Žodžio „vienok“ dalia

ARTŪRAS JUDŽENTIS Litván Nyelvi Intézet A VIENOK SZÓ SORSA Munkáinkért semmit sem szerzünk, sem nem nyerünk (amint már hallottátok), de jó cselekedetek nélkül [...] ezen a világon mégsem lehetünk WP 148v,30–33. KULCSSZAVAK: jövevényszavak, örökölt szókészlet, kodifikáció. A cikk áttekinti a vienok szó mai nyelvhasználatát, kiemeli fő funkcióit, tárgyalja alakjának és jelentésének fejlődését, valamint feltárja kodifikációjának történetét. A téma alapos vizsgálata nem célunk; a cikk célja más: felvetni a vienok szó kodifikációjának kérdését, és további kutatásra, valamint a köznyelvi megítéléséről szóló vitára ösztönözni. 1. A mai litván nyelv valamennyi normatív munkájában a vienok szót a köznyelvben nem megfelelőnek tartják. A A mai litván nyelv szótára például kerülendőnek jelöli (a lengyel jednak szóval veti össze), és a tačiau kötőszóval való helyettesítését javasolja (DLKŽ 2000: 930); a Litván nyelv szótára szintén jövevényszónak tartja (LKŽe, sub voce). Kerülendő tükörfordításként bekerült a Litván Állami Nyelvi Bizottság A súlyos nyelvhelyességi hibák jegyzékének szótári fejezetébe is (DKKS) (www.vlkk.lt/lit/lt/klaidos/zodyno3): 1.3.12. vienok = de, azonban, mégis: Sokféle időszaka volt, = de, azonban, mégis) nem tört meg. Ugyanezen a weboldalon, a Tanácsadói adatbankban jelenik meg a Helyes-e azt mondani, hogy „vienok jis nepalūžo” című rövid cikk (http://www.vlkk.lt/lit/3599). A címben feltett kérdésre így válaszol: „Helytelen. Vienok – az oroszból vagy a lengyelből átvett, nem használatos tükörfordítás. Az engedmény és az ellentét kifejezésére más litván szavakat kell használni. Ezért a vienok helyett a következők használhatók: bet, tačiau, vis dėlto, például: Sokféle időszaka volt, vienok (helyette: bet, tačiau, vis dėlto) nem tört meg.” A Litván Nyelvi Intézet Nyelvi Tanácsadó Számítógépes Adatbankjában a „Miért javasolják a ‘vienok’ szót?” kérdésre így válaszolnak: „Ez a szó az orosz ‘однако’ tiszta tükörfordítása. Ugyanebben a jelentésben megvannak a saját szavaink: ‘tačiau’, ‘vis dėlto’.” (http://www.lki.lt/lki/kkb/zodis.php?selectzodis=vienok) BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 2 2. A fél évszázados (lásd a 9. fejezetet) helyesbítési előzmények ellenére a vienok szó továbbra is használatos nemcsak a beszélt, hanem az írott nyelvben is. A Dabartinės lietuvių kalbos tekstyną korpuszba (DLKT, a keresés dátuma: 2014. 11. 10.) 277 előfordulása került be, ezek közül nem kevesebb mint 215 publicisztikai szövegekből. A korpusz anyaga szerint a vienok szó leggyakrabban olyan mellérendelő összetett mondatokban szerepel kötőszóként (a), amelyek tagmondatai ellentétes viszonyban állnak egymással, illetve olyan alárendelőnek tekintett összetett mondatok páros (kettős) kötőszavának második, posztpozitív elemeként (b), amelyek tagmondatai megengedő viszonyt fejeznek ki. Íme néhány példa erre a használatra: a) A lengyel irodalom szelleme talán nem tetszik nekünk, vienok meleg, a „latin kultúra mélységét” árasztja; A világban sok rosszat látva V. Bubnys vienok sem pesszimistává, sem cinikussá nem válik. b) Bár a klaipėdaiak nem értették meg a művészet forrásainak azt a mélységét, vienok hozzászoktak ahhoz, hogy elfogadják; Bár nem örültem ennek a találkozásnak, vienok nem árultam el magam; A litvánok közül, bár néhányan súlyosan megbetegedtek, vienok egy sem halt meg; Bármilyen kedvezőtlenek is legyenek az objektív körülmények, vienok nem lehet új életünk alapjait repedezett földre építeni. A vienok szó másik, a korpuszban nem olyan gyakran megjelenő funkciója nyomatékosító partikula, amely az o kötőszó után áll az ellentétes mellérendelő összetett mondatokban, például: Egész hónapokon át száraz és napos volt az idő, o vienok mindenki súlyosan megbetegedett; Nem meglepő: a kifordult életelvek sokáig tombolhattak hazánkban, o vienok a nép többsége, nemes eszményekhez ragaszkodva, küzd. A vienok szó meglehetősen gyakran önálló mellékmondatot vezet be. Ilyen esetekben már inkább diskurzusjelölőként, mint kötőszóként működik, például: A litvánokon kívül Klaipėdában német zenészek csoportja is működik. Vienok működésükben nem látni őszinte művészi szándékot; Az ország költségvetése bevételeinek jelentős részét elveszítheti, és gazdasági fellendülés helyett csődök fenyegethetnek. Vienok egy ilyen törvény ösztönzi a közvetlen külföldi befektetéseket; Úgy tűnt, mintha az utazás egy örökkévalóságig tartott volna. Vienok minden jól végződött. Ezekben és más hasonló példákban a vizsgált szó különféle modális jelentéseket kap. Ezt talán az a tendencia is tükrözi, hogy írásban szünetet jelölő vesszőkkel különítik el, például: Nagyon szomorú előrejelzések ezek. Talán mégsem lesz ilyen rossz a helyzet. Vienok az ügyvédeknek biztosan nem kell aggódniuk, mert éppen nekik, úgy tűnik, valóban mindig lesz munkájuk; A Litván Nagyfejedelemség korszakát különféle szakterületek kutatói vizsgálják: történészek, művészettörténészek stb. Vienok a XIII–XV. századi Litvániát bemutató írott forrásból, és még inkább ikonográfiai anyagból, nagyon kevés van. A Google keresőbe beírva a vienok szót szintén számos példát találunk a használatára (a keresés dátuma: 2014. 