Latvijos švietimo įstaigų simboliniai pavadinimai

VELGA LAUGALE Liepājai Egyetem, Lettország A LETT OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZIMBOLIKUS ELNEVEZÉSEI A lett nyelvészetben az az álláspont érvényesül, hogy az intézmény szimbolikus elnevezése feltételes név, amelyet általában idézőjelben, dőlt betűvel vagy más, grafikailag megkülönböztető módon írnak (Īpašvārdu rakstība 1998: 14). A szimbolikus elnevezéseket tulajdonnevek, köznevek, tulajdonnevek és köznevek kombinációi, valamint kifejezetten alkotott nevek alkothatják. Az elmúlt 15 évben grafikai megjelenítésükre nagy hatást gyakorolt a gyors számítógépesítés és az angol nyelv. A Lett Köztársaság vállalkozási nyilvántartásának bejegyzései azt mutatják, hogy a szimbolikus elnevezéseket széles körben használják a vállalkozások nevének kialakításakor. Az oktatási intézmények jegyzékében is külön csoportot alkotnak a szimbolikus elemet tartalmazó összetett elnevezések, azaz a szimbolikus elnevezések. Ezek olyan szó vagy szavak, amelyek a nómenklatúrai egységként megnevezett objektum egyedi, megkülönböztető jellemzőire utalnak; nélkülük az említett nómenklatúrai egység csak köznévi értelemben használható, például: pamatskola (alapiskola), vidusskola (középiskola), augstskola (felsőoktatási intézmény). Vö.: Pirmskolas izglītības iestāde „Saulīte“ (óvodai nevelési intézmény „Saulīte“ [„Napocska“]), Arodskola „Dzīvesprieks“ (szakiskola „Dzīvesprieks“ [„Életöröm“]), Hokeja skola „Rīga“ (jégkorongiskola „Rīga“). A nagybetűk használatára vonatkozó útmutatók az ilyen nevek minimális szerkezetét ajánlják, például: Sākumskola „Taurenītis“ (általános iskola „Taurenītis“ [„Pillangó“]), amikor „a szimbolikus elnevezés előtt rendszerint szerepel egy nómenklatúrai szó, amely az adott vállalkozás típusát nevezi meg“ (Skujiņa 1999: 22). A vizsgált anyagban csak néhány, fordított séma szerint felépülő elnevezés található: szimbolikus elnevezés + nómenklatúrai szavak, például „Anšpēteru“ veselīgas ēdināšanas un servisa arodizglītības skola („Anšpēteru“ egészséges étkeztetési és szolgáltatási szakiskola). Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy az oktatási intézmények elnevezései nagyon ritkán felelnek meg az említett kéttagú szerkezet- V. LAUGALE. Latvijos švietimo įstaigų simboliniai pavadinimai 211 nek. Ezekbe az elnevezésekbe rendszerint további jellemző elemek is bekerülnek, és gyakran két nómenklatúrai szókapcsolatot kapcsolnak össze, például: „Aija Fashion“ Modelių skola un Stila studija („Aija Fashion“ modelliskola és stúdió), (Laugale 2010: 147–163). A mindennapi, beszélt és írott nyelvhasználatban azonban a szimbolikus elnevezést önálló névként használják (pl. „Turība“, „Saulīte“), nómenklatúrai szó nélkül (Laugale 2009: 46–49). Ha egy oktatási intézmény neve szimbolikus, a település neve nómenklatúrai szóként viszonylag ritkán szerepel benne. Ilyen iskolák Jūrmalában is vannak (ezekben az esetekben a város neve nincs feltüntetve), valamint Lettország más településein is: Sākumskola „Ābelīte“ (általános iskola „Ābelīte“ [„Almácska“]), Sākumskola „Zvaniņš“ (általános iskola „Zvaniņš“ [„Harangocska“]). Az a tendencia, hogy az oktatási intézmény nevében nem tüntetik fel a település nevét, néha