – XX. század eleji, liga főtagot és főnévi birtokossal kifejezett függő tagokat tartalmazó kétszavas1 összetett megnevezéseket vizsgálja. 1 Kétkomponensűeknek is nevezték őket (Gaivenis 2014 [1975]: 65; Прохорова 1996: 58), kéttagúaknak (Drukteinis 2011: 239). Palmira Zemlevičiūtė142 A XIX. század végi – XX. század eleji, 2 tagokat pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis tartalmazó kétszavas összetett megnevezések. A megnevezéseket a XIX. század végi – XX. század eleji, nagyobb terjedelmű (könyvek, könyvecskék) és straipsnių) apimties spaudinių, kuriuose rašyta įvairiais medicinos ir sveikatos klausimais. Bene pagrindinė tų publikacijų tema buvo žmonių ligos, kisebb terjedelmű (újságok és kalendáriumok) ismeretterjesztő kiadványokból gyűjtötték össze; ezek a betegségek jeleivel és kezelésével foglalkoztak, ezért érthető, hogy számos különböző betegségnevet tartalmaztak. Abban az időben azonban még számos betegségnek nem volt pontos megnevezése, ezért a szóban forgó nyomtatványok szerzői (többségük orvos volt, bár a nevezett kérdésekről más foglalkozásúak képviselői is írtak) bőségesen használtak olyan szókapcsolatokat, amelyek fő tagja az egyszerű liga terminus volt, mintegy terminusi státust biztosítva ezáltal az ilyen megnevezéseknek. Mindazonáltal megfigyelhető, hogy gyakran ezekben az esetekben a teljes szemantikai teher nem a fő tagra, hanem éppen a függő tagra hárul, amely jelöli a fogalmat, például: isterijos liga, raupų liga, skarlatinos liga, vö. a mai terminusokkal: isterija (lat. hysteria ME I 366), raupai (lat. variola vera ME II 213), skarlatina (lat. scarlatina ME II 271), tehát amint azt a következő fejezetben látni fogjuk, önmagában is terminusként – betegségnévként – szerepelhet. A vizsgálati anyagot 206 megnevezés alkotja, a variánsokat3 kivéve, például: smagenų liga /4 smegenų liga, krutinės ligos / Krutines Ligos / krutinies ligos / Krutinês Ligas, choleros liga / koleros liga, motės liga / motēs liga, odos liga / uodos liga, sausgilos liga / sausgėlos liga, skarlatinos liga / škarlatinos liga, širdies liga / liga širdies, nervų ligos / ligos nervų. A tanulmány célja a liga ’betegség’ fő tagot, valamint főnévi birtokos esetben kifejezett függő tagokat tartalmazó kéttagú összetett megnevezések szemantikai és strukturális leírása. E célból a következő feladatokat tűzzük ki: 1) annak feltárása, hogy a függő tagok milyen dologgal való kapcsolat alapján nevezik meg a klinikai fogalmak jellemzőit, 2) e megnevezések strukturális modelljeinek és kifejezéstípusainak elkülönítése, 3) a liga fő tag különböző kifejezési formáit tartalmazó megnevezések jelentésbeli különbségeinek meghatározása, 4) a liga fő tag szükségességének (vagy szükségtelenségének) tisztázása. Elsősorban az analitikus-leíró, továbbá a szemantikai és strukturális elemzés, az értelmezés, valamint a számítás módszereit alkalmazzuk. 2 A XIX. század végi – XX. század eleji, liga fő tagot, valamint melléknévvel és igenévvel kifejezett függő tagokat tartalmazó kéttagú összetett megnevezésekről lásd : Zemlevičiūtė 2020: 233–257; 2021: 239–255. 3 Ide tartoznak ugyanazon megnevezés helyesírási eltérései, valamint az inverz megnevezések, vagyis a tagok fordított sorrendjét mutató megnevezések. 4 A tanulmányban a variánsokat ferde vonallal különítjük el. 143Terminológia | 2022 | 29 DVIŽODŽIŲ SUDĖTINIŲ PAVADINIMŲ SU PAGRINDINIU DĖMENIU LIGA, KURIŲ PRIKLAUSOMIEJI DĖMENYS REIŠKIAMI DAIKTAVARDŽIO KILMININKU, SEMANTINĖS GRUPĖS A szintaktikai szemantika szempontjából a kétszavas összetett elnevezésre attribútív szerkezetként tekintenek. Amikor egy ilyen szerkezet „függő tagja főnév, a szerkezet tagjai között kialakuló szemantikai viszony megváltoztatja a főnév (a függő tag) természetét. Ebben az esetben a tárgy valódi jelentését elnyomja az attribútív jelentés.” Az ilyen szerkezetek alaptagját egy külső tárgy, annak tulajdonságai segítségével jellemzik, más szóval a tárgyat közvetve jellemzik (Bunevičiūtė 1998: 33). A vizsgált elnevezések az attribútív szerkezetek5 egyik altípusába – a leíró (jellemző) szerkezetek közé – sorolhatók. Ezen elnevezések alaptagjával megnevezett dolgot a köklausomuoju dėmeniu (juo ypač dažnai eina daiktavardžių kilmininkas) netiesiogiai pagal įvairius santykius (žr.: Bunevičiūtė 1998: 34; Labutis 2002: 90–91). A szóban forgó elnevezések alaptagjaként a liga ’betegség’ absztrakt főnév áll, a függő tagokat pedig a főnevek egyes vagy többes számú genitivusa fejezi ki. Ezt a főtagot különböző szempontok szerint jellemzi6. Ezt figyelembe véve, annak alapján, hogy a függő tagokkal való kapcsolatuk milyen dologhoz kötődik, a klinikai fogalmak jegyeit megnevező elnevezések a következő szemantikai csoportokra oszthatók7: • elnevezések a függő tag szervvel való kapcsolata alapján8: az emésztőrendszer: burnos ligos DMKNY, NG, Šlt, U / burnôs ligos LKT / ligos burnôs K, dantų ligos LK, NG, Šlt, VŽ, gomurio liga Svk / gomurio ligos Svk, ŽL, jaknų liga VL / jaknų ligos NG, U / ligos jaknų V, kepenų liga Svk, ŽL / kepenun liga IM / kepenû Liga NotGyd / kepenû ligos K, LKT / kepenų ligos KU, SK, Svk, TS, V, Vlt, VŽ / Kepenû ligos LKAT / ligos kepenų SK, ZGL, liežuvio liga MTV / lieuvio ligos V, liga vėderėlio9 SK, 5 Dalija Tekorienė tokių žodžių junginių pagrindinį dėmenį vadina terminu argumentas, o priklausomąjį – temines grupes (Gaivenis 2014 [1975]: 70). predikatas (Tekorienė 1982: 137–138). 6 Pasak Kazimiero Gaivenio, net ir tą patį pagrindinį dėmenį turintys sudėtiniai terminai gali sudaryti kelias 7 Ezeket gyakoriság szerint adják meg. 8 A főnév genitívuszával jelölik, hogy a betegség mely szervet érinti (lásd Gaivenis 2014 [1964]: 26). 