„Draugiškas“, „Draugingas“, „Draugus“

JONAS KLIMAVIČIUS Litván Nyelvi Intézet BARÁTSÁGOS, BARÁTOKKAL BÍRÓ, BARÁTSÁGRA HAJLÓ Alfonso Eidintas Ieškok Maskvos sfinkso című könyvének „Vonzó elbeszélés a függetlenség 1940-es elvesztéséről” című recenziójában (Mokslo Lietuva, 2006. 22. 10., 13) Arnoldas Piročkinas professzor „a nyelvi kultúrát sértő dolgok jelentős számát” is felfedezte (10). A „nem normatív, elavult és hibás képzésű szavak” (10) közé sorolta a draugingas szót is. A recenzens azonban nem közöl példát arra, hogyan szerepel ez a szó A. Eidintas könyvében, és a jelentését sem adja meg, így egyáltalán nem világos számunkra, hogy szerinte miért nem normatív, vagy egyenesen hibás. Érve a tekintélyre hivatkozik: „Talán valaki a mai litván nyelv szótárának példájával igazolhatná a draugingas, draugingumas szavakat, amelyeket A. Eidintas könyvében gyakran használnak. Mindazonáltal úgy vélem, Jonas Jablonskis véleményét kellene követni, miszerint ezeket a szavakat nem kellene használni: a litván nyelv rendszerére jellemző szavakkal kell helyettesíteni őket: draugiškas, draugiškumas” (10). J. Jablonskis említett véleményével kapcsolatban a Jablonskis-szakértőnek (Jablonskis specialistájának) teljesen igaza van: a „barátságos” jelentésű draungingas szót J. Jablonskis valóban javította (JablR IV 1935: 316, 329; V 1936: 223; J.JablRR II 1959: 298, 307, 512). Ez nagyon egyszerű javítás: itt valóban jellemzőbb a draugiškas 1. „baráthoz illő, baráti” jelentésben: Draugiškas pasielgimas (J. Jablonskis). Sesim draugiškai, esim dešerą šuniškai (J. Brodovskis szótára) LKŽ II₂ 1969. De van 2. „barátságos, barátkozásra hajló” jelentése is (J. Šlapelis, M. Šalčius) LKŽ II₂ 1969. Krinta į akis jau Konstantino Sirvydo žodyno (1642) draugingas: Towárzyski / Familiaris, Socialis, Sebribkas / draugingas – taigi vienas –iškas, kitas –ingas. Ferdinando Nesselmanno žodyne (1851) – aiškus skirtumas: draugingas ir draugus – gesellig, o draugiszkas – gemeinschaftlich, allgemein. Draugingas yra ir naujuosiuose raštuose. Már 1938-ban másként kezdték normázni – a Gimtosios kalbos folyóirat „Kérdések kosarában” A. S. (azaz Antanas Salys) különbséget tesz: „A draugiškas melléknévvel a lényegi, inkább belső tulajdonságokat fejezzük ki, németül kameradschaftlich, oroszul товарищеский, míg a draugingas viszont azt jelenti, hogy valakinek sok barátja van, és emellett, J. KLIMAVIČIUS. Draugiškas, draungingas, draugus 133 barátkozásra hajlót is jelent, németül gesellig, oroszul общительный. Azt mondjuk: a draugin-gas ember általában draugiškas is” (GK 1938: 4 56; A.SalR I 1979: 254). Ezt a különbségtételt rögzítette az 1938-ban Stasys Šalkauskis által összeállított szótár is: Bendroji filosofijos terminija: A barátkozó embernek sok barátja van, sok barátja pedig annak van, aki hajlamos barátkozni. A barátkozó ember rendszerint barátságosan viselkedik. A barátok iránti barátságos magatartás a baráti hűség jele (S.ŠalkR II 1991: 216). Egy évvel később Leonardo Dambrauskas által összeállított, Antanas Salys és Pranas Skardžius által szerkesztett füzetben erősítették meg, amelynek címe Kalbos patarėjas (1939). A tezaurusz jellegű LKŽ II₁ 1947 a draugingas szót először a draugė főnévből eredezteti, amelynek jelentései: 1. „barátság, társaság, csoport, halom” (régi írások és nyelvjárások), valamint 2. „család, háznép” (nyugat-dzūk nyelvjárások); ebből alakult ki az 1. „nagy családú, népes”: Draugingos bitės Marcinkónys. Kaip tavo bul’bos, ar draugingos (vagyis sok van-e a bokor