12. 03.). Sok közülük a beszélt nyelvhez áll közel. A vizsgált szó használata ezekben még változatosabb. Ebben a nyelvváltozatban a vienok partikula ellentétes mondatokban a bet (a), valamint a tačiau (b) kötőszóval is előfordul, például: a) Na, itt gyorsan mindenki rákeres a Google-ben, nem sok minden függ tőled. De mégis, milyen anime ez? Nemrég láttam csak ilyet, ezért érdekel, hogy nálunk, Litvániában már ismerik-e? (http://www.motomanai.lt/moto-forumas/moto-tema.8294.page-1.html#pid388139); Na, minél újabb az anime, annál több benne a pszichedélia.:) De vi BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 3 Nos, ha ezeket a kisfilmeket nézi az ember, látszik, melyik területeken vannak kisebbségi komplexusaik a japánoknak:)(www.army777.lt/forum/viewtopic.php?f=16&t=2145&start=15). b) Őszintén szólva a kiállítás az én szememben nem volt különösebben pompás, mégis bőven tartogatott kellemes meglepetéseket. (www.games.lt/g/news.news_full/35486.2?sev=part); A győzelem győzelem... de azért sajnálatos, hogy le kellett játszani a harmadik szettet (www.doublefault.lt/naujienos/Nesijaudinkit,%20laimėjom/;5). Találhatók olyan mondatok is, amelyekben a vienok partikula a nors kötőszó utáni megengedő mellékmondatban szerepel, például: A tavakban való fürdőzésről: furcsa ott a víz – távolról kéknek látszik, bár megfürödve kiderül, hogy nem is kék:). (www.aphex.lt/2008/07/tatrai/); Android, hát nem mondanám, hogy a Clavinova hangzása annyira műanyag volna, anapitol net...:) Bár ha van rá lehetőség, egy igazi zongora nem ártana:). (www.programing.lt/gitaraforumas/viewtopic.php?f=11&t=1596). Természetesen az interneten olyan példák is akadnak a vienok szó használatára, amelyeket nehezebb kizárólag a litván nyelv belső fejlődési törvényeivel magyarázni, például: Micsoda igazságtalanság, mégis, / Ami a legszebb – oly ritka, oly rövid... / Végül az elveszett lélek / A hit lábai elé roskad. (zaliazole.lt/kuriniai/perziureti/17750); De bátor lány azért. Nem húz, a fék nem működik, de mégis a saját tempójában eljutott az Autodináig:) (www.skundailt.com/skundai-ausegra-ne-taiso-automobilius-o-sugadina-11504-komentarai). Ez a rövid áttekintés megmutatja, milyen sokféleképpen használják a vienok szót a mai írott nyelvben. 3. Tárgyaljuk meg a vienok kodifikációját. Valóban feltétel nélkül elítélendő, és ki kell űzni a köznyelvből? Úgy vélem, nem. És íme, miért. Először is, a vizsgált szó fonetikai okokból nem lehet közvetlen lengyel jövevényszó: a litván vien-ok és a lengyel jedn-ak tövek hangmegfelelése nem szabályos. Másodszor, e tövek felépítése is különböző: a lengyel jedn- egy névmási eredetű nyomatékosító partikula *(j)ed- és az *inb- számnévi tő összetételéből ered; a litván vien- csak az utóbbinak felel meg (lásd Sławski 1952–1956: 544). Harmadszor, a vienok szót és változatait a litván nyelvben az első írásos emlékektől1 napjainkig széles körben használják. A régi litván írott nyelv valamennyi változatában ismert: a nyugati változatban – Martynas Mažvydas írásaiban, a wolfenbütteli posztillában, Baltramiejus Vilentas fordításaiban, Jonas Bretkūnas műveiben, a Margarita Theologica című műben, Danielius Kleinas és a későbbi nyelvtanokban, a Lexicon Lithuanicum című szótárban, valamint minden később Poroszországban megjelent nagyobb szótárban; a középső változatban – Mikalojus Daukša fordításaiban, Merkelis Petkevičius katekizmusában, Jokūbas Morkūnas posztillájában, Samuelis Baguslavas Chylinskis bibliafordításában stb.; a keleti változatban – Konstantinas Sirvydas Punktai sakymų című művében és szótáraiban, Jonas Jaknavičius evangéliumfordításában, valamint Roberto Bellarmino katekizmusában. Negyedszer, e kötőszó változatait állítólag a litván nyelv valamennyi nyelvjárásában feljegyezték (lásd LKŽe, sub voce). .......................... 1 A lengyel ellentétes kötőszót, a jednak alakot szintén csak a 16. századi írásos emlékekben kezdték használni; a régi (14. és 15. századi) lengyel nyelvből csak a hosszabb, ebben a jelentésben használt jednako forma és változatai adatoltak (lásd Słownik 1960–1962: 150). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 4 Mindez arra ösztönöz, hogy a vienok szó eredetét ne idegen nyelvekben, hanem magában a litván nyelvben keressük. Elsősorban a vele azonos tövű, régóta és nagy számban használt melléknevek és névmások jutnak eszünkbe: vienokas, vienokias, vienokis, vienoks. 