9 Vėderėlis „gyomor“. Palmira Zemlevičiūtė144 XIX. század vége – XX. század eleje: kétszavas pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis összetett elnevezések su ligôs stemplês LKAT, łupu ligos KUkKW / lupų ligos pilvo liga SK, Svk / pilvo ligos A, NG, U / pilvo ligas A, DMKNY, SK, Svk, TS, Vad / ligos piłwa ZGL / pilvos ligos Vad, pilvuko ligos GRM, ryklės ligos TSp, pilvelio10 ligos UK, Svk / ligos ryklės LytL, LL, VŽ, skilvio liga Gdt, NK, SK, Svk / Skilwjo Liga NotGyd / skilvio ligos NK, Svk, SŽK, U, UKT, VŽ / ligos skilvio U, skrandžio ligos NG, Šlt, Tuliês Liga NotGyd / tulžies ligos Vlt, vidurių liga Ch, U, ŪKT, VŽ / vidurių ligos MG, RP, Svk, SŽK, Šlt, U, V, Vad, Vlt, VŽ, žarnų liga NG / liga žarnų Gdt, LytL, NG / žarnų ligos NG, NK, RP, Svk, U, VŽ, a nemi szervek rendszere: gimdos liga V / gimdos ligos PM, V / ligos gimdos V, gimtinės11 ligos Svk, gumbo liga Svk / gumbo12 ligos Svk, ŽL / ligos gumbo VL, ligos kapšiuko13 SK, ligos ovariumo VL, motės14 ligos SŽL / motēs ligos SŽL, az érzékszervek rendszere: akių liga Art, Gdt, NG, LytL, LKV, MTV, NG, NK, Ps, Svk, SŽK, Šlt, U, UA, VŽ, Ž / akių ligos Art, ATL, Dž, Gdt, KukKW, LytL, LKV, LT, NG, NK, Svk, Šlt, TS, U, UA, VL, VŽ, ŽL, lėlikės15 ligos ATL, LT, ausų liga Svk / ausų ligos Dž, KUkKW, LytL, LKV, NG, Svk, SŽK, VŽ / ausių ligos TS, VŽ, nosies liga Svk / nosies ligos Gdt, KUkKW, LKV, NG, SK, Svk, Šlt, TS, UA, VŽ, ŽL / ligos nosies KUkKW, LytL, LL, VŽ, az általános testborítás: kailio16 liga SK, nagų ligos Svk, SŽK, U, odos liga DžA, SK, Svk, ŽL / liga odos SK / odos ligos Hyg, LKV, NG, Ps, SK, Svk, ŠLL, Šlt, UkKV, Vlt, VŽ, Ž / ligos odos SK / uodos liga SŽK / Ůdôs Liga NotGyd / uodos ligos SŽK, VL / Ůdos Ligos NotGyd / ligos uodos LB, Plaukû Liga NotGyd / Liga plaukų SK / plaukų ligos Svk, VŽ, Ž, az idegrendszer: dirksnių17 liga Art, SK / ligos dirksnių A, nervų liga DMKNY, NG, Svk, SŽK, Vlt / nervų ligos Gdt, LytL, NG, Svk, SŽK, TS, VL, Vlt, VŽ, ŽL / ligos nervų VL, smagenų liga Svk, ŽL / smegenų liga 10 Pilvelis „gyomor“. 11 Szülőföld „méh“. 12 Dudor „méh“. 13 A férfi nemi szerve (lat. scrotum). 14 Motė 6. anat. „méh“ LKŽe. 15 Lėlikė 2. anat. „a szem pupillája (pupilla)“ LKŽe. 16 Bőr „bőr“, lásd: „[A kopaszság] lehet születéstől fogva, de akkor csak részleges, vagy szintén valamilyen bőrbetegség következtében alakul ki“ SK 1905 42. 17 Dirksnis „ideg“. 145Terminologija | 2022 | 29 Svk / smagenų ligos Art, ATL, Gdt, LytL, LT, Svk, TSp, VŽ, ŽL / ligos smagenų TS / smegenų ligos SŽK, légzőszervrendszer: torokbetegség Svk / torokbetegségek Dž, LKV, NG, SŽK, Šlt, Vad, VŽ / gierkles ligas ZGL / ligos gerklês K / ligos gerklės LytL, LL, VŽ, tüdőbetegség Art, DMKNY, Dž, JMŠKNY, Svk, SŽK, Šlt, U, VŽ / liga plaučių DMKNY, KUkKW / tüdőbetegségek Art, DMKNY, Dž, ligos płaucziu DžPK, Gdt, KU, NG, SK, Svk, SŽK, Šlt, VŽ, ŽL / ligôs plauciû LKAT / ZGL / ligos plaučių U, V, šalinių18 ligos Svk, szívés érrendszer: artériabetegségek TS, érbetegségek Svk, ŽL, Pryßirdiês Ligos Brangw, szívbetegség AVKV, SK, Svk, Šlt, ŽL / liga širdies SK / szívbetegségek Art, DMKNY, Gdt, MG, NG, SK, Svk, SŽK, Šlt, UKT, Vlt, VŽ, ŽL / ligos szirdies ZGL, csontrendszer: csontbetegségek Dž, SŽK, VŽ, keresztcsontbetegségek NG, gerincbetegségek LKAT, farokcsont-betegség VL, húgyúti rendszer: vesebetegség PNA / Ingſtû Liga NotGyd / vesebetegségek RP, inkſtû liga TKK / vesebetegség Hyg, SK, Svk / liga inkstų SK / inkstu ligos DMKNY, SK, TS, Vlt, VŽ / ligos inkstų SK / ingſtû ligos K, LKAT, hólyagbetegségek G / puslės ligos DMKNY, G / ligos puslės SK, ízületek: ízületi betegségek SŽK, U / ízületi betegségek Dž / sųnarių liga Svk, keringési és immunrendszer: Blunês Ligà LPr / lépbetegségek KU / lépbetegségek VŽ / Bluʒnes Ligos LPr, vérbetegségek SK, SŽK, nyirokrendszer: állkapocs alatti mirigy betegsége19 ŽD; • az alárendelt tag és a betegség közötti kapcsolat alapján alkotott elnevezések: diftéria betegsége KLL, U, tüdővész betegsége DžLA, LUK, Svk, ŠLL, U, Vlt, ŽD, ekcémabetegség Svk, részegeskedés betegsége ŽLA, influenza betegsége TS, hipochondria betegsége Svk, hisztéria betegsége Svk, jadra-betegség SŽL, kałtuna liga ZGL / liga kałtuna ZGL, kaltuna ligas ZGL / ligos kałtunu ZGL, karbunkulus betegsége ŠLL, Kolerôs Liga KK, kruppbetegség ŪKNY, ligos raupu ZGL, ligos szkrofułu ZGL, pestis betegsége Svk, ŠLL, neuraszténia betegsége Svk, neuraszténia betegségei Svk, rühbetegség Svk, nuomaro liga G, nuomariaus liga Svk, nuomirulio liga Svk, ramatos ligos VŽ, himlőbetegség KLL, NG, Tsp, rühesség betegsége Svk, Ž / Raupliû Liga KK, orbáncbetegség Art, BK, Kropjû20 Liga KK, Svk, sausgilos21 ligos Šlt, sausligos ligos VŽ, szifiliszbetegség Art, Svk, skarla18 1 šalinis 2. „szájpadmandula” LKŽe. 19 Pažandė 4. anat. „az alsó állkapocs alatt található mirigy (glandula submaxilaris)” LKŽe. 20 Kropės „rühesség”. 21 Sausgila „csontés ízületi fájdalom, reuma”. Palmira Zemlevičiūtė146 XIX. század vége – XX. század elejei kétszavas pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis összetett elnevezések a tinos liga Svk, skrupulų liga ŽD, škarlatinos liga TS, skorbuto liga Šlt, šiltinės liga AVKV, trachomos liga Svk, vėžio liga PM, Svk, Vlt, ŽL; • elnevezések a függő tag betegségjelenséggel való kapcsolatuk szerint: akmakór TS / kőbetegség IM, akmakór TKK, részegség betegsége TSp, Balējimo Liga LPr, blykšmės liga22 LPr, cukorbetegség Svk, drapanų23 ligos24 ŽmK, emésztési betegségek Vlt, kiütéses betegségek NG, Ißblyßkimo Liga LKAT, karsćzia liga IM, lázas betegségek Svk, köhögés betegsége SK, ligos błuda25 ZGL, ligos kosulu ZGL, ligos putmenu26 ZGL, ligos skaudulu ZGL, ligos szaszu ZGL, ligos użdegima ZGL, ligos iwatawimu27 ZGL, miego liga Svk, nesztumo ligos U, lázbetegség NK, elhízás betegsége Svk, veszettség betegsége LytL, Svk, Šlt, U, merevgörcs betegsége Svk, korpásodás betegsége Svk, pučkų liga DMKNY, purpuros liga28 Svk, rothadásos betegségek Ps, skurdos29 liga MTV, nyújtás betegsége Svk, wandens liga K, LKT / Wandens Liga Brangw; • elnevezések a függő tag élő lénnyel (élőlényekkel) való kapcsolatuk szerint: Band=Kirmino Liga LPr, hideglelés betegsége Svk, hidegleléses betegségek SK, fiatalok betegsége Svk, férgek betegsége U / kirmelių liga MTV, Kirmēliû ligos LKAT, csecsemők betegsége Art, csecsemők betegségeit TS / Kudikiû Ligos LPr / kudikių ligos RAK, nép betegsége30 DžPK, ligos prabočių31 V, lisnikų liga U, tanulók betegségei Svk, nők betegsége LKV, MG, PM, Svk, ŽLL, nők betegségei V / moteriû ligos LKAT / moterių ligos PM, SK / ligos moterų V / ligos moteru ZGL, neszcziujų ligas U, pavaikio ligos32 VŽ, szülők betegsége Svk, Trikynû Liga LPr, gyermekbetegség SK, Svk, U, VŽ / liga 22 Más néven fehérbetegségnek (lat. chlorosis) is nevezték. 23 „A nőiséggel nagyon szorosan összefügg a havi ruha (menstruáció)” ŽmK 1918 45. 24 „A ruhák betegségei leggyakrabban a has megszorítása miatt keletkeznek; fűzők, és a friss levegőn való túl kevés mozgás miatt” ŽmK 1918 45. 25 ×blūdas (fehérorosz блyд) 2. „delírium, bolyongás” LKŽe. 26 Putmenys „a bőr alatti szövetek duzzanata szív-, veseés más betegségek esetén; ]}સનલ.?Winvalid? Wait output malformed? Need only JSON. The last string had weird tab and comma due attempted. Must produce valid. Also preserve exact item count 7. Last Lithuanian ends semicolon quote. Hungarian translate. Need citations etc. Ensure no additions. Formula symbols. Let's output. unk.地产官网. unescaped quotes? JSON strings escape internal quotes. Use standard. Need note drapanų perhaps valamilyen duzzanat, puffadás” LKŽe. 27 Živatavimas „hasmenés“. 28 „A szájüreg gyulladásai más betegségek mellett is előfordulnak, például: <...