„Draugiškas“, „Draugingas“, „Draugus“

J. Klimavičius. Barátságos, barátkozó, barátok 133 JONAS KLIMAVIČIUS lietuvių kalbos institutas Draugiškas, Draugingas, Draugus Alfonso Eidintas könyvét keresd a Moszkvai szfinx „Vonzó elbeszélés a függetlenség 1940-es elvesztéséről” című recenziójában (Mokslo Lietuva, 2006. 22. 10., 13.) Prof. Arnoldas Piročkinas „a nyelvi kultúrát sértő dolgok nem kis részét” is megtalálta (10). A „nem normatív, elavult és hibás képzésű szavak” (10) közé a draugingas is besoroltatott. A recenzens azonban nem közöl példákat e szó használatára A. Eidintas könyvében, sem annak jelentését, ezért egyáltalán nem világos számunkra, hogy a recenzens milyen szempontból tartja normátlannak, vagy egyenesen hibásnak. Érve – a tekintély: „Ki tudná igazolni a draugingas, draugingumas szavakat, amelyeket A. Eidintas könyvében gyakran használnak, a Kortárs litván nyelv szótárának példájával. Mindazonáltal úgy vélem, Jono Jablonskis véleményét kellene követni, miszerint ezeket a szavakat nem kellene használni: a litván nyelv rendszerére jellemző draugiškas, draugiškumas szavakkal kell felváltani őket” (10). A J. Jablonskis által említett véleményt illetően a jablonskista (Jablonskis szakértője) teljesen igaza van – a „barátságos” jelentésű draugingas szót J. Jablonskis valóban javította (JablR iv 1935: 316, 329; v 1936: 223; J.JablRR ii 1959: 298, 307, 512). Ez nagyon egyszerű javítás – itt valóban a draugiškas 1. a jellegzetesebb. „baráthoz illő, baráti”: Draugiškas pasielgimas (J. Jablonskis). Sėsim draugiškai, ėsim dešerą šuniškai (J. Brodovskis szótára) lKŽ ii2 1969. De van 2. is. „barátokat kereső, barátkozásra hajló” (J. Šlapelis, m. Šalčius) lKŽ ii2 1969. Már Konstantinas Sirvydas szótárának (1642) draugingas szava is szembetűnő: Towárzyski / Familiaris, socialis, sebrißkas / draugingas – tehát az egyik -iškas, a másik -ingas. Ferdinando Nesselmanno szótárában (1851) egyértelmű a különbség: draugingas és draugus – gesellig, míg a draugiszkas – gemeinschaftlich, allgemein. A draugingas az újabb írásokban is előfordul. Már 1938-ban másképpen kezdik normálni – az anyanyelvi lap „Kérdések kincsesládájában” a. s. (azaz antanas salys) megkülönbözteti: „A draũgiškas melléknévvel lényegi, inkább belső tulajdonságokat fejezünk ki, németül kameradschaftlich, oroszul товарищеский, a draugngas pedig ismét azt jelenti, hogy valakinek sok barátja van, továbbá, 134 KalBos KulTūRa | 81 aki hajlamos barátkozni, németül gesellig, oroszul общительный. azt mondjuk: a draugingas ember általában draugiškas is” (GK 1938: 4 56; a.salR i 1979: 254). Ezt a különbségtételt az 1938-ban stasio Šalkauskis által összeállított Bendroji filosofijos terminija című szótár is rögzíti: A draugingas embernek sok barátja van, sok barátja pedig annak az embernek van, aki hajlamos barátkozni. A draugingas ember általában draugiškai is viselkedik. A barátaival szembeni draugiškas beállítottság a draugiškas lojalitás jele (s.