scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Elektroninio „Lietuvių kalbos žodyno“ naujovės

Gertrūda Naktinienė

Full text

92 Nyelvi kultúra | 85 GERTRŪDA NAKTINIENĖ a Litván Nyelvi Intézet Elektronikus LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNO Újdonságai KULCSSZAVAK: lexika, szótár, elektronikus változat, javítások, kiegészítések, nyelvhasználat, standardizálás. A Litván Nyelvi Intézet lexikográfiai központjában folytatódik a litván filológia egyik legfontosabb munkája – a Litván nyelv szótára. A szótár elektronikus változatának, amely 2005. június 22. óta szabadon hozzáférhető a nyilvánosság számára a www.lkz.lt címen, sok olvasója van. Pozitív értékeléseket, valamint észrevételeket és kívánságokat is kap. A szótárt pontosítják, új, az olvasók számára világosabb és kényelmesebb lexikográfiai bemutatási lehetőségeket keresnek. A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK ELSŐ ELEKTRONIKUS VÁLTOZATA AZ INTERNETEN A nyomtatott, húszkötetes Litván nyelv szótára (a továbbiakban – lKŽ) hét évtizeden át készült: változtak a szótár összeállításának és szerkesztésének elvei, valamint helyesírási és központozási reformra került sor. Ezért az első elektronikus kiadás előkészítésekor a szövegeket szerkesztették és adaptálták. Mivel az lKŽ javításairól már írtak, és számos konkrét példát is közöltek (Naktinienė 2005: 191–204; Zabarskaitė, Naktinienė, Šepetytė-Petrokienė 2006: 241– 247), itt csupán az első kiadás javításainak legfontosabb irányait foglaljuk össze. Az első elektronikus kiadás a könyv formájú eredetihez képest a következő fő szempontokban különbözik: • A nyelvjárási és régi írásokban előforduló szavakat, valamint azok alakjait a legújabb nyelvészeti kutatások eredményei alapján javították. • A tévesen transzponált szavak szócikkeit megszüntették, illusztrációs példáikat kijavították, és a megfelelő szavak szócikkeibe helyezték át. G. NaKtINIENĖ. Az Elektronikus Litván Nyelvi Szótár újdonságai 93 • Következetesebben különválasztották a hangsúlyos és hangsúlytalan forrásokat, kijavították a nyilvánvaló hangsúlyozási hibákat. • Kijavították a változatokra vonatkozó hivatkozásokat és a jelentésmeghatározásokban használt, ma már nyelvi hibának tekintett szavakat. • Egyes szavak meghatározásaiból elhagyták a korábbi szovjet értékelést. • A rövidítéseket az LKŽ utolsó köteteiben való közlésük szerint egységesítették. Új rövidítéseket vezettek be: sov. (= szovjet realia, szovjetizmus); dk. (= a tájszó alakja a mai nyelvhez igazítva). • Új címszavakként azok a szavak jelennek meg, amelyek a későbbi kötetek szemléltető példáiban való előfordulásuk során váltak ismertté, de a korábbi kötetek szerkesztésekor még nem szerepeltek a cédulagyűjteményben, vagy tévedésből nem emelték ki őket. • A lKŽ I–X. kötete szövegeinek helyesírását és központozását a jelenleg érvényes szabályok szerint átdolgozták. • Egységesítették a frazeologizmusok bemutatását. • Az elektronikus kiadás elkészítésének sajátosságait figyelembe véve átalakították a lexikográfiai bemutatás és formai megjelenítés elemeit (jelek, betűtípusok), valamint kijavították a lexikográfiai szócikkek szerkezetében és az adatok elrendezésében előforduló egyes eltéréseket. A Lietuvių kalbos žodynas első teljes kiadásának elektronikus változatát Vytautas Zinkevičius – a lKŽ szövegei szerkezeti elemeinek automatikus felismerésére és belső adatstruktúrákká való konvertálására szolgáló szoftvert (Zinkevičius 2004, 2007) –, valamint Evaldas ožeraitis – a lKŽ adatbázisának feltöltésére, kezelésére, az információk keresésére és a felhasználók számára történő