Normų nestabilumo priežastys būvio konstrukcijose su veiksmažodžiu „tapti“

46 Kalbos Kultūra | 85 RITA MILIŪNAITĖ, Litván Nyelvi Intézet A LÉTÁLLAPOT KIFEJEZÉSÉNEK INSTABILITÁSI OKAI A TAPTI IGÉVEL ALKOTOTT SZERKEZETEKBEN KULCSSZAVAK: szintaxis, a létállapot kifejezése, lexika, kodifikáció, nyelvi normák, nyelvhasználat. 1. ĮVaDINĖs Pastabos rengiant naujus norminamuosius darbus arba naujus esamųjų leidimus, kyla būtinybė peržiūrėti įteisintas normas, ypač svyruojančius, ne visai az egyértelmű esetek meghatározása, a kodifikáció összevetése a nyelvhasználat új adataival, és e kodifikáció időnkénti módosítása – szigorítása, enyhítése vagy pontosítása, a kifejezőeszközök és azok értékelésének differenciálása. A tanulmány célja a mai standard litván nyelv kodifikációjának és nyelvhasználatának egy olyan problémájának felvetése és bemutatása, amely a létállapot változó kifejezésével kapcsolatos a főnévi, különösen pedig a melléknévi szavaknak a tapti igével alkotott szerkezeteiben. A probléma jóval szélesebb, mint csupán ennek az igének a szerkezetei, de a tapti esete, e ige szemantikai és grammatikai sajátosságai, valamint használata jól feltárja a hasonló szerkezetek kifejezésének változatosságát, és lehetővé teszi a normák instabilitási okainak keresését. Ehhez a témához folyamatosan vissza kell térni (vö. Kniūkšta 1983: 30–38; Šukys 1997: 20–32; Miliūnaitė 2004: 26–39), mivel még a standard nyelv használatának gondosan felügyelt területein is (a főbb napilapokban, a szépirodalmi művek fordításaiban stb.) a létállapot kifejezésekor nem mindig tartják be a kodifikált normákat, a kevésbé szerkesztett nyelvhasználatban pedig a normatív és nem normatív kifejezőeszközök – például a melléknévi szavak nem normatív instrumentáliszának versengése más esetekkel (a tanulmányban ezeket alternatívaknak nevezik) – meglehetősen markánsan jelen vannak. tehát ezek a normák nem stabilak. A nyelvhasználatban gyakran találhatók hasonló szerkezetű, de változó – normatív és nem normatív – megfogalmazású mondatok, vö.: r. MIlIūNaItĖ. A normák instabilitásának okai a tapti igével alkotott állapotkonstrukciókban 47 Egyszerűbben fogalmazva: a burgonya, különösen ha hosszabb ideig tárolják, mérgezővé válik, ezért termesztése során ma már a peszticidek használata sem megengedett. (mano sveikata.lt, 2012) A kiásott burgonyát sötétben kell tartani, különben megzöldül, kicsírázik és mérgezővé válik. (grynas.lt, 2012 03 31) Változatok még ugyanazon szerző szövegében is előfordulnak – igaz, az alább közölt cikkrészletben nem a tapti, hanem a daryti igével, amellyel az állapot kifejezése általában normatívabb: A szabad sajtóról beszélek, [...] amely mentes a külső érdekektől, amelyek a hírek terjesztését nem objektívvé és elfogulttá teszik. [...] A hazugság összetöri a média tükrét, és akkor ki akar majd hinni egy ilyen tükörnek. [...] ez maximálisan szabaddá teszi a médiát nemcsak a hatalomtól, hanem az üzleti érdekektől is, a médián belül pedig még feltétlenül meg kell védeni az újságírókat a magasabb beosztásúaktól. (delfi.lt, 2011 05 07) E véget nem érő1, sőt a használatban még erősödő versengés okait keresve (a nyilvános használat jelentős része nincs külön szabályozva) mindenekelőtt meg kell határozni, mi határozza meg a normát, milyen kritériumok alapján határozzák meg, és hogyan különítik el a nem normatív eseteket. 