Studentų kalbos kultūros žinių taikymo įgūdžiai

KĘSTUTIS BREDELIS Vilniusi Egyetem A HALLGATÓK NYELVI KULTÚRÁVAL KAPCSOLATOS ISMERETEINEK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGEI A cikk áttekinti a hallgatók nyelvi kultúrával kapcsolatos ismereteinek alkalmazási készségeit. A 2003–2010 között elvégzett teszt eredményeit elemzi (összesen 1618 elsőéves orvostanhallgató vett részt a tesztben). A kutatás során a következő tényezőket vették figyelembe: a 2002–2009-es állami érettségi vizsgák (a továbbiakban: VBE) feladatainak változását, a hallgatók által megadott 12. osztályos éves litvánnyelv-jegyet és a litván nyelvi VBE-pontszámot. Ezen adatok vizsgálatával arra tesznek kísérletet, hogy felmérjék, mennyiben függnek a hallgatók nyelvi kultúrával kapcsolatos készségei az általános középiskolai oktatás változásaitól. Az általános középiskolai nyelvi tantárgyak oktatását a Általános programok az alap- és középfokú oktatás számára, valamint a Általános programok a középfokú oktatás számára szabályozzák. Az e dokumentumokban foglalt irányelvek alapján készülnek a tanulók számára a litván nyelvi tankönyvek. Egyes 11–12. osztályos tankönyvekben (Salienė, Smetona 2004) a nyelvi kultúra követelményeit tömören ismertetik, nagyobb figyelmet fordítva a helyes nyelvhasználati készségek fejlesztésére, különféle szövegértési és írásbeli feladatok révén. Más tankönyvekben (Šukys 2001) a nyelvi kultúra elméletét mutatják be, és fejlesztik az ismeretek alkalmazásának készségeit. A tanulók nyelvi kultúrával kapcsolatos készségeinek erősítése, valamint a nem standard lexikai, eset- és névutóhasználati, illetve szerkezeti formák elkerülésének tanítása érdekében a Litván Nyelvi Állami Bizottság honlapján közzétett határozatokra, továbbá a nyelvi normák kodifikálóinak, Pranas Kniūkšta, Aldonas Pupkis, Jonas Šukys és mások munkáira támaszkodnak (KKP 1998; Pupkis 1980; Šukys 1998). Az elmúlt évtizedben átalakult a nyelvi kultúra oktatása az általános középiskolákban: megszűnt az önálló tantárgy, a nyelvi kultúrával kapcsolatos témákat a morfológia, a szintaxis és más nyelvi tárgyak oktatása során tárgyalják. A tantervi tartalom változásával a nyelvi kultúra ismeretének vizsgákon betöltött jelentősége is változik. A tanulók szövegalkotási munkáinak értékelésekor a végső osztályzat egy része az elkészített szöveg nyelvtani és szókincsbeli helyességétől függ. K. BREDELIS. Studentų kalbos kultūros žinių taikymo įgūdžiai 297 A VBE feladataiban az ilyen nyelvikultúra-készségek értékelésének súlya évről évre kissé nőtt (lásd az 1. táblázatot). A litván (anyanyelvi) VBE-ben különféle, különálló nyelvikultúra-feladatok szerepeltek: több mondatváltozat közül ki kellett választani a helyeseket; meg kellett ítélni a mondatok helyességét, a igen vagy nem válasz megjelölésével; illetve be kellett írni egy szó helyes alakját. Ezek száma azonban fokozatosan csökkent, míg végül teljesen eltűntek. A litván (nem anyanyelvi) VBE feladatában csak 2003-ban kellett több mondatváltozat közül kiválasztani a helyeseket. 