„Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ struktūra, tikslai ir perspektyvos

DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Litván Nyelvi Intézet A LITVÁN KÖZNYELVI SZÓTÁR FELÉPÍTÉSE, CÉLJAI ÉS KILÁTÁSAI A Litván Nyelvi Intézet Lexikográfiai Központjában készülő Litván köznyelvi szótár (a továbbiakban: BŽ)1 a nagyközönségnek szánt normatív kiadvány lesz, amelynek célja a mai litván köznyelvi szavak helyes használatának bemutatása. Arra törekszünk, hogy a szótárban egyensúlyban jelenjen meg a hivatalos és a beszélt nyelv szókészlete, valamint a nyelv néhány más sajátossága. Célunk: 1) a lehető legnagyobb fokú rendszerszerűség; 2) a mai litván szótári hagyományok folytonosságának megőrzése mellett a Litván köznyelvi szótár elkészítésének fokozatos korszerűsítése és a más nyelvek kortárs lexikográfiájához való igazodás. Ezek az alapvető célok. A BŽ szerkesztői a rendszerszerű hiányosságok elkerülésére lexikai-szemantikai csoportokban írták és szerkesztették a szótárt2 (erről lásd még Liutkevičienė 2006: 9). Természetesen valószínűleg lehetetlen minden szót külön csoportba sorolni, ezért a szótár az ábécé rendje szerint is készült. A munka tehát több szakaszban folyt: először meghatározott témák szerint csoportosították a szavakat, és megkezdődött az úgynevezett tematikus feldolgozás – így készültek el: 1) az anatómia, botanika, kémia, képzőművészet, filozófia, fizika, fényképezés, földrajz, történelem, nyelvészet, hadtudomány, számítástechnika, gasztronómia, irodalom, orvostudomány, zene, pedagógia, pszichológia, vallás, sport, építőipar, állatorvostudomány, zoológia, mezőgazdaság stb. szakkifejezései, továbbá a lábbeli, bútorok, ruházat, edények, foglalkozások, népek stb. megnevezései; 2) az igék csoportjai (az -auti, -inti, -yti, -oti stb. képzőkkel alkotott igék, törekvést kifejező, okozó, műveltető, mozgást jelentő igék); 3) egyes melléknévi csoportok (az -ėtas, -ykštis, -ingas, -ytas, -opas, -otas, -uotas képzőkkel alkotott melléknevek, összetett melléknevek stb.); 4) egyes 1 A készülő BŽ céljairól és alapelveiről a Gimtoji kalba című folyóiratban jelent meg írás (GK 1999), de természetesen a szótár készítése során a szerkesztők egyes kérdésekről alkotott véleménye némileg változott. 2 A BŽ szerkesztőjének nagy segítségére volt J. Paulauskas Sisteminis lietuvių kalbos žodynas című műve (Paulauskas 1987), valamint a Русский семантический словарь (RSS, I–II, 2002; III, 2003). D. LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės lietuvių kalbos žodyno struktūra, tikslai ir perspektyvos 141 amelyek szófajai: határozószók, partikula, indulatszók, névmások, módosítószók, számnevek stb. A tematikus feldolgozásnak hátrányai is voltak: a munka lassabban haladt, mert csoportosítani kellett a szavakat, össze kellett vetni a meghatározásaikat és így tovább. Az előnyök azonban kétségtelenek voltak. Felszínre kerültek a hasonló szavak közötti azonosságok és különbségek, sok esetben az adott csoportra jellemző meghatározási sémák készültek3 (egyes szavak meghatározási sémáiról lásd még Murmulaitytė 2006: 34–54; Naktinienė 2006: 21), és könnyebb volt elkülöníteni a jelentéseket. Például a BŽ a népneveket így határozza meg: „adott helyen élő, valamely nyelvcsoport nyelvén beszélő nép”. Vö.: berbėrai4 főnév, többes szám (2) Észak-Afrikában élő, afroázsiai eredetű berber nyelveket beszélő népek csoportja: A berberek többsége falvakban él, egy részük nomád vagy félnomád. bretònai főnév, többes szám (2) a Bretagne-i-félszigeten élő nép, amely a kelta nyelvek egyikét és franciául beszél: Breton nyelv. buriãtai főnév, többes szám (2) Burjátiában, Észak-Mongóliában és Északkelet-Kínában élő nép, amely a mongol nyelvek egyikét beszéli: Burját nyelv. lãtvai főnév, többes szám (2) Lettországban élő nép, amely a keleti balti nyelvek egyikét beszéli: Lett nyelv. A népek vagy lakosok nevéből képzett megfelelő mellékneveknek két vagy több jelentését különböztetik meg, és így határozzák meg: 1. „az adott terület lakóira, kultúrájukra vagy magára a területre jellemző”; 2. „az adott területen előállított, megtalálható stb.”; 3. (ha saját nyelvvel rendelkező népről van szó) „az adott nép nyelvéhez tartozó, azon a nyelven írt, kiadott stb.” Vö.: kazah mellékn. (1) 1. a kazahokra, kultúrájukra vagy Kazahsztánra jellemző: Kazah vendégszeretet. A kazah étel nem ízlett, nagyon zsíros. 2. Kazahsztánban található, előállított: Kazah olaj. 3. kazah nyelvű, kazah nyelven írt, kiadott stb.: Kazah újságok. mozambiki mellékn. (1) 1. a mozambikiakra, kultúrájukra vagy Mozambikra jellemző: Ebédre mozambiki recept szerint készített ételt ettünk 3Természetesen ezeket a meghatározási sémákat nem minden esetben követték; olykor sokkal logikusabbnak és világosabbnak tűnt egy-egy szót vagy annak jelentését egészen másként meghatározni. 4Az itt és a továbbiakban említett szavak meghatározásai, példái stb. a végső szerkesztés után még változhatnak. 142 KALBOS KULTŪRA | 83 sült csirkét. 2. Mozambikban termesztett, előállított stb.: Mozambiki gyapot. A bútornevek meghatározásának sémája a következő: „milyen a külseje, mire szolgál”. Vö.: karosszék fn. (1) kárpitozott bútor háttámlával és karfákkal, rendszerint egy személy ülésére; vö. fotel: Összekuporodott a karosszékben. Ülj a karosszékbe, én leülök a székre. ágy fn. (1) fa- vagy fémvázas bútor matraccal, rendszerint szövettel bevonva, amelyen alszanak: Egyszemélyes [kétszemélyes, emeletes] ágy. Keskeny [széles, rövid] ágy. Ágyazz be. Feküdj le az ágyba és aludj. asztal fn. (4) bútor lapos felső résszel és egy vagy több lábbal (néha fiókokkal, szekrénykékkel), amelyen esznek, írnak stb.: Író- [összecsukható, konyha-, tenisz-, számítógép-]asztal. Az asztalhoz [az asztal mögé] ülni. Felállni az asztaltól. Megteríteni [leszedni, letörölni] az asztalt. Az okozati igék meghatározásának sémája5: „úgy cselekedni, viselkedni, hogy végbemenjen az alapige által megnevezett cselekvés”. Vö.: hűt, hűt, hűtött ige (mit, mivel) úgy cselekedni, hogy valami lehűljön, hűvösebb legyen: Tejet hűteni. Levegővel hűtött kondenzátor (műsz.). Hűtőfolyadék (műsz.). | tagadó (mit): Ne hűtsd a szaunát, inkább csukd be gyorsan az ajtót. | visszaható: A víz párologtatásával hűti magát a növény (növénytan). hűt, hűt, hűtött ige 1. (mit) úgy cselekedni, hogy lehűljön (1. jelentés), hideg legyen (az idő): Az eső lehűtötte a levegőt. A tenger hűti az éghajlatot. 2. (mit) úgy cselekedni, hogy lehűljön (2. jelentés), hűteni: Levest hűteni. 3. (mit) úgy cselekedni, hogy lehűljön (a helyiség), kihűteni: Szaunát hűteni. A szél hűtötte helyiségek. 4. (mit) úgy cselekedni, hogy a felhevült lehűljön, felfrissüljön a hűvösségtől: A gyümölcsök és zöldségek hűtik a szervezetet. 