Vedinių pateikimo sistemiškumas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“

D. MURMULAITYTĖ. A képzett szavak rendszerszerű bemutatása a Standard litván nyelv szótárában 71 DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas A KÉPZETT SZAVAK RENDSZERSZERŰ BEMUTATÁSA A STANDARD LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN KULCSSZAVAK: képzett szó, értelmező szótár, rendszerszerűség, alapszó, szócikk. Szótárnak nem akármilyen, hanem lexikográfiailag rendezett szókészletet nevezünk, amely a használója számára szükséges információkat közli (KTŽ 240). A szótárak rendeltetésük, terjedelmük, az adatok kiválasztása és jellege, valamint a bemutatás módszertana, a használat módja stb. szerint különböznek egymástól. Külső formájuk szerint hagyományos (nyomtatott, papíralapú) és elektronikus szótárakat különböztetünk meg; ez utóbbiaknak viszont szintén két típusa különíthető el: számítógépesített nyomtatott szótárak (a papíralapú szótárak elektronikus változatai) és adatbázisok alapján létrehozott eredeti elektronikus szótárak (Jakaitienė 2005: 38–40; 293–296). Talán az összes szótárat egyesítő legfontosabb jellemző a rendszerszerűség. A lexika rendszerezése a modern gyakorlati lexikográfia egyik funkciója (Морковкин 1993: 37). Különösen az adatbázisokra épülő elektronikus lexikográfiában a rendszerszerűség a lexikográfia egyik alapvető elve és a jó szótárral szemben támasztott fő követelmények egyike. Rendszerszerűnek kell lennie mind a szótár mikrostruktúrájának, mind makrostruktúrájának. Ez utóbbihoz tartozik az is, hogy miként adják meg a címszavakat – külön szócikkekben, vagy a származékokat valamilyen formában az alapszavak szócikkeibe foglalva (Jakaitienė 2005: 35). Az értelmező szótárakban (gyakrabban a nyomtatottakban, valamint azok elektronikus változataiban is) szokás egyes származékokat, különösen a szabályosakat, a címszó szócikkében megadni (ezt a szócikket nemritkán fészeknek is nevezik, noha ez korántsem a címszó szóképzési fészke, mivel nem tartalmazza a címszó valamennyi származékát, és nem mutatja meg e származékok egymás közötti viszonyait). Egy másik (alap-)lexikai egység szócikkébe általában a következők kerülnek be: • az igék és névszók absztraktumai – cselekvések és tulajdonságok megnevezései, • a cselekvők vagy a névszói tulajdonságok hordozóinak megnevezései, • határozószók, Íme néhány példa a litván nyelv különböző értelmező szótáraiból. Ezekből látható, hogy ugyanabban a szócikkben 72 NYELVI KULTÚRA | 85 • visszaható igék és főnevek, • kicsinyítő képzős szavak, • tagadószót tartalmazó szavak stb. többféle beillesztett származék is szerepelhet (a példákban alá vannak húzva1): gérti, gẽria, grė 1. folyadékot inni, a szomjat oltani: A tehén vödörből iszik. G. vizet, tejet. Gẽriamas puodelis (amelyből iszik). Gẽriamas vanduo (amelyet iszik, ivásra alkalmas). ǁ átv. : Port, füstöt, bűzt g. (belélegezni). Dohányt szívni (felszippantani, szagolni). 2. bódító italokat fogyasztani, részegeskedni: Ha nem ivott, akkor jó ember. Ő még iszik. 3. húzni, szívni; áthatolni, beszivárogni: A szivacs felszívja a vizet. A szél keresztülfúj (áthatol rajta). | visszaható: : A víz gyorsan beszivárog a homokba. ◊ G. prašo (apie kiaurus batus). gėrjǁas, ~a dkt. (1) gėrkǁas, ~ė dkt. (2) gėrmas (2) gėrmasis (1) [DŽ6e]; lélegezni, lélegez, lélegzett ige. (1) (valaki) belélegezni és kilélegezni: A szobában sok füst van, nincs mivel lélegezni. ° Nehezen lélegzik. • tagadó. nem lélegezni légzés fn. ige (1,1) [MLKŽ]; hallgatni, hallgat, hallgatott intr. K; SD343,279, R, BPII157, M [...] 4. visszaható. egyetérteni, összhangba kerülni: Az apa nem hallgat a gyermekeire Rm. […] [LKŽe]; világos, ~i (3) 1. jól látható, világos, derült: ~i šviesa. Á. dangus. 2. jól látó: ~ios akys. 3. könnyen felfogható, érthető: Á. raštas. Á. tarimas. Á. klausimas. ~u kaip dieną. ~u kaip ant delno (labai aišku). 4. könnyen felfogó: Á. ész. ~i fej. ~iai prv.: ~iai švietė mėnulis. Viską ~iai išdėstyti. ~ỹn prv. ~ýbė (1) ~ùmas (2) [DŽ6e]; mãžǁas, ~à (4) prš. n a g y. 1. terjedelmét, méretét (magasságát, hosszúságát, szélességét) tekintve csekély: K. gyermek. ~os burgonyák. M. szoba, kert, város. ~o termetű ember. M. patak. Ő valamivel ~ėlèsnis. Milyen ~utùkas, ~utlis, ~utėláitis! A ~ közül kiszaladt, a nagyokat nem érte utol (közmondás). 1 A szótári szócikkek idézésekor igyekeznek megőrizni azok eredeti formáját, a szócikkek kihagyott részeit [...] jelöli. D. MURMULAITYTĖ. A származékok bemutatásának rendszeressége a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne 73 2. kevés életkorral rendelkező, fel nem nőtt: A gyerekek még ~. ~iukùs, ~utėliùs hagyott, mint a verebeket. Add ide a kést, ne légy m. (ne bosszankodj). 3. kevés: M. csapat. ~à család. Van itt ~a munka! Nagy felhőből kevés eső (tts.). 4. enyhe, gyenge: Enyhe hideg. Enyhe fájdalom. 