1. TÁBLÁZAT. A nyelvikultúra-feladatok súlya a VBE végső értékelésében (százalékban) Litván (anyanyelvi) nyelv Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Helyesség a szövegalkotási feladatban — — — — — — 3,85 3,85 Helyes alak beírása 5,46 3,08 3,28 — — 1,89 — — Helyes mondatváltozat kiválasztása több változat közül — 11,54 8,20 8,62 — — — — Helyesség megítélése IGEN/NEM 18,18 3,85 — — — — — — Litván (nem anyanyelvi) nyelv Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Helyesség a szövegalkotási feladatban 5,71 6,67 14,81 11,76 16 20 20 20 Helyes alak beírása — — — — — — — — Helyes mondatváltozat kiválasztása több változat közül — 6 — — — — — — Helyesség megítélése IGEN/NEM — — — — — — — — Az Orvostudományi Kar hallgatóinak megadott adatai alapján (a hallgatók feltüntették 12. osztályos éves litvánnyelv-jegyüket és VBE-pontszámukat) nem állítható, hogy bármelyik évben a hallgatók lényegesen gyengébbek vagy tehetségesebbek lettek volna. Az éves litvánnyelv-jegyek átlaga 7,99 és 8,85 között ingadozik (lásd a 2. táblázatot). Az állami vizsgaeredmények átlaga 75,86 és 85,71 között van. 298 KALBOS KULTŪRA | 83 2. TÁBLÁZAT. A 12. osztályos éves litván nyelvi osztályzat és az VBE-pontszámok átlaga Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Az éves osztályzat átlaga 8,57 8,85 8,54 8,72 8,71 8,77 7,99 8,76 Az VBE-pontszámok átlaga 75,86 85,71 82,5 85,65 83,58 85,27 83,39 80,82 E kritériumok aránya (lásd az 1. ábrát) azt mutatja, hogy a 2002-es év kiemelkedik (az éves osztályzatok meglehetősen magasak voltak, az állami érettségi vizsga pontszámai azonban jóval alacsonyabbak voltak, mint más években), akárcsak a 2008-as év (az eredmény ennek az ellenkezője: a vizsgapontszámok magasak, az éves osztályzatok pedig valamivel alacsonyabbak). Ezek ugyanakkor meglehetősen jó eredmények, ezért valószínűsíthető, hogy a nyelvhasználati készségek is szilárdak. 1. ÁBRA. A 12. osztályos éves litván nyelvi osztályzat és az VBE-pontszámok aránya 2003-tól 2010-ig a hallgatók minden évben ugyanazt a tesztet írták meg. A teszt nyelvi kultúrával foglalkozó feladatára 24 pontot lehetett kapni. K. BREDELIS. Studentų kalbos kultūros žinių taikymo įgūdžiai 299 A hallgatóknak három mondat közül kellett kiválasztaniuk egy vagy két helyeset; összesen 12 ilyen hármas volt (lásd a 3. táblázatot). 3. TÁBLÁZAT. Nyelvi kultúrával kapcsolatos tesztfeladat 4. Jelölje meg a helyes mondatokat (Minden mondathármasban egy vagy két ilyen mondat lehet.) VÁLASZLEHETŐSÉGEK 1. A. Akkor ugyanarra a véleményre jutottak. B. Akkor ugyanarra a véleményre jutottak. C. Akkor ugyanarra a véleményre jutottak. 2. A. Remigijus jól ismeri a közgazdaságtant. B. Remigijus jól tájékozódik a közgazdaságtanban. C. Remigijus jól ért a közgazdaságtanhoz. 3. A. A rendbontókat láthatóan megbüntetik. B. A rendbontókat feltehetően megbüntetik. C. A rendbontókat valószínűleg megbüntetik. 4. A. Ami a jogi tanulmányokat illeti, nincsenek kétségeim. B. A jogi tanulmányokkal kapcsolatban nincsenek kétségeim. C. A jogi tanulmányokat illetően nincsenek kétségeim. 5. A. A mai napig még semmilyen hír nem érkezett az ügyészségtől. B. A mai napig még semmilyen hír nem érkezett az ügyészségtől. C. Ma még semmilyen hír nem érkezett az ügyészségtől. 6. A. Ezúttal nem egészen így sikerült. B. Ezúttal nem egészen így jött ki. C. Ezúttal nem egészen így alakult. 7. A. Kérjük, konzultáljon ügyvéddel. B. Kérem, konzultáljon ügyvéddel. C. Konzultáljon ügyvéddel. 8. A. Türelmesebbnek kell lennünk. B. Türelmesebbnek kell lennünk. C. Türelmesebbeknek kell lennünk. 9. A. Holnap az ülésre gyűlünk össze. B. Holnap az ülésre gyűlünk össze. C. Holnap ülésezni gyűlünk össze. 