>, purpura betegség (Purpura haemorrhagica) esetén, <...>” Svk 1921 3 1; a purpura haemorrhagica latin terminus mai megfelelője a hemorrhagiás purpura MedŽ 1980 466. 29 „Ha az ember állandóan beteg, akár himlőben, akár váltólázban, akár lázban, és miután felkelt, még nem gyógyult fel teljesen a betegségből, gyenge lévén gyorsan nehéz munkához lát, akkor elkapja a skurda betegség: a tetvek a füle mögé támadnak, és a tetvek csípnek, és ha inget akar váltani, az semmit sem segít, amíg ki nem gyógyul ebből a betegségből” MTV 1898 25, lásd skurda „betegség, legyengülés, lesoványodás” LKŽe. 30 Így nevezték a németek a tüdőbajt DžPK 1909 34. 31 xprabočiai „ősök” LKŽe. 32 „Mindazonáltal nem szabad megfeledkezni arról, hogy erős hajhullás fordul elő a kiütéses és más fertőző betegségek, például a skarlát, a kanyaró, a diftéria, a tífusz, a szifilisz, a gyermekbetegségek stb. után.” VŽ 1908 8 4. 147Terminologija | 2022 | 29 vaikų SK, U, vaikų ligos Dž, Gdt, KU, LKV, MG, SK, UK, V, Žmd / ligos gyermekbetegségek SK, V, emberi betegségek Szv, TSp, ŽvK / emberi betegségek IM / emberek betegségei LK, Svk, SŽL, VŽ; • pavadinimai pagal priklausomojo dėmens sąsają su kūno dalimi, kuri yra apimta ligos: galvos ligos NG, U, Ž / ligos galwos KUkKW, kaklo Liga NotGyd, nyakbetegségek K, LKT / Nyakbetegségek LPr / nyakbetegségek NotGyd, Mellkasi betegség LPr / mellkasi betegség U, mellkasi betegségek DMKNY, Dž, NG / Mellkasi betegségek LPr / mellkasi betegségek LPr / Mellkasi betegségeket LPr / mellkasi betegségek NotGyd / mellkasi betegségek ZGL, testbetegség Svk / testbetegség Svk, testbetegségek Svk / a test betegségei VL, Hátbetegség NotGyd, Ujjbetegség NotGyd, tarkóbetegség Svk / „tarkóbetegség“33 Svk / „tarkó“betegség Svk, arcb betegségei Svk; • elnevezések a függő tag és a hely közötti kapcsolódás szerint, ahol a betegség megnyilvánul: lélekbetegség VL, lélekbetegségek V, ŽK / lélekbetegségek VL / a lélek betegségei VL, Juriû=Liga LPr / Jurû=Liga LPr, házibetegség34 DžA, elmebetegség Art, TUK, elmebetegségek Art, AVKV, Svk, SŽK, TS, U, Ū, ŪKNY, Vad, VŽ, lelki betegségek TS, Umo35 Ligos NotGyd, belső betegségek LKV, Svk, helyibetegség LiaudK; • elnevezések a függő tag és a betegséget elsőként leíró személy neve közötti kapcsolódás szerint: Barlow36 betegsége37 KU, VŽ, Bright38 betegsége SK / Bright’o betegsége SK, Pott39 betegsége40 VL / Pott’o betegsége VL, venerikus41 betegség42 ŽLL, venerikus betegségek43 Svk, ŽLL; 33 Kazys Grinius idézőjelben írt terminusa. 34 Így nevezték a tüdőbajt. 35 3 ×ūmas (brus. yм, l. um) 1. „ész“ LKŽe. 36 Sir Thomas Barlow (1845–1945) brit királyi orvos volt, aki a csecsemőkori skorbut kutatásairól ismert (https://en.wikipedia.org/wiki/Sir_Thomas_Barlow,_1st_Baronet). Bebizonyította, hogy a csecsemőkori skorbut ugyanaz a betegség, mint a felnőttkori skorbut. A betegséget róla nevezték el (https://en.wikipedia.org/wiki/ Barlow%27s_disease). 37 Gyermek-skrobatnak is nevezik KU 1906 22–23. 38 Richard Bright (1789–1858) brit orvos volt, aki elsőként írta le a Bright-kórként vagy nefritiszként ismert vesebetegség klinikai megnyilvánulásait (https://www.britannica.com/biography/Richard-Bright). 39 A betegség a brit sebész, Percivall Pott (1714–1788) nevét viseli, aki a XVIII. század végén elsőként írta le (https://en.wikipedia.org/wiki/Pott_disease). A betegség lokalizációja: a gerinc csigolyái. Ma gerinctuberkulózisnak nevezik. Őszinte köszönetemet fejezem ki dr. habil. Egle Marija Jakimavičienének, aki a Pott-betegséggel kapcsolatban konzultált. 40 „O isz ligu, kurios kita isz biednystos, neretai pareina ir visokie kaulu użdegimai, k. a. Pott’o liga, baltiejie tyniai etc.“ VL 1890 27 4. 41 A római szerelemés szépségistennő, Vénusz neve alapján. 42 „Nemi betegségben szenvedhetnek úgy, hogy erről egyáltalán nem tudnak, és a betegség semmilyen tünetét nem veszik észre” ŽLL 1921 4. 43 „A nemi betegségek legnagyobb forrását az úgynevezett prostituáltak jelentik, vagyis azok a lányok, akik pénzért adják el magukat a férfiaknak pinigus ir tokiu būdu verčiasi“ ŽLL 1921 4. Palmira Zemlevičiūtė148 XIX a. pab. – XX pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis • az elnevezések a függő tag kapcsolatán alapulnak annak a népnek a képviselőivel, amelyben a betegség először jelentkezett vagy elterjedt: angol betegség44 KU, Svk, VŽ, ŽL, spanyol betegség45 Svk, lengyel betegség46 MG, francia betegség47 LytL; • az elnevezések a függő tag kapcsolatán alapulnak azzal az idővel, amikor a betegség jelentkezik, illetve fennáll: krónikus48 betegség Vlt 1913 62 2, csecsemőkori betegségek VL, nyári betegség49 KU, VŽ; • az elnevezések a függő tag kapcsolatán alapulnak a betegség kialakulásának okával: ariełkas-betegség ZGL, anyarozs50-betegség Svk; • az elnevezések a függő tag kapcsolatán alapulnak azokkal a körülményekkel, amelyek között a betegség jelentkezik: háborús betegségek Svk. DVIŽODŽIŲ SUDĖTINIŲ PAVADINIMŲ SU PAGRINDINIU DĖMENIU LIGA, KURIŲ PRIKLAUSOMIEJI DĖMENYS REIŠKIAMI DAIKTAVARDŽIO KILMININKU, STRUKTURÁLIS MODELLEK ÉS KIFEJEZÉSTÍPUSAI A vizsgált elnevezések többségére jellemző a mai terminológiában megszokott, alaptagból (megjelölt szóból) és függő tagból (jelzőszóból) álló sorrend, másként fogalmazva túlsúlyban vannak azok az elnevezések, amelyekben az alaptag posztpozicionális; Szerkezetileg a következőképpen lehetne ábrázolni őket: NGen ← N (lásd az 1. táblázatot), pl.: kronikos liga ŠLL, kuno ligos Svk. Több mint háromszor kevesebb olyan elnevezés van, amelynek fő eleme prepozicionális; strukturális modelljük N → NGen (lásd az 1. táblázatot), pl.: liga szkorbuta SK, ligos kałtunu SK. 44 Így nevezte az angolkórt K. Grinius és Antanas Vileišis orvos. Sajnos cikkeik szövegkörnyezetéből nem derül ki, miért nevezték így ezt a betegséget. 45 Így nevezte az influenzát K. Grinius, ugyanis – amint ő maga magyarázta – ez a betegség „1919-ben Spanyolországból érkezett” (Grinius 1920: 3). 46 Šitaip trachomą yra vadinę vokiečiai (vok. die Polenkrankheit). Profesoriaus J. Hoppe’ės pastebėjimu, „tarp mozūrų delto esą taip daug trachomos, kad jie bėdiniau ir purviniau gyveną, negu lietuviai ir vokiečiai, <...>“ (Avižonis 1913: 7–8). 47 Pranas Matulaitis gydytojas teigė, kad Neapolio gyventojai taip vadino sifilį. Prancūzai savo ruožtu tą ligą „<...> italų palaidumui priskaičiuodavo ir vadino ją Neapolitanus. Ispanai sakydavo, kad Kolumbas parsivežė tą ligą iš Amerikos. Kiti dar kaltino žydus, esą inkvizicijos išvaryti iš Ispanijos jie išplatino ligą Europoje“ (Matulaitis 1915: 11). 48 „Džiovos liga dažniausiai tęsiasi ilgai (kronikos liga)“ Vlt 1913 62 2, plg. chroniškas, -a 1. „trunkantis ilgesnį laiką, lėtinis (apie ligą)“: Chroniška liga rš LKŽe. 49 „<...