Termininiai būdvardžiai internetinėje žiniasklaidoje

Terminológiai melléknevek az online médiában6Asta Mitkevičienė doi.org/10.35321/term29-01 Terminológiai melléknevek az online médiában ASTA MITKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID id: https://orcid.org/0000-0001-5508-1555 ANNOTÁCIÓ A tanulmány a terminushasználatnak az online médiában végzett kutatásait folytatva a terminológia szempontjából releváns, különleges jelentésű mellékneveket elemzi. A DELFI.lt korpusza alapján azt kívánja meghatározni, hogy az általános szótárakba felvett terminológiai melléknevek használatában milyen tendenciák figyelhetők meg. A tanulmány azt vizsgálja, hogy az ilyen mellékneveket a médiában terminusok alkotóelemeiként használják-e, vagy csupán terminológiai funkciót betöltő főnevekkel, illetve főnévi szerkezetekkel állnak, anélkül hogy e terminusok részét képeznék, továbbá hogy a terminológiai melléknevek megőrzik-e a médiában azt a szakmai jelentést, amely lehetővé teszi, hogy a szaknyelvi lexika egységeinek tekintsük őket. A melléknevek használatát szintaktikai funkciójuk figyelembevételével elemzik. KULCSSZAVAK: terminusok, szaklexika, melléknevek, korpusz, jelzős szerkezetek. ABSZTRAKT Az online médiában a terminushasználattal kapcsolatos kutatás folytatásaként a cikk a terminológia szempontjából releváns szakosított mellékneveket elemzi. A kutatás célja a terminológiai melléknevek használati tendenciáinak meghatározása; e melléknevek általános szótárakban is szerepelnek. A DELFI.lt korpuszán alapuló kutatás azt kívánja megállapítani, hogy az ilyen mellékneveket a médiában terminusok összetevőiként használják-e, vagy csupán terminusként funkcionáló főneveket, illetve főnévi csoportokat módosítanak anélkül, hogy e terminusok összetevői lennének, továbbá hogy a terminológiai melléknevek megőrzik-e sajátos jelentésüket a médiában, ami lehetővé teszi, hogy a szakosított lexika egységeinek tekintsük őket. A melléknevek használatát szintaktikai funkcióik figyelembevételével elemzik. KULCSSZAVAK: terminusok, szakosított lexika, melléknevek, korpusz, jelzői szókapcsolatok. 7Terminológia | 2022 | 29 A terminusoknak hagyományosan csak a főneveket és a főnévi szókapcsolatokat, főnévi frázisokat1 tekintik, mint a fogalmak teljes értékű megnevezéseit. Kazimieras Gaivenis például azt állította, hogy a melléknevek „csak összetett terminusok összetevőiként szerepelhetnek, önálló terminusokként azonban nem tekinthetők” (Gaivenis 2002: 31). Néhány újabb és alapvető nyugati terminológiai munkában nemcsak a főneveket, veiksmažodžiai, prieveiksmiai (pvz.: Cabré 1999 111; L’Homme 2020: 63)2. Būdvardžių terminiškumas konstatuojamas Kaarinos Pitkänen-Heikhanem a mellékneveket is terminusokként ismerik el; erre példa az e cikkben (2015), amelyben a szerző a botanika (a növények morfológiája) adataira támaszkodik3. Függetlenül attól, hogy a mellékneveket terminusoknak tekintjük-e vagy sem (e kérdést e cikkben a továbbiakban nem tárgyaljuk), nyilvánvaló, hogy helyük a terminusrendszerekben vitathatatlan – a melléknevek az összetett terminusok alárendelt összetevőiként szerepelnek, vagyis főnevekkel vagy főnévi szókapcsolatokkal együtt terminológiai egységeket alkotnak. Ezenkívül a terminológiai szakirodalom az attribútív mellékneveknek a terminológia és a terminográfia szempontjából fontos egy másik nagy csoportját is megkülönbözteti – a terminusok kollokációit, amelyek egyszerűen a terminusokat jellemzik (lásd de Santiago González, Grcic Simeunovic 2017: 203). Mind terminológiai kollokációkként, mind terminusösszetevőkként a szaknyelvi vagy az általános szókincs melléknevei szerepelnek. A speciális (szakmai) jelentésben használt melléknevek terminológiai mellékneveknek tekinthetők4. A litván terminológiában a mellékneveket mindeddig főként a terminusok járulékos összetevőiként elemezték – formai kifejezésmódjukat és (vagy) szemantikájukat tárgyalták (pl.: Gaivenis 2014: 60–97; Stunžinas 2004; Auksoriūtė 2016; Zemlevičiūtė 2020 és mások). Terminológiai jellegüket nem vizsgálják. Ebben a tanulmányban, a terminusok népszerű internetes médiában való használatára irányuló kutatások további fejlesztéseként (lásd: Mitkevičienė 2020, 2021), 1 Összetett terminusokként szerepelnek például a mellérendelő kapcsolattal összekapcsolt főnevek, valamint a szókapcsolati láncok is. Gintautas Akelaitis szerint nem minden háromszavas és többszavas terminus tekinthető szókapcsolatnak (Akelaitis 2008: 6), azonban nem magyarázza meg, hogy milyen szintaktikai szerkezetről lenne szó. Ebben a tanulmányban, a litván terminológiában megszokott módon, az összetett terminusokat szókapcsolatoknak tekintjük. 