Termino „sustainable development“ lietuviškų atitikmenų vartosenos socialiniuose moksluose problemos

229Terminológia | 2024 | 31 doi.org/10.35321/term31-12 A „sustainable development” terminus litván megfelelőinek használati problémái a társadalomtudományokban Challenges in Using Lithuanian Equivalents of “Sustainable Development” in Social Sciences ROMUALDAS GINEVIČIUS Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem, Üzleti Menedzsment Kar, Dinamikus Menedzsment Intézet ORCID id: https://orcid.org/0000-0003-2067-4398 BEVEZETÉS A fenntartható fejlődés témakörét a társadalomtudományokban az elmúlt évtizedekben igen széles körben és sokoldalúan vizsgálják – szakfolyóiratokat adnak ki, monográfiákat jelentetnek meg, konferenciákat rendeznek stb. A fenntarthatóság összefüggésében valamennyi szint rendszereit elemzik – a mikrorendszertől (vállalatok) a makrorendszerig (országok, régiók), valamint a megaregendszerig (emberiség). Jellegüket tekintve valamennyien társadalmi-gazdasági rendszerek (SES). Ezek olyan társadalmi rendszerek, amelyekbe különféle erőforrások integrálódnak – anyagi, műszaki, információs, pénzügyi stb. Azért fordítanak ilyen kiemelt figyelmet a fenntartható fejlődés problémájára, mert az emberiség jövője nagymértékben annak megoldásától függ. A tudományos ajánlások, a legmagasabb szinten meghozott döntések, valamint a nemzetközi és világméretű intézmények erőfeszítései ellenére azonban a helyzet jelenleg folyamatosan romlik. Ez mindenekelőtt az éghajlat felmelegedésében és az ebből következő, egyre gyakrabban jelentkező, különféle jellegű katasztrófákban nyilvánul meg. Ennek fő okai a nem megújuló természeti erőforrások és a környezetet szennyező technológiák aránytalan használata, a növekvő hulladékmennyiség, azok nem hatékony újrahasznosítási módszerei stb. Ezt mind objektív, mind szubjektív feltételek meghatározzák. A lényeg a SES működésének természete. Mindegyikük létezésének feltétele a folyamatos fejlődés, mivel nyílt rendszerekként a környezet határozza meg őket. Ebből következik, hogy a SES és a környezet között állandó csere zajlik: a rendszer bizonyos funkciók (termelési, Romualdas Ginevičius 230 A „sustainable development” kifejezés litván megfelelői a vartosenos socialiniuose moksluose problemos szolgáltatások, az egészségügy, az oktatás stb. területén). A SES a fent említett funkciók ellátása során a környezetből kapja a működéséhez szükséges erőforrásokat – anyagokat, berendezéseket, pénzügyi eszközöket, információt és egyebeket. Bármely SES mindig a környezetéhez képest alacsonyabb szintű képződmény, ezért folyamatosan alkalmazkodnia kell a környezet követelményeihez. Ez a SES fennmaradásának feltétele. A SES és a környezet kölcsönhatására jellemző, hogy a környezet követelményei folyamatosan növekednek, ezért a fennmaradáshoz a SES-nek is fejlődnie kell. Ezenkívül e fejlődés változásainak gyorsabbaknak, vagy legalább olyan üteműeknek kell lenniük, mint a külső igényeknek. Másfelől ezeknek meg kell felelniük a fenntartható fejlődés követelményeinek, azaz a gazdasági, társadalmi és ökológiai fejlődésnek összhangban kell lennie egymással. Az angol nyelvű országokban ezt a fejlődést egyértelműen sustainabilitynek vagy sustainable developmentnek nevezik. Más a helyzet a nem angol nyelvű országokban: az egyik esetben ezeket az angol terminusokat a darnumas, darni plėtra megfelelőkkel, a másik esetben pedig a tvarumas, tvari plėtra megfelelőkkel fordítják, vagyis az említett megfelelőket szinonimaként használják. Miután a Litván Állami Litván Nyelvi Bizottság (a továbbiakban: VLKK) tisztázta, hogy az említett terminusok nem egyenértékűek, meglehetősen aktív vita kezdődött róluk. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a tvari és darni faji tagok csak a plėtra és vystymasis nemfogalmi tagokkal együtt nyernek értelmet (VLKK KB; Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019; Baležentis 2019; Stunžinas 2015). A szakirodalmi forrásokból kitűnik, hogy ezt a problémát minden esetben nyelvészeti problémaként vizsgálják. Mindazonáltal mind tudományos, mind gyakorlati jelentőséggel bír a pragmatikai megközelítés is, mivel ez összefügg a SES célirányos irányításával. A pragmatikai megközelítés akkor lehetséges, ha mód van a nemfogalmi terminusok (tvara, darna és plėtra, vystymasis) lehetséges kombinációinak mennyiségi értékelésére. A tanulmány célja a SES plėt ros tvara, plėtros darna, vystymosi tvara és vystymosi darna fejlődési és/vagy fejlesztési jellemzőinek, valamint a hozzájuk kapcsolódó összetett terminusoknak a pozicionálása és konceptualizálása. IRODALMI ÁTTEKINTÉS A Földön romló helyzetre adott válaszként 1987-ben vetődött fel a fenntartható fejlődés eszméje. A fenntartható fejlődés terminust Gru Harlemʼas Brutlandʼas kanonizálta a „Közös jövőnk” című jelentésben, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Környezetvédelmi és Fejlesztési Világbizottságában (United Nations World Commission Environment and Development – WCED). A gazdasági növekedés helyett más megközelítést fogalmaztak meg – az összehangolt gazdasági, társadalmi és ökológiai növekedést a sustainable development terminussal nevezték meg (Burton 1987; Freyman 2012). 231Terminológia | 2024 | 31 A szakirodalmi forrásokból kitűnik, hogy a nem angol nyelvű országokban, köztük Litvániában is, az angol sustainability terminust különféleképpen fordítják – tva rumas, darnumas, tvara, darna, tausumas, és ezek a szavak fajjelölő elemekkel összetett terminusokat alkotnak, pl.: az energiatermelés fenntarthatósága, a város fenntarthatósága, társadalmi harmónia, biológiai kíméletesség (Stunžinas 2015). Így nincsenek megjelölve azok az alapvető jegyek, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne ną, be to, visuose literatūros šaltiniuose nurodoma, kad jų reikšmė yra különböztetni a tvarumas, tvara és darnumas, darna terminusok eltérő használatát (Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019; Stunžinas 2015; VLKK KB; DLKŽe). A sustainability terminus módszertanilag a sustainable development terminushoz kapcsolódik, amelynek litván megfelelői: darnus vystymasis, tvarus vystymasis (Stunžinas 2015). Ezenkívül megállapítják, hogy létezhetnek a darni plėtra és a tvari plėtra terminusok is (Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019) (lásd az 1. ábrát). 1. ábra A sustainable development terminus litván megfelelői A szakirodalmi források szerint a sustainability angol terminus tvarumas, tvara és darnumas, darna litván megfelelői nem egyenértékűek, azonban gyakran ugyanazon dolgok megnevezésére használják őket. Például a tvarumas, tvara terminusokat az állami tevékenység különböző területeiről és azok jelenségeiről szólva használják, a darnumas, darna terminusokat pedig a környezetpolitikáról, a gazdaságról, az energetikáról, az általános politikai kérdésekről, a szociálpolitikáról, a turizmusról, a közlekedésről, a mezőgazdaságról, a halászatról, a városokról stb. szólva (Stunžinas 2015). Feltételezik, hogy ezek a terminusok ugyanazon szóalkotási kategória képzett alakjai, amelyek azonos gyökkel rendelkeznek, és szóalkotási formánsokban különböznek egymástól (Vas kelienė, Kučinskienė 2012; Pikčilingis 1969; Stunžinas 2015). Az említett terminusok használata abból kiindulva