Tarptautinių žodžių vartosenos aktualijos latvių kalboje

DZINTRA ŠULCE Liepājai Egyetem, Lettország 1. A legnagyobb nehézségek a magánhangzók minőségének megőrzésével kapcsolatosak. A normától való eltérésnek két típusa van: a) a rövid magánhangzó helyett hosszút ejtenek, például: lettül kino, radio, albums, atoms, automobilis, šampanietis, radiator s, mobilis, mediji, stabilis, a rövid magánhangzó helyett tévesen hosszú magánhangzót ejtenek és írnak; b) a hosszú magánhangzó helyett rövidet ejtenek, például: lettül pozicija, bibliotēka, drāma, mūzika, flomāsters, garāža, depozīts, a kiejtés hibás, a hosszú magánhangzó helyett a megfelelő rövidet írják. 2. Összetévesztik a magánhangzók minőségét: lettül filalogija (= filologija), acitons (= acetons), fraziologija (= frazeologija), sandeles (= sandales), komendants (= komandants), alkahols (= alkohols), trenēžieris (= trenažieris). 3. Magánhangzókat hagynak ki: lettül orgināls (= oriģināls), adminstrācija (= administrācija), kombinzons (= kombinezons). 4. Összetévesztik a mássalhangzókat, például: c helyett z-t ejtenek: licenze (= licence); s helyett z-t ejtenek: zolīdi (= solīdi), penzija (= pensija); s mássalhangzó helyett c-t használnak: finances (= finanses); a kemény l mássalhangzót lágy ļ-ként ejtik: šašļiks (= šašliks); b mássalhangzó helyett p-t ejtenek: apsolvents (= absolvents), apsurds (= absurds); h mássalhangzó helyett g-t használnak: begemots (= behemots). 5. Figyelembe kell venni a szonoránsok ejtésének időtartamát: sam mits (= samits), num-murs (= numurs). 6. Összetévesztik a szavak -s és -ss végződését: komiks (= komikss). 7. Összetévesztik a hasonló írásképű nemzetközi szavak jelentését, például: lettül efektivus és efektīgs, interesenti és interesanti, kompetenti és komponenti. 8. A gyakorlatban feltárt nehézségek a Nyelvállami Központ Lett Nyelvi Szakértői Bizottságának (VVC LVEK) legújabb határozatainak betartásával kapcsolatosak, mivel ezeket nem népszerűsítik kellőképpen. 9. Problémát jelent az is, hogy a nemzetközi szavak adaptálásakor változatok jönnek létre, például: Islande és Īslande, islandieši és īslandieši (2011 júniusától az LVEK határozata értelmében párhuzamos változatként használatosak). Az egyes nemzetközi szavak adaptálásával és használatával kapcsolatos problémák okait a nyelvtörténetben kell keresni. Az emigrációban (amely a második világháború idején hagyta el Lettországot) a nemzetközi szavak adaptálásának és helyesírásának eltérő hagyománya alakult ki. Ezeket a különbségeket elsősorban a Lettországban végrehajtott több nyelvi reform határozta meg (1946-ban és 1957-ben; részben e kérdéseket az 1967-es és 1968-as határozatok is szabályozzák), amelyek a nemzetközi szavak helyesírását is érintették (Strautiņa, Šulce 2009: 76–78). D. ŠULCE. Tarptautinių žodžių vartosenos aktualijos latvių kalboje 125 A nyelvhasználat azonban azt mutatja, hogy a helytelenül használt nemzetközi szavak többsége figyelmetlenségből és felületességből ered, mivel helyesírásuk már hosszú évtizedek óta nem változik, például: lett šampanietis, flomāsters, ananāss, balzams, kēkss, krēms, kombinezons, alkoholiskie dzērieni, vinegrets, sandales, šašliks, albums, kino, radio, ekskavators, Venera (Svešvārdu vārdnīca 1999, 2005, 2008; LVPPV 1995). A lett nyelvben használt nemzetközi szavak nagy része ragozhatatlan, ebből arra lehet következtetni, hogy a lett nyelvbe kerülve nem adaptálódtak, például: lett kino, radio, kakao, rokoko, komūnikē, kapučīno, kivi, ampluā, ragū, auto, loto, moto, kakadu. A litvánok a nemzetközi szavak nagy részét sikeresebben honosították meg, és teljesen hozzáigazították őket a litván nyelv grammatikai rendszeréhez, például: litván kìnas, kakavà, rā̊dijas, rokòkas, komunikãtas, kapučìnas, sùšis, eũras. Bár hasonlóságok is vannak – néhány nemzetközi szó a litván nyelvben is ragozhatatlan maradt, például: žabò, tabù, sòlo, fojē, metrò, ateljē. A nyelvhasználatban gyakran összekeverik a nemzetközi szavak jelentését. Meg kell jegyezni, hogy nemcsak a legújabb nemzetközi