Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo

doi.org/10.35321/term30-7 A Litván Köztársaság Terminológiai Bankja: 20 évvel a törvény elfogadása után A Litván Köztársaság Terminológiai Bankja: 20 évvel a törvény elfogadása után ALVYDAS UMBRASAS Litván Nyelvi Intézet ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-5184-0056 ABSZTRAKT A Litván Köztársaság Terminológiai Bankja a húsz évvel ezelőtt elfogadott, a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjáról szóló törvény alapján működik. Az évforduló alkalmából a cikk a Terminológiai Bank létrejöttének történetét és fejlődését vizsgálja, figyelmet fordítva mind a jogi szabályozásra, mind az adatbázis tartalmára. A tanulmány elemzi az állami intézmények Terminológiai Bankhoz való hozzájárulását, valamint a jóváhagyott jogszabályi terminuscikkek jellemzőit. KULCSSZAVAK: a Litván Köztársaság Terminológiai Bankja, terminológiamenedzsment, terminológiai adatbázis, jogszabályi terminusok, terminológiai jelleg. ÖSSZEFOGLALÓ A Litván Köztársaság Termbankja a húsz évvel ezelőtt elfogadott, a Litván Köztársaság Termbankjáról szóló törvénynek megfelelően jött létre. Az évforduló alkalmából a cikk a Termbank történetét és fejlődését vizsgálja, egyaránt kitérve a jogi szabályozásra és az adatbázis tartalmára. A cikk elemzi a közintézmények Termbankhoz való hozzájárulását, valamint a jogszabályok terminusait tartalmazó szócikkek jellemzőit. KULCSSZAVAK: a Litván Köztársaság Termbankja, terminológiai rendezés, terminológiai adatbázis, jogszabályok terminusai, terminusjelleg. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK 2003. december 23-án fogadták el a Litván Köztársaság Termbankjáról szóló törvényt; így 2023 végén lesz húsz éve annak, hogy Litvániában a jogszabályok terminusainak kezelését külön törvény szabályozza. Ebből az alkalomból érdemes 142 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo visszatekinteni a múltra és áttekinteni a jelent, hogy értékelni lehessen az elvégzett munkát. A törvény alapján létrehozott Litván Köztársaság Termbankjának koncepcióját, felépítését, tartalmát és jogi alapját már vizsgálták (lásd Umbrasas 2013). E cikk leíró-elemző módszer alkalmazásával a korábbi kutatásokat történeti, ténybeli és terminológiai adatokkal kívánja kiegészíteni. A cikk célja bemutatni a Termbankról szóló törvény kidolgozásának és végrehajtásának folyamatát, a Termbank változásait, különösen az elmúlt 10 évben, a Termbankkal foglalkozó intézmények tevékenységének dinamikáját, valamint az adatállomány tartalmának sajátosságait. A hangsúly elsősorban a jogszabályok terminológiáján van. Az elemzés alapját a Jogszabályok Információs Rendszerének és a Termbanknak az adatai, a Litván Állami Nyelvi Bizottság éves tevékenységi jelentései, a Termbankról szóló törvény tervezetét előkészítő munkacsoport jegyzőkönyvei és mellékletei, valamint a megjelölt szakirodalom képezi. A JOGI ALAP KELETKEZÉSE A Nyelvi Bizottság kezdeményezésére az állami termbank létrehozásának ötletét akkor kezdték megvitatni, amikor megkezdte munkáját a 2002–2007-es időszakra kinevezett, dr. Irena Smetonienė vezette Litván Állami Nyelvi Bizottság. Már 2002-ben találkozókat tartottak a Nyelvi Bizottság képviselői informatikai és más szakemberekkel (a Litván Köztársaság Seimasának Hivatalából, a Litván Szabványügyi Hivatalból, a Matematikai és Informatikai Intézetből stb.); a találkozókon egy teljesen új terminológiai adatbázis létrehozásának lehetőségét vitatták meg, megvitatták annak koncepcióját és szerkezetét, a már akkor létező adatbázisokhoz való kapcsolódását, valamint a terminusok lefedettségét (például a nem ajánlott terminusok felvételét vagy mellőzését). 2002 novemberében a Nyelvi Bizottság mintegy 30 megkeresést küldött intézményeknek, hogy felmérje a helyzetet, és tájékozódjon az intézmények már meglévő terminológiai adatbázisairól. Mivel a Seimasban éppen az európai terminológiai szótár, a Eurovoc adatbázisát rendezték, az informatikusok annak szerkezetét javasolták a leendő termbank alapjául, a későbbi lehetséges integrációt is szem előtt tartva. A vita kibontakozásával a Seimas Európai Ügyek Bizottsága azt javasolta, hogy a Nyelvi Bizottság állami termbank létrehozására irányuló elképzelését törvény útján valósítsák meg. E célból 2003 közepén a Seimas Elnökségének határozatával munkacsoportot hoztak létre a Litván Köztársaság Termbankjáról szóló törvény tervezetének kidolgozására. Vezetésével Vytenis Povilas Andriukaitist, a Seimas akkori alelnökét, a Seimas Európai Ügyek Bizottságának elnökét bízták meg. A munkacsoportba összesen 14 embert vontak be, nemcsak a Seimasból, hanem más érdekelt Terminologija | 2023 | 30 143 intézmények1. A projektum elkészítésével az adott év szeptember 15-éig bízták meg a munkacsoportot, vagyis lényegében a nyár folyamán. Siettek, mert közeledett Litvánia európai uniós csatlakozása (amelyre 2004. május 1-jén került sor), a Terminológiai Bankot pedig az akkor megoldandó, illetve majd megoldandó jogszabályokkal, különösen az Európai Unió litván nyelvre fordított joganyagának terminológiai rendezésével kapcsolatos kihívásokhoz kötötték. A Terminológiai Bankról szóló törvényjavaslat előkészítésére létrehozott munkacsoport jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy a munkacsoport 2003. június 27-én ült össze első ülésére, és három hónap alatt legalább hat alkalommal ülésezett, az ülésekre más szakembereket is bevonva (többek között a Seimas Információtechnológiai Osztályáról). Az első üléseken vitát váltottak ki az intézmények együttműködésének megszervezésével kapcsolatos kérdések a Terminológiai Bank működtetése során; a központosított és a decentralizált rendszer lehetőségeit, valamint az adatok beszerzésének, összekapcsolásának, megvitatásának, jóváhagyásának és közzétételének szempontjait is mérlegelték. Saját koncepciót terjesztett elő a Nyelvi Bizottság, a Litván Nyelvi Intézet és a Litván Szabványügyi Osztály, továbbá a Seimas Információtechnológiai Osztályának informatikusai. A legnagyobb támogatást a Nyelvi Bizottság által előterjesztett koncepció kapta, amely szerint a különböző szervezetek terminológiai adatokat nyújtanak be a Nyelvi Bizottságnak (elsősorban annak Terminológiai Albizottságához) értékelésre, majd az adatok egyetlen adatbázisba kerülnek, az adatok előkészítéséről pedig különböző intézményekben létrehozott munkacsoportok gondoskodnak. A Nyelvi Bizottság 2002 végén végzett felmérése kimutatta, hogy a 21 állami intézmény közül 16 rendelkezik vagy készít valamilyen adatbázist (terminológiai adatbázist), és kijelölték az ezért felelős munkatársakat2, így a lehetséges munkacsoportok alapjai már adottak voltak. A Terminológiai Bankról szóló törvényjavaslat első változatát 2003 augusztusában készítették el és vitatták meg. A javaslat első megvitatása során többek között 1 A munkacsoport említett vezetőjén kívül Irena Smetonienė (az Állami Litván Nyelvi Bizottság elnöke), Loreta Raulinaitytė (a Seimas Európai Ügyek Bizottságának vezető tanácsadója), Aušra Bodin (a Seimas Információtechnológiai Osztálya Jogszabály-rendszerezési Osztályának vezetője), Justinas Žilinskas (a Seimas Jogi Osztálya Európai Uniós és nemzetközi jogi részlegének vezető tanácsadója), Kęstutis Kaminskas (a Seimas Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottságának tanácsadója), Regina Narutienė (a Seimas Dokumentációs Osztályának vezető szakértője), Kristina Kačkuvienė (a Seimas kancellárja mellett működő Fordítói Csoport fordítója), Jūratė Drevinskienė (a Litván Köztársaság Kormányának Európai Bizottsága mellett működő Fordítási, Dokumentációs és Információs Központ igazgatóhelyettese), Živilė Liekytė (az Igazságügyi Minisztérium Jogalkotási és Közjogi Főosztályának igazgatója), Valentina Karazienė (a Litván Köztársaság Kormánya mellett működő Statisztikai Osztály Statisztikai Fejlesztési Osztálya Osztályozási Részlegének vezetője), Nijolė Dudlauskienė (a Litván Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériuma mellett működő Litván Szabványügyi Osztály I. Szabványosítási Osztályának vezetője), Rimantas Miknys (a Litván Történeti Intézet igazgatóhelyettese), Jolanta Zabarskaitė (a Litván Nyelvi Intézet megbízott igazgatója) (a Litván Köztársaság Seimasának Elnöksége 2003. június 18-i 1576. számú határozata „A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjáról szóló törvényjavaslat elkészítésére létrehozott munkacsoport megalakításáról”). 