Tarptautinių žodžių vartosenos aktualijos latvių kalboje

124 Nyelvi kultúra | 86 DZINTRA ŠULCE Liepājai Egyetem, Lettország A nemzetközi szavak használatának aktualitásai a lett nyelvben KULCSSZAVAK: nemzetközi szavak, adaptáció, használati problémák. Minden nyelv szókincsének szerves részét képezik a nemzetközi szavak, vagyis az internacionalizmusok. Mindig különleges figyelmet kapnak a társadalom, különösen pedig a nyelvészek részéről. A tanulmány célja a nemzetközi szavak használatának legújabb tendenciáit különböző szempontokból elemezni a lett nyelvben: adaptációjukat, szemantikájukat, helyesírásukat, valamint meghatározni a legfontosabb problematikus eseteket, amelyekre a jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani. A nemzetközi szó terminust általában a más nyelvekből kölcsönzött és a kölcsönző nyelvhez nyelvtanilag hozzáigazított kölcsönszó megnevezésére használják, amelynek más nyelvből való eredetét (egyes fonetikai és / vagy morfológiai jegyek alapján) a nyelvhasználók többsége felismeri (vpsv 2007: 384). Ahhoz, hogy egy nemzetközi szó meghonosodjon valamely nyelvben, 3 alapelv szerint kell adaptálni: 1) fonetikai adaptáció – az adott nyelv fonetikai és fonológiai rendszeréhez igazodik; 2) morfológiai adaptáció – a nyelv morfológiai rendszeréhez igazodik, más szóval az egyes szófajokra jellemző morfológiai formát ölt; a nemzetközi szavakat ragozni kezdik, beilleszkednek a deklinációs és konjugációs rendszerbe, bár akadnak ragozhatatlan kivételek is, pl.: lett kino, auto, tabu, kivi, frī, foajē, komunikē, ampluā, ragū, kakao; 3) szemantikai adaptáció – az idegen szó az eredeti nyelvben meglévő jelentésében kerül átvételre, azonban az átvevő nyelvben a szó jelentése megváltozhat (laua 1981: 127–133). A vizsgálat hosszabb időn át történő végzése során a nemzetközi szavak lett nyelvbeli használatának következő fő problémás eseteit állapították meg. d. Šulce. A nemzetközi szavak használatának aktualitásai a lett nyelvben 125 1. A legnagyobb nehézségek a magánhangzók minőségének megőrzésével kapcsolatosak. A normától való eltérések kétfélék: a) A rövid magánhangzó helyett hosszút ejtenek, pl.: lett kino, radio, albums, atoms, automobilis, šampanietis, radiators, mobils, mediji, stabils; helytelenül ejtik, és a rövid magánhangzó helyett hosszú magánhangzót írnak; b) A hosszú magánhangzó helyett rövidet ejtenek, pl.: lett pozīcija, bibliotēka, drāma, mūzika, flomāsters, garāža, depozīts; helytelenül ejtik, a hosszú magánhangzó helyett a megfelelő rövidet írják. 2. Összekeverik a magánhangzók minőségét: lett filaloģija (=filoloģija), acitons (=acetons), frazioloģija (=frazeoloģija), sandeles (=sandales), komendants (=komandants), alkahols (=alkohols), trenežieris (=trenažieris). 3. Elhagyják a magánhangzókat: lett orģināls (=oriģināls), adminstrācija (=administrācija), kombinzons (=kombinezons). 4. Összekeverik a mássalhangzókat, pl. : c helyett z-t ejtenek: licenze (=licence); s helyett z-t ejtenek: zolīdi (=solīdi), penzija (=pensija); az s mássalhangzó helyett c-t használnak: finances (=finanses); a kemény l mássalhangzót lágy ļ-ként ejtik: šašļiks (=šašliks); a b mássalhangzó helyett p-t ejtenek: apsolvents (=absolvents), apsurds (=absurds); a h mássalhangzó helyett g-t használnak: begemots (=behemots). 5. figyelembe kellene venni a szonánsok ejtésének mennyiségét: sammits (=samits), nummurs (=numurs). 6. összekeverik a szavak -s és -ss végződését: komiks (=komikss). 7. összekeverik a hasonlóan írt nemzetközi szavak jelentését, pl.: lett efektīvs és efektīgs, interesenti és interesanti, kompetenti és komponenti. 