ŠalkR ii 1991: 216). Egy évvel később megszilárdult Leonardo Dambrausko által összeállított, Antanas Salys és Pranas Skardžius által szerkesztett Kalbos patarėjas (1939) című könyvecskében. A tezauruszszerű LKŽ II1 1947 a draugingas szót elsőként a draug 1. főnévből származtatva közli. „barátság, társaság, csoport, halom” (régi írások és 2. „šeima, šeimyna“ (vakarų dzūkai) padarytą – 1. „didelės draugės (šeimos), nyelvjárások), valamint „bőséges”: Draugingos bitės marcinkónysi méhek. Mint a te bul’bosaid, vagy draugingos (vagyis sok van a bokor alatt)? Vei­sieja. Ennek homonimának kellene lennie (ezt a megkülönböztetést az LKŽ II2 1969 sem tette meg, itt azonban ez a jelentés már a 3.). Ez a homonim képzés P. Skardžius 1943-as Lietuvių kalbos žodžių daryba című könyvében is feltáratlan maradt. Ezután az LKŽ II1 1947-ben következik a draugingas 2. „barátságos, kedves” és csak 3. „barátokkal rendelkező vagy barátokra hajlamos”, de az lKŽ ii2 1969-ben ez már a draugingas 1. A DŽ1 1954 egyértelműen elkezdte normatív módon rögzíteni: draugingas 1. „barátokkal rendelkező vagy barátokra hajlamos”, bár nem teljesen következetes: giminingas – és 1. „sok rokonnal rendelkező”, és 2. „közeli, rokon”: a rokon szavak – akárcsak a giminiškas: rokon népek, rokon érzések. A továbbiakban a DŽ nem a normatív szigorúság – az egyértelműség –, hanem a helyesség és a stilisztikai lehetőségek sokféleségének egyszerű útját követte: draugingas – 1. „barátokkal rendelkező vagy barátokra hajlamos”, 2. „barátkozásra hajlamos, barátságos” DŽ2 1972, DŽ3 1993, de nem teljesen következetes: a giminingas a DŽ2-ben csak „közeli, rokon”, bár később – 1. „sok rokona van“, 2. „közeli lelkületű, rokon“ DŽ3. a legfontosabb, hogy a draugingas szó – nem J. Jablonskis által javított, hanem a nyelv számára szükséges jelentésben – szerepel a normatív szótárban. Egyes kétnyelvű szótárakban a szinonimasorokat a szükséges különbségtétel nélkül halmozzák: общительный – társalgást kedvelő, társaságkedvelő, barátkozó, draugingas, barátságos; beszédes, bajtársias; társaságkedvelő RlKŽ ii 1967, helyesebben – társalgást kedvelő, draugingas, társaságkedvelő, beszédes, társaságkedvelő RlKŽ ii 1983. Jól különül el a draugiškas – дружеский, то ва ри щеский és a draugingas – общительный; компанейский lRKŽ 1971. Ám az lRKŽ 1988-ban csak a draugiškas szerepel, a draugingas helyett pedig ezt J. Klimavičius. Draugiškas, draugingas, draugus 135 kalbus [ 2) draugiškas, šiltas] és friendly – 1. 1) draugiškas alKŽ 1975 (nincs megkülönböztetve – a draugingas – friendly és a draugiškas – friendly; az amicable laKŽ 1979 és 1991); draugingas (mėgstąs bendrauti) – sociable; (gyorsan barátkozó) – liant lPKŽ 1992 (barátságos – nincs!..), pontosabban – sociable – barátkozó, kellemes, liant – 2) átv. barátkozó, szeretetteljes; ragaszkodó és amical – baráti, barátságos PlKŽ 1976, bár a sociable – társaságkedvelő, társas, kommunikációra hajlamos – amichevole litKŽ 2003, hasonlóképpen – barátkozó – amichevole, socievole, barátságos – 1. drauti PlKŽ 2004; draugingas – affabile, socievole; (draugiškas) amichevole, amichevole, benigno, affabile itlKŽ 2005, socievole – társaságkedvelő; barátságos, amichevole – baráti, barátságos, affabile – hízelgő, kedves, kellemes, jóindulatú, őszinte itlKŽ 2002; sociable – barátságos, kommunikatív, amigable – 1) barátságos és barátságos – amigable, sociable (barátkozó – nincs) ispl, lispKŽ 2004. Így meglehetősen következetes módon látjuk a „barátkozó” és a „barátságos” jelentések megnevezését különböző szavakkal számos nyelvben, ezért teljesen megalapozott és szükséges a barátkozó és a barátságos megkülönböztetése a litván nyelvben is, jóllehet ez még nem szilárdult meg teljesen – a barátkozó néha „barátságos” is, a barátságos ritkán pedig „barátkozó” is, a barátkozó pedig társaságkedvelő is, vagy körülíró (a leggyengébb kifejezés) – kommunikálni szerető, pl. Egy másik dolog, ami miatt az drauti. Beje, reikia pažymėti tam tikrą draugingo ir mėgstančio bendrauti dar emberek annyira szeretnek kommunikálni, az, hogy képtelenek elviselni a magányt a.ŠopenhGia 1994 185. Az emberek túlnyomó többségének gondolkodása és lelki alkata ugyanolyan monoton, <...>. Ez a dolog nemcsak azt magyarázza meg, miért olyan barátkozók és miért szeretnek annyira csordákban kóborolni – <...> a.ŠopenhGia 1994 186, vö. még a kommunikációra való hajlam (ugyanott, 187), a kommunikáció szükséglete (ugyanott, 189), bár ez inkább társaságkedvelés. de mi van akkor, ha J. Jablonski is ismerte ezeket a jelentéskülönbségeket? Tudott nyelveket, és meglehetősen figyelmes volt a jelentések iránt. A. Piročkinas kijelenti: „Jablonskis megpróbálta megváltoztatni a svetingas = vaišingas, vaišus (v 18, 204), giminingas = giminus (v 184–185) és melagingas = netikras, neteisėtas, sumeluotinis (v 224) mellékneveket” (a.PiročkJJKT 1986: 74). illesztették be... draugininkas – общительный <...> человек. a sociable lingumų ir barbarizmų žodynėlis (1928) taisymus (teikinys – po antraštinio žodžio; kartais yra komentarų) savo tęstiniu straipsniu „mūsų kalbos žodyjelentésére – 1. 1) draugingas, draugus, válaszul Viktor Kamantauskas Trumpas kalbos netaisyknėlio dalykai (1928) című könyvecskéjére, Kamantauskasnak a svetingas szó vaišingas, vaišus szavakkal való javítása miatt J. Jablonskis szemrehányást tesz neki: „és itt a szerzőnek feltétlenül világos nyelvi szövegekkel kellett volna operálnia” (JablR v 1936: 204), vagyis a javítások – hibák példáit kellett volna megadnia. Jablonskis magyarázza: „Számomra maga a svetingas, úgy tűnik, nem 136 KalBos KulTūRa | 81 írásban kellett használni, jóllehet a svetingas szó bizonyos jelentésben természetesen használható is lehetne („halban gazdag tó, költői vidék” mellett); a vaišingas, vaišus szavak jelentésében ez (a svetingas szó) természetesen nem használatos...” (JablR v 1936: 204). J. Jablonskis itt semmit sem javít ki konkrétan, szemlélete pedig szigorúan szóalkotási jellegű. Ám önmagában ez nem elegendő – vannak a mikrorendszerben kialakult lexikai jelentések is: vaišingas – „vendéglátást kedvelő, jól