2. Az állapot kifejezésének normáit meghatározó tényezők és az állapot kifejezésének jelenlegi helyzete a TAPTI kodifikációjával kapcsolatban Az állapot kifejezésének normáira vonatkozó nyelvészeti szakirodalom, normatív munkák és a nyelvhasználati adatok alapján kijelenthető, hogy az állapot kifejezésének normáit – a különféle igéket tartalmazó szerkezetekben a megfelelő eset kiválasztását – a következő legfontosabb tényezők határozzák meg: 1) az ige és igealakjai szemantikája; 2) az állapot főnévi vagy melléknévi szavakkal való kifejezése; 3) az állapot jellege (állandó vagy ideiglenes); 4) a szintaktikai pozíció – a jelen tanulmányban felvetett hipotetikus tényező. E tényezők, egymással sokféleképpen kölcsönhatásba lépve, egymást kiegészítve vagy egymással kereszteződve, a variációk előtt nyitott teret rajzolnak ki, amelyben – el kell ismerni – az 1. állapot eszközhatározójának az állítmány névszói részének kifejezésére való használatát nem egyszer Jonas Jablonskis is javította, vö.: bangos [...] tapo tamsiai mėlynomis (= tamsiai mėlynos) (bővebben lásd Piročkinas 1986: 190). 48 Kalbos Kultūra | 85 Szilárdak és ingadozástól mentesek csak azok a nyelvhasználók lehetnek, akiknek jó nyelvérzékük van. Pusztán a szabályokra támaszkodni, és közöttük el nem tévedni, valóban csak a létállapot kifejezésének kontextusában lehet. Vegyük kiindulópontul a tapti ige kodifikációját a normatív Dabartinės lietuvių nelengva. Panagrinėkime, kaip nurodyti veiksniai reguliuoja būvio raiškos normas su veiksmažodžiu tapti, kartu žvelgdami į šį veiksmažodį ir platesniame kalbos žodyne (DŽ6e), amelyben a norma nincs valamiképpen meghatározva, hanem tömör, illusztratív példákkal van bemutatva: tàp‖ti, tapa, tãpo válni, átalakulni: T. mokytoju, gydytoju. T. žmogumi. Ar ~s svajonė tikrove? Jis tãpo turtingas. Kaip t. turtingam? Két fontos dolgot kell rögzíteni: a darytis, virsti és normos centras igékkel való szinonimikus használatot: 1) főnévi kifejezéssel alkotott szerkezetekben: tapti kuo? – eszközhatározói eset; 2) melléknévi kifejezéssel alkotott szerkezetekben: tapti kokiam? – alternatív esetek. 2.1. Az ige szemantikája Az állapot normatív kifejezése nem minden ige szerkezeteiben engedelmeskedik egyformán az állapot kifejezésére vonatkozó általános törvényszerűségeknek. Azok az igék, amelyekkel leggyakrabban alkotnak állapotszerkezeteket, feltételesen különböző szemantikai csoportokra oszthatók, és ezek részben összefüggnek – amint látni fogjuk – az állapot kifejezésének különbözőségével. A több fontosabb közé tartozik az egyik a tapti ige is: 1) a létezés jelentését kifejező igék (būti, részben (pa)likti2); 2) az érzelmi állapot, a színlelés jelentését kifejező igék (dėtis, apsimesti, atrodyti, jaustis, pasijusti); 3) az átalakulás (más állapotba való átmenet) jelentését kifejező igék (tapti, pasidaryti, (pa)virsti, részben (pa)likti); 4) a státusz megadásának jelentését kifejező igék (pripažinti, (pa)skelbti, (pa)skirti); 2 A (pa)likti ige szemantikája kettős, ezért ebbe a csoportba csak feltételesen sorolható: a főnévi kifejezések konstrukcióiban jelentése közel áll az átalakulás jelentéséhez – „5. valamilyen állapotba kerülni; 7. válni valamivé, valamivé lenni”, míg a melléknévi kifejezések konstrukcióiban inkább a létezés jelentéséhez áll közelebb: „továbbra is ugyanolyan lenni” (DŽ6e), vö.: a mű befejezetlen maradt. r. MIlIūNaItĖ. A normák instabilitásának okai a tapti igét tartalmazó állapotkonstrukciókban 49 5) a megnevezés jelentésű igék (laikyti „valaminek vélni” jelentésben, vadinti). Ezen igék szemantikája részben összefügg a már említett harmadik tényezővel – a kifejezett állapot jellegével –, vagyis azzal, hogy ideiglenes vagy