2 Az adatok a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjáról szóló törvényjavaslat indokolásából származnak. 144 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo vita folyt a bank szó törvény- és adatbáziscímben való használatáról. Felmerült, hogy nyilvántartásnak nevezzék (a jogszabály-nyilvántartásokkal vontak párhuzamot), mivel a jogalkotás kontextusában a bank nem megszokott. Végül azonban megállapodtak abban, hogy a bank szó a nemzetközi terminológiai szabványokban is használatos, tehát nem új keletű. Szeptember közepén (12-én) megvitatták a javaslat második változatát; a módosított javaslatot a Nyelvi Bizottság Terminológiai Albizottsága elé terjesztették megvitatásra (az ülésre szeptember 23-án került sor), majd az albizottság észrevételei alapján módosították. Szeptember végén (26-án), miután értékelte és továbbfejlesztette a harmadik változatot, a munkacsoport megállapította, hogy valamennyi javaslatot megvitatta, és befejezte a tervezet kidolgozását. Az indokolás elkészítése után a törvényjavaslatot november elején (3-án) bejegyezték a Seimas jogszabály-adatbázisába. A Seimas bizottságainak észrevételei nyomán még néhány kisebb módosítást végeztek, és decemberre elkészült a végleges változat. A Terminológiai Bankról szóló törvényjavaslat valamennyi változatát és fejlődését áttekintve látható, hogy a megfogalmazás formai elemei, egyes rendelkezések és azok terjedelme is változtak – fokozatosan tömörebb, általánosabb megfogalmazásokat alkalmaztak. Ezzel együtt egyes terminusok és fogalmi meghatározásaik is módosultak. Például a kötelező terminus, ajánlott terminus megnevezéseket a jóváhagyott terminus, javasolt terminus váltotta fel. Megjelent a terminuscikk terminus; kezdetben ezt terminológiai bejegyzésnek nevezték, a terminológiai adatok gyűjteménye kifejezést pedig a terminuscikkek gyűjteménye, a szakértői értékelést szakvéleményezés, a speciális ismereteket terminológusi kompetencia váltotta fel, és így tovább. A terminusok meghatározásait is többször módosították, pontosították és átfogalmazták. Íme a Litván Köztársaság Terminológiai Bankja (röviden: Terminológiai Bank) meghatározásának alakulása a javaslat különböző változataiban (az elsőtől a véglegesig): „a terminusok és a hozzájuk kapcsolódó információk kezelésének (rendszerezésének, gyűjtésének, tárolásának és használatának) rendszere; a meghatározott rend szerint rendezett és az interneten közzétett litván nyelvi terminusok terminusgyűjteményeinek összessége”; „a meghatározott rend szerint rendezett és az interneten közzétett litván nyelvi terminuscikk-gyűjtemények összessége”; „a meghatározott rend szerint rendezett és az interneten közzétett, jóváhagyott és javasolt litván nyelvi terminuscikk-gyűjtemények, valamint a nem ajánlott terminusok összessége”; „állami információs rendszer, amely a meghatározott rend szerint rendezett és az interneten közzétett, jóváhagyott és javasolt litván nyelvi terminuscikk-gyűjtemények, valamint a nem ajánlott terminusok összességéből áll”. Amint látható, az egyszerű információkezelő rendszertől eljutottak az állami információs rendszerig, és ezzel párhuzamosan fokozatosan pontosították a bevont terminusok körét. Terminologija | 2023 | 30 145 Érdemes felhívni a figyelmet a meghatározás terminusra is (a törvény nem határozza meg). A törvénytervezetet előkészítő munkacsoport jegyzőkönyveiből és mellékleteiből kitűnik, hogy az informatikusok által készített rendszer első műszaki leírásaiban a definíció szerepelt; e terminus helyett a meghatározás használatát javasolták (a leírásokban valóban erre módosították), a törvénytervezet első változataiban azonban ez nem szerepelt. Csak a törvénytervezet harmadik változatának szerkesztésekor pontosították a terminuscikk meghatározását, és abban megadták a meghatározás terminust. Állítható, hogy éppen a Terminológiai Bankról szóló törvény járult hozzá a meghatározás terminus elterjedéséhez nemcsak az igazgatási közegben, hanem a litván terminológia tudományában is; lényegében megszakította a definíció terminus korábbi használati hagyományát. Az eredeti törvénytervezettel párhuzamosan megkezdték a Terminológiai Bank információs rendszerének specifikációját (a Seimas informatikai osztálya készítette), és egyetértettek abban, hogy szükség van a Terminológiai Bank módszertanára is. Ezt a Nyelvi Bizottság határozatával hagyta jóvá néhány hónappal a Terminológiai Bankról szóló törvény elfogadása után (2004. február 2-án). Az ilyen jellegű jogszabályokra jellemző módon a törvény csak a legáltalánosabb kérdéseket rendezte tömören: a Terminológiai Bank létrehozását, kezelését, használatát és finanszírozását, valamint a Terminológiai Bankot kezelő, annak adatokat szolgáltató és azokat használó jogi és természetes személyek kötelezettségeit, jogait és felelősségét. A módszertan részletesebben tárgyalta a Terminológiai Bank szerkezetét, a terminuscikk felépítését, az információs rendszer követelményeit, a Terminológiai Bankot irányító és kezelő szervezetek, továbbá a nem regisztrált és regisztrált felhasználók feladatait, rájuk vonatkozó kötelezettségeket stb. Az elmúlt 20 évben a Terminológiai Bankról szóló törvényt csak egyszer módosították: 2017. július 4-én elfogadták a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjáról szóló, IX-1950. számú törvény 4. cikkének módosításáról szóló törvényt (amely 2018. január 1-jén lépett hatályba), amelynek értelmében a Terminológiai Bank egyedüli irányítója és kezelője az Állami Litván Nyelvi Bizottság lett. Ezt megelőzően a Nyelvi Bizottság csak a Terminológiai Bank tartalmáról gondoskodott, míg a Bank működéséhez szükséges hardvert és szoftvert a Seimas Kancelláriája biztosította és tartotta karban. A törvénymódosítás, valamint az abban előírt, végrehajtási jogszabályok előkészítésére vonatkozó kötelezettségek alapján az Állami Litván Nyelvi Bizottság 2017. október 5-i, N-3 (162) számú határozatával jóváhagyta (frissítette) a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjának módszertanát. Nem sokkal később, az Állami Litván Nyelvi Bizottság elnökének 2018. április 11-i, V-21. számú rendeletével további két dokumentumot hagytak jóvá: a Litván Köztársaság Terminológiai Bankja információs rendszerének szabályzatát és a Litván Köztársaság Terminológiai Bankja információs 146 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo rendszere adatbiztonsági szabályzatát. A módszertan és a szabályzatok együttese még részletesebben határozza meg a Terminológiai Bank működési mechanizmusát, az információs rendszer célját, feladatait, szervezeti, információs és funkcionális felépítését stb., különös figyelmet fordítva az adatbiztonságra. ADATBÁZIS A Terminológiai Bank első információs rendszerét a Seimas Kancelláriájának Információtechnológiai Osztálya már 2004-ben létrehozta (az adatok bevitele és nyilvános közzététele 2005 januárjában kezdődött). Az adatbázist Oracle szoftverrel hozták létre; a regisztrált felhasználóknak szánt belső rendszer (lásd az 1. ábrát) csak a szükséges szoftvercsomag számítógépre történő telepítése után volt elérhető. A Terminológiai Bank működésének kezdetén ez technológiailag meglehetősen szokványos megoldásnak számított, de idővel a programok elavultak, és egyre nehezebb lett biztosítani az összehangolt működésüket. Miután 2018-ban a Nyelvi Bizottság átvette a Terminológiai Bank információs rendszerének irányítását, megbízásából PostgreSQL-alapú új információs rendszer készült, amely 2019 novemberében kezdte meg működését; a regisztrált felhasználók interneten keresztül, további programok telepítése nélkül férhetnek hozzá (2. ábra). Ezzel egyidejűleg megújult a nyilvános terminuskereső modul is. A kényelem és az egyszerűség érdekében megjelent az egysávos, egyszerűsített keresőablak minimalista dizájnnal, valamint a korábbi keresőablak (3. ábra) alapján kialakított részletes keresőablak (4. ábra), amely további funkciókkal bővült (például lehetővé vált a terminusok meghatározásaiban való keresés). A Terminológiai Bank weboldala reszponzív dizájn alapján készült, ezért ma már kényelmesebben használható mobileszközökön (a cím nem változott – http://terminai.vlkk.lt). A Terminológiai Bankot elsősorban a jogszabályok terminusainak kezelésére szolgáló, állami intézményeket összekapcsoló információs rendszerként hozták létre (a koncepcióról lásd még: Ivanauskienė 2005, 2008), ugyanakkor célja a különféle megbízható terminusok terjesztése is; a