vendégül látó” DŽ1, „vendéglátást kedvelő, jól vendégül látó” DŽ2,3 (: vaišės; vö. még vaišinti „finom ételt vagy italt adni” DŽ3) és svetingas – „aki szereti a vendégeket, vendégszerető” DŽ1, „a vendégeket kedvelő, vendégszerető” DŽ2,3 (: svečias; vö. még svečiuotis „vendégségben lenni, vendégeskedni” DŽ3, a viešėti pedig – „vendégségben, vendégeknél lenni, vendégeskedni” DŽ3). E két melléknév jelentésbeli közelségét az élő nyelv adatai is megerősítik lKŽ Xiv 1986: svetingas – „a vendégeket kedvelő, őket kedvesen, vendégszeretően fogadó, üdvözlő”: Buvo anie svetingi, su tais svetukais liuob pravalgys viską veivržėnai. A katolikus svetingas gondoskodik arról, hogy házában jó legyen az úton levőnek a. Baranauskas. [A katona] svetingai fogadták és úgy vigasztalták, mintha nagyon jó embernél lett volna J. BasanlP mlm 1902 2 214 (Gražiškiai) // „amelyben kedvesen fogadnak, üdvözölnek”: Pirkion (į pirkios sieną) indėk tilto grindą – svetinga bus [pirkia] valkiniñkai. teljesen megalapozottan a szinonimasor dominánsa a vaišingas, azon belül pedig a svetingas (a.lybersŽ 1981). v. Kamantauskas semmit sem javított, csak megjegyezte: „a melagingą szót mai jelentésében ivinskis és valančauskis használja”. J. Jablonskis (nem ebben, hanem egy másik cikkben) szó szerint csak a képzési jelentést tartotta szem előtt [valójában melingas (: melas) kellene legyen – mint a teisingas, apgaulingas], de nem ismerte (?) a nyelv hiteles adatait: melagingas skundimas J. BasanlPY 1904 2 237, melagingai apskundė J. BasanlP mlm 1898 1 41, melagingai pasakė Ramýgala (lKŽ vii 1966). Jablonskis talán még nem tudhatta, Piročkinas – már tudhatta... A giminingą szót v. Kamantauskas giminusra javítja (ezt Kazimieras Būga írásaiból veszi). J. Jablonskis, ellentétben a. Piročkinas állításával, ezt írja: „Én magam nem fogom azt tanácsolni az olvasónak, hogy a giminingas szót mindenütt giminus szóval javítsa, amíg nem tudom, milyen jelentésben használták valahol a giminingas szót, amíg, őszintén szólva, nem tudom, mit jelent az írott nyelvben a giminus szó: <...>“ (JablR v 1936: 184). lKŽ iii 1956 giminus – „rokonsági“: giminus, kurs par (t. y. per) žanatvę (t. y. vedybas) inėjo į tą giminę a. Juškos szótára. A kurš nyelv rokon volt, de nem volt azonos a lett nyelvvel K. Būga szerint. K. Būga e mondatának megrövidített változata megtalálható a DŽ2,3-ban is. J. Jablonskis a nedraugingi žmonės kifejezést kijavította nedraugūs, nedraugiški (?)..., nepalankūs alakokra (JablR iv 1935: 329). A jablonskista a. J. Klimavičius. A draugiškas, draugingas, draugus szócikk nemlíti a 137. oldalon. A LKŽ II1 a draugus, a LKŽ II2 pedig a draugus 1. szócikket is közli. A „barátkozásra hajlamos, barátságos, kellemes” jelentést J. Jablonskis mondata is szemlélteti: Jis labai draugus (tuoj susidraugauja) [Nagyon barátságos (hamar összebarátkozik)]. Ez átkerült a DŽ1-be is, fennmaradt a DŽ2-ben, rövidebben pedig a DŽ3-ban is, noha ez aligha a köznyelv fontos adata. Ebből azonban látjuk, hogy J. Jablonskis a draugus