megnehezíti annak megállapítását, hol található az iskola, például: Sākumskola „UNIVERSUM“ (általános iskola „UNIVERSUM“) Valmierában, Eksperimentālā Kristīgā vidusskola „Staburadzē“ (kísérleti keresztény iskola „Staburadzē“) Jūrmalában, Arodskola „Dzīvesprieks“ (szakiskola „Dzīvesprieks“ [„Életöröm“]) a Tukums járásbeli Vāne községben stb. A SZIMBOLIKUS NÉV FORMÁJA Az iskolák nevének kialakításakor fontosak a lett köznyelv normái. Minden név egyúttal szó is, amely a szavakra jellemző valamennyi funkciót betölti. Leggyakrabban ragozható szó, amely a lett nyelvre jellemző valamennyi nyelvtani jeggyel rendelkezik. A ragozhatatlan alakú szimbolikus név általában megfelel a nyelvi szabályoknak, intézménynévként azonban gyakran semmit sem jelent, legfeljebb szokatlanságával kelti fel a figyelmet. A ragozhatatlan alakú nevet nehezebb használni: Ropažu mūzikas un mākslas skola „RODENPOIS“ (Ropaži Zene- és Művészeti Iskola „RODENPOIS”), Mācību ražošanas kombināts „Zerko“ („Zerko” Oktatási Termelőüzem). Ahhoz, hogy az ilyen nevek jelentését megértsük, mindig további információra van szükség, például: a „Rodenpois” Ropaži városának régi neve (lívek nyelvén „vasfiút” jelent); a „Zerko” név jelentését még az intézmény vezetősége sem ismeri (Arvydas Lacis igazgatóval folytatott beszélgetésből, 2008. november 12.). 212 KALBOS KULTŪRA | 83 Kényelmes, ha a szimbolikus név (még ha olykor mesterségesen alkották is) ragozható, például: Modes skola „ANISOLS“ („ANISOLS” Divatiskola), Privātā Profesionālā vidusskola „SIGMA“ („SIGMA” Magán Szakiskola). Egyes oktatási intézmények szimbolikus nevei betűszavakból állnak: Profesionālās pamatizglītības iestāde „ZET“ („ZET” Szakmai Alapfokú Oktatási Intézmény). Megértésükhöz szintén további információra és bizonyos ismeretekre van szükség. Például a Mācību centrs „RIMAN“ („RIMAN” Oktatási Központ) szimbolikus nevet alkotó betűszó az épületet bérlő „Rīgas manufaktūra” vállalat nevének első szótagjaiból áll. Ez utalhat arra a helyre, ahol az iskola található. Az államnyelvi törvény rendelkezéseit nem sérti az idegen nyelvű (például orosz) szimbolikus név, ha latin betűkkel írják. Az orosz nyelvű szimbolikus név az információ megismétlésével erősíti azt, például: Privātā krievu nacionālā vidusskola „Podsolnuh“ („Podsolnuch” Orosz Magán Nemzeti Középiskola)1. Ebben az esetben a lett nyelvű magyarázó szöveg azok számára is pontosítja az iskolára vonatkozó információt, akik nem tudnak oroszul. Érdekes, hogy az iskolát eredetileg magán általános iskolaként alapították „Saulespuķe“2. A SZIMBOLIKUS NEVEK KIFEJEZÉSE „Bár a szimbolikus név rendeltetése nem az intézmény jellegének és fő feladatainak közvetlen leírása, mégis törekedni kell olyan név kiválasztására vagy megalkotására, amely közvetlenül vagy közvetve, fogalommal, szimbólummal vagy más módon segít leírni az intézmény lényegét” (Skujiņa 1999: 22). Szimbolikus neveket gyakran olyan speciális intézmények megnevezésére használnak, amelyek valamely konkrét területen (például művészet, sport, tánc) nyújtanak képzést. Az ilyen nevek többnyire az említett területekhez kapcsolódnak, például: Starptautiskā frizieru mākslas skola „Skaistums“ („Skaistums” Nemzetközi Fodrászművészeti Iskola [„Szépség”]), Hokeja skola „Aisbergs“ („Aisbergs” Jégkorongiskola [„Jéghegy”]), Šūšanas un rokdarbu skola „Burda Rīga“ („Burda Riga” Varró- és Kézimunka-iskola). 