Tarptautinė konferencija „Nacionalinės kalbos mokslo ir aukštojo mokslo srityse“

282 Nyelvi kultúra | 84. NEMZETKÖZI KONFErENCIA NEMZETI NYELVEK A TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS A FELSŐOKTATÁS TERÜLETÉN (National languages in academic research and higher education) 2011. augusztus 29–30-án Tallinnban nemzetközi konferenciát rendeztek Nemzeti nyelvek a tudományos kutatás és a felsőoktatás területén címmel, amelynek témái a következők voltak: • a nyelvpolitika az akadémiai szférában; • annak elemzése, hogy az egyes tudományterületeken milyen nyelveken folyik az oktatás az országok egyetemein, milyen nyelveken írják a disszertációkat, és milyen nyelveken jelennek meg a tudományos folyóiratok; • a tudományos nyelv minőségének és fejlődésének vizsgálata a modern, globalizálódó világban. A konferenciát a Tallinni Egyetem akadémiai észt nyelvi központja az Észt Nyelvi és Kulturális Intézettel közösen szervezte. A konferencia spiritus movense Peep Nemvalts doktor volt. A konferencián Észtország más felsőoktatási intézményeinek több mint harminc kutatója, valamint Belgiumból, Nagy-Britanniából, Lettországból és Finnországból érkezett résztvevők vettek részt. jöttek tengerentúli vendégek is Mexikóból és az Amerikai Egyesült Államokból. A plenáris előadásokat a turkui egyetem professzora, Kirsti Siitonen, valamint e sorok szerzője tartotta. Kirsti Siitonen „A finn nyelv a felsőoktatásban, a humánés természettudományokban” című előadásában áttekintette azokat a nyelvpolitikai stratégiákat, amelyeket minden egyetemnek ki kellene dolgoznia. Finnországban ezzel a Finn Nyelvi Intézet (Kotus) foglalkozik, amely arra ösztönzi az egyetemeket, hogy dolgozzák ki saját felsőoktatási intézményük nyelvpolitikáját, tegyék azt nyilvánossá, és más egyetemekkel cseréljék ki a jó gyakorlatokat. Mivel az egyetemek autonómiával rendelkeznek, sem törvény, sem rendelet nem írható elő, azonban létrehozható egy olyan rendszer, amely a felsőoktatási intézményeket mérsékelt, ésszerű és a finn nyelv jogait nem korlátozó politika választására ösztönözné. Az előadás a statisztikákat is bemutatta és kommentálta: hogyan használják a finn nyelvet oktatási szövegek készítésekor, disszertációk és tudományos cikkek írásakor. Gyakorlati ajánlásokat is megfogalmaztak arra vonatkozóan, hogyan tanítják a turkui egyetemen a különböző szakok hallgatóit tudományos finn nyelven írni, mivel ezek a készségek nagyon hiányoznak náluk. A helyzet a finn egyetemeken nem egységes, azonban – amint később a viták során kiderült – meglehetősen összetett. Nemzetközi konferencia a nemzeti nyelvészet és a felsőoktatás területén 283 Ez az ország Hollandiával és Dániával együtt élen jár Európában a felsőoktatási programok, disszertációk és angol nyelvű tudományos publikációk számát tekintve. a finn nyelv szakértői azonban nincsenek ezzel megelégedve, mivel negatív hatást látnak a finn nyelv fejlődésére és fogalmi rendszerének bővülésére. A „A tudomány nyelve Litvániában: kihívások és lehetőségek” című előadásban több szempontból tekintettek át a litván nyelv helyzetét: megvitatták a litván nyelvvel szemben támasztott új követelményeket, miután az az EU hivatalos nyelvévé vált; bemutatták a litván nyelv tudományos és felsőoktatási területen érvényesülő nyelvpolitikájának legfontosabb dokumentumait; áttekintették a tudomány nyelvének