jogszabályok terminológiája a teljes adatállománynak viszonylag kis részét, mintegy 7%-át teszi ki. 2023 novemberében a Terminológiai Bankban összesen mintegy 278 ezer terminuscikk volt nyilvánosan elérhető, ezek túlnyomó többségét, mintegy 225 ezer cikket (körülbelül 81%-ot) terminológiai szótárak cikkei alkották – összesen 53 terminológiai szótár adatait töltötték fel a Terminológiai Bankba. Az elmúlt néhány évben jelentős terjedelmű pszichológiai, földrajzi és mechanikai terminológiai szótárakat vettek fel, az azt megelőző két évben pedig kisebb, a public relations, a projektmenedzsment és a vendéglátóipari vállalkozások terminológiáját feldolgozó szótárakat (a Terminológiai Bankban közzétett szótárak teljes jegyzéke Terminologija | 2023 | 30 147 1. ábra. A Terminológiai Bank 2005–2019 között működő (belső) információs rendszerének ablaka 2. ábra. A Terminológiai Bank 2019 óta működő (belső) információs rendszerének ablaka bibliográfiai adatokkal együtt megtalálható a Nyelvi Bizottság weboldalán3). A Litván Szabványügyi Hivatallal együttműködve 2015-ben a Terminológiai Bankban közzétették a Nyelvi Bizottság által kedvezően értékelt 3 Online hozzáférés: https://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/terminija/terminu-banke-skelbiamu-terminu-zodynu-sarasas. 148 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo 3. ábra. A Terminológiai Bank nyilvános terminuskereső ablaka (2005–2019) 4. ábra. A Terminológiai Bank nyilvános terminuskereső ablaka (2019-től) A litván terminológiai szabványok adatai – összesen mintegy 8,7 ezer terminuscikket tesznek közzé 66 szabványból4 (beleértve a Pénzügyminisztérium által benyújtott Nemzetközi értékelési szabványok terminusait is) (az adatbázis mintegy 3%-a). A Terminusbank jelentős részét (mintegy 24 ezer terminus 4 Körülbelül a 2005 óta a Nyelvi Bizottság által értékelt terminológiai szabványokat foglalja magában, de van néhány, amelyet nem vettek fel. Terminologija | 2023 | 30 149 cikk (mintegy 9%) teszi ki a Nyelvi Bizottság ajánlásai alapján összeállított adatokat (az elmúlt két évtizedben a Nyelvi Bizottság mintegy 80, jegyzőkönyvi határozattal jóváhagyott ajánlását foglalja magában). Ide tartoznak a biológiai és zoológiai nevezéktan, valamint a hozzá kapcsolódó nevek – növények, terméseik és egyes növényi eredetű termékek elnevezései, algák, zuzmók, gombák és hasonló szervezetek, illetve az általuk okozott betegségek megnevezései, továbbá bogarak, kétéltűek, puhatestűek, rákok és más élőlények elnevezései. A Terminusbankban közzétett terminusok változatosságának növelése érdekében 2019-ben megkezdték a felsőoktatási tankönyvekből kiválasztott terminusok közzétételét (a terminusokat és meghatározásaikat a tankönyvek szerzői áttekintették és pontosították, majd a Nyelvi Bizottság és annak Terminológiai Albizottsága megvitatta). Összesen mintegy 1,3 ezer terminust tesznek közzé 13 tankönyvből, amelyek igen sokféle területet ölelnek fel: számvitel, könyvvizsgálat, pénzügyi piacok, nemzetközi gazdaságtan, mikroökonómia, makroökonómia, az Európai Unió belső piaci joga, nem kormányzati szervezetek, karrierépítés, építőanyag-tudomány, kerámiai anyagok kémiai technológiája és számítógép-architektúra. Bár ez a szám nem nagy (a teljes adatbázis fél százalékát sem éri el; tankönyvenként átlagosan 100 terminus), mégis jelentős adatmennyiségről van szó, különösen annak fényében, hogy egyes területeken hiányoznak a terminológiai szótárak. El kell mondani, hogy a terminológiai szótárak kiadásának tendenciái nem biztatóak. A függetlenség visszaállítása után megindult, változó minőségű terminológiai szótárkiadási fellendülés, amelyet egyaránt ösztönöztek a gyakorlati szükségletek és a természetes kereslet, valamint a pénzügyi támogatás (különösen a Litván Köztársaság Kormányának 1995. december 4-i, 1525. számú határozatával jóváhagyott, a Litván Köztársaság államnyelvének használatáról és fejlesztéséről szóló 1996–2005. évi program keretében, amelyet a Nyelvi Bizottság koordinált, továbbá későbbi támogatási intézkedések révén), az elmúlt évtizedben egyértelműen alábbhagyott – az évente kiadott különféle szótárakat már nem tízesével, hanem csupán néhány darabjával számolhatjuk; visszatérünk a szovjet korszak végén jellemző terminológiai szótárkiadási szinthez (lásd az 5. ábrát5). 5 A grafikon az évente kiadott terminológiai szótárak számának változását mutatja. Az 1980–2005 közötti számadatok a terminográfiának szentelt kiadványban közölt bibliográfiai adatokon alapulnak (lásd Gaivenytė-Butler, Keinys, Noreikaitė 2008: 70–228), a későbbi adatokat pedig a Terminologija folyóiratban megjelent, a legújabb terminológiai szótárakról szóló ismertetésekből vették, amelyeket Jolanta Gaivenytė-Butler készít (egyes, a jegyzékekbe felvett kiadványok valójában nem terminológiai szótárak, de feltételesen ezek közé sorolták őket). Amint látható, a terminológiai szótárak kiadásának első fellendülése éppen a függetlenség visszaállításának évében következik be (1990-ben 22 terminológiai szótár és szójegyzék jelent meg; természetesen legalább a nagyobbak előkészítése még a szovjet korszak végén kezdődött), a csúcsot pedig 2008-ban éri el, amikor 29 terminográfiai jellegű kiadvány lát napvilágot. Ezt követően a mennyiség egyértelmű csökkenése figyelhető meg. A grafikon nem mutatja a minőségi változásokat; a szótárak igen nagy részét nem nyújtották be a Nyelvi Bizottságnak értékelésre (vö. Gaivenytė-Butler 2009: 254), és általában véve nem felelnek meg a terminológiai szótár fogalmának sem, az ilyenekre pedig 150 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo 5. ábra. A terminológiai szótárak kiadása Litvániában 1980 óta A minőség összefüggésében korábban a terminológiai szótárak gyenge minősége adott okot aggodalomra (Klimavičius 2003: 27; Gaivenytė-Butler 2009: 259–264), most pedig már a számok is aggasztóak – a jelenlegi tendenciák mellett hamarosan azt kell megállapítanunk, hogy egy év alatt egyetlen szótár sem jelent meg. Ez egyrészt arra utalhat, hogy már így is sok terminológiai szótár jelent meg (egyes területek terminográfiája valóban meglehetősen gazdag), másrészt azonban nem hunyhatunk szemet egyes területek terminográfiájának szegényessége vagy teljes hiánya fölött6. A régebbi terminográfus-nemzedék jelentős munkát végzett, és kétségkívül teret hagyott az újabb munkáknak, de nemigen látszanak olyanok, akik folytatni kívánnák ezeket. A tudománypolitika következtében a litván nyelv fokozatosan kiszorul az akadémiai publikációkból; ez idővel egyre több terminológiai kihívást jelenthet a litvánul oktató egyetemi tanárok és hallgatóik számára. A szótárakkal való Terminusbank-bővítés szempontjából ez szintén kihívás. Remélhető, hogy a terminológiai szótárak (nem feltétlenül nyomtatottak, ma inkább az elektronikusakban bíznak) žodynams keliamų reikalavimų (žr. Umbrasas 2008). Dėti į Terminų banką atrenkami tik kai kurie Kalbos komisijos įvertinti (paprastai verčiamieji aiškinamieji) terminų žodynai. Kėlima į duomenų bazę riboja ir finansinės galimybės (žodynų duomenų struktūrinimui skirtos lėšos nėra didelės). Paties Terminų banko, kaip terpės terminų žodynams rengti, potencialas iš esmės liko neišnaudotas. Tiesa, jo vidinė sistema labiau pritaikyta palyginti nedideliems duomenų rinkiniams tvarkyti, o didelių žodynų rengimo etape reikalingi kiek kitokie įrankiai. 