> taip vadinama cholerina (cholera infantum)“ KU 1906 20. 50 Skalsagrūdis bot. „varpinių augalų parazitinių grybelių gentis (Claviceps)“ LKŽe. 155Terminologija | 2022 | 29 dažniausiai tuo žodžių junginio dėmeniu, kuris turi semantinį krūvį. Toks nesutapimas ypač ryškus tais atvejais, kai sudėtinių terminų priklausomaisiais dėmenimis eina daiktavardžių kilmininkai. Tokių terminų pirmasis (žymintysis) dėmuo semantiškai yra svaresnis, turiningesnis negu antrasis (žymimasis) dėmuo, vadinamas pagrindiniu (Gaivenis 2014 [1975]: 64–65). A vizsgált források olvasásakor az is látható, hogy nem ritkán a fő jelentésteher a jelzői elemre hárul, amely önmagában pontosan megnevezi a betegséget, így ilyen esetekben a két szóból álló megnevezésekben a liga ’betegség’ elem fölöslegesnek, sőt az egész ilyen megnevezés szükségtelennek tűnik; továbbá nem ritkán ugyanabban a szövegben egyaránt előfordulnak ugyanazt a klinikai fogalmat jelölő egyszerű és összetett megnevezések is (lásd a 2. táblázatot). 2. táblázat. Azonos klinikai fogalmak megnevezésére szolgáló egyszerű és összetett megnevezések ÖSSZETETT MEGNEVEZÉSEK EGYSZERŰ MEGNEVEZÉSEK difterito liga KLL, U difteritas Art, Dif, DžPK, Gdt, KLL, LytL, LŪ, NG, PNA, Svk, Šlt, TS, U, ŪKNY, V, Vad, VŽ, Ž, ŽL džiovos liga DžLA, LUK, Svk, džiova Art, ATL, Dez, Dž, DžLA, DžPK, Gdt, ŠLL, U, Vlt, ŽD KLL, KU, LytL, LT, MG, NG, PNA, RČ, Svk, SŽL, ŠLL, Šlt, TS, U, UK, UL, V, Vad, Vlt, VŽ, ŽD, ŽL, ŽLA, Žmd ekzemos liga Svk ekzema Svk, ŽL girtůklystės liga ŽLA girtuoklystė Art, Dž, NG, Šlt, V, VŽ influencos liga TS Svk isterija Svk jadros liga SŽL jadra SŽL karbunkulo liga ŠLL karbunkulas Gdt, LytL, ŠLL, Šlt, U, V kosulio liga SK influenca60 Art, DžPK, Gdt, LytL, Svk, TS, Vlt, VŽ, Ž, ŽD ipokondrijos liga Svk „ipochondrija“61 VŽ isterijos liga kosulys SK krupio liga ŪKNY krupis ŪKNY maro liga Svk, ŠLL maras Art, Dez, G, KLL, KMŠK, LytL, MTV, Šlt, UL, Vlt, VŽ niežų liga Svk niežai Gdt, KD, NG, Svk, Szv, Šlt, TS, V, Ž, ŽL 60 „Mivel Spanyolországból érkezett, még spanyolnak, illetve „poniškának” is nevezik (ugyanis egyesek nem tudják kiejteni, a tréfamesterek pedig azt állítják, hogy e betegséget elsőként Spanyolország királya kapta el)” TS 1918 36 14. 61 További változatok is használatban voltak: hypokandrija VŽ 1905 192 4 / „hypochondrija“ VŽ 1906 143 4, KU 1906 64 / „hipohondrija“ Art 1910 33 126. Amint látható, nem kevesebb mint három terminust idézőjelben írnak, minden valószínűség szerint azért, mert kétség merült fel e jövevényszó helyesírásával kapcsolatban. Palmira Zemlevičiūtė156 XIX. század vége – XX. század eleje: két szóból álló összetett megnevezések pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis nuomaro liga G nuomaras NG nuomariaus liga Svk nuomarius Svk nuomirulio liga Svk nuomirulis SŽK, V raupų liga KLL, NG, Tsp raupai AKol, Art, ATL, Dez, Dif, DžPK, Gdt, KD, UA, UK, UL, V, Vad, Vlt, VŽ rauplių liga Svk, Ž rauplės Art, Gdt, NG, Svk, Šlt, VŽ, Ž rožės liga Art, BK rožė A2, Art, BK, Dez, Gdt, KLL, LytL, LŪ, NG, PNA, RČ, Svk, ŠLL, Šlt, TS, V, Vlt, VŽ, Ž, ŽL sifilio liga Art, Svk sifilis62 ATL, DžPK, Gdt, LT, RČ, Svk, Šlt, TS, Ū, V, Vad, VŽ, ŽL, ŽLL KLL, KMŠK, LytL, LT, NG, RČ, ŠLL, Šlt, TS, U, skarlatinos liga Svk skarlatina Gdt, KLL, KŽP, LytL, Svk, U, V, ŽL škarlatinos liga TS škarlatina TS skorbuto liga Šlt skorbutas Šlt, V šiltinės liga AVKVšiltinė AVKV trachomos liga Svk trachoma Art, ATL, Gdt, KLL, KT, LT, MG, Ps, Svk, SŽK, Šlt, TS, VŽ, ŽL vėžio liga PM, Svk, Vlt, ŽL vėžys NG, Svk, Vlt, ŽL Amint a 2. táblázat bal oldali oszlopában szereplő összetett megnevezésekből látható, fő elemük, a liga ’betegség’ redundánsnak vagy információs szempontból üres szónak tekinthető (lásd Tekorienė 1982: 139), mivel a jelzői elem önmagában pontosan megnevezi a klinikai fogalmat, és gyakrabban használatos (ezt a megnevezések mellett feltüntetett forrásrövidítések is mutatják) egyszerű terminusként. A vizsgált időszak orvosi és egészségügyi szövegeinek szerzői azonban nem elégedtek meg az egyszerű megnevezésekkel, hanem azok hosszabb változatait is alkalmazták, amelyek a gyűjtött anyag tanúsága szerint meglehetősen életképesek voltak. Hogyan kellene értelmezni az ilyen megnevezéspárokat? Mindenekelőtt itt célszerű felvetni a szinonímia63 kérdését. Felvetését a helyettesítés teszi lehetővé – „a szinonimák meghatározásának nagyon fontos kritériuma” (Valiulytė 1998: 14). Példaként vegyünk egy elnevezéspárt – nuomaras – nuomaro liga. Mind a nuomaras, mind a nuomaro liga ugyanazt a betegséget – az epilepsziát – nevezi meg, amely „különböző rohamokkal, bizonyos személyiségváltozásokkal, esetenként demenciáig progrediáló krónikus betegség” (ME I 235). Maks Fasmer a sifilis szót Ovidius Metamorphoses című műve azon szereplőjének nevével hozza kapcsolatba, aki ebben a betegségben szenvedett. Használatát a veronai Girolamo Fracastoro kezdte meg (1530-ban) įvairavimą. Šis reiškinys būdingas ne tik XIX a. pab. – XX a. pr. lietuvių medicinos, bet ir kitų sričių, pavyzdžiui, fizikos, terminijai. Neretai šio laikotarpio populiarinamuosiuose fizikos tekstuose (straipsniuose, (https://www.slovorod.ru/etym-vasmer/_pdf/ vasmer-etymologic-dict3.pdf). 63 Angelė Kaulakienė a terminusok szinonímiájának (valamint variánsjellegének) okát abban látja, hogy a fogalmakat a tankönyvekben) nemcsak különböző, hanem ugyanazon szövegben is kétféleképpen nevezik meg (bővebben lásd: Kaulakienė 2009: 23–26, 40–42, 82–85). 157Terminologija | 2022 | 29 helyettesei, bizonyos személyiségváltozások, amelyek néha demenciáig fokozódnak” (ME I 235). İlyen Mitkevičienės, sinonimus galima klasifikuoti į kelis tipus pagal tam tikrus kriterijus (kalbos lygmenį, šaknį, struktūrą) (Mitkevičienė 2015: 48–49). elnevezéspárok, mint a nuomaras és a nuomaro liga, tagjai a szövegben felcserélhetők egymással, mivel mind az egyszerű, mind az összetett elnevezés teljesen azonos jelentéssel rendelkezik. A terminológus Asta Taigi szerint a szónyelvi szint alapján a szóban forgó elnevezéseket vegyes szinonimáknak, a tő alapján – azonos tövű szinonimáknak (vö. -mar-), a struktúra alapján pedig rövid és hosszú változatoknak64 (tágabb értelemben) nevezhetjük (vö. Keinys 1980: 101). Ez utóbbi eset némileg bonyolultabbnak tűnik, mivel nehéz lenne megmondani, hogy a nuomaro liga összetett elnevezés rövidült-e, vagy ellenkezőleg – a nuomaras egyszerű elnevezés hosszabbodott meg. K. Gaivenis azt írta, hogy a terminus „hossza fordítottan arányos használatának gyakoriságával: minél gyakrabban használják a terminust, annál rövidebb <...