5. jelentéktelen, csekély, lényegtelen: Csekély hiba. Csekély ajándék. Csekély érdemek, eredmények. Nem nagy baj, hogy nem tudod – majd megtanulod. 6. aki alacsony társadalmi helyzetű: Alacsony sorból származva ne szállj szembe a nagyurakkal (közm.). ◊ Enélkül is (majdnem, csaknem). ~a mit (mindegy, semmit sem jelent). ~esniám lenni (engedni). Sok ~a (körülbelül). ~a hat. ~ỹn hat. : Az egészség ~ỹn megy (csökken). ~ùmas (2) [DŽ6e]; trob fn. (3) [...] 1. [...] lakóház, parasztház: [...] Lakóház trob NdŽ. [...] Az erdőszélen kis kunyhó állt Sk. Egy kis kunyhóban lakik Kb. [...] Összetákolták a kunyhót – rögtön összedőlt, szétszakadt, elkorhadt Yl. [...] Kazimierónak [részt] kell adnunk, hogy kunyhót építhessen Krt. Az otthoni földből kapott, és egy ilyen kis kunyhót épített magának Pln. [...] Hajtsd azokat a földeket, ameddig csak akarod, csak a kunyhómat ne döntsd le Pžrl. Néhány kis kunyhó volt, most pedig annyira kibővült, hogy nagy város lett belőle Vdk. Összekuporodott kis kunyhó Šts. Trobulãlė (pejor.) Šts. Ott bizony egy ilyen kis kunyhó van felépítve Lž. Itt egy kis kunyhót épített magának Alv. [...] Az öregember egy kis kunyhót épített DrskŽ. Építettem magamnak egy kis kunyhót a vízen JD20. A legkisebb kis kunyhó KlvrŽ. A követek szemük előtt egy nevetségesen kicsi, libaólhoz hasonló, négyszögletes kis kunyhót láttak Vaižg. [...] [LKŽe]; oldódó, ~ (4) 1. könnyen oldódó: Oldhatatlan szennyeződések. ~ (~ióji) kávé. 2. ami gyorsan, könnyen olvad: A zsír – olvadó anyag. ~ùmas (2) [DŽ6e]. Más nyelvek szótáraiban szintén szokás a különféle származékokat az alapszavak szócikkeibe felvenni. Ezekben meg nem említett típusú címszón belüli szavak is vannak, ez az adott nyelv nyelvtanától és szóalkotási sajátosságaitól függ – például az orosz és a lengyel nyelv szótáraiban a befejezett aspektusú igék szócikkeiben gyakran a folyamatos aspektusú igéket is feltüntetik. Néhány példa: līdzīgs -ais, līdzīga -ā, īp. ; hasonló körülmények 1. Olyan, amelynek nagyjából ugyanolyan tulajdonságai, jellemzői vannak, mint (valami) másnak. A lány hasonlít az anyjára. Hasonló jellemek. Hasonló a hangjuk. Hasonló földrajzi körülmények. 2. Egyenértékű, megfelelő (általában kölcsönösen). Egyenrangú partner. Beszélni egyenrangúként egy egyenrangúval. // Egyenlő (nagyság, érték szerint). A tortát egyenlő részekre vágni. Egyenlően elosztani. Hasonló pénz bizalmas. – olyan pénzösszeg, amely pontosan megfelel a fizetendő értéknek. ◊ hasonlóság fn. [MLVVe]; 74 NYELVI KULTÚRA | 85 alma fn. Az almafa termése. Lédús, édes, savanyú, pirosas alma. Az alma csutkája, magjai, héja. Almalé, lekvár, kompót. Szárított alma. Almához hasonlóan pirosas. – olyan, amelynek egészséges színe, egészséges pirossága van (általában az orcáról, arcról). Szemgolyó. – a szem fő alkotóeleme, kerek test a szemüregben. ◊ Strīda ā. – strīda cēlonis./ ābolītis, -ša; āboltēns; āboltiņš. [LVV]; ДЕД, -a; м. 1. Отец отца или матери. 2. разг. Idős ember, öregember. 3. tsz. : дéды, -ов. Régen élt emberek, ősök. Nagyapák és dédapák; apák és nagyapák (ősök). [...] < Дéдка, -и; мн. род. -dok, dat. -dokam; vsz. becéző (1–2 jelentés). Nagyapai, -a, -i. Nagyapáé, -é, -é. Nagyapához tartozó, -hoz tartozó, -hez tartozó. D. módszer (régi, bevált). Nagyapó, -apóká; m. közny. (2 jelentés). Nagyapa, -i; m. becéző. (1–2 jelentés). Nagyapai, -a, -o. Nagyapó (lásd). Nagyapósan, határozószó. [BTSZRYA]; СЛОВА’РЬ, -я’, м. 1. Собрание слов (обычно в алфавитном порядке), устойчивых выражений с пояснениями, толкованиями или с переводом на другой язык. Толковый с. Энциклопедический с. Фразеологический с. Двуязычный с. Терминологический с. Словари синонимов, омонимов, антонимов. С. морфем (толкующий значимые части слов). 2. ед. Совокупность слов какого-н. языка, а также слов, употреблённых в каком-н. одном произведении, в произведениях какого-н. писателя или вообще употребляемых кем-н. Богатство русского словаря. Поэтический с. Пушкина. Он изъясняется по-английски с трудом: его с. очень беден. ǁ уменьш. слова'рик, -а, м. (к 1 знач.). ǁ прил. слова'рный, -ая, -ое. Словарная статья (главка словаря, посвящённая отдельному слову или фразеологизму, вынесенному в её заглавие). С. запас. [ТСОШ]; СТРО’ИТЬ 1, -о'ю, -о'ишь; -о'енный; несов. 1. что. Возводить, создавать какое-н. сооружение, здание, а также конструкцию, машину. С. дом. С. плотину. С. корабли, локомотивы. Ломать - не с. (посл.). 2. что. Созидать, создавать, организовывать. С. новый быт, новую жизнь. С. своё благополучие на чём-н. С. семью. 3. что. Мысленно создавать. С. планы. С. разные предложения. С. гипотезу. С. себе иллюзии. 4. что. Организовывать, основываясь на чём-н. С. доклад на точных данных. С. свою тактику на чём-н. 5. что. Выражать, формулировать. Правильно с. фразу. С. систему доказательств. 6. что. Вычерчивать на основании заданных размеров (спец.). С. треугольник. С. усечённый конус. 