Tarptautinė konferencija „Nacionalinės kalbos mokslo ir aukštojo mokslo srityse“

NEMZETKÖZI KONFERENCIA A NEMZETI NYELVEK A TUDOMÁNYBAN ÉS A FELSŐOKTATÁSBAN (Nemzeti nyelvek az akadémiai kutatásban és a felsőoktatásban) Tallinnban 2011. augusztus 29–30-án nemzetközi konferenciát tartottak A nemzeti nyelvek a tudományban és a felsőoktatásban címmel, amelynek témái a következők voltak: a nyelvpolitika az akadémiai szférában; annak elemzése, hogy az egyes tudományterületeken milyen nyelveken folyik az oktatás az országok egyetemein, milyen nyelveken írják a disszertációkat és adják ki a tudományos folyóiratokat; a tudomány nyelvének minőségével és fejlődésével kapcsolatos kutatások a mai, globalizálódó világban. A konferenciát a Tallinni Egyetem Akadémiai Észt Nyelvi Központja szervezte az Észt Nyelvi és Kulturális Intézettel együtt. A konferencia spiritus movens-e Peep Nemvalts docens volt. Több mint harminc kutató vett részt rajta más észtországi felsőoktatási intézményekből, Belgiumból, Nagy-Britanniából, Lettországból és Finnországból. Tengerentúli vendégek is érkeztek Mexikóból és az Amerikai Egyesült Államokból. A plenáris előadásokat Kirsti Siitonen, a Turku Egyetem professzora és e sorok szerzője tartotta. Kirsti Siitonen „A finn nyelv a felsőoktatásban, a bölcsészet- és természettudományokban” című előadásában áttekintette azokat a nyelvpolitikai stratégiákat, amelyeket minden egyetemnek ki kellene dolgoznia. Finnországban ezzel a Finn Nyelvi Intézet (KOTUS) foglalkozik: arra ösztönzi az egyetemeket, hogy alakítsák ki saját felsőoktatási intézményük nyelvpolitikáját, tegyék azt nyilvánossá, és osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat. Mivel az egyetemek autonómiával rendelkeznek, törvény vagy rendelet nem írhatja elő a követendő politikát, de létrehozható olyan rendszer, amely arra ösztönzi a felsőoktatási intézményeket, hogy mértékletes, ésszerű és a finn nyelv jogait nem korlátozó politikát válasszanak. Az előadás a finn nyelvű oktatási szövegek készítésekor, disszertációk és tudományos cikkek írásakor való nyelvhasználatra vonatkozó statisztikákat is bemutatott és kommentált. Gyakorlati ajánlásokat is ismertettek arról, miként tanítják a Turku Egyetemen a különböző szakok hallgatóit finn nyelvű tudományos szövegek írására, mivel ezek a készségek nagyon hiányoznak belőlük. A helyzet 282 KALBOS KULTŪRA | 84 A finn egyetemeken ez eltérő, ám mint a későbbi vitákból kiderült, meglehetősen összetett. Ez az ország Hollandiával és Dániával együtt élen jár Európában az angol nyelvű felsőoktatási programok, disszertációk és tudományos publikációk számát tekintve. A finn nyelv szakemberei nincsenek ezzel megelégedve: úgy látják, hogy ez kedvezőtlenül befolyásolja a finn nyelv fejlődését és fogalomkészletének gyarapodását. „A tudomány nyelve Litvániában: kihívások és lehetőségek” című előadás több szempontból mutatta be a litván nyelv helyzetét: ismertette a litván nyelvvel szemben támasztott új követelményeket, miután az az EU hivatalos nyelve lett; bemutatta a tudomány és a felsőoktatás területére vonatkozó legfontosabb litván nyelvpolitikai dokumentumokat; tárgyalta a tudományos nyelv és a terminológia minőségével kapcsolatos problémákat, valamint a megoldások keresését; felhívta a figyelmet a