8. a gyakorlatban tisztázódtak az állami nyelvi központ lett nyelvi szakértői bizottsága (vvc lveK) legújabb határozatainak betartásával kapcsolatos nehézségek, mivel az utóbbiakat nem népszerűsítik kellőképpen. 9. problémát jelent az is, hogy a nemzetközi szavak adaptálásakor változatok jelennek meg, pl. Lande és Īslande, islandieši és īslandieši (2011 júniusától az lveK határozata alapján párhuzamos változatokként használatosak). Az egyes nemzetközi szavak adaptálásával és használatával kapcsolatos problémák okait a nyelv történetében kell keresni. A kivándorlásban (amely a II. világháború idején hagyta el Lettországot) a nemzetközi szavak adaptálásának és helyesírásának eltérő hagyománya alakult ki. E különbségeket főként a Lettországban végrehajtott több nyelvi reform határozza meg (1946-ban és 1957-ben; e kérdéseket részben az 1967-es és 1968-as határozatok is szabályozzák), amelyek a nemzetközi szavak helyesírásával is összefüggtek (strautiņa, Šulce 2009: 76–78). 126 Kalbos Kultūra | 86 mindazonáltal a nyelvhasználati gyakorlat azt mutatja, hogy a szabálytalanul használók többségének helyesírása már hosszú évtizedek óta nem változik, pl.: lett šampanietis, flomāsters, ananāss, balzams, mų tarptautinių žodžių atsiranda dėl neatidumo ir paviršutiniškumo, nes kēkss, krēms, kombinezons, alkoholiskie dzērieni, vinegrets, sandales, šašliks, albums, kino, radio, ekskavators, Venera (svešvārdu vārdnīca 1999, 2005, 2008; lvppv 1995). A lett nyelvben használt nemzetközi szavak jelentős része változatlan, ebből arra lehet következtetni, hogy a lett nyelvbe kerülve nem adaptálták őket, pl.: lett kino, radio, kakao, rokoko, komunikē, kapučīno, kivi, ampluā, ragū, auto, loto, moto, kakadu. A litvánok a nemzetközi szavak nagy részét sikeresebben rendezték, és teljes mértékben hozzáigazították őket a litván nyelv nyelvtani rendszeréhez, pl.: lit. knas, kakavà, rãdijas, rokòkas, komunikãtas, kapučnas, sùšis, eũras. bár hasonlóságok is vannak – egyes nemzetközi szavak a litván nyelvben is változatlanok maradtak, pl.: žabò, tabù, sòlo, foj, metrò, atelj. A nyelvhasználatban gyakran összekeverik a nemzetközi szavak jelentéseit. meg kell mondani, hogy nemcsak a legújabb nemzetközi szavak okoznak nehézséget, hanem azok is, amelyek már hagyományosan, több mint néhány évtizede meghonosodtak a nyelvben. Néha paradoxonokkal is találkozni, amikor maguk a nyelvészek sem értik jól a tudományos munkáikban használt nemzetközi szavak jelentését, pl.: lettül Par to, ka šī grāmata ir uzrakstīta, pirmkārt jāpateicas visiem tiem filologiem un valodniekiem manā mūžā, kuri gadu gaitā apliecinājuši […] (strelēvica-ošiņa 2011: 11). litvánul Už tai, kad ši knyga buvo parašyta, visų pirma reikėtų padėkoti visiems mano gyvenime sutiktiems filologams ir kalbininkams, kurie bėgant metams patvirtino [...]. vö. a meghatározásokat: Filológia – lat. filologia < gör. philologia – a szó szeretete – a nyelvtudományból, irodalomtudományból és néprajzból álló összesség, filológus pedig – gör. philologos – a filológia szakértője (svešvārdu vārdnīca 2008: 256). vagyis a filológia terminusa magában foglalja a nyelvész, illetve lingvista fogalmát is, ezért a szövegben fölösleges információ szerepel. Ilyen magyarázat más idegen szavak szótáraiban is megtalálható (svešvārdu vārdnīca 1999: 223; ilustrētā svešvārdu vārdnīca 2005: 227). Az elemzett anyag azt mutatja, hogy a nemzetközi szavakat aránytalanul nagy számban használják, annál is inkább, mivel a lett nyelvben vannak szinonimáik. A mindennapi gyakorlatban