szavak okoznak nehézséget, hanem azok is, amelyek már több évtizede hagyományosan meghonosodtak a nyelvben. Néha paradoxonokkal találkozunk, amikor maguk a nyelvészek sem értik jól a tudományos munkáikban használt nemzetközi szavak jelentését, például: Lettül Par to, ka šī grāmata ir uzrakstīta, pirmkārt jā pateicas visiem tiem filologiem un valodniekiem manā mūžā, kuri gadu gaitā apliecinājuši [...] (Strelēvica-Ošiņa 2011: 11). Litvánul Azért, hogy ez a könyv megszületett, mindenekelőtt köszönetet kell mondani mindazoknak a filológusoknak és nyelvészeknek, akikkel életem során találkoztam, és akik az évek folyamán tanúsították [...]. Vö. a meghatározásokat: Filológia – lat. filologia < gr. philologia – a szó szeretete – a nyelvtudományból, irodalomtudományból és néprajzból álló terület, a filológus pedig – gr. philologos – a filológia szakértője (Svešvārdu vārdnīca 2008: 256). Vagyis a filológia terminus a nyelvész, illetve lingvista fogalmát is magában foglalja, ezért a szöveg fölösleges információt közöl. Ugyanez a magyarázat más nemzetközi szavakat tartalmazó szótárakban is megtalálható (Svešvārdu vārdnīca 1999: 223; Ilustrētā svešvārdu vārdnīca 2005: 227). Az elemzett anyag azt mutatja, hogy aránytalanul sok nemzetközi szót használnak, különösen annak fényében, hogy a lett nyelvben vannak ezeknek szinonimái. A mindennapi gyakorlatban a nemzetközi szavak leggyakrabban megnehezítik az információ 126 KALBOS KULTŪRA | 86 elsajátítását, bár kétségtelenül vannak olyan területek, ahol szükség van nemzetközi szavakra. A megfelelő internacionalizmus különböző nyelveken is érthető, ám még a tudományos munkákban is kerülni kellene a túl sok nemzetközi szó használatát. Az olvasott szövegekben olykor szinte kizárólag, sőt teljesen nemzetközi szavakkal fejezik ki a gondolatokat (Petre 2008: 17), például: Lettül Tomēr H. M. Encensbergera literārajā epistemā modernās poētikas relevantie elementi organiski iekļaujas kopējā struktūrā – mūsu laikmetā tie atraisa fantāziju, tā piešķirot „empīriskajām vērtībām“ jaunu kapacitāti un sniedzot plašas „labirintiskas“ iespējas. [...] Mācība par modernisma topoloģisko raksturu H. M. Encensbergeram nozīmē paradigmas orientācijas un dezorientācijas dialektiku (Kastiņš, Belozjorova 2013: 144). Litvánul Azonban H. M. Enzensberger irodalmi episztéméjében a modern poétika releváns elemei szervesen illeszkednek az átfogó struktúrába – korunkban felszabadítják a fantáziát, ezáltal új kapacitást adva az „empirikus értékeknek“, és széles „labirintusszerű“ lehetőségeket kínálva. [...] A modernizmus topológiai jellegéről szóló tanítás H. M. Enzensberger számára a paradigma orientációjának és dezorientációjának dialektikáját jelenti. A kutatás során felmérést terveztek végezni a jelenlegi nemzetközi szavak használatáról; litván és lett nyelvű kérdőíveket készítettek, de viszonylag kevés válaszadó töltötte ki őket. Az eddig feldolgozott válaszok csak általános tendenciákat mutatnak, a felvetett problémákkal kapcsolatos álláspontot nem tudják részletesen tükrözni (a lett nyelvű kérdőívet 47, a litván nyelvűt 29 válaszadó töltötte ki – többségük filológiával foglalkozó diák és oktató). A kutatás szerzője szerint perspektivikus lenne célzottan összehasonlítani a nemzetközi szavak adaptációját és használatát a lett és a litván nyelvben, valamint bővíteni az elkészített előzetes kérdőív kérdéseinek körét. A lett nyelvű kérdőív átfogóbb volt, kérdései különféle témákat érintettek; például rákérdeztek azokra a kritériumokra, amelyek alapján a nyelvhasználók megkülönböztetik az idegen szavakat az örökölt szavaktól; arra, hogy figyelnek-e az idegen tulajdonnevek írásmódjának újdonságaira; milyen forrásokban keresnek információt az idegen szavak használatával kapcsolatos nehézségekről; továbbá konkrét példákat és javaslatokat kértek arra, hogyan lehetne jobban elsajátítani a nemzetközi szavakat a lett nyelvben. A litvániai válaszadókat arról kérdezték, figyelnek-e az idegen szavak adaptációjával és írásmódjával kapcsolatos újdonságokra; a megadott