2 A főnevek továbbra is prototipikus terminusoknak tekintendők. 3 A terminográfia szempontjából releváns az a gondolata, hogy azokat a szakspecifikus mellékneveket, amelyeket a szakterületi szövegekben állítmányként, nem pedig jelzőként (módosítóként) használnak, a terminológiai szótárakban önálló szócikkekkel kell szerepeltetni, mivel a belőlük képzett főnévi absztraktumok vagy a velük alkotott főnévi szerkezetek már természetellenesek lennének. 4 Külön említést érdemelnek a főnevesült, terminusfunkciót betöltő melléknevek. Az ilyen mellékneveket kétségkívül valódi terminusoknak kell tekinteni. Ezek túlmutatnak e tanulmány tárgyán, azonban az a tény, hogy a melléknév, amely alárendelt mondatrészként szerepel, az egész terminus helyett kezd használatossá válni, erősíti a melléknevek terminológiai értékét. Terminológiai melléknevek az online médiában 8Asta Mitkevičienė a terminológiai mellékneveket elemzi. A cél a terminológiai melléknevek médiahasználati tendenciáinak megállapítása. A kutatás arra irányul, hogy kiderüljön: az ilyen mellékneveket terminusok összetevőiként használják-e, vagy csupán terminusfunkciót betöltő főnevekkel, illetve főnévi szerkezetekkel állnak együtt anélkül, hogy e terminusok részét képeznék, továbbá hogy a terminológiai melléknevek megőrzik-e a médiában a szakterületi jelentésüket (legalább hozzávetőlegesen), amely lehetővé teszi, hogy a melléknevet a szakmai szókincs egységének tekintsük. A terminológiai melléknevek a speciális, illetve szakterminológiai lexika részét képezik5, a társadalom számára legfontosabbak pedig az általános használatba is bekerülnek, onnan pedig az általános szótárakba (a speciális lexikáról a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne (BŽ) lásd Naktinienė 2002; hozzá kell tenni, hogy ott csak főneveket említenek). A vizsgálathoz 6, a BŽ-be és a Dabartinės lietuvių kalbos žodynasba (DŽ) is felvett, az orvostudomány területéhez6 tartozó melléknevet választottunk ki. A melléknevek kiválasztásakor az E. kalba rendszer részletes keresési funkcióját használtuk, és mindkét szótárban kiszűrtük a med. jelöléssel ellátott szavakat, továbbá gyakori, ilyen jelöléssel nem rendelkező, de az orvosi nyelv és terminológia szempontjából releváns mellékneveket is bevontunk. Ezt követően azt vizsgáltuk, hogy a kiválasztott melléknevek közül melyeket használnak szélesebb körben a médiában, bár kétségtelen, hogy már az a tény is, hogy ezek a melléknevek bekerültek az általános szótárakba, azt mutatja, hogy nem kizárólag szűk körű szakmai használatúak (vagy legalábbis nem annak kellene lenniük). A szubjektivitást nem kerülve a következő nemzetközi (pontosabban – nemzetközi eredetű tövű) (a), illetve litván eredetű (b) minősítő mellékneveket választottuk ki7: a) immunis, allergiás, antivirális és b) krónikus, kullancsEzekhez a melléknevekhez szándékosan, azzal a céllal, hogy az allergén szóval szembeni oppozícióban kiemeljük a terminológiailag jelentős sajátosságokat, hozzáadtuk az allergiás minősítő melléknevet is, noha már előre sejthető, hogy a terminuselem funkciója nem jellemző rá. A vizsgálathoz kiválasztott melléknevek a szaknyelvben alakultak ki, vagyis az általános használatba a terminológiából vagy a szaknyelvből kerültek be, nem pedig fordítva. Ezt a lexikográfiai (lásd E. kalba) és a terminográfiai adatok is alátámasztják. Az eddigi legrészletesebb, még 1980-ban kiadott Orvosi terminológiai szótárba (MedŽ), 5 A szaknyelv fogalmáról és a speciális nyelvhez való viszonyáról lásd: Kontutytė 2007. A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjába bekerültek az angol language for special purposes (LSP) terminus megfelelői: specialioji kalba (az LST ISO 1087-1:2005 alapján), dalykinė kalba, specialioji kalba (a Lingvodidaktikos terminų žodynas, 2012 alapján). 