állandó-e. Ez fontos a főnévi szavak kifejezésmódja szempontjából. Kifejezett tendencia mutatkozik arra, hogy az állandó állapotot nominativusszal és más alternatív esetekkel, míg az ideiglenes vagy változó állapotot instrumentálisszal fejezzék ki. Az átalakulást (másik állapotba való átmenetet) kifejező igék csoportja a legbonyolultabb – ezek az igék az állapotkonstrukciókat mind a főnévi, mind a melléknévi szavak különböző eseteivel alkotják: egyes igék az instrumentális, mások az alternatív esetek felé hajlanak (bővebben lásd a 2.2. alfejezetben). Amint azt a DŽ6e jelzi, a tapti ige egy jelentéssel3 van kodifikálva, amelyet a darytis, virsti szinonim igékkel jellemeznek (ezek, amint említettük, ugyanabba az átalakulást, illetve másik állapotba való átmenetet kifejező szemantikai csoportba tartoznak). A litván igék vonzatainak szótárában (Sližienė 2004: 297–298) a tapti két jelentését különítették el: 1) „valamivévé“ (A mesében a kígyógyík gyönyörű ifjúvá válik); 2) „valamivé alakulás új tulajdonságok (más foglalkozás, más társadalmi helyzet, más megítélés, státus stb.) megszerzésével“ (Egyes iskolák gimnáziumokká váltak). szintén megjegyzés található arról, hogy „[a] tapti ige, elveszítve a kapcsolatát az eszközhatározóval, és melléknév vagy főnév alanyesetével használva, az összetett állítmány kopulájaként szerepel, pl. : Jis tapo piktas, žiaurus ir negailestingas. [...]“. a melléknévi kifejezés eseteit részletesebben nem jellemzik, mivel szintaktikailag ez nem vonzati kapcsolat. Az lKŽe tapti ige első, „valamilyenné válni, valamivé válni, valamivé alakulni“ jelentésének példáit megvizsgálva a következő legfontosabb aljelentések láthatók: 1) más állapotba való átmenet: tapti akmeniu (egle, varna...); 2) más státusba való átmenet (ideiglenes vagy állandó): tapti varguoliu (valdytoju, bendrininkais...); 3) valamely tulajdonság megszerzése: a) belső tulajdonság megszerzése: egészségessé (boldoggá, élettelenné...) válni, b) külső tulajdonság megszerzése: gazdaggá (szegénnyé, pirossá...) válni. 3 A Lietuvių kalbos žodyne (lKŽe) a tapti jelentéseinek száma több – összesen nyolc, de a jelenlegi használatban ténylegesen csak az első, „valamilyenné, valamivé válni, valamivé átalakulni”, valamint részben a második, „megtörténni, bekövetkezni, illeni” jelentés működik, hasonlóan ahhoz, ahogyan a DŽ6e is megadja. 50 Kalbos Kultūra | 85 tehát a tapti ige jelentésének pusztán szinonimákkal történő meghatározása nem tárja fel szemantikájának valamennyi sajátosságát. ezenkívül fontos megállapítani, hogy a tapti és szinonimái, a virsti és a darytis (amelyek ugyanabba a jelentéscsoportba tartoznak, amikor állapotkonstrukciókról beszélünk) mutatnak-e valamilyen jelentéskülönbséget. a jelenlegi használatot közelebbről megvizsgálva látható, hogy e három ige szemantikája (akárcsak az állapotkonstrukciók kifejezésének normái) csak részben esik egybe (lásd az ábrát). elkülönül a főnévi és melléknévi konstrukciók kifejezése, és ami a legfontosabb – az objektum (vagy alany) és a tulajdonság változásának két különböző aspektusa: átalakulás (lényeges változás) vs részleges változás. ezért ezek az igék már pusztán a jelentéskülönbségek miatt sem használhatók teljesen felcserélhetően. ÁBr. A tapti, virsti, pasidaryti igék szinonimikája (D – főnévi kifejezésű szerkezetekben, b – melléknévi kifejezésű szerkezetekben) Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a darytis (pasidaryti) és a virsti igéknek tranzitív megfelelőik vannak: versti és (pa)daryti, míg a tapti csak intranzitív