pozicionálható, hogy egyetlen Romualdas Ginevičius 232 A „sustainable development” terminus litván megfelelői vartosenos socialiniuose moksluose problemos mely tulajdonságot jelölik. A fenntarthatóság, a tvara „hosszú élettartamot, állandóságot” jelent (tvarus 1. „szilárd, tartós”, 2. „állandó, változatlan”, 3. „immunitással rendelkező, kitartó, ellenálló”, 4. „hosszan tartó, el nem múló” (LKŽe), a darnumas, darna – „egyensúlyt, összhangot” (darnus „összehangolódott, összehangolt” DLKŽe), a tausumas (tausus „takarékos, kímélő, nem pazarló” LKŽe). A tvarumas és a darnumas fogalmát más szerzők is így értelmezik (Baležentis 2019; Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019; Stunžinas 2015). A szóban forgó terminusok jelentésbeli különbsége ellenére azonban mindmáig az angol sustainable development terminus megfelelőjeként használják őket (VLKK KB; Stunžinas 2015). Egyes esetekben ezt a terminust a tvarumas megfelelőjével fordítják (Kabulova 2023; Sviderskė 2014; Volkov 2018), más esetekben pedig a darnumas megfelelőjével (Činčikaitė 2013; Gedvilaitė 2019; Oželienė 2019; Starynina 2020). Az 1. ábrából látható, hogy a development a litván nyelvben szintén kétféleképpen értelmezhető. A plėtra és a vystymasis megfelelőkkel fordítják. A szakirodalmi források hangsúlyozzák, hogy ezek a fogalmak nem egyenértékűek. Az Európai Alkotmányról szóló szerződés preambulumában a harmonikus és fenntartható fejlődést hangsúlyozzák. A plėtra terminus inkább olyan esetekben használatos, amikor mennyiségi változásokról van szó, míg a vystymasis akkor, amikor minőségi változásokat kívánnak megnevezni (ez utóbbi az evoliucija nemzetközi szó megfelelője) (VLKK KB). Skaidrė Žičkienė, Arvydas Guogis és Dangis Gudelis szerint a development terminust csak a vystymasis megfelelővel kellene fordítani, és nem fordítható a plėtra megfelelővel, mivel ez utóbbi „növekedést” jelent, ami lényegében ellentétes a sustainable development koncepciójával, amely nem mennyiségi, hanem minőségi változásokon alapul (Žičkienė, Guogis, Gudelis 2019). Ez az állítás azon alapul, hogy a fejlődéselméletek szempontjából a mennyiségi paramétereket nagy társadalmi és környezetvédelmi kockázat jellemzi. Példaként Dél-Ázsia újonnan iparosodott országainak tapasztalatait mutatjuk be, amelyek társadalmi és környezetvédelmi fejlődésüket feltétel nélkül „feláldozták” a gazdasági fejlődés céljainak. Valójában az ilyen helyzet okai mélyebben gyökereznek, és állítható, hogy átmenetiek. A fenntartható fejlődés elveinek be nem tartása (vagy a betartás képtelensége) a fejlődő országokra jellemző. Gazdasági fejlettségük szintjének emelkedésével azonban egyre nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi és környezetvédelmi fejlődésre. Erről tanúskodik az Európai Unió fejlett országainak tapasztalata. A sustainability terminus litván megfelelőit, a tvarumas és darnumas kifejezéseket a sustainable development terminus litván megfelelőivel, a plėtra és vystymasis kifejezésekkel összekapcsolva létrehozható a SES-fejlesztési terminusok mátrixa (lásd a 2. ábrát). 233Terminologija | 2024 | 31 A SES fejlődésében bekövetkező változások végső célja a fenntartható fejlődés, azaz folyamatos minőségi változások. Másfelől azok a mennyiségi változásainak eredményei. Nem hiába mondják, hogy mennyiség nélkül nehéz minőséget elérni. Erre alapozva a 3. ábra a SES fejlesztésének és fejlődésének kapcsolatait szemlélteti. 