és terminológiájának minőségi problémáit, valamint a megoldási lehetőségek keresését; felhívták a figyelmet a Litván Állami Nyelvi Bizottság által kezdeményezett és végzett tankönyvnyelvi ellenőrzésre. A hallgatóságot különösen érdekelte az előadásnak az a része, amely feltárta, hogyan fejlődik a litván tudományos nyelv a külföldi felsőoktatási intézményekben és tudományos intézetekben, azaz a baltisztikai és litvánisztikai központokban, ahol nemcsak litván nyelvet oktatnak, hanem ezen a nyelven disszertációkat is készítenek, tudományos folyóiratokat adnak ki, cikkeket és monográfiákat írnak. Az előadás szerzője Irena Smetonienė, a Litván Állami Nyelvi Bizottság elnökének átadott anyagaira és meglátásaira támaszkodott. Még két előadás érkezett Litvániából – Nijolė Linkevičienė, Anos Ruskan és Birutė Ryvitytė „Az akadémiai írások kutatásának eszköze” című előadása, amelyben az akadémiai litván nyelvi korpusz (Coralit) lehetőségeit vizsgálták, valamint Anos Ruskan „Evidenciális melléknevek a litván nyelv akadémiai diskurzusában” című előadása, amelyben bemutatták, hogyan használják a Coralitot egy konkrét kutatás elvégzésére. Peepas Nemvaldtsas és Triin Roosalu bemutatták annak az átfogó kutatásnak az első eredményeit, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a nemzeti nyelv akadémiai diskurzusban való használata a világ felfogását (kognitív aspektus) és a nyelvi kifejezés formáit. A tudósok Kees de Bot munkáira támaszkodnak, elképzeléseit az észt nyelv kontextusában fejlesztve tovább. A kutatás nagyon érdekes, eredményei pedig a nemzeti akadémiai nyelv hasznosságát mutatják. Ha bármelyik nyelv pozíciója meggyengül az akadémiai területen, nemcsak a terminológia szenved kárt, hanem megváltozik a világ nyelven keresztüli felfogása, és csökken a nyelvi kifejezésformák száma. Arról vitáztak, hogyan lehetne egyensúlyt teremteni annak érdekében, hogy fennmaradjon a többnyelvűség az európai tudományban és felsőoktatásban, és optimálisan cserélődjenek a különböző nyelvű tudósok által létrehozott új ismeretek, mivel nagyon fontos, hogy a tudomány fejlődése intenzív legyen. Egyébként Lefas Höckerstedtas, a Helsinki Egyetem, valamint a thomasi Stephensi Konknni Kendro jezsuita in 284 Kalbos Kultūra | 84 tézetében, az indiai Goában is oktató előadó „Az angol nyelv a felsőoktatásban – és mi következik ezután?” címmel tartott előadást az indiai nyelvi helyzetről (22 hivatalos nyelv), és tréfásan megszégyenítette Európát – olyan kevés nyelv, mégsem lehet megoldani a problémát. A konferencia tézisei az interneten jelentek meg (lásd: http://www.tlu.ee/files/ arts/10106/Natac818599b30c9375d860436bf2b929fef2.pdf). Öröm volt látni, mennyire fontos szomszédaink számára az észt tudományos nyelv státusza a nemzetközi térben. A konferencia résztvevői folyamatosan érezték a tali no Egyetem rektorának figyelmét. Már a konferencia után vitát szerveztek az értelmiség számára; ezen e sorok szerzője is részt vett, erről a sIrP kulturális kiadvány számolt be (lásd: http://www.tlu.ee/files/arts/10106/ Natac818599b30c9375d860436bf2b929fef2.pdf). A konferencián aktuális kérdéseket vetettek fel, a konferencia nagyon szükséges volt. Ezt a témát Litvániában is folytatni kellene. Beérkezett: 2011 12 12 JolaNta ZabarsKaItĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, lt10308 Vilnius Jolanta.Zabarskaitė@lki.lt