>. A szaknyelvben a terminusok használatakor néha elhagyhatók azok fakultatív összetevői, sajátos módon átrendezhetők a hosszú összetett elnevezések” (Gaivenis 2014 [1982]: 121). A terminus azonban meg is hosszabbítható egy magyarázó szó hozzáadásával, illetve a terminus átalakításával és kibővítésével, amikor az elégtelenül egyértelművé válik. És ez akkor történik, amikor a terminus egy másik stílusú szövegbe kerül. Ekkor a terminusok bizonyos magyarázó szavakkal együtt használhatók (lásd Gaivenis 2014 [1982]: 122). A liga ’betegség’ alaptag miatt a nuomaro liga terminus formai szempontból egyértelműbbnek tűnik, ez az összetevő azonban egyben redundáns is (vö. Mitkevičienė 2015: 50). Nehéz nem egyetérteni A. Mitkevičienėvel, aki szerint „[M]ég mindig nincsenek olyan kritériumok, amelyek alapján meg lehetne állapítani, hogy egy bizonyos szókapcsolat mikor terminus, és mikor terminus és magyarázó szó kapcsolata” (Mitkevičienė 2015: 50). Térjünk vissza a fent említett nuomaras és nuomaro liga párhoz. Valószínűbb, hogy az egyszerű megnevezés az elsődleges megnevezés, és ezt hosszabbították meg, de semmiképpen sem azért, mert híján lenne a világosságnak vagy a pontosságnak. A megnevezés hosszú változatát valószínűleg pusztán szubjektív megfontolásokból használják, a meggyőző hatás elérése érdekében 64 Borisz Golovin és Rafail Kobrin az ilyen szinonim terminusokat a terminus hosszú formájának és a terminus rövid formájának nevezte (Головин, Кобрин 1987: 54–56). A rövidítés kétféleképpen történik – a szókapcsolat egyik szavának elhagyásával vagy a szókapcsolat egy szóval való helyettesítésével (Головин, Кобрин 1987: 57, plg. Даниленко 1977: 76, 183–187). Valerija Danilenko véleménye szerint a terminus rövid terminusformája nem szerencsés, és a terminus rövid változata (orosz: краткий вариант термина) terminus használatát javasolja, amelyet ugyanazon fogalmat megnevező, jelentését tekintve egyenértékű, de bizonyos módokon megrövidített nyelvi konstrukcióként határoz meg (Даниленко 1977: 181–182). Atkreiptinas dėmesys į tai, kad dabartinėje lietuvių terminologijoje terminais ilgasis (trumpasis) termino variantas ir ilgoji (trumpoji) termino forma vadinami skirtingų tipų sinonimai (plačiau žr. Mitkevičienė 2015: 47–51, 55–57). Palmira Zemlevičiūtė158 a XIX. század végén – a XX. század elején két szóból álló összetett megnevezések a pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis (vö. Vaskelaitė 2021: 218), ez pedig nagyon fontos az orvosi és egészségügyi témájú szövegekben. A fenti állítást az is megerősítené, hogy ha áttekintenénk a 2. táblázat példáit, észrevennénk, hogy ugyanabban a forrásban, tehát ugyanannak a szerzőnek a használatában, gyakran egyaránt előfordul az egyszerű és az összetett megnevezés. Mit mutat ez? Azt, hogy mindkét megnevezés ugyanabban a kontextusban rögzült. Így az olyan esetek, mint a nuomaras (egyszavas terminus) és a nuomaro liga (a birtokos jelzős névgenitívuszi kapcsolat (összetett terminus)), kontextuális szinonimáknak is tekinthetők, vagyis olyan terminusoknak, amelyek csak kontextusban szinonimák (lásd Mitkevičienė 2015: 50). Az ilyen eseteket a szövegbeli használattal Ramunė Vaskelaitė is összekapcsolja (lásd Vaskelaitė 2021: 218). A tárgyalt összetett megnevezéseknek az egyszerű szinonim megfelelőikkel összehasonlítva a liga ’betegség’ fő tagja formailag tekintve fölöslegesnek tűnik. Bizonyos esetekben azonban az ilyen, liga ’betegség’ tagot tartalmazó megnevezések (jóllehet vannak egyszerű megfelelőik is) megalapozottnak tűnnek, mivel így kiküszöbölhető a többértelműség (vö. Vaskelaitė 2021: 208, 218). Tárgyaljunk néhány ilyen megnevezést. Például: elhízási betegség65 Svk és elhízás66 Svk, TS. Az elhízás egyszerű megnevezés nem pontos és nem átlátható, mivel nemcsak betegséget, hanem egyszerűen egy folyamatot is jelölhet (nutukimas ← nutukti „kövérré válni”); továbbá valamely más betegség tünetét is megnevezheti; ebben az esetben az elhízási betegség összetett megnevezés pontosabb. Ugyanez mondható el az olyan megnevezéspárokról is, mint a veszettségi betegség LytL, Svk, Šlt, U és veszettség Art, LytL, Svk, Šlt, U, ŽL, a rángatózási betegség Svk, TS és rángatózás NG, PNA, Svk, VŽ, ŽL. Ezekben az esetekben a veszettség és a rángatózás egyszerű megnevezések (a pasiusti, tampyti igéknek több jelentésük van) szemantikailag tágabbak, mint a veszettségi betegség és a rángatózási betegség összetett megnevezések. Általánosságban, kontextus nélkül nem lenne egyértelmű, hogy az elhízás, veszettség, rángatózás egyszerű megnevezések betegséget jelölnek. Amint a példákból látható, ez csak az absztraktumokra jellemző. Külön említendők az olyan összetett megnevezések, amelyek fő elemeként a liga „betegség” szó egyes és többes számban kifejezett formái is szerepelnek, pl.: drugio liga Svk, Šlt és drugio ligos SK, neurastenijos liga Svk és neurastenijos ligos Svk. Például a 65 „Iš to ir nutukimo liga“ Svk 1914 6 22. 66 „Tokiu būdu viena iš priežasčių nutukimo, tai apsilpnytas maisto suvartojimas, ilgesnis maisto pasilaikymas kūne“ Svk 1914 5 21. 159Terminologija | 2022 | 29 drugio liga megnevezést K. Grinius és A. Vileišis „Apie drugio ligą” című cikkének címében használták, magában a szövegben azonban az orvosok mégis az egyszerű drugys terminust alkalmazzák. Severos kalendoriuje a drugio ligos megnevezés található: „Abelnais apsireiškimais tųjų drugio ligų yra: silpnumas, žiovavimas, galvos skaudėjimas, atsidavimas iš skilvio, <...>“ SK 1901 34. Amint a kontextusból látható, a többes számú ligos fő elemet tartalmazó szókapcsolat nem egyedi, hanem gyűjtőfogalmat nevez meg, vö. még: „Drugys yra visokio skyriaus, <...>. Drugys, kokio skyriaus jis nebutu, atsikartoja <...>“ SK 1901 34. További hasonló példa a neurastenijos liga Svk és neurastenijos ligos Svk 1911 2 7 megnevezés: „<...> tokiose kelionėse nevienas įgyja ar pasididiną neurastenijos ligas arba nervų perilsimą.