6 Hozzá kell tenni, hogy a függetlenség kezdetén megjelent, gyakran csekély terminográfiai értékű kis szótárak kiadása később elveszítette jelentőségét, amikor lehetővé vált különféle terminuslisták közvetlen internetes közzététele; ezek bibliográfiai szempontból nem kapják meg a terminológiai szótár státuszát. Terminologija | 2023 | 30 151 A szükséglet valamilyen módon kielégítésre kerül. A szótár elkészítése hosszú munka, ezért a terminológiai munka és a Terminológiai Bank igényeit kisebb terjedelmű terminológiai szócikkgyűjtemények összeállítása is szolgálhatná. Például 2023 őszén a Terminológiai Bankban közzétették a Lietuvos fortepijonų derintojų asociacija (Litván Zongorahangolók Egyesülete) által, Audrius Blažiūnas vezetésével készített, a zongoramechanika alkatrészeinek elnevezéseit tartalmazó jegyzéket (82 terminológiai szócikk). Hasznosak lennének a terminográfiai munkákkal kevésbé ellátott más szakterületek legalább legfontosabb terminusainak gyűjteményei, valamint a tudományos intézmények részvétele7. JOGSZABÁLYI TERMINUSOK TERMINOLÓGIAI MUNKÁJA A Lietuvos Respublikos terminų banko įstatymas (a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjáról szóló törvény) a később elfogadott végrehajtási jogszabályokkal együtt olyan szervezeti mechanizmust hozott létre, amely már közel 20 éve működik. E törvény alapján az állami intézményekben terminológiai bizottságokat hoztak létre, amelyek adatokat szolgáltatnak a Terminológiai Banknak. Ezek a bizottságok először a hatályos jogszabályok terminusainak leltárba vételét végezték el, majd folyamatosan elkezdték a jogszabálytervezetek terminológiájának rendezését. A jogszabályi terminusok, amelyek a Terminológiai Bank funkcionálisan legfontosabb részének tekinthetők, közel 19 ezer terminológiai szócikket tesznek ki. Az jóváhagyott8 terminológiai szócikkek mintegy negyede a mezőgazdaság, a halászat és az élelmiszeripar területéhez tartozik. Ez egyrészt a Mezőgazdasági Minisztérium Terminológiai Bizottságának a Terminológiai Bank létrehozásának kezdetétől megmutatkozó aktivitását jelzi (igaz, az adott terület terminusainak mintegy tizedét az Állami Élelmiszer- és Állategészségügyi Szolgálat szolgáltatta), másrészt azt, hogy mezőgazdasági ország vagyunk, ahol jelentős számú, e területre vonatkozó jogszabály készül. Viszonylag sok terminust hagytak jóvá még a pénzügy, a környezetvédelem, az egészségügy és az energetika területéről is (lásd az 1. táblázatot). Az állami intézmények terminológiai bizottságainak aktivitása nem egyforma. Az elmúlt 10 évben a Mezőgazdasági, a Környezetvédelmi, a Pénzügyminisztérium és az Egészségügyi Minisztérium szolgáltatta a legtöbb, különféle jogszabályokból származó terminust a Terminológiai Banknak (mindegyikük hozzájárulása meghaladja az 1000 terminust); feleakkora volt a Gazdasági és Innovációs (korábbi Gazdasági), az Energetikai és a Közlekedési Minisztérium hozzájárulása, a többi minisztériumé pedig még kisebb (ezt valószínűleg az általuk készített jogszabályok kisebb száma magyarázza, ám általánosságban továbbra is jogszabályok 7 A Terminológiai Bankról szóló törvény végrehajtási jogszabálya (kormányhatározat) már 2008-ban kötelezte az állami kutatóintézeteket (az állami egyetemeknek pedig ajánlotta), hogy hozzanak létre terminológiai bizottságokat, és az általuk összeállított terminológiai szócikkgyűjteményeket nyújtsák be a Terminológiai Bankba. Bár ilyen bizottságok létre is jöttek, tevékenységük eredményei nem láthatók a Terminológiai Bankban. 8 A Terminológiai Bankban az jóváhagyott státuszt a Terminológiai Bankról szóló törvény alapján kizárólag a jogszabályi terminusok kapják meg. 152 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo 1. táblázat. A Terminológiai Bankban közzétett, jóváhagyott jogszabályi terminológiai szócikkek száma szakterületenként Mezőgazdaság, halászat és élelmiszeripar 4662 Pénzügy 2712 Környezetvédelem 2205 Egészségügy 2127 Energetika 1484 Gazdaság 871 Közbiztonság 756 Közlekedés 630 Kommunikáció 577 Védelem 527 Jog 435 Szociális védelem, foglalkoztatás és munkakörülmények 392 Politika 285 Kultúra 244 Oktatás és tudomány 186 Statisztika 150 Szabványosítás és metrológia 149 Szerencsejátékok és lottójátékok 116 Nemzetközi kapcsolatok 114 Testnevelés és sport 105 Egyéb 99 jogszabályok, amelyek terminológiája még nem került be a Terminológiai Bankba). A minisztériumoknak alárendelt intézmények közül a legaktívabb az Állami Gyógyszer-ellenőrzési Szolgálat (bővebben lásd a 2. táblázatot). Az adatokat a 10 évvel korábbiakkal összehasonlítva (vö. Umbrasas 2013: 102–104) látható, hogy megváltozott az intézmények aktivitása. Jelentősen csökkent a Mezőgazdasági Minisztérium aktivitásának lemaradása a többi intézményhez képest (10 évvel ezelőtt egyedül ez a minisztérium nyújtotta be a jóváhagyott terminusok egyharmadát); megfigyelhető a Környezetvédelmi Minisztérium aktivitásának növekedése, valamint különösen nagy ugrás az Egészségügyi Minisztérium aktivitásában, főként az elmúlt néhány évben (10 évvel ezelőtt mindössze 194, az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó terminuscikket hagytak jóvá, 2013–2022 között pedig 1026-ot). Egyes intézményektől 10 év alatt csupán néhány vagy néhány tucat terminuscikket hagytak jóvá, ám 10 évvel ezelőtt még több ilyen intézmény volt. Terminologija | 2023 | 30 153 2. táblázat. Az elmúlt 10 évben jóváhagyott terminusszócikkek száma évenként, intézmények szerinti bontásban 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 ÖSSZESEN Összesen 896 1289 1287 1090 841 1062 911 954 723 853 9906 Mezőgazdasági Minisztérium 157 326 237 184 118 125 71 106 56 93 1473 Környezetvédelmi Minisztérium 120 151 112 238 101 109 126 210 87 91 1345 Pénzügyminisztérium 76 229 138 48 129 180 42 31 91 143 1107 Egészségügyi Minisztérium 34 46 153 92 80 124 122 108 120 147 1026 Gazdasági Minisztérium / Gazdasági és Innovációs Minisztérium 35 13 140 58 67 50 31 44 94 27 559 Energiaügyi Minisztérium 78 42 7 63 41 55 48 125 54 36 549 Közlekedési és Hírközlési Minisztérium 88 35 44 29 29 50 86 84 56 20 521 Állami Gyógyszer-ellenőrzési Szolgálat 108 81 0 69 4 18 10 71 15 12 388 A Seimas Hivatala 0 6 78 16 13 38 10 55 65 94 375 Litván Nemzeti Bank 17 63 71 55 15 58 63 0 10 0 352 Szociális Védelmi és Munkaügyi Minisztérium 17 41 34 19 10 19 17 20 17 65 259 Állami Élelmiszer- és Állategészségügyi Szolgálat 15 36 16 83 27 9 25 2 15 7 235 Belügyminisztérium 14 19 89 53 3 4 0 18 0 4 204 Igazságügyi Minisztérium 34 30 16 14 14 61 1 1 12 9 192 Állami Atomenergia-biztonsági Felügyelet 22 3 32 31 11 14 34 9 1 34 191 Sugárvédelmi Központ 0 5 0 0 121 4 51 8 1 0 190 Hírközlési Szabályozó Hatóság 9 29 27 4 4 0 97 0 3 7 180 Állami Ár- és Energetikai Ellenőrzési Bizottság / Állami Energetikai Szabályozó Tanács 0 70 29 9 20 16 0 4 3 0 151 154 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 ÖSSZESEN Honvédelmi Minisztérium 1 3 28 3 16 26 23 4 1 9 114 A Belügyminisztérium mellett működő Rendőr-főkapitányság 12 15 0 3 0 78 0 0 0 0 108 Kulturális Minisztérium 7 6 22 10 1 6 12 8 16 12 100 Külügyminisztérium 40 2 0 3 14 9 0 15 0 0 83 Statisztikai Hivatal 4 25 0 0 0 0 0 0 0 26 55 Kormányhivatal 0 0 0 0 0 0 21 19 0 13 53 Tűzvédelmi és Mentési Főigazgatóság 0 9 11 0 0 9 0 0 6 0 35 Különleges Nyomozó Szolgálat 8 4 1 1 0 0 11 0 0 4 29 Pénzügyi Bűncselekmények Nyomozó Szolgálata 0 0 0 5 0 0 10 3 0 0 18 Ellenőrzési, Számviteli, Vagyonértékelési és Fizetésképtelenség-kezelési Szolgálat 0 0 0 0 0 0 0 9 0 0 9 Elnöki Hivatal 0 0 2 0 3 0 0 0 0 0 5 Legalább néhány intézmény elmúlt évtizedbeli aktivitásának alakulása grafikus ábrázolással látható a legjobban (lásd a 6. ábrát). Ha minden intézmény minden évben azonos mennyiségű terminust nyújtana be jóváhagyásra, a grafikonon egyetlen, egyenes vonal lenne. A vonalak eltérése és törése az egyes évek terminológiai tevékenységének eltérő intenzitását mutatja. Megjegyzendő, hogy ezen a grafikonon és a 2. táblázatban a Terminológiai Bankban közzétett új terminusszócikkek szerepelnek, miközben évente további több száz jogszabálytervezet terminusait egyeztetik kizárólag a korábban közzétett adatok – általában a meghatározások – pontosításával. Ezért egyes intézmények Terminológiai Bankba irányuló terminológiai aktivitásának indexe magasabb, mint amit a táblázat mutat. A terminusszócikkek mennyiségéről szólva figyelembe kell venni, hogy a különböző terminusok száma kisebb a terminusszócikkek számánál, mivel ugyanaz a terminus Terminologija | 2023 | 30 155 6. ábra. Az elmúlt 10 évben a legtöbb jóváhagyott terminuscikket benyújtó intézmények aktivitásának havi dinamikája eltérő vagy kevésbé eltérő meghatározásokkal a Terminológiai Adatbázisba ugyanazon szakterület különböző jogszabályaiból, illetve különböző szakterületek jogszabályaiból is bekerülhetnek. A meghatározások mintázatai különböző kontextusokban szintén eltérhetnek. Mint ismeretes, ugyanaz a terminus szükség esetén meghatározható a jellemzők megadásával, az adott fogalmat alkotó objektumok felsorolásával, illetve ugyanazon vagy más jogszabály egy cikkére való hivatkozással is (Umbrasas 2022: 130–134). A gyakorlat azt mutatja, hogy legalább egyes terminusokra (például a finanszírozással kapcsolatosakra) különböző szakterületeken is szükség van, meghatározásuk pedig az adott jogszabály igényei szerint történik. A pareiškėjas terminus talán rekordtartó a Terminológiai Adatbázisban: a jogszabályokból nem kevesebb mint 39 meghatározás került be. Íme néhány közülük9: „az Európai Unió valamely programja alapján támogatást igénylő litván állampolgárságú természetes vagy jogi személy”; „az a természetes vagy jogi személy, aki panasz benyújtásával a hírszerzési ombudsmanhoz fordul”; „állatgyógyászati készítmény nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet benyújtó természetes vagy jogi személy”; 9 A szöveg túlterhelésének elkerülése érdekében itt és a továbbiakban nem tüntetjük fel a pontos forrásokat (a jogszabályokat és azok egyes tervezeteit), mivel az adatokat mintákként kezeljük. 