alatt)? Veisiejai. Ez homonima lehet (e különbségtétel a LKŽ II₂ 1969-ben sem történt meg, ott azonban ez a jelentés már a 3.). Ez a homonim képzés P. Skardžius 1943-as könyvében is feltáratlan maradt: Lietuvių kalbos žodžių daryba. Ezután az LKŽ II₁ 1947 a draugingas 2. jelentését „barátságos, kellemes”-ként, és csak 3. jelentését „barátokkal rendelkező vagy barátokra hajló”-ként adja meg; az LKŽ II₂ 1969-ben viszont ez már a draugingas 1. jelentése. Aiškiai ėmėsi norminti DŽ₁ 1954: draugingas 1. „turintis ar linkęs turėti draugų“, nors nėra visai nuoseklus: giminingas – ir 1. „turintis daug giminių“, ir 2. „artimas, giminiškas“: giminingi žodžiai – kaip giminiškas: gimininės tautos, giminiški jausmai. A DŽ ezután nem a szigorú normativitás – az egyértelműség –, hanem a helyesség és a stilisztikai lehetőségek változatosságának egyszerűbb útján haladt: draugingas – 1. „barátokkal rendelkező vagy barátokra hajló”, 2. „barátkozásra hajló, barátságos” DŽ₂ 1972, DŽ₃ 1993; ez azonban nem teljesen következetes: a giminingas jelentése a DŽ₂-ben csak „közeli, rokon”, noha később a DŽ₃ már 1. „sok rokonnal rendelkező”, 2. „közeli lelkületű, rokon” jelentést adja meg. A legfontosabb, hogy a draugingas szó másik, nem J. Jablonskis által javított, hanem a nyelv számára szükséges jelentésében is szerepel a normatív szótárban. Néhány kétnyelvű szótárban a szinonimasorokat a szükséges különbségtétel nélkül sorolják fel: общительный – társaságkedvelő, társaságba járó, barátokkal rendelkező, barátkozó, barátságos; beszédes, baráti; társadalmi RLKŽ II 1967, jobb így – társaságkedvelő, barátkozó, barátokkal rendelkező, beszédes, társadalmi RLKŽ II 1983. Helyesen különböztet: draugiškas – дружеский, товарищеский és draugingas – общительный; компанейский LRKŽ 1971. Az LRKŽ 1988-ban viszont csak a draugiškas szerepel, a draugingas helyére pedig... a draugininkas – общительный <...> человек került. A sociable jelentéseit így adják meg: 1. 1) draugingas, draugus, 134 KALBOS KULTŪRA | 81 beszédes [2) barátságos, melegszívű] és friendly – 1. 1) barátságos ALKŽ 1975 (nem tesz különbséget – a draugingas – friendly, és a draugiškas – friendly; amicable LAKŽ 1979 és 1991 szócikkek között); draugingas (szeret társaságban lenni) – sociable; (könnyen barátkozik) – liant LPKŽ 1992 (barátságos – nincs!..), pontosabban – sociable – draugingas, malonus, liant – 2) átv. draugingas, meilus; prieraišus és amical – bičiuliškas, draugiškas PLKŽ 1976, noha a sociable jelentése „társaságkedvelő, közösségi, társaságot kereső” PLKŽ 2004; draugingas – affabile, socievole; (barátságos) amichevole, draugiškas – amichevole LitKŽ 2003, hasonlóképpen – draugingas – amichevole, socievole, draugiškas – 1. amichevole, benigno, affabile ItLKŽ 2005, socievole – társaságkedvelő; barátságos, amichevole – bičiuliškas, draugiškas, affabile – kedveskedő, kellemes, kedves, jóindulatú, őszinte ItLKŽ 2002; sociable – barátságos, kommunikatív, amigable – 1) draugiškas ir draugiškas – amigable, sociable (draugingas – nincs) IspL, LIspKŽ 2004. Így azt látjuk, hogy számos nyelvben meglehetősen következetesen külön szóval nevezik meg a „draugingas” és a „draugiškas” jelentéseit, ezért a litván nyelvben is teljesen indokolt és szükséges a draugingas és a draugiškas megkülönböztetése, jóllehet ez még nem szilárdult meg teljesen – a draugingas néha „draugiškas” is, a draugiškas olykor „draugingas” is, a draugingas pedig társaságkedvelő jelentésű is lehet, vagy körülíró kifejezéssel (kevésbé tömören) adható vissza: szeret társaságban lenni. Egyébként meg kell jegyezni, hogy a draugingas és a társaságkedvelő között olykor még nem tesznek különbséget, például: Másfelől azért szeretnek annyira társaságban lenni az emberek, mert képtelenek elviselni a magányt A.