6 Az orvostudomány azon területek közé tartozik, amelyek terminológiája leggyakrabban jut el a társadalomhoz. Vida Žilinskienė szótári adatlapok alapján megállapította, hogy a DŽ harmadik kiadásában 227 orvosi terminust közöltek, mennyiségileg 3 szakterület lexikája múlta felül őket (Žilinskienė 1997: 46). 7 A funkcionális grammatikában – osztályozó melléknevek (Valeckienė 1998: 123). 9Terminológia | 2022 | 29 különálló cikkekben melléknevek is szerepeltek, köztük e kutatás néhány tárgya is megtalálható – immunis, krónikus, kullancs által terjesztett. A kutatás forrása az internetes médiát reprezentáló, 70 millió szavas DELFI.lt korpusz, amely az azonos nevű népszerű hírportál 2014–2016 között megjelent publikációiból áll (bővebben lásd LKKŽ 2019: 14–15). Ugyanezt a korpuszt már használták a médiában előforduló terminusok vizsgálatára (Mitkevičienė 2020, 2021), továbbá éppen ezt a korpuszt (valamint az ennek alapján létrehozott adatbázist) használják a litván nyelv állandósult szókapcsolatainak kutatására (pl.: Bielinskienė és mtsai 2019; Kovalevskaitė és mtsai 2021 és mások)8. Így a fent említett melléknevek kiválasztása után áttértek konkordanciáik elemzésére. Összesen több mint 3 300 sort tekintettek át: krónikus – 1 084, immunis – 949, allergiás – 455, allergiás – 434, vírusellenes – 221, kullancs által terjesztett – 170. A kontextus alapján mindenekelőtt azokat a sorokat választották ki, amelyek egészségügyi vagy orvosi dolgokról szóltak. Így elkülönítették a nem szakmai, pontosabban a nem orvosi melléknévhasználat példáit. Ezt követően a szószerkezet szintjén meghatározták a melléknevek által jelzett (módosított) főneveket, a mondat szintjén pedig a melléknevek predikatívumként9 való használatát. A melléknevek használatának elemzésekor figyelembe veszik azok szintaktikai funkcióját, ezért külön vizsgálják a mellékneveket attribútumként és predikatívumként (vö. a 3. lábjegyzettel). A melléknév az attribútum pozíciójában jelzi a terminus tipikus struktúráját és faji sajátosságát, ezért az attribútív melléknevek elemzésekor először azt próbálták meghatározni, hogy mely szószerkezetekben képezik a terminus részét – járulékos tagként. Ennek érdekében a korpuszban talált attribútív szószerkezetekre az orvostudományi szótárakban és kézikönyvekben, a Litván Köztársaság terminológiai bankjában, az Egyetemes litván enciklopédiában (VLEe) és másutt (lásd alább), valamint a Google Tudósban10 kerestek rá. Mindazonáltal el kell ismerni, hogy a szószerkezetek terminológiai jellegének ilyen, forma és szakterület szerinti meghatározási módszere hiányos; másfelől nincs 8 Amint azt korábban már hangsúlyozták (Mitkevičienė 2021), a DELFI.lt korpusz heterogén szövegeket tartalmaz: sajtóközleményekből, tudományos ismeretterjesztő vagy tudományos munkákból származó információkat közölnek bennük, a szövegekben idézhetik vagy elbeszélhetik mind egészségügyi szakember beszédét, mind az orvostudománnyal közvetlenül össze nem függő címzett kijelentéseit, továbbá újságírói értelmezések is megjelenhetnek stb. E különbségek természetesen hatással vannak a terminusok és a szaknyelvi lexika használatára is, azonban a forrás jellegéből adódóan (média-korpusz, nem pedig konkrét szövegek) e kutatásban ezeket a különbségeket nem veszik figyelembe – a vizsgált anyagot az internetes média diskurzusának részeként elemzik, amelynek címzettje a széles nyilvánosság. 9 A predikatívum fogalma magában foglalja a kopula predikatívumait, a szabad másodlagos predikatívumokat és a kötelező másodlagos predikatívumokat; közöttük morfoszintaktikai szempontból nincsenek szigorú határok (Holvoet, Tamulionienė 2005: 137). A másodlagos predikátumokat a hagyományos grammatikában állítmányi jelzőknek nevezik (ugyanott: 117). 