szót két jelentésben használta: 1) „barátságos”, 2) „barátkozó”. Vagyis nem állítható, hogy általában elmarasztalta volna a draugingas szót – nem, csak a „barátságos” jelentésben nem tartotta jellegzetesnek. A. Piročkinas helyesen mondja, hogy az -ingas képzős melléknevek „igen ritka esetekben élőlényeket jelentő főnevekből keletkeznek” (A. PiročkJJKT 1986: 73). Sok ilyen, joggal kijavított alakot találunk J. Jablonskisnál – poetingas, heroingas, patriotingas, inteligentingas... Csak nem szabad formális, szóképzési szempontból tekinteni rájuk. Az entuziastingas kétségtelenül nem az entuziastas „lelkes” litván származéka, hanem egy kölcsönszó – orosz энтузиаст-ический, lengyel entuzjast-yczny – litvánosító képzőcsere (szubsztitúció) eredménye. Az entuziastingas a hasonló melléknevek hosszú sorába illeszkedik, amelyek egyáltalán nem kapcsolódnak személymegnevezésekhez – ambicingas, ceremoningas, emocingas, energingas, harmoningas, kaprizingas, kompetentingas, konkurencingas, manieringas, pretenzingas, principingas, tendencingas..., hanem csak a személy tulajdonságait jelentik. és egyáltalán nem szükséges a formalistáktól megijedve nem létező különbséget kitalálni: entuziastingas „lelkesedéssel teli”, az entuziastiškas pedig „lelkesedéssel rendelkező”. Természetesen figyelembe kell venni a mikrorendszerszerűséget is – ha csak az antipatiškas „ellenszenves” létezik, nem célszerű előnyben részesíteni a simpatingas „szimpatikus” alakot. Ugyanígy nem szabad figyelmen kívül hagyni a jelentésbeli különbségeket sem. Valószínűleg még senki sem téveszti össze a priešingas „ellentétes” és a priešiškas „ellenséges” szavakat, sőt néha hangsúlyozzák is a különbséget: „teljesen ellentétes és kibékíthetetlenül ellenséges” NŽa 2006 12 569. De nem normális, hogy a normatív szótárban csak a sistemingas „rendszeres” (természetesen a másik jelentésű sisteminis „rendszerbeli” is) szerepel, miközben maguk a nyelvészek – kétségtelenül megalapozottan – a sistemiškas „rendszerszerű, rendszeres”, sistemiškumas „rendszerszerűség, rendszeresség” szavakat is használják: <...>, a köznyelvnek nemcsak rendszeresnek kell lennie GK 1997 4 1. a nyelv rendszerszerűsége változó jelenség, amely belső ellentmondásokkal rendelkezik (ugyanott). A nyelv rendszerszerűségét különösen hangsúlyozzák, és a nyelv mint rendszer vizsgálatát követelik a strukturalisták K. Gaiv, s. KeinKTŽ 1990. A terminusok rendszerszerűsége K. GaivlT 2002 40. A nyelvművelés elmélete és gyakorlata szempontjából nagyon fontos a rendszerszerűség tényezője a. PupkKKs 2005 51. Piročkinas ezt még a litván személymegnevezések közül is megemlíti: melagingas, svetingas, továbbá pakeleivingas, paleistuvingas, rėksningas; niekšingas (és niekšiškas), pranašingas (és pranašiškas), veidmainingas (és veidmainiškas). és ettől a képzési rendszer még nem omlik össze. 