ŠopenhGIA 1994 185. Az emberek túlnyomó többségének gondolkodása és lelke ugyanolyan egyhangú, <...>. Ez a tény nemcsak azt magyarázza meg, miért olyan társaságkedvelők, és miért szeretnek csapatostul kószálni – <...> A.ŠopenhGIA 1994 186, vö. még társaságkedvelés (uo., 187), társaság iránti igény (uo., 189), bár ez inkább társas természet. O kas, jei ir J. Jablonskis šiuos reikšmių skirtumus žinojo? Kalbų mokėjo, reikšmėms buvo gana atidus. A. Piročkinas teigia: „Jablonskis mėgino keisti būdvardžius svetingas = vaišingas, vaišus (V 18, 204), giminingas = giminus (V 184–185) ir melagingas = netikras, neteisėtas, sumeluotinis (V 224)“ (A.Piročk[J]KT 1986: 74). Viktoro Kamantausko Rövid szótár a nyelvi helytelenségekről és barbarizmusokról című füzetének (1928) javításaira válaszolva (a javaslat a címszó után következik; olykor megjegyzésekkel) „Nyelvi szótárunk ügyei” (1928) című folytatásos cikkében J. Jablonskis szemére veti Kamantauskónak, hogy a svetingas szót vaišingas, vaišus szavakra javította: „A szerzőnek itt is feltétlenül világos nyelvi szövegekkel kellett volna érvelnie” (JablR V 1936: 204), vagyis példákat kellett volna hoznia a javasolt javításokra – a hibákra. Jablonskis így magyaráz: „Magam, úgy vélem, a svetingas szót még nem használtam írásban J. KLIMAVIČIUS. Draugiškas, draugingas, draugus 135 svetingas szót, bár ezt a szót bizonyos jelentésben természetesen használhatnánk is (a „halas tó, költői vidék” mellett); a vaišingas, vaišus szavak jelentésében azonban ez a szó (a svetingas) természetesen nem használható...” (JablR V 1936: 204). J. Jablonskis itt semmi konkrétat nem javít, nézőpontja pedig szigorúan szóalkotás-központú. Ez azonban önmagában nem elegendő – léteznek a mikrorendszerben kialakult lexikai jelentések is: vaišingas – „aki szeret vendégül látni, jól vendégül lát” DŽ₁, „aki szeret vendégül látni, jól vendégel meg” DŽ₂,₃ (: vaišės; vö. még vaišinti: „ízletes ételt vagy italt adni” DŽ₃) és svetingas – „aki szereti a vendégeket, vendégszerető” DŽ₁, „aki szereti a vendégeket, vendégszerető” DŽ₂,₃ (: svečias; vö. még svečiuotis: „vendégségben lenni, vendégeskedni” DŽ₃, míg a viešėti jelentése: „vendégségben, vendégként lenni, vendégeskedni” DŽ₃). E két melléknév jelentésbeli közelségét az élő nyelv adatai is igazolják, LKŽ XIV 1986: svetingas – „szereti a vendégeket, kedvesen, vendégszeretően fogadja és üdvözli őket”: Azok vendégszeretők voltak, azokkal a kis állatokkal mindenfélét megosztottak Veiviržėnai. A vendégszerető katolikus gondoskodik róla, hogy otthonában jól érezze magát az úton lévő A. Baranauskas. [A katona] vendégszeretően fogadták és vigasztalták, mintha csak egy nagyon jó embernél lett volna J.BasanLP MLM 1902 2 214 (Gražiškiai) // „ahol kedvesen fogadnak és üdvözölnek”: A házban (a ház falába) tegyél hídfödémet – vendégszerető lesz [ház] Valkininkai. Teljesen indokolt, hogy a szinonimasor domináns eleme a vaišingas, azon belül pedig a svetingas (A.LyberSŽ 1981). V. Kamantauskas semmit sem javított, csak megjegyezte: „A M e l a g i n g a s szót a mai jelentésében Ivinskis és Valančiauskis használja.” J. Jablonskis (nem ebben, hanem egy másik cikkben) szigorúan ragaszkodott a szóalkotási jelentéshez [valójában melingas (: hazugság) kellene, mint