10 A tanulmány nem tesz különbséget a tudományos és a tudományos ismeretterjesztő, valamint az orvostudományi kutatók és a gyakorlati szakemberek (orvosok stb.) által használt terminusok között. Terminológiai melléknevek az online médiában 10 Asta Mitkevičienė teljesen megbízható, és a terminusok meghatározásának egy másik lehetséges módja a szakterület szakemberei által végzett terminuskiválasztás (ezenkívül ez a módszer nehezebben valósítható meg). A tanulmány kerüli a mennyiségi adatok közlését, mivel nem minden esetben lehet bizonyossággal megállapítani, hogy egy konkrét szókapcsolat terminus-e, továbbá amint az alábbiakban látható lesz, ugyanazokat a fogalmakat különböző források eltérően nevezhetik meg. ATRIBUTÍV HASZNÁLAT Immunis. Ezt a melléknevet a BŽ még nem definiálja, a DŽ-ben pedig nem szerepel. A Litván nyelv állandósult szókapcsolatainak adatbázisába bekerült az imuninė sistema terminus funkcióját betöltő szókapcsolat, amelynek gyakorisága 783. Ez az immunis melléknév összes előfordulásának mintegy 83 százalékát teszi ki. A szövegkorpuszban további olyan terminusok is rögzítve vannak, amelyekben ez a melléknév alárendelt tag funkcióját tölti be: immunvédelem, immunreakció, immunsejtek, immunmechanizmusok, immunmemória, immunfolyamatok, immunszérum, immunprofil stb. Ezeknek a szókapcsolatoknak a terminológiai jellegét az Immunológiai és allergológiai terminusok értelmező szótárának (AIATŽ), a VLEe adatai és/vagy a Google Tudós keresési eredményei erősítik meg. A szóban forgó melléknév absztrakt jelentésű főnevekkel együtt szintén jelzős szókapcsolatokat alkot, pl.: immuntermelés, immunellenállás, immunerők, immunhatás stb., amelyek nem terminusok, jóllehet egészségügyi témájú szövegkörnyezetben használatosak. A szókapcsolatok főnevekkel gyakran az immunrendszer (vagy az immunitás) pozitív értékelését fejezik ki. Mindazonáltal a terminusok és a nem terminusok közötti határ nem szigorú; például a kutatás során az immunokok szókapcsolatot kezdetben a nem terminusok közé sorolták, később azonban módosítani kellett a besorolást, mivel kiderült, hogy szerepel a Litván Köztársaság terminológiai bankjában (a terminusszócikk forrásai – Az orvosi szövettan és embriológia nomenklatúrája (2001), valamint Az állatorvosi anatómia, szövettan és embriológia terminusai (1998)). Hozzáteendő, hogy a szövegkorpuszban előforduló szókapcsolatok nem terminusokként is értelmezhetők, azonban terminusok alárendelt tagjai lehetnek (vö. a szövegkorpusz immuneredet példáját és az IATE immuneredetű bőrreakció terminusát). Ezenkívül az összefüggő szövegben a terminusokat elliptikusan rövidítik, rövidebb változataikat használják, ezért a melléknév egy másik főnevet módosít, és a szókapcsolatot helyettesíti; vö. a szövegkorpusz immunkomponens és az AIATŽ 200 immunrendszer-komponensek kifejezését. Az immunológiai melléknévvel alkotott jelzős szerkezetek egy másik kiemelkedő csoportját azok a szerkezetek alkotják, amelyek alaptagja orvosi szakkifejezés, maguk a szerkezetek azonban 11Terminologija | 2022 | 29 nem töltenek be terminológiai funkciót, például: immunhormonok, immungének. A melléknév ezekben nem része a terminusnak. A szerkezetek tágabb kontextusa alapján kijelenthető, hogy az ilyen szerkezetek világosabban teszik átadhatóvá az információt a mažiau žinomas sąvokas – citokinus (a) ir didįjį audinių dermės kompleksą (MHC)11 (b): (a) Olyanok, mint az i m m u n h o r m o n o k , amelyek koordinálják az immunreakciókat, az immunválaszt. [Élet] (b) Ezek az eredmények nem mondanak ellent a korábbi kutatásoknak, amelyek kimutatták, hogy az MHC néven ismert i m m u n g é n e k változatosabbak <...>. [Élet] Kijelenthető, hogy nemcsak az ezeket a szerkezeteket alkotó főneveket, hanem a melléknevet is érthetőnek tartják a címzettek a nem szakemberek számára, mivel csak ebben az esetben tölthetnek be magyarázó funkciót. Allergiás és allergiás. Az allergiás BŽ úgy értelmezhető, mint „az allergiával kapcsolatos”, tehát egy terminusként funkcionáló szón (allergia) keresztül. E melléknév konkordanciájának a vizsgált korpuszban való áttekintésekor megfigyelhető volt, hogy leggyakrabban az allergiás reakció szókapcsolatban használják (a sorok mintegy 60 százalékában)12, vagyis a terminus másodlagos összetevőjeként szerepel. A korpuszban további, az allergiás melléknévvel alkotott jelzős szókapcsolatok is találhatók, amelyek terminus voltához nem fér kétség, mivel az allergiás reakcióhoz hasonlóan ezek is szerepelnek az AIATŽ-ben. Ezek az allergiás bronchiális asztma, az allergiás betegség, valamint az allergiás nátha és az allergiás rinitisz szinonim terminusok. A korpuszban az allergiás melléknévvel alkotott rövidített orvosi terminusok változatai is