2. ábra A SES fejlesztésének litván terminusai 3. ábra A SES fejlesztési köre A 3. ábrából látható, hogy a SES fejlesztési változásainak helyzetei (a fejlesztés fenntarthatósága és tartóssága, a fejlődés fenntarthatósága és tartóssága) a fejlesztés eredményei. Lényegében ezek a mennyiségi vagy minőségi jellemzőik. Konceptualizálásuk lehetőséget biztosít az állapot mennyiségi értékelésére. Romualdas Ginevičius 234 A „sustainable development” terminus litván megfelelői A vartosenos socialiniuose moksluose problemos TÁRSADALMI-GAZDASÁGI RENDSZEREK FEJLŐDÉSI VÁLTOZÁSAI MENNYISÉGI ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZERTANI ALAPJAI A cikkben bemutatott szakirodalmi forrásokból kitűnik, hogy a sustainable development terminust nyelvészeti problémaként vizsgálják. Nincsenek olyan kutatások, amelyek ezt rendszerszerűen vizsgálnák, vagyis értékelnék a társadalmi-gazdasági rendszerek lehetséges fejlődési kapcsolatait és függőségeit. Mindazonáltal mind tudományos, mind gyakorlati jelentőséggel bír a pragmatikus megközelítés. Minden valós társadalmi-gazdasági rendszer – a vállalattól kezdve egészen az államokig vagy azok szövetségeiig – működési hatékonyságának folyamatos növelésére törekszik. Ez közvetlenül összefügg célirányos fejlődésükkel, amely akkor lehetséges, ha fennáll a jelenlegi állapot mennyiségi értékelésének lehetősége (Ginevičius 2009). A 3. ábrából látható, hogy a társadalmi-gazdasági rendszer működésének végső célja a fenntartható fejlődés, amely a fejlődés fenntarthatóságától és a fejlődés összehangoltságától függ. A fejlődés rendezettsége viszont annak fenntarthatóságától függ. Sem a VLKK, sem más források nem jelzik, mitől függ a tvari plėtra és a darni plėtra terminusok használata. Általános, azaz a kontextustól függő ajánlást adnak (VLKK KB; Stunžinas 2015). A tvari plėtra terminust az állami tevékenység különböző területeiről és azok jelenségeiről szólva használják: politika (politikai közösségek, stratégiák), gazdaság (pénzügyek, piac, beszerzések, hitelezés, vállalatok), szociálpolitika (nyugdíjrendszer), energetika (energiaellátás, tüzelőanyag), környezetpolitika, ökológia (vidéki területek, halállományok), közlekedés (repülés), mezőgazdaság, halászat (flotta), turizmus, termelés, építőipar, városok. A darni plėtra terminust a környezetpolitikáról, gazdasági, energetikai és általános kérdésekről, szociálpolitikáról, turizmusról, közlekedésről, mezőgazdaságról, halászatról és városokról szóló szövegekben használják (Stunžinas 2015; VLKK KB). E példákból nem látható nagyobb egyértelműség a tvari plėtra és a darni plėtra terminusok használatát illetően. A használat tisztázásához el kell mélyedni a fenntarthatóság és a rendezettség értékelésének meglévő módszereiben. Egyre több mutató bevonása a rendszerükbe nem a SES fejlődésének fenntarthatóságát, hanem a SES fejlődési állapotának értékelési adekvátságát növeli. Ez az állapot a SES fejlődése fenntarthatóságának értékelési alapja, nem pedig maga a fenntarthatóság. Jelenleg a kutatások modelių – 70 visuotinų, per 100 – nacionalinių, daugiau kaip 70 – regiolegnagyobb része a SES fenntartható fejlődési komponenseinek állapotát értékeli. Ezt bizonyítja az a tény, hogy világszerte több mint 500 globális és mintegy 300 helyi fenntartható fejlődési mutatót tartanak számon (Kates et al. 2001; Parris, Kates 2003; Čiegis, Ramanauskienė, Šimanskienė 2010), amelyekkel a SES fenntarthatósági komponenseit – a környezet, valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés állapotát – értékelik (Lancker, Nijkamp 2000; Prescott-Allen 1995; Nordhaus, Tobin 1973; Morris 1979; Berke, Manta 1999; Zolotas 1981; Wackernagel, Rees 1997). Kevesebb kutatás 235Terminológia | 2024 | 31 foglalkozik általában a SES fejlődési állapotával (annak fenntarthatóságával). Például egy alkalommal meghatározták