10. A. Szerkeszd át a jelentés bevezetőjét. B. Szerkeszd át a jelentés bevezetőjét. C. Szerkeszd meg a jelentés bevezetőjét. 11. A. Megjegyeztem H. Ibsen egyik ilyen kifejezését: „A tiszta lelkiismeret a legjobb párna”. B. Megjegyeztem H. Ibsen egyik ilyen mondását: „A tiszta lelkiismeret a legjobb párna”. C. Megjegyeztem H. Ibsen e szavait: „A tiszta lelkiismeret a legjobb párna”. 12. A. Itt főként fiatalok nyaralnak. B. Itt alapvetően fiatalok nyaralnak. C. Itt többnyire fiatalok nyaralnak. A megszerzett pontok legalacsonyabb átlaga 2009-ben, a legmagasabb pedig 2004-ben volt (lásd a 4. táblázatot). 300 KALBOS KULTŪRA | 83 4. TÁBLÁZAT. A nyelvművelési feladatért szerzett pontok Év 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A tesztfeladatért szerzett pontok átlaga 16,20 19,29 18,44 18,48 18,55 16,66 15,99 16,13 A hallgatók által szerzett pontok eloszlási görbéit elemezve (lásd 2. ábra) két tendencia rajzolódik ki: a 2003–2006-ban végzett hallgatók eredményei jelentősen jobbra tolódnak (azaz magasabbak), míg a 2002-ben, illetve 2007–2009-ben végzetteké inkább középen helyezkednek el (azaz alacsonyabbak). 2. ÁBRA. A nyelvművelési feladatért szerzett pontok eloszlási görbéi Aggodalomra ad okot, hogy a 2008-ban és 2009-ben végzett hallgatók között egyetlen olyan sem volt, aki hibátlanul vagy csupán egy hibával oldotta volna meg a feladatot. A teszteredmény és az éves osztályzat kapcsolatát elemezve (lásd 3. ábra) kiderül, hogy a teszteredmények alapján a hallgatók két csoportba sorolhatók: a 2003–2006-ban végzett hallgatók teszteredményei sokkal jobbak, mint a 2002-ben, illetve 2007–2009-ben érettségizetteké, noha az éves osztályzatok meglehetősen magasak (a 2008-ban érettségizettek kivételével). K. BREDELIS. Studentų kalbos kultūros žinių taikymo įgūdžiai 301 3. ÁBRA. A 12. osztályos éves litván nyelvi osztályzat és a teszteredmények kapcsolata 2002-ben, az állami érettségi vizsgák bevezetésének kezdetén (az első litván nyelvi VBE-t 2001-ben tartották), a leendő hallgatók felkészültsége gyengébb lehetett, mivel a 11. osztályban tanított rendszerező nyelvművelési tananyagot már korábban feldolgozták. A teszteredmények 2007-től kezdődő romlása azonban egybeesik az egyes (elszigetelt) nyelvművelési feladatok VBE-ből való eltörlésével. Ugyanezek a tendenciák mutatkoznak meg a teszteredményeknek az állami érettségi vizsga pontszámaival való összevetésekor is (lásd 4. ábra). A teszteredmények ugyanebbe a két csoportba rendeződnek, a VBE-eredmények pedig minden évben meglehetősen magasak (csak 2002-ben alacsonyabbak). Az adatok elemzésekor megfigyelhető, hogy az eredmények ingamozgásszerűen ingadoznak: egyik évben alacsonyabbak, a következőben magasabbak, majd ismét alacsonyabbak, és így tovább. A részletesebb elemzéshez a 2009-es hallgatói évfolyam 46 tesztjét választották ki. A feladat 36 mondatából, amelyek helyességét a hallgatóknak kellett megítélniük, 20 helyes, 16 pedig helytelen volt. A hallgatók könnyebben ismerték fel a helytelen mondatokat; a hibák száma 0 és 5 között változott, harmaduk mindössze két hibát vétett (lásd 5. ábra). 