5. (mit) úgy cselekedni, hogy lehűljön (4. jelentés), csökkenjen a hevület: A lelkesedést [a dühöt] lehűteni. A szavak tematikus leírásakor jelentéseik egységesebben különülnek el. Erre példa az említett melléknevek (kazah, mozambiki stb.) jelentése. Mint láttuk, legalább két jelentésük van. Más lexikai-szemantikai csoportokat is bemutatnak: ha a rumba, tangó, keringő táncnevek mellett a „zene” jelentés (vagy jelentésárnyalat) szerepel, ugyanez a jelentés más, táncokat megnevező szavakra is érvényes, például a foxtrott, quadrille vagy a rock and roll. 5Az igéket sémákba illeszteni meglehetősen bonyolult, és gyakran egyáltalán nem szükséges. Magyarázatuk sokszor más szabályokat követ. Egy igecsoporttal kapcsolatban lásd még: Įsionytė, Zaikauskas (2006: 146–169). D. LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės lietuvių kalbos žodyno struktūra, tikslai ir perspektyvos 143 Vö.: rùmba fn. (1) kubai eredetű élénk társastánc párokban. | zenéje. tángo fn. hímnemű, ragozhatatlan, argentin eredetű, közepes tempójú, szenvedélyes társastánc párokban, hirtelen megállásokkal: Idén a szabad táncra egy szenvedélyes tangót választottak. | zenéje. válsas fn. (1) közepes tempójú, kecses társastánc párokban, forgó lépésekkel. | zenéje vagy hasonló zenemű: J. Strauss keringői. fokstròtas fn. (2) gyors tempójú társastánc párokban, csúszó lépésekkel: A foxtrott az első világháború után terjedt el. | zenéje. kadrìlis fn. (2) közepes tempójú tánc különféle figurákkal, amelyet páros számú pár táncol. | zenéje. rokenròlas fn. egyes szám (2) amerikai eredetű, gyors tempójú társastánc párokban. | zenéje. Ezzel a módszerrel egyszerűbb kiválasztani azokat a szavakat, amelyeknek be kell kerülniük a BŽ-be (a szóválogatásról lásd még Lazauskaitė, Liutkevičienė 1998: 205–207; Naktinienė 2006: 19). Ha a szótárba bekerül az érzéstelenítés, cukorbetegség, szürkehályog, a felhasználó valószínűleg arra is számít, hogy megtalálja az aneszteziológust, a cukorbeteget vagy a glaukómát. Ha a szótárban szerepel valamennyi jelenleg létező állam lakóinak megnevezése, akkor az ilyen típusú főnevekből képzett összes melléknévnek is szerepelnie kell benne, nem csak némelyiknek. A következő lépés a fennmaradó szavak ábécérend szerinti leírása volt. A tematikusan leírt szavakat tematikusan is szerkesztették. Ezután az összes szócsoportról ábécérend szerinti listát állítottak össze. A köznyelvi litván nyelv szótárában elhagyták a címszócsaládokba rendezett közlést (egyes előnyeiről és hátrányairól bővebben lásd Jakaitienė 2005: 50, 55–56; Vaskelienė 2006: 55–71; Melnikienė 2009: 168–179), amely számos értelmező szótárra jellemző: ezekben a képzett igéket és mellékneveket, határozószókat és hasonlókat külön szócikkekben írják le. Csökkentették az utaló értelmezések számát (az utaló értelmezés néhány problémájáról lásd még Svetikienė 2006: 181–191). A kicsinyítő képzős alakok és a tagadószók ugyanabban a szócikkben maradtak, de a jövőben valószínűleg ezeket is külön szócikkekbe kellene tenni (az ilyen közlés hátrányairól bővebben lásd Šepetytė 2006: 209–219). Érdekességképpen összehasonlítható néhány szó közlése ebben a szótárban és a A mai litván nyelv szótárában (a továbbiakban: DŽ₆ₑ 2006)6, amely a Köznyelvi litván nyelv szótárának egyik fő forrása. 6 A BŽ szerkesztői forrásként a A mai litván nyelv szótára valamennyi kiadását felhasználták, de természetesen a legújabb, hatodik (elektronikus) kiadás volt a fő forrás. 144 KALBOS KULTŪRA | 83 DŽ₆ₑ BŽ derült| as, ~à (4) 1. felhőtlen, világos, napos: D. ég, idő, reggel. 2. tiszta, átlátszó: D. víz. 3. átv. vidám: ~à hangulat. ~os órák. ~aĩ hat. ~ỹn hat. ~ýbė (1) ~ùmas (2) derülten hat. 1. → d e r ü l t 1: Derülten süt a nap. 2. → d e r ü l t 2: Derülten csörgedezik a patak. | Valahogy derűsen szomorú a szívem. 