4. A jelenlegi litván etimológiai szótárak nem sok újat mondanak a vizsgált szó eredetének kérdéséről. Ernsto Fraenkelio etimologijos žodyne (1965: 1242) jungtukas vienok neminimas, tačiau rašoma apie būdvardžius vienokas, vienokias, vienokis, prieveiksmį vienokiai. Jie vedami iš lietuvių vienas. Wojciecho Smoczyńskio etimologijos žodyne (2007: 748) jungtukas vienok, įvardis vienoks ir prieveiksmis vienokiai nuosekliai laikomi hibridinės darybos atitinkamų lenkų kalbos žodžių kalkėmis (bet ne tiesioginiais skoliniais!). Naujasis Senosios lietuvių kalbos etimologijos žodynas (vok. Altlitauisches etymologisches Wörterbuch, žr. ALEW) {v} raidės žodžių dar, deja, nepaskelbė. 5. A kérdésről jóval többet találunk az összefoglaló szóalkotástani munkákban. A megfelelő litván melléknevek és névmások képzését talán Pranas Skardius és Saulius Ambrazas tárgyalja a legrészletesebben. Egyikük sem gondolja, hogy az e melléknevek és névmások *-āk- képzővel való képzésének típusa idegen, kölcsönzött volna a litván nyelvben. P. Skardius ezt írja: „az -oka- képzővel alkotott származékok képzése igen régi” (1996: 135). S. Ambrazas szerint „a -(i)okas, (-a) képzős számnévi melléknevek litván nyelvbeli reliktumjellege azt mutatja, hogy ez a képzéstípus meglehetősen régi.” (Ambrazas 2011: 95). A típusnak nemcsak szláv, hanem germán (gót ainaha, ófelnémet einac ’egyetlen’), italikus (latin ūnicus ’egyetlen, különleges’) és iráni (óind ēkakā- ’egyetlen, magányos’) nyelvi megfelelői is vannak (uo., 112 és a hivatkozott irodalom). A litván nyelvben később új, -(i)op- képzős származékok kezdték kiszorítani a megfelelő mellékneveket és névmásokat (pl. trejopas, keleriopas). Mindez arra enged következtetni, hogy a vienok szó egy régi balti, sőt talán indoeurópai melléknévképzési típus szerint keletkezett. 6. Tekintsük át ezután e szó morfológiai változatait. A litván nyelv szótárának 19. kötete meglehetősen sokat sorol fel belőlük. Ezek a változatok a következőképpen csoportosíthatók: 1) vienok és vienog; 2) vienoki és vienogi; 3) vienokie; 4) vienokig; 5) vienokigi; 6) vienokiai, vienogiai. Röviden tekintsük át eredetüket. Mindenekelőtt megjegyzendő, hogy a {g} végződésű alakokat inkább helyesírási, nem pedig morfológiai változatoknak tartom; talán úgy keletkeztek, hogy visszaállították a szó végén állítólag zöngétlenné vált mássalhangzót (hiperkorrekció). Ilyen alakok gyakran fordulnak elő a 19. század végi és a 20. század eleji írásokban (Simonas Daukantas, Jonas Basanavičius, Antanas Juška műveiben), valamint a Varpas publikációiban. Kazimieras Būga tárgyalta e kötőszóváltozatok alaptalan helyesírását (lásd a 9.1. fejezetet). Most térjünk rá a többi változatra. Nyilvánvaló, hogy a vienok (1) alak egy hosszabb formából rövidült le – nagy valószínűséggel a vienoki (2) alakból. Ez utóbbi eredetét a litván nyelvészet többféleképpen magyarázza. K. Būga a hasonló határozószói alakokat, a tolì, artì, ankstì formákat, az *-oi végződésű, metatónián átesett o-tövű egyes számú helyhatározói alakhoz kapcsolta (Būga 1961: 690). Jonas Kazlauskas szerint ezek az i-tövű egyes számú helyhatározóból erednek, amelynek hosszú végződése *-ēi volt (Kazlauskas 1968: 153). Manapság, úgy tűnik, általánosan elfogadott, hogy az indoeurópai nyelvek szóvégi hosszú magánhangzóinak cirkumflex hangsúlyuk van (vö. Kortland 1975: 21kk, 1985; Villanueva Svensson 2011; Pronk 2012), ezért el kell vetni J. Kazlauskas javasolt értelmezését. K. Būga magyarázata azonban BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 5 szintén jelentős nehézségekbe ütközik, mert a határozószók szóvégi éles hangsúlya továbbra is megmagyarázatlan marad. Ennek magyarázatára is történtek kísérletek (lásd Klingenschmitt 2008; Jasanoff 2009), ám ezek sem teljesen meggyőzőek. Így az –i és –ie végű alakok (vienóki ir vienókie) egymáshoz való viszonya még nincs kellően tisztázva2 (erre a véleményre jut Daniel Petit is, aki az anksti és ankstì határozószói alakok viszonyát vizsgálta; lásd Petit 2005: 147). Zigmas Zinkevičius (1981: 169) más véleményt fogalmazott meg a vienóki (és *vienókia) alakról: ezt a melléknév semleges nemű nominativus-akuzativusának tartja, amelyből később a vienók kötőszó fejlődött ki. A vienokie (3) alak szabályosan a régi o-tövű vienokas névmás/melléknév *–oi végződésű egyes számú helyhatározójából (lokativusából) fejlődött ki; vö. a tókie ’ilyen időben’, anókie határozószókkal Észak- és Dél-Žemaitijában. A vienoki alakhoz a nyomatékosító gi partikulát kapcsolva keletkezett a vienokigi (5) alak, amely később vienokig (4) formává rövidült. A vienokiai (6) kötőszó valószínűleg a legkésőbb, konverzió útján keletkezett egy azonos alakú határozószóból, amelyet a -ai képzővel alkottak a vienokis vagy vienokias névmásból/melléknévből. 