Studentų kalbos kultūros žinių taikymo įgūdžiai

K. Bredelis. A hallgatók nyelvi kultúrával kapcsolatos ismereteinek alkalmazási készségei 297 KĘSTUTIS BREDELIS Vilniusi Egyetem A HALLGATÓK NYELVI KULTÚRÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEINEK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGEI A tanulmány a hallgatók nyelvi kultúrával kapcsolatos ismereteinek alkalmazási készségeit tekinti át. A 2003–2010 között elvégzett teszt eredményeit elemzi (összesen 1618, az orvostudományi kar elsőéves hallgatóját tesztelték). A kutatás során a következő tényezőket vették figyelembe: a 2002–2009 közötti állami érettségi vizsgák (a továbbiakban – VBE) feladatainak változását, a hallgatók által megadott 12. osztályos éves litván nyelvi osztályzatot és a litván nyelvi VBE-pontszámot. Ezen adatok vizsgálata során megpróbálják felmérni, hogy a hallgatók nyelvművelési készségei milyen mértékben függnek az általános műveltséget nyújtó középiskolai oktatás változásaitól. Az általános műveltséget nyújtó középiskolában a nyelvi tantárgyak oktatását az Alapfokú és alapozó oktatás általános programjai, valamint a középfokú oktatás általános programjai szabályozzák. Az e dokumentumokban rögzített rendelkezések alapján készülnek a tanulók számára a litván nyelvi tankönyvek. Egyes 11–12. osztályos tankönyvekben (Salienė, Smetona 2004) a nyelvművelési követelményeket tömören írják le, nagyobb figyelmet fordítva a helyes nyelvhasználati készségek fejlesztésére, különféle szövegértési és írásbeli feladatok bemutatásával. Más tankönyvekben (Šukys 2001) a nyelvművelés elméletét mutatják be, és a tudás alkalmazásának készségeit fejlesztik. A tanulók nyelvművelési készségeinek erősítése, valamint a nem normatív lexikai, eseti és elöljárószó-, illetve szókapcsolat-használati esetek elkerülésének megtanítása érdekében a Litván Állami Nyelvi Bizottság honlapján közzétett határozatokra, valamint a nyelvi normák rögzítőinek Pranas Kniūkšta, Aldonas Pupkys, Jonas Šukys és mások munkáira támaszkodnak (KKP 1998; Pupkis 1980; Šukys 1998). Az elmúlt évtizedben átalakították a nyelvművelés oktatását az általános műveltséget nyújtó középiskolákban: külön tantárgy már nincs, a nyelvművelési kérdéseket a morfológia, a szintaxis és más nyelvi témák oktatása során tárgyalják. Az oktatási tartalom változásával az is változik, mennyire fontos a nyelvművelés ismerete a vizsgákon. A tanulók szövegírási munkáinak értékelésekor a végső értékelés egy része a megírt szöveg grammatikai és szókincsbeli helyességétől függő- 298 NYELVMŰVELÉS | 83 dik. A VBE-feladatokban az ilyen nyelvművelési készségek értékelésének súlya évről évre kissé nőtt (lásd az 1. táblázatot). A litván nyelvi (anyanyelvi) VBE-ben különálló (izolált) nyelvművelési feladatok különfélék voltak: több mondatváltozat közül ki kellett választani a helyeseket; a mondatok helyességét az igen vagy nem válasz megjelölésével kellett értékelni; beírni a szó helyes alakját. Azonban fokozatosan csökkent a számuk, míg teljesen el nem tűntek. A litván nyelv (nem anyanyelvi) érettségi vizsgájának feladatában csak 2003-ban kellett több mondatváltozat közül kiválasztani a helyeseket. 