7. что. Делать что-н. (в соответствии со знач. следующего далее существительного) (разг.). С. гримасы (гримасничать). С. глазки (кокетничать, играя глазами). С. рожи (гримасничая, придавать лицу какое-н. неестественное выражение). 8. кого (что) из кого. Представлять, изображать себя или кого-н. кем-н. (разг. неодобр.). С. из себя простака, дурачка. С. из ребёнка вундеркинда. ǁ сов. вы'строить, -ою, -оишь; -оенный (к 1 знач.), постро'ить, -о'ю, -о'ишь; -о'енный (к 1, 2, 3, 4, 5 и 6 знач.) и состро'ить, -о'ю, -о'ишь; -о'енный (к 7 и 8 знач.). ǁ сущ. стро'йка, -и, ж. (к 1 знач.), построе'ние, -я, ср. (к 1 устар., ко 2, 4, 5 и 6 знач.) и постро'йка, -и, ж. (к 1 знач.). ǁ прил. строи'тельный, -ая, -ое (к 1 знач.). С. сезон. Строительные материалы. Строительная площадка. [ТСОШ]; D. MURMULAITYTĖ. A származékok bemutatásának rendszerszerűsége a Litván köznyelvi szótárban 75 kabaré 1. „szatirikus szórakoztató előadás; szintén: olyan helyiség, ahol ilyen előadásokat tartanak» 2. «abszurd vagy szürreális helyzet» • kabaretowy • kabaretowość • kabarecik • kabareciarz, kabarecista [SJP]; pacha 1. «a kar belső oldala és a mellkas oldala közötti bemélyedés» 2. «a ruhadarabon a kar számára kialakított nyílás; szintén: a ruhadarab azon része, amely a hónalj alatti bemélyedés helyén található» • hónalji • hónalj [SJP]; leitatni befejezett Xa, leitatva – itatni folyamatos I, ~va 1. «valakit eszméletlenségig leitatni» 2. «skystį, ypač jo viršutinį sluoksnį, gerti iš viršaus»: Paukščiai gėrė rasą nuo lapelių. spić się – spijać się «alkoholiu apsvaigti, būti girtam» [NSJP]; at·ten·tive [...] būdvardis [...] 1 atkreipiantis dėmesį; figyelmes 2 előzékeny, udvarias, odaadó stb. [figyelmes férj] – szin. e l g o n d o l k o d ó – figyelmesen hat. – at·ten´tive·ness daiktavardis [WNWD]; frizura [...] fn. a hajviselet különleges, gyakran jellegzetes és divatos formája – hajformázás fn. – fodrász fn. [WNWD]. Iš pavyzdžių matyti, kad vediniai į pamatinių žodžių straipsnius įtraukiami juos pateikiant: • kaip atskirą leksemą (pvz., sangrąžiniai veiksmažodžiai), • kaip atskirą reikšmės atspalvį (pvz., sangrąžiniai veiksmažodžiai), • iliustraciniuose vartosenos pavyzdžiuose (pvz., deminutyvai, žodžiai su neiginiais), • straipsnio gale, po visos informacijos apie antraštinį žodį (pvz., veiksmažodžių ir vardažodžių abstraktai, veikėjų pavadinimai, prieveiksmiai); kartais (dažniau elektroniniuose žodynuose) jie rašomi iš naujos eilutės. A Lietuvių kalbos institute új módszerek alkalmazásával befejezéséhez közeledik a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (a továbbiakban – BŽ) című szótár szerkesztése, amelynek koncepciójában a rendszerszerűség elve kap hangsúlyt (Liutkevičienė 2010: 141). Ezt az elvet igyekeznek a származékok bemutatásakor is követni, amelyek lexikai önállóságuk tekintetében egyenrangúak más címszavas lexikai egységekkel. Ezért a rájuk vonatkozó információnak nem kevésbé részletesnek, sokoldalúnak és pontosnak kell lennie, ezt pedig a fent említett, a származékok beillesztett bemutatási módjai közül egyik sem teszi lehetővé. Tehát: • az absztrakt főnevek (pl. miáuktelėjimas, priglaudmas, paskiẽpijimas, broliã vima sis, audringùmas, aukštýbė, brangýbė, brolỹstė), 76 KALBOS KULTūRA | 85 • deminutyvai (pvz., ausẽlė, balandlis, namùkas), • prieveiksmiai (pvz., áiškiai, nuoseklia, aiškỹn, garsỹn), • a cselekvő személyek megnevezései (pl. griežkas, áuklėtojas), • a tagadást tartalmazó szavak (az igék kivételével, pl. nedarnà, nedaũ ge lis, neddelis, neblõgas, nebloga, negiñčijamai) és más származékok (a visszaható igék és az igekötős igék kivételével) a BŽ valamennyi többi lexikai egységéhez hasonlóan kerülnek bemutatásra, vagyis külön szócikket kapnak. Ezekben a származékok címszóként szerepelnek, így bekerülnek valamennyi lexikai egység betűrendes sorába, és szokásos módon megtalálhatók2. A rendszeresség a származékok hangsúlyozására vonatkozó információ közlésekor is fennmarad – akárcsak más névszók esetében, megadják a hangsúlyozási típusukat; megjegyzendő, hogy a beillesztett kicsinyítő képzős származékokat általában hangsúlyozási típusuk megjelölése nélkül közlik, jóllehet ezek gyakran eltérnek azon alapszavak hangsúlyozási típusaitól, amelyek szócikkeibe a kicsinyítő képzős származékokat felvették (lásd a DŽ6e és az LKŽe idézett mãžas, trobà szócikkeit). A BŽ származékszócikkeiben a használat alapján elkülönítik és megfelelően elrendezik valamennyi közlendő jelentésüket, minden egyes lexémát a szükséges grammatikai, lexikai, stilisztikai, használati területre vonatkozó stb. minősítésekkel jelölnek, valamint jellegzetes használati példákkal illusztrálnak, amelyek szemléltetik szemantikai és szintaktikai kapcsolhatóságukat. Így a származékokra vonatkozó információ nem korlátozódik csupán az alapszóval