1 Podsolnuch – napraforgó. 2 Saulespuķe – napraforgó. V. LAUGALE. Latvijas švietimo įstaigų simboliniai pavadinimai 213 Helynév, amely nem közvetlen jelentésű elemként szerepel a névben, szimbolikus névként használható, és ebben az esetben megkülönböztető funkciót tölt be. A nevet alkothatja egy város neve: Bērnu un jauniešu basketbola skola „RĪGA“ (a „RYGA” Gyermek- és Ifjúsági Kosárlabda-iskola), Vidzemes jaunatnes futbola centrs „Staicele“ (a „Staicele” Vidzemei Ifjúsági Sportközpont3), Sporta centrs „Daugavpils ledus“ (a „Daugavpils jég” Sportközpont); egy városrész neve – Bērnu un jaunatnes sporta skola „Jugla“ (a „Jugla” Gyermek- és Ifjúsági Sportiskola) Rigában; olykor a város egy különálló részét jelölik meg – Sporta skola „Arkādija“ (az „Arkādija” Sportiskola) Rigában, Profesionālās ievirzes sporta skola „Pārdaugava“ (a „Pārdaugava” Szakirányú Sportiskola) Rigában; illetve egy konkrét épület – Bērnu un jauniešu sporta centrs „Daugavas sporta nams“ (a „Daugavas sporta nams” Gyermek- és Ifjúsági Sportközpont) Rigában. Szimbolikus névként olykor régi településneveket használnak, például a Rīdzene patak nevét két iskola nevében – Rīdzene: Bērnu un jaunatnes sporta skola „Rīdzene“ (a „Rydzenė” Gyermek- és Ifjúsági Sportiskola) Rigában, valamint Pamatskola „Rīdze“ (a „Rydzė” Általános Iskola), szintén Rigában; a Privātā vidusskola „Mītava“ (a „Mintauja” Magán Középiskola) Jelgavában – ennek a névnek az alapja Jelgava korábbi neve. A felhasználókat megtévesztheti, ha a szimbolikus névben helynév szerepel, miközben az a település, ahol az iskola található, nem kapcsolódik ehhez a helynévhez. Félreértések merülhetnek fel a Dauguva szó miatt (a Lett SZSZK-ban működött a „Dauguva” sportegyesület, amely valamennyi járásban jelen volt), például: LIEPĀJAS SPORTA SKOLA „DAUGAVA“ (a Liepājai Sportiskola „Daugava”)4. Mivel ennek a folyónak a neve már szerepel egy iskola nevében, az újabb iskola nevében a Hokeja skola „Rīgas Daugava“ (a „Rīgas Daugava” Jégkorongiskola) névben a helyet is megjelölték, hogy ne támadjon félreértés. Az első esetben a nevet meggondolatlanul választották meg – egy konkrét szónak konkrét tárgyról kell információt nyújtania, vagyis összhangban kell lennie a lexikai jelentésnek és a valóságnak. Ez alapvető fontosságú, mivel a szimbolikus név egyik funkciója a kommunikáció egyszerűsítése. Ez különösen fontos a sportiskolák esetében, amelyek neve gyakran egyben sportcsapatok neve is. Ezért indokolatlannak tűnik ugyanannak a helynévnek a használata több különböző iskola nevében, például: Bērnu un jauniešu 3 Staicele város Vidzeme északnyugati részén. 4 Liepāja városa Lettország délnyugati részén fekszik, és semmilyen kapcsolata nincs a Daugava folyóval. 