megjelenítésére szolgáló programokat – készítette. Sokan örömmel fogadják és nagyra értékelik ezt a szótárt, valamint annak elektronikus változatát. A lKŽe internetes oldalának Vélemények rovatában olvasható visszajelzésekből, a szótár bemutatóin feltett kérdésekből, telefonhívásokból, levelekből és személyes beszélgetésekből azonban látható, hogy a szótár használói nehézségekkel is szembesülnek. A szótár szerkezete annyira összetett, adatai pedig olyan gazdagok és sokfélék, hogy a nem filológus olvasók gyakran nehezen értik meg az információkat, és hiányzik a képességük a lKŽe sokoldalú, többféle adatának használatára. A virtuális térben a honlap látogatóival folytatott levelezés során bizonyos párbeszéd zajlik, ismeretterjesztő tevékenység folyik, valamint tudománynépszerűsítő munka végződik. Ezzel egyidejűleg információ gyűlik össze a nehézséget okozó szótárbemutatási módokról. az lKŽe internetes honlapon való működéséről és a látogatóival folytatott visszacsatolásról már egyes kiadványokban is írtak (lásd: Naktinienė 2006; Забарскай тэ, Накцiнене 2007). 94 Kalbos Kultūra | 85 atNauJINta ElEKtroNINIo A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK INTERNETES VÁLTOZATA frissített változatát 2008 februárjában tették közzé – a szótárt úgy módosították, hogy az ékezetes betűk különböző böngészők használatával helyesen jelenjenek meg. javították a szótár szerkesztői és a honlap látogatói által észlelt pontatlanságokat. Felhasználták a Leksika: Skolinių vartojimas (svetimybės, tarptautiniai žodžiai) (KP4 2005) című, Nyelvi tanácsok című füzetet, valamint más új, elméleti és a nyelvgyakorlat számára készült munkákat. pontosították a címszavak normativitásának értékelését, például: bukietas, dynė (valamint a dynia, dynis, dynys változatok) stb. most x jellel vannak megjelölve, ami azt jelenti, hogy ezek a szavak a köznyelv számára nem ajánlottak. A rendelkezésre álló adatok alapján pontosították a hangsúlyozási változatok elsőbbségi ajánlását, például: cinãmonas (1), ci namò nas (2), cinamõnas (2) helyett cinamònas (2), cinãmonas (1), ci namõ nas (2) lett (lásd az 1. ábrát). 1. áb. A cinamònas főnév és hangsúlyozási változatainak szócikke a Lietuvių kalbos žodynas elektronikus szótár frissített változatában (2008); a szótár frissített változatának elkészítése során egyidejűleg megkezdődött a Nemzeti Lexikai Adatbázis létrehozása is (Zabarskaitė 2007; Zabarskaitė, Naktinienė 2010), valamint a szótár szövegének strukturális részekre bontását szolgáló eszközök kidolgozása – így készítették elő a második elektronikus kiadás új technikai fejlesztéseit. LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNO a MÁSODIK ELEKTRONIKUS KIADÁS Idén elkészült a Lietuvių kalbos žodynas második elektronikus kiadása (lKŽ2e), amelyet pendrive-ra rögzítve fognak terjeszteni. Ebben a lehetőségekhez mérten figyelembe veszik az Állami Litván Nyelvi Bizottság által elfogadott hangsúlyozási G. NaKtINIENĖ. A Lietuvių kalbos žodynas elektronikus szótár újdonságai 95, valamint a jövevényszavak értékelésére vonatkozó ajánlásokat, Vytautas Vitkauskas „Lietuvių kalbos žodyno“ taisymai (2006) című könyvében és „Papildomi „lietuvių kalbos žodyno“ taisymai“ (2010) című cikkében közzétett, a transzponálás kétes eseteihez fűzött megjegyzéseket, továbbá más, új, elméleti és a nyelvgyakorlatot szolgáló munkákat. Az lKŽ2e szerkesztői számára hasznosak voltak Jonas Šukis, Klementina Vosyllytė, Violeta Černiutė és más kollégák, valamint a www.lkz.lt weboldal látogatóinak a szótár szövegére vonatkozó konkrét észrevételei. a második elektronikus kiadás elkészítésekor az első