való kapcsolatuk rögzítésére, a származékok adatai ugyanolyan részletesek és sokoldalúak, mint más címszavas lexikai egységeké. A legfontosabb – csak szócikkben lehet bemutatni a származék szemantikai struktúráját, a jelentések és jelentésárnyalatok hierarchiáját, kölcsönös kapcsolataikat, valamint az alapszavak jelentéseivel való összefüggéseiket (az absztraktumok esetében). A származék beillesztett közlése nem magyarázza meg, nem tárja fel annak szemantikáját (vagy nem kellőképpen, pontatlanul magyarázza azt). Tegyük fel, hogy a cselekvő személyek megnevezései gyakran nem az alapszót képező igék valamennyi, hanem csak bizonyos jelentésein alapulnak. A szótár használója ezt nem tudja meg, ha a származékot csupán az alapszó szócikkének végén jegyzik be, pl.: a ėjjas, ėjja főneveket, amelyek az eti ige 5., 6. vagy 23. jelentésén alapulnának, csak okazionalizmusokként lehetne elképzelni: 2 A lexikai egységek ábécérendben való közlése az elektronikus lexikográfiában már nem annyira lényeges, mivel keresésüket a számítógép végzi. A nyomtatott szótárakban azonban a címszavak szócikkeibe felvett származékok egy része meglehetősen távol került attól a helytől, ahol az ábécésorrendnek megfelelően szerepelnie kellene (pl. a mezgėjas, -a, mezgimas és mezgimasis a megzdinti és megztinis szócikkek közé került, a rovėjas, -a, rovikas, -ė és rovimas pedig a rautas és rautinis szócikkek közé stb. [DŽ4]). D. MURMULAITYTĖ. A származékok bemutatásának rendszerszerűsége a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne 77 eti, ena, jo 1. egyik helyről a másikra gyalogosan, lépve haladni: E. keliu. Nem ment, hanem futott. Itt az ösvényen gyalog járnak. Menj innen. Enni, táncolni, vadászni megyünk. E. az ajtón át, a mezőn keresztül, az iskolába, az erdőbe. [...] 5. utazni: A vonat, a busz mgy. 6. múlni (az időről): A napok, a hónapok mlnak. [...] 23. bemutatásra kerülni: Ma a színházban a „Skirgaila” mgy. Jó film volt. ◊ Mgy csak, mgy (csodálkozás, tagadás kifejezésére mondják). járgó, ~a fn. (1). járs (2) [DŽ6e]. Außerdem wird durch die Abfassung eines eigenständigen Artikels zum Derivat vermieden, dass dieses mehrfach angeführt wird, vgl.: bendrýbǁė (1) eine gemeinsame Sache: Die litauische und die lettische Sprache haben viele ~ių [DŽ6e]; 1 beñdrǁas, ~à (4) 1. allen gehörend: B. Eigentum. ~à Küche. 2. gemeinsam getan, ausgeführt: B. Arbeit. B. Leben. Mit ~oms Anstrengungen werden wir es schaffen. ~óji giminė (Gramm. umfasst Wörter, die in derselben Form sowohl im Maskulinum als auch im Femininum gebraucht werden). 3. egyforma, hasonló: ~ törekvések. 4. összesített: ~à összeg. 5. valaminek az alapjait magában foglaló: ~ojo általános műveltséget nyújtó iskola. ~a hat. ~ýbė (1). ~ùmas (2) [DŽ6e]; bendrýbė fn. (1) az, ami közös, közös dolog, tulajdonság, jellemző: Közösség és különbség (fil.). A litván és lett nyelvek közös vonásai. Mi veled tũrime dau gyũ A bend rý bių nei skirtýbių. • ant. atskirybė, skirtybė. [BŽ]. tiszta absztraktumok (a cselekvések vagy tulajdonságok megnevezései) a BŽ-ben az alapszóként szolgáló ige vagy névszó, valamint az utóbbiak megfelelő jelentésszámának megadásával szerepelnek, a lexikalizálódottakat pedig szinonimákkal határozzák meg és (vagy) magyarázzák. Példák (még szerkeszthetők, mivel a szótár összeállítása nem fejeződött be): giedójimas fn. (1) 1. → giedoti 1: Hmno giedójimas. 2. → giedoti 2: Atsibùsti nuo paũkščių giedójimo. bendrininkãvimas fn. (1) 1. két vagy több személy szándékos közös részvétele bűncselekményben: Bendrininkãvimas gãli bti realizúotas neveikimù. 2. → bendrininkauti 2: Keli ieškõvų [atsakõvų] bendrininkãvimas civliniame proce sè. Pro cè si nis bendrininkãvimas. Opcionális [fakultatív] bűnrészesség. 78 NYELVI KULTÚRA | 85 aiškùmas fn. (2) 1. → aiškus 1: Az elnök éves jelentéséből hiányzik az egyértelműség. Amíg nincs egyértelműség, pislákol a remény. A cikornyásság árt a stílus [a nyelv] egyértelműségének. 2. → aiškus 2: A tiszteletre méltó korú professzornő elméjének tisztaságával ámulatba ejt. A betegség megnehezítette a beszédet, de nem a tudományos gondolat világosságát. 3. → aiškus 3: A kiejtés tisztaságának fejlesztésére mindenféle gyakorlat létezik. 4. → aiškus 4: Milyen tiszta a reggel – az égen egyetlen felhő sincs! 