3. → d e r ü l t 3: És nyomorogva is képesek vidáman és derűsen élni. derült mn. (4) 1. felhőtlen, borulttalan; világos, napos, tiszta: Derült ég. A tiszta égbolton fecskék cikáztak. • ell. borult, felhős. | amikor az ég felhőtlen, borulttalan; világos, napos: Derült éjszaka jó csillagokat figyelni. Tegnap derültebb nap volt. Nekem a derült és a viharos idő is kellemes a tengerparton. • ell. borult, felhős, viharos. derült seml. derült idő: Ha holnap derült lesz, rendbe tesszük a sírokat. • ell. borult, felhős. 2. tiszta, átlátszó, tisztaságú: Tiszta víz. | világos, tiszta, ártatlan: A lány nyílt, tiszta tekintettel nézett rá. | csengő, zengő, tiszta: Messziről hallatszik a harangocskák tiszta csengése. 3. vidám, kellemes: Derűs mosollyal jutalmaztak. Derűs gyermekkor. derű fn. (1) (fokozott) derültség: Micsoda tisztaság az égen, micsoda derű a levegőben! derültebben hat. 1. → d e r ü l t 1: Utazás közben örültünk a világosodó égnek – egyre messzebb, egyre derültebb. | A napok egyre derültebbek lettek, az idő javult. 2. → d e r ü l t 2. 3. → d e r ü l t 3: A hangulat minden dallal egyre derűsebb lett. derültség fn. (2) 1. → d e r ü l t 1: A nap ragyogó derültsége már kora reggeltől fogva. 2. → d e r ü l t 2: Ilyen lelki derűt addig csak a templomban tapasztaltam. 3. → d e r ü l t 3: A kis művész mindenkit elbűvölt mosolyának derűjével. D. LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės lietuvių kalbos žodyno struktūra, tikslai ir perspektyvos 145 DŽ6e BŽ orosz, ~a (1) → o r o s z: O. szó. ~ betűk. ~ul hat.: Oroszul beszélni. ~ság (2) oroszul hat. → o r o s z 3: Oroszul beszélni. orosz mn. (1) 1. az oroszokra, kultúrájukra vagy Oroszországra jellemző: Orosz fürdő [kemence]. 2. Oroszországban készült: Orosz teáskanna. Orosz kozmetikumok. Orosz repülőgépek. 3. az orosz nyelvhez tartozó, orosz nyelven írt: Orosz betűk. oroszság fn. (2) → o r o s z 1: A kritikus hangsúlyozza, hogy leginkább Dosztojevszkij oroszsága érdekli. Ha a szavakat külön szócikkekben közöljük, jelentésüket és jelentésárnyalataikat egyszerűbb bemutatni, valamint példákat beilleszteni. Úgy véljük, hogy a felhasználók számára ez a közlésmód kényelmesebb. Amint a példákból látható, az egyértelműség érdekében a szótöredéket helyettesítő tilde használatát mellőztük. A példákban minden szó hangsúlyozva van, nem csak a címszó. A BŽ-ben minden szó mellett feltüntetik a szófajt, egyes esetekben pedig a számot vagy a nemet is; az igék és néhány melléknév vagy főnév mellett (nehezebb esetekben) a szintaktikai vonzatot is7. Ezt a kérdő névmás, a „kas” eseteivel jelölik (elöljárószó nélkül vagy elöljárószóval, zárójelben). A szavak szemantikai vonzatait szemléltető példák mutatják be. Vö.: ecet fn. egyes szám (2) borból stb. nyert, élesen savanyú folyadék, amelyet fűszerként, ételek tartósítására és pácolására használnak: Ecetsav [esszencia]. Ecettel ízesítette a salátát. tartásdíj fn. többes szám (2) az a pénzösszeg, amelyet a törvény szerint a szülőknek kell fizetniük gyermekeik, illetve a gyermekeknek szüleik eltartására: Tartásdíjat követelni. szavaz, szavaz, szavazott ige (miről, mi ellen, mire, mit) választáskor vagy más közös döntéshozatal során szavazatot ad le, véleményt nyilvánít szavazattal (szavazólapon) vagy kézfeltartással: A képviselők a szerződés ratifikálásáról szavaztak. Két ember a javaslata ellen szavazott. Ki szavaz arra, hogy a kiadványt nyomtatásra jóváhagyják? Ma a határozattervezetről szavazunk. 7 BŽ sudarytojai naudojosi Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynu (Sližienė 1994, 1998, 2004), Dabartinės lietuvių kalbos gramatika (DLKG), Kalbos patarimais (KP S1, KP S2, KP S3) ir kt. Beje, kai kurių žodžių ar reikšmių junglumą teko nustatyti patiems. 146 KALBOS KULTŪRA | 83 pìlnas, pilnà mn. (3) 1. (mitől) teljesen megtöltött, elfoglalt: Két kosárnyi gombát gyűjtöttem össze. 