214 KALBOS KULTŪRA | 83 basketbola skola „RĪGA“ (a „RYGA” Gyermek- és Ifjúsági Kosárlabda-iskola) és Hokeja skola „Rīga“ (a „Ryga” Jégkorongiskola); Iecavas novada sporta skola „Dartija“ (a „Dartija” Iecavai járási Sportiskola) és Sākumskola „Dartija“ (a „Dartija” Elemi Iskola) Bauska járásban5. A szimbolikus név utalhat a tanulók nemzetiségére (ha azt nem említi a közvetlen jelentésű leírás). Az ilyen nevet úgy alkotják meg, hogy valamely nép sajátos fogalmait veszik alapul, amelyek éppen e nemzetiséghez tartozó emberek számára fontosak és jelentőségteljesek. Ezzel arra utalnak, hogy az oktatási intézményben az egyik vagy másik nemzetiséghez tartozó tanulók tanulnak, például: Rīgas ģimnāzija „IVRIT“ (a rigai „IVRIT” gimnázium). Természetesen az ilyen nevet megalkotó személynek szilárdan meg kell győződnie arról, hogy az adott szó ismert a nyelvhasználók számára. A szimbolikus névre jellemző a nyelvi gazdaságosság, amely lényegében olyan képszerű, tartalmas, asszociációkat keltő nevek alkotásának lehetőségét jelenti, amelyek segítenek a leendő ügyfelek megnyerésében (Емельянова 2007: 7). Ilyen lehet egy pozitív jelentésű, az oktatás minőségéhez kapcsolódó szó, például: Frizieru skola „Vernišaža“ (a „Vernisažas” Fodrásziskola). Az utóbbi néhány évben megfigyelhető az a tendencia, különösen a magánoktatási intézmények nevében, hogy különféle értékelő és pontosító szavakat használnak, amelyek a nevet eredetivé vagy másokhoz képest különlegessé teszik. Az ilyen szimbolikus nevek jelentése azonban kiegészítő információ nélkül nem mindig érthető: Frizieru skola–studija „Galateja“ (a „Galatėja” Fodrásziskola-stúdió), Frizieru skola „Studija–I“ (a „Studija–I” Fodrásziskola), Biznesa skola „Nimfa 2000“ (a „Nimfa 2000” Üzleti Iskola), Privātā vidusskola „Gaismas tilts 97“ (a „Gaismas tilts [Fényhíd] 97” Magán Középiskola), Mākslas skola „Iberians“ (az „Iberians” Művészeti Iskola), Daugavpils mākslas vidusskola „Saules skola“ (a „Napiskola” Daugavpilsi Művészeti Középiskola). A szimbolikus nevekben gyakran használnak nemzetközi szavakat. Ezt kedvezően értékelik, különösen akkor, ha a szó már meghonosodott a lett nyelvben, és bekerült a lett nyelv értelmező szótáraiba is (például: norma, harmónia). Jelentésük érthető a nyelvhasználó számára, mert a megadott kontextus – a nomenklatúrai egység – jelzi, hogy iskolanévről van szó. Az ilyen szimbolikus iskolanevek feltárják az alapítók szándékait, bár a szavak többértelműek is lehetnek, például: harmónia – 4 jelentés (SV 1999: 266), alfa – 4 jelentés (SV 1999: 42). Vö.: Pamatskola „Harmonija“ (az általános iskola 5 Dartija település Bauska járás Iecava régiójában. V. LAUGALE. Latvijos švietimo įstaigų simboliniai pavadinimai 215 „Harmónia” iskola), gör. harmonia – „a dolgok vagy jelenségek részeinek összhangja, arányossága” (SV 1999: 266); Privātā sākumskola „Alfa” (Alfa Magán Általános Iskola) Jelgavában (az alfa és az omega bibliai frazeologizmus, vagyis a kezdet és a vég, a legfontosabb, mindennek az alapja; LFV I 1997: 76) – ez keresztény irányultságú iskola, ezért a rövidítést is a Bibliából vették (Ingvilda Ivanova igazgatónővel folytatott beszélgetésből, 2008. november 12.). A kontextus (ebben az esetben az oktatási intézménnyel való kapcsolat) azonban nem mindig segít elkerülni a többértelműséget, vagyis kiemelni egy bizonyos jelentést. Például az idegen szavak szótára három jelentést ad meg a norma szóhoz (SV 1999: 522). Irina Lode, az iskola fenntartója (2008. november 22.) elmondta, hogy a Privātā vidusskola „NORMA” (NORMA Magán Középiskola) szimbolikus nevet