7. Nem könnyű megmagyarázni, hogyan alakult ki a vienok kötőszó ellentétes értelme. Az alábbiakban egy lehetséges magyarázatot mutatunk be. A *–āk– képzős melléknévi származékok a vien- tőből „ugyanolyan, egyforma” jelentést kaptak, amely a névmási „ilyen, bizonyos” jelentésből alakult ki, például: És mindnyájan ugyanolyan lelki italt ittak Bt1PvK10,4 (LKŽe, szócikk alatt); A földnek akkor egy nyelve és egyforma szavai voltak Skv1Noz11,1 (LKŽe, szócikk alatt). A „szintén, egyformán” azonosságot kifejező jelentését kezdetben feltehetően a belőlük származó, határozószóként használt ragozott alakok is megőrizték. A belőlük kialakult vienok formák eredeti azonosságjelentését még felismerhetjük a régi litván írásbeliség alábbi példáiban: Ha éjszaka lesz is, reggel újra felvirrad: mégis gyönge a szívem Istenhez: reményét nem veszti el, és nem aggódik MžG II 342,7 (Vö.: És ha éjszakába nyúlna is / és újra reggel lenne / szívem mégis Isten hatalmában bízik / nem esik kétségbe, és nem aggódik). Mert ha áldozatban gyönyörködnél, adnék, de az égőáldozatban nem leled kedved. MžG II 540,6 (Vö.: Mert ha áldozatot kívántál volna, adtam volna; az égőáldozatokban nem leled kedved). Az így használt partikula, valamint a kötőszóvá váló vagy már kötőszóvá vált vienok határozószó összevethető a később, a megfelelő melléknevekből, –(i)ai képzővel alkotott határozószóval, például: [Isten] napjára egyaránt ráengedi saját ragyogását és fényét, a jókra és a gonoszokra is SP I 347 (LKŽe, sub voce); Ezek a méhek, a többiekhez hasonlóan, egyformán viselkednek Nz. (LKŽe, sub voce). A vizsgált alakok adverszatív (szembeállító) jelentése azután alakulhatott ki, hogy szembeállító kötőszó után álltak, a szintaktikai kapcsolatok újraelemzése révén: a határozószó (partikula) levált az igéről, és a kötőszóhoz kapcsolódott. Ilyen esetekben fokozatosan átvehette a kötőszó szemantikáját, majd később a funkcióját is, például: 2 Hálásan köszönöm Miguel Villanueva Svenssonnak a kérdéssel kapcsolatos hasznos megjegyzéseit és hivatkozásait. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 6 Chaczėinefanga per darbus (kaip iau efte girdeijen) neka neuβßluβiame nei pelname, bet wenakigi be gierru darbu ſha ant ſcha ſweta negalime buti WP 148v,30–33 muſu Ewangelikamus riagis daiktai priebus / iog Wieβpátis Chriſtus wiena karta ant’ krížiaus afierawoios / o vienok’ ii kiek’ dienos afierawoia ant’ altoriaus pagalei iſtatima io. DP 509,6–9 (Plg.: náβym Ewángelikom ʒdáʒa ſie rzeʒcy przećiwne / ʒe Pan Chryſtus raz ſie ná Krzyżu ofiárował / á przędſię go co dzień ofiáruia ná ołtarzu / według uſtawy iego. WuP 554,24–26). És egy jóval későbbi példa: Bárki, ha hisz bennem, meghal e világon, mégis az én felségem alatt élni fog S. Dauk (LKŽe, sub voce). A kötőszó adverszatív jelentése különösen világossá válik azokban az esetekben, amikor az összekapcsolt mondatok tartalma maga ellentétes (az egyik predikátum tagadó, vagy valamely szempontból nem felel meg a másiknak), például: Ir ieigu uβmirſch, efch wenaiк tawens neuβmirſchiu WP 164r,31 Tieſa iog žмogus ira newalniku Diewo kayp kiti ſutwerimay: wienok dawe iam Wieβpats luoſiby / idant kayp noris daritu pagal ſawo noro. SP I 326,21 (Plg.: Prawda ʒe człowiek ieſt niewolnikiem Bożym / iáko inne ſtworzenia: iednáк dał mu Pan wolność / áby iako chce czynił / według ſwego upodobania). Hasonlítsuk össze még a képzős határozószóból származó, későbbi kötőszó hasonló használatát: Az öreg nem merte ugyan, mégis Jono kérésére elmesélte egész életét Rp (LKŽe, sub voce) Ilyen kontextusokban alakulhatott ki a vienok kötőszó „mégis, ennek ellenére, mindazonáltal” jelentése is. Fejlődésének bizonyos szakaszaiban nem zárható ki e szó szláv funkcionális megfelelőinek hatása sem. Régi írásokban és nyelvjárásokban való használata, valamint szemantikai fejlődése még alapos vizsgálatra vár. 8. Vizsgáljuk meg, hogy a vienok szó alakjainak és jelentéseinek ismertetett fejlődése talál-e párhuzamokat a litvánban és más nyelvekben. 8.1. A litván nyelvben hasonló fejlődési utat járt be a rokon jelentésű vienat szó. A vienatis vagy *vienatas melléknév rövidülésével keletkezett (a számnévi névmási vien- tőből képzett, -at- képzős származékok esetragos (inessivusi?) alakja), és a régi írásokban „egyedül, csak” jelentésű partikula (a), valamint a kizáró mondatok kötőszava (b; vö. a mai vien, tik alakokat): a) akkor Welinas a tanítványokat így inti: nagyon vigyázzanak, és erre egyedül ügyeljenek, és minden erejükkel erre törekedjenek, hogy ezt a tanítást meg tudják tisztítani, elítélni, megsemmisíteni WP 220r,21 b) Így az Isten egyháza nem tűrheti az olyan ellenségeket, mint az eretnekek, akiknek minden gondja arra irányul, hogy azt kiirtsák, és nincs más okuk, amiért az egyházba befurakodnak és betolakodnak, mint egyedül az, hogy megrabolják és szétszaggassák, és a szektákba szórják azokat a bárányokat, akiket W. Krisztus Jézus, az igaz pásztor, egybegyűjtött. DP 303,25 Eredete, fejlődése és használata szintén még nincs kellőképpen feltárva és leírva. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 7 8.2. A lett nyelvben is vannak -āk- képzős melléknévi származékok, ezek azonban a tulajdonság nagyobb mértékét fejezik ki (mazāks, labāks; vö. a litván nyelvben a tulajdonság korlátozott mértékét jelölő mažokas, gerokas). A számnevekből és minősítő névmásokból képzett, -ādo- képzős alakok terjedtek el benne (citāds, trejāds), amelyeket e nyelv újításának tekintenek (Ambrazas 2011: 94–95). 8.3. A porosz nyelvben az -āk- képzős származékok nem használatosak, de a litván vienok szóéhoz hasonló szemantikai fejlődési utat valószínűleg az ainawijdi „azonban, hiszen” szó is bejárta. Vlagyimir Toporov morfológiailag ambivalensnek (azaz bizonytalannak; 1975: 61) tartja, Vytautas Mažiulis pedig határozószónak, amelynek -i végződése egy régebbi -ai helyére került (1988: 55). Az ainawīdai és az ainawijdi alakok eredetét és fejlődését már Jānis Endzelīnas is hasonlóan magyarázta. Jelentésüket a litván vienók: vienók(a)s és a lengyel jednak: jednaki szavakkal vetette össze (1943: 138). V. Mažiulis az ainawīdai határozószót az *ainavīds melléknévből származtatja, amelynek képzését és jelentését a következőképpen magyarázza: Porosz melléknév *ainavīds „egyféle” < *ainavīdas < aina- (lásd ains) + *vīda- (Endzelīns SV 84, 92), amely rokonságban áll a lett veīds „külső, mód”, a litván veídas „arc; külső”, az orosz вид „külső”, a szerb-horvát vīd „látás, külső” stb., valamint a görög ϝεῖδος „külső” stb. szóval; lásd s. v. widdai; a porosz *vīda- (főnév) valószínűleg „látványt” > „külsőt” jelentett (vö. Trautmann AS 297, Endzelīns SV 84, Fraenkel LEW 1216), tehát a porosz *ainavīda- jelentése „az, akinek egyféle (= egyféle) a külseje” > „egyféle, hasonló”, vö. lett vienveidīgs „egyféle, egyforma” (Mažiulis 1988: 54). Albertas Rosinas, remdamasis V. Toporovu (1975: 51), nagrinėjamų žodžių komponentą *-vīd- jau laiko priesaga, kilusia iš žodžio, turėjusio reikšmes „rūšis, pavidalas, forma“. Jis rekonstruoja prūsų kalbos kokybinį įvardį *ainavīdas, priešin amą skiriamajam *kitavīdas (2009: 305). 8.4. A vienok szó szemantikai fejlődésének egy másik párhuzamát az ógörögben találjuk. Ebben a nyelvben a ὁμός „egyféle, ugyanolyan” névmásból, a ὁμῶς „szintén” határozószón keresztül fejlődött ki a ὅμως „azonban, mindazonáltal, mégis” ellentétes értelmű partikula vagy kötőszó (lásd Bednarczuk 1966: 38; 1971: 127, 150; Frisk 1970: 390; LFE 2004: 706). 9. Az ismertetett anyag egésze látszólag lehetővé teszi, hogy a vienok szót saját, litván eredetű szónak, ne pedig jövevényszónak tekintsük. Most térjünk vissza a vienok kötőszó kodifikációjának történetéhez, és vizsgáljuk meg, mikor és miért kezdték javítani. Kezdjük azokkal a litván nyelvészeti tekintélyekkel, akik lefektették a köznyelv alapjait. 9.1. K. Būga 1909 m. Kalbos dalykuose paaiškinęs, kad šis jungtukas rašytinas su baigmeniu <k>, o ne <g> (remiasi forma vienokiai M. Daukšos Katekizme), net neužsimena apie jo galimą slavišką kilmę, tik nurodo, kad „Vienók, kaip rodo Daukšos (1595 m. Kat. ed. E. Volteri pag. 9₂₈) vienoki-g’, gimė iš senesnės pirmaly­tės vienóki, plg. eik = eiki.“ (Būga 1958: 113). Jonas Jablonskis már 1901-es nyelvtanában említi a vienok kötőszót, de csak az engedő mellékmondatok kapcsolásának eszközeként: Ha a bevezető mondat engedő (Concessivsatz), vagy engedő mondat értelme van, akkor az utána álló főmondatban gyakran szerepel a vienok, tik (tikt) kötőszó. Pavyzdžiai. Kad ir tėvai jau išmirė, vienok vaikai neišvirko. (Jablonskis 1957: 156). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 8 Az 1922-es nyelvtanban ugyanez a mondat már a páros kötőszóval szerepel: kad ir... tačiau (ugyanott, 351). A nyelvtan később így ír: „ha a mellékmondatban nors, norint, kad ir, van, akkor a főmondatban tačiau vagy bet állhat...” – amint látható, a vienok kötőszó itt nem szerepel (ugyanott, 352). J. Jablonskis ezt a kötőszót a legfontosabb szintaktikai művében, az 1911-ben megjelent Lietuvių kalbos sintaksėje című munkában említi. A megengedő mellékmondatok szabályos példáiként Žemaitė alábbi mondatait idézi: Nors egy szót sem szóltak egymáshoz, mégis sok mindent elbeszélgettek. A ház nors korhadt, mégis négy asszonyt szállásoltam be. Nors kissé lehűlt az idő, mégis mindenki homloka verejtéktől gyöngyözik3. Nors vörös a kezük, kék az orruk, a gyerekek mégis a puha hóban hancúroznak, tócsákban gázolnak. (Jablonskis 1957: 502). Igaz, ezekben a mondatokban a vienok szó egy összetett kötőszó második tagjaként szerepel. Jablonskis 1925-ben kijavított egy mondatot, amelyben a vienok önálló kötőszóként áll: Még azok is, akik tudnak litvánul, szégyellik nyilvánosan használni= A litván nyelvet azok is szégyellik nyilvánosan használni (szégyellnek nyilvánosan litvánul beszélni még azok is), akik rendszerint ezen a nyelven beszélnek és tudják (idézi: Piročkinas 1986: 163). Ebben a példában azonban nem (csupán) a vienok kötőszót javította ki, hanem az eredeti mondat egész szintaktikai szerkezetét átalakította. J. Jablonskis egyik mondatát – immár Žemaitė megjelölése nélkül – Juozas Balčikonis is idézi a Vilniusi Egyetem hallgatói számára 1959-ig tartott szintaxiskurzus jegyzeteiben: Nors oras truputį atvėso, vienok prakaitu rasoja visų kaktos. (Balčikonis 1982: 128). Pranas Skardžius fontos művében, a Die slavischen Lehnwörter im Altlitauischen címűben (Skardžius 1998) nem említi a vienok kötőszót, talán azért, mert nem tekinti jövevényszónak. 