idegenszó-változatok közül melyiket használják a mindennapi életben; találkoznak-e az idegen szavak használatával és/vagy írásmódjával kapcsolatos problémákkal; továbbá megpróbálták feltárni a nemzetközi szavak litván nyelvben való használatával kapcsolatos véleményüket. A megadott válaszokban a válaszadók leggyakrabban azt hangsúlyozták, hogy manapság nem lehet meglenni nemzetközi szavak nélkül, de nagyobb figyelmet kellene fordítani D. ŠULCE. Tarptautinių žodžių vartosenos aktualijos latvių kalboje 127 adaptációjukra, írásmódjukra és használatukra. Nem kellene nemzetközi szavakkal megnehezíteni a szövegeket, ha a gondolat más, vagyis az anyanyelvből származó szavakkal is kifejezhető. Mindkét nyelv használói azt javasolják, hogy ne rajongjunk túlzottan az anglicizmusokért, amelyek most divatba jöttek (a korábbi orosz és német szavak helyett). Mindazonáltal nem kellene lett (vagy litván) megfelelőket keresni olyan esetekben, amikor a nemzetközi szavak jobban hangzanak, mint a saját nyelv szavai, utóbbiak alkalmazása pedig nem könnyű. Több figyelmet kell fordítani a nemzetközi szavak helyesírására és helyes használatára a különféle intézményekben és a médiában, emellett szélesebb körben kellene népszerűsíteni a nyelvi bizottságok nemzetközi szavak használatáról szóló határozatait. A nyelvhasználók nem mindig követik a nyelvi változásokat, ezért a mindennapi nyelvhasználatban a régi, megszokott változatot alkalmazzák. A nyelvben már meghonosodott nemzetközi szavakat nem kellene megváltoztatni. A litván és a lett nyelvben gyakrabban használt nemzetközi szavakat nemzetközi szavak szótáraiban gyűjtik össze; feltüntetik a származási nyelvet, a jelentés magyarázatát, valamint a kölcsönvevő nyelvben való használat sajátosságait. Az utóbbi években Litvániában megjelent nemzetközi szavak szótárai közül említést érdemel a Tarptautinių žodžių žodynas (2001, 2007, 2008), Lettországban pedig a Svešvārdu vārdnīca (1999, 2005, 2008). Litvániában a nyelvi kérdésekkel folyamatosan az Állami Litván Nyelvi Bizottság foglalkozik, Lettországban pedig az Állami Nyelvi Központ Lett Nyelvi Szakértői Bizottsága (az internetes források a szakirodalom és források jegyzékében találhatók). A lett nyelv legújabb kutatásaival és ajánlásaival a Valodas prakse: vērojumi un ieteikumi című tanulmánykötetben is meg lehet ismerkedni (2005–2013). Némelyik kötetben külön nyelvi tanácsadási rovat is található, amelyből jól látható, hogy a nemzetközi szavak még mindig nehézséget okoznak a nyelvhasználóknak, ezért nagyobb figyelmet kellene fordítani rájuk. A kutatás során meggyőződtek arról, hogy a Lett Nyelvi Ügynökségnek nagy jelentősége van az érintett kérdések tisztázásában: írásban és szóban is nyelvi tanácsadást nyújt. Az elvégzett kutatás ismét megerősíti, hogy a társadalmat jobban meg kell ismertetni a nemzetközi szavak adaptációjával és írásmódjával kapcsolatos újdonságokkal: ez arra ösztönözné az embereket, hogy a mindennapi életben is helyesen írják és használják a nemzetközi szavakat. Az elemzett anyag azt mutatja, hogy a nemzetközi szavak adaptációjával, helyesírásával és használatával kapcsolatos problémák mindig fenn fognak állni (nemcsak a lett és a litván nyelvben), ezért minden szót külön kell vizsgálni, és az adott esetben a legmegfelelőbb megoldást kell választani. A tárgyalt téma a globalizáció és az intenzív migráció korában most is és a jövőben is rendkívül aktuális lesz, ezért részletesebb kutatásokra van szükség a litván és a lett nyelv nemzetközi szavairól. 