302 KALBOS KULTŪRA | 83 4. ÁBRA. Az állami érettségi vizsga pontszámai és a teszteredmények közötti összefüggés 5. ÁBRA. A helytelen mondatok értékelése (százalékban) A diákoknak jóval nehezebben ment annak felismerése, hogy egyes mondatok helyesek (lásd a 6. ábrát) – csaknem felük 7–8 hibát vétett, a mondatok értékelése során pedig a hibák száma 1 és 10 között változott. K. BREDELIS. Studentų kalbos kultūros žinių taikymo įgūdžiai 303 6. ÁBRA. A helyes mondatok értékelése (százalékban) Az egyes feladategységek adatainak elemzése alapján megállapították, hogy a diákok az alábbi mondatok helyességét vagy helytelenségét tudták a legkönnyebben megítélni: Zajongók, matomai, meg lesznek büntetve; A zajongók valószínűleg meg lesznek büntetve; Szerkeszd a beszámoló bevezetőjét; A jogi tanulmányokat illetően nincsenek kétségeim; Itt nyaral a többségben az ifjúság; Ezúttal minden másképp alakult. A legnehezebb az alábbi mondatok értékelése volt: Ezúttal nem így történt; Kérjük, konzultáljon ügyvéddel; Akkor ugyanarra a véleményre jutottak; Konzultáljon, kérem, egy ügyvéddel; Holnap összegyűlünk ülésezni; Szerkeszd át a beszámoló bevezetőjét. Az egyes mondatokra vonatkozó statisztika megerősíti azt a feltevést, hogy a diákok könnyebben ismerték fel a helytelen, nehezebben pedig a helyes mondatokat. Klausimo skiriamoji geba padeda nustatyti, ar tikrai geriausių rezultatų pasiekę studentai / mokiniai atskirą užduotį atliko sėkmingiau už silpnesnius įgūdžius turinčius kandidatus. Čia pateikiami sakiniai, kurių skiriamoji geba yra artima nuliui arba net minusinė (t. y. silpnesniems studentams geriau sekėsi teisingai atlikti užduotį negu stipresniems): Pasitarkite, prašau, su advokatu; Prašom pasitarti su advokatu; Įsiminiau tokius H. Ibseno žodžius: „Švari sąžinė – pati geriausia pagalvė“; Remigijus gerai žino ekonomiką; Mes turime būti kantresniais. Vagyis ezek a mondatok nem segítettek sem a diákok nyelvhasználati műveltségének, sem általában a nyelvhasználati készségeiknek a megítélésében (ezek a mondatok sem az év végi értékeléssel, sem az érettségi vizsga eredményeivel nem mutatnak összefüggést). 304 KALBOS KULTŪRA | 83 Az elemzett adatok alapján arra lehet következtetni, hogy az általános iskolában elsajátított, a hallgatók nyelvművelési ismereteinek alkalmazására vonatkozó készségek valamelyest gyengülnek. Ennek okai a következők lehetnek: az iskolában már nem tanítják a nyelvművelést önálló tantárgyként, a nyelvművelési készségek fejlesztése pedig még nem épült be sikeresen más nyelvi tárgyak oktatásába; az VBE feladatai közül eltűntek az önálló (izolált) nyelvművelési feladatok; a nyelvművelési ismeretekért járó pontok súlya a végső VBE-értékelésben nem kellően jelentős. Ezért el kell mondani, hogy az ismétlő vagy az írásbeli munkák megbeszélésére szánt órákon nagyobb figyelmet kell fordítani a nyelvművelési készségek fejlesztésére. LITERATŪRA Pradinio ir pagrindinio ugdymo bendrosios programos. Vidurinio ugdymo bendrosios programos. – Prieiga per internetą: http://www.pedagogika.lt/index.php?-1469555137 Valstybinių brandos egzaminų užduotys. – Prieiga per internetą: http://www.egzaminai.lt/37/ Didžiųjų kalbos klaidų sąrašas, patvirtintas Valstybinės lietuvių kalbos komisijos 1997 m. gruodžio 18 d. nutarimu. – Prieiga per internetą: http://www.vlkk.lt/lit/klaidos KKP 1998: Kanceliarinės kalbos patarimai. Parengė Pranas Kniūkšta, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. P u p k i s A. 1980: Kalbos kultūros pagrindai, Vilnius: Mokslas. S a l i e n ė V., S m e t o n a A. 2004: Lietuvių