egy nemzetközi szó (lat. norma – „mérték, példa”) „szabály, elv, szabvány” jelentése alapján választották (SV 1999: 522), annak hangsúlyozására, hogy az iskola nem képvisel semmilyen különleges irányzatot, mint némely más magániskola, hanem az oktatás megfelel az általános szabványnak. Bizonytalanság merülhet fel olyan esetekben, amikor egy név más nyelven érthetetlen, és nem minden idegen nyelvű szó kerül be a megfelelő szótárakba. Ilyen néhány lett iskola neve, például a Privātskola „Latreia” (Latreia Magániskola). Ez az első magániskola a függetlenségét visszanyert Lettországban; nevét egy görög szó alkotja, amelynek jelentése „ihlet” (Valdis Krūmiņš igazgatóval folytatott beszélgetésből, 2008. november 22.). Az említett szó görög jelentése: „szolgálat; szolgálat az isten templomában” (LGC VV 1999: 68). Az iskola, a Privātā pamatskola „Maksima” (Maksima Magán Alapiskola) nevében latin szó szerepel [lat. maxima, (regula, sententia) – „alap, törvény, legfőbb elv”], mivel ez a szó erkölcsi, etikai elvekkel és azokkal a magatartási szabályokkal kapcsolatos, amelyek szerint az ember él – így vélekedik az iskola vezetősége (Inara Kuharjonoka igazgatónő, 2008. november 12.). Egyes esetekben a név jelentése kikövetkeztethető, ha rendelkezünk valamilyen előzetes speciális ismerettel (például a római mitológiáról). Ilyen az iskola neve: RSEBAAs Profesionālā Vidusskola „VICTORIA” (az RSEBAA „VICTORIA” Szakiskolája), amely a győzelem istennőjének, Viktorijas nevét tartalmazza latinul (SV 1999: 830). Az iskola vezetőségének értelmezése szerint ez azt jelenti: „az első szakma, az első győzelem” (Angela Dubinska igazgatónővel folytatott beszélgetésből, 2008. november 26.). 216 KALBOS KULTŪRA | 83 Az államnyelvtörvény a nevek alkotásáról szóló fejezetében előírja, hogy az objektum nevét latin vagy lett betűkkel kell leírni. Vannak olyan nevek, amelyek megfelelnek ennek az alapvető feltételnek, ám a szimbólum meg nem magyarázott jelentése mégis érthetetlen maradhat – például a Rīgas sākumskola „Papatya” (Papatya Rigai Általános Iskola). A szimbólum szerepét leginkább olyan lett nyelvű szavak tölthetik be, amelyek jelentése, vagyis szemantikája és szimbolikus funkciója magyarázat és kiegészítő információ nélkül is jól érthető, például: Privātā pamatskola „Avots” (Avots Magán Alapiskola [„Forrás”]), Privātā pamatskola „Saulgrieži” (Saulgrieži Magán Alapiskola [„Napforduló”]), Privātā sākumskola „Namiņš” (Namiņš Magán Általános Iskola [„Kis ház”]), Privātā vidusskola „Taka” (Taka Magán Középiskola [„Ösvény”]), Privātsākumskola „Varavīksne” (Varavīksne Magán Általános Iskola [„Szivárvány”]). A szó közvetlen jelentésének használata a szimbolikus névben kedvezően ítélhető meg: az ilyen szimbólum jobban és pontosabban töltheti be a név funkcióit. Például a spars (LLVV VII2 1991: 85) jelentése: „lendület, tevékenység, kitartás” (a tevékenységben, a viselkedésben); ennek intenzív kifejeződése, az energia megfelelővé teszi sportintézmény nevéül: Ventspils pilsētas domes Izglītības pārvaldes Sporta skola „Spars” (Ventspils városi tanácsa Oktatási Hivatalának Spars Sportiskolája). Sajátos szimbólumként olykor ritka lett szavak is előfordulnak: Privātā pamatskola „Patnis” (Patnis Magán