Litvánia régióinak társadalmi-gazdasági fejlettségi állapotát, amelyet integrált fenntartható fejlődési indexszel neveztek meg (Čiegis, Ramanauskienė, Šimanskienė 2010). Thaiföld régiójának fejlődését értékelve három mutatót vontak össze: az egy főre jutó GDP-t, a CO2-kibocsátást és az energiafogyasztást (Chansarn 2013). Ugyancsak vizsgálták a fejlődő országok (Peru, Mauritius, Fülöp-szigetek, Banglades, Ghána, India stb.) fejlődésének fenntarthatóságát, amelyet csak a GDP-mutatóval értékelnek (Babu, Datta 2015). Egy másik kutatásban többkritériumos módszerekkel határozták meg Olaszország régióinak fejlettségi állapotát. Az értékelési modell 18 mutatót foglalt magában: 9 a környezetvédelemre, 9 pedig a társadalmi-gazdasági fejlődésre vonatkozott (Boggia, Cortina 2010). A kínai Suihua régió fejlődésének értékelését 28 mutató alapján végezték: 10 a gazdasági, 10 a környezetvédelmi, 8 pedig a társadalmi fejlődésre vonatkozott (Jia Zhou et al. 2007). Az iráni Kermánsáh város fejlődésének értékelése már 44 mutatón alapul: 23 a társadalmi haladásra, 8 a gazdasági növekedésre, 13 pedig a környezetvédelemre vonatkozott (Somayeh Zinatizadeh et al. 2017). A kutatásokban mindezeket a SES fejlettségi állapotának mutatóit a fejlődés fenntarthatóságának értékeiként nevezték meg, jóllehet nem elemezték, hogyan hangolták össze egymással az egyes mutatócsoportok fejlődését. Az értékelés alapvető jellemzője a hosszú távúság (VLKK KB), amely a fejlődési folyamat mennyiségi jellemzőjeként értelmezhető. Ebből következik, hogy a fenntarthatóság állapota csak a vizsgált időszak lezárulta után értékelhető. A fenntarthatóság, az összhang alapvető jellemzője a SES-komponensek fejlődésének összehangoltsága (VLKK KB). Vagyis ez már a minőség eredménye, amelyből látható a fejlődési folyamat szerkezete, és az összhang bármely kívánt időpontban mérhető. Ezt rendszerint a vizsgált időszak időtartamának periódusában (az év végén) végzik. Gyakran annak ellenére, hogy a fejlődés fenntarthatósága az összhang feltétele, szinte egyáltalán nem vizsgálják. Vannak kísérletek a fejlődés dinamikájának mennyiségi értékelésére (Ginevičius 2019; Gedvilaitė 2019). E helyzet egyik oka az, hogy a sustainable development kifejezést litván nyelvre ugyanúgy fordítják, mint a darni plėtra kifejezést. Még a tvari plėtra és a darni plėtra terminusok angol nyelvű fordításának sincs egyértelműen értelmezett megfelelője. A válasz az Egyesült Nemzetek Szervezete által 2015-ben elfogadott „A fenntartható fejlődés 2030-ig szóló menetrendjében” rejlik. 17 célt fogalmaz meg, a 8. cél pedig a következő: „A fenntartható, inkluzív és tartós gazdasági növekedés előmozdítása <...>“ („Promote sustai ned, inclusive and sustainable economic growth <...>“) (UN. Transforming our World: <…> 2015). Ebből következik, hogy a tvarus szó angol megfelelője a sustained, míg a darnus szóé a sustainable. Az angol development terminust a plėtra és a vystymasis megfelelőkkel fordítják, ezért jelentős zavar keletkezik. Figyelembe véve, hogy a plėtra magában foglalja Romualdas Ginevičius 236 A „sustainable development“ terminus litván megfelelőinek vartosenos socialiniuose moksluose problemos mennyiségi, míg a vystymasis minőségi változásokat jelöl, a plėtra terminus angol megfelelője a growth, a vystymasis terminusé pedig a development lehetne (lásd a 4. ábrát). Az SES fejlődése fenntarthatóságának mennyiségi értékelési helyzetének meghatározásához át kell tekinteni annak jelenlegi módszereit. Megfelelőségük kritériuma a harmonikus fejlődés egyik alapvető jellemzője lehet – az SES összetevői (gazdasági, társadalmi és környezeti) fejlődési