9.2. A háború utáni első évtizedekben a vienok kötőszót óvatosan tüntetik fel, de még nem javítják. A tačiau szinonimával magyarázzák a Litvániai Litván Menekültek Közössége által Németországban kiadott Litván nyelvi kézikönyv című műben (LKV 1950, címszó alatt). A A mai litván nyelv szótára első kiadásában (DLKŽ 1954, címszó alatt) határozószónak tekintik, és szintén nem javítják; csupán a jelentés és a használat tekintetében a tačiau kötőszó szócikkéhez irányítják az olvasót. Jonas Balkevičius A mai litván nyelv szintaxisa című munkájában a vienok kötőszó sem a mellérendelő ellentétes, sem az alárendelő megengedő mondatok fejezeteiben nem szerepel, de még megemlítik a kettős kötőszó (a mellékmondatban nors-szal) lehetséges korrelatív elemeként (Balkevičius 1963: 317). Jonas Palionis XVI–XVII. századi litván írások nyelvéről szóló monográfiájában tizenegy paragrafust szentel a kötőszók használatának (Palionis 1967: 201–208). Ezek közül az egyik külön tárgyalja a nem litván eredetű kötőszókat, de a régi írásokban gyakran használt vienok kötőszót nem említi. 9.3. Úgy tűnik, Julija Žukauskaitė volt az elsők egyike, aki szabálytalannak nyilvánította a vienok kötőszót. Az általa írt, kötőszókról szóló fejezet bevezető bekezdése a Lietuvių kalbos gramatikos második kötetében (LKG 2 1971), az ellentétes kötőszókról szólva, ezt állítja: 3A litván nyelv szótárának 1999-ben megjelent tizenkilencedik kötetében ez a Žemaitė-mondat, amelyet J. Jablonskis megfelelőnek tartott, a nors... vienok páros kötőszóval együtt nem használatosként szerepel (LKŽe, a szócikknél). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 9 Itt előfordulnak olyan kötőszók (régebbi írásokban és nyelvjárásokban – A. J.), amelyeket az irodalmi nyelvben egyáltalán nem használunk, mert nem normatívak – nem litván eredetűek (alè, àle), vagy nem teljesen litvánok (bile tik, vienók). (ugyanott, 663) A következő oldalon még hozzáteszi: Régóta ismert az ellentétes kötőszó is: vienók. A mai irodalmi nyelvben azonban ez is (akárcsak az ale kötőszó – A. J.), mondhatni, már nem használatos. (ugyanott, 664). Az alárendelő engedő kötőszók alfejezetében a páros kötőszó is szerepel: nors... vienok: „§ 1058. A régebbi írásokban időnként a páros kötőszót is használva találjuk: nórs... vienók.” Ezután két példát közöl Žemaitė és Jonas Biliūnas írásaiból: Bár kezük vörös, orruk kék, mégis a puha hóban hemperegnek, a pocsolyákban gázolnak... ŽemR I 288. Bár a levegőben kipattantak a rügyek, és virágba borultak a fák, én mégis a szobámban ültem: a vizsgákra készültem BilR1 I 53. (ugyanott, 695). E kötőszó litván eredetűségéről vagy használatának helytelenségéről itt már semmi sem hangzik el. A nyelvtan harmadik, szintaktikai kérdésekkel foglalkozó kötetében (LKG 3 1976) az önálló vienok kötőszót, illetve a páros nors... vienok kötőszót egyáltalán nem említik – nyilván „nem teljesen litvánnak” és kerülendőnek tekintik. A vizsgált kötőszókat hiába keresnénk a DLKG-ben is – ott sem szerepelnek. Talán e nyelvtan nyilvánvalóan normatív jellege miatt. 9.4. Az akadémiai nyelvtan megjelenése után a nagyközönségnek és az iskoláknak szánt kiadványokban a vienok kötőszót következetesen kijavítják, gyakran még a javítás indokának megjelölése nélkül is. Néhány ugyanaz az illusztráló példa vándorol könyvről könyvre... A Rövid nyelvhasználati útmutató a kötőszót az orosz однако és a lengyel jednak szóval hozza összefüggésbe, és a tačiau szóval javítja. Példaként ezt közli: Sok nehéz órája volt, vienok (= azonban) a kitartó žemaitėi ember helytállt. (TKV 1972: 79). A nagyközönségnek szánt népszerű kiadvány, a Nyelvhasználati tanácsok már első kiadásában is nem ajánlott tükörfordításként (n. vert.) minősíti a vienok szót, amelynek helyettesítésére a tačiau kötőszót javasolja (KPP 1976: 305). A második kiadásban a helyettesítők közé a vis dėlto kötőszó is bekerült. Két példát hoz ilyen javításra: Sokféle nehéz órája volt, vienok (= tačiau, vis dėlto) nem tört meg. Vienok (= Tačiau) ez a kezelés sikertelen volt. (KPP 1985: 343). Aldono Pupkio aukštųjų mokyklų vadovėlyje Kalbos kultūros pagrindai (1980) vienok taisomas ne sintaksės, o