5. → aiškus 5: A sasok [macskák] látásuk élességéről híresek. baikštýbė fn. (1) nagy, rendkívüli félénkség, gyávaság, ijedősség: Micsoda félénkség ez a gyerek! • ellentéte: bátorság. Az absztrakt főnevek nem formális bemutatása során több olyan probléma is felmerült, amellyel talán nem találkoztak más szerkezetű szótárak készítésekor. Az egyik közülük – de az egyes gramatinės pažymos. BŽ stengiamasi nuosekliai žymėti ne tik daugiskaitinius, számú főnevek is. A litván nyelv grammatikáiban azt állítják, hogy az egyes számú főnevek egyik típusa a meg nem számlálható absztrakt fogalmakat jelentő főnevek (LKG 1965: 175; vö. DLKG 1996: 66; Valeckienė 1998: 219). Konkrétté válva, új jelentést vagy a jelentés új árnyalatát elnyerve többes számban is használhatók. Az ilyen használat stilisztikai okokból is lehetséges. Ezeket a lexémákat, amint említettük, a BŽ meghatározva vagy szinonimákkal magyarázva közli, a transzpozíciós származékokat (vagyis azokat, amelyek képzési és lexikai jelentése megegyezik), más szóval a tiszta absztraktumokat pedig az alapszóhoz utalja. Úgy tűnhet, hogy az utóbbi, le nem lexikalizálódott, elvont cselekvésvagy tulajdonságneveket a vns. (egyes számú) rövidítéssel kellene jelölni, azonban korántsem minden külön szócikkben szereplő absztraktumlexéma jelölhető így3. Nem ritkák azok az esetek, amikor egy absztrakt lexéma számára nagyon nehéz lexikográfiai meghatározást megfogalmazni (ez a transzpozíciós származékokra jellemző, ezért magyarázzák őket utaló módon), néha pedig a szokásosan hangzó többes számú alakjainak használata legalább a lexikalizáció megkezdődését jelzi. A bėgiojimas igei absztraktum használatát vizsgálva számos olyan példát találtunk, amelyben e szó többes számú alakját használják (a BŽ-ben előirányzott mindhárom jelentésben): Bár a játékok, séták vagy futkározások javítják a kutya alakját, és megakadályozzák a súlygyarapodást, nagyon fontos, hogy a kutya sportolás közben ne hevüljön túl. A macskák éjszakai állatok: nappal többnyire tisztálkodnak, éjjel pedig minden elkezdődik: futkározások, nyávogások, játékok. }]} fejl? nope JSON invalid due weird. Need proper. last string whitespace maybe preserve source no trailing. Also BŽ etc. Fix JSON. Need exact array. Hungarian translation. Rendszeres reggeli futás Londonban, az időjárási körülményektől függetlenül. Az ő [országgyűlési képviselőik] futkosása sem újdonság 3 Az elvont főnevek többes számáról lásd még Ramunė Vaskelaitė Absztrakt főnevek többes számának használata a gazdaság nyelvében és a norma című vitacikkét e nyelvművelési kötetben, 190–215. o. D. MURMULAITYTĖ. A származékok bemutatásának rendszeressége a Köznyelvi litván nyelv szótárában 79 egyik pártból a másikba. Valahányszor üzleti útra kell menni, elkezdődik a futkosás és a kérlelés, hogy valaki gondozza az állatot. Az elvont főnevek többes számú alakjai használhatók a jelentés erősítésére, a jelenség intenzitásának, folytatódásának, ismétlődésének, illetve a főnévként felfogott tulajdonság vagy cselekvés megnyilvánulása konkrét eseteinek bemutatására (LKG 1965: 178–181). Fontos az alapszó szemantikája is. Tegyük fel, a fizikai cselekvések ismételhetők és megszámolhatók, ezért megnevezéseik többes száma szokványosabb, például az említett futás, valamint az idézett példáiban előforduló egyéb igei absztraktumok (nyávogás, kérlelés, járkálás). Továbbá: A sofőröknek nincs idejük megtudni, hol teljesítenek szolgálatot a rendőrök, és már nem tudják fényszóróik felvillantásával figyelmeztetni erről a többieket. Egyes part menti lakosok azt mondják, hogy a vihar során mintegy 90 villámfelvillanást láttak. Polka dobbantásokkal. Már belefáradtam a költözködésbe, saját otthont szeretnék. Azonban a szellemi tevékenységet vagy különféle állapotokat, illetve kapcsolatokat kifejező igékből képzett elvont főnevek többes számú alakjai feltehetően inkább stilisztikai okokból kapnak szerepet, és ritkábban fordulnak elő, például : Ahány fej, annyi gondolat. Hosszas mérlegelés és gondolkodás után úgy döntöttem, hogy nem változtatok a munkán. Minden tervezgetésed kárba veszett. A példákból látható, hogy egy absztrakt főnév egyes számú létezésének megítélésekor sok minden a konkrét alapige szemantikájától függ. Ha vannak az absztrakt főnév többes számú használatára vonatkozó példák, vagy legalábbis nyilvánvaló lehetőség van ilyen használatára (hasonló szemantikájú példák alapján), az absztrakt főnevet eközben úgy döntöttek, hogy a ppr. rövidítéssel jelölik. vns., felhívva a figyelmet arra, hogy a megjelölt szó egyes számú alakjai általában, de nem mindig használatosak, pl.: brangmas dkt. ppr. vns. (2) → brangti: Degal brangmas skãtina nusikals tamù mą. Bùto núomos brangmas. Lietuvõs bsto rinkà metùs pradjo brangimù. A valutapiacon a drágulást az amerikai dollár és a japán jen rögzítette. panaszkodás fn. fn. egysz. (1) → panaszkodni: Egy másik gyakori panaszkodás – a politikai kultúra hiánya miatt. Meguntam az állandó panaszkodást, sírást, a jelentéktelen dolgok miatti panaszkodást. A mértéktelen panaszkodások és pesszimista hangulatok nemzeti jellemvonássá válnak. ijesztgetés fn. folyamatos melléknévi igenév egyes szám (1) → megfélemlíteni: A kényszer nemcsak fizikai, hanem pszichológiai is lehet: megfélemlítés, fenyegetések, gúnyolódás. | visszaható ige : A hisztéria, a megfélemlítés és a megfélemlítésre irányuló viselkedés nem a méltóságteljes magatartás jele. magyarázat, főnév (1) 1. folyamatos melléknévi igenév egyes szám → paaiškinti 1: A jelek magyarázata. 