“ Ebben az esetben a neurastenijos megnevezéssel liga įvardijama vienetinė klinikinė sąvoka ir jis tekste keičiamas vientisiniu terminu neurastenija. O neurastenijos ligos pavadina ligų, kurių pagrindinis požymis neurastenija, grupę. A XIX. század végén – a XX. század elején népszerűsítő orvosi és egészségügyi szövegekben előfordulnak olyan esetek, amikor a klinikai fogalmakat összetett megnevezésekkel, valamint a liga „betegség” ismétlődő elemet tartalmazó, egyszerű, összetett szavakkal nevezik meg. K. Gaivenis a magyar összetett terminusok egyik, jelzős szerkezetekkel kifejezett változási irányaként azok összetett szavakká válását jelölte meg67 (vö. Gaivenis 2014 [1966]: 506; Головин, Кобрин 1987: 57). Szergej Grinyov az egységes terminusok létrehozásának ezt a módját a terminusalkotás morfológiai-szintaktikai módjának nevezte (Гринев 1993: 153). Felmerül a kérdés, állítható-e, hogy a vizsgált anyag egyes összetett megnevezéseire jellemző ez a változási irány, más szóval: összetett szavakká válásuk? Aligha, mivel gyakoriak azok az esetek, amikor az összetett szó kronológiai szempontból korábbi, mint az összetett megnevezés. Például a sprandoligē 1898-as szövegben rögzült, míg a sprando liga a Sveikata című lapban fordul Tėvynės sargo straipsnyje. Ir dar keletas pavyzdžių: krupligė NG 1908 ir krupio liga ŪKNY 1911, niežligė SŽL 1906 ir niežų liga Svk 1920, siutaligė V elő, amelyet csak 1909-ben kezdtek kiadni. Az akmenligē az említett 1898-as szövegben használatos, az akmens liga pedig 1918-ban. 1890 / pasiutligė ŠLL 1901, Art 1910 és pasiutimo liga Svk 1910, Šlt 1914, protligė U 1897, SŽK 1902, NG 1908, VŽ 1908, Svk 1910 és proto liga TUK 1903, Welig[ė] PrúſKal 1879 és vėžio liga PM 1899, Svk 1913, Vlt 1914, ŽL 1921. Igaz, előfordult olyan eset, amikor ugyanabban a szövegben mind az összetett szó, mind az összetett megnevezés használatos, pl. kirmelligē MTV 1898 és kirmėlių liga 67 B. Golovinas, R. Kobrinas dūrybą laiko labiausiai paplitusiu trumpųjų termino variantų kūrimo būdu (Головин, Кобрин 1987: 57). Palmira Zemlevičiūtė160 A XIX. század végén – a XX. század elején két szóból álló összetett megnevezések a következővel pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis MTV 1898. Olyan eseteket is találtak, amikor az összetett szó kronológiailag későbbi az összetett elnevezésnél, pl.: raupų liga Tsp 1898, KLL 1920, NG és raupleligė Svk 1913, vandens liga K 1898, LKT 1912 és vandenligė Svk 1909, DMKNY 1912, Gdt 1915, LytL 1915. Mindazonáltal ezek az egyedi esetek nem adnak alapot annak kijelentésére, hogy a liga elemet tartalmazó összetett elnevezések az említett irányban változnak, vagyis összetett szavas elnevezésekké alakulnak. KÖVETKEZTETÉSEK A XIX. század végén – a XX. század elején a népszerűsítő orvosi és egészségügyi szövegekben (könyvekben, könyvecskékben, újságés naptárcikkekben) 206 két szóból álló összetett elnevezést találtak, amelyek fő eleme a liga, függő elemeiket pedig főnévi birtokos eset fejezi ki. A kutatás során megállapították, hogy a függő elemek tizenegy szempont alapján nevezik meg a klinikai fogalmak jellemzőit. Az olyan elnevezések vannak túlsúlyban, amelyek a függő elemnek a szervvel való kapcsolatán alapulnak. Jelentős számban fordulnak elő olyan elnevezések, amelyek a függő elemnek a betegséggel való kapcsolatán, valamint olyanok, amelyek a függő elemnek a betegség tünetével való kapcsolatán alapulnak. Ritkák vagy csak egyedileg fordulnak elő azok az elnevezések, amelyeknek függő elemei a liga fő elemet különféle más szemantikai szempontok alapján jellemzik. A kétszavas összetett elnevezésekre, amelyek fő tagja a liga ’betegség’ szó, függő tagjaik pedig főnévi genitivusszal kifejezett tagok, két strukturális modell jellemző – NGen ← N, N → NGen. A posztpozíciós fő tagot tartalmazó elnevezések vannak túlsúlyban (kifejezéstípusaik – DKilm ← DLiga, DKilm ← DLigos). A prepozíciós fő tagot tartalmazó elnevezések száma háromszor kisebb (kifejezéstípusaik – DLiga → DKilm, DLigos → DKilm). A vizsgált anyag alapján megállapítást nyert, hogy az egyes és többes számú formában megjelenő, ismétlődő liga tagot tartalmazó elnevezések jelentésbeli különbségekkel rendelkeznek. A liga fő tagot tartalmazó elnevezéseket akkor használják, amikor: egyetlen fogalmat kívánnak megnevezni, nincs konkrét betegségre utaló szándék, fel kívánják hívni az olvasó figyelmét, el akarják kerülni ugyanazon elnevezés ismétlését, a kontextus lehetővé teszi az egyszerű elnevezés összetett elnevezéssel való helyettesítését stb. A ligos többes számú alakú tagot tartalmazó elnevezésekkel gyűjtőfogalmakat neveznek meg (általában betegségcsoportokat). A vizsgált időszakban számos emberi betegséget még nem azonosítottak, és nem rendelkeztek pontos elnevezéssel, ezért a népszerűsítő szövegek szerzői (többnyire orvosok), mivel nem tudták, hogyan nevezzék meg pontosan és – ami még fontosabb – az olvasó számára érthetően azt a betegséget, amelyről írnak, összetett 161Terminologija | 2022 | 29 Az egyes számú genitivusszal kifejezett fő tagot, tikslinamojo pobūdžio pavadinimais su dėmeniu liga. Gali būti, kad tokiems pavadinimams paplisti turėjo įtakos ir gyvoji kalba. a liga szót tartalmazó elnevezések vizsgálata során megállapították, hogy gyakran a függő tag hordozza a szemantikai terhet; ez önmagában pontosan megnevezi a klinikai fogalmat, és a szövegekben önálló terminusként használatos, míg a liga fő tag a megnevezéspárokat különbözőképpen lehet perteklinis. Tokias tą pačią sąvoką įvardijančias sudėtinio ir vientisinio paértelmezni – kevert, közös tövű, kontextuális szinonimákként, illetve az elnevezések rövid és hosszú változataiként. ŠALTINIAI KNYGOS IR KNYGELĖS Ach – Apie cholerą ir kaip nuo jos apsisaugoti, atspausta iš „V. Ž.“, No 77, Vilnius, 1905. AKol – [Vaistininkas (Daktaras)]. Apie kolerą. – Kaip atsiginti nů Koleros ir kiti Naudingi skaitymai, Tilžė, 1893, 14–27. ATL – [D-ro P. Avižonies]. Aklumas ir trachoma Lietuvoje, referatas skaitytas 1912 m. Lietuvių mokslo dr-jos visuotin. susirinkime, atspauzdinta iš „Lietuvių tautos“, Vilnius, 1913. Brangw – Brangwyn‘s tikrà namû slogà, arbà Ar gér yrà, brangwyno gérti, ar nè? : trumpas ir graźús susikalbẽjimas, nekuriàm kiemè laikytas / kuri ant pamókslo ir pagraudénimo jauniems ir seniems, bagótiems ir wargdieniáms, koźnám ant naudôs wókiszkay surásze kùnigas Böttcher; o į lietùwiszką kàlbą iszwerte Fridrikis Kurszátis, lietùwininkû kùnig‘s Karaliáucziuje, Karaliáucziuje: [Susilaikymo nuo gėrimo draugija], 1844 ([Karaliaučius]: [D.G.H. Degeno spaustuvė]). Ch – Cholera ir kova su ja, vertė D-ras A. V., Vilnius, 1907. Dez – Dezinfekcija, parašė karo gydytojas E. Draugelis, Vilnius, 1914. Dif – Difteritas, D-ras A. V., Vilnius, 1907. Dž – Dr. S. A. Knopf. Džiova ir kova su ja: populiariškas konkursinis darbas, apdovanotas ant kongreso Berlyne (24–27 geg. 1899 m.), susirinkusio apsvarstyti kovos įrankius su džiova, sutaisė D-ras A. V., Tilžėje, 1903. DžA – Džiova; Alkoholis: referatai, surengti „Aušros“ draugijai / dr. F. Matulaitis, [JAV: s.n.] (Chicago, Ill.: spauda „Lietuvos“), 1911. DžLA – Džiova ir Kaip tos ligos apsisaugoti, pagal S. Sterlingą, sutaisyta L., Tilžėje, 1899. DžPK – Dr. K. Jokanto. Džiova, jos priežastįs ir kova su ja, Vilnius, 1909. G – Girtuoklybė – mųsų rykštė68, Vilnius, 1907. GRM – Negirdētas daiktas, ir Geros rodos musų moterelems, Tilžēje, 1893. Hyg – Hygiena arba Mokslas apie użlaikyma sweikatos, pagal Berners’ą, d-rą Noll ir kitus sutaise Szernas, Chicago, Ill.: kasztu ir spaustuwe „Lietuvos“, 1897. KD – Ką daryti, kad sveiki butume ir ilgai gyventume, vertė iš lenk. kalbos D-ras F. Antaniukas69, Tilžėje, 1895. KD – Kas daryti, kad sveiki butume ir ilgai gyventume, vertė iš lenkų kalbos D-ras A. Vileišis, Vilnius, 1905. KLL – [D-ras med. P. Avižonis]. Kova su limpamomis ligomis, Raseiniai, 1920. KMŠK – Kolera, maras, šiltinės ir kruvinoji, parašė karo gydytojas E. Draugelis, Vilnius, 1915. KT – [D-ras med. P. Avižonis]. Kova su trachoma, Raseiniai, 1920. KU – Kaip užsilaikyti pavasarį, vasarą, rudenį ir žiemą, pagal D-rą Med. L. Volbergą sutaisė d-ras A. Vileišis, Vilnius, 1906. KŽP – Kūdikių žindymas ir penėjimas, vertė Atgalainis70, Tilžėje, 1904. 