leksikos skyriuje kaip „visai neįmanomos darybos“ vertalas. O „vertalais kalbos kultūroje vadiname tik tokius žodžius, kurie neteikiami vartoti bendrinėje kalboje jokiame kontekste“ (Pupkis 1980: 108). Arnoldas Piročkinas A közigazgatási nyelvhasználat kultúrája című művének „Kötőszók és partikulaszók” fejezetében ezt írja: Még mindig előfordul a régi, szláv kötőszók однако, jednak tükörfordítása, a vienok, amely könnyen helyettesíthető a litván tačiau kötőszóval, például: Vienok (= Tačiau) a városi népoktatási osztály nem mindig tájékoztat a rendezvényekről. (Piročkinas 1990: 107). BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 10 Prano Kniūkštos sudarytame Lietuvių kalbos žinyne (1998) jungtukas vienok minimas skyriuje „Nevartotini netaisyklingi vertiniai“ (autorė Danutė Tarvydaitė). Kaip įprasta, jį siūloma keisti jungtukais bet, tačiau, pateikiamas tas pats chrestomatinis pavyzdys apie nepalūžusį žemaitį (LKŽin 1998: 438). Atitinkamame sudėtinio sakinio skyriuje šis jungtukas visai neminimas. 9.5. A kötőszó vienok kodifikációjának e rövid áttekintéséből kitűnik, hogy a megkülönböztetés nélküli javítása nagyjából a múlt század hetvenes éveinek elejétől vált szokássá, miután megjelent a Lietuvių kalbos gramatikos második kötete, amely nem normatívnak és a köznyelvben nem használhatónak nyilvánította. 10. Befejezésül megismétlem, hogy a vienok kötőszó és partikula régi litván szó. Valószínűleg sem kölcsönszó, sem tükörfordítás, hanem a számnévi névmási vien- tő *-āk- képzős származéka, amely megrövidült. Ezért alkalmasnak tekinthető a köznyelvi litván nyelvben való használatra. ŠALTINIAI ALEW: Altitauisches etymologisches Wörterbuch, projekto vadovas W. Hock. Prieiga internete: http://www2.hu-berlin.de/indogermanistik/alew.php. DLKT: Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/. DKKS: Didžiųjų kalbos klaidų sąrašas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/lit/lt/klaidos/%20zo-dyno3. DP: Połtilla CATHOLICKA. Táí eft: Ižguldimas Ewangeliu kiekwienos Nedelos ir ßwetęs per wiłłús metús. Per Kúnigą MIKALOIV DAVKSZ{Ą} Kanonîką Médnikų / iž ǯękißko pergůldita. Su walá ir daładimu wíreuliuiu. W Wilniui / Drukárnioi Akademios SOCIETATIS IESV, A. D. 1599. Prieiga internete: http://www.lki.lt/seniejiirastai/db.php?source=2. LKŽe 2005: Lietuvių kalbos žodynas 1–20 (elektroninis variantas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: www.lkz.lt. MzG II: Gesmes Chrikłςonikas gedomas baßnicz̧ofu per Welikas ir Sekminias ik Aduenta. Ißchƀpaulas Karalauczui / nůg Jona Daubmana. Metu Diewa / M. D. LXX. Cituojama iš: G. Subačius, red., Martynas Mažvydas. Katekizmas ir kiti raštai. Catechismus und andere Schriften, Vilnius: Baltos lankos, 1993, 287–636. SP I: PUNKTY KAZAN od Adwentu áž do Postu / Litewskim językiem, z wytłumáczeniem ná Polskie PRZEZ Kśiędźá KONSTANTEGO SZYRWIDA / Theologá Societatis IESV / Z DOZWOLENIEM STARSZYCH wydáne. W WILNIE W Drukárniéy Akademiey Societatis Iesv Roku M.DC.XXIX. Cituojama iš: Šy̆rwid̄s Punktay sakimu (Punkty kazań), Teil I: 1629, Teil II: 1644, litauisch und polnisch mit kurzer grammatischer Einleitung herausgegeben von Dr. Franz Specht, Professor an der Universität Halle-Wittenberg, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1929. WP: ISCHGVLDIMAS EVANGELIV PER WISVS METTVS, SVRINKTAS DALIMIS ISCH DAVGIA PASTILLV̇, TAI EST ISCH PASTILLAS NICVLAI HEMINGY, ANTONY CORVINI, IOANNIS SPANGENBERGI, MARTINI LVTHERI, PHILIPPI MELANTHONIS, IOANNIS BRENTY, ARSATY, SCHOPER, LEONARDI KVLMĀNI IODOCY WILICHI IR ISCH KITTV̇ φ. Prieiga internete: http://www.lki.lt/seniejiirastai/db.php?source=37. WuP: Połtilla Catholicka Mniẹyza. To ieft: Krotkie Kazánia / álbo wykłády świętych Ewángeliy / ná káżdą Niedźielę / y ná káżde święto przez cały rok / według náuki prawdziwéy Kośćiołá Chrześćijáń-kiego Powßechnego. [...] Przez D. Iakvba Wvyka z Wągrowcá / Theologá Spcietatis Iesv. [...] W KRAKOWIE, w Drukárniey Andrzeia Piotrkowczyká / Roku Páńskiego / 1590. Cituojama iš: BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 11 Mikalojaus Daukšos 1599 metų POSTILĖ ir jos šaltiniai. Leidimą parengė J. Palionis, Vilnius: Baltos lankos, 2000. LITERATŪRA Ambrazas S. 2011: Būdvardžių darybos raida, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Balčikonis J. 1982: Rinktiniai raštai 2, sudarė A. Pupkis, Vilnius: Mokslas. Balkevičius J. 1963: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Bednarczuk L. 1966: Spójnik adwersatywny w językach indoeuropejskich. – Lingua Posnaniensis 11, 33–46. Bednarczuk L. 1971: Indo-European Parataxis, Kraków: Wydawnictwo Naukowe Wyższej Szkoły Pedagogicznej. Būga K. 1958: Rinktiniai raštai 1, sudarė Z. Zinkevičius, redagavo V. Mažiulis, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Būga K. 1961: Rinktiniai raštai 3, sudarė Z. Zinkevičius, redagavo