Antano Lyberio gyvenimas ir darbas – leksikografija

Z. ŠIMĖNAITĖ. Antanas Lyberis élete és munkássága – lexikográfia 359 ZITA ŠIMĖNAITĖ A Litván Nyelv Intézete ANTANAS LYBERIS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA – LEXIKOGRÁFIA (születésének 100. évfordulójára) Egy teljes évszázad telt el Antanas Lyberis (1909–1996), a 20. század második felének egyik legjelentősebb lexikográfusa születése óta. Már öt évtizede használjuk az általa szerkesztett különféle litván nyelvi szótárakat. 70. születésnapja alkalmából (1979), amikor A. Lyberis megkapta a kiérdemesült kulturális dolgozó címet, így beszélt: „Munkám és életem összefonódott a lexikográfiával. Több mint 40 éve végzem ezt a munkát. Összenőttem vele, megszoktam, és nélküle nem tudok élni. Vannak, akik a szótári munkát száraznak és unalmasnak tartják. Számomra soha nem volt sem száraz, sem unalmas. A munka mindennapjai mellett mindig találtam benne jócskán költészetet is.“ Antanas Lyberis 1909. november 6-án született riškiai faluban, Panevėžys járásban. 1939-ben befejezte a klasszika-filológiai tanulmányait a Vytautas Magnus Egyetemen. A háború és a háború utáni években a Prienai gimnáziumban tanított, annak igazgatója volt (1946–1947-ben), 1947-től pedig csaknem három évtizeden át tudományos intézetekben dolgozott – 1952-ig a Litván Nyelv Intézetében, később pedig a Litván Nyelv és Irodalom Intézetében. 360 NYELVI KULTÚRA | 82 A. Lyberis tanúja volt annak, hogyan alakult meg a litván nyelv szótárának szerkesztősége, és hogyan formálódott a litván lexikográfiai iskola. 1932-ben, még diákkorában, Juozas Balčikonis felkérte, hogy segítsen Kazimieras Būga cédulaanyagának rendezésében és kiegészítésében. A szótár cédulaanyagához szavakat jegyzett fel szülőfalujából, Ėriškiaiból és más helyekről, valamint szócikkszövegeket készített. A. Lyberis a szótár szerkesztőségének 1932–1942 közötti munkaperiódusát részletesen leírta a „Litván nyelv szótára” és munkatársai című, a szerkesztőség fennállásának ötvenedik évfordulójára szánt cikkében (Mūsų kalba 1, 1981, 5–17). J. Balčikonis összegyűjtötte a szótárírók kollektíváját, amelynek az volt a rendeltetése, hogy megkezdje a nagy Litván nyelv szótárának megalkotását, és e munka kezdetén A. Lyberis is eredményesen dolgozott. Az 1941-ben megjelent LKŽ I. kötetének Előszavában a szerkesztő a szerkesztőség legközelebbi munkatársai között említette őt, „akiknek becsületes munkája és odaadása nélkül” a szótár nem jelenhetett volna meg. A LKŽ írásának történetét A. Lyberis folytatta a „Lietuvių kalbos žodyno“ darbas című tanulmányában (Kalbos kultūra 43, 1982, 4–13). Juozas Starkus tanárral együtt felfedezte a háború alatt Kaunasban elrejtett szótári cédulagyűjtemény egy részét – a Szent Az Antanas-templom alagsorában Žaliakalnyben (Végre előkerült a teljes kartoték. – A mi nyelvünk 2, 1972, 30–31). A. Lyber 1959-ben írt, Lietuvių kalbos sinonimų žodynas ir jo sudarymo principai című disszertációja az első elméleti munka, amely a litván nyelv szótárainak létrehozásával kapcsolatos problémáknak szenteltetett. Az autoreferátum címe: I. A jelenlegi litván nyelv szótára és összeállításának alapelvei. II. A litván nyelv szinonimaszótára és összeállításának alapelvei. Ebben az áll, hogy a védésre benyújtott munka két részből áll: 1 – a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája által 1954-ben kiadott A mai litván nyelv szótára szövegének része (betűk: b, c, č, f, g, h, i, j, k, n, o, p, š, z, ž – összesen 59 szerzői ív) és a bevezetés; 2 – A litván nyelv szinonimaszótára és elméleti bevezetés. Így A. Lyberis a tudományos fokozatot két új litván nyelvi szótár összeállítási alapelveiért kapta meg. A. Lyberis – az elméleti és gyakorlati szótári munkával foglalkozó nyelvész. Ötven év aktív tevékenysége során a legfontosabb litván nyelvi szótárakon dolgozott: a tudományos Litván nyelv szótárán és A mai litván nyelv szótárán. 