a teisingas, apgaulingas], de (vajon?) nem ismerte a hiteles nyelvi adatokat: hamis feljelentés J.BasanLPY 1904 2 237, hamisan vádolta meg J.BasanLP MLM 1898 1 41, hamisan mondta Ramýgala (LKŽ VII 1966). Jablonskis talán még nem tudhatta, Piročkinas viszont már tudhatta... A giminingas szót V. Kamantauskas a giminus szóra javítja (ezt Kazimieras Būga írásaiból veszi). J. Jablonskis A. Piročkinnal ellentétben ezt írja: „Magam nem tudnám azt tanácsolni az olvasónak, hogy mindenütt a giminingas szót a giminus szóval helyettesítse, amíg nem tudom, milyen jelentésben és hol használják a giminingas szót, amíg pontosan nem tudom, mit jelent az írott nyelvben a giminus szó: <...>” (JablR V 1936: 184). Az LKŽ III 1956 szerint a giminus jelentése „rokonsághoz tartozó”: Giminus, aki házasság révén került abba a rokonságba A. Juškos szótára. A kur nyelv rokonságban állt a lett nyelvvel, de nem volt vele azonos K. Būga. K. Būga e mondatának rövidített változata a DŽ₂,₃-ban is szerepel. J. Jablonskis a nedraugingi žmonės kifejezést a nedraugūs, nedraugiški (?)..., nepalankūs alakokra is javította (JablR IV 1935: 329). A Jablonskis-követő A. Piročkinas ezt nem 136 KALBOS KULTŪRA | 81 nem említi. Az LKŽ II₁ draugus és az LKŽ II₂ draugus 1. „barátkozó, barátságos, kedves” jelentését J. Jablonskis mondata is szemlélteti: Jis labai draugus (tuoj susidraugauja). Ez átkerült a DŽ₁-be is, megmaradt a DŽ₂-ben, rövidebben pedig a DŽ₃-ban is, noha ez aligha fontos adalék a köznyelv szempontjából. Ebből azonban azt látjuk, hogy J. Jablonskis a draugus szót két jelentésben használta: 1) „barátságos”, 2) „barátkozó”. Tehát nem állítható, hogy egyáltalán kifogásolta volna a draugingas szót – nem, csupán a „barátságos” jelentést nem tartotta jellegzetesnek. A. Piročkin helyesen mondja, hogy az -ingas képzős melléknevek „csak igen ritkán származnak élőlényeket jelölő főnevekből” (A. PiročkĮKT 1986: 73). J. Jablonskis sok ilyet indokoltan javított ki – poetingas, heroingas, patriotingas, inteligentingas... Csakhogy nem szabad pusztán formális szóalkotási szempontból vizsgálni a kérdést. Az Entuziastingas bizonyosan nem az entuziasto litván származéka, hanem kölcsönszó – az orosz энтузиаст-ический és a lengyel entuzjast-yczny litvánosító képzővel való helyettesítésének eredménye. Az Entuziastingas sok hasonló melléknév hosszú sorába illeszkedik, amelyek egyáltalán nem személymegnevezésekből származnak – ambicingas, ceremoningas, emocingas, energingas, harmoningas, kaprizingas, kompetentingas, konkurencingas, manieringas, pretenzingas, principingas, tendencingas... –, csupán személyi tulajdonságokat jelölnek. És egyáltalán nem kell a formalistáktól megijedve nem létező különbséget kitalálni: az entuziastingas jelentése „lelkesedéssel teli”, az entuziastiškas jelentése pedig „lelkes”. Természetesen a mikrorendszerszerűséget figyelembe kell venni – ha csak antipatiškas létezik, nem indokolt a simpatingam előnyben részesíteni. A jelentéskülönbségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. Aligha keveri még bárki a priešingo és a priešiško szót, sőt olykor a különbséget is hangsúlyozzák: teljesen ellentétes és kibékíthetetlenül ellenséges NŽA 2006 12 569. Abnormális viszont, hogy a normatív szótárban csak a sistemingas szerepel (természetesen a sisteminis szó más jelentéseivel együtt), miközben maguk a nyelvészek – kétségkívül indokoltan – a sistemiškas és sistemiškumas szavakat is használják: <...