138 KalBos KulTūRa | 81 Bet ar tikrai draugingas padarytas iš draugas? P. skardžiaus sakoma: „Tam tikrais atvejais, atrodo, kad priesagos -ingadariniai gali būti sudaromi tiek iš daiktavardžių, tiek iš būdvardžių“ (P. skardlKŽD 1943 – RR i 1996: 114). Tų esetek – két oldal, köztük a draugingas „barátságos, bajtársias” szzDi 371 (K. sirvydo szótára, 1713) (: draũgas és draugùs „barátságos, baráti, társaságkedvelő”) (ugyanott, 115). Ezt az akadémiai háromkötetes grammatika is megjegyzi lKG i 1965: 558). Van azonban egy másik szóképzési lehetőség is – draugingas „olyan, aki kedveli a barátnőt, szeret társaságban lenni”: draug 2. // „társaság” // „összejövetel, mulatság”, 4. „család; háztartás (saját családtagok és béresek)“ lKŽ ii2. P. Skardžius tokią darybos alternatyvą laiko gana dažna – bailngas (: báilė), baimn gas (: báimė), baisngas (: basas, baisà), gailngas ir gáilingas (: galas, gáilė), laimn gas (: láima, láimė), malonngas (: malónė), méilngas (: méilė), moksln gas (: mókslas), narsngas (: nasas), noringas (: nóras), vargngas (: vagas)... P. skardRR i 1996 114–116. Egyes származékok és alapszavak hangsúlyozása ezt az alternatívát jelentősen megerősíti: báilingas (: báilė), báimingas (: báimė), gáilin gas (: gáilė), méilingas (: méilė). Következtetés A szabályos képzésű – de nem a draugas, hanem a draug szóból származó – draugingas szót, amelyet helyesen javítanak „barátságos” jelentésűre, nemcsak „barátkozásra hajlamos, barátokat kedvelő, társaságkedvelő” jelentésben kell meghagyni, hanem a használatban is terjeszteni kell. J. Jablonskis a szóalkotásban törvényszerűségek kutatója volt, számára ez volt a legfontosabb, de az ő kora óta a szóalkotás tudománya nagyon sokat fejlődött. Emellett nem lehet nem észrevenni, hogy egyes származékok (svetingas, melagingas, ...) jelentései nem a szóképzés, hanem a szemantikai fejlődés eredményei. Az árnyalt nyelvhez szükség van mind a barátságosra (talán még a társaságos megfelelőjére is), mind a közösségire (: kapcsolatot teremteni? vö. nértingas : nertėti), a közösségiséget pedig a tolakodókkal, idegenekkel szemben kommunikatív, kommunikatív volt kifejezésekkel kell felváltani. Források alKŽ 1975 – Angol–litván szótár. összeállította A. Laučka, B. Piesarskas, E. Stasiulevičiūtė, Vilnius. J. BasanlPY ii 2004 – Különféle litván mesék 2. Gyűjtötte J. Basanavičius, Chicago. J. Klimavičius. Barátságos, barátkozó, barát 139 J. BasanlP mlm i 1898 – Litván mesék 1. Anyag a litván mitológiához. gyűjtötte J. Basanavičius, Shenandoah, Pa. J. BasanlP mlm ii 1902 – Litván mesék 2. Anyag a litván mitológiához. gyűjtötte J. Basanavičius, shenandoah Pa. DŽ1 1954 – A kortárs litván nyelv szótára, vilnius. DŽ2 1972 – A kortárs litván nyelv szótára, vilnius. DŽ3 1993 – A kortárs litván nyelv szótára, vilnius. K. GaivlT 2002 – K. Gaivenis. Litván terminológia, vilnius. K. Gaiv, s. KeinKTŽ 1990 – K. Gaivenis, s. Keinys. A nyelvészet terminológiai szótára, vilnius. GK – gimtoji kalba (žurnalas). ispl, lispKŽ 2004 – v. v. Petrauskas, a. Rascón. Spanyol–litván, litván–spanyol szótár, Vilnius. itlKŽ 2002 – v. v. Petrauskas. Olasz–litván szótár, Vilnius. laKŽ 1979 – B. Piesarskas, B. Svecevičius. Litván–angol