Alapiskola); a patnis jelentése „egyén” (LLVV VI1 1986: 519); a Privātā vidusskola „Laisma” (Laisma Magán Középiskola) pedig a ritkán előforduló laisma szót foglalta a nevébe – táj. „vidám időtöltés” (LLVV IV 1980: 578). A szimbolikus nevek választási lehetőségei korlátlanok. Az iskola alapítói olykor fontosnak tartják, hogy jelképesen a névbe foglalják az iskolában alkalmazott új munkamódszereket, például a Privātsākumskola „Innova” (Innova Magán Általános Iskola) esetében. Inta Baltiņa igazgatónővel folytatott beszélgetésből (2008. november 22.) kiderült, hogy a név alapja az innovatio latin szó, jelentése „megújulás, változás” (SV 1999: 308), amelyet az új nevelési-oktatási módszerekkel hoznak összefüggésbe. Hasonló asszociációkat kelt még egy név: Privātvidusskola „Brīvā attīstība” (Brīvā attīstība Magán Középiskola [„Szabad fejlődés”]); ez a szókapcsolat a tanulók egyéni képességeinek fejlődéséhez kapcsolódik (a szabad fejlődés az alternatív oktatás egyik koncepciója). V. LAUGALE. Latvijas švietimo įstaigų simboliniai pavadinimai 217 Érdemes megvizsgálni a logopédiai iskola jelképes nevét: Rīgas sākumskola „Valodiņa“ (a „Valodiņa“ [„Kis nyelvecske“] rigai általános iskola). Annak érdekében, hogy az iskola nevében ne szerepeljenek a beszédhibákkal kapcsolatos szavak, 2003-ban a „Valodiņa“ nevet kapta. Ez egyelőre az egyetlen olyan speciális iskola Lettországban, amelynek nevében nem szerepel a speciális szó. Lexikai jelentése és használata alapján ezt a nevet eufemizmusnak tekintik. A jelképes név olykor személynév is lehet, az intézmények bejegyzési dokumentumai azonban azt mutatják, hogy ezek nem az alapítók, a tulajdonosok vagy az iskolaigazgatók nevei; a motiváció tisztázásához további adatokra van szükség, például: Privātsākumskola „Elita“ („Elita“ Magán Általános Iskola), Profesionālās pamatizglītības iestāde „Studija Maija“ („Studija Maija“ Szakmai Alapfokú Oktatási Intézmény). A névadók nem szűkölködnek kreatív fantáziában és élénk képzelőerőben: egy magániskolát még a híres tengerész és felfedező, Kolumbusz Kristóf után is elneveztek: Privātā sākumskola „Kolumbs“ („Kolumbs“ Magán Általános Iskola) Rigában. Az állatnevek az oktatási intézmények nevében az állatok jellegzetes tulajdonságai alapján jelennek meg; például egy sportiskola a küzdőszellemmel társított ragadozó nevét választotta. Az állatot olykor a csapat jelképeként választják: a „Riga 2000“ felnőtt jégkorongcsapat zászlaján oroszlán szerepel, gyermek-sportiskolájának jelképe pedig egy másik, kisebb állat, a hiúz lett: Profesionālās ievirzes sporta izglītības iestāde „Lūši“ (a „Lūši“ [„Hiúzok“] szakirányú sportoktatási intézmény). Jelentését tekintve is átgondolt, figyelemfelkeltő névválasztásával tűnik ki a Tautskola „99 Baltie zirgi“ („99 Fehér Paripa“ Népi Iskola). Az iskola igazgatója, Ojaras Ruodė elmondása szerint a névben, amelyet egy népi hagyományok szakértője javasolt, sok jelentés rejlik6. A sportiskolák és csapataik számára fontos a támogatók segítsége, ezért előfordul, hogy az iskola nevének része a támogató vállalat neve, 6A 9-es szám a teljesség és a ritmus jelképe, ezt a matematikusok jól tudják. A 99 nem csupán számot jelent, hanem sokaságot is. Az ókorban kilencnapos naptár