a nemzetközi szavak leggyakrabban megnehezítik az információ d. Šulce. A nemzetközi szavak használatának aktualitásai a lett nyelvben 127 megértését, jóllehet kétségtelenül vannak olyan területek, ahol a nemzetközi szavak szükségesek. A megfelelő internacionalizmus különböző nyelvekben is érthető, azonban még a tudományos munkákban is kerülni kellene a túl sok nemzetközi szó használatát. Az olvasott szövegekben időnként a gondolatot szinte kizárólag vagy akár kizárólag nemzetközi szavakkal fejezik ki (petre 2008: 17), pl.: lettül Tomēr H. M. Encensbergera literārajā epistēmā modernās poētikas relevantie elementi organiski iekļaujas kopējā struktūrā – mūsu laikmetā tie atraisa fantāziju, tā piešķirot „empīriskajām vērtībām“ jaunu kapacitāti un sniedzot plašas „labirintiskas“ iespējas. [...] A modernizmus topológiai jellegéről szóló tanítás H. M. Encensberger számára a paradigma orientációjának és dezorientációjának dialektikáját jelenti (Kastiņš, belozjorova 2013: 144). litvánul Tačiau H. M. Enzensbergerio literatūros epistemoje relevantiniai moderniosios poetikos elementai organiškai įsilieja į bendrą struktūrą – mūsų laikais jie išlaisvina fantaziją, taip „empirinėms vertybėms“ priskiriami nauji gebėjimai ir suteikiamos plačios „labirintiškos“ galimybės. [...] A topologiai modernizmus természetéről szóló tanítás H. M. Enzensberger számára a paradigma orientációja és dezorientációja dialektikáját jelenti. A kutatás során felmérést terveztek a jelenlegi nemzetközi szavak használatáról; kérdőíveket készítettek litván és lett nyelven, azonban viszonylag kevés válaszadó töltötte ki őket. Az eddig feldolgozott válaszok csak általános tendenciákat mutatnak, és nem képesek részletesen tükrözni a felvetett problémákkal kapcsolatos álláspontot (a lett nyelvű kérdőívet 47, a litván nyelvűt pedig 29 válaszadó töltötte ki – főként filológia szakos vagy azzal kapcsolatban álló hallgatók és oktatók). A kutatás szerzője úgy véli, perspektivikus lenne a nemzetközi szavak adaptációjának és használatának célzott összehasonlítása a lett és a litván nyelvben, valamint az elkészített kezdeti kérdőív kérdéseinek körét is ki kellene bővíteni. A lett nyelvű kérdőív átfogóbb jellegű volt, a kérdések különféle témákat érintettek, például: arra kérdeztek rá, milyen szempontok alapján különítik el a nyelv használói az idegen szavakat az örökölt szavaktól; hogy figyelmet fordítanak-e az idegen tulajdonnevek helyesírásának újdonságaira; milyen forrásokban keresnek információt az idegen szavak használatának nehézségeiről; kérték, hogy konkrét példákat és javaslatokat adjanak az idegen szavak használatára vonatkozóan arra, hogyan lehetne jobban elsajátítani a nemzetközi szavakat a lett nyelvben. A litvániai válaszadókat arról kérdezték, hogy figyelnek-e az idegen szavak adaptálásának és helyesírásának újdonságaira; hogy a megadott idegenszó-változatok közül melyiket használják a mindennapi életben; hogy szembesülnek-e az idegen szavak használatával és/vagy helyesírásával kapcsolatos problémákkal, továbbá megpróbálták feltárni a nemzetközi szavak litván nyelvben való használatához való viszonyulásukat. A megadott válaszokban a válaszadók leggyakrabban azt hangsúlyozták, hogy manapság nem lehet meglenni nemzetközi szavak nélkül, azonban nagyobb figyelmet kellene fordítani 128 Kalbos Kultūra | 86 adaptálásukra, helyesírásukra és használatukra. Nem kellene nemzetközi szavakkal megterhelni a szövegeket, ha a gondolat más, azaz az anyanyelv szavaival is kifejezhető. Mindkét nyelv használói azt javasolják, hogy ne lelkesedjünk