rögzítve vannak, például: allergiás dermatitisz (vö. az AIATŽ-ben szereplő allergiás kontakt dermatitisz), allergiás asztma, bár ez utóbbinak az említett allergiás bronchiális asztma terminushoz való viszonya vitatható, mivel például a BNO-10-AM-ben éppen az allergiás asztma szókapcsolat szerepel. Az allergiás melléknévvel alkotott egyéb szókapcsolatok terminus voltáról az orvosi szakterület szövegeiben való használat alapján döntünk (a használatot a Google Tudósban és egy kis Allergia-korpuszban13 ellenőriztük). Ennek alapján terminusnak tekinthetők többek között az allergiás folyamatok, az allergiás gyulladás, az allergiás kiütés, az allergiás dermatozis, az allergiás megbetegedések stb. szókapcsolatok. A korpusz több attribútumával 11 A MHC rövidítéssel jelölt fogalmat litvánul különbözőképpen nevezik – nagy szövet-összeférhetőségi komplexus AIATŽ, szövet-összeférhetőségi komplexus VLEe. 12 Ide számítandók a közbeékelt szavakat tartalmazó kapcsolatok is, például: allergiás gyulladásos reakció. 13 A 117 000 szavas Allergiakorpusz cikk szerzője által 2021 elején automatikusan létrehozott korpusz az allergomedica.lt és a rutadubakiene.com weboldalak szövegeiből, a Sketch Engine használatával (Kilgarriff et al. 2014). Terminológiai melléknevek az online médiában 12 Asta Mitkevičienė ni junginiais įvardijamos sąvokos, t. y. juos galima laikyti terminais, tačiau būdvardis juose būtų daiktavardžio kilmininko konkurentas, pvz.: alergikutatások, allergiateszt, allergiás tünetek. Kétséges az allergiás irritáció kapcsolat terminológiai jellege, jóllehet a kapcsolat az orvostudomány területéről származik, az allergiás esetek pedig, amelyeknek a fő összetevője még csak nem is terminus, általában a pontatlan kifejezés példájának tekintendők. A rokon értelmű allergiás melléknév a BŽ-be két jelentéssel került be, amelyek közül az első – a közvetlen – az orvostudomány területéről származik. Ezt a jelentést („allergénekre érzékeny”) az allergén terminusként használt főnévre támaszkodva magyarázzák (vö. allergiás – allergián keresztül)14. E melléknév domináns szintaktikai használata predikatív (a konkordanciasorok mintegy 62 százalékában), attribútumként való használata pedig szemantikailag korlátozott15. A korpuszban olyan főnevek attribútumaként fordul elő, amelyek élőlényeket jelölnek (ember, személy, gyermek, csecsemő, beteg, fogyasztó, énekes; kutya, ló stb.), és amelyek közül csak a beteg az orvostudomány és egészségtudományok területének terminusa16. Nem egy esetben az ilyen meghatározó szó elmarad, a melléknév pedig főnevesült használatú, vö. A l e r g i á s a k n a k m é z r e speciális iszappakolások ajánlottak. [Élet] Kiemelkedik az alergiška oda ’allergiás bőr’ szókapcsolat – a melléknév egy emberi szervet jellemez, maga a szókapcsolat pedig minden valószínűség szerint terminus17. A korpuszban rögzített másik attribútív kifejezés helytelen, mivel az alergiškas ’allergiás’ melléknevet nem a megfelelő jelentésben használták – „allergiát okozó”, vagyis az alergizuojantis ’allergizáló’ helyett, vö.: alergiškas augalas ’allergiás növény’, alergiškas produktas ’allergiás termék’. Lėtinis ’krónikus’. A BŽ a lėtinis ’krónikus’ melléknevet „lassan, hosszabb ideig tartó” jelentésben értelmezi, szinonimájaként a chroniškas ’krónikus’ szót adja meg, a példák pedig az orvostudomány területéről származnak vagy ahhoz kapcsolódnak (lėtinė apšvita ’krónikus expozíció’). Maga a lexikai jelentés magyarázata sem orientálja az orvostudomány felé. A Litván Köztársaság terminológiai bankjában a lėtinis összetevőt tartalmazó terminusok a források – a szótárak – alapján a védelem területéhez tartoznak: lėtinė apšvita, lėtinė apšvitos dozė és lėtinė spindulinė liga. 14 A szaknyelv szempontjából releváns melléknevek közül sok csak szakmai információ alapján magyarázható (L’Homme 2020: 62). 15 A BŽ-ben az alergiškas szó első jelentését csak állítmányi használatának példái szemléltetik. 16 A litván nyelv állandósult szókapcsolatainak adatbázisában 2 szókapcsolat található – alergiškas žmogus (gyakoriság: 91) és alergiškas vaikas (23). 17 A kortárs litván nyelv szövegtárában megtalálható az alergiškos akys szókapcsolat. 