kiadás frissített változatának (2008) szövegeit a következő fő szempontok szerint pontosították: • További szerkesztésen estek át a XVI–XX. kötet szövegei, amelyeket az első kiadásban a szótár valamennyi kötete szövegeinek bizonyos fokú egységesítési példájának tekintettek. • A többi kötet szövegeiben szerkesztési és korrektori javításokat végeztek – kijavították a felfedezett pontatlanságokat. • Amennyire e szótár bonyolult szerkezete lehetővé teszi, figyelembe vették az új elméleti és normatív munkák következtetéseit. Új szócikkek készültek, amelyek példáit más szavak szócikkeiben vagy meghatározásaiban találták meg, de korábban nem fogalmaztak meg hozzájuk külön szócikkeket, mivel a megfelelő kötetek készítésekor a cédulagyűjteményben még nem álltak rendelkezésre az adataik. e hatalmas terjedelmű művet azonban egyelőre nem egészítették ki a cédulagyűjtemény vagy új források adataival. Az lKŽ alapvető cédulagyűjteményében található adatok felhasználásával készültek az olyan, idegen szó alapján a népi beszélt nyelvben kialakult szavak szócikkei, mint a skrebas, skribas, stribas, stribitelis, stribokas stb. az lKŽ megfelelő köteteinek (XI 1978; XII 1981; XIII 1984) készítésekor ezek nem jelenhettek volna meg, mivel maguk a szavak és használatukat illusztráló mondatok a háború utáni évek tragikus eseményeiről tanúskodnak, és olyan értékelést fejeznek ki, amely ellentétes a szovjet korszakban hivatalosan használt liaudies gynėjas szókapcsolatra jellemző értékeléssel. Például: strbas, -ė smob. (2) DŽ2, (4); K.saj, šnek. ginkluotas sovietinės milicijos pagalbininkas 1944–1954 m.: „Miškiniai pasirengia kaip stribai, tie stribai, – nesuprasi nei kurie kur eina, nei ko nori“ sdb. Miškiniai stribų nesigailėjo, iškirsdavo juos kaip malkas sp. ^ Ko čia lakstai kaip stribas? Švn. „Atvažiuojate, vaikai, kaip stribai: greitai, greitai, nėra kada, važiuojame!“ Jd. „Jei ne stribukai, ir į miestelį miškiniai būtų atėję“ Mžš. (lKŽ2e) 96 Kalbos Kultūra | 85 stribtelis (rus. иcтpeбитeль) sm. (1) šnek. stribas: egyszer késő este újra eljött egy stribtelis, és azt mondta, menjek vele Plšk. a második éjszaka a stribteliai körülvették a házakat, és erdei testvéreket kerestek Plšk. banditák voltak, később ugyanis nyomban stribiteliai intézték el őket Plt. Az összes stribiteliai ott szétszaladt azon a réten Šts. (lKŽ2e) stribõkas sm. (2) Plt, Žg šnek. stribas: a stribõkai felfedezték az erdei testvérek rejtekhelyét Krtn. A stribókoknak most nem valami kellemes a kertben sétálgatni slnt. aztán kaptunk ezektől a stribókóktól pofont is, verekedést is Jdr. Embereket szállítottak (deportáltak), az ördög dolgozott – mennyi is volt itt azokból a [bizony] stribókokból! Krš. (lKŽ2e) külön bekezdésekben vannak kiemelve nemcsak a szavak jelentései, hanem a jelentésárnyalatok, a szűkebb értelemben vett néphagyomány, a frazeologizmusok is; a szócikkek belsejében félkövér betűvel szerepelnek a szavak. A szótár és az egyes szócikkek keresési listáiba további elemként bekerültek a frazeologizmusok fő változatai, a melléknevek semlegesnemű alakjai, a melléknevek és igék szócikkeiben megadott határozószók stb. Például a keresési listába további elemként bekerült a mėlyna semlegesnemű alak, a mėlynai, mėlynyn határozószók, a mėlynos dienos „nehéz életről”, a mėlynas kraujas „nemesi személyről” frazeologizmusok, a mėlynasis spaugas „pokolvaras (lóbetegség)” kifejezés, valamint a frazeologizmusok mėlynasis akmuo (akmenėlis, kūlelis, kūlis) fő változata, a mėlynasis akmuo „réz-szulfát” (lásd a 2. ábrát). továbbá az átírási pontatlanság kijavítása után a nem megfelelő helyen maradt