128 KALBOS KULTŪRA | 86 LITERATŪRA Ilustrētā svešvārdu vārdnīca 2005: Rīga: Avots. Kastiņš J., Belozjorova L. 2013: Hansa Magnusa Encsenbergera literārā epistēma. – Aktuālās problēmas literatūras zinātnē. Rakstu krājums 18, Liepāja: LiePA, 139–145. LVPPV 1995: Latviešu valodas pareizrakstības un pareizrunas vārdnīca, Rīga: Avots. Laua A. 1981: Latviešu leksikoloģija, Rīga: Zvaigzne. Petre B. 2008: Vēlreiz par neveiksmēm zinātnisko rakstu valodā. – Valodas prakse: vērojumi un ieteikumi 3, Rīga: LU Akadēmiskais apgāds, 13–19. Strautiņa V., Šulce Dz. 2009: Latviešu valodas pareizruna un pareizrakstība, Rīga: RaKa. Strelēvica-Ošiņa D. 2011: Kāpēc mēs gribam, lai valoda ir pareiza: ieskats preskriptīvisma vēsturē, teorijā un praksē, Rīga: LU Latviešu valodas institūts. Svešvārdu vārdnīca 2008: Rīga: Avots. Svešvārdu vārdnīca 1999: Rīga: Jumava. Valodas prakse: vērojumi un ieteikumi 2005–2013: Rīga: Latviešu valodas institūts. VPSV 2007: Valodniecības pamatterminu skaidrojošā vārdnīca, Rīga: Latviešu valodas institūts. Latviešu valodas aģentūra, Rīga: Latviešu valodas aģentūra. Pieeja per internetā: <http://www.valoda.lv/> (žūrēta 2013 m. spalio 9 d.). Latviešu valodas ekspertu komisijas lēmumi, Rīga: Valsts valodas centrs. Pieeja per internetą: <http://www.vvc.gov.lv/advantagecms/LV/komisijas/lemumi.html> (žūrēta 2013 m. spalio 11 d.). Valsts valodas centra Latviešu valodas ekspertu komisija, Rīga: Valsts valodas centrs. Pieeja per internetą: <http://www.vvc.gov.lv/advantagecms/LV/komisijas/lvek.html> (žūrēta 2013 m. rugsėjo 17 d.). Valstybinė lietuvių kalbos komisija. Prieiga per internetą: <http://vlkk.lt/> (žiūrėta 2013 m. rugsėjo 12 d.). Gauta 2013 11 12 Priimta 2013 12 20 TOPICAL ISSUES OF USING FOREIGN WORDS IN THE LATVIAN LANGUAGE Summary Nowadays, the term ‘foreign word’ is generally used in the following meaning: a word borrowed from another language and grammatically adapted to the system of the recipient language, the foreign origin of which (according to certain pho- D. ŠULCE. Tarptautinių žodžių vartosenos aktualijos latvių kalboje 129 netic and/or morphological characteristics) is perceived by the majority of recipient language users. In order to reproduce a foreign word in a different language, it is assimilated on the basis of three principles: 1) phonetic assimilation; 2) morphological assimilation; 3) semantic assimilation – the borrowing keeps the original meaning, but the meaning in the recipient language can change. The most frequently used foreign words in a language are usually compiled in dictionaries of foreign words indicating the original language, giving explanation of the meaning and the specific features of their usage in the corresponding recipient language. At present, the latest issues of foreign language dictionaries published in Latvia are (1999, 2005, 2008), which give the user an opportunity to check the spelling of foreign words and their meaning. The Terminology Commission and Latvian Language Expert Commission are the bodies that regularly make decisions on reproduction and spelling of foreign words. There are also such dictionaries in the Lithuanian language – Tarptautinių žodžių žodynas (2007, 2008, 2010); they are also available on the Internet, for example, http://www.zodziai.lt/, http://www.tzz.lt/ and others; decisions on the most important foreign word usage issues are taken by the Lithuanian State Language Commission (Valstybinė lietuvių kalbos komisija). Lithuanian linguists (like in Latvia) are worried about the rapid inflow of anglicisms into the language. In Latvian a large part of foreign words are indeclinable, and hence we can assert that they were once not sufficiently adapted to the Latvian language, for example, kino, radio, kakao, rokoko, komunikē, kapučīno, kiwi, ampluā, ragū, auto, loto, moto, eiro. By contrast, Lithuanians have more successfully managed most of these words and have fully adapted them to the Lithuanian grammar system, for example, kinas, kakava, radijas, rokokas, komunikatas, kapučinas, euras. The analysed material shows that there will always be difficulties in reproducing foreign words, their spelling and usage (not only in the Latvian language); they should be viewed from various aspects and the most appropriate decisions should be made in any given situation. KEYWORDS: foreign words, assimilation of foreign words, contemporary problems of the use of foreign words. DZINTRA ŠULCE Liepājas Universitāte Kūrmājas prospekts 13, LV-3401 Liepāja [email protected] 130 KALBOS KULTŪRA | 86