2. sngr. ppr. vns. → paaiškinti 2 (sngr.): A szabályok kiegészítő magyarázata. 3. sngr. ppr. vns. → paaiškinti 3 (sngr.): Neįtkinamas pasiáiškinimas. 4. sngr. pareigūnui pateikiamas raštas, kuriuo aiškinamos nusižengimo priežastys, dėl ko nors teisinamasi: Dėl lšų švastymo js pàteikė pasiáiškinimą. 86 KALBOS KULTūRA | 85 vienetų duomenims, atskleisti jų sintaksiniai ryšiai, junglumas, kurį vienodai gerai galima parodyti abiem sangrąžinių veiksmažodžių pateikimo būdais – tiek savarankišku, tiek įtrauktiniu. Pagrindiniai sangrąžinių veiksmažodžių įtraukimo į pamatinių veiksmažodžių straipsnius trūkumai: 1) didžioji dalis sangrąžinių veiksmažodžių BŽ neturi antraštinių (pagrindinių) formų; 2) sangrąžinių veiksmažodžių leksemos tarpusavyje nesudaro semantinės struktūros, nes pamatinių paprastųjų veiksmažodžių straipsniuobūdai pagal sangrąžinių veiksmažodžių leksikalizacijos laipsnį. Dėl įtrauktinio sangrąžinių veiksmažodžių pateikimo nesistemiškai (turint galvoje se išdėstomos ne nuosekliai, iš eilės, o pagal semantinį ryšį su pastarųjų leksemomis; 3) pats įtrauktinis pateikimas yra nevienalytis – keli minėti visą žodyną) pateikiami ir jų abstraktai. Atskiru straipsniu dedami tik tie sangrąžiniai daiktavardžiai, kurie, kaip ir pamatiniai veiksmažodžiai, neturi nesangrąžinių atitikmenų, pvz., džiaugmasis, juokmasis. A többi visszaható főnév a megfelelő nem visszaható főnevek (tehát ebben az esetben még az alapszavak) szócikkeibe kerül, és a felhasználó nem látja azok címszói (alap-) alakjait, hacsak a visszaható főnevet az eltérő hangsúlyozás miatt nem kell a szócikk címében is feltüntetni (Liutkevičienė, Naktinienė, Vosylytė 2010: 246). Pl.: atnaũjinimas fn. (1) 1. → atnaujinti 1: Sen badų atnaũjinimas. 2. → atnaujinti 2: Kompiùterių atnaũjinimas. 3. → atnaujinti 3: Tesmo procèso at naũ jinimas. | vsszh. : Lėtnio uždegmo atsinaũjinimas. karščiãvimas fn. (1) 1. → lázasodni 1: A beteg láza több napig tartott. Lázcsillapító gyógyszer. 2. visszaható. → lázasodni 2 (visszaható): A lázasodás semmi hasznot nem hoz. verés főnév. (2), visszaható: verés. (1) 1. → verni 1: Kézzel [övvel] verés. Elítéltek a lányom megveréséért. Nem szabad veréssel [nevelni] a gyermeket. A verésétől nem fogsz okosabbá válni. Nem annyira a verés, mint inkább a kiabálás (népkölt.). | visszaható : A verekedés és a dühkitörések a gyermek agresszivitását mutatják. A verekedéssel a serdülők levezetik a felesleges energiájukat. […] 13. visszaható → verni 20 (visszaható): Verekedés az iskoláért [a társadalmi elitért]. 14. visszaható. → verni 21 (visszaható): Ir k tókiu sàvo mušmusi užgyvena? A BŽ későbbi kiadásaiban, különösen az elektronikus változatokban, a tőigékből képzett visszaható igéket el kellene különíteni az alapul szolgáló egyszerű igéktől. Az utóbbiakat, valamint absztraktumaikat (visszaható főneveket) szintén külön szócikkekben kellene közölni. Ekkor a visszaható szavakat ugyanúgy lehetne megtalálni, mint a BŽ minden más lexikai egységét, vagyis adataik is ugyanilyen rendszerszerűen lennének strukturálva. Csak a származékok ilyen bemutatását lehetne rendszerszerűnek tekinteni a BŽ-ben. D. MURMULAITYTĖ. A származékok bemutatásának rendszerszerűsége a Litván köznyelv szótárában 87 valamilyen módon bekerülnek alapul szolgáló BAIGIAMOSIOS PASTABOS 1. Aiškinamuosiuose žodynuose, ypač tradiciniuose, vediniai neretai (vagy rokon) szavaik szócikkeibe. Ilyen bemutatás nemcsak a litván, hanem más nyelvek szótáraiban is megtalálható. Leggyakrabban az alapszavak szócikkeiben szabályos származékokat adnak meg (elvont cselekvésvagy tulajdonságneveket stb.); hogy pontosan melyeket, az az egyes nyelvek szóképzési és nyelvtani sajátosságaitól függ. 2. Mivel a származékokat ugyanolyan önálló lexikai egységeknek tekintjük, mint alapszavaikat és a többi címszót, adataikat ugyanolyan részletesen és pontosan kell megadni, mint az utóbbiakét. Erre nem alkalmas a származékok betoldásos bemutatása. A származékok számára külön szótári szócikkeket kell kialakítani. Csak így lehet feltárni a szó szemantikai szerkezetét, és minden más (nyelvtani, hangsúlyozási, stilisztikai, használati területek szerinti stb.) szempontból jellemezni. 3. A litván köznyelv szótárának koncepciójában hangsúlyos a rendszerszerűség elve. Ezt igyekeznek a származékok bemutatásakor is betartani. Ez nem minden esetben sikerül, mivel a szótár hagyományos, nyomtatott szótárként kezdett készülni. Mivel szerkesztése a befejező szakaszba lépett, egyes származékok bemutatási módszerének megváltoztatása nem racionális. A bevont származékoknak azonban nem szabadna szerepelniük a BŽ későbbi kiadásaiban, különösen elektronikus változataiban, amelyek elkészítésekor a BŽ adatszerkezetének is változnia kellene. 