túlságosan az anglicizmusokért, amelyek most divatba jöttek (a korábbi orosz és német szavak helyett). Mindazonáltal nem kellene lett (vagy litván) megoldásokat keresni azokban az esetekben, amikor a nemzetközi szavak jobban hangzanak, mint a saját nyelv szavai, és ez utóbbiak adaptálása nem könnyű. A nemzetközi szavak írásmódjára és helyes használatára nagyobb figyelmet kell fordítani a különböző intézményekben és a tömegtájékoztatási eszközökben, emellett szélesebb körben kellene népszerűsíteni a nyelvi bizottságok által a nemzetközi szavak használatáról elfogadott határozatokat. A nyelvhasználók nem mindig követik a nyelvi változásokat, ezért a mindennapi nyelvben a régi, megszokott változatot használják. A nyelvben már meghonosodott nemzetközi szavakat nem kellene megváltoztatni. A litván és a lett nyelvben gyakrabban használt nemzetközi szavakat nemzetközi szótárakban gyűjtik össze, feltüntetve a nyelvet, amelyből származnak, jelentésük magyarázatát és használatuk sajátosságait az adott kölcsönző nyelvben. Az elmúlt években Litvániában kiadott nemzetközi szótárak közül megemlítendők: Tarptautinių žodžių žodynas (2001, 2007, 2008), Lettországban pedig – Sveš vārdu vārd nīca (1999, 2005, 2008). A nyelvi kérdéseket Litvániában folyamatosan a Litván Állami Nyelvi Bizottság, Lettországban pedig az Állami Nyelvi Központ lett nyelvi szakértői bizottsága oldja meg (az internetes források az irodalomés forrásjegyzékben találhatók). A lett nyelv legújabb kutatásaival és ajánlásaival a Valodas prakse: vērojumi un ieteikumi (2005–2013) című tanulmánykötetben is meg lehet ismerkedni. Némelyikük egy további nyelvi konzultációs fejezettel is rendelkezik, amelyből világosan látható, hogy a nemzetközi szavak még mindig nehézséget okoznak a nyelvhasználóknak, ezért erre nagyobb figyelmet kellene fordítani. A kutatás során megbizonyosodtak arról, hogy a kérdéses ügyek tisztázásában nagy jelentősége van a latin nyelvi ügynökségnek, amely írásban és szóban nyújt nyelvi tanácsadást. Az elvégzett kutatás ismét megerősíti, hogy a társadalmat jobban meg kell ismertetni az idegen szavak adaptálásának és helyesírásának újdonságaival: ez arra ösztönözné az embereket, hogy az idegen szavakat a mindennapi környezetben is helyesen írják és használják. Az elemzett anyag azt mutatja, hogy az idegen szavak adaptálásának, helyesírásának és használatának problémái mindig fennállnak majd (nemcsak a lett és a litván nyelvben), ezért minden szót külön kell vizsgálni, és az adott esetben a legmegfelelőbb döntést kell meghozni. A tárgyalt téma a globalizáció és az intenzív migráció korában is rendkívül aktuális, ezért szükség van a litván és a lett nyelv idegen szavainak részletesebb kutatására. d. Šulce. Az idegen szavak használatának aktualitásai a lett nyelvben 129 literatūra Ilustrētā svešvārdu vārdnīca 2005: rīga: avots. Kastiņš j., belozjorova l. 2013: Hansa Magnusa encensbergera literārā epistēma. – Aktuális problémák az irodalomtudományban. Tanulmánykötet 18, Liepāja: Liepa, 139–145. LVPPV 1995: A lett nyelv helyesírási és helyes kiejtési szótára, Riga: Avots. Laua A. 1981: Lett lexikológia, Riga: Zvaigzne. Petre B. 2008: Ismét a tudományos cikkek nyelvében elkövetett hibákról. – Nyelvhasználati gyakorlat: megfigyelések és ajánlások 3, Riga: LU Akadémiai Kiadó, 13–19. Strautiņa V., Šulce Dz. 2009: A lett nyelv helyes kiejtése és helyesírása, Riga: RaKa. Strelēvica-Ošiņa D. 2011: Miért szeretnénk, hogy a nyelv helyes legyen: betekintés a preskriptivizmus történetébe, elméletébe és gyakorlatába, Riga: a Lett Nyelv LU Intézete. Idegenszavak