1. TÁBLÁZAT. A nyelvi kultúrával kapcsolatos feladatok súlya az érettségi vizsga végső értékelésében (százalékban) Litván (anyanyelvi) nyelv Metai 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Helyesség a szövegírási feladatban – – – – – – 3,85 3,85 A helyes alak beírása 5,46 3,08 3,28 – – 1,89 – – Több mondatváltozat közül a helyesek kiválasztása – 11,54 8,20 8,62 – – – – A helyesség értékelése IGEN/NEM 18,18 3,85 – – – – – – Litván (nem anyanyelvi) nyelv Metai 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Helyesség a szövegírási feladatban 5,71 6,67 14,81 11,76 16 20 20 20 A helyes forma beírása – – – – – – – – Több mondatváltozat közül kiválasztani a helyeseket –6–––––– A helyesség értékelése IGEN/NEM –––––––– Az Orvostudományi Kar hallgatói által megadott adatok alapján (a hallgatók megadták a 12. osztályos litván nyelvi éves osztályzatukat és az állami érettségi vizsgán elért pontszámukat) nem állítható, hogy bármelyik évben a hallgatók lényegesen gyengébbek vagy tehetségesebbek lettek volna. A litván nyelvi éves osztályzat átlaga 7,99 és 8,85 között ingadozik (lásd a 2. táblázatot). Az állami vizsgaeredmény átlaga 75,86 és 85,71 között van. K. Bredelis. A hallgatók nyelvi kultúrával kapcsolatos ismereteinek alkalmazási készségei 299 2. TÁBLÁZAT. A 12. osztályos éves litvánnyelv-értékelés és az állami érettségi vizsga pontszámainak átlagai Metai 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Az éves értékelés átlaga 8,57 8,85 8,54 8,72 8,71 8,77 7,99 8,76 Az állami érettségi vizsga pontszámainak átlaga 75,86 85,71 82,5 85,65 83,58 85,27 83,39 80,82 E kritériumok aránya (lásd az 1. ábrát) azt mutatja, hogy kiemelkedik a 2002-es év (az éves értékelés osztályzatai meglehetősen magasak voltak, az állami érettségi vizsga pontszámai azonban jóval alacsonyabbak voltak, mint más években) és a 2008-as év (ellentétes eredmény – a vizsgapontszámok magasak, az éves osztályzatok pedig kissé alacsonyabbak). Mindazonáltal ezek meglehetősen magas eredmények, ezért valószínűsíthető, hogy a nyelvhasználati készségeknek szintén szilárdnak kell lenniük. 1. ÁBRA A 12. osztályos éves litvánnyelv-értékelés és az állami érettségi vizsga pontszámainak aránya 2003-tól 2010-ig a hallgatók minden évben ugyanazt a tesztet oldották meg. A nyelvi kultúrával kapcsolatos feladattal a tesztben 24 pontot lehetett elérni. 300 NYELVI KULTÚRA | 83 A hallgatóknak három mondat közül kellett kiválasztaniuk egy vagy két helyeset; összesen 12 ilyen hármas volt (lásd a 3. táblázatot). 3. TÁBLÁZAT. A nyelvi kultúra tesztjének feladata 4. Jelölje meg a helyes mondatokat (Minden mondathármasban egy vagy két ilyen mondat lehet.) VÁLASZTHATÓ VÁLASZOK 1. A. Akkor ugyanarra a véleményre jutottak. B. Akkor ugyanarra a véleményre jutottak. C. Akkor ugyanazon a véleményen voltak. 2. A. Remigijus jól ismeri a közgazdaságtant. B. Remigijus jól ért a közgazdaságtanhoz. C. Remigijus jól ismeri a közgazdaságtant. 3. A. A rendbontókat, láthatóan, meg fogják büntetni. B. A rendbontókat, úgy tűnik, meg fogják büntetni. C. A rendbontókat valószínűleg meg fogják büntetni. 4. A. Ami a jogi tanulmányokat illeti, nincsenek kétségeim. B. Ami a jogi tanulmányokat illeti, nincsenek kétségeim. C. A jogi tanulmányokat illetően nincsenek kétségeim. 5. A. Jelenleg még semmilyen értesítés nem érkezett az ügyészségtől. B. A mai napig semmilyen hír nem érkezett az ügyészségtől. C. Ma még semmilyen hír nem érkezett az ügyészségtől. 6. A. Ezúttal nem minden alakult úgy, ahogy kellett volna. B. Ezúttal minden másképp alakult. C. Ezúttal minden másképp alakult. 7. A. Kérjük, konzultáljon ügyvéddel. B. Kérem, konzultáljon ügyvéddel. C. Konzultáljon ügyvéddel. 8. A. Türelmesebbeknek kell lennünk. B. Türelmesebbnek kell lennünk. C. Türelmesebbeknek kell lennünk. 9. A. Holnap összeülünk az ülésre. B. Holnap ülésre gyűlünk össze. C. Holnap ülésezni gyűlünk össze. 10. A. Szerkeszd meg a jelentés bevezetőjét. B. Szerkeszd át a jelentés bevezetőjét. C. Dolgozd át a jelentés bevezetőjét. 11. A. Megjegyeztem H. Ibsennek ezt a kifejezését: „A tiszta lelkiismeret a legjobb párna”. B. Megjegyeztem H. Ibsennek ezt a mondását: „A tiszta lelkiismeret a legjobb párna”. C. Megjegyeztem H. Ibsennek ezeket a szavait: „A tiszta lelkiismeret a legjobb párna”. 