4. A BŽ külön szócikkekben közli az igék és névszók absztraktumait, kicsinyítő képzős alakjait, valamint a tagadószót tartalmazó szavakat (az igék kivételével). A szótár terjedelmének túlzott növelését elkerülendő, a neelőtaggal képzett igéket eközben továbbra is az alapigék szócikkeiben hagyják. A visszaható igék és főnevek bemutatása szintén heterogén marad, túlnyomó többségüket az alapul szolgáló egyszerű igék szócikkeiben közlik. A BŽ-ben a visszaható igéket egymás között, a lexika különálló és sajátos csoportjaként a hagyományos (DŽ1) rendszert követve mutatják be, ez a rendszer azonban nincs összhangban az egész értelmező szótár lexikájára alkalmazott fő rendszerszerűségi követelménnyel – az összes lexikai egység egyformán pontos bemutatásával és részletes (különösen szemantikai) magyarázatával. 5. A származékok formai bemutatásának egységesítése során előre nem látott, tárgyi jellegű problémákkal szembesülnek, amelyek viszont szintén akadályozzák a rendszerszerűség elvének következetes betartását. Például csak az egyes és többes számú absztraktumhasználat részletes vizsgálata, e szempont szerinti osztályozása és a bemutatás módszertanának szigorú meghatározása után lehetne remélni, hogy 88 NYELVMŰVELÉS | 85 a szótárban az egyes számú és mindkét számformával rendelkező, absztrakt fogalmakat jelölő főnevek megfelelően vannak megjelölve. Ez a probléma csak akkor vált nyilvánvalóvá, amikor az absztraktumokat kiemelték az alapul szolgáló igék és névszók szócikkeiből, és szükség esetén meg kellett jelölni grammatikai sajátosságaikat, vagyis amikor arra törekedtek, hogy a BŽ valamennyi lexikai egységét rendszeresen mutassák be. Csak a szótárírók, grammatikusok, nyelvi normák megállapítói és más nyelvszakértők erőinek összpontosításával oldható meg. 6. Tekintettel arra, hogy előbb-utóbb a BŽ elektronikus változata is megjelenik, a származékok rendszeres bemutatása segítene elkerülni azokat a problémákat, amelyek a hagyományos szótár számítógépes feldolgozásakor merülnek fel, amikor számos, a formális adatszolgáltatás nem egységesített elemét kell figyelembe venni. Ha a származékokat más lexikai egységekhez hasonlóan kezelik, és ennek megfelelően rendszeresen mutatják be őket, a szótár adatai pontosabban vihetők át adatbázisba. Az utóbbi pontosabb, kevesebb kivételt tartalmazó adatszerkezete több lehetőséget teremtene változatos vizsgálatukra, és kétségtelenül pontosabb lenne az adatok statisztikai elemzése is. Ezt a BŽ későbbi kiadásainak elkészítése során tervezik megvalósítani. 7. A rendszeresség a BŽ szerkesztőinek törekvése volt és marad. A készülő szótár bizonyos szempontból rendszeresebb lesz elődeinél. A rendszertelenség bizonyos megnyilvánulásait lehetetlen volt elkerülni, amikor a szótár nem elektronikus adatbázis alapján készült. A jövőben a rendszeresebben rendezett adatok használata lehetővé tenné számos formai hiba és pontatlanság elkerülését, valamint a már elkészített szótár következetesebb továbbfejlesztését; továbbá ennek alapján tökéletesebb, változatosabb és tudományos szempontból magasabb színvonalú litván nyelvi normatív, oktatási és tanulási eszközök készítését. ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas). DŽ1 1954: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Ats. red. J. Kruopas. 1 leidimas, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. DŽ2 1972: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Ats. red. J. Kruopas. 2 leidimas, Vilnius: Mintis. DŽ4 2000: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 4 leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. DŽ6e 2006: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. 6 (elektroninis) leidimas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. LKŽe 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga per internetą: <www.lkz.lt>. D. MURMULAITYTĖ. Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne 89 LVV 1987: Latviešu valodas vārdnīca, Rīga: Avots. MLKŽ 2010: M. Norkaitienė, R. Šepetytė, Z. Šimėnaitė. Mokomasis lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Baltos lankos. MLVV 2003–2008: Mūsdienu latviešu valodas vārdnīca. Red. Dr. philol. I. Zuice na. LU Latviešu valodas institūts. Prieiga per internetą: <www.tezaurs. lv/mlvv>. NSJP 2002: Nowy słownik języka polskiego, Warszawa: Wydawnictwo Naukowe PWN. SJP: Słownik języka polskiego, Wydawnictwa Naukowego PWN. Prieiga per internetą: <http://sjp.pwn.pl>. WNWD 1988: Webster’s New World Dictionary of American English, 3rd college edition. Editor-in-chief V. E. Neufield. Cleveland and New York: Webster’s New World. БТСРЯ 2002: Большой толковый словарь русского языка, Санкт-Петербург: Норинт. ТСОШ – Толковый словарь русского языка С. И. Ожегова и Н. Ю. Шведовой. Prieiga per internetą: <http://slovari.ru/default.aspx?s=0&p= 244>. IRODALOM DLKG 1996: A mai litván nyelv grammatikája. Szerk. V. Ambrazas. 