>, a köznyelvnek nemcsak rendszeresnek kell lennie GK 1997 4 1. A nyelv rendszerjellege változó jelenség, belső ellentmondásokkal (uo.). A nyelv rendszerszerűségét különösen a strukturalisták hangsúlyozzák, akik a nyelv mint rendszer vizsgálatát követelik K.Gaiv, S.KeinKTŽ 1990. A terminusok rendszerszerűsége K.GaivLT 2002 40. A rendszerszerűség tényezője igen fontos a nyelvművelés elmélete és gyakorlata számára A. PupkKKS 2005 51. A litván személymegnevezésekből képzett szavak között mindazonáltal ott vannak a már említett melagingas, svetingas, továbbá a pakeleivingas, paleist uvingas, ręksningas; niekšingas (és a niekšiškas), a pranašingas (és a pranašiškas), valamint a veidmain ingas (és a veidmainiškas). Ettől még nem omlik össze a szóalkotási rendszer. J. KLIMAVIČIUS. Draugiškas, draugingas, draugus 137 De vajon a barátkozó valóban a barát szóból származik? P. Skardžius szerint: „Bizonyos esetekben úgy tűnik, hogy az –inga– képzős származékok főnevekből éppúgy létrejöhetnek, mint melléknevekből” (P. SkardLKŽD 1943 – RR I 1996: 114). Ezeknek az eseteknek két oldal jut, köztük a barátkozó „barátságos, cimborás” SzDi 371 (K. Sirvydas szótára, 1713) (: barát és barátságos „freundlich, freundschaftlich, leutsellig”) (ugyanott, 115). Ezt az akadémiai háromkötetes nyelvtan is megjegyzi: LKG I 1965: 558). Van azonban egy másik képzési lehetőség is – a barátkozó „olyan, aki szereti a barátnőjét, társaságban lenni”: barátnő 2. // „társaság” // „összejövetel, mulatság”, 4. „család; háznép (a családtagok és a szolgák)” LKŽ II2. P. Skardžius az ilyen képzési alternatívát meglehetősen gyakorinak látja – bailingas (: báilė), baimingas (: báimė), baisingas (: báisas, baisà), gailingas és gáilingas (: gáilas, gáilė), laimingas (: láima, láimė), maloningas (: malónė), mėlingas (: mélė), mokslìngas (: mókslas), narsingas (: narsas), noringas (: nóras), vargingas (: várgas)... P. SkardRR I 1996 114–116. Egyes származékok és alapszavak hangsúlyozása ezt az alternatívát nagyon megerősíti: báilingas (: báilė), báimingas (: báimė), gái-lingas (: gáilė), mél ingas (: mélė). KÖVETKEZTETÉS A draugas szóból nem, hanem a draugė szóból szabályosan képzett draugingas szót, amelyet indokoltan javítottak „barátságos” jelentésében, nemcsak meg kell őrizni a „barátkozó, társaságkedvelő, közösségi” jelentésben, hanem használatát is terjeszteni kell. J. Jablonskis a szóalkotásban szabálykövető volt; ez volt számára a legfontosabb, de az ő kora óta a szóalkotástudomány sokat fejlődött. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyes származékok (svetingas, melagingas,...) jelentése nem szóalkotási, hanem szemantikai fejlődés eredménye. Az árnyalt nyelvhasználathoz a draugingas is szükséges (talán még a socialaus megfelelője is), valamint a bendringas (: bendrauti? vö. nértingas: nertėti), bendringumas – a tolakodó, idegen komunikabilus, komunikabilumas helyett. ŠALTINIAI ALKŽ 1975 – Anglų–lietuvių kalbų žodynas. Sudarė A. Laučka, B. Piesarskas, E. Stasiulevičiūtė, Vilnius. J.BasanLPY II 2004 – Lietuviškos pasakos įvairios 2. Surinko J. Basanavičius, Chicago. 