1941-től 1986-ig a tudományos Litván nyelv szótárának nem kevesebb mint 14 kötetét készítette elő és szerkesztette (I1, I2, II1, II2, III–VIII, X, XII–XIV). A szótáron végzett munkájáért 1965-ben más szótárírókkal együtt Litván Állami Díjban részesült. A. Lyberis – a kortárs litván nyelv szótára első két kiadásának (1954, 1972) szövegszerzője és szerkesztője. Az első kiadáshoz cédulaanyagból válogatta a szavakat, megírta a szöveg nagy részét (a szöveg egy részét Napalys Grigas írta meg). Zofija Kėzytė visszaemlékszik arra, hogy a még ki nem nyomtatott szótár Z. ŠIMĖNAITĖ. Antanas Lyberis élete és munkássága – lexikográfia 361 kéziratot használtak fel a LKŽ szövegírói. Az elsőknek volt a legnehezebb: nemcsak az első normatív litván nyelvi szótár korpuszát kellett összeállítaniuk, a használati példákat kiválogatniuk, hanem a szavak alapvető (legfontosabb) jelentéseit is meg kellett határozniuk és megmagyarázniuk. Később e szótár alapvető korpusza az új kiadások alapjává vált, és az új kétnyelvű szótárak készítői is erre támaszkodtak. A nyelvész az első litván szinonimaszótár (1961) szerzője, amelyben 720 szinonimaszó-fészket írt le. Később elkészítette a részletesebb Szinonimaszótárt (1981), amelyben 5200 szinonimaszó-csoportot írt le. E szótár 2. javított kiadását, amelyet Jonas Paulauskas szerkesztett, 2002-ben adta ki a Litván Nyelv Intézete. A. Lyberis első, a Naujoji Romuva folyóiratban megjelent recenziói Jonas Jablonskis Raštai (1935) című művének és Leonardo Dambrauskas Kalbos patarėjas (1939) című munkájának szóltak. A tudományos intézetben dolgozva az iskola ügyeivel is foglalkozott. Korán felismerte, hogy az iskola számára nagyon fontosak és időszerűek a helyesírás és a helyes nyelvhasználat kérdései. Az A. Lyberis által 1956-ban összeállított Lietuvių kalbos rašybos žodynas mokykloms (a társszerző N. Grigas) 6 kiadást ért meg, az 1983-ban kiadott Mokomasis lietuvių kalbos rašybos ir kirčiavimo žodynas (a társszerző Pranas Kniūkšta) pedig 13 kiadást (a legújabb utánnyomás – 2009-ben). A szótáríró által összeállított litván–orosz szótárakat ma is kiadják: 10 különböző kiadás jelent meg, a legújabb pedig 2009-ben. 1956-ban V. Kosuchinnal együtt kiadta az iskolák számára készült litván–orosz szótárt, amely mintegy 2200 szót tartalmazott; 1985-ben Kazys Gaivenisszel és V. Šernasszal együtt – az Iskolai litván–orosz szótárt, amelyet a „Šviesa” kiadó Rövid litván–orosz szótár címmel újra kiadott (1989-ben, 2002-ben és CD-n, 2003-ban). Az 1962-ben kiadott Litván–orosz szótár mintegy 37 ezer szót tartalmazott, az 1971-es – mintegy 50 ezret, az 1988-as – mintegy 65 ezer szót. Az utolsó változatot még háromszor újra kiadták (2001-ben, 2004-ben, 2008-ban), valamint CD-n is (2004-ben). A Litván Nyelvi Intézet Lexikográfiai Központja által 2009-ben összeállított és kiadott A. Lyberis-munkák gyűjteménye: A lexikográfia elmélete és gyakorlata. A kötetben a lexikográfiának, a szinonímiának, a lexikának és az akcentológiának szentelt tanulmányok, a disszertáció tézisei, továbbá hozzátartozóinak, kollégáinak és tanítványainak visszaemlékezései, valamint munkáinak bibliográfiája olvasható. A könyvben felhasználták a levéltári anyagot, amelyet leánya, Jūratė Lyberytė-Lukoševičienė ajándékozott az Intézetnek. Az LKI könyvtárának állományát több mint 200 nyelvészeti könyvet tartalmazó gyűjtemény is gyarapította. Antanas Lyberis szótárai a XXI. században is élnek: hatalmas segítséget jelentenek mind a szótárkészítők, mind a nyelv gyakorlati művelői számára.