13Terminologija | 2022 | 29 A médiában tárgyalt melléknév leggyakrabban orvosi vagy egészségügyi kontextusban használatos. A terminusok másodlagos elemeként használatos, például: krónikus betegség, krónikus fertőzés, krónikus depresszió, krónikus nátha, krónikus obstruktív tüdőbetegség, krónikus migrén, krónikus mieloid leukémia, krónikus agyi ischaemia, krónikus csalánkiütés, krónikus intoxikáció, krónikus pankreatitisz, krónikus szorongás, krónikus prosztatagyulladás, krónikus fájdalom, krónikus hasmenés, krónikus szinuszitisz, krónikus autoimmun tireoiditisz, krónikus vénás elégtelenség, krónikus C-hepatitisz (vö. krónikus vírusos C-hepatitisz TLK-10-AM), krónikus gyulladásos folyamat, krónikus aortabillentyű-elégtelenség stb. Azt, hogy egy szókapcsolat terminusnak tekintendő-e vagy sem, a TLK-10-AM, a SNOMED CT nomenklatúrája, valamint a Google Tudós keresési eredményei alapján döntik el. Amint a példákból látható, a lėtinis szót tartalmazó terminusok egyaránt lehetnek nagyon specializáltak (krónikus autoimmun tireoiditisz) és szélesebb körben használatosak (krónikus hasmenés, vö. a hasmenés, diarrea szinonimáival). Ezzel a melléknévvel a betegségek, tünetek vagy állapotok egyik lényeges jellemzőjét fejezik ki, ezért produktív elem az orvosi terminológiában és a nyelvben. A lėtinis melléknevet gyakran használják más fogalmak magyarázatakor, például. : Interstitialis cystitis – k r ó n i k u s , gyulladásos, nem bakteriális húgyhólyag-betegség. [Élet] A k r ó n i k u s neurológiai rendellenesség, a narkolepszia akkor alakul ki, amikor az agy nem szabályozza megfelelően az alvás-ébrenlét ciklusait. [Élet] A krónikus melléknévvel szintén terminusokkal jelölt fogalmakat jellemeznek, maga a melléknév azonban nem része e terminusoknak, pl.: krónikus Crohn-betegség, krónikus cukorbetegség, krónikus elhízás stb. – a melléknév egyszerűen a terminussal kifejezett fogalomra jellemző tulajdonságot nevezi meg (a Crohn-betegség, a diabetes mellitus, az elhízás krónikus betegségek). Lényegében a melléknév redundáns, mégis valószínűleg azért kapcsolják a terminushoz, hogy az egyértelműség vagy didaktikai cél érdekében hangsúlyozzák a melléknévvel kifejezett tulajdonságot. A korpuszban olyan szókapcsolatokat is találtunk, amelyekben a szóban forgó melléknév nem terminust jellemez, továbbá maga a szókapcsolat sem terminus, pl.: krónikus problémák, krónikus egészségügyi gondok, a betegség krónikus forgatókönyve stb. Másrészt az ilyen szókapcsolatokat szintén egészségügyi kontextusban használják. Vírusellenes. A vírusellenes melléknév a BŽ-be, amelyben med. megjelöléssel a keresőfunkció segítségével található meg, két jelentéssel került be: az első, újabb jelentés a számítástechnika területéhez tartozik („a számítógépes vírusok elleni megelőzésre és védelemre szolgáló”), a második, elsődleges jelentés pedig az orvostudomány területéhez („vírusok által okozott betegségek kezelésére szolgáló”), Terminológiai melléknevek az online médiában 14 Asta Mitkevičienė okozta betegségek kezelésére szolgáló”). A vírusellenes terminusok alárendelt terminuselemeként funkcionál, a számítástechnikai terminológiában pedig az orvostudomány területéről transterminologizálódott (átkölcsönzött)18. A LR terminológiai bankban az antivirusinis összetevőt tartalmazó terminusok kizárólag az informatika területéhez tartoznak: antivirusinė programa, antivirusinė budinti programa, antivirusinė peržiūrinti programa, ezért ezekben a melléknév más jelentésben használatos. A vizsgált szövegkorpuszban az antivirusinis szó konkordanciasorainak kevesebb mint egynegyedében (körülbelül 22%-ában) használják ezt a melléknevet nem számítástechnikai jelentésben. A melléknév az orvosi terminusok alárendelt összetevőjeként fordul elő, például: antivirusiniai vaistai, antivirusiniai preparatai, antivirusinis gydymas stb. Olyan főneveket is jellemez, amelyek nem utalnak közvetlenül az orvostudományra és az egészségtudományokra, szélesebb használatúak, ezért nem lehet pontosan megmondani, hogy az ilyen szókapcsolatok terminusok-e vagy sem, például: antivirusinis poveikis, antivirusinė medžiaga, antivirusinės ypatybės, antivirusinės savybės stb. Ezenkívül csak a tágabb kontextusból állapítható meg, hogy ezek a szókapcsolatok az egészségtudományok és a természettudományok (a tudományközi terminológia és lexika a nyelv természetes jelensége) kontextusában, nem pedig az informatika kontextusában használatosak. A melléknév használatából látható, hogy az antivirusinis szó lexikai jelentése tágabb („vírusok ellen ható, vírusok ellen irányuló”), mint a BŽ-ben megadott jelentés, amelyet ott kizárólag a kezeléssel kapcsolnak össze. Az antivirusinis melléknév különböző jelentéseiben olyan jelzős szókapcsolatokat alkot, amelyek terminusként vagy terminusok összetevőjeként ugyanazokkal a főnevekkel (például: apsauga, priemonė) fordulnak elő, vö. : (a) 2007-ben egy kutatócsoport <...