szótára 2008: Riga: Avots. Idegenszavak szótára 1999: Riga: Jumava. Nyelvhasználati gyakorlat: megfigyelések és ajánlások 2005–2013: Riga: Lett Nyelvi Intézet. VPSV 2007: A nyelvészet alapfogalmainak magyarázó szótára, Riga: Lett Nyelvi Intézet. Lett Nyelvi Ügynökség, Riga: Lett Nyelvi Ügynökség. Internetes hozzáférés: <http://www.valoda.lv/> (megtekintve: 2013. október 9.). A Lett Nyelvi Szakértői Bizottság határozatai, Riga: Állami Nyelvi Központ. Internetes hozzáférés: <http://www.vvc.gov.lv/advantagecms/lv/komisijas/lemumi. html> (megtekintve 2013. október 11-én). A Lett Nyelvi Szakértői Bizottság, Riga: Állami Nyelvi Központ. elérhető az interneten: <http://www.vvc.gov.lv/advantagecms/lv/ komisijas/lvek.html> (megtekintve 2013. szeptember 17-én). A Litván Állami Nyelvi Bizottság. elérhető az interneten: <http://vlkk.lt/> (megtekintve 2013. szeptember 12-én). Beérkezett: 2013. 11. 12. Elfogadva: 2013. 12. 20. A latin szavak használatának aktuális kérdései a lett nyelvben Összefoglalás Napjainkban az „idegen szó” kifejezést általában a következő értelemben használják: más nyelvből átvett, a befogadó nyelv rendszeréhez grammatikailag alkalmazkodott szó, amelynek idegen eredete (bizonyos pho- 130 Kalbos Kultūra | 86 netic and/or morphological characteristics) is perceived by the majority of recipient language users. egy idegen szó más nyelven történő visszaadásához három elv alapján asszimilálják: 1) fonetikai asszimiláció; 2) morfológiai asszimiláció; 3) szemantikai asszimiláció – az átvett szó megőrzi eredeti jelentését, de jelentése a befogadó nyelvben megváltozhat. a nyelvben leggyakrabban használt idegen szavakat általában idegenszótárakban gyűjtik össze, feltüntetve az eredeti nyelvet, megadva a jelentés magyarázatát és a megfelelő befogadó nyelvben való használatuk sajátosságait. jelenleg a Lettországban kiadott idegenszótárak legújabb kiadásai a következők: (1999, 2005, 2008), amelyek lehetőséget adnak a felhasználónak az idegen szavak helyesírásának és jelentésének ellenőrzésére. a Terminológiai Bizottság és a Lett Nyelvi Szakértői Bizottság azok a testületek, amelyek rendszeresen döntéseket hoznak az idegen szavak visszaadásáról és helyesírásáról. A litván nyelvben is vannak ilyen szótárak – Tarptautinių žodžių žodynas (2007, 2008, 2010); az interneten is elérhetők, például: http://www. zodziai.lt/, http://www.tzz.lt/ és mások; A legfontosabb idegen szóhasználati kérdésekben a Litván Állami Nyelvi Bizottság (valstybinė lietuvių kalbos komisija) hoz döntéseket. A litván nyelvészek (akárcsak Lettországban) aggódnak az anglicizmusok nyelvbe való gyors beáramlása miatt. Lett nyelven az idegen szavak nagy része ragozhatatlan, ezért kijelenthetjük, hogy egykor nem alkalmazkodtak kellőképpen a lett nyelvhez, például: kino, radio, kakao, rokoko, komunikē, kapučīno, kivi, ampluā, ragū, auto, loto, moto, eiro. Ezzel szemben a litvánok e szavak többségét sikeresebben honosították meg, és teljes mértékben hozzáigazították őket a litván nyelvtani rendszerhez, például: kinas, kakava, radijas, rokokas, komunikatas, kapučinas, euras. Az elemzett anyag azt mutatja, hogy mindig lesznek nehézségek az idegen szavak, helyesírásuk és használatuk visszaadásában (nemcsak a lett nyelvben); ezeket különböző szempontokból kell vizsgálni, és minden adott helyzetben a legmegfelelőbb döntéseket kell meghozni. KULCSSZAVAK: idegen szavak, az idegen szavak asszimilációja, az idegen szavak használatának kortárs problémái. dZintra Šulce Liepājai Egyetem Kūrmājas prospekts 13, LV-3401 Liepāja [email protected]