volt. A gyermekek kilenc hónap után születnek meg. A maga részéről a fehér „istenit“ jelent; különböző népek hiedelmeiben szó esik az északról, ahol valami fényeset, szépet kell keresni. A ló közvetítő e világ és a túlvilág között. A fehér ló egykor sorsdöntő szerepet játszott. Amikor fontos döntést kellett hozni, a lovat kérték arra, hogy tegye meg az első lépést. A régióban (Cēsis járás, Drusti község; a pontosítás tőlem – V. L.) él egy hagyomány: ha valaki fehér lóval találkozik, szerencsés napja lesz, ha pedig 99 fehér lovat számol meg, esküvő lesz – ez új kezdetet jelent. „A néptől tanultunk, és szerettünk volna valamit tanítani a népnek; így született meg a népi iskola neve. Ezt a kölcsönös kapcsolatot igyekszünk mindmáig fenntartani“ (Patiesā Dzīve folyóiratPatiesā Dzīve, 2008, 21. szám, 22. o.). 218 KALBOS KULTŪRA | 83 például: Specializētā sporta skola „Latvijas Bērzs“ („Latvijas Bērzs“ [„Lett nyírfa“] Szakosított Sportiskola). Külön csoportot alkotnak az óvodai nevelési intézmények jelképes nevei: ezek 90 százalékában a jelképes név főnévi kicsinyítő képzős alak. Látható, hogy sok óvoda jelképes neve ugyanazokból a szavakból áll. Például a Saulīte (Napocska) szó 19 óvodai nevelési intézmény nevében szerepel, a Pasaçiņa (Mesécske) 13 névben, a Bitīte (Méhike) és a Sprīdītis (Hüvelyk Matyi) pedig egyenként 11 óvoda nevében. A főnevek kicsinyítő képzős alakjaiban az -iņ-, -īt-, -ēn-, -uk- kicsinyítő képzők általában pozitív értékelést fejeznek ki: a szavaknak gyengéd, őszinte, jóindulatú árnyalatot kölcsönöznek. Az oktatási intézmény nevében szereplő jelképes szó személyesebbé teszi azt, ám a szó jelentése – még az intézmény nevében is – hatással van mind a gyermekekre, mind az alkalmazottakra (ezek a vizsgálatok a szociolingvisztika, a pszicholingvisztika és az etnolingvisztika területéhez kapcsolódnak, és folytatni kell őket). Az intézmény nevében szereplő jelkép egy adott kultúra jele, amely olyan gondolkodásmóddal és fogalmakkal egészíti ki annak szemantikáját, amelyek kifejezetten az adott kultúrát tükrözik. Figyelembe kell venni, hogy „a szavak / nevek használata személyes asszociációkat kelthet, és egyéni érzelmi viszonyulást alakíthat ki a megjelölt tárgyhoz, kulturális-nemzeti lényegét azonban az általánosan használatos konnotáció fejezi ki“ (Аюпова 2004: 44). Bár az oktatási intézmények jelképes nevei – különösen az óvodai nevelési intézményeké – igen változatosak, ez a cikk csupán rövid áttekintést nyújt e névcsoportból, és ismerteti a főbb névtípusokat. ŠALTINIAI Latvijos Respublikos švietimo ir mokslo ministerijos švietimo įstaigų registrai: http://doc.izm.gov.lv/liis/org/pases.nsf/WebIzgl3?OpenView LITERATŪRA Īpašvārdu rakstība 1998: Īpašvārdu rakstība, Rīga: LR Valsts valodas centrs. L a u g a l e V. 2009: Izglītības iestāžu nosaukumi latviešu valodā: lingvistiskais aspekts. Promocijas darba kopsavilkums filoloģijas doktora grāda iegūšanai valodniecības zinātņu nozares latviešu sinhroniskās valodniecības apakšnozarē, Liepāja: LiePA. V. LAUGALE. Latvijas švietimo įstaigų simboliniai pavadinimai 219 Laugale V. 2010: Skolu nosaukumu struktūra Latvijā un Lietuvā / Mokyklų pavadinimų sandara Latvijoje ir Lietuvoje. – Res Humanitariae VI, Klaipėda: Klaipėdos universiteto leidykla, 147–163. LFV I 1997: Laua A., Ezerina A., Veinberga S. Latviešu frazeoloģijas vārdnīca, 1. sējums, Rīga: Avots. LGCVV 1999: Skujiņa V. Latīņu un grieķu cilmes vārddaļu vārdnīca, Rīga: Kamene. LLV 1955: Latīņu-latviešu vārdnīca, Rīga: Latvijas Valsts izdevniecība. LLVV 1972–1996: Latviešu literārās valodas vārdnīca, 1.