156 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo „egy vagy több személy, aki védjegy lajstromozására irányuló kérelmet nyújtott be”; „olyan személy, aki a jogszabályokban meghatározott módon engedély vagy tanúsítvány megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be”; „az energetikai munkavállalók tanúsítási eljárásában való részvételre irányuló kérelmet benyújtó természetes személy”; „az a közjogi vagy magánjogi jogi személy, jogi személy fióktelepe vagy képviselete, amely projektmegvalósítási tervet nyújt be, és az abban meghatározott célok megvalósításához európai uniós és/vagy állami költségvetési forrásokat kíván igénybe venni”; „a projekt finanszírozására irányuló kérelmet benyújtó önkormányzat, a Litván Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának igazgatási egysége vagy a minisztériumnak alárendelt intézmény, illetve más szervezet”; „a Litván Köztársaság legalább 16 éves állampolgára, a Litván Köztársaságban állandó lakóhellyel rendelkező külföldi, vagy ilyen személyek csoportja, amely a Litván Köztársaság petíciókról szóló alkotmányos törvényében meghatározott módon nyújtott be megkeresést”; „az egyik szülő, akinél a bíróság határozata vagy a szülők megállapodása alapján a gyermek lakóhelye van, vagy a gyermek gyámja (gondnoka), aki az ellátások folyósítása ügyében az ellátásokat kezelő szervhez fordul”; „az a közüzemi ivóvíz-szolgáltató és szennyvízkezelő, amely támogatási kérelmet nyújt be a lakóingatlanok meglévő központosított szennyvízkezelő rendszerekhez való csatlakoztatását célzó beruházási projekt megvalósítására”; „a Litván Vidéki Hálózat nemzeti szinten működő tagja, aki támogatási kérelmet nyújtott be a Litván Vidékfejlesztési Program 2014–2020-as kommunikációs projektjének megvalósítására, és felelős a projekt megfelelő végrehajtásáért”; „az a gazdasági szereplő vagy gazdasági szereplők csoportja, amely az Európai Bizottsághoz benyújtotta a mezőgazdasági termékekről való tájékoztatásra és azok belső piaci, valamint harmadik országokban történő értékesítésének ösztönzésére irányuló egyszerű program kérelmét, és megfelel a 2014/1144/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményeknek”; „A Litván Köztársaság, az Európai Unió tagállamainak, az Európai Gazdasági Térség államainak természetes személye, jogi személye, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, annak fióktelepe és képviselete”. Amint látható, bár a fogalmakban közös jellemző, hogy bizonyos kérelem vagy folyamodvány benyújtásakor fordulnak elő (az általános szótárban általánosságban meghatározhatók), a jogszabályokban azonban különbözik mind a megjelölt jogalany, mind a megkeresésének célja (csak az utolsó példa felsorolás jellemzők nélkül). Hasonló esetekben rendszerint felmerül a terminus pontosságának kérdése. Jóváhagyásra került egy-két pontosított terminus is (pl.: az „Új Generációs Litvánia” helyreállítási és reziliencia-növelési terv projektjének kérelmezője, Terminologija | 2023 | 30 157 a Litvánia Vidékfejlesztési Programja 2014–2020 kommunikációs projektjének kérelmezője), de gyakran a terminus pontosítása alig lehetséges, vagy a pontosított változat túlságosan körülményessé válik, ezért az általános terminust hagyják meg, sajátosságát pedig meghatározással jelzik. A Terminológiai Bankban ugyanazon jogszabály különböző tervezeteinek adatait is rögzítik. Például az elmúlt évtizedben különböző időpontokban az Államkincstárról szóló törvény módosításának különféle tervezeteiben rögzített, államkincstár meghatározások voltak láthatók (időrendi sorrendben10): „a Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma által kezelt rendszer, amely magában foglalja a Litván Banknál vezetett központi számláját és azokat az egyéb rendszereket, amelyeken keresztül e rendszer funkcióit megvalósítják”*; „állami forrásalap, amelynek forrásait az állami költségvetés bevételei, az állam által kapott vagy kölcsönvett pénzeszközök, az alap pénzeszközeinek ideiglenes befektetéséből származó összegek és az egyéb megszerzett pénzeszközök alkotják”; „a Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma által kezelt rendszer, amely magában foglalja a minisztérium által kezelt, a Litván Banknál vezetett államkincstári központi számlát és azokat a rendszereket, amelyek lehetővé teszik a következő funkciók ellátását: az állam pénzeszközeinek összegyűjtése és folyósítása az államkincstári központi számlán, az e műveletekhez kapcsolódó könyvelés vezetése, ellenőrzés végzése, az e műveletekről szóló jelentések elkészítése és benyújtása, az állam nevében vállalt kötelezettségek kezelése a Litván Köztársaság Kormányának értékpapírjai kibocsátása, hitelszerződések és egyéb kötelezettségvállalást megtestesítő adósságokmányok aláírása révén, az állam pénzeszközáramlásának előrejelzése, valamint az ideiglenesen szabad állami pénzeszközök befektetése vagy más módon történő, visszafizetendő felhasználása”*; „a Litván Köztársaság Pénzügyminisztériuma által kezelt rendszer, amely olyan szervezési és technikai intézkedéseket foglal magában, amelyek lehetővé teszik a Litván Köztársaság államkincstáráról szóló törvény 7. cikkében meghatározott funkciók ellátását”. Ugyanazon jogszabály különböző meghatározásainak rögzítése megnehezítheti a Terminológiai Bank használatát (ezért az új meghatározásokat gyakran nem a korábbiak mellé, hanem azok helyére illesztik), ugyanakkor hasznos is lehet, mivel így láthatóvá válnak a különböző koncepciók és a fogalmak változásai. Továbbá, amikor jóváhagyásra benyújtják a jogszabálytervezetek terminusait, még nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az adott tervezetet valóban elfogadják. Ez különösen igaz a törvénymódosítási kezdeményezésekre, amelyek olykor párhuzamos tervezetek formájában jelennek meg, és több éven át tökéletesítik őket. A meghatározások és fogalmak fejlődése olykor a terminusok változását is eredményezi; például az állami információs erőforrások kezeléséről szóló törvényből és módosítási tervezeteiből körülbelül egy évtized alatt a következő terminusokat hagyták jóvá (időrendi sorrendben): 10 A csillaggal jelölt meghatározásokat lecserélték, azok most már nem jelennek meg a Terminológiai Bankban. 158 Alvydas Umbrasas | Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo állami információs rendszer irányítója – minisztérium vagy más állami intézmény, illetve állami szerv, amely meghatározza az állami információs rendszer céljait és irányítja azt; nyilvántartás vagy állami információs rendszer irányítója – olyan állami intézmény, amelynek vezetője irányítási vagy működési területéhez a nyilvántartás vagy az állami információs rendszer tartozik, és amely meghatározza a nyilvántartás vagy az állami információs rendszer működésének céljait, valamint koordinálja a nyilvántartás vagy az állami információs rendszer működését; információs rendszer irányítója – állami vagy önkormányzati intézmény vagy szerv, más közigazgatási szereplő, közintézmény vagy állami tulajdonú vállalat, amelyek meghatározzák az információs rendszer működésének céljait és eszközeit. A Terminológiai Bankban gyarapodó adatmennyiség arra ösztönzi a felhasználót, hogy mérlegeljen és válogasson. Számos terminus került ebbe az adatbázisba különféle forrásokból. Például az hulladék terminus 15 terminuscikkben szerepel. A hulladékgazdálkodási törvényből hagyták jóvá, 4 terminológiai szabványból (kettő környezetvédelmi – ezek közül az egyik hadászati kontextusú –, valamint üzemanyag- és csomagolási szabványból), továbbá nem kevesebb mint 9 szótárból (ruházati, kémiai, ökológiai, fizikai, földrajzi, vendéglátó-ipari, gépészeti, faipari, valamint hőtechnikai és nukleáris műszaki szótárból) vették át. Egyes helyeken általánosan határozzák meg (pl. „olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megszabadul, meg akar vagy köteles megszabadulni”), máshol a szakterületnek megfelelően konkrétabb jellemzőket is megadnak (pl.: „a nyersanyag termékké feldolgozása