Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose

SOLVITA LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet A DÉL-AUKŠTAITIJA VÉGZŐS DIÁKJAINAK FOGALMAZÁSAIBAN ELŐFORDULÓ LEGGYAKORIBB MONDATTANI HIBÁK KULCSSZAVAK: mondattani hibák, esetek, elöljárószók, névutók, melléknévi igenevek, határozói igenevek, féligenévi alakok, mondatkapcsolás. BEVEZETÉS A Litván Nyelvi Intézet Iskolai Litván Nyelvtudományi Csoportja a litvániai tanulók nyelvhasználatát vizsgálja. Az Országos Vizsgaközpont engedélyével kétezer, a 2014-es állami litván nyelv és irodalom vizsgán írt dolgozatot elemeznek. A mondattani hibák a legveszélyesebbek, mert magát a nyelvi rendszert ássák alