Svetimžodžio „aftepartis“ atitikmenų vertinimas interneto komentaruose

DAIVA MACKO Litván Nyelvi Intézet AZ „AFTERPARTIS” IDEGEN SZÓ MEGFELELŐINEK ÉRTÉKELÉSE INTERNETES HOZZÁSZÓLÁSOKBAN KULCSSZAVAK: megfelelő, nyelvi attitűdök, a normák terjedése, idegen szó. 1. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A Litván Nyelvi Állami Bizottság (a továbbiakban: VLKK) 2010. április 8-án a „Delfi” internetes hírportálon arra kérte az olvasókat, hogy javasoljanak megfelelőket kiválasztott idegen szavakra (DELFI 2010). Hetente egy új idegen szót tettek közzé, és megígérték, hogy a javasolt megfelelőkből kiválasztják a legjobbakat. Valamivel később a VLKK tevékenységének ezt az irányát a 2010. május 27-én jóváhagyott, az idegen szavak használatára vonatkozó ajánlások alapelvei is rögzítették; ezek többek között előirányozták „a litván nyelv használóinak ösztönzését, hogy új életjelenségek megnevezésére saját szavakat alkossanak” (Rekomendacijos 2010). 2010. október 28-án a Nyelvi Bizottság – nyilvánvalóan már az olvasók javaslatait is figyelembe véve – jóváhagyta az idegen szavak ajánlott megfelelőinek jegyzékét (Atitikmenų sąrašas 2010). 2011. április 7-én a VLKK elkészítette az idegen szavak megfelelőinek jegyzékét kiegészítő jegyzőkönyvi határozatot (Atitikmenų sąrašas 2011), április 8-án pedig a sajtó internetes hírportálokon tájékoztatott e határozattervezetről. A legtöbb olvasói hozzászólás (495) a „Delfi” portálon 2011. április 8-án közzétett „Afterpartis1: džūzgės, povakaris ar pratęstuvės?” című cikkhez érkezett (DELFI 2011), amely három, a VLKK által megvitatott afteparčio-megfelelőről (povakaris, pratęstuvės, džūzgės), valamint az acid rock, flashmob és barista idegen szavakra javasolt megfelelőkről írt. A cikk szerint a Nyelvi Bizottság elkészítette az idegen szavak megfelelőinek jegyzékére vonatkozó jegyzőkönyvi határozatot- 1 A litván nyelvhasználatban az after-party idegen szó adaptált alakja változó. A cikkben (az idézeteket kivéve) a beszélt nyelvhez legközelebb álló aftepartis változatot használjuk. 136 KALBOS KULTŪRA | 85 a szavak jegyzékének bővítéséről, az abba felvett afterparty megfelelőiről, a povakaris és a pratęstuvės szavakról azonban nem tájékoztatnak kellőképpen: Az angol nyelvből átvett „afterparty” kifejezésre három litván megfelelő is született. A Nyelvi Bizottság véleménye szerint azonban ezt az idegen szót a legpontosabban a „povakaris” szóval lehetne helyettesíteni. Azt is javasolták, hogy a bulikat a „pratęstuvės” vagy a „dūzgės” keretében folytassák. Az idézett állítások megfogalmazása nem teszi teljesen világossá, hogy az afterparty mely megfelelőit mérlegelte csupán a Nyelvi Bizottság, és melyeket vett fel a megfelelőket tartalmazó végleges jegyzékbe. Az a benyomás alakulhat ki, hogy mindhárom megfelelő bekerült a jegyzékbe: a povakaris, a pratęstuvės és a dūzgės. A cikk ráadásul nem említi, hogy az idegen szavakra a nyelvhasználók is javasoltak megfelelőket (DELFI 2010). A cikk megfogalmazása miatt sok hozzászóló tévesen értette a közölt információt, ami meghatározta a vita irányát. Például sok hozzászóló tárgyalta és értékelte a VLKK jegyzékébe (mint később kiderült) végül fel sem vett dūzgės megfelelőjét, mert ez a szokatlan szó már magának a cikknek a címében szemet szúrt. A VLKK álláspontja erről a megfelelőről egy ugyanazon a napon megjelent másik cikkben olvasható (Miknevičius 2011): Elmondása szerint (Irena Smetonienė, a VLKK elnöke. – D. M.) „a bizottságot gyakran éri az a bírálat, hogy kevéssé veszi figyelembe a nép véleményét”; ezért egy internetes portál olvasóitól azt kérdezték, milyen megfelelőként látnák szívesen az angolból átvett „afterparty” kifejezést. Így került a bizottsághoz benyújtott javaslatok közé a „dūzgės” is. „Rossz szó a «dūzgės»? Nem. Nevetséges? Igen. A bizottság mégis elutasította ezt a változatot” – mondta I. Smetonienė. Az idegen szavak megfelelőinek jegyzékébe azonban bekerült a „povakaris”, mivel több mint 160 lakos javasolta ezt a változatot. A cikk célja, hogy az afterparty idegen szó és megfelelői nyelvi elemzését követően internetes hozzászólások alapján megvizsgálja, milyen szempontok szerint értékelik az internetes olvasók e szó litván megfelelőit. Annak vizsgálata során, hogyan ítélik meg ezt az idegen szót és megfelelőit, a társadalom idegen szavak normatív szabályozásával kapcsolatos általánosabb nyelvi attitűdjei is kirajzolódnak. Mindenekelőtt tisztázni kell, mi az elemzett idegen szó eredete, vagyis hogyan határozzák meg az after-party szót az angol nyelv szókészleti forrásai, valamint azt, milyen sajátosságai vannak az afterparty szó litván megfelelőinek. D. MACKO. Svetimžodžio afterparty atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 137 2. AZ „AFTERPARTIS” IDEGEN SZÓ ÉS MEGFELELŐINEK NYELVI ELEMZÉSE 2.1. Az angol nyelv lexikai forrásainak adatai Az idegen szó, afterpartis – az angol after-party szó (ezt az írásmódot az elektronikus Merriam Webster (a továbbiakban: MW) és az Oxford (a továbbiakban: OD) szótárak adják meg; írásváltozatai: afterparty; after party). Az after-party első ismert előfordulása 1961-ből való (MW). Összetett szó, amely két elemből áll: az elöljárószói eredetű after („után”) elemből és a party („buli”) főnévből. Az angol nyelv lexikai forrásaiban az after-party szót csak egy jelentésben határozzák meg: olyan összejövetel, amelyet egy korábbi összejövetel után rendeznek: • Meghívott vendégek bulija, amely a fő buli vagy rendezvény után zajlik (MW). • Egy másik rendezvény, különösen koncert vagy másik buli után tartott buli (OD). Az angol nyelvű online közösség valamivel tágabban értelmezi ezt a szót. Például a „Wikipédia” enciklopédia (a továbbiakban: Wi) szócikkei alapján az after-party következő szemantikai összetevőit különíthetjük el: 1) a modern társadalom jelensége, kontextusa: szórakozás, mulatozás; egyetemisták. Például: esküvő, táncest, hivatalos rendezvény (ceremónia), koncert, premier vagy éjszakai klub után tartott esemény; 2) olyan rendezvény, amelyet szükségszerűen megelőz egy másik jelentős rendezvény; 3) mind a fő rendezvényen, mind az azt követő eseményen általában ugyanazok a meghívott vendégek vesznek részt. Az internetes közösség által bővített szótárban (a továbbiakban: UD) hasonló after-party meghatározások szerepelnek – összejövetel egy éjszakai klub vagy bár bezárása után; buli egy másik buli után; a „Wikipédiában” nem említett jelentésárnyalat: olyan buli, ahol illegális bódító szereket fogyasztanak. Említést érdemelnek az angol nyelv hivatalos lexikai forrásaiba fel nem vett, de hasonlóan képzett, az after-party szóval rokon szavak is: a pre-party és annak szinonimája, a before party. Az angol nyelvű internetes közösség ezekkel a szavakkal a közelgő buli résztvevőinek találkozóját nevezi meg, rendszerint azzal a céllal, hogy igyanak, mivel a közelgő bulin drágábbak az italok, vagy azért, mert ez a szórakozás, a hangulat és az atmoszféra megteremtésének módja (UD). Egy másik jelentése – rövid összejö- 138 KALBOS KULTŪRA | 85 az az összejövetel, amelyen a fő rendezvényre készülnek (ünnepi sminket készítenek, jelmezbe öltöznek), és amelynek vendégei rendszerint együtt mennek a fő rendezvényre (Wi). 2.2. Az aftepartis idegen szó használata a litván nyelvben A Litván Nyelvi Neologizmusok Adatbázisában (a továbbiakban: ND) az aftepartis jelentése a következő: „Aftepartis – rendszerint egy hivatalos rendezvény folytatása nem hivatalos környezetben.” A használatban az idegen szó eredeti alakja (mindhárom írásváltozat: after-party, after party vagy afterparty, néha idézőjelek között), valamint morfológiailag adaptált változatai (ragozott szóalakok, pl. afterpartis) egyaránt előfordulnak. Rövidített formája, az afteris is használatos. Pl.: Parkolónkat a Kelet-európai Driftbajnokság résztvevőinek autói díszítik majd; ők itt gyűlnek össze, hogy megünnepeljék az afterpartį!!! (IK 2011 07 02) Tudod, a feleség olyan volt, mint egy feleség – házi kedvenc. Csak munkát adtam neki, és máris szárnyra kapott. Elkezdődtek a rohangálások, a vállalati bulik, az afteparčiai. (IK 2011 03 07) Afteris: M.A.M.A. „afteris” sztárokkal – hajnalig [cím] (II 2012 01 09) Nagy nehezen vasárnapig kihúzva, a táncosok találkozót terveznek, és mindenkit meghívnak egy ingyenes „after-party”-ra Vilniusban, 18 órakor, a „Liv Lounge” étterembe („Vilniaus Vartai”, Tumėno g. 4). (II 2009 03 24) Aki pedig szereti az after partyt és a bort, azt a filmek után mindenkit vár a „Play” klubba, hogy megvitassák a látott alkotásokat. Az after party minden este 21 órától kezdődik. (II 2010 10 07) Ezúttal a LOFTAS művészeti gyár lesz a „Mados infekcija” hivatalos afterpartyjának afterparty szervezője. (II 2011 11 12) Az adatbázis ritkább litván megfelelőket is közöl az afterparty rokon értelmű szavaira: a pre-party és before party változatait – prepartis („nem hivatalos összejövetel (gyakran alkoholfogyasztással) egy hivatalos rendezvény előtt; előbuli”) és beforepartis („egy hivatalos rendezvény előtt szervezett nem hivatalos összejövetel (előbuli)”). Pl.: Na, ha kilencre megyünk valami klubba, akkor már hatkor összegyűlünk egy prepartįra, hogy legyen időnk ivós játékokat játszani, és odaérni a klubba. (IK 2012 04 11) A bulik után általában after party következik, ezért Rumbi már egy teljes hónapja before party-t tart. (ND II 2011 08 05) D. MACKO. Svetimžodžio aftepartis atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 139 2.3. A legnépszerűbb, az aftepartis idegen szó megfelelőinek bemutatása a lexikográfiai munkákban Amíg a VLKK közzé nem tette az aftepartis megfelelőinek keresését, ez az idegen szó a használatban nem versengett litván megfelelőkkel. Egyszerűen nem volt szükség ilyen jelentésű szavakra, és újakat sem sikerült még megalkotni. A Povakaris és a dūzgės mind a Lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban: LKŽ), mind a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban: DLKŽ) szótárban az esti mulatság meghosszabbításától eltérő jelentésben szerepel. A povakaris megfelelő valószínűleg újonnan, az angol minta (elöljárószó + főnév) alapján keletkezett, nem pedig egy már létező, hasonló képzésű szó új fogalom kifejezésére való alkalmazásával. Az LKŽ2 a pavakaris jelentései: délutáni időszak (1); esti állatok legeltetése (2); uzsonna (3); a DLKŽ szerint: délutáni időszak. A pratęstuvės szó nem szerepel a lexikográfiai forrásokban; csak az azonos jelentésű pratęsti ige található meg: folytatni (6); hosszabb időtartamúvá tenni (7) (LKŽ); későbbi időpontra halasztani, meghosszabbítani (DLKŽ). A többes számú dūzgės főnév nem került be a szótárakba; csak a számban ragozható dūzgė főnév szerepel (a dūgzti igéből): komolytalan nő (2) (LKŽ). A dūgzti ige jelentései: zúg, amikor rovarok vagy golyók repülnek, gépek forognak, szél fúj stb.; zümmög, berreg (1); zúg, tombol, mulatozik (4) (LKŽ); halk, vékony hangot ad ki, zümmög, berreg, zúg (DLKŽ). 2.4. Az aftepartis idegen szó megfelelőinek elterjedtsége a litván nyelvhasználatban A VDU korpuszában nem található a dūzgės szó előfordulása – csak a dūzgė szóalakot rögzítették, ám a vizsgálatból kiderült, hogy ez a dūgzti ige múlt idejű, egyes szám harmadik személyű alakja volt. A Povakaris a korpuszban mindössze kétszer fordult elő, a pratęstuvės szó pedig egyáltalán nem szerepel benne. Ezeket a szavakat a korpuszban nem egy rendezvény meghosszabbításának jelentésében használják. A Google internetes keresőeszközzel a dūzgės megfelelő alakjaiból találták a legtöbbet (18 800), jóval kevesebbet a povakario (1220) és a pratęstuvių (469) alakból3. A dūzgės felvételéről szóló mérlegelésig az Idegen szavak megfelelőinek jegyzékébe e szó használatát nem rögzítették. Paradox módon, miután a VLKK úgy döntött, hogy a dūzgės megfelelő nem kerül be a végleges Idegen szavak megfelelőinek jegyzékébe, ez a szó fokozatosan terjedni kezdett az internetes szövegekben, és továbbra is 2 A forrásokban szereplő formában közöljük. 3 Csak a nominativusi alakra kerestünk. 140 KALBOS KULTŪRA | 85 máig használatos, míg az egyenértékű alakok jegyzékébe felvett pratęstuvės és povakaris csak szórványosan fordulnak elő; olykor zárójelben megadják az idegen szót, mert úgy vélik, hogy az olvasó esetleg nem érti a litván megfelelőjét, például: Vasárnap, a közvetítés után a „Lietuvos balsas” LNK-projekt csapata hagyományosan egy dūzgėse nevű afterpartival folytatta az estét. (ND II 2012 05 28) Donatas nem szándékozik részt venni az elődöntő hivatalos dūzgėse nevű afterpartiján. Inkább a szállodába megy pihenni, ahol a bakui litvánok ünnepséget rendeznek neki. [A 2012-es Eurovíziós Dalfesztiválról. – D. M.] (II 2012 05 25) A „Centras11” fesztivál dūzgių rendezvénysorozatának (október 9-én a „Kultūra” kávézóban (K. Donelaičio 16) az est programját az Angliából érkező, Kaunasban már régóta nem látott és nagyon várt barát, David Ellis nyitja. (II 2011 09 23) Már most pénteken, május 25-én első ízben kerül sor Litvániában a „Power Hit Radio” rádió adásában a „The Prodigy” dūzgės nevű afterpartijára. (II 2011 05 21) Vasárnap éjjel a „Lietuvos balsas” dūzgėse nevű afterpartiján, amelyet a „Seacret” klubban tartottak, nemcsak a projekt résztvevői, hanem a tanárok és az LNK-projekt szervezői is összegyűltek. (II 2011 05 21) Povakaris akkor kezdődik, amikor a klubban tartott buli unalmassá válik, az éjszaka előrehaladtával túl sokan lesznek, de az ember még nem szeretne korán hazamenni… (II 2011 07 26) A „hivatalos” rész után minden érkezőre még egy féktelen pratęstuvės vár folkotékával..! (II 2012 03 10) Nem érsz oda a ma 18:00-kor kezdődő LA karácsonyi rendezvényre? Csatlakozz a pratęstuvės nevű folytató bulin (afterpartyban)! (IK 2011 12 29) Ezen adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a litván afteparčio megfelelői csak akkor jelentek meg a használatban, amikor nyilvánosan beszélni kezdtek róluk. 3. A HOZZÁSZÓLÁSOK ELEMZÉSE A „Delfi” portálon közzétett cikkből (lásd a bevezető megjegyzéseket) a 495 hozzászólás közül 283-at választottunk ki elemzésre. A leginformatívabbnak azokat a hozzászólásokat tekintettük, amelyekben a következőkről esett szó: a) az olvasók által javasolt afteparčio megfelelői; b) a VLKK által mérlegelt afteparčio megfelelőinek értékelése és annak implikációi (pl. nyelvi attitűdök); c) a jövevényszavak normatív szabályozásáról szóló fejtegetések. D. MACKO. Svetimžodžio aftepartis atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 141 Az elsődleges elemzés alapján a hozzászólásokat szerzőik értékelő attitűdjei szerint a következő tematikus csoportokba soroltuk: 1) a jövevényszavak normatív szabályozásának általános értékelése; 2) a litván afteparčio megfelelőinek értékelése a következő kritériumok alapján: a) szemantika, b) produktivitás és funkcionalitás, c) elterjedési előrejelzések; 3) más megfelelőkre vonatkozó javaslatok. 3.1. Az idegen szavak általános normázásának megítélése A vizsgált vitában nemcsak a konkrét aftepartis és más idegen szavak megfelelőiről osztják meg a véleményeket, hanem a nyelvi normák kodifikálásának jóval tágabb kérdéseiről is vitáznak. Kritikát fogalmaznak meg (legtöbbször a nyelvészek és az általuk végzett munka ellen irányulót – és ez nem mindig építő jellegű), ritkábban pedig javaslatokat tesznek a nyelvi normák kodifikálóinak. A nyelvi normák kodifikálásáról kedvezőtlenül nyilatkozó hozzászólások száma hozzávetőleg kétszerese volt a kedvező, építő véleményekének. E vélemények közül sok már korábbi, nyelvi kérdésekről folytatott internetes vitákban is elhangzott, amelyekben szintén kétségbe vonják a nyelvészek munkájának értelmét, a nyelvi normák kodifikálásának kényszerítő módszereit vélik felfedezni, azt javasolják, hogy csak a nyelv kommunikációs célját tartsák szem előtt, és így tovább (Miliūnaitė 2006, 2009; Nevinskaitė 2008). A vizsgált hozzászólásokban visszatér az a vélemény, hogy egyáltalán nincs szükség sem a aftepartis, sem más idegen szavak litván megfelelőjére, azzal indokolva, hogy ezek mind nemzetközi szavak, ezért nem kellene őket lecserélni4: Miért kell megnehezíteni az emberek életét, nem értem... Az egész világon az a gyakorlat, hogy ha egy szó új, akkor át lehet venni az eredeti nyelvből; a litván nyelvvel is így történt – egyes szavak litvánosodtak, de idegen eredetűek. Az indiaiaknál minden második szó angol, mert a régi nyelvben nincsenek megfelelő szavak az új dolgokra. Nem látok alternatívát a nemzetközi szavakra... A legtöbb új szó nemzetközi. És ne beszéljünk itt arról, hogy a nemzetközi szavak kiirtásával megőrizzük a nyelvet... Ha a nyelvészek csak fordítani tudnak, akkor a rockot is ki kellene irtani a litván nyelvből. Legyen savanyú kő vagy szikla. Erről népszavazást kellene tartani. 4 A hozzászólások helyesírását és központozását kissé javítottuk, miközben minden egyéb nyelvi sajátosságukat megőriztük, kivéve azokat az eseteket, amikor az eredeti írásmód a hozzászólásban kifejtett álláspontot szemlélteti. 142 KALBOS KULTŪRA | 85 A dzsipjét sem nevezed nehéz tehergépjárműnek. Dzsipnek hívod... Miért??? Mindenben következetesnek kell lenni... Az ilyen érvek csak megerősítik, hogy a társadalom nem rendelkezik elegendő információval azokról a kritériumokról (vagy nem keresi őket), amelyek alapján az idegen szavak litván megfelelőit javasolják, illetve arról, hogy mely esetekben ismernek el egy szót nemzetközinek. A vitában többször is szóba került, hogy a litván megfelelőket maguk a nyelvhasználók is terjeszthetnék. Néhány hozzászólásban megmutatkozik a nyelvhasználók tudatossága, a felelősségvállalás és a nyelvi normázási folyamatban való részvétel szándéka, a nyelv megőrzését pedig a nemzeti identitás ápolásához kapcsolják5: Egy angol szó egyszerű litvánosításához, a litván végződés hozzáadásához nem kell sok ész és fantázia, de mivé lesz néhány év múlva a litván nyelv? <...> Hiszen egy új, eredeti litván szó kitalálása a legjobb lehetőség az önkifejezésre! Ha nem felelnek meg a nyelvészek erőfeszítései, miért nem próbálják meg önök maguk? Mindenképpen szükség van litván megfelelőkre, hiszen a litván az egyik legrégebbi és igen gazdag nyelv; nem kellene idegen szavakat használni. Az, hogy nem akarunk saját szavakat alkotni, az emberek gondolkodásának provinciális voltát és identitásuk hiányát mutatja. Falusias gondolkodás ez: az ember szégyelli a sajátját a városiak előtt, és igyekszik utánozni őket. Szörnyű és szomorú, hogy a litvánok ennyire nem tisztelik önmagukat. Egy szabad ember litvánokkal beszélve soha nem mondja azt, hogy afterpaty... Ez már tényleg borzasztó. Persze a dūzgės sem valami jó, de legalább az erőfeszítésért dicséretes. Amellett vagyok, hogy sok újdonságnak legyen litván neve. Néhány hozzászólás elítéli a nyelvhasználók előzetes, sztereotípiákon alapuló hozzáállását, felhívja a figyelmet az értékelés elfogultságára, valamint arra, hogy a népszerű emberek („tekintélyek”) beszéde milyen hatással van egy-egy szó meghonosodására és használatára6: Most mindenki gúnyolódik a Nyelvi Bizottságon, de ha csak egy reklámban elhangzana a „dūzgės”, vagy egy litván sztár mondaná így, akkor mindenki így kezdené nevezni. Semmit sem tudunk mi magunk megalkotni; miért ne lehetnénk büszkék, és miért ne lehetne saját stílusunk, tisztán úgy, ahogyan mi akarjuk, miért ne használhatnánk a saját stílusunk szavait? Még a dūzgės is egészen jópofa szó, nekem igazán remek, és még kellemes mosolyt is csal az arcomra; tényleg menő szó, jó érzés. 5 Apie kalbinio sąmoningumo ugdymo svarbą žr. Miliūnaitė 2006: 77–78. 6 A jövevényszavak kölcsönzésének szociálpszichológiai előfeltételeiről bővebben lásd Vaicekauskienė 2007: 78. D. MACKO. Svetimžodžio aftepartis atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 143 A normatív munkában a nyelvhasználók emellett hiányolják a rendszerességet, ezért hamar arra a következtetésre jutnak, hogy a nyelvészek tanácsai „unalomból” születnek. Talán azért, mert egyesek számára a normázás kritériumai továbbra is megfoghatatlanok maradtak, a vitában kategorikus kijelentések is elhangzottak, amelyekben az a szemlélet uralkodik, hogy mindenki a saját feje után menjen, és ne vegye figyelembe a nyelvészek javaslatait („Úgy beszélek, ahogy akarok”). Egyesek úgy vélik, hogy természetellenes, mesterséges nyelvet erőltetnek rájuk, és kényszert is érzékelnek. Például: Na, beszéljenek csak így maguk a nyelvészek, ha annyira ezt akarják; az emberek úgy fognak beszélni, ahogy akarnak, és senki sem tilthatja meg nekik, hogy úgy beszéljenek, ahogy szeretnének!!!! Az az érzésem, hogy arra akarnak kényszeríteni, hogy szintetikus nyelven beszéljünk, vagyis olyan nyelven, amelyet az átlagos litvánnak külön meg kell tanulnia... Ráadásul a nyelv olyan, mint egy élőlény, az emberekkel együtt változik. Csak a halott nyelvek nem változnak, mint például a latin. Úgy tűnik azonban, hogy a nyelvészek másként gondolják. Vagy a nyelvnek nem szabad változnia, vagy nyilvánvalóan abszurd új szavakat kell használnunk... Egyetlen nyelvi „lelkesedő” sem bizonyítja be, hogy másképp kell használni a nyelvet, mert ez a lelkesedés KÉNYSZER hatására jön... Lehet, hogy pszichológiai, de akkor is KÉNYSZER... Egyébként a pszichológiai kényszer sokkal fájdalmasabb.. Egyes hozzászólók szerint kizárólag a nyelv kommunikációs rendeltetését kell figyelembe venni, vagyis elég úgy beszélni, hogy a beszélők megértsék egymást: Úgy gondolom, hogy a mozgás és a nyelv az emberek, a népek közötti érintkezés alapja. Mindegy, hogyan, de ha megértitek egymást, az már jó. A nyelv rendeltetése, hogy a gondolatokat egyszerűen és gyorsan, a lehető legkisebb torzítással közvetítse egyik embertől a másikig. Minden, ami ezen túlmegy, csak üres szócséplés. Én egyáltalán nem értem, minek mesterségesen olyan szavakat alkotni, amelyek egyszerűen nincsenek a litván nyelvben? Ha egy litvánnak mondunk egy ilyen új szót, és nem érti a lényegét, akkor a szó teljesen alkalmatlan. Egyszerű módja annak, hogy ellenőrizzük, használni fogják-e a szót.:) Az idézett hozzászólások azt mutatják, hogy hiányosak az ismeretek a normatív munka alapelveiről. Fontos továbbá, hogy a nyelvhasználóknak szóló tájékoztatás világos legyen és ne vezesse félre őket, különben paradox reakciók alakulnak ki – az emberek a VLKK-t szidják olyan megfelelőikért, amelyeket ők maguk javasoltak. A normázási kritériumok terjesztése nagyon fontos, mert a használók ösztönösen maguk próbálják megtalálni őket, információ híján pedig hajlamosak azt hinni, hogy a nyelvi normák kialakításának egyáltalán nincsenek kritériumai. Például: 144 KALBOS KULTŪRA | 85 Kinek van joga kitalálni ezeket [az új szavakat]? Legfeljebb maguknak az embereknek, idővel. De nálunk, láthatod, néhány vénasszony jogosult arra, hogy saját kívánsága szerint alakítsa egész Litvánia nyelvét és kultúráját. A nyelvnek és a szavaknak természetes módon kellene fejlődniük, nem pedig nyelvészeknek kitalálniuk őket; megváltoztatni a szavakat... A legjobb az lenne, ha pályázatot hirdetnének, és hagynák, hogy az emberek maguk javasoljanak helyettesítő szót. Utána pedig kiválasztanák a legsikerültebbet, elvetve azokat, amelyek nem felelnek meg a nyelvi normáknak. A nyelv nem a nyelvészeké, hanem mindannyiunké. Miért nincsenek szavazások vagy legalább közvélemény-kutatások? 3.2. Az aftepartis idegen szó litván megfelelőinek értékelése A legtöbb pozitív értékelést kapott aftepartis-megfelelő a dužgės volt (33 pozitív értékelés). A hozzászólók egy része kifejezte egyetértését a megfelelővel kapcsolatban, vagy elutasította azt, de értékelését nem indokolta. A dužgės még a legrövidebben kommentelők körében is rendkívül érzelmes és kedvező fogadtatásra talált, sőt hazafias érzéseket is ébresztett. Az olvasók szívesen beemelték ezt a megfelelőt a saját szóhasználatukba, néhányan pedig rögtön példákat is soroltak a lehetséges használatára: A dužgės baromi jól hangzik, nekem tetszett:D Nekem pedig tetszett a dužgės. Olyan litvános. Szeressétek már végre a nyelvünket! Nekem tetszik a dužgės:)))))))))) NAGYON JÓL ÉS VIDÁMAN HANGZIK!!!:)))))))) Dužgės, dužgės, dužgės. Ennél jobbat nem is lehet kitalálni. Dűűűűűűűűžgės, dűűűűűűűűűűžgės, irány a dűűűűűűűűžgėsre! Iszonyúan vicces szó. A dužgės bejön a bandánknak! Már használjuk ezt a szót... Ma este nagyon jó dužgės volt. Néhányan megindokolták, miért tartják a dužgės-t a legelfogadhatóbb megfelelőnek. Az egyik érv a hangzása: a szó hangzásában a spanyol nyelvhez való hasonlóságot vélnek felfedezni, amit előnynek tartanak. A szóalkotás egyszerűségét is kedvezően értékelték: Jó az összecsengés, például „varom į dužges” [„irány a dužgėsre”], valahogy még spanyolosan is hangzik;) Dužgės – végre figyelembe vették, kiknek van leginkább szükségük erre a szóra: a fiataloknak; így hát egy nagyon jópofa szót javasoltak. Jó, hogy nem összetett szó, és nem is egy tőből és előtagból alkották. Energikus szó. D. MACKO. Svetimžodžio aftepartis atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 145 Néhányan bírálták a dūzgės szó és más megfelelőinek bonyolult helyesírását: A fiatalok mostanában nagyon sokat kommunikálnak ÍRÁSBAN, és az olyan betűket, mint az Ą Č Ę Ė į š ų ū Ž, egyszerűen nem használják, úgyhogy talán nem a DŪZGĖ, hanem a DŪZGĖ változatot kellett volna javasolni. Mint mindig, valami hülyeség, tele ékezetes betűkkel, hullámvonalakkal, összetett szavakkal... Alig lehet kimondani. A többi megfelelő kevesebb és kevésbé szélsőséges értékelést kapott: Nagyon felpezsdíti és gazdagítja a nyelvet, nekem tetszik a savanyú rock és a povakaris, a pizza például keptainis, a sushi pedig ryžsuktinis. Nagyon tetszik a pratęstuvės szó. A „pratęstuvės” szót választom – jól hangzik! A pratęstuvės és a sąspietis királyul hangzik;DD A javasolt povakaris kellően semleges és jó. 3.3. Az afterpartis idegen szó litván megfelelőinek szemantikája A vizsgált hozzászólásokban leginkább az afterpartis idegen szó megfelelőinek szemantikai aspektusait vitatták meg; ezek közül leginkább a dūzgės megfelelő iránt érdeklődtek. Több hozzászólónak a dūzgės szó a méheket juttatta eszébe, de más asszociációk is elhangzottak. A hozzászólások alapján a dūzgės szó legalább három jelentésárnyalata különíthető el, amelyek fontosnak bizonyultak a hozzászólók számára: 1. A méhekkel, méhészekkel stb. kapcsolatos. (Az LKŽ-ben a dūgzti első jelentése: „a repülő rovarok zúgása”.) Egy hozzászóló felhívta a figyelmet a dūzgės és a sąspietis (a flashmob megfelelője) szavak véletlen kontextuális hasonlóságára; az utóbbi ugyanis valószínűleg a spiečius szót juttatta eszébe: Dūzgės, sąspietis... Ezt tényleg nyelvészek javasolták, nem pedig valamilyen méhészek? Azok, akik itt egyetértenek a nyelvészek által kitalált „dūzgės” szóval, valószínűleg életükben nem használták az „afterpartis” szót, és még a jelentését sem értik, de talán most azt hiszik, hogy a méhekhez és a méhek zümmögéséhez van köze. A „dūzgės” valahogy a méheket, a méz begyűjtését juttatja eszembe. Talán van benne valami... Ha nincsenek ott méhek, akkor mi zümmög?.. A dūzgė – mi köze ennek a bulikhoz? Ott semmi sem zümmög; a kaptárt kellene dūzgének nevezni. 2. Negatív konnotációk. Ilyen jelentésárnyalatot a szótár is megad (könnyelmű nő, DLKŽ). Egyes hozzászólók azt állítják, hogy a mindennapi nyelvhasználatban- 146 KALBOS KULTŪRA | 85 akik ezt vagy egy hasonló jelentésű megfelelőjét, a dūzgės szót, illetve annak igei alakját, a dūzginti(s) szót használják: Ha azt javaslod egy lánynak, hogy ugorjatok el zümmögni egyet, még az is lehet, hogy kapsz egy pofont, ha nagyon magas erkölcsű... Nálunk „zümmögőknek” hívták azokat a lányokat, akikkel lehetett zümmögni. A zümmögők elnevezés nagyon illik a feslett nőkre... Kitesznek magukért. Kísérletet végeztünk: visszahívtuk a férfiakat, és munka után „zümmögni” hívtuk őket... Mit gondoltok, mind a száz százalékosan megértették, mire gondolunk?! 3. Egyéb jelentések. Az egyik vitázónak a dūzgės szó hangzása egy műszaki eszközt juttatott eszébe (zümmög, amikor járnak a gépek, DLKŽ): Nekem ez a „zümmögés” talán valami zümmögő kávédarálót vagy szövőgépet juttat eszembe. Egy másik hozzászóló felismerte a szótárban megadott jelentést: zümmög, zajong, mulat (DLKŽ): Én sem tudom, mik azok a zümmögők, de legalább megpróbálom megérteni: nyilván valami zümmög ott, vagyis mulatoznak. Néhány hozzászóló szerint a afterparty szemantikailag legpontosabb megfelelője a pratęstuvės („folytató buli”) volt. Bár egy másik javasolt megfelelő, a povakaris („est utáni”) akár a legpontosabbnak is tekinthető, mivel követi az angol after-party mintát (után + este, vagyis a buli utáni rendezvény), néhányan felhívták a figyelmet arra, hogy nálunk a vakarėlis (party) néven emlegetett rendezvény nem feltétlenül este zajlik. Ebből a szempontból a pratęstuvės megfelelő racionálisabbnak és pontosabbnak tűnik. Az a vélemény is elhangzott, hogy ez a megfelelő a dūzgės szónál pontosabban tükrözi a jelenség lényegét: Nos, a „folytató buli” teljesen normálisan hangzik, hiszen az afterparty nem feltétlenül este van... Az afterpartyra jobb egy összetett szó, amely azt az árnyalatot hordozza, hogy valami a fő rendezvényhez kapcsolódik, míg a „zümmögők” túlságosan önálló, különálló szó. Ezért jobb a pratęstuvės. Azon gondolkodom, miért honosodott meg a party „vakarėlis” megfelelője? Hiszen a partik többsége általában nem is este, hanem éjszaka kezdődik, és reggelig tart.:) Az egyik hozzászólás felhívta a figyelmet az after-party rokonára, a pre-party szóra (megjegyzés a rendszeresség kedvéért): A pre-partynek is ki kellene találni valami érdekes nevet.:D D. MACKO. Svetimžodžio afterpartis atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 147 3.4. Az idegen szó aftepartis litván megfelelőinek produktivitása és funkcionalitása A cikk kommentelői bőven hoztak példákat a javasolt idegen szavak megfelelőinek használatára. Ezekben játékosan próbálgatják az új szó szóalkotó képességét és funkcionalitását különféle nyelvi helyzetekben, és azt igyekeznek modellezni, hogyan működne a megfelelő a valós nyelvhasználatban. Az elemzett kommentek alapján elmondható, hogy az internetfelhasználók számára a végleges megfelelőlistára be nem került dūzgės voltak a legelfogadhatóbbak, vagy legalábbis ezek keltették a legtöbb kíváncsiságot, mert a kommentekben – még ha kissé gúnyos formában is – számos olyan mondat szerepelt, amelyből látszik, hogyan illeszkedik ez a megfelelő más szavakhoz. A cselekvés megnevezésére az olvasók a következő szóalakokat javasolták: dūgzti, padūgzti, dūzgintis, pasidūzginti; a jelenség résztvevőinek megnevezésére is adtak javaslatot – dūzgelis és dūzgelė. Megjegyzendő, hogy az aftepartis idegen szónak nincsenek ilyen szóalkotási lehetőségei. Egy kommentben feltárták a pasidūzginti ige és a szlengbeli pasitūšinti közötti kapcsolatot – ez a rímbeli egyezés valószínűleg segítené, hogy a litván megfelelő meghonosodjon a kötetlen, nem nyilvános beszédben is. Az olvasók által bemutatott használati példák azt mutatják, hogy a nyelvhasználókra jellemző a nyelvi érzék, amelyre támaszkodva szépen és leleményesen tudják alkalmazni az új szavakat a nyelvhasználatban: INDULJUNK BULIZNI – INDULJUNK DŪZGINTI!!!!:DDDD Hé! Ki megy a dūzgėsre?;DD Akinek pedig a nehéz súlyzó is túl nehéznek bizonyul, az a barátaival elmehet dūgzti a koიјamo-jo (futball)mérkőzésre. … amikor tegnap dūgziau, ma még a pénztárcámat sem találtam [...]. Kávéfőzővel a kezemben siettem a találkozóra, erre nézek, lám – már ott vannak a dūzgės... A hackerek a képernyők előtt dūzginosi. Sok üresfejűt láttam7 Tomo dūzgėje-jében:DDDDDDDDDDD A résztvevő lehet dūzgelis vagy dūzgelė. 3.5. Az aftepartis idegen szó litván megfelelőinek meghonosodására vonatkozó előrejelzések Egyes vitázók hozzászólásaikban véleményt nyilvánítottak a megfelelő elnevezések meghonosodásáról. Ez általában tömör volt, de néhányan a véleményüket részletesen meg is indokolták- 7A hozzászóló egy litván szlengszó, a fifa megfelelőjét említi, amelyről más internetes vitákban is élénk eszmecsere folyt, többek között a VLKK honlapjának vitafórumában. 148 KALBOS KULTŪRA | 85 A többség kedvezően értékelte a dūzgės megfelelő szót, és szinte mindenki lelkesen támogatta, hogy ez az elnevezés meghonosodjon a nyelvben. Ennek okaként vagy azt hozták fel, hogy más megfelelő szavak is furcsának tűntek kezdetben, később mégis meghonosodtak, vagy azt, hogy a dūzgės nagyon vicces szó, ezért tetszeni fog a nyelvhasználóknak, még ha az ajánlottól eltérő jelentésben használják is: Ezek a „dūzgės” olyan őrülten hangzanak, hogy talán még a szokványosan unalmas „povakariai” vagy „pratęstuvės” szavaknál is jobban meghonosodnak. A dūzgės meghonosodik, mert nagyon vicces szó.:) Ez a „dūzgė” egészen jó szó. Jól hangzik.:))) Miért is ne, talán meghonosodik.:D A pratęstuvės remek. Meghonosodik. A buli után dūzgės. Minden egyszerű, szerintem meghonosodik ez a szócska. Talán még magát a „tūsą” szót is felváltja. Csakis a dūzgės, mert ahogy itt már írták, nagyon vicces szó, és gyorsan meghonosodik. „Gyerünk dūzgėsre”, „dūzginsim buli után?”, „menjünk dūzginti”. Csak a nép szerintem kissé megváltoztatja majd a jelentését... Más hozzászólók kételkedtek abban, hogy a megfelelő elnevezés meghonosodik: A dūzgės „menő”, de kérdés, hogy meghonosodik-e. Na és a mėsaĭnis meghonosodott, pedig eleinte borzalmasan hangzott. Dūzgės... Oh yeah:D Egészen jó szó... Minek használjunk amerikanizmusokat, ha ilyen saját szavakat is kitalálhatunk (én egyébként valami olyasmit találtam volna ki, hogy „pašventęs”:D, de a dūzgės még jobb – talán a cikk után meg is honosodik). Csak vidám javaslatok ezek, talán idővel valamelyik meghonosodik. Néhányan szkeptikusak voltak: Ugyanúgy meg fog honosodni, mint a trolibusz =vezetéknyomogató. A zümmögők meghonosodásával kapcsolatos negatív véleményt azzal indokolták, hogy az aftepartis nem tartozik a hivatalos szókincsbe, így nincs mit szabályozni rajta, ráadásul a hivatalos nyelvi környezetet figyelmen kívül hagyó emberek úgyis inkább az általuk már ismert idegen szót fogják használni, mintsem hogy hozzászokjanak egy ismeretlen megfelelőhöz: Azok a nyelvészek [...] olyan szavakat alkotnak, amelyek soha nem fognak meghonosodni, mégis kötelező lesz használni őket a hivatalos iratokban. De szerintem ilyen iratokban afterpartiról úgysem esik szó. Akkor hát minek alkotni? D. MACKO. Svetიმžodžio aftepartis atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 149 3.6. A felhasználók által javasolt megfelelői az aftepartis idegen szónak A vizsgált hozzászólásokban az olvasók összesen 52 megfelelőjét javasolták az afteparčio szónak (közülük 12 durva vagy barbár kifejezés). Íme néhány érdekesebb: pribaigtinės, nulūžtinės, pošventis, šėlionė, trūkbalis, džegudžionėliai, balausās, šventipiečiai, pratęstukas, povakarone, trūkvakaris. Néhány javasolt megfelelő nem felel meg a nyelvi normáknak (dasimuštukė, alasas, pobalius stb.). 4. A FELHASZNÁLÓK ÁLTAL ALKALMAZOTT SZABÁLYOZÁSI SZEMPONTOK A vizsgált hozzászólások szerzői az idegen szavak megfelelőinek értékelésekor nem közvetlenül a helyesség szempontját követték, és nem is nevezték meg azt, noha a nyelvi szabályozás munkájában ezt az egyik legfontosabb szempontként ismerik el. Például egy másik hírportál cikkében is felhívják rá a figyelmet, amely ugyanezzel, az idegen szavak listájának bővítésével foglalkozik, és a VLKK elnökét, Irena Smetonienėt idézi (Miknevičius 2011): „Az idegen szavak bizottsága nem maga találja ki azokat a szavakat, amelyeknek litván megfelelőre van szükségük. Különféle szakterületek szakemberei fordulnak hozzánk, akikben felmerül a kérdés, hogyan lehetne litvánul helyettesíteni ezt vagy azt a terminust. Ilyenkor munkatársaink az interneten keresnek már használatban lévő megfelelőket. A megtalált változatokat a bizottság elé terjesztik megvitatásra. Ha a szó képzése szabályos, és az emberek egy része használja, felkerül az Idegen szavak megfelelőinek jegyzékébe” – mondta a kaunodiena.lt-nek Irena Smetonienė, a VLKK elnöke. A felhasználók által az afteparčio szóra javasolt megfelelőkből arra lehet következtetni, hogy a helyességet gyakran nem veszik figyelembe. A kommentelők azonban – tudatosan vagy ösztönösen – a rendszerszerűség szempontját is figyelembe vették a megfelelőket értékelve: az aftepartis megvitatásakor a prepartis is szóba került, amelyet (a beforeparčio szóhoz hasonlóan) a Nyelvi Bizottság8 nem vett észre. A vizsgált példák a megfelelőek használatára azt mutatják, hogy kipróbálták, mennyire képezhetők tovább. A vitában a megfelelőek szemantikai vonatkozásait is tárgyalták: azt értékelték, mennyire felel meg a megfelelő jelentése a kölcsönszó jelentésének (lásd Norminimo principai 2007). A gazdaságosság 8 Erre egy másik cikk olvasója is szarkasztikusan felhívta a figyelmet: Ha már van AFTERIS (angolul AFTER, litvánul PO...), akkor lennie kell BEFORISis. Hiszen megírhattátok volna, milyen volt a BEFORIS (azaz BEFORE, litvánul PRIEŠ a díjátadó előtt). És akkor már át is térhettetek volna az AFTERIO-ra (azaz PO... a díjátadó után). Vagy talán már lesz BETVYNĖSBETVYNĖS (angolul BETWEEN, azaz a díjátadó között). Idióták bandája, amely idegen szavakkal teszi tönkre a litván nyelvet! SZÉGYEN!!! (Juška 2012) 150 KALBOS KULTŪRA | 85 A vitában ezt a kritériumot valószínűleg azért nem kommentálták, mert a három litván megfelelő mindegyike rövidebb volt, vagy ugyanannyi szótagból állt, mint az idegen aftepartis szó. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A vizsgált hozzászólásokban az olvasók által az aftepartis idegen szó litván megfelelőiről megfogalmazott értékelések három kritérium szerint csoportosíthatók: a megfelelő szemantikai sajátosságai; az új szó szóalkotási képessége és/vagy funkcionalitása; a javasolt megfelelő meghonosodásának előrejelzése. Az áttekintett vitában a társadalomnak a litván megfelelőkkel kapcsolatos problémákról alkotott nézete is kirajzolódik: feltárulnak a normázás következetességének és a normák bevezetésének hiányosságai, valamint az idegen szavak fogalmának problémái. 2. A vizsgált vita néhány résztvevője által az idegen szavak megfelelőinek értékelésére alkalmazott kritériumok egybeesnek azokkal, amelyeket a VLKK követ (Norminimo principai 2007). 3. Bár sok hozzászóló ellenségesen reagál a nyelv normázására, a javasolt aftepartis megfelelőket sokan kedvezően értékelik, emellett alternatív megfelelőkre vonatkozó javaslatokból sincs hiány. 4. A nyelvhasználók legfőbb elvárásai közé tartozik, hogy részt vehessenek a normázás folyamatában, és megőrizzék a nyelv kommunikációs funkcióját (ne nehezítsék meg a kölcsönös megértést). Az elemzett hozzászólásokból kitűnik, hogy az internetes közösség számára a nemzetközi szó és az idegen szó közötti különbség, valamint annak indokai a legkevésbé világosak. 5. A nyelvhasználók kritikája a nyelvi normázás olyan észlelt hiányosságaira terjed ki, mint a következetlenség, a normázás kényszerítő jellege, illetve az ilyen normázás „szintetikus” eredménye: a „mesterséges” (természetellenes) nyelv. 6. Elmondható, hogy a nyelvhasználók akkor állnak ellen a normázásnak, ha nincs elegendő információjuk annak indokairól; ezért a litván megfelelőket bevezetve fontos gondoskodni a normázás világos indoklásáról és maguknak a bevezetett normáknak a terjesztéséről. ŠALTINIAI DELFI 2011: „Afterpartis“: dūzgės, povakaris ar pratęstuvės? Prieiga per internetą: <http://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/afterparti-kalbininkai-siulo-vadinti-dzugemis.d?id=44160179> 2011 m. balandžio 8 d. (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). D. MACKO. Svetimžodžio aftepartis atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 151 DLKŽ 2011: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Trečias elektroninis leidimas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą: <http://dz.lki.lt> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). II: interneto informacija (naujienų portalai, elektroniniai leidiniai ir pan.). IK: interneto komunikacija (forumai, tinklaraščiai, socialiniai tinklai ir pan.). LKŽ 2005: Lietuvių kalbos žodynas. Elektroninis leidimas. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą: <http://www.lkz.lt> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). MW: Merriam-Webster. Prieiga per internetą: <http://www.merriam-webster.com> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). ND: Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas. Prieiga per internetą: <http://naujažodziai.lki.lt> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). OD: Oxford Dictionary. Prieiga per internetą: <http://oxforddictionaries.com> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). UD: The Urban Dictionary. Prieiga per internetą: <http://www.urbandictionary.com> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). VDU: VDU tekstynas. Prieiga per internetą: <http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). Wi: Wikipedia. Prieiga per internetą: <http://en.wikipedia.org/wiki/Main_Page> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). LITERATŪRA Atitikmenų sąrašas 2010: Protokolinis nutarimas dėl svetimžodžių atitikmenų sąrašo. Valstybinės lietuvių kalbos komisijos protokolinis nutarimas PN-6, 2010 m. spalio 28 d. Prieiga per internetą: <http://www.vlkk.lt/lit/95215> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). Atitikmenų sąrašas 2011: Dėl Valstybinės lietuvių kalbos komisijos 2010 m. spalio 28 d. protokolinio nutarimo Nr. PN-6 „Dėl svetimžodžių atitikmenų sąrašo“ papildymo. Valstybinės lietuvių kalbos komisijos protokolinis nutarimas Nr. PN-4, 2011 m. balandžio 7 d. Prieiga per internetą: <http://www.vlkk.lt/lit/97210> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). DELFI 2010: Siūlykite lietuviškus atitikmenis svetimybėms! 2010 m. balandžio 8 d. Prieiga per internetą: <http://www.delfi.lt/news/daily/lithuania/siulykite-lietuviskus-atikmenis-svetimybems.d?id=30856273&categoryID=7> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). Juška K. 2012: M.A.M.A. „afteris“ su žvaigždėmis – iki paryčių, 2012 m. sausio 9 d. Prieiga per internetą: <http://pramogos.delfi.lt/people/mama-afteris-su-zvaigzdemis-iki-paryciu.d?id=53906971> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). 152 KALBOS KULTŪRA | 85 Miknevičius L. 2011: Į „dūzges“ po vakarelio neisime, 2011 m. balandžio 8 d. Prieiga per internetą: <http://kauno.diena.lt/naujienos/lietuva/i-duzges-po-vakarelio-neisime-atnaujinta-343897#axzz1vgxnzJ17> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). Miliūnaitė R. 2006: Internetinė visuomenė ir kalbininkai: pokalbis įmanomas? – Bendrinės kalbos norminimas ir vartojimas [mokslo straipsnių rink.]. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 62–81. Miliūnaitė R. 2009: Interneto komentuotojų nuostatos dėl lietuvių kalbos priežiūros. – Kalbos kultūra 82, 149–172. Nevinskaitė L. 2008: Kalbos politikos vertinimas interneto komentaruose. – Kalbos kultūra 81, 245–265. Norminimo principai 2007: Bendrieji naujųjų skolinių norminimo principai, 2007 m. vasario 15 d. Prieiga per internetą: <http://www.vlkk.lt/lit/88922> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). Rekomendacijos 2010: Dėl rekomendacijų dėl svetimžodžių vartojimo teikimo principų. Valstybinės lietuvių kalbos komisijos protokolinis nutarimas Nr. PN-4, 2010 m. gegužės 27 d. Prieiga per internetą: <http://www.vlkk.lt/lit/93829> (žiūrėta 2012 m. gegužės mėn.). Vaicekauskienė L. 2007: Naujieji lietuvių kalbos svetimžodžiai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Gauta 2012 06 15 EVALUATION OF THE EQUIVALENTS OF THE LOANWORD AFTEPARTIS IN THE COMMENTS OF THE INTERNET COMMUNITY Summary The paper deals with readers’ comments on the article “Afterpartis”: dūzgės, po-vakaris ar pratęstuvės?“ published on the internet news portal “DELFI” on 8 April 2011. An attempt is made to establish the criteria on which the evaluations of the Lithuanian equivalents of the loanword afterpartis (afterparty) are based. In addition, the general linguistic attitudes of society towards the codification of loanwords are overviewed. The reviewed comments were divided into groups according to their subject: evaluation of loanwords, evaluation of the Lithuanian equivalents of afterpartis, and proposals for other equivalents. Analysis of the general loanword evaluation shows that the communicative function of language is most valuable for many language users, while the conceptions of an international word and a loanword D. MACKO. Svetimžodžio afterpartis atitikmenų vertinimas interneto komentaruose 153 and their limits are the most problematic. Although the majority of the participants of this discussion think negatively of language codification their criticism shows that on the one hand language users are not indifferent to language codification, yet on the other hand they lack information about language norms, yet their implementation. The research established that the Lithuanian equivalents of afterpartis were evaluated thoroughly by the readers – semantic content, easiness of derivation and functionality were taken into consideration as well as the probability of entering usage. The researched comments lead to the conclusion that the internet community considered the criteria of systematicity, derivability and adequacy of meaning and did not apply the criteria of linguistic correctness. It appears that readers tend to find derivational relations between words intuitively and apply them creatively when using new equivalents of loanwords. There is a probability that society would take language norms and codification criteria into consideration more if it had more information about them. This is confirmed by the numerous examples of the usage applications of the new equivalents provided by the readers as well as by the wish of language users to participate in language standardization activities as revealed by the discussion. KEYWORDS: equivalent, linguistic attitudes, dissemination of norms, loanword. DAIVA MACKO Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 154 KALBOS KULTŪRA | 85