12. A. Itt főként fiatalok nyaralnak. B. Itt alapvetően fiatalok nyaralnak. C. Itt többségében fiatalok nyaralnak. Az összegyűjtött pontok legalacsonyabb átlaga 2009-ben, a legmagasabb pedig 2004-ben van (lásd a 4. táblázatot). K. Bredelis. A hallgatók nyelvművelési ismereteinek alkalmazási készségei 301 4. TÁBLÁZAT. A nyelvművelési feladatért szerzett pontok Évek 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A tesztfeladaton elért pontszámok átlaga 16,20 19,29 18,44 18,48 18,55 16,66 15,99 16,13 A hallgatók által elért pontszámok eloszlási görbéinek elemzésekor (lásd a 2. ábrát) két tendencia rajzolódik ki: a 2003–2006 között iskolát végzett hallgatók eredményei jelentősen jobbra tolódnak (vagyis magasabbak), míg a 2002-ben, valamint a 2007–2009 között végzetteké inkább középen helyezkednek el (vagyis alacsonyabbak). 2. ÁBRA A nyelvművelési feladaton elért pontszámok eloszlási görbéi Aggodalomra ad okot, hogy a 2008-ban és 2009-ben iskolát végzett hallgatók között egyetlen olyan sem volt, aki hibátlanul oldotta volna meg a feladatot, vagy csak egy hibát vétett volna. A teszteredmények és az éves értékelés közötti kapcsolat elemzésekor (lásd a 3. ábrát) kitűnik, hogy a teszteredmények alapján a hallgatók két csoportot alkotnak: a 2003–2006 között iskolát végzett hallgatók teszteredményei jóval jobbak, mint a 2002-ben, valamint a 2007–2009 között végzett érettségizőké, noha az év végi jegyek meglehetősen magasak (a 2008-ban érettségizettek kivételével). 302 NYELVMŰVELÉS | 83 3. ÁBRA A 12. osztályos litván nyelvi éves értékelés és a teszteredmények kapcsolata 2002-ben, az állami érettségi vizsgák kezdetén (az első litván nyelvi állami érettségi vizsgát 2001-ben tartották), a leendő hallgatók felkészültsége gyengébb lehetett, mivel a nyelvművelés rendszerszerű kurzusát, amelyet a 11. osztályban tanítottak, már elvégezték. A teszteredmények 2007-től kezdődő romlása azonban egybeesik az egyes (izolált) nyelvművelési feladatoknak az állami érettségi vizsgából való eltörlésével. Ugyanezeket a tendenciákat tárja fel a teszteredményeknek az állami érettségi vizsga pontszámaival való összehasonlítása is (lásd a 4. ábrát). A teszteredmények ugyanabba a két csoportba rendeződnek, az állami érettségi vizsga eredményei pedig minden évben meglehetősen magasak (csak 2002-ben alacsonyabbak). Az adatok elemzésekor megfigyelhető, hogy az eredmények ingaelv szerint ingadoznak: egyik évben alacsonyabbak, a másikban magasabbak, majd ismét alacsonyabbak stb. A részletesebb elemzéshez a 2009. évi hallgatói évfolyamból 46 tesztet választottak ki. A feladatban szereplő 36 mondat közül, amelyek helyességét a hallgatóknak meg kellett ítélniük, 20 mondat helyes, 16 pedig helytelen volt. A hallgatóknak könnyebben sikerült felismerniük a helytelen mondatokat; a hibák száma 0 és 5 között ingadozik, egyharmaduk mindössze két hibát vétett (lásd az 5. ábrát). K. Bredelis. A hallgatók nyelvi kultúrával kapcsolatos ismereteinek alkalmazási készségei 303 4. ÁBRA. A VBE-pontszámok és a teszteredmények aránya 5. ÁBRA A szabálytalan mondatok értékelése (százalékban) A hallgatóknak lényegesen nehezebb volt felismerniük, hogy egyes mondatok szabályosak (lásd 6. ábra) – csaknem felük 7–8 hibát vétett, a hibák száma pedig e mondatok értékelésekor 1 és 10 között ingadozik. 