Dėl termino „lingvistinis mandagumas“

G. Čepaitienė. A lingvistinis udvariasság terminusáról 309 Giedrė Čepaitienė Šiaulių universitetas A TER MI NUSRÓL LINGVISZTIKAI UDVARIASSÁG A pragmatikai lingvisztikai munkákban nemrég kezdték használni a lingvisztikai udvariasság terminust (mellette a lingvisztikai viselkedés kifejezést is). Feltehetően Inga Hilbig (2009, 2010) kezdte elsőként használni ezt a terminust, később Birutė Ryvitytė (2011) vette át. I. Hilbig, az utóbbi munkáját recenzálva, éppen e terminus választását értékeli pozitívan (Hilbig 2011). Az említett szerzők a lingvisztikai udvariasság terminus alkalmazásakor az angol linguistics politeness kifejezésre támaszkodnak. E publikáció célja az említett terminus szemantikájának és a lingvisztikai terminusrendszerhez való illeszkedésének tisztázása. A szónak mint terminusnak lexikai és szóalkotási jelentését össze kell hangolnia, csak akkor megfelelő, és nem sérti a nyelvi rendszert (lásd Keinys 2005: 205–208). Ebben az esetben a lingvistinis mandagumas terminus sérti ezt az összhangot. A lingvistinis egyeztetett jelző, mivel az -inis képzőt tartalmazza, szemantikailag megfelel annak, amit az alapszó birtokos esete jelez, vagyis a lingvistikos szónak. a szerzők azonban, amikor a lingvistinis mandagumasról beszélnek, nem a nyelvészek munkáiban tükröződő udvariassági tendenciákra gondolnak (a tudományos ethoszról 1997-ben Vladas Žulys írt), hanem egészen más dolgokra. Alapvetően a nyelvi eszközök egyéni használatának különböző beszédaktusokban megnyilvánuló tendenciái érdeklik őket. Amint említettük, a szerzők a lingvistinis mandagumas terminust a fogalom angol megnevezésének analógiájára adják. A terminus kényelmessége azonban (ebben az esetben a lingvistinis mandagumas terminust tipikus tükörfordításnak, úgynevezett kalknak tekinthetjük) nem válhat meghonosításának fő kritériumává. Annál is kevésbé, mivel a szemantikailag helytelen terminus tovább rombolja a mindinkább gyengülő nyelvérzéket. Továbbá egyáltalán nem világos, miért mondanak le a kellően tág, lényegében valamennyi beszédaktust magában foglaló, és hosszú használati hagyománnyal rendelkező nyelvi etikett terminusáról. Hiszen éppen ez mutatja meg a beszédaktusok kutatása szempontjából oly fontos mindkét rendszerhez való viszonyt: a nyelvhez, annak lehetőségeihez és az etikához – a nemzet vagy más közösség viselkedésének alapvető normáihoz. 310 KaLBOs KuLtūRa | 86 LiteRatūRa Hilbig i. 2009: Lietuvių ir anglų prašymų strategijos ir mandagumas. – Lietuvių kalba (elektroninis išteklius), 3. Hilbig i. 2010: Lietuvių ir anglų lingvistinis mandagumas: prašymai, Vilnius: Vu leidykla. Hilbig i. 2011: Rec.: Ryvitytė B. Lingvistinės pragmatikos įvadas. – Lietuvių kalba (elektroninis išteklius), 5. Keinys s. 2005: Dabartinė lietuvių terminologija, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Ryvitytė B. 2011: Lingvistinės pragmatikos įvadas, Vilnius: Vu leidykla. Žulys V. 1997: Mokslo etosas. – Kalbotyra 46 (1), 133–134. Beérkezett 2013. 12. 20. GieDRė Čepaitienė Šiaulių universitetas p. Višinskio g. 38, Lt-76352 Šiauliai [email protected]