során fel nem használt nyersanyag- vagy félkésztermék-maradványok”, „az ételkészítés során keletkező termékmaradványok”). A forrásokban szereplő eltérő meghatározások nem feltétlenül jelzik a fogalmak különbözőségét; a meghatározás megfogalmazását a szótár szerzőjének szemlélete és szakértelme, valamint az általa felhasznált szakirodalom is befolyásolhatja. Más a helyzet a többjelentésű terminusokkal: a program például 20 terminuscikket foglal magában (a szótári terminusok jelentéseit különválasztják, és külön cikkekben közlik), különféle jogszabályokból, szabványokból és szótárakból. Az adatok azt mutatják, hogy e terminus a pénzügy, a hadászat, az informatika, a kommunikáció, a sport, az oktatás, a technológia és más területeken teljesen eltérő értelemben használható. A JOGSZABÁLYOK TERMINUSAINAK TERMINUSSZERŰSÉGE A különböző forrásokból a Terminológiai Bankba bekerült terminusok sokfélesége lehetőséget ad arra, hogy felhívjuk a figyelmet a jogszabályokban, illetve a hagyományos terminográfiában rögzített terminusok közötti különbségekre. Például hagyományosan az az álláspont érvényesül, hogy a fajta megnevezésekor a részes eset nem alkalmas terminusképzésre; a cipőkrém, turisztikai termékek helyett a cipőkrém, turisztikai termék forma ajánlott, és így tovább (Sintaksė 2003: 47–48). Mindazonáltal a gyógyszerészet területéről számos, rendeltetést kifejező részes esetű terminust hagytak jóvá, mivel e ragos és a birtokos esetű szerkezetekre különböző fogalmak megnevezéséhez van szükség, vö.: Terminologija | 2023 | 30 159 számos olyan terminus, amely a rendeltetést kifejező részes esetet tartalmazza, mivel erre a ragos szerkezetre és a birtokos esetű szerkezetre különböző fogalmak megnevezéséhez van szükség, vö.: szöveti ragasztóhoz való por – egy vagy többféle porból, köztük liofilizált porból álló, folyékony közegben feloldva szöveti ragasztót eredményező, ömlesztett steril készítmény; szöveti ragasztópor – ömlesztett steril készítmény – por vagy porkeverék, amelyet közvetlenül a kívánt helyre (pl. sebre) szórnak, hogy bizonyos folyadékkal (pl. vérrel) kölcsönhatásba lépve vérzéscsillapító anyagot és/vagy szöveti ragasztót képezzen. Érdekes, hogy a gyógyszerészetben még a terminus szavainak sorrendje is megállapodás szerint meghatározhatja a fogalmak különbözőségét, vö.: szuszpenzió és pezsgőpor belsőleges szuszpenzióhoz – belsőleges szuszpenzió készítésére szolgáló szuszpenzió és pezsgőpor, amelyet úgy készítenek, hogy a pezsgőport feloldják vagy diszpergálják a szuszpenzióban, vagy a pezsgőport az előírt folyadékban feloldják vagy diszpergálják, majd összekeverik a szuszpenzióval. A szuszpenzió tartalmazza a hatóanyagot/hatóanyagokat, a pezsgőpor nem. Ha a hatóanyag/hatóanyagok a pezsgőporban és a szuszpenzióban is jelen vannak, a „pezsgőpor és szuszpenzió belsőleges szuszpenzióhoz” terminust használják. Ha a hatóanyag/hatóanyagok csak a pezsgőporban vannak jelen, a „pezsgőpor és oldószer belsőleges szuszpenzióhoz” terminust használják; pezsgőpor és szuszpenzió belsőleges szuszpenzióhoz – hatóanyagot/hatóanyagokat tartalmazó pezsgőpor és szuszpenzió, amely belsőleges szuszpenzió készítésére szolgál, a pezsgőport a szuszpenzióban feloldva vagy diszpergálva, illetve a pezsgőport az előírt folyadékban feloldva vagy diszpergálva, majd a szuszpenzióval összekeverve. A jogszabályok és más források terminológiája a terminusszerűség szempontjából hasonlítható össze. A terminusszerűség fogalma ritkán fordul elő a litván terminológiai szakirodalomban, és mintha nem lenne pontosan meghatározva; általában a terminusként való létezés fokának, minőségi értékének megnevezésére használják. A terminusszerűség az automatikus terminusfelismerési kutatásokban fontos; ezekben képletekben szerepel a terminusszerűségi értékelés: „bizonyos számítási módszerekkel meghatározott értékelés, amely azt méri, hogy egy szó mennyiben sorolható a terminusok közé” (Bielinskienė és mtsai, 2015: 171). Egyes munkákban a terminusszerűséget a meghatározással hozzák összefüggésbe; úgy vélik, hogy azt a terminusszerűség határozza meg: minél több információ szükséges a fogalom feltárásához, annál nagyobb az adott egység terminusszerűsége (Shelov 2005: 123). A terminusszerűség funkcionális-szemantikai szempontból is tárgyalható; például vitatják a személymegnevezések terminusszerűségét (Zemlevičiūtė 2020: 306–307), máshol pedig azt próbálják megállapítani, hogy az egység valódi terminus-e, vagy a terminushoz hozzáadott elem 160 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo kartu įvardija sąvoką, ar žymi tik laikiną denotato ypatybę (Zemlevičiūtė 2021: 248–250). Terminiškumas vertintinas ir raiškos aspektu, pavyzdžiui, akivaizdu, kad daiktavardžių terminiškumas didesnis nei kitų kalbos dalių (terminų žodynuose dažnai pateikiami tik daiktavardžiai ir jų junginiai). Net ir sudaitavardėję būdvardžiai ir dalyviai yra apibūdinti kaip turintys neterminiškumo žymę (Zemlevičiūtė 2020: 315). Skirtingų junginių terminiškumas taip pat yra nevienodas. Teigiama, kad termino ilgis yra atvirkščiai proporcingas jo vartosenos dažniui, kartu daroma prielaida, kad termino ilgumas turėtų rodyti jo naujumą ar nepakankamą sunorminimą. Vadinasi, norminimo rezultatas tarsi turėtų būti terminų trumpėjimas (Kaulakienė, Makariūnienė 2014 [1999]: 36), o trumpumas – didesnio terminiškumo požymis. Vis dėlto jau anksčiau atkreiptas dėmesys, kad terminų žodynų terminai yra gerokai trumpesni už Terminų banke aprobuotus teisės aktų terminus ir būtent tikslinimu pasireiškiantis norminimas, tikėtina, prisidėjo prie terminų ilgėjimo (Umbrasas 2013: 113–117). Žinoma, daug tų terminų jau pirminiuose projektuose nebuvo trumpi. Be to, ilgų terminų konstrukcijos yra nevienodos ir jų terminiškumo laipsnis, tikėtina, taip pat yra nevienodas. Tarkime, jei palygintume aprobuotus kaip terminus teisės aktams teikiamus ilgus junginius vyriausybės vertybinio popieriaus, banderolės, keleivinio transporto bilieto, oficialiojo žymėjimo ženklo, dokumento blanko privalomoji forma ir žmonių sveikatai ir (arba) aplinkai pavojingi geriamojo vandens tiekimo ir nuotekų tvarkymo infrastruktūros elementai, galėtume teigti, kad pastarojo junginio terminiškumas didesnis bent jau todėl, kad junginyje apibūdinamas vienas objektas, nėra išvardijimo. Jei palygintume aprobuotus terminus asmuo, atsakingas už radioaktyviųjų šaltinių fizinę saugą ir už išplatintos informacijos apsaugą atsakingas asmuo, taip pat galėtume teigti, kad antrojo terminiškumas didesnis, nes nėra skyrybos ženklų, pažyminys teikiamas terminams įprastesnėje prepozicijoje. Tiesa, postpozicinė raiška kartais taip pat gali būti parankesnė, pavyzdžiui, iš esmės nevartojama įtariamas padaręs nusikalstamą veiką asmuo, aprobuota asmuo, įtariamas padaręs nusikalstamą veiką. Kas kita yra tokie kaip terminai aprobuoti junginiai, pvz.: olyan személy, aki egészségi állapota miatt nem tekinthető olyannak, mint aki képes érdekeit észszerűen mérlegelni – nagykorú személy, akit a bíróság az egészségügyi ellátás területén cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé nyilvánított, illetve nagykorú személy vagy a bíróság által teljesen cselekvőképesnek (emancipáltnak) nyilvánított kiskorú, akinek egészségi állapota nem teszi lehetővé érdekei mérlegelését, vagy akadályozza azok észszerű mérlegelésében; Terminologija | 2023 | 30 161 kérelem csődeljárás miatt felszámolás alatt álló jogi személy vagy csődeljárás alá vont természetes személy mezőgazdasági tevékenységet folytató alanyokkal szemben fennálló tartozásainak részbeni kielégítésére – a mezőgazdasági tevékenységet folytató alany által kitöltött dokumentum, amely alapján forrásokat különítenek el csekély összegű (de minimis) támogatás nyújtására a mezőgazdasági termékek előállítási ágazatában, a csődeljárás miatt felszámolás alatt álló jogi személy vagy csődeljárás alá vont természetes személy mezőgazdasági tevékenységet folytató alanyokkal szemben fennálló tartozásainak részbeni kielégítése érdekében; a Litván Köztársaságban kiegészítő vagy ideiglenes védelemben részesülő külföldiek – olyan külföldiek, akik a Litván Köztársaság „A külföldiek jogállásáról” szóló törvényében meghatározott jogalap és eljárás szerint kiegészítő vagy ideiglenes védelemben részesültek a Litván Köztársaságban; szakmai nyugdíj felhalmozására szolgáló életbiztosítási szerződés – a szakmai nyugdíj-felhalmozási tevékenység végzésére jogosult életbiztosító társaság