2. (mivel) sokat tartalmazó, amiben sok minden van: Az út tele van kátyúkkal. 3. (mivel) eltöltött, teli (érzelemmel, aggodalommal, tulajdonsággal): Örömmel [szeretettel, félelemmel] vagyok tele. képviselet fn. (1) (kinek) → képviselni: Képviselet az ügyfél számára. Az igekötő-jelölés kétségtelenül hasznos lesz a felhasználók számára: nemcsak nyelvtani információt nyújt, hanem bizonyos nyelvhasználati hibák elkerülésében is segít. A BŽ egyik újdonsága, hogy címszóként szerepelnek benne a gyakrabban használt két- vagy többszavas szakkifejezések, illetve más valóságjelölő elnevezések is. Vö.: afgán agár – magas termetű vadászkutya, hegyesedő pofával és hosszú, selymes szőrrel; amerikai futball – rögbire emlékeztető, két, egyenként 11 játékosból álló csapat által, ovális labdával játszott sportjáték; fekete mágia – mágikus cselekedetek gonosz cél elérése érdekében, gonosz szellemek segítségével; Az utolsó ítélet – egyes vallásokban az a végítélet, amelyet Isten tart az emberiség fölött a világ végén. A címszavak közé nemcsak közszavak kerülnek, hanem számos tulajdonnév is – ezek közé tartoznak a Litvániában és a világban elterjedtebb földrajzi nevek, a főbb vallási nevek és hasonlók. A BŽ szerkesztőinek véleménye szerint az ilyen információ nagyon hasznos a felhasználók számára. Jelenleg a szótár szövegének tematikus megírása és szerkesztése már a befejezéshez közeledik. Ezután következik a teljes szöveg folyamatos, ábécérend szerinti szerkesztése. A szótár készítőinek munkáját kétségtelenül megkönnyíti a nemrég elkészült A köznyelvi litván nyelv szótára munkadatbázisa, amelybe bekerül a szótár szövege, és amelyben ábécérendbe rendezik. Az adatbázisban az egyes szócikkeket már most is lehet javítani és bővíteni. A jövőben természetesen még fejleszteni kell az adatbázist. Kétségtelenül megkönnyíti majd mind az első, mind a későbbi BŽ-kiadások előkészítőinek munkáját. ŠALTINIAI DŽ₆ₑ 2006: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. Elektroninis leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. D. LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės lietuvių kalbos žodyno struktūra, tikslai ir perspektyvos 147 LITERATŪRA DLKG 1994: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. GK 1999: Pristatome rengiamą bendrinės kalbos žodyną. – Gimtoji kalba 7, 1–10. Jakaitienė E. 2005: Leksikografija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Jasionytė E., Zaikauskas E. 2006: Ilokucinių veiksmažodžių reikšmės aiškinimas bendrinės kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 149–169. KP S1 2003: Kalbos patarimai. Sintaksė: linksnių vartojimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. KP S2 2003: Kalbos patarimai. Sintaksė: prielinksnių ir polinksnių vartojimas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. KP S3 2003: Kalbos patarimai. Sintaksė: įvairūs dalykai, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Lazauskaitė V., Liutkevičienė D. 1998: Valgių ir gėrimų pavadinimai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Lietuvių kalbotyros klausimai 40, 205–217. Liutkevičienė D. 2006: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Siekiamybė ir realybė. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 9–18. Melnikienė D. 2009: Dv tomar? Murmulaitytė D. 2006: Kai kurių daiktavardžių apibrėžimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 34–54. Naktinienė G. 2006: Svarbesnieji Bendrinės lietuvių kalbos žodyno semantikos aspektai. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 19–33. Paulauskas J. 1987: Sisteminis lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Mokslas. RSS I–II 2002: Русский семантический словарь 1, 2. Ред. Н. Ю. Шведова, Москва: Азбуковник. RSS III 2003: Русский семантический словарь 3. Ред. Н. Ю. Шведова, Москва: Азбуковник. Sližienė N. 1994: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. 148 KALBOS KULTŪRA | 83 Sližienė N. 1998: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2(1), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Sližienė N. 2004: Lietuvių kalbos veiksmažodžių junglumo žodynas 2(2), Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Svetikienė D. 2006: Kai kurios išvestinių būdvardžių ir iš jų padarytų prieveiksmių pateikimo aiškinamuosiuose lietuvių kalbos žodynuose problemos. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 181–191. Šepetytė R. 2006: Dėl žodžių iliustravimo jų vediniais aiškinamuosiuose lietuvių kalbos žodynuose. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 209–220. Vaskelienė J. 2006: Dėl kai kurių darinių pateikimo „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 55–71. Gauta 2010 09 14 THE STRUCTURE, AIMS AND FUTURE PROSPECTS OF THE DICTIONARY OF STANDARD LITHUANIAN Summary The Centre of Lexicography at the Institute of the Lithuanian language is currently compiling the Dictionary of Standard Lithuanian. It is a prescriptive general dictionary whose editors aim to register the correct usage of contemporary Lithuanian. An attempt has been taken to achieve a balance between formal and colloquial uses of words. The compilers have also seeked: 1) to apply a more systematic approach, and 2) to gradually modernize the process of compilation by implementing insights from modern lexicographic publications of other languages into the context of the Lithuanian lexicographic tradition. To achieve systematicity, the Dictionary of Standard Lithuanian is not only edited but also written by dealing with separate lexico-semantic or derivational word groups. A complete view of similar words allows to formulate definitions more accurately and, when necessary, to create defining patterns as well as distinguish the senses more precisely. Systematicity also makes the process of word selection easier. The compilers give preference to shorter dictionary entries hence verbal, adjectival, adverbial etc. derivatives of nouns are presented in separate entries rather than in one entry of the nominal headword. Compounds that are D. LIUTKEVIČIENĖ. Bendrinės lietuvių kalbos žodyno struktūra, tikslai ir perspektyvos 149 special terms are also presented as separate headwords. Every entry contains information about word class, sometimes gender and number of the headword, verbal and some other headwords may have information about their syntactic combinability which is also illustrated in the example sentences. All the words in the examples, not just the headwords, are stressed. The headword is reproduced in full form rather than partly replaced by the tilde symbol. The list of the headwords includes both common and proper names, among which the most popular Lithuanian and foreign placenames, religious names etc. can be found. The database of the Dictionary has already been completed. It contains the alphabetically listed entries. Individual entries in the database can be further edited and supplemented. The compilers hope that the database will be particularly useful for the preparation of later editions of the Dictionary. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 150 KALBOS KULTŪRA | 83