304 NYELVI KULTÚRA | 83 6. ÁBRA A szabályos mondatok értékelése (százalékban) A feladat egyes egységei adatainak elemzése során megállapították, hogy a hallgatóknak a következő mondatok szabályosságát vagy szabálytalanságát volt a legkönnyebb megítélniük: A zajongókat, láthatóan, meg fogják büntetni; A zajongókat valószínűleg meg fogják büntetni; Szerkeszd át a jelentés bevezetőjét; A jogi tanulmányokat illetően nincsenek kétségeim; Itt többnyire fiatalok nyaralnak; Ezúttal nem így alakult minden. A legnehezebb ezeknek a mondatoknak az értékelése volt: Ezúttal nem így sikerült; Kérjük, konzultáljon egy ügyvéddel; Akkor ugyanarra a véleményre jutottak; Kérem, konzultáljon egy ügyvéddel; Holnap összeülünk tanácskozni; Szerkeszd át a jelentés bevezetőjét. Az egyes mondatok statisztikája megerősíti azt a feltételezést, hogy a hallgatóknak könnyebb volt felismerniük a helytelen mondatokat, a helyes mondatokat viszont nehezebb. A kérdés diszkriminációs képessége segít meghatározni, hogy valóban a legjobb eredményeket elérő hallgatók / tanulók oldották-e meg sikeresebben az adott feladatot, mint a gyengébb készségekkel rendelkező jelöltek. Itt azok a mondatok szerepelnek, amelyek diszkriminációs képessége nulla közeli vagy akár negatív (vagyis a gyengébb hallgatóknak jobban sikerült helyesen megoldaniuk a feladatot, mint az erősebbeknek): Kérjük, konzultáljon ügyvéddel; Kérjük, beszéljen ügyvéddel; Olyanokat jegyeztem meg, mint H. Ibsen: türelmesebbeknek kell lennünk. džius: „Švari sąžinė – pati geriausia pagalvė“; Remigijus gerai žino ekonomiką; Mes Vagyis ezek a mondatok nem segítettek sem a hallgatók nyelvművelési ismereteinek, sem általában a nyelvhasználati készségeinek értékelésében (ezek a mondatok szintén nem kapcsolódtak sem az éves osztályzathoz, sem az érettségi vizsga eredményeihez). K. Bredelis. A nyelvi kultúrával kapcsolatos ismeretek alkalmazásának készségei a hallgatóknál 305 Az elemzett adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a hallgatóknak az általános iskolában megszerzett, a nyelvi kultúrával kapcsolatos ismeretek alkalmazásának készségei kissé gyengülnek. Az okok a következők lehetnek: az iskolában már nem tanítják a tūros kaip atskiro dalyko, o kalbos kultūros įgūdžių lavinimas dar nėra sėkminnyelvi kultúrát; a nyelvi kultúra oktatása más nyelvi tárgyak tanításába épül be; A VBE-feladatban már nincsenek különálló (izolált) nyelvi kulturális feladatok; a nyelvi kultúrában való jártasságért adható pontok súlya a VBE végső értékelésében nem kellően jelentős. Ezért el kell mondani, hogy az ismétlővagy az írásbeli munkák megbeszélésére szánt órákon nagyobb figyelmet kell fordítani a nyelvi kulturális készségek fejlesztésére. LITERATŪRA Pradinio ir pagrindinio ugdymo bendrosios programos. Vidurinio ugdymo bendrosios programos. – Prieiga per internetą: http://www.pedagogika.lt/ index.php?-1469555137 Valstybinių brandos egzaminų užduotys. – Prieiga per internetą: http://www. egzaminai.lt/37/ Didžiųjų kalbos klaidų sąrašas, patvirtintas Valstybinės lietuvių kalbos komisijos 1997 m. gruodžio 18 d. nutarimu. – Prieiga per internetą: http://www. vlkk.lt/lit/klaidos KKP 1998: Kanceliarinės kalbos patarimai. Parengė Pranas Kniūkšta, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. P u p k is A. 1980: Kalbos kultūros pagrindai, Vilnius: Mokslas. S a l i e n ė V., S m e t o n a A. 2004: Lietuvių kalba. Vadovėlis XI–XII kl., Kaunas: Šviesa. Š u k y s J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. Šukys J. 2001: Lietuvių kalba. Kalbos kultūra. Vadovėlis XI kl., Kaunas: Šviesa. Beérkezett: 2010. 10. 29. A HALLGATÓK NYELVHASZNÁLATI KÉSZSÉGEI Összefoglalás A tanulmány a nyelvhasználati készségek vizsgálatát írja le, amint azok egy nyelvi teszt teszteredményeiben, a formális értékelési nyilvántartásokban és az elsőéves orvostanhallgatók államvizsga-eredményeiben tükröződnek. Az adatokat annak megállapítására használták, hogy vajon a lin-