és a finanszírozó szervezet (a szerződő) között létrejött életbiztosítási szerződés, amelynek értelmében a finanszírozó szervezet (a szerződő) vállalja a szerződésben meghatározott szakmai nyugdíjjárulék fizetését, a finanszírozó szervezet munkavállalói (vagy az önálló vállalkozó, ha maga fizeti a szakmai nyugdíjjárulékot) pedig a biztosítási szerződésben és a Litván Köztársaság szakmai nyugdíj-felhalmozásról szóló törvényében meghatározott eljárás és feltételek szerint jogosultságot szereznek szakmai nyugdíjszolgáltatásokra; a vidéki lakott területekhez, valamint az alacsony és közepes népsűrűségű lakott területek közé tartozó városokhoz tartozó előfizetők részére nyújtott időszakoskiadvány-kézbesítési szolgáltatás veszteségei – az ugyanazon időszak alatt felmerült, a vidéki lakott területekhez, valamint az alacsony és közepes népsűrűségű lakott területek közé tartozó városokhoz tartozó előfizetők részére nyújtott időszakoskiadvány-kézbesítési szolgáltatás bevételei és e szolgáltatás nyújtásának költségei közötti negatív különbség; indexhez és befektetési egységekhez kötött, jelentéktelen biztosítási kockázatú biztosítás – életbiztosítás, amelynél a biztosító társaság vagy fióktelep jelentéktelen biztosítási kockázatot vállal, és a biztosítási szerződés hatálya alatt felhalmozott pénzeszközök befektetési kockázata vagy annak egy része a szerződőre hárul, a pénzeszközök felhalmozása pedig befektetési alapok vagy egy meghatározott index értékének változásához kapcsolódik. A biztosítási kockázat jelentős mértékét a biztosító társaság és a fióktelep számviteli politikájának figyelembevételével állapítják meg; az ST-szakasz emelkedésével járó akut szívinfarktus szakellátása – az ST-szakasz emelkedésével járó akut szívinfarktust elszenvedett beteg kezelése perkután myocardialis revaszkularizációs és/vagy fibrinolitikus kezelési módszerekkel. A mellékmondat jelenléte miatt a szókapcsolatok terminusszerűsége igen csekély. Az ilyen megfogalmazás a definíciókra jellemző. Lényegében leíró terminusokról van szó, amelyeket valódi terminus hiányában használnak. A szakemberek számára alkalmasabb terminusok megalkotása nem mindig sikerül; ilyenkor indokolt a leíró szerkezet használata. Talán a jövőben sikerül megfelelőbb kifejezési eszközöket találni. Például a „mint” helyett 162 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo a javasolt kifejezés növényi és/vagy állati zsírokat tartalmazó zsírok helyett a kenhető zsírkeverék kifejezést hagyták jóvá. Két évtizeddel ezelőtt a jogszabályokban használt olyan földrészletek, amelyekből különálló egyéni hobbikerti parcellákat nem lehet kialakítani kifejezést az különálló hobbikerti parcellák kialakítására alkalmatlan földterület kifejezés váltotta fel, később ennek helyébe a beékelődő állami földterület kifejezés lépett, majd később a beékelődő állami földrészlet. A magyarázó jellegű információ terminusba foglalása szintén jelentősen csökkenti a terminusjellegét, például a „kivéve” fordulatot tartalmazó szerkezetek esetében (a „beleértve” fordulatot tartalmazó szerkezetekre nincs adat): a személy egészségügyi ellátásával kapcsolatos szakmai tevékenység – az orvosi, fogorvosi, szájápolási, ápolási és szülészeti tevékenység kivételével – során elkövetett hiba – olyan egészségügyi szakember cselekménye, aki nem orvos, fogorvos, szájápolási szakember, ápoló vagy szülész, és amely saját vétkességéből veszélyeztette vagy károsította a beteg egészségét, de nem okozta a beteg fogyatékosságát vagy halálát; egészségügyi szakember – az orvos, fogorvos, szájápolási szakember, ápoló és szülész kivételével – ergoterapeuta, gyógytornász, masszőr, egészségügyi pszichológus, orvosi genetikus, orvosi biológus, biomedikai technológus, radiológiai technológus, dietetikus, optometrista, mentőtiszt, sürgősségi mentőtiszt, kiterjesztett gyakorlatú gyógyszerész; az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamely részes államában – a Litván Köztársaság kivételével – alapított jogi személy vagy más szervezet fióktelepe – fióktelep, képviselet vagy az ilyen jogi formával nem rendelkező, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás valamely részes államában – a Litván Köztársaság kivételével – alapított jogi személy vagy más szervezet egyéb szervezeti egysége; a szénhidrogének kivételével az ásványi nyersanyagok kitermelésére és a föld alatti üregek használatára vonatkozó pályázat – az ásványi nyersanyagok – a szénhidrogének kivételével – kitermelésére, illetve a föld alatti üregek használatára vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárás azon része, amelynek során kiválasztják a pályázat nyertesét; a radioaktív hulladékok szállítására vonatkozó engedély, a nukleáris üzemanyagciklus során keletkezett radioaktív hulladékok kivételével – olyan dokumentum, amely feljogosít a radioaktív hulladékoknak a nukleáris üzemanyagciklus során keletkezett radioaktív hulladékok kivételével a Litván Köztársaság területére történő behozatalára, onnan történő kivitelére, tranzitszállítására vagy a Litván Köztársaság területén történő szállítására, az e törvényben meghatározott feltételek betartásával. Az ilyen és hasonló jellegű leíró terminusokat a hagyományos terminográfiában általában nem közlik, vagy jóval ritkábban teszik közzé. Bár ehhez szélesebb körű kutatásokra lenne szükség, lényegében megállapítható, hogy a jogszabályok terminusai Terminologija | 2023 | 30 163 A terminológiai jelleg kisebb, mint azoké a terminusoké, amelyeket a terminológiai szótárakban szoktunk látni. A LST ISO 612:2008 Közúti járművek. Gépjárművek és pótkocsis vontatójárművek méretei. Terminusok és meghatározások litván szabványban terminusként szerepelnek a következő szerkezetek: a vezetőfülke nélküli, de a jármű külső formáját meghatározó motorháztetővel rendelkező alváz hossza; a személygépkocsi, valamint a vezetőfülke nélküli, a jármű külső formáját meghatározó motor- vagy egyéb alkatrészburkolat nélküli alváz hossza. Az ilyen szerkezeteket a terminusok szabványosításának11 összefüggésében teljes kivételnek kell tekinteni. Leíró terminusokat használni természetesen kényelmetlen. Amint a jogszabályokból látható, ezt a kényelmetlenséget rendszerint rövid változatok bevezetésével igyekeznek elkerülni, amelyeket a jogszabály-szerkesztési ajánlások rövidítéseknek neveznek (Umbrasas 2022: 124–125, 135). Bár a normatív gyakorlatban a terminusok pontosságának követelménye nagyobb súllyal esik latba, mint a rövidség követelménye, a használat kényelmességének kritériuma segíthet megtalálni az egyensúlyt e két követelmény között. A kényelmet a követelményekkel összekapcsolva a terminológiai jelleget a terminusokra vonatkozó követelményeknek való megfelelés mértékeként is értelmezhetjük. KÖVETKEZTETÉSEK A Litván Köztársaság Terminológiai Bankjáról szóló törvény 2003. december 23-i elfogadása különleges jelentőségű forrás a litván jogalkotás és terminológiai munka történetében. Húsz évvel ezelőtt a jogszabályok terminológiájának gondozását külön, legmagasabb szintű jogszabály szabályozta; ennek kidolgozása során nemcsak a jogszabályi terminusok normatív rendezésének rendszere jött létre, hanem a megbízható terminológiai források központi elvű terjesztésének rendszere is. A törvény előkészítői olyan folyamatokat kezdeményeztek, amelyeket később a törvény végrehajtási jogszabályai részleteztek és fejlesztettek tovább. Mindez lényegében megteremtette a jogszabályok terminológiájának gondozási hagyományát, és egyúttal lehetővé tette, hogy a társadalom különböző érdekcsoportjai hozzáférjenek a terminológiai szempontból értékelt terminográfiai és egyéb terminológiai forrásokhoz. A törvény alapján létrehozott, folyamatosan bővülő Terminológiai Bank már mintegy 278 ezer terminuscikket tartalmaz, amelyek többsége terminológiai szótárak adatain alapul. Az adatok változatossága növekszik: a bankot alapítása óta a Nyelvi Bizottság adataival bővítették 11 A terminusok szabványosítását a terminográfia mellett korábban rendszerint a terminológiai munka külön módjának tekintették (Gaivenis 2002: 63), napjainkban azonban megalapozott javaslatok szólnak amellett, hogy a terminusok szabványosítását a terminográfia részének tekintsék (Gaivenytė-Butler 2018: 36). Általánosságban jellegét tekintve a terminusok szabványosítása mintegy köztes helyet foglal el a jogszabályi terminológia gondozása és a terminológiai szótárak szerkesztése között, annál is inkább, mert a szabványokat olykor