68 Knygelės autorius Petras Avižonis. 69 A. Vileišio slapyvardis. 70 P. Avižonio slapyvardis. Palmira Zemlevičiūtė162 XIX a. pab. – XX pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis LL – Limpamosios Ligos ir Kaip nuo jų išsisaugoti?, parašė d-ras A. Vileišis, Kaunas, 1915. LytL – Lytiškos Ligos ir Kaip nuo jų apsisaugoti, parašē D-ras F. Matulaitis, antra, peržiurēta ir pagerinta laida, So Bostona, Mass, 1915. LPr – Ligoniû Prietelius71. Kelrodys wisiems tiems, kurie prie atsirandancziû Ligû patys saw pirmaję Pagalbą prisiteikti nor ir tai Progai geras Namû Pryprowas įsitiekti wélyjas / Friedrich Adoph Richter. Leipcikej‘ Rikterio Iszleidimo Itaisymas. (Drukawotos prie F. Ad. Richter & Draugai, Rudolstadt), 1883. LPr – Ligoniû prietelius: kelrodys wisiems tiems, kurie prie atsirandancziû ligû patys saw pirmaję pagalbą prisiteikti nor ir ant to geras namû pryprowas įsitiekti wélyjas, sudarė Friedrich Adolph Richter, Leipcikej’: Richterio knyginyczia ([Rudolstadt : Richtero drukorija]), 1891. MTV – Medega musu tautiszkai vaistinykystai, parupino Dr. J. Basanaviczius, atspauda isz „Dirvos“, Shenandoah, Pa, 1898. NG – Naminis gydytojas: Trumpas aprašymas prasčiausių ligų ir prasčiausių vaistų kovoje su jomis: D. 1. Apie žmonių ligas ir jų gydymą, sutaisė D-rs A. Vileišis, Seinai, 1908. NG – Naminis gydytojas. Trumpas prasčiausių ligų aprašymas ir jų gydymas, antrasis pataisytas leidimas, Kaunas, 1924. NotGyd – Isz dyka suglaudimas isz Dr. Airy‘o „Noturôs-gydymo-mokinimo“, arba Isztikimas priwedimas, pagal kurį tankiausey prie źmoniû atsirantanczias ligas per prastas bey permegintas priprowas twirtay bey greitay pats gali gydyti: su daugeropais į raszto zodzius įdrukawotais źmogaus, senarû dalykeliu abrozais / perdirbtas Dr. Adolpo Richterio, kuriai yra Ricerys portogyzisko Kristaus=garbês=zenklo bey tuneziseziszko niszan istikar zenklo apturetojis riceriû=kryziaus bey auksinês wertybês=medalijôs nu gan maryno draugsanaris auksztaymokitû draugyscziû Paryzuse bey Neapolyje irtoliaus, Leipzig: [s.n.], 1879 ([Rudolstadt: drukawotas pas F. Ad. Richter & Draugai, Rudolstadt]), 1879. OK – Oras ir klimatas ir jų svarbumas žmogaus sveikatai, pagal Zolotariną, Dras A. Vileišis, Seinai, 1913. PM – Patarmės moterims, kurios nori buti sveikos, pagal Zielčaka parašė Dr. A. V., Tilžėje, 1899. PNA – Dr. Fr. Esmarch. Pirmoji pagelba nelaiminguose atsitikimuose, išvertė daktaras A. V., Tilžėje, 1903. RAK – Rodos motinoms apie auginimą žindomų kudikių, sutaisyta72 pagal Michailovą, Tilžėje, 1895. RČ – D-ras Bor. Oks. Raupų čiepyjimas. (Šneka su jauna motina), Vilnius, 1908. RP – I. Tarchanov. Rūgštasai pienas prof. Mečnikov’o. Įrankis liaudies sveikatos užlaikymui, Vilnius, 1907. SŽK – Kaip sutaisytas żmogaus kunas, parašé S. M., Plymouth, Pa, 1902. SŽL – Svarbiausios żmoniu ligos, Petro Nērio73, Tilžeje, 1886. SŽL – Svarbiausios żmoniu ligos, dr. Mikols74, Tilżeje, 1906. ŠLL – Trumpi šneka apie limpančias ligas ir kaip nuo jų apsiginti, paraše D-ras V. A., Tilžėje, 1901. UA – [Dr. A. V.]. Kaip reikia užlaikyti sveikos ir sergančios akįs, Seinai, 1910. UL – Užkrečiamosios ligos, parašė gydytojas E. D., Vilnius, 1914. ZGL – Zinia apie gidima ligu kuno ir duszes, Wilniuje: kasztu ir spaustuwieje Juozapa Zawadzkia, 185775. ŽD – Kas reikia žinoti apie džiovą, iš vokiečių kalbos vertė D-ras Bagdonavičius, Vilnius, 1913. ŽL – Žmonių ligos, D-ras K. Grinius, Kaunas: „Varpo“ bendrovės leidinys, 1921. ŽLL – Kas reikia žinoti apie lyties ligas, vertė iš vokiečių kalbos D-ras J. Bagdonas, Kaunas: Vidaus reikalų ministerijos Sveikatos departamento leidinys, 1920. LAIKRAŠČIAI A1 – Auszra 1883 5 141; 1885 10/11 324. A2 – Aušra76 1915 32 418–419. 71 Medicinos metraštis, ėjęs 1878–1897 m. Karaliaučiuje ir Tilžėje. Leido dr. Adolfo Richterio firma (MLE II 642). 72 Vertė Jonas Andrius Račiūnas (1869–1906). 73 P. Vileišio slapyvardis. 74 P. Vileišio slapyvardis. 75 Kontrafakcinis leidinys. Tikrieji knygos išleidimo duomenys: Krokuva–Tilžė, 1885–1886. 76 Laikraštis, ėjęs 1911–1915 ir 1919 m. Vilniuje. Lenkų okupacinės valdžios uždarytas (https://www.vle.lt/ straipsnis/ausra-8/). 163Terminologija | 2022 | 29 Art – Artojas77 1910 12 42; 1910 13 47; 1910 15 54; 1910 16 58–59; 1910 18 65; 1910 19 69; 1910 22 81; 1910 25 93; 1910 26 97; 1910 27 103; 1910 28 105; 1910 29 109; 1910 30 113; 1910 33 126; 1910 38 145– 146; 1910 39 149–150; 1910 40 153; 1910 41 157; 1910 44 169; 1910 45 171; 1910 46 727. Gdt – Gydytojas78 1914 1 1, 3–4; 1914 2 5, 7–8; 1914 3 10, 11–12; 1914 4 14, 16; 1914 5 20; 1914 6 22; 1914 7 25; 1914 8 29; 1914 9 30; 1914 10 37–38; 1914 11 61–63; 1915 1 1, 3–4; 1915 2 5, 8; 1915 3 9–11; 1915 4 13, 15; 1915 5 17, 18, 20; 1915 6 22–24; 1915 7 25, 27–28. K – Kaimynas79 1897 35 264; 1897 XXV 182; 1898 49 392; 1899 VII 55; 1899 XVI 128. KK – Keleiwis isz Karaliaučiaus broliams lietuvininkams zines parnesząs 1866 34 146; 1872 18 69. LB – Lietuwiszkasis Bałsas80 1885 1 3. LT – Lietuvių tauta81 1913 II 2 181, 185–186, 190. MG – Medicina ir gamta82 1913 1 3, 8, 12, 19, 22; 1913 2 2, 7, 20. NLC – Nauja lietuwiszka ceitunga83 1910 9 33; 1910 40 157; 1910 41 161–162. Ps – Pasiuntinys84 1912 5 150; 1912 6 184. Svk – Sveikata85 1909 1 2, 7–8; 1909 4 1, 7; 1909 5 5, 7; 1909 6 4; 1910 1 5, 8; 1910 4 8; 1910 5 3, 6; 1910 6 5; 1910 7 4; 1910 9 1–2; 1910 10 2, 7; 1910 11 1, 4; 1910 12 3–4; 1911 1 1; 1911 2 1, 6–7; 1911 3 5, 8; 1911 5 1; 1911 6 8; 1911 8 5, 7; 1911 12 6; 1912 3 11–12; 1912 4 13, 15; 1912 5 17, 19; 1912 6 22; 1912 7 25; 1912 8 29, 31; 1912 10 37; 1912 11–12 42; 1913 1 1–4; 1913 2 5, 7, 8; 1913 3 9; 1913 4 13, 16; 1913 5 20; 1913 7 28; 1913 8 32; 1913 10 37–38, 40; 1913 11 43; 1913 12 46–47; 1914 1 3–4; 1914 2 6–8; 1914 3 10–11; 1914 4 13; 1914 5 2, 17, 19–21; 1914 6 21–24; 1915 1 1–3; 1920 1 1, 3; 1920 2 1–4; 1920 3 2, 4; 1920 4 1–2; 1920 5–6 1–4; 1921 1 1–2, 4; 1921 2 1–4; 1921 3 1–4; 1921 4 1, 3–4; 1921 5 1–4; 1921 6 1. Szv – Szviesa86 1888 3 78, 82. Šlt – Šaltinis87 1909 1 4–5; 1909 10 148; 1909 14 212, 215; 1909 20 308; 1909 21 324; 1909 25 388–390; 1909 39 612; 1909 41 644–645; 1909 44 691; 1909 46 723–724; 1909 49 772; 1909 51 809; 1910 18 280–282; 1910 43 683; 1910 44 694, 699; 1910 48 756; 1911 23 267; 1911 30 351–352; 1911 31 364– 365; 1911 32 377; 1911 5 51–52; 1911 6 63; 1911 51 605; 1912 1 11; 1912 3 36; 1912 38 600; 1912. 