138 KALBOS KULTŪRA | 81 J.BasanLP MLM I 1898 – Lietuviškos pasakos 1. Medega lietuviškai mitologijai. Surinko J. Basanavičius, Shenandoah Pa. J.BasanLP MLM II 1902 – Lietuviškos pasakos 2. Medega lietuviškai mitologijai. Surinko J. Basanavičius, Shenandoah Pa. DŽ1 1954 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ2 1972 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ3 1993 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. K.GaivLT 2002 – K. Gaivenis. Lietuvių terminologija, Vilnius. K.Gaiv, S.KeinKTŽ 1990 – K. Gaivenis, S. Keinys. Kalbotyros terminų žodynas, Vilnius. GK – Gimtoji kalba (žurnalas). IspL, LIspKŽ 2004 – V. V. Petrauskas, A. Rascón. Ispanų–lietuvių, lietuvių–ispanų kalbų žodynas, Vilnius. ItLKŽ 2002 – V. V. Petrauskas. Italų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius. LAKŽ 1979 – B. Piesarskas, B. Svecevičius. Lietuvių–anglų kalbų žodynas, Vilnius. LAKŽ 1991 – B. Piesarskas, B. Svecevičius. Lietuvių–anglų kalbų žodynas, Vilnius. LitKŽ 2003 – S. M. Lanza. Lietuvių–italų kalbų žodynas, Vilnius. LitKŽ 2005 – B. Žindžiūtė-Michelini. Lietuvių–italų kalbų žodynas, Vilnius. LKŽ II1 1947 – Lietuvių kalbos žodynas 2, Kaunas. LKŽ II2 1969 – Lietuvių kalbos žodynas 2, Vilnius. LKŽ III 1956 – Lietuvių kalbos žodynas 3, Vilnius. LKŽ VII 1966 – Lietuvių kalbos žodynas 7, Vilnius. LKŽ XIV 1986 – Lietuvių kalbos žodynas 14, Vilnius. LPKŽ 1992 – I. Karsavina, S. Kairiūkštytė. Lietuvių–prancūzų kalbų žodynas, Vilnius (I leid. – 1962). LRKŽ 1971 – A. Lyberis. Lietuvių–rusų kalbų žodynas, Vilnius. LRKŽ 1988 – A. Lyberis. Lietuvių–rusų kalbų žodynas, Vilnius. NŽA – Naujasis židinys – Aidai (žurnalas). PLKŽ 1976 – Prancūzų–lietuvių kalbų žodynas. Sudarė A. Juškienė, M. Katile-nė, A. Kaziūnienė, Vilnius. PLKŽ 2004 – J. J. Balaišienė. Prancūzų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius. A.PupkKKS 2005 – A. Pupkis. Kalbos kultūros studijos, Vilnius. RLKŽ II 1967 – Rusų–lietuvių kalbų žodynas 2. Paruošė V. Baronas, V. Galinis, Vilnius. RLKŽ II 1983 – Rusų–lietuvių kalbų žodynas 2. Sudarė Ch. Lemchenas, Vilnius. A.ŠopenhGIA 1994 – A. Šopenha(u)eris. Gyvenimo išminties aforizmai. Vert. A. Tekorius, Vilnius. J. KLIMAVIČIUS. Draugiškas, draugingas, draugus 139 LITERATŪRA J.BalčRR I 1978: J. Balčikonis. Rinktiniai raštai 1, Vilnius. GK – Gimtoji kalba (žurnalas). JablR IV 1935: Jablonskio raštai 4. Red. J. Balčikonis, Kaunas. JablR V 1936: Jablonskio raštai 5. Red. J. Balčikonis, Kaunas. J.JablRR II 1959: J. Jablonskis. Rinktiniai raštai 2. Sudarė J. Palionis, Vilnius. A.LyberŠŽ 1981: A. Lyberis. Sinonimų žodynas, Vilnius. LKG I 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1. Vyr. red. K. Ulvydas, Vilnius. A.Piročk]JKT 1986: A. Piročkinas. Jono Jablonskio kalbos taisymai, Kaunas. A.SalR I 1979: A. Salys. Raštai 1, Roma. P.SkardLKŽD 1943 – RR I 1996: P. Skardžius. Lietuvių kalbos žodžių daryba. – Rinktiniai raštai 1, Vilnius. S.ŠalkR II 1991: S. Šalkauskis. Raštai 2, Vilnius. Gauta 2008 04 21 DRAUGIŠKAS, DRAUGINGAS, DRAUGUS S u m m a r y The well-formed word draugingas built from draugė (and not from draugas) is usually corrected when it has the meaning of ‘friendly’. However, it should be preserved in the meaning of ‘fond of being with other people, sociable’ and disseminated in actual use. Jablonskis was very consistent in building new words; however, linguistics, and word-building in particular, has developed much further since then. Moreover, it cannot be overlooked that the meanings of some derivatives (e.g. svetingas, melagingas) are the result of semantic development rather than word-building. To express different shades of meaning, the language needs both: draugingas (which might serve as an equivalent of socialus) and bendringas (:bend-rauti? cf. nėrtingas: nėrtėti), bendringumas which could replace more irritating foreign words komunikabilus, komunikabilumas. JONAS KLIMAVIČIUS Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius 140 KALBOS KULTŪRA | 81