igeként használatos: miestą padarė neatpažįstamą – miestas pasidarė neatpažįstamas, Ø – miestas tapo neatpažįstamas, miestą pavertė neatpažįstamu – miestas virto neatpažįstamu. A tapti ige egyes esetekben a darytis, máskor pedig a virsti felé hajlik. Szemantikájának ez a sajátossága feltehetően jelentős mértékben meghatározza a vele alkotott állapotkifejező szerkezetek változó kifejezésmódját is, mivel a pasidaryti és a virsti igékkel alkotott állapotkifejező szerkezetek normái eltérőek. tehát a szemantikai kritérium, amikor e szerkezetekben az állapot kifejezését választjuk, nem megbízható, és ez az egyik oka annak, hogy a tapti igével alkotott állapotkifejező szerkezetek normái nem stabilak. l. MIlIūNaItĖ. A tapti igével alkotott állapotkifejező szerkezetek normái instabilitásának okai 51 2.2. Főnévi vagy melléknévi szavak A főnévi és melléknévi szavakkal álló igék, amelyekkel leggyakrabban alkotnak állapotkifejező szerkezeteket, nagyon változatosan használatosak; a normáknak sokféle megszorításuk és kivételük van (lásd a táblázatot; benne a tapti igével alkotott példák félkövérek). TÁBLÁZAT. a főnévi és melléknévi szavakat tartalmazó létigei szerkezetek normái4 (Į – eszközhatározói eset; a – alternatív esetek)5 semantinės veiksmažodžių grupės Konstrukcijų su daiktavardiškaisiais žodžiais normos Konstrukcijų su būdvardiškaisiais žodžiais normos 1. A létezés jelentése (lenni) a; néha a és Į5: A nagybácsi tanár. A nagyapa könyvkötő volt. A fiútestvér bankár lesz ǁ bankárrá. a: A nagybácsi gazdag. Az előadás lenyűgöző volt. Az ősz hosszú és meleg lesz. 2. A valaminek való tettetés, látszat jelentése (tettetni, látszani, adni magát, A nagyképűnek adja -ba/-be és -ra/-re: Bolondnak tettette magát. Jó házigazdáknak látszanak. Bokszoló magát) gazdag embernek ǁ nagy gazdagnak. A sérelmet szenvedett igazságosnak érezte magát ǁ igazságosnak. a: Betegnek tettette magát. A sógornő izgatottnak tűnik. A szomszéd nagyon sértettnek adja ki magát. Boldognak éreztük magunkat. 3. Az átalakulás vagy részleges változás jelentése (maradni, válni, lenni, átalakulni) Į és a vagy Į: A közösség elnöke lett ǁ elnökké vált. Még két jelölt a párt tagja ǁ tagjaivá vált. Az álom valósággá vált. A gyermek árvává ǁ árvává vált. -ba/-be vagy -ra/-re: A titkárnő túlságosan szemtelenné válik. A cél könnyen elérhetővé vált. A fakanál aranyszínűvé változott. Mindenki elégedett maradt. 4 a Kalbos patarimai (KP 2003) című kiadványra támaszkodunk, bár abban nem minden esetet neveztek meg. a mondatmodellek leegyszerűsítettek, hogy csak a variációk lényegét mutassák. 5 A kifejezést a létállapot jellege határozza meg – állandó vagy ideiglenes (ezt gyakran a szövegkörnyezet jelzi). 52 Kalbos Kultūra | 85 semantinės veiksmažodžių grupės Konstrukcijų su daiktavardiškaisiais žodžiais normos Konstrukcijų su būdvardiškaisiais žodžiais normos 4. a státusz megadásának jelentése (kihirdetni, kinevezni, elismerni) Į: Győzteseknek ismerték el őket. A pápát szentté kívánják avatni. Helyettesévé nevezték ki. Į ir į arba Į6: A bíróság ártatlannak nyilvánította őt ǁ ártatlannak. Az ülést megnyitottnak nyilvánítom ǁ megnyitottnak. Felelősökké neveztek ki minket a szemináriumok szervezéséért. 