Apriboto veiksmo laiko raiška Europos Sąjungos dokumentuose

116 Nyelvművelés | 84 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet A KORLÁTOZOTT CSELEKVÉSI IDŐ KIFEJEZÉSE AZ EURÓPAI UNIÓS DOKUMENTUMOKBAN LÉNYEGES KIFEJEZÉSEK: korlátozott cselekvési idő, elöljárós szerkezetek, közigazgatási nyelv. Az idő fogalma a közigazgatási nyelvben nagyon fontos, mivel itt gyakran meg kell adni a szabályozott cselekmények kezdetét, végét, időtartamát vagy sorrendjét. Bár a köznyelvi litván időviszonyainak kifejezését nyelvtanok (lKG 1976: 492–500; DlKG 1996: 540–542), monográfiák (Valiulytė 1998; Šukys 1998; labutis 2001), valamint ajánlásokat és oktatási anyagokat tartalmazó kiadványok (Kalbos patarimai 2003; Celiešienė, Džežulskienė 2009) ismertetik, az időszak határainak kifejezésével kapcsolatos probléma a közigazgatási nyelvben továbbra is időszerű, különösen az Európai Unió (a továbbiakban – EU) dokumentumainak litván nyelvre fordításakor. E dokumentumok megkülönböztető jellemzője, hogy a szabályozott cselekmény végrehajtási időhatárait a lehető legpontosabban és legvilágosabban kell megadni; olykor nemcsak az esemény kezdetének vagy végének óráját, hanem az időzónát is meg kell adni, pl. : Az elektronikus pályázati űrlapokat interneten kell benyújtani a megfelelő pályázatbenyújtási határnap 12 órájáig. Közép-európai idő szerint (közép-európai nyári idő szerint) (déli, brüsszeli idő szerint). Az EK pályázati felhívása: HL C 285, 2011. 09. 29. A cikk* célja – az Európai Unió dokumentumainak litván nyelvű fordításai alapján – a korlátozott cselekvési időt kifejező szerkezetek felépítésének vizsgálata és használatuk problematikus eseteinek megvitatása. A korlátozott cselekvési időt idővagy mennyiséghatározók, valamint az ezeknek megfelelő időhatározói mellékmondatok jelölhetik. Valójában az időés mennyiségjelentések a közigazgatási nyelvben, amikor a cselekvés időbeli korlátozásáról vagy viszonyairól van szó, nagyon szorosan összefüggnek. A korlátozott idő a cselekvés kezdetének vagy végének időpontját, illetve időtartamának határait jelölheti. * A cikk „Az Európai Unió dokumentumai nyelvének vizsgálata” című, az Állami Litván Nyelvi Bizottság által a „Litván köznyelv, a nyelvjárások és más nyelvváltozatok működésének és változásának vizsgálati programja 2011–2020” keretében finanszírozott projekt végrehajtása során készült. R. VLADARSKIENĖ. A korlátozott cselekvési idő kifejezése az Európai Unió dokumentumaiban 117 1. A korlátozott cselekvés idejét jelölő szerkezetek struktúrája 1.1. Elöljárós szerkezetek A korlátozott cselekvés idejének adminisztratív nyelvben való kifejezésének fő módja az iki, nuo, po, prieš elöljárós szerkezetek használata. A litván nyelv nyelvtanaiban említett egyéb elöljárók (lKG 1976; DlKG 1996) nem jellemzőek az adminisztratív nyelvre. Az iki, nuo, po, prieš elöljárós szerkezeteket a következő esetekben használják: a) időmértékegységek megnevezéseivel (az éveket, évszakokat, hónapokat, heteket, napokat jelölő időfogalmak megnevezéseivel): iki vasaros – nyárig, nuo rudens – ősztől, nuo veiklos pabaigos dienos – a tevékenység befejezésének napjától, po metų – egy év múlva, prieš dvi savaites – két héttel korábban, prieš metus – egy évvel korábban; b) az időszakok határait jelölő szavakkal (a meghatározatlan jelentésű szavakat pontosítani kell, vagy konkrétabb jelentésüknek a kontextusból kell kiderülnie): iki metų pabaigos – az év végéig, iki nurodyto laikotarpio pabaigos – a meghatározott időszak végéig, iki veiklos pradžios – a tevékenység kezdetéig, nuo termino pradžios – a határidő kezdetétől, prieš laikotarpio pabaigą – az időszak vége előtt; c) általános jelentésű időszak-megnevezésekkel (ezeket pontosítani kell, vagy konkrétabb jelentésüknek a kontextusból kell kiderülnie): iki galutinio termino – a végső határidőig, po pradinio etapo – a kezdeti szakasz után, prieš baigiamąjį etapą – a záró szakasz előtt, prieš minėtą laikotarpį – az említett időszak előtt; d) konkrét dátummal: 2011 februárjáig, 2013. január 15-ig, 2008-tól, 2010 augusztusa után; ; e) konkrétabb jelentésű igéből képzett főnevekkel: a szemle után, az eskü után, az áttekintés előtt; f) természeti jelenségek megnevezéseivel: az árvízig, az aszály után, a hurrikán után, a földrengés előtt; g) bizonyos eseményeket jelölő szavakkal: a balesetig, a tűzvész után, az incidens után, az esemény után, a válság előtt, a szerencsétlenség előtt; h) folyamatok megnevezéseivel: az engedély megadásáig, a pályázat közzétételétől, e rendelet hatálybalépésétől, a végső megvitatás után; i) az iki és nuo elöljárószavakat időt jelölő határozószavakkal használják: mostanáig, mostantól; j) a prieš elöljárószót határozói igenevekkel vagy folyamatos melléknévi igenevekkel használják: a rendelet hatálybalépése előtt, mielőtt benyújtja javaslatait, a határozat jóváhagyása előtt, a szerződés megkötése előtt. 118 Nyelvi kultúra | 84 1.2. Összehasonlító kifejezések fokozható határozószókkal A középfokú határozószók (anksčiau – korábban, vėliau – később, pirmiau – előbb) általában két cselekvés végrehajtásának sorrendjét vetik össze, és megjelölik, melyik közülük az előbbi: A Régiók Bizottsága [...] úgy véli, hogy az Európai Unió kohéziós politikájának jövőjéről folytatott vitáknak e l ő b b k e l l lezajlaniuk, m i n t az európai pénzügyi rendszer felülvizsgálatáról folytatott vitáknak. A Régiók Bizottságának előretekintő véleménye, HL C 232., 2010.8.27. Időnként egyetlen határozószó is használható az összehasonlított cselekvés megjelölése nélkül; ilyen esetben úgy tekintendő, hogy az összehasonlítás a szóban forgó vagy tárgyalt időponthoz történik: E reform következtében azonban a nagytanács összetétele még sokszínűbbé válna, m i n t k o r á b b a n (jelenleg a tizenhárom tag közül öt állandó, a reform után pedig a tizenötből csak kettő maradna). A Bizottság véleménye, COM(2011) 596, 2011.9.30. Az összehasonlított cselekvést a mondat egyik mellékmondati tagja is leírhatja: A tag nem hozza nyilvánosságra a választottbíróság határozatát vagy annak részeit k o r á b b a n , m i n t a h o g y azt e megállapodás szerint közzé kell tenni. A Bizottság javaslata, COM/2010/326, 2010.6.22.; az elnök a vezetőtestületet k o r á b b a n hívja össze, m i n t a h o g y az elő van írva, ha ezt a szavazati joggal rendelkező tagok egyharmada kéri. A Kormányzótanács határozata, HL L 266., 2011.10.11. Az uniós dokumentumok fordításaiban elterjedtek a konkrét dátummal képzett összehasonlító szerkezetek, amelyekben a cselekvés időtartama a cselekvés végrehajtásának lehetséges legkorábbi vagy legkésőbbi időpontjának megjelölésével korlátozható: A választandó jogról szóló megállapodást azonban k o r á b b a n k e l l megkötni, m i n t 2 0 1 2 - b e n . február 21-én, továbbá akkor is alkalmazandó, ha megfelel a 6. és 7. cikkben meghatározott feltételeknek. A Tanács 2010. december 20-i 1259/2010/EU rendelete, HL L 343., 2010.12.29.; A Bizottság legkésőbb 2016. november 1-jéig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról, figyelembe véve a digitális piac fejlődését. Az Európai Parlament és a Tanács 2011. szeptember 27-i 2011/77/EU irányelve, HL L 265., 2011.10.11.; A 78/2008/EK rendelet 4. cikke előírja, hogy a Bizottság legkésőbb 2013. július 31-ig benyújtja a távérzékelési eszközök végrehajtásáról szóló [...] végleges jelentést. A Bizottság COM/2011/639 számú jelentése, 2011.10.10.; A tagállamok biztosítják, hogy l e g k é s ő b b 20 1 5. j a n u á r 5-éig az érintett felek elvégezzék a 2. cikk (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett valamennyi alkalmazott rendszer biztonsági értékelését. A Bizottság 2011. november 22-i 1207/2011/EU végrehajtási rendelete, HL L 305., 2011.11.23. R. VlaDarsKIENĖ. A korlátozott cselekvési idő kifejezése az Európai Unió dokumentumaiban 119 Ezekben az esetekben szokásosabb lenne az iki elöljárószóval alkotott szerkezet; A határozószóval alkotott szerkezeteket nyilván azért választották, mert hangsúlyozni kívánják, hogy a cselekvés megjelölt időbeli határát semmilyen körülmények között nem lehet megsérteni. 1.3. Határozói igenévi és félhatározói igenévi szerkezetek A határozói igenévi és félhatározói igenévi szerkezetek különféle körülményjelentéseket (idő-, feltétel-, okés megengedő jelentést) jelölhetnek. A korlátozott cselekvési időt a legvilágosabban azok a körülményi szókapcsolatok jelölik, amelyekben az időfázisok különböző határait kifejező határozói igenevek általánosabb időfogalmakat vagy konkrét időmértékegységeket jelentő főnevekkel használatosak, illetve amelyek mellékmondati tagmondatokat kapcsolnak: A másik hat bíró hivatali ideje hat év elteltével jár le azt követően, hogy e rendelet a Törvényszék bírái egy részének második módosítása hatályba lépett. Az Európai Bizottság véleménye KoM(2011) 596, 2011. 09. 30.; Ha a vámhatóság által a felügyeleti intézkedések alkalmazására rendelkezésre álló időszak meghosszabbítása iránti kérelmet az adott határozat érvényességének lejárta előtt kevesebb mint 30 munkanappal nyújtják be, az illetékes vámhatóság megtagadhatja az időszak meghosszabbítását. Az Európai Bizottság javaslata CoM/2011/285, 2011. 05. 24.; E lehetőségnek az indokolt határidő lejárta után kellene létrejönnie, amelyet a hangfelvétel előállítója számára e mindkét, a felhasználással kapcsolatos cselekmény elvégzésére biztosítottak. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/77/Es irányelve, HL L 265., 2011. 10. 11.; Ha a szerződés kifejezetten másként nem rendelkezik, úgy kell tekinteni, hogy az átruházási vagy átadási szerződés [...] akkor vált ki joghatásokat, amikor az előadó a 2011. október 30-án hatályos szövegváltozat 3. cikkének (1) bekezdése alapján már nem részesülne védelemben. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/77/EU irányelve, HL L 265., 2011.10.11. 1.4. A mondat másodlagos mondatrészei A cselekvés időbeli határait olyan másodlagos mondatrészekkel lehet megjelölni, amelyek pontosítják az időhatározókat vagy a meghatározatlan jelentésű időfogalmakat kifejező szavakat: Ezért egyes előadóknak a tiszteletdíj előlegét fizetik ki, a kifizetések pedig c s a k a k k o r történnek, a m i k o r a hangfelvétel gyártója visszakapja a kifizetett előleget, és levonja a szerződésben meghatározott összegeket. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/77/ EU irányelve, HL L 265., 2011.10.11.; Annak biztosítása érdekében, hogy ezeket az akadályokat felszámolják, valamennyi, a z o n d á t u m t ó l a d d i g védett műre, a m e l y i k i g a tagállamoknak át kell ültetniük ezt az irányelvet, egységes, összehangolt védelmi időtartamot kell alkalmazni valamennyi tagállamban. Az Európai Parlament és a Tanács irányelve 2011/77/EU, HL L 265., 2011.10.11. 120 Nyelv Kultúra | 84 Ez a kifejezési forma lehetővé teszi az időbeli viszonyok pontos megjelölését, azonban kibővíti a mondatot, ezért nem mindig előnyös a dokumentumok különösen hosszú mondataiban. 1.5. Összetett szerkezetek Annak érdekében, hogy az EK-dokumentumokban szabályozott cselekmények időviszonyai pontosan legyenek jellemezhetők, valamint hogy ne merüljenek fel kétértelműségek vagy bizonytalanságok, a cselekmények időbeli határait különféle összetett szerkezetek használatával jelölik, amelyek a már tárgyalt egyszerűbb szerkezetű kapcsolatokból állnak: Az eredményeket e-mailben a Bizottságnak l e g k é s ő b b a hónap vége előtt öt munkanappal kell elküldeni, a támogatási megállapodásban megadandó ütemterv szerint. Pályázati felhívás (2011/C 330/08), 2011. 11. 12.; Az érintett illetékes hatóság a többi tagállam illetékes hatóságait és a Bizottságot l e g k é s ő b b a z e n g e d é l y m e g a d á s a e l ő t t k é t h é t t e l tájékoztatja azokról az indokokról, amelyek miatt véleménye szerint az adott engedélyt meg kellene adni. A Bizottság javaslata KoM(2011) 542, 2011. 08. 31.; A vita feleivel folytatott konzultációt követően a WTO főigazgatója l e g k é s ő b b a z i l y e n k é r e l e m k é z h e z v é t e l é t ő l s z á m í t o t t 2 0 n a p o n b e l ü l köteles mindkét Felet tájékoztatni a békéltetőbizottság kijelölt tagjáról (tagjairól). A Bizottság javaslata CoM/2011/725, 2011. 11. 10. 2. A z e l ö l j á r ó s z ó s s z e r k e z e t e k j e l e n t é s e i A Mai litván nyelv grammatikájában a behatárolt cselekvési időt a cselekvés kezdetének vagy végének idejére, a mindkét oldalról behatárolt időre, a korábbi vagy későbbi cselekvési időre, valamint a cselekvések egyidejűségére osztják (DlKG 540–542). Elena Valiulytė a Dabartinės lietuvių kalbos sintaksiniai sinonimai című monográfiájában először a cselekvés megtörténtének / meg nem történtének a szintaktikai forma által jelzett időtartammal való egybeesése / egybe nem esése alapján mint legmagasabb szintű szemantikai oppozíciót megkülönbözteti az egybeeső és az egybe nem eső idő jelentéseit (Valiulytė 1998: 190). A nyelvész a nem egybeeső idő szintaktikai formáinak hasonló szemantikai rendszerét mutatja be, mint a Mai litván nyelv grammatikája, azzal a különbséggel, hogy itt a hozzávetőleges időt is megkülönbözteti (ez a közigazgatási nyelvre nem jellemző). Az időszak határainak az ES-dokumentumokban való kifejezését vizsgálva célszerű megkülönböztetni a következőket jelölő szerkezeteket: • a cselekvés korábbi vagy későbbi idejét, • a cselekvés kezdetének vagy végének idejét; az egy mondatban használt szerkezetek mindkét oldalról jellemzik az időhatárokat. r. VlaDarsKIENĖ. A korlátozott cselekvési idő kifejezése az Európai Unió dokumentumaiban 121 A cselekvés korábbi idejét, azaz egy bizonyos, a beszéd időpontját megelőző időpontig vagy eseményig tartó cselekvést az prieš elöljárószó szerkezetei jelölik (lKŽ 2005; DlKŽ 2006). Jonas Šukys (1998: 481) az ilyen cselekvés idejét úgy határozza meg, hogy az vagy konkrétan meghatározott idő, amikor az említett dolog vagy esemény létrejött, illetve létezni kezdett, vagy meghatározatlan, rendszerint a beszéd időpontját megelőző rövid időszak. Az ES-dokumentumok nyelvére mindkét eset jellemző: itt nem csupán megtörtént dolgokról van szó, hanem szabályozott cselekvésekről is, tehát az események lehetséges sorrendjét modellezik: A kapcsolódó kötelezettséget teljesíteni kívánó természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szervezeti egység legalább 7 m u n k a n a p p a l k o r á b b a n tájékoztatja a tevékenységről vagy ügyletről annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelyben letelepedett. Az 878/2011/EU rendelet, HL L 228., 2011. 09. 03.; Az NRSZ-ek [nemzeti szabályozó hatóságok] többsége a Bizottsággal folytatott konzultációk előtt nemzeti konzultációkat folytat. A Bizottság közleménye, KOM/2006/0028, 2006. 02. 06. A későbbi cselekvési időt, azaz azt az időt, időtartamot vagy eseményt, amelynek elmúltával valami történik, a po elöljárószó szerkezetei jelölik. Ezek a szerkezetek különösen jellemzőek a közigazgatási nyelvre azért is, mert különböző jelentésű főnevekkel (az idő fogalmait, időmértékeket, folyamatokat, természeti jelenségeket vagy spontán eseményeket megnevező főnevekkel) használhatók, és jelölhetik mind a konkrét, már bekövetkezett cselekvések sorrendjét, mind a szabályozott cselekvések viszonyát: E konzultációk után mindkét szervezet kidolgozta a korrekciós intézkedések tervét. A Bizottság 1197/2011. számú végrehajtási rendelete, HL L 303/14., 2011. 11. 22.; Júniusban, a civil társadalommal folytatott konzultációt és az Európai Parlamenttel folytatott párbeszédet követően, elfogadták a 2007–2010-es stratégiát. A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, KOM(2008) 379, 2008. 06. 23.; A kezdeti szakaszban elvégzett vizsgálatot követően megállapították, hogy Oroszország együttműködési szintjét tévesen értékelték. A Bizottság javaslata az EU-rendeletre vonatkozóan, KOM(2008) 34, 2008. 01. 28. Az időbeli határokat a nuo (kezdet) és iki (befejezés) elöljárószók szerkezetei jelölik. Az „iki” elöljárószó a cselekvés kezdetének időpontját jelöli, vagyis azt az időt, amelytől a cselekvés kezdődik, a „nuo” pedig azt az időt mutatja, ameddig a cselekvés tart, vagyis a cselekvés végének határát. A két szerkezet együttes használata az időhatárokat mindkét oldalról jelöli: Ha a napokban számított időszakot az esemény vagy cselekvés kezdetének időpontjától kell számítani, úgy tekintendő, hogy az a nap, amelyen az esemény vagy cselekvés történt, nem tartozhat a vizsgált időszakba. Az Európai Parlament és a Tanács di 122 Kalbos Kultūra | 84 rektyva 2011/83/ES OL L 304, 2011 11 22; A jogi aktus az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétehető és a z i d ő s z a k v é g é i g hatályba léphet, ha a Tanács tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni. A Bizottság javaslata CoM/2011/121/2, 2011 10 03; 2008-tól 2013-ig ezt a tevékenységet a Tanács 78/2008/EK rendelete alapján végzik. A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanács nak, CoM/2011/639, 2011 10 10. Folyamatosan felmerül a kérdés, hogy a vizsgált időszak végét jelentő, az „iki” elöljárószóval alkotott szerkezet jelentése szerint beszámít-e az időszakba az a pillanat, ameddig az adott cselekvés tart. Valójában ez a szerkezet kétféleképpen értelmezhető: a) a szerkezet főneve azt az időtartamot jelölheti, amelynek kezdete előtt bekövetkezik a cselekvés (ezt a jelentést Elena Valiulytė (1998: 315) alapvetőnek tekinti), pl. karácsonyig visszatért; b) az iki (ligi) szerkezet olyan időpontot jelölhet, amelyet a cselekvés érint, vagy akár teljes egészében magában foglal, pl. egészen estig havazott, tizenkét óráig várt. éppen az ilyen, az időhatár kettős értelmezésének lehetősége miatt terjedtek el a litván közigazgatási nyelvben a pontosító szavak: imtinai, įskaitant (KancKP 2007). Az uniós dokumentumokban a határidők kezdete és vége az Európai Tanács rendelete alapján kerül meghatározásra, amelynek rendelkezéseivel a Litván Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezései is összhangban vannak: „a határidő a határidő kezdetét meghatározó naptári dátumot vagy eseményt követő napon, nulla óra nulla perckor kezdődik, ha a törvények másként nem rendelkeznek. <...> Ha valamely cselekmény elvégzésére határidőt állapítottak meg, akkor ezt a cselekményt a határidő utolsó napjának huszonnegyedik órájáig, nulla percig kell elvégezni.“ (LR Ptk. I. könyv, IV. rész, VI. fejezet). Vagyis a közigazgatási nyelvben, valamint az EU dokumentumaiban az ig az elöljárószós szerkezetekben megadott konkrét dátumok még magukban foglalják a szabályozott cselekményt, ezért ha az szerepel, hogy: a dokumentumokat október 10-ig kell benyújtani, ez azt jelenti, hogy október 10-én még be lehet nyújtani a dokumentumokat. 3. AZ ELÖLJÁRÓSZÓS SZERKEZETEK PROBLEMATIKUS HASZNÁLATA Az EU dokumentumainak litván nyelvre fordításakor problémák merülnek fel az időbeli viszonyokat jelölő elöljárószós szerkezetek használatával kapcsolatban, a legtöbb bizonytalanság pedig az igeneves főnevekkel alkotott elöljárószós szerkezetek miatt jelentkezik. r. VlaDarsKIENĖ. A korlátozott cselekvési idő kifejezése az Európai Unió dokumentumaiban 123 Amint az a korlátozott cselekvési idő kifejezésének szerkezeti és szemantikai elemzéséből látható, az elöljárószós szerkezeteknek két párja van: a korábbi és a későbbi időt a prieš és po elöljárószók jelölik, a cselekvés időbeli határait pedig a nuo és iki. A Nyelvi tanácsokban (KP s2: 72–73; 82) a po és prieš elöljárószók -imas (-ymas) képzős igeneves főnevekkel alkotott kapcsolatait kerülendő használatúnak minősítik (Prieš spausdinimą (–Prieš spausdinant) reikia atidžiai perskaityti korektūrą; Po dailės mokyklos baigimo (–Baigęs dailės mokyklą) jis buvo paskirtas dirbti į Kauną ). A nuo–iki elöljárószók használatát igeneves főnevekkel nem minősítik negatívan. Az absztrakt igékből képzett főnevekkel az idő kifejezésére használt iki elöljárószó a norma mellékes változatának minősül (Jis pradėjo dirbti iki mokyklos baigimo // iki baigdamas mokyklą), míg az nuo elöljárószó absztrakt főnevekkel való használata nincs szabályozva. A közigazgatási nyelvet általában az absztrakt igenevek nagy száma jellemzi, és angolból való fordításkor ez a kifejezési forma nagyon gyakorivá válik még olyan esetekben is, amikor a cselekvések igékkel is fordíthatók. Az igenevek nagy számát az EU dokumentumainak fordításaiban ösztönözheti az eredeti gondolat lehető legpontosabb visszaadására irányuló törekvés, sajnos azonban a pontosságot néha túlságosan primitíven értelmezik – ugyanazokkal a kifejezési formákkal fordítanak. Az EU-dokumentumok egy halomnyi fordítását áttekintve látható, hogy a prieš elöljárószós szerkezetek gyakoribbak a padalyviais és pusdalyviais alakokkal: Görögországnak jelentős pénzügyi stabilitási nehézségei voltak még a 407/2010/EU rendelet h a t á l y b a l é p é s e előtt. A Bizottság javaslata, KoM(2011) 482, 2011 08 01; Az áruk szabad forgalomba bocsátása előtt az ellenőrzések eredményeiről értesítik a vámhatóságot. A Bizottság 284/2011/EU rendelete, ol l 077, 2011 03 23; A Számvevőszék azt ajánlja [...] a Bizottságnak, hogy a vidékfejlesztési programok fő elemeit szigorúbban értékelje e programok jóváhagyása előtt. A Számvevőszék 7/2011. számú különjelentése, 2011 09 22. Az -imas képzős igenevekkel alkotott szerkezeteket, amelyek kerülését a Kalbos patarimai (KP s2) javasolja, ritkábban használják. Könnyen felcserélhetők határozói igenévi vagy folyamatos melléknévi igenévi szerkezetekkel: a Litvánia Szejmje által 2009. július 14-én elfogadott, a kiskorúaknak a nyilvános tájékoztatás negatív hatásával szembeni védelméről szóló törvény módosításáról rendelkező törvény még nem lépett hatályba, és azt még a hatálybalépés előtt (– hatálybalépéskor) felül kell vizsgálni. Az Európai Parlament 2009. szeptember 17-i állásfoglalása (2010/C 224 E/04), 2010. 08. 19.; a meglátogatott tagállamokban a Számvevőszék ellenőrzése során hiányosságokat állapítottak meg az áruk szabad forgalomba bocsátása előtti ellenőrzések végrehajtásában (– az áruk kibocsátása előtt). a Számvevőszék jelentése (2011/C 326/01), HL C 326., 2011. 11. 10. 124 Kalbos Kultūra | 84 Az uniós dokumentumok fordításaiban nem mindig tartják be a Nyelvi tanácsok azon ajánlását sem, hogy kerülni kell az -imas képzős igei főnevek genitívuszának a po elöljáróval alkotott szerkezetben való használatát: A szerződés megkötése után végrehajtott, az alkalmazandó jogra vonatkozó módosítások (– a szerződés megkötésekor) nem érintik annak formális érvényességét, és nem befolyásolhatják hátrányosan harmadik felek jogait. Az EGT Vegyes Bizottság 78/2011 határozata, HL L 262., 2011. 10. 06. Az uniós dokumentumok fordításaiban a po és prieš elöljárós szerkezetek használatát összehasonlítva látható, hogy a po elöljárót az –imas képzős igei főnevekkel sokkal gyakrabban használják. Számos ok fedezhető fel arra, hogy az EK dokumentumainak fordításaiban, amelyekben a tekintélyes kifejezésmódra törekednek, és gyakran még a norma másodlagos változatait is kifogásolják mint nem megfelelő használatúakat, kerülendő nyelvhasználat terjed. Először is, a korábbi cselekvési idő jelölésére a prieš elöljárószós szerkezetek könnyen felválthatók határozói igenévi vagy folyamatos melléknévi igenévi szerkezetekkel, mivel az időviszonyokat jelölő elöljárószó mindkét szerkezetben megmarad. A po elöljárószó szerkezetei másfélék; az itt bemutatott változatban – a kibővített határozóban – már nem marad meg az időhatárt jelölő elöljárószó. Figyelmet érdemel, hogy a kibővített határozói vagy folyamatos melléknévi igenévi határozónak nincs kifejezett határ- (viszonyítási pont-) jelentése, gyakran még a szövegkörnyezetből sem állapítható meg pontosan a jelentése. A dokumentumok esetében ez nem megfelelő, mivel meg kell jelölni a cselekvés időbeli határát. A második ok, ami miatt a po elöljárószó szerkezetei versengenek az ajánlott megfelelőikkel, az, hogy a po elöljárószóval használható az -imas képzővel ellátott, konkretizálódott főnevek birtokos esete; E főnevek konkretizálódását a velük használt jelzők (pl.: pirminis, pradinis, galutinis) vagy a többes számú alak jelzi: Ha több kifogást nyújtanak be, az ilyen kifogások e l s ő egyike vagy több ilyen kifogás m e g v i z s g á l á s a után lehetetlenné válhat a lajstromozási kérelem elfogadása. EK reg lamentas Nr. 607/2009, ol l 193, 2009 07 24; Ezt a kötelezettséget abban az esetben kellene alkalmazni, ha a Bizottság e l s ő f i g y e l m e z t e t é s e után a tagállamok intézkedései [...] továbbra is gondatlanok és potenciálisan károsak a gazdasági és monetáris unió zavartalan működésére nézve. A Bizottság javaslata, CoM/2010/524, 2010. 09. 29.; A bírák többsége által a v é g s ő m e g f o n t o l á s t követően levont következtetések meghatározzák a Közszolgálati Törvényszék határozatát. A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatának 2007. július 25-i egységes szerkezetbe foglalt változata, HL C 177., 2010. 07. 02.; Egy ilyen választás tekintetében azonban az arányosság és az alapvető polgári jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos m e g f o n t o l á s o k miatt hajlamosak korlátozni a rendszerbe bevonandó értesítések típusait. A Bizottság közleménye, CoM/2011/429, 2011 07 13.