kalba. Vadovėlis XI–XII kl., Kaunas: Šviesa. Š u k y s J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. Š u k y s J. 2001: Lietuvių kalba. Kalbos kultūra. Vadovėlis XI kl., Kaunas: Šviesa. Gauta 2010 10 29 STUDENTS’ SKILLS IN THE USE OF LANGUAGE S u m m a r y The article decribes a study of language use skills as they are reflected in test scores of a language test, formal assessment records and state examination scores of first-year medical students. The data has been used to establish whether lin- K. BREDELIS. Studentų kalbos kultūros žinių taikymo įgūdžiai 305 guistic competence of the students correlates with changes in the teaching process at school which have been caused by the recent development of the state examination of Lithuanian. The process of language teaching in Lithuania is prescribed by the General Curricula for primary, basic, or lower secondary, and secondary education. The provisions of the General Curricula provide a basis for school textbook writing in all disciplines, Lithuanian included. The last decade has witnessed a major reform in the teaching of proper language use. As a consequence, language use has disappeared from the curriculum as a separate discipline and is currently integrated in the topics of morphology, syntax and other aspects of language. Furthermore, the final assessment of written tasks has been developed to include a criterion of grammatical and lexical accuracy. As regards the state examination of Lithuanian, the weight of language accuracy assessment in the examination paper has been constantly increasing while the number of isolated language use tasks has been decreasing till such tasks have completely been abandoned. The data of the study reveals that the average final assessment of medical students at school was between 7,99 and 8,85. The average state examination score is 75,86–85,71 points. These high marks suggest that their language use skills should also be good. In the period from 2003 till 2010, a test of language use was administered to the subjects. The test scores show that the best results were achieved in 2004 while the worst in 2009. The analysis of test scores and final assessment revealed two distinct groups of students in terms of success in the language use test: subjects who finished secondary education in 2003–2006 were consistently better in the language use test than those who finished school in 2002 and 2007–2009. The observed decrease in the test scores coincides with the elimination of certain language use tasks from the state examination of Lithuanian in 2007. Moreover, none of the subjects who finished secondary education in 2008 and 2009 managed to do all the test items correctly or only err in a single test item. The study suggests that language use skills of the first-year students are weaker than in the previous years. One of the reasons might be related to the absence of language use as a separate discipline in the school curriculum and its inadequate integration in the teaching of other aspects of language. Besides, the state examination paper does not include a task specifically focused on language use while the weight of this aspect is too low in the final assessment of writing. KĘSTUTIS BREDELIS Vilniaus universitetas Universiteto g. 5, LT-01513 Vilnius [email protected] 306 KALBOS KULTŪRA | 83