V. Mažiulis, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. DLKG 1994: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslas. DLKŽ 1954: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, atsak. red. J. Kruopas, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. DLKŽ 2000: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, IV leidimas, vyr. red. S. Keinys, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Endzelīns J. 1943:Senprūšu valoda – Jānis Endzelīns. Dabu izlase 4–2, sast. un red. Dambe, V., Grīsle, R., Hirša, Dz., Rīga: Zinātne, 1982). Fraenkel E. 1965: Litauisches etymologisches Wörterbuch, Heidelberg: Carl Winter, Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. Frisk H. 1970: Griechisches etymologisches Wörterbuch 2, Heidelberg: Carl Winter Universitäts Verlag. Jablonskis J. 1957: Rinktiniai raštai 1, sudarė J. Palionis, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Jasanoff J. 2009: Notes on the Internal History of the PIE Optative. – East and West. Papers in Indo-European Studies, K. Yoshida, B. Vine (eds.), Bremen: Hempen, 47–78. Kazlauskas J. 1968: Lietuvių kalbos istorinė gramatika, Vilnius: Mintis. Klingenschmitt G. 2008: Erbe und Neuerung bei Akzent und Ablaut in der litauischen Morphologie. – Kalbos istorijos ir dialektologijos problemos 2, D. Mikulėnienė, S. Ambrazas (red.),Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 180–215. Kortland, F. 1975: Slavic Accentuation. A Study in Relative Chronology, Lisse: Peter de Ridder. Kortland, F. 1985: Long vowels in Balto-Slavic. – Baltistica 21-2, 112–124. KPP 1976: Kalbos praktikos patarimai, sudarė A. Pupkis, Vilnius: Mokslas. KPP 1985: Kalbos praktikos patarimai, sudarė A. Pupkis, 2-as pataisytas ir papildytas leidimas, Vilnius: Mokslas. LFE 2004: Lexicon des frühgriechischen Epos 3, begründet von Bruno Snell, Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht. LKG 2 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2, red. K. Ulvydas, Vilnius: Mintis. LKG 3 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3, red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslas. LKV 1950: Lietuvių kalbos vadovas, sudarė Pr. Skardžius, St. Barzdukas, J. M. Laurinaitis, Bielefeld: Deutscher Heimat-Verlag. LKŽin 1998: Lietuvių kalbos žinynas, sudarė Pr. Kniūkšta, Kaunas: Šviesa. Mažiulis V. 1988: Prūsų kalbos etimologijos žodynas 1: A–H, Vilnius: Mokslas. BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 12 P e t i t D. 2005: Das litauische Adverb anksti ‘früh’. – Studia Etymologica Cracoviensia 10, 141–156. P a l i o n i s J. 1967: Lietuvių literatūrinė kalba XVI–XVII a., Vilnius: Mintis. P i r o č k i n a s A. 1986: Jono Jablonskio kalbos taisymai, Kaunas: Šviesa. P i r o č k i n a s A. 1990: Administracinės kalbos kultūra, Vilnius: Mintis. P r o n k T. 2012: Proto-Indo-European long vowels and Balto-Slavic accentuation. – Baltistica 47–2, 205–247. P u p k i s A. 1980: Kalbos kultūros pagrindai, Vilnius: Mokslas. R o s i n a s A. 2009: Baltų kalbų įvardžių semantinė ir morfologinė struktūra, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. S k a r d ž i u s P. 1996: Rinktiniai raštai 1: Lietuvių kalbos žodžių daryba, parengė A. Rosinas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. S k a r d ž i u s P. 1998: Rinktiniai raštai 4: Moksliniai straipsniai ir studijos, parengė A. Rosinas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. S ł a w s k i F. 1952–1956: Słownik etymologiczny języka polskiego 1: A–J, Kraków: Nakładem Towarzystwa Miłośników Języka Polskiego. S ł o w n i k 1960–1962: Słownik staropolski 3: I–K, Wrocław – Kraków – Warszawa: Zakład Narodowy Imienia Ossolińskich; Wydawnictwo Polskiej Akademii Nauk. S m o c z y ń s k i W. 2007: Słownik etymologiczny języka litewskiego, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. TKV 1972: Trumpas kalbos vadovas, parengė V. Grabauskas, redagavo A. Šoblinskas, Vilnius. T o p o r o v V.N. 1975: Топоров В.Н. Прусский язык: Словарь 1: A–D, Москва: Наука. V i l l a n u e v a S v e n s s o n M. 2011: Indo-European long vowels in Balto-Slavic. – Baltistica 46–1, 5–38. Z i n k e v i č i u s Z. 1981: Lietuvių kalbos istorinė gramatika 2, Vilnius: Mokslas. Gauta 2014 12 05 BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ARTŪRAS JUDŽENTIS. Žodžio vienok dalia | 13 THE FATE OF THE WORD VIENOK S u m m a r y The article discusses the origins of the word vienok, its use and codification. It is considered that this word is not a loan-word but an own word resulting from autonomous Lithuanian language. Its use in the standard language should not be reprehended. KEYWORDS: loan-words, inherited lexis, codification. ARTŪRAS JUDŽENTIS Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA | 87 (2014) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204