> felfedezte és a „Science” folyóiratban leírta a baktériumok új a n t i v i r u s i n ė s a p s a u g o s rendszerét, amelyet CRISPR-nek nevezett el. [Tudomány] Azonnal gondoskodni kell a telefon biztonságáról – vírus elleni v é d e l m e t kell telepíteni. [Tudomány] (b) A nemrégiben végzett kutatások bebizonyították, hogy kiválóan küzd a különféle fertőzésekkel, és hatékony v í r u s e l l e n e s s z e r . [Élet] A kísérletet azért végeztük el, hogy felhívjuk a számítógépes biztonsági közösség figyelmét a többféle v í r u s e l l e n e s s z e l végzett ellenőrzés hiányosságára <...>. [Tudomány] 18 Természetesen lehet úgy érvelni, hogy az antivirusinis a számítástechnikai virusas terminusból származik, azonban nem lehet tagadni, hogy ezt a melléknevet már használták a litván nyelvben, és ezenfelül használata valószínűleg nem volt szűk körű (vö. a széles nyilvánosság számára is fontos antivirusiniai vaistai terminust, amely bekerült a Medicinos enciklopedija (MedE) című műbe). 21Terminologija | 2022 | 29 LKŽe – Litván nyelv szótára (I–XX. köt., 1941–2002), elektronikus változat, szerkesztőbizottság: G. Naktinienė (főszerkesztő), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005 (frissített változat, 2018). Elérhető az interneten: www.lkz.lt. A Litván Köztársaság terminológiai bankja. Elérhető az interneten: http://terminai.vlkk.lt/ [megtekintve: 2022 szeptemberében]. MedE – Orvosi enciklopédia 1–2, szerk. V. J. Grabauskas és mások, Vilnius: Tudományos 1991–1993. és Enciklopédiai Kiadó, MedŽ – Astrauskas Vytautas, Biziulevičius Stasys, Pavilonis Salezijus, Vaitilavičius Adomas, Vileišis Aleksandras. Orvosi terminológiai szótár, Vilnius: Mokslas, 1980 [keresés a raštija.lt oldalon keresztül]. Mitkevičienė Asta 2020: Terminusok az internetes médiában (felderítő kutatás). – 108–127. Terminologija 27, Mitkevičienė Asta 2021: Terminusok és már nem terminusok a népszerű médiában. – Acta Linguistica Lithuanica 84, 98–121. Naktinienė Gertrūda 2002: A speciális lexika bemutatása a „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne” című szótárban. – Kalbos kultūra 75, 47–56. Pitkänen-Heikkilä Kaarina 2015: A melléknevek mint terminusok. – Terminology 21(1), 76–101. SNOMED CT – SNOMED CT böngésző. Elérhető az interneten: https://www.snomed.lt/snomed-ct/ [megtekintve 2020 júliusában]. Stunžinas Robertas 2004: Összetett elektrotechnikai terminológiai melléknevek. – Terminológia 11, 52–69. BNO-10-AM – BNO-10-AM A betegségek rendszerezett jegyzéke, 2015. Online hozzáférés: http://ebook.vlk.lt/e.vadovas/ index.jsp. ULAC – Fertőző betegségek. Elérhető az interneten: http://www.ulac.lt/ligos [megtekintve 2022 júliusában]. Valeckienė Adelė 1998: A litván nyelv funkcionális grammatikája, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. VLEe – Egyetemes litván enciklopédia, elektronikus változat, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóközpont. Online elérés: https://www.vle.lt/ [megtekintve 2022 augusztusában]. VPLŽ – Gyermekgondozási és betegségtani kézikönyv 1, főszerk. V. Basys, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2005. Wikipedia. Online hozzáférés: https://www.wikipedia.org/. Zemlevičiūtė Palmira 2020: A 19. század végi – 20. század eleji, két szóból álló összetett elnevezések „liga“ (betegség) főkomponenssel és melléknévvel kifejezett függő komponensekkel. – Terminologija 27, 233–257. Žilinskienė Vida 1997: A terminusok bemutatása a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno“ III. kiadásában. – Acta Linguistica Lithuanica 37, 46–52. TERMINOLÓGIAI MELLÉKNEVEK AZ ONLINE MÉDIÁBAN Összefoglalás A cikk