–8. sējums, Rīga: Zinātne. MLLVG I 1959: Mūsdienu latviešu literārās valodas gramatika, I. daļa, Rīga: LPSR ZA izdevniecība. Skujiņa V. 1999: Latviešu valoda lietišķajos rakstos, Rīga: Zvaigzne ABC. SV 1969: Svečvārdu vārdnīca, Rīga: Liesma. SV 1999: Svečvārdu vārdnīca, Rīga: Jumava. Аюпова Е. И. 2004: О символическом компоненте значения слова. – Русская и сопоставительная филология: состояние и перспективы. Меж-дународная научная конференция, посвященная 200-летию Казанского университета, Казань: Издательство Казанского университета. Емельянова А. М. 2007: Эргонимы в лингвистическом ландшафте полиэтнического города. Автореферат диссертации на соискание ученой степени кандидата филологических наук, Уфа: Башкирский гос. пед. университет. Маслова В. А. 2001: Лингвокультурология, Москва: Академия. Романова Т. П. 2006: Эволюционные процессы в области современной российской эргономической терминологии. – Вопросы ономастики, № 3, Издательство Уральского университета. Gauta 2010 10 28 220 KALBOS KULTŪRA | 83 SYMBOLIC NAMES OF THE LATVIAN EDUCATIONAL INSTITUTIONS S u m m a r y The documents of the Latvian Company Registrar show that the names of enterprises and companies are often symbolic. The same can be said about the names of the educational establishments which include a specific group of ergonyms made from mixed names with a symbolic part, so-called symbolic names. They can be found in the names of different schools, for example, primary school Saulīte, vocational school Dzīvesprieks, hockey school Riga, business university Turība. In everyday use, which also covers written language, the symbolic name is used as a constant designation, for example Turība, Saulīte etc., without any mention of the educational institution. The functions of the symbol can be conveyed by toponyms, e. g. Riga, abbreviations, e. g. ZET, RIMAN, internationalisms, e. g. NORMA, Harmonija, and groups of words, e. g. Brīvā attīstība. The names of Latvian origin are particularly appreciated as their semantic meaning is quite clear, e. g. Avots ‘spring’, Taka ‘path’, Valodiņa ‘language (diminutive form)’. The connection between the symbolic meaning and the specialization of the school is obvious. For example, diminutives are particularly frequent in the names of primary schools: Ievina ‘a small bird cherry tree’, Dzintariņš ‘a small piece of amber’, Skudriņa ‘a small ant’. The names for sport schools are chosen from words related to the notion of strength: Lūši ‘lynx’, Aisbergs ‘iceberg’. The study has shown that symbolic words are very often used in the names of different schools so a more extensive research could reveal other interesting tendencies in the practice of institutional names. VELGA LAUGALE Liepājas Universitāte Kūrmājas prosp. 13, LV-3401 Liepāja [email protected] V. LAUGALE. Latvijas švietimo įstaigų simboliniai pavadinimai 221