jogszabályokkal hagyják jóvá. 164 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo a Bizottság ajánlásainak adataival, amelyek főként a biológiai nómenklatúrát fedik le; az elmúlt évtizedben pedig terminológiai szabványokból, valamint felsőoktatási tankönyvekből kiválasztott és értékelt terminusokat is közzétettek benne. A jogszabályi terminológia, amelynek gondozása a Terminológiai Bank különösen fontos feladata, a teljes adatállománynak viszonylag kis részét teszi ki: mintegy 19 ezer jóváhagyott terminuscikket tesznek közzé (10 évvel ezelőtt mintegy 9 ezret), ám ezen adatok létrehozásához több tucat intézmény és többször ennyi személy járult hozzá. Bár az intézmények aktivitása eltérő és változó, tevékenységük haszna nem csupán a terminuscikkek számában mérhető. A terminusok megvitatása a Nyelvi Bizottság Terminológiai Albizottságának több száz ülésén, valamint a róluk folytatott viták egyúttal hozzájárulnak a jogalkotáshoz, a jogszabályok nyelvezetéhez, továbbá a terminológiai gondolkodás fejlesztéséhez is, a terminusok és meghatározások pontosságára és logikai összhangjára, valamint a világos és gördülékeny megfogalmazásra törekedve. A különböző jellegű forrásokat egyesítő nagy adatbázis lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy lássák a terminusok és meghatározások közötti különbségeket. A változatosság növekedése megnehezíti a használatot, mivel az adatok közül válogatni kell, ugyanakkor lehetőséget teremt a különböző területek jelenlegi helyzetének jobb megértésére, valamint a terminológia megszilárdultságának vagy változékonyságának értékelésére. A jogszabályi terminológia az általános terminológiai összefüggésben sajátos, folyamatosan változó anyagként jelenik meg, amelynek kifejezőeszközei sajátosak, meghatározásait pedig az egyes jogszabályok igényei szerint mindig másként fogalmazzák meg. Egyes jogszabályi fogalmak ideiglenesek, csak egy meghatározott időszakban alkalmazandók; egy részüket vagy igen általános terminussal nevezik meg, amely összefüggés és meghatározás nélkül nem informatív, vagy éppen nagyon részletes leíró szerkezettel, amelyből hiányzik a terminológiai jelleg. Valószínűsíthető, hogy a jogszabályi terminológia terminológiai jellege kisebb, mint a tudományos terminológiáé. Az egy fogalom = egy terminus = egy meghatározás elvét lényegében még egyetlen szakterület terminológiai szótárában sem lehet megvalósítani; egy több szakterületet és sokféle, különböző korú forrást felölelő adatbázisban pedig ez egyáltalán nem lehetséges. A Terminológiai Bankban a változatosság csak növekedni fog. A terminográfia mennyiségi mutatóinak romlására tekintettel érdemes a terminológiai munka más formáit is keresni, amelyek hozzájárulhatnak a Terminológiai Bank fejlesztéséhez. Terminologija | 2023 | 30 165 LITERATŪRA Bielinskienė Agnė, Boizou Loïc, Grigonaitė Gintarė, Kovalevskaitė Jolanta, Rimkutė Erika, Utka Andrius 2015: Lietuvių kalbos terminų automatinis atpažinimas ir apibrėžimas: monografija, Kaunas: Vytauto Didžiojo universitetas. Gaivenis Kazimieras 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Gaivenytė-Butler Jolanta 2009: Lietuviškų terminų žodynų leidyba 1998–2008 metais. – Terminologija 16, 252–265. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/560. Gaivenytė-Butler Jolanta 2018: Apie terminografiją ir terminų standartizaciją. – Terminologija 25, 23–38. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/475. Gaivenytė-Butler Jolanta, Keinys Stasys, Noreikaitė Adelė 2008: Lietuvių kalbos terminų žodynai: anotuo­ta 1900–2005 m. bibliografijos rodyklė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Ivanauskienė Audra 2005: Lietuvos Respublikos terminų bankas. – Gimtoji kalba 3, 3–6. Ivanauskienė Audra 2008: Lietuvos Respublikos terminų bankas: terminijos tvarkybos galimybės ir problemos. – Specialybės kalba: terminija ir studijos: mokslinių straipsnių rinkinys, Vilnius: Mykolo Romerio universiteto Leidybos centras, 45–49. Kaulakienė Angelė, Makariūnienė Eglė 2014 [1999]: Statistinis terminų trumpumo vertinimas. – Angelė Kaulakienė. Terminologija. Terminografija. Terminija: straipsnių rinkinys, Vilnius: Technika, 36–38. Klimavičius Jonas 2003: Lietuvių terminografija: praeities bruožai, dabarties sunkumai ir uždaviniai. – Terminologija 10, 9–32. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/663. Shelov Sergey D. 2005: Terms, Termness and Term Definitions (Seven Steps Towards Terminological Theory). – Pabal­tijo tautų terminologijos problemos ir Europos Sąjunga: [straipsnių rinkinys], atsak. red., sud. A. Aukšoriūtė, Vilnius: Lietuvos kalbos instituto leidykla, 122–153. Sintaksė 2003: Kalbos patarimai 2: Sintaksė 1: Linksnių vartojimas, sud. R. Miliūnaitė, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Umbrasas Alvydas 2008: Atnaujinti Terminų žodynų rengimo bendrieji reikalavimai. – Terminologija 15, 216–225). Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/602. Umbrasas Alvydas 2013: Lietuvos Respublikos terminų bankas: 10 metų po įstatymo priėmimo. – Terminologija 20, 96–122. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/475. Umbrasas Alvydas 2022: Teisės aktų terminų ir jų apibrėžčių reikalavimų klausimu. – Terminologija 29, 120–138. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/2180. Zemlevičiūtė Palmira 2020: Medicinos asmenų pavadinimai 1920 metų nepriklausomos Lietuvos pirmajame Medicinos žurnale. – Lituanistica 66(4), 302–322. Prieiga internete: https://www.lmaleidykla.lt/ojs/index.php/lituanistica/article/view/4364. Zemlevičiūtė Palmira 2021: XIX a. pab. – XX a. pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir dalyvių reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis. – Terminologija 28, 239–255. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/2071. TERM BANK OF THE REPUBLIC OF LITHUANIA: 20 YEARS AFTER PASSING THE LAW Summary On 23 December 2003, the Law on the Term Bank of the Republic of Lithuania was adopted, so at the end of 2023 it will be twenty years since the management of legal terminology in Lithuania has been regulated by a separate law. This article aims to add historical, factual, and terminological data to previous research. The aim of the article is to show the development and implementation of the Law on the Term Bank, the changes in the Term Bank, especially over the last ten years, the dynamics of the activities of the state institutions contributing to the creation of the Term Bank, and the specificity of the content of this database. 166 Alvydas Umbrasas Lietuvos Respublikos terminų bankas: 20 metų po įstatymo priėmimo Administered by the State Commission of the Lithuanian Language, the Term Bank acts as a centralised system aimed at providing reliable sources of terminology. It enables various interested groups of society to have access to terminologically evaluated term resources. The Term Bank, established by the law, already covers around 278,000 term entries, most of which are based on data from dictionaries of terms. The diversity of data in the database is increasing. Since its launch, the Term Bank has been filled with data from the recommendations of the Language Commission, mainly covering biological nomenclature; in the last decade, it has also been expanded to include terms from standards as well as terms collected from textbooks of higher education institutions. Legislative terminology (the management of which is a particularly important function of the Term Bank) is a relatively small part of the overall database. Around 19,000 approved legal terminology entries have been published. Dozens of public authorities have contributed to the creation of this data and the management of this data is particularly time-consuming. One large database, covering sources of different types, allows users to see the differences in terms and definitions between these sources. The variety of data makes the database difficult to use, as it is necessary to select the relevant data, but it allows a better understanding of the current state of terminology in different fields. In the overall context of terminology, the terminology of legislation emerges as a particularly distinctive material. It can be argued that legal terminology is less terminological than scientific terminology. Gauta 2023-11-29 Alvydas Umbrasas Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas alvydas.umbr [email protected] Terminologija | 2023 | 30 167