77 Laikraščio Šaltinis priedas, ėjęs 1909–1914 m. (https://www.vle.lt/straipsnis/saltinis-1/). Daugiausia straipsnių paskelbė gydytojas A. Vileišis. 78 Katalikiškos pakraipos savaitraščio Aušra, ėjusio 1911–1915 ir 1919 m. Vilniuje, dvisavaitinis profilaktinio, šviečiamojo pobūdžio priedas. Jame daugiausia straipsnių paskelbė A. Vileišis. 79 Mažosios Lietuvos laikraščio Nauja lietuviška ceitunga priedas, leistas Tilžėje gotiškais rašmenimis nuo 1896 m. (https://www.vle.lt/straipsnis/nauja-lietuviska-ceitunga/). 80 Jungtinių Amerikos Valstijų lietuvių laikraštis, ėjęs 1885–1888 m. Niujorke, 1888–1889 m. – Šenandoa. Redagavo Jonas Šliūpas (https://www.vle.lt/straipsnis/lietuviskasis-balsas/). 81 Lietuvių Mokslo Draugijos Vilniuje žurnalas, leistas 1907–1936 m. (LE 1958: 81). 82 Lietuviškas medicinos, veterinarijos, farmacijos ir gamtos dvimėnesinis žurnalas, pradėtas leisti 1913 m. Pasirodė tik du numeriai. 83 Mažosios Lietuvos laikraštis, ėjęs 1890–1923 m. Tilžėje, spausdintas gotiškais rašmenimis Otto’o von Mauderode’ės spaustuvėje. Iki 1907 m. laikraštis buvo gana lietuviškas (https://www.vle.lt/straipsnis/nauja-lietuviska-ceitunga/). 84 Vilniuje nuo 1911 m. pradžios spausdintas mėnesinis laikraštis, skiriamas dvasiniams lietuvių kalvinų reikalams (LE 1960: 97). 85 Pirmasis lietuviškas periodinis medicinos populiarinimo leidinys. Laikraščio Lietuvos ūkininkas priedas, ėjęs 1909–1915, 1920–1928 m. Inicijuotas ir redaguotas daktaro K. Griniaus. Jis laikraštį ne tik redagavo, bet ir prirašydavo (Tercijonas 1927: 16, 17). 86 Mėnesinis lietuvių laikraštis, 1887–1880 ir 1890 m. ėjęs Tilžėje (LE 1964: 241). 87 Katalikų iliustruotas savaitraštis, 1906–1915 m. ėjęs Seinuose, 1915 m. – Vilniuje. Vienas populiariausių laikotarpio lietuviškų savaitraščių (https://www.vle.lt/straipsnis/saltinis-1/). Daugiausia straipsnių medicinos ir sveikatos klausimais paskelbė A. Vileišis. Palmira Zemlevičiūtė164 XIX a. pab. – XX pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir daiktavardžio kilmininku reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis 40 631; 1912 46 727; 1912 49 776; 1913 28 439; 1913 32 504; 1913 43 681; 1913 44 695; 1914 15 229; 1914 29 435; 1914 3 39–40; 1914 7 102; 1914 15 229. TS – Tėvynės sargas88 1896 4 35; 1896 5 38; 1897 8 2; 1898 2 3; 1898 4 7; 1900 9 10, 13, 14; 1901 4 ir 5B 71; 1902 1B 25–26; 1917 1 14; 1918 10 14; 1918 11 11; 1918 14 13; 1918 2 15–16; 1918 26 11–12; 1918 30 12–13; 1918 34 4–7; 1918 36 14; 1918 4 14–15; 1918 5 15; 1918 7 14–15. TSp – Tėvynės sargo Priedas89 1898 2 5; 1898 4 7; 1898 8 11. U – Ukininkas 1890 5 75; 1890 8 121; 1891 2 77, 79; 1892 1 18–19; 1892 4/5 133, 136, 140; 1892 6/7 233; 1892 8 293; 1895 13 98–99; 1895 20 157–158; 1895 21 165–166; 1896 3 17; 1896 4 28; 1896 13 99; 1896 20 153–154, 156; 1896 24 188; 1897 12 182, 184–185; 1897 3 41; 1897 8 121; 1897 9 131; 1897 9 131; 1897 9 131; 1898 11 167–168; 1898 3 40; 1899 1 4. Ū – Ūkininkas 1897 12 189. V – Varpas 1889 3 41; 1889 9 139; 1889 12 184; 1890 10 153–154; 1890 2 21; 1890 5 68; 1890 7 105–106; 1890 8 123; 1890 9 137–138; 1891 1 9; 1891 3 40; 1891 4 54–55, 57; 1895 9/10 155–157; 1895 11 174; 1896 2 24–25; 1897 1 9; 1897 3 41–42. Vad – Vadovas90 1913 16 62 169–170, 172; 1913 16 63 274–275, 278; 1913 16 64 400. VL – Vienybė lietuvninkų91 1890 24 5; 1890 27 4; 1890 28 6; 1890 30 4; 1890 36 7–8; 1890 37 8–9; 1890 38 8–9; 1890 38 9. Vlt – Viltis92 1907 4 1; 1913 62 2–3; 1913 70 3; 1913 130 1; 1914 40 2; 1914 77 1; 1914 83 1; 1914 90 1; 1914 101 2; 1914 123 1; 1914 144 1; 1914 159 2; 1915 70 2–3; 1915 85 2–3; 1915 88 2. VŽ – Vilniaus žinios93 1905 5 2–3; 1905 19 2; 1905 29 3; 1905 53 3; 1905 56 2; 1905 77 2; 1905 104 3; 1905 118 4; 1905 122 4; 1905 163 3–4; 1905 173 4; 1905 192 4; 1905 220 1; 1905 225 4; 1906 100 4; 1906 143 4; 1906 146 4; 1906 163 4; 1906 167 4; 1906 219 3; 1906 240 3; 1906 281 1; 1907 93 2; 1907 94 2; 1907 104 2; 1907 108 2; 1907 125 2–3; 1907 126 2; 1907 127 2; 1907 133 2; 1907 134 2; 1907 135 2; 1907 136 2; 1907 186 2; 1907 187 3; 1907 189 2; 1907 190 2; 1907 218 3; 1908 2 1–2; 1908 6 4; 1908 8 4; 1908 9 4; 1909 16 3; 1909 28 2–3; 1909 38 2; 1909 40 2; 1909 41 3; 1908 96 4; 1908 97 3; 1908 136 2; 1908 154 2–3; 1908 155 2; 1908 159 2; 1908 160 2; 1908 176 3; 1908 284 3. Ž – Žemė94 1909 2 15; 1909 4 30; 1909 12 92; 1907 94 2. ŽLA – Žemaičių ir Lietuvos apžvalga95 1891 8 61; 1894 11 82. Žmd – Žemdirbys96 1909 2 12; 1909 3 12; 1909 12 10; 1909 18 9. 88 Mėnesinis lietuvių žurnalas, 1896–1904 m. ėjęs Tilžėje (https://www.vle.lt/straipsnis/tevynes-sargas/). 89 1896–1904 m. Tilžėje ėjęs mėnesinis lietuvių žurnalas, turėjęs neperiodinių priedų (nuo 1898 m. prie kiek vieno numerio) – grožinės literatūros kūrinių, ūkinių patarimų, mokslo populiarinimo knygelių (https://www.vle.lt/straipsnis/tevynes-sargas/). 90 Katalikų kunigų leistas mėnesinis žurnalas, 1908–1914 m. ėjęs Seinuose (https://www.vle.lt/straipsnis/ vadovas-1/). 91 Jungtinių Amerikos Valstijų lietuvių savaitraštis, 1886–1907 m. ėjęs Plimute, 1907–1920 m. – Niujorke (https://www.vle.lt/straipsnis/vienybe-lietuvninku/). 92 Politikos, visuomenės ir literatūros laikraštis, 1907–1915 m. ėjęs Vilniuje. Įsteigė Antanas Smetona ir Juozas Tumas-Vaižgantas (https://www.vle.lt/straipsnis/viltis-3/). Viltyje daugiausia skelbė gydytojai Eliziejus Draugelis ir Juozas Bagdonas. 93 Politikos, visuomenės ir literatūros laikraštis, 1904–1909 m. ėjęs Vilniuje. Pirmasis dienraštis lietuvių kalba. Įsteigė P. Vileišis (https://www.vle.lt/straipsnis/vilniaus-zinios/). 94 Savaitraščio Lietuvos ūkininkas, ėjusio 1905–1915 m. Vilniuje, 1919–1940 m. Kaune, priedas, leistas 1907–1915, 1918–1928 m. (https://www.vle.lt/straipsnis/lietuvos-ukininkas/). 95 Lietuvių tautinio judėjimo apžvalgininkų grupės krikščionių krypties žurnalas, ėjęs 1889–1896 m. Tilžėje. Lietuvoje (daugiausia Žemaitijoje) platintas knygnešių (https://www.vle.lt/straipsnis/zemaiciu-ir-lietuvos-apzvalga/). 96 Vilniusban 1909 elejétől az első világháborúig havonta kétszer megjelenő, gazdasági, kereskedelmi és ipari ügyeknek szentelt újság (LE 1966: 220).