2. kiadás, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Jakaitienė E. 2005: Lexikográfia, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. KTŽ 1990: K. Gaivenis, S. Keinys. A nyelvészeti terminusok szótára, Kaunas: Šviesa. Liutkevičienė D. 2010: A „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno” szerkezete, céljai és perspektívái. – Kalbos kultūra 83, 141–150. Liutkevičienė D., Naktinienė G., Vosylytė K. 2010: Igék és absztraktumaik a „Bendrinės lietuvių kalbos žodynasban”. – Lexikográfia és lexikológia 2, 235–251. LKG 1965: A litván nyelv grammatikája 1. Főszerkesztő K. Ulvydas. Vilnius: Mintis. Valeckienė A. 1998: Funkcionális litván nyelvtan, Vilnius: A Tudományos és Enciklopédiai Kiadó Intézete. Морковкин В. В. 1993: О предпосылках системного лексикографирования. – Прагматика словаря. Под ред. О. Ю. Богуславской. Москва, 31–39. Beérkezett: 2012. 08. 29. 90 NYELVI KULTÚRA | 85 A KÉPZETT SZAVAK BEMUTATÁSÁNAK RENDSZERSZERŰSÉGE A BENDRINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNASBAN (A STANDARD LITVÁN NYELV SZÓTÁRA) Összefoglaló A Litván Nyelvi Intézet új módszereket alkalmaz a Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (A standard litván nyelv szótára) előkészítése során, amelynek koncepciója a rendszeresség elvét – a minőségi szótár egyik fő követelményét – hangsúlyozza. Ez a tanulmány azt tárgyalja, hogy mennyire bizonyultak sikeresnek az e szótárban a képzett szavak bemutatására irányuló kísérletek, és milyen nehézségekkel kellett szembenézni. Különböző képzett szavakat vizsgálnak: igei és főnévi absztraktumokat, kicsinyítő képzős szavakat, a nenegatív előtaggal képzett szavakat és visszaható igéket. Összehasonlítást végeznek a litván nyelv más szótáraival (Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (A kortárs litván nyelv szótára), a tudományos Lietuvių kalbos žodynas (A litván nyelv szótára) stb.), valamint más nyelvek (lett, orosz, lengyel, angol) értelmező szótáraival, és bemutatják a származékok Bendrinės lietuvių kalbos žodynasban való bemutatásának fő elveit és módszertanát. A fő elv az, hogy a képzett szavakat (a neelőtaggal rendelkező igék és a visszaható igék többségének kivételével) nem az alapul szolgáló szavak szócikkeiben, hanem külön szócikkekként mutatják be. Az ilyen szócikkekben az elvont főnevek (például miauktelėjimas, priglaudimas, paskiepijimas, broliavimasis, audringumas, aukštybė, brangybė, brolystė), a kicsinyítő képzős szavak (például auselė, balandėlis, namukas), valamint az igéken kívüli, negatív előtaggal rendelkező szavak (például nedarna, nedaugelis, nedidelis, neblogas, neblogai, neginčijamai) bemutatása analóg módon történik más lexikai egységek bemutatásával. A különböző jelentéseket használatuk szerint különítik el; minden lexéma megfelelő grammatikai, lexikai, stilisztikai, használati köri és egyéb minősítéseket kap, továbbá a szemantikai és szintaktikai valenciát feltáró, használatot szemléltető példákat közölnek. A transzpozicionális képzett szavakat és absztraktumokat (tulajdonságok vagy cselekvések neveit) az alapul szolgáló főnévvel vagy igével, valamint az egyik jelentésnek megfelelő számmal együtt mutatják be. A lexikalizálódott absztraktumokat szinonimák segítségével határozzák meg vagy (és) magyarázzák. Az absztrakt főnevek nem formális bemutatása számos problémát vetett fel, amelyekkel valószínűleg nem találkoztak más szerkezetű szótárak készítésekor. A nyelvtanok például azt sugallják, hogy az absztrakt főneveket általában egyes számban használják, noha egy külön szócikkben bemutatott absztrakt főnév nem minden lexémája jelölhető vns-ként. (sing.) – elég sok minden függ az adott ige szemantikájától. Az absztrakt főnevek bemutatásának ezt a szempontját még mindig vitatják. A Bendrinės lietuvių kalbos žodynasban a neelőtaggal rendelkező szavak bemutatásának két módja van. A főnevek, melléknevek és határozószók külön vannak bemutatva D. MURMULAITYTĖ. A származékok bemutatásának rendszeressége a Bendrinės lietuvių kalbos žodynasban 91 szócikkben, az igék pedig a megfelelő alapszavak szócikkeiben jelennek meg szemléltető példaként. A rendszeresség elvének következetes alkalmazása, valamint az ilyen igéknek a negatív előtaggal rendelkező más szófajok bemutatásával analóg bemutatása jelentősen megnövelné a szótár terjedelmét, és meghosszabbítaná az elkészítés időtartamát. Még tovább tartana, ha a végső szakaszban a visszaható igék kétszeres bemutatását (beépített és különálló) megváltoztatnák. Így időközben kivételt teszünk e két csoport esetében, abban a reményben, hogy a jövőbeli kiadásokban visszatérünk ehhez a kérdéshez, és alternatív megoldásokat keresünk. KULCSSZAVAK: származék, értelmező szótár, rendszeresség, mögöttes szó, szótári bejegyzés. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]