Litván Állami Nyelvi Bizottság által kezdeményezett és végzett tankönyvnyelvi ellenőrzésre. A hallgatóságot különösen az előadásnak az a része érdekelte, amely feltárta, miként fejlesztik a litván tudományos nyelvet külföldi felsőoktatási intézményekben és tudományos intézetekben, azaz a baltisztikai és lituanisztikai központokban, ahol nemcsak litván nyelvet oktatnak, hanem ezen a nyelven írnak disszertációkat, adnak ki tudományos folyóiratokat, illetve készítenek cikkeket és monográfiákat. Az előadás szerzője Irena Smetonienė, a Litván Állami Nyelvi Bizottság elnöke által szolgáltatott anyagokra és meglátásokra támaszkodott. Két további előadás érkezett Litvániából: Nijolė Linkevičienė, Ana Ruskan és Birutė Ryvitytė „Az akadémiai írások vizsgálatának eszköze” című előadása, amely az Akadémiai Litván Nyelvi Korpusz (CorALit) lehetőségeit vizsgálta, valamint Ana Ruskan „Evidenciális melléknevek a litván nyelvű akadémiai diskurzusban” című előadása, amely azt mutatta be, hogyan használják a CorALit-ot egy konkrét kutatás elvégzéséhez. Peep Nemvalts és Triin Roosalu egy átfogó kutatás első eredményeit ismertették arról, hogy az akadémiai diskurzusban használt nemzeti nyelv miként befolyásolja a világ megértését (kognitív szempontból) és a nyelvi kifejezés formáit. A kutatók Kees de Bot munkáira támaszkodnak, gondolatait az észt nyelv kontextusában továbbfejlesztve. A kutatás igen érdekes, eredményei pedig a nemzeti akadémiai nyelv előnyeit mutatják. Ha valamelyik nyelv pozíciója meggyengül az akadémiai szférában, nemcsak a terminológia sínyli meg: megváltozik a nyelven keresztüli világértelmezés, és a nyelvi kifejezés formái is beszűkülnek. Arról folyt a vita, miként lehet egyensúlyt teremteni a többnyelvűség megőrzése érdekében az európai tudományban és felsőoktatásban, és hogyan lehet a lehető leghatékonyabban megosztani a különböző nyelveken dolgozó tudósok által létrehozott új ismereteket, hiszen rendkívül fontos a tudomány intenzív fejlődése. Egyébként Lef Höckerstedt, a Helsinki Egyetem oktatója, aki a Thomas Stephenson Konknni Kendro jezsuita in- Tarptautinė konferencija Nacionalinės kalbos mokslo ir aukštojo mokslo srityse 283 tézetében is tanít a goai, indiai intézményben, „Az angol nyelv a felsőoktatásban – és mi következik ezután?” címmel tartott előadást az indiai nyelvi helyzetről (22 hivatalos nyelv), és tréfásan megszégyenítette Európát: ilyen kevés nyelv mellett sem sikerül megoldani a problémát. A konferencia tézisei online jelentek meg (lásd http://www.tlu.ee/files/arts/10106/NatAc818599b30c9375d860436bf2b929fef2.pdf). Öröm volt látni, mennyire fontos szomszédaink számára az észt tudományos nyelv nemzetközi térben betöltött státusza. A konferencia résztvevői folyamatosan érezték a Tallinni Egyetem rektorának figyelmét. A konferencia után közéleti értelmiségieknek szóló beszélgetést szerveztek, amelyen e sorok szerzője is részt vett; erről a SIRP kulturális folyóirat számolt be (lásd http://www.tlu.ee/files/arts/10106/NatAc818599b30c9375d860436bf2b929fef2.pdf). A konferencián időszerű kérdéseket vetettek fel, és nagy szükség volt rá. Ezt a témát Litvániában is folytatni kellene. Beérkezett: 2011. 12. 12. JOLANTA ZABARSKAITĖ Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 284 KALBOS KULTŪRA | 84