szótár, Vilnius. laKŽ 1991 – B. Piesarskas, B. svecevičius. Litván–angol szótár, Vilnius. litKŽ 2003 – s. m. lanza. Litván–olasz szótár, Vilnius. litKŽ 2005 – B. Žindžiūtė-michelini. Litván–olasz szótár, Vilnius. lKŽ ii1 1947 – Litván nyelv szótára 2, Kaunas. lKŽ ii2 1969 – Litván nyelv szótára 2, Vilnius. lKŽ iii 1956 – Litván nyelv szótára 3, vilnius. lKŽ vii 1966 – Litván nyelv szótára 7, vilnius. lKŽ Xiv 1986 – Litván nyelv szótára 14, vilnius. lPKŽ 1992 – i. Karsavina, s. Kairiūkštytė. Litván–francia nyelvi szótár, vilnius (i. kiad. – 1962). lRKŽ 1971 – a. lyberis. Litván–orosz nyelvi szótár, vilnius. lRKŽ 1988 – a. lyberis. Litván–orosz szótár, Vilnius. NŽa – Naujasis židinys – aidai (folyóirat). PlKŽ 1976 – Francia–litván szótár. Összeállította: a. Juškienė, m. Katilienė, a. Kaziūnienė, Vilnius. PlKŽ 2004 – J. J. Balaišienė. Francia–litván szótár, Vilnius. a. PupkKKs 2005 – a. Pupkis. A nyelvi kultúra tanulmányai, Vilnius. RlKŽ II 1967 – Orosz–litván szótár 2. Készítette V. Baronas, V. Galinis, Vilnius. RlKŽ II 1983 – Orosz–litván szótár 2. Szerkesztette Ch. Lemchenas, Vilnius. A. Schopenhauer 1994 – A. Schopenhauer. Az élet bölcsességének aforizmái. Fordította A. Tekorius, Vilnius. 140 NyelvKultúra | 81 iRODAlOM J. BalčRR i 1978: J. Balčikonis. Válogatott írások 1, Vilnius. GK – gimtoji kalba (žurnalas). JablR iv 1935: Jablonskis írásai 4. Szerk. J. Balčikonis, Kaunas. JablR v 1936: Jablonskis írásai 5. Szerk. J. Balčikonis, Kaunas. J. JablRR ii 1959: J. Jablonskis. válogatott írások 2. összeállította J. Palionis, Vilnius. a.lybersŽ 1981: a. Lyberis. Szinonimaszótár, Vilnius. lKG i 1965: Litván nyelvtan 1. főszerkesztő. K. Ulvydas, Vilnius. a. PiročkJJKT 1986: a. Piročkinas. Jono Jablonskio kalbos taisymai, Kaunas. a.salR i 1979: a. salys. raštai 1, Roma. P.skardlKŽD 1943 – RR i 1996: P. skardžius. Lietuvių kalbos žodžių daryba. – rinktiniai raštai 1, vilnius. s.ŠalkR ii 1991: s. Šalkauskis. raštai 2, vilnius. Beérkezett: 2008. 04. 21. Draugiškas, Draugingas, Draugus összefoglalás A draug-ból (és nem a draugasból) képzett, szabályos draugingas szót rendszerint kijavítják, amikor „barátságos” jelentésben használják. Meg kell azonban őrizni „más emberek társaságában lenni kedvelő, társaságkedvelő” jelentésében, és el kell terjeszteni a tényleges használatban. Jablonskis nagyon következetes volt az új szavak képzésében; a nyelvészet, különösen pedig a szóképzés azonban azóta sokkal tovább fejlődött. Ezenkívül nem hagyható figyelmen kívül, hogy egyes származékok (pl. svetingas, melagingas) jelentése nem a szóképzés, hanem a szemantikai fejlődés eredménye. A jelentés különböző árnyalatainak kifejezéséhez a nyelvnek mindkettőre szüksége van: a draugingasra (amely a socialus megfelelőjeként szolgálhat) és a bendringasra (:bendrauti? vö. nértingas : nértėti), továbbá a bendringumasra, amely helyettesíthetné az irritálóbb idegen szavakat: komunikabilus, komunikabilumas. JoNas Klimavičius lietuvių kalbos institutas P. vileišio g. 5, lT-10308 vilnius