5. A megnevezés jelentése (tartani, (el)nevezni) Į: Még mindig jövevénynek tartanak. Nevezhető különcködőnek. Į: A miniszter ígéretesnek tartja ezen országok kapcsolatait. Az elnök asszony történelminek nevezte a kormány munkáját. Az összes igecsoport közül a harmadik – az átalakulás vagy részleges változás jelentését kifejező – csoport emelkedik ki mint rendkívül változatos kodifikált normákkal rendelkező csoport; ebben található éppen a tapti ige. A különböző normatív kifejezésmódot (különösen a melléknévi szavakkal) használó darytis és virsti igék között elhelyezkedő, a tapti igével alkotott szerkezetek, mondhatni, eleve arra ítéltettek, hogy instabilak legyenek. 2.2.1. Röviden tekintsük át a tapti igével alkotott szerkezetek főnévi kifejezésmódját. A harmadik csoport többi igéjéhez hasonlóan a szemantikája szerint (változó, nem pedig állandó állapotot kifejezve) a tapti szabályszerűen hajlamos a tárgyesettel használatos lenni. A pasidaryti ige normái változóak, de a tárgyesetet előnyösebbnek tartják. A virsti igével csak a tárgyeset tekinthető normának; és a használatban is szilárd. A tapti igealakot normaként nemcsak a DŽ6e, hanem a kodifikáció más forrásai is megadják, ugyanakkor az alternatív esetek is elismertek (különösen gyakori az alanyeset). Ezeket tájnyelvi, elavult, de a használatból ki nem szoruló (részben, feltehetően a túlbuzgóság és az eszközhatározói eset miatti félelem következtében) normának tekintik (KP 2003: 20): tampa (tapo...), nori (gali...) tapti kas trm. ; psn. ǁ tampa (tapo...), nori (gali...) a tapti állapot kifejezésére, amikor ezt főnévvel vagy más főnévi jellegű szóval mondják 6 E csoport normáinak szükséges kodifikációs korrekciójáról már írtak (lásd Miliūnaitė 2004: 35); A tényleges norma egyértelműen az eszközhatározói eset felé hajlik. r. MIlIūNaItĖ. Az instabil norma okai a tapti igével alkotott állapotkonstrukciókban 53, és a mulandóság, a valamivé válás is hangsúlyozódik: Ji tapo g u l b ė (ǁ gulbe). Melyik napon leszek én is i g a z g a t ó. Nagyon szeretett volna annak a küldöttségnek a t a g j a lenni (ǁ tagjává). Ez az eset önmagában a normák szempontjából nem vet fel különösebb problémákat, jóllehet a használatban a tapti igenév névszói alannyal nem túl ritka, vö. : A fiatal úszósztár – a 15 éves Rūta Meilutytė olimpiai bajnok lett. (balsas.lt, 2012 07 30) Mit kell Litvániának megtanulnia ahhoz, hogy ideális ország legyen [cím]. (alfa.lt 2012 06 24) Nehézséget okoz, hogy a főnévi kifejezés instabil, ingadozó normája szükségképpen a melléknévi kifejezés normáira is hatással van. 2.2.2. A melléknévi szavak eszközhatározói esete számos vizsgált igével a szláv nyelvek hatásának tekintendő (lásd Ambrazas 1990: 6–7); ezek olyan hibák, amelyek „alapjaiban rombolják hagyományos szintaxisrendszerünket”, ezért szigorúan javítandók, vö. Šukys 2003: 160 (valamint 1997: 20–32): Amikor az állapotot melléknévvel vagy melléknévi szóval (melléknévi igenévvel, melléknévi névmással, pl.: koks, toks..., melléknévi számnévvel, pl.: pirmas, penktas...) fejezik ki, az eszközhatározói eset szlávnak minősül, és soha nem használható. [...] a melléknévi szavak állapotot kifejező eszközhatározói esete, amely kiszorítja a kettős eset második tagját, gyakori és nagyon súlyos hiba, amely rombolja a litván nyelv hagyományos szintaxisrendszerét. A litván nyelv vitathatatlan normájának tekintik, hogy az összetett névszói állítmány (sok szintaktikus összetettnek nevezi) melléknévi szóval (melléknévvel, melléknévi igenévvel, sorszámnévvel, a koks, toks, bet koks, šitoks, visoks stb. melléknévi névmással) kifejezett névszói része a személyes mondatban egyeztetendő az alannyal (rendszerint főnévvel vagy főnévi névmással). Azokat az igéket, amelyek csak melléknévi szavak eszközhatározói esetével használatosak (virsti kokiu, -ia), illetve azokat a szerkezeteket, amelyek kifejezése