Mėlenai žydi (Salantai, Kretinga járás), Mėlenai prirūkyta troba (Šatės, Skuodas járás) mondatokat a mėlynas szócikkből áthelyezték a valódi, mėlenas szócikkükbe. A további keresőszavakat és frazeologizmusokat a keresési listákban felső indexbe helyezett pluszjellel jelölik. ez segít megkülönböztetni az ezekben a listákban létrejövő további homonimákat (ideértve a homográfokat és homoformákat is), amelyek a szótárban nincsenek számmal jelölve. Például a baltai többes számú főnév – bltai „az indoeurópai népek egyik ága – litvánok, lettek, poroszok stb.” és a baltai+ – a bltas melléknév szócikkében szereplő balta határozószó. A szótár szócikkeire kétféle keresési módszerrel (üzemmóddal) lehet rákeresni: egyszerű kereséssel (szó vagy kifejezés alapján) és speciális kereséssel (lekérdezések alapján – betűkből és helyettesítő jelekből álló bizonyos sorozatok szerint). Különféle adatokra (rövidítésekre, hangsúlytalan szavakra és kifejezésekre) a megnyitott szótári szócikk szövegében is lehet keresni, ami különösen hasznos, amikor a széles körben használt szavak hosszú szócikkeit kell áttekinteni. A szótár szövegében az egérmutatót a rövidítések és jelek fölé helyezve megjelennek azok magyarázatai. A rövidítésjegyzékeket erre a célra Gertrūda Naktinienė és Zita Šimėnaitė adaptálta. az egérmutatót a szótári szócikk fő strukturális részei fölé helyezve megjelennek azok megnevezései: a homonima száma, a címszó- G. NaKtINIENĖ. Az Elektronikus Litván Szótár újdonságai 97 címszó, alcímszó, hangsúlyozás, a jelentéscsoport száma, a jelentés száma, a jelentés magyarázata, a jelentés árnyalata, folklór, frazeologizmusok stb. Számos egyéb fejlesztést is létrehoztak, amelyek lehetővé teszik, hogy a szótár mentén gyűjtött megtekintett szavak listája, a szócikk szövege nagyítható naudotis greičiau ir patogiau, pavyzdžiui, pasirinkus atitinkamą meniu elevagy kicsinyíthető legyen, litván betűk írhassanak be a billentyűzet átkapcsolása nélkül stb. A szótárprogram Microsoft Windows, Mac OS X és Linux operációs rendszereken működik. A második kiadást szerkesztette: ona Kažukauskaitė, Gertrūda Naktinienė, ritutė Petrokienė, lijana Puzinienė, Vilija ragaišienė, Zita Šimėnaitė, angelė Vilutytė. Tudományos tanácsadó – Vytautas Vitkauskas. A szótár szövegeit számítógépen Dana stakienė dolgozta fel. A szótár elektronikus formáját linas Valiukas készítette. Az adatokat Evaldas ožeraitis és Vytautas Zinkevičius digitalizálta és strukturálta. Magán a szótáron kívül egy meglehetősen részletes, illusztrált kézikönyv is fel van írva az adathordozóra; a szótár leírását Gertrūda Naktinienė, a program leírását pedig linas Valiukas készítette. 2 PaV. A mėlynai határozószó keresési eredménye: a mėlynas melléknév szócikkének e határozószót tartalmazó része a Litván nyelv szótárának második elektronikus kiadásában 98 Kalbos Kultūra | 85 A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁNAK ELEKTRONIKUS KIEGÉSZÍTÉSEI A Litván nyelv szótárának (I–XX. köt., 1941–2002) elektronikus változata a litván nyelv fő tezaurusza, a legkülönfélébb lexika kincsestára, amely mintegy 1000 forrás példáit öleli fel: a XVI. századi írott forrásoktól és az 1902-től 2002-ig rendszeresen gyűjtött nyelvjárási lexikától kezdve (az LKŽ forrásairól részletesebben lásd Шыменайтэ 2007; Šimėnaitė 2010; Šimėnaitė, Zabarskaitė 2011). A szótár nyomtatott változata 4,5 millió egységet tartalmazó cédulaanyag felhasználásával készült, azonban a fokozatosan összegyűjtött, 0,5 millió egységnyi kiegészítő cédulaanyag még nem került felhasználásra. Az olyan típusú szótárak, mint amilyen az 1941–2002 között kiadott