a terminológia szempontjából releváns szakosított mellékneveket (terminológiai mellékneveket) tárgyalja. Célja a litván terminológiai melléknevek médiabeli használati tendenciáinak meghatározása. A kutatás arra törekszik, hogy megállapítsa, vajon a terminológiai mellékneveket a médiában terminusok alkotóelemeiként használják-e, vagy csupán terminusként funkcionáló főneveket vagy főnévi csoportokat módosítanak anélkül, hogy e terminusok alkotóelemei lennének, továbbá hogy a terminológiai melléknevek megőrzik-e sajátos (legalább megközelítő) jelentésüket a médiában, ami lehetővé teszi, hogy a szaknyelvi lexika egységeinek tekintsük őket. A terminológiai melléknevek a szaknyelvi lexika részét képezik, és a nyilvánosság számára legrelevánsabbak átkerülnek az általános használatba, majd később bekerülnek az általános szótárakba. A cikk a litván nyelv általános szótáraiban szereplő hat orvosi melléknevet tárgyalja. A szubjektivitás elkerülése nélkül a következő relációs mellékneveket választottuk ki: imuninis ‘immunis’, alerginis ‘allergiás’, antivirusinis ‘vírusellenes’, lėtinis ‘krónikus’ és erkinis ‘kullancs által terjesztett’. Szándékosan, a minősítő melléknév Termininiai būdvardžiai internetinėje žiniasklaidoje 22 Asta Mitkevičienė Az alergiškas ‘allergiás’ melléknevet is hozzáadtuk ezekhez a relációs melléknevekhez, azzal a szándékkal, hogy kiemeljük az alerginis-szel szembeni oppozíciójának terminológiailag jelentős jellemzőit ‘allergiás’. The source of the research is the publicly available DELFI.lt corpus compiled from publications of the popular news portal of the same name and representing online médiában. Mivel figyelembe vették a melléknevek szintaktikai funkcióit, a jelzőként és az állítmány részeként álló mellékneveket külön elemezték. Mivel a terminus tipikus szerkezetét és a generikus tulajdonságot a melléknév attributív helyzetben jelzi, az attributív melléknevek elemzésének első feladata azoknak a kifejezéseknek az azonosítása volt, amelyekben terminusok alkotóelemeiként funkcionálnak. A hat orvosi melléknév népszerű online médiában való használatának elemzése azt mutatja, hogy többnyire szaknyelvi jelentésben használják őket. Az imuninis, alerginis, lėtinis, antivirusinis és erkinis relációs melléknevek használatának domináns módja az attributív, az alergiškas minőségi melléknévé pedig a predikatív. Valamennyi elemzett viszonyító melléknév terminusok alkotóelemeként funkcionál; egy adott melléknév konkordanciájában való gyakoriságuk miatt egyes terminusok (imuninė sistema ‘immunrendszer’, alerginė reakcija ‘allergiás reakció’, erkinis ecefalitas ‘kullancs által terjesztett encephalitis’) az adott melléknév médiabeli használatának prototipikus példáiként tekinthetők. A relatív melléknevek olyan terminusokat is módosítanak, amelyeknek nem alkotóelemei, noha a jelzős szerkezet modellje analóg egy terminussal. Valószínű, hogy a melléknevet didaktikai célból vagy a szakterületi információ világosabb közvetítése érdekében illesztik hozzá. A melléknevek olyan főneveket vagy főnévi csoportokat is módosítanak, amelyek (legalábbis az orvostudományban) nem töltenek be terminusi funkciót; az alergiškas melléknév attributív helyzetben általában így használatos. A melléknév predikatív használatának elemzése megerősítette, hogy az alergiškas melléknév terminológiai egységként is tekinthető: szemantikailag és morfológiailag rokon az alergija „allergia” terminussal. Mindkettőt ugyanazokkal a tartalmi szavakkal használják. Nem minden elemzett relációs melléknév működik állítmányként a médiában, azok pedig, amelyek így működnek, összetett terminusok vagy ugyanazon szakterületnek az alanyhoz kapcsolódó jelzős szerkezeteinek transzformációit alkotják. A vizsgált melléknevek átvitt, nem szakosított használata nem gyakori a médiában; Az általános szótárakban a vizsgáltak közül egyedüliként átvitt jelentéssel rendelkező alergiškas valamivel gyakrabban használatos despecializált jelentésében. Az elemzett melléknevek (bár nem mindegyik) terminologizáltságukat vesztett szerkezetek alkotóelemeiként működnek: terminologizáltságukat vesztett terminusok alkotóelemei. Beérkezett: 2022-10-17 Asta Mitkevičienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]