változó, kivételeknek tekintik (vö. még Rasimavičius 1972a: 18–20; Kniūkšta 1983: 32–34). A tapti igét nem tekintik kivételnek7, a vele alkotott szerkezetekben a melléknévi eszközhatározói esetet súlyos hibaként javítják, noha a használatban bőven akadnak ilyen hibák és változatok, vö. : 7 igaz, Pranas Kniūkšta a tapti igét a virsti, paversti, padaryti, laikyti, pripažinti igék „félig önálló jelentésű igék” csoportjába sorolja, amelyekkel „a melléknév eszközhatározói esete az állítmány névszói részeként lehetséges”, de ez talán tévedés, mert ugyanabban a tanulmányban a tapti igét a likti, pasijusti, atrodyti, būti igékhez is sorolja, amelyekkel a melléknevek és főnevek eszközhatározói esetei „a leginkább kifogásolhatók”, és ezeket az eszközhatározói eseteket javítja (Kniūkšta 1983: 33; 35). 54 Nyelvművelés | 85 A demokrácia kezdetén ez nem volt magától értetődő; a modern demokrácia alapjait lefektető európai és amerikai építők tökéletesen megértették, hogy a választásokon csak önálló és független polgár fejezheti ki szabadon akaratát. Mert egy dolog a rabszolgákat vagy jobbágyokat szabadságra bocsátani, és egészen más dolog megteremteni számukra a feltételeket ahhoz, hogy önállóvá váljanak, és felelősséget vállaljanak tevékenységük és választásaik következményeiért. (alfa.lt, 2012 10 31) két-három perccel a halál előtt az ember szimmetrikussá válik. A haldokló ember, ha nem sérült, teljesen szimmetrikussá válik. (balsas.lt, 2012 10 20) a kutatás során felfedezték, hogy egy boldog emberrel való ismeretség 15,3 százalékkal növeli annak lehetőségét, hogy maga is boldoggá váljon. Ha a barátodnak van egy boldog barátja, 9,8 százalékkal nő az esélye annak, hogy te is boldoggá válj. Még a szomszédod nővérének boldog barátja is 5,6 százalékkal növeli annak lehetőségét, hogy boldog légy. (delfi.lt, 2008 12 05) Mindazonáltal elismerik, hogy egyes esetekben a régi írásokban használt, normatív kettős esetragos szerkezeteket tartalmazó mondatok „most élettelennek, természetellenesnek tűnhetnek” (Kniūkšta 1983: 37; Šukys 1997: 30), ezért a társításos eset kettős esetragokra való javításakor más kifejezési módokat is javasolnak (alárendelt mondatokat és egyebeket). Így tehát elmondható, hogy a tapti ige melletti főnévi és melléknévi állapotkifejezés különbözősége egy újabb, jóllehet csekély, de régóta megnevezett (vö. Rasimavičius 1972b: 16–25; Šukys 1998: 256) oka annak, hogy normatörések keletkeznek – mind a belső analógiák8 hatására, mind pedig a nyelvhasználók összezavarodása miatt. 2.3. Az állapot jellege A főnévi kifejezés normái szempontjából jelentősége van a tárgyalt szerkezetekkel kifejezett állapot jellegének – hogy állandó vagy ideiglenes-e (lásd Kniūkšta 1983: 31–32). Ez összefügg az igék szemantikájával (néha még ugyanannak az igének, különösen a būti igének a különböző igeidőkben megjelenő eltérő jelentéstartalmával is), de közvetlen megfelelés nincs. Az állapot jellegét (és kifejezését) meghatározhatja a szövegkörnyezet, például: Egy ideig jó barátok voltak; Franciák voltak. A változó állapot (átalakulás) jelentésével rendelkező tapti ige szerkezeteiben az állapot főnévi kifejezése, mint látható volt, változik, ez a változatosság azonban nem kapcsolódik az állapot jellegének – állandóságának vagy ideiglenességének – valamiféle árnyalataihoz. 8 A melléknévi állapot eszközhatározós esetű kifejezésének egyik ösztönző okaként gyakran az ilyen szerkezetek lehetséges elliptikus jellegét is megadják: Jis tapo išminčium → tapo išmintingu žmogumi → tapo išmintingu.