Litván nyelv szótára, nem lezárt művek: folyamatosan bővítik, javítják és felülvizsgálják őket (vö. Simpson 2009: 46). A szótár egyes kötetei különböző időszakokban készültek: változtak a főszerkesztők, módosultak a politikai körülmények, valamint a társadalom nyelvhez és annak értékeihez való viszonya. A társadalmat nagyon érdeklik az LKŽ kiegészítései, a weboldal látogatói hiányolják a különféle szavakat, amelyek a megfelelő kötetek készítésekor még nem terjedtek el, vagy használatukról még nem állt rendelkezésre elegendő adat. Jelenleg a lexikográfiai központ részt vesz az Intézményi tudományos kutatások és kísérleti (szociális, kulturális) fejlesztés hosszú távú programjában, és az egyik legfontosabb feladat a Litván nyelv szótára elektronikus változatának kiegészítéseinek elkészítése. Ez csak a Litván nyelv szótára és elektronikus változata lexikai adatainak teljességét gondosan értékelve végezhető el. A legfontosabb probléma az, hogy a Litván nyelv szótára új köteteinek írásakor újonnan közzétett források adatait használták, és a cédulaanyagot folyamatosan bővítették, ezért a korábbi és a későbbi kötetek lexikájának, valamint forrásainak teljessége nagyon eltérő (Забар скайте, Нактинене, Шяпятите 2005: 340–355). Például a G betűs szócikkek között (III. köt., 1956) nem található meg a nyelvjárási szótárak lexikája, mivel az első nyelvjárási szótár csak 1976-ban jelent meg. A kiegészítések cédulaanyagának (mintegy 0,5 millió darab) adatait azután gyűjtötték, hogy a megfelelő kötetek már megjelentek. Újonnan közzétett és értékelt történeti forrásokkal rendelkezünk (Konstantinas Sirvydas, Jokūbas Brodovskis, Laurynas Ivinskis és mások szótáraival, Jonas Bretkūnas, Mikalojus Daukša, Samuel Chylinski bibliáival, a Wolfenbütteli posztillával, Danielius Kleinas énekeskönyveivel stb.), elkészült Martynas Mažvydas írásainak szótára (Urbas 1996), valamint a XVI–XVII. századi litván írások válogatott szótára (Palionis 2004), és működik, illetve folyamatosan bővül a régi írások adatbázisa [email protected]/seniejirastai. Elemzik K. Sirvydas szótárainak lexikáját a nagy Litván nyelv szótárában (Naktinienė 2012 : 14), és megállapították, hogy a Litván nyelv szótárának forrása – Jurgis Ambraziejus Pabrėža botanikai műve, a Taislius augyminis – hangsúlyozott (Šepetytė 2009: 50). G. NaKtINIENĖ. Az Elektronikus Litván Nyelvi Szótár újdonságainak 99. adatbázisa, az elektronikus változat kiegészítéseinek koncepciója, az lKŽ forrásainak kutatása, adataik leltározása (Naktinienė 2009: 32–34) és egyéb előkészítő munkálatok. A litván nyelv etnolingvisztikai adatainak aktualizálását, a nemzeti világkép rekonstrukcióját a Litván Nyelvi Szótár szövegei alapján Jolanta Zabarskaitė kezdte meg (2010: 126–143). Továbbra is szükséges gyűjteni a litván nyelv lexikáját, kutatni a lexikográfiai örökséget (Laurynas Ivinskis és Frydrichas Kuršaitis szótárainak litván lexikáját), és a kutatási eredményeket felhasználni az lKŽ elektronikus változatának kiegészítésére. A Litván Nyelvi Szótár és cédulaanyagának szerkezete, valamint adatainak összetettsége különleges felkészültséget és tapasztalatot, továbbá történetének és sajátosságainak ismeretét igényli, ezért nagyon fontos, hogy ne szakadjon meg a cédulaanyag megismerésének és gyűjtésének, valamint a Litván Nyelvi Szótár lexikográfiai iskolájának folytonossága. Készül a Litván nyelv szótára cédulaanyagának Befejező Megjegyzései E munkafázisban nem sikerül figyelembe venni a Litván nyelv szótára elektronikus változatának használói által megfogalmazott egyes kívánságokat, például a jövevényszavak részletes etimológiájának