állapotának összehangoltsági foka. A szakirodalmi forrásokból kitűnik, hogy jelenleg a fejlődés fenntarthatóságának értékelését két szempont szerint végzik: az SES egyes fejlődési összetevői mutatócsoportjainak, illetve az SES egészének értékelése. Minden ilyen javaslatra, módszertanra és mutatórendszerre ugyanaz a módszertani hiányosság jellemző. Feltételezik, hogy mindegyikük a SES fejlődésének fenntarthatóságát mutatja, holott a fenntarthatóság értékeléséhez semmi közük. A fenntartható és harmonikus fejlődés kutatásaiból kitűnik, hogy e terminusok használata a vizsgált jelenség jellegétől függ. Ez lehet a társadalmi-gazdasági rendszer egésze vagy annak egyes komponensei. Az első esetben ki lehet emelni a harmonikus fejlődés koncepciójához szükséges mindhárom komponenst – a gazdasági, társadalmi és környezeti komponenst –, és meg lehet állapítani, milyen mértékben volt összehangolva fejlődési állapotuk, vagyis meg lehet állapítani fejlődésük harmonikusságát. Ez nem tehető meg, ha egy különálló nant galima teigti, kad tikslinga kalbėti apie miesto, įmonės, šalies, jos regiokomponenst vagy annak mutatócsoportjait értékelik. Például aligha lenne értelmes cél a környezeti fejlődés harmonikusságának ilyen módon történő meghatározása. Összefoglalnám a SES-hez tartozó rendszerek fejlődésének harmonikusságát, valamint a város, a vállalat, az ország és régiói gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésének fenntarthatóságát. Ugyanígy nem a politika, a gazdaság, az energetika, a szociálpolitika, a közlekedés, a turizmus, a mezőgazdaság és a halászat összhangjáról, hanem fejlődésük fenntarthatóságáról kell beszélni (azzal a feltétellel, hogy állapotuk mennyiségileg értékelhető). 4. ábra Az SES fejlődési fenntarthatóságának és összhangjának angol terminusai 237Terminologija | 2024 | 31 Az SES fejlődési összhangjának mennyiségi értékelése meghatározott szakaszokban történik. Elsőként összeállítják az SES társadalmi-gazdasági fejlődési mutatóinak jegyzékét (számos jelenlegi, úgynevezett összhangmutató-rendszer alkalmas erre). Ezt követően a fenntartható fejlődés komponenseihez – a gazdasági, a társadalmi és a környezeti komponenshez – rendelik őket. Ezután elvégzik a komponensek fejlődésének mennyiségi értékelését (Ginevičius és mtsai 2022; Gedvilaitė 2019; Volkov 2018; Trishch et al. 2021; Trishch et al. 2023). Ezen értékek birtokában végül értékelik a SES fejlődésének összhangját (lásd az 5. ábrát). A 3. ábrából látható, hogy a SES fejlődési kapcsolatának valamennyi jellemzője összefügg egymással: a fejlődés fenntarthatósága és a fejlesztés összhangja a fejlesztés fenntarthatóságának eredménye, míg a fejlődés összhangja a fejlődés fenntarthatóságának és a fejlesztés összhangjának eredménye. Így az alapmutató a fejlesztés fenntarthatósága. Amint azt jeleztük, ez a fejlesztést folyamatként tükrözi. Nem lehet pusztán egyetlen év eredményei alapján megállapítani, hogy a SES fenntarthatóan fejlődött-e. A VLKK KB is rámutat arra, hogy ez hosszú távú folyamat. A fejlesztés jellemzőjeként a vizsgált időszakban bekövetkezett mennyiségi változásokat jelzi. Ezt az időszakot a tudományos szakirodalom sem tárgyalja részletesen. Feltételezhető, hogy ez a legrövidebb időszak, amelyből a vizsgált jelenség fejlődése megfelelően értékelhető. Ennek alapján bemutatható a SES fejlődése fenntarthatóságának mennyiségi értékelésére szolgáló grafikus-analitikai modell (lásd a 6. ábrát). 6. ábra A SES fejlődése fenntarthatóságának mennyiségi értékelésére szolgáló grafikus-analitikai modell 5. ábra. A SES fejlődése fenntarthatóságának mennyiségi értékelésére szolgáló strukturális séma