megadását, több mai (különösen nemzetközi) szó, valamely konkrét nyelvből származó több jövevényszó közlését, a visszaható igék és azok főnévi származékai keresésének továbbfejlesztését, a hivatkozások helyett a jelentésmeghatározások megadását, személynevek és vezetéknevek, valamint eredetük magyarázatának közlését stb. Remélhető, hogy az olvasók egyes igényeit e szótár kiegészítései kielégítik. A 2000-es évek után használatba vett legújabb lexikát a Litván Nyelvi Intézet lexikográfiai központjában készülő, a köznyelvi litván nyelv szótárában lehet majd megtalálni. FORRÁSOK lKŽ – Litván Nyelvi Szótár I–XX. rövidítve/férfi szerk. J. Balčikonis, J. Kruopas, K. Ulvydas, V. Vitkauskas. Vilnius, 1941–2002. lKŽe – A litván nyelv szótára (I–XX. kötet, 1941–2002): elektronikus kiadás. szerkesztőbizottság: G. Naktinienė (főszerk.), J. Paulauskas, R. Petrokienė, V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2005. [frissített]lKŽ2e – A litván nyelv szótára (I–XX. kötet, 1941–2002): ta versija, 2008.] Prieiga per internetą: <www.lkz.lt>. második elektronikus kiadás. szerkesztőbizottság: G. Naktinienė (főszerk.), †J. Paulauskas, r. Petrokienė, Z. Šimėnaitė, †V. Vitkauskas, J. Zabarskaitė. Vilnius: litván nyelvi intézet. [előkészületben.] 100 Nyelvi kultúra | 85 iRoDaLoM KP4: Nyelvi tanácsok 4: Lexika: a kölcsönszavak használata (idegenszerűségek, nemzetközi szavak). szerző és szerkesztő D. Mikulėnienė. Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 2005. Naktinienė G. 2005: A „lietuvių kalbos žodyno“ javításai elektronikus változatban. – Kalbos kultūra 78, 191–204. Naktinienė G. 2006: A „lietuvių kalbos žodyno“ új élete. – Gimtoji kalba 7, 11–15. Naktinienė G. 2009: A „lietuvių kalbos žodynas“ a XXI. században. – Konstantin Sirvydastól a nagy szótárig. A nemzetközi tudományos konferencia előadásainak tézisei. Vilnius, 2009. november 19–20., 32–34. Naktinienė G. 2012: Konstantinas Sirvydas szótárainak lexikája a Nagy „Litván nyelv szótárában“. – „Konstantinas Sirvydas – a litván lexikográfia úttörője“ nemzetközi tudományos konferencia. Az előadások tézisei. Vilnius, 2012. május 10–11., 14. Elérhető az interneten: <http://www.lki.lt/ LKI_LT/images/Naujienos/20120503%20K%20Sirvydo%20konf%20tezes.pdf> (megtekintve 2012 decemberében). Palionis J. 2004: A 16–17. századi litván írások válogatott szótára, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Simpson J. 2009: Az Oxford English Dictionary története napjainkban. – Konstantinas Sirvydastól a Nagy szótárig. A nemzetközi tudományos konferencia előadásainak tézisei. Vilnius, 2009. november 19–20., 46. Šepetytė R. 2009: Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos Taislius augyminis – a Lietuvių kalbos žodyno hangsúlyozott forrása. – Konstantinas Sirvydastól a nagy szótárig. a nemzetközi tudományos konferencia előadásainak tézisei. Vilnius, 2009. november 19–20., 50. Šimėnaitė Z. 2010: a litván és lengyel lexikográfia kapcsolatai [A lengyel és litván lexikográfia kapcsolatai.] – A Litván Nagyfejedelemség nyelvi és kulturális öröksége. Bydgoszcz: Kazimierz Egyetem Kiadója A Litván Nagyfejedelemségé, 158–166. Urbas D. 1996: Martynas Mažvydas írásainak szótára, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. Vitkauskas V. 2006: A „Lietuvių kalbos žodyno” javításai, Vilnius: a Litván Nyelv Intézete. Vitkauskas V. 2010: A „Lietuvių kalbos žodyno” kiegészítő javításai. – Lexikográfia és lexikológia 2. Vilnius: a Litván Nyelv Intézete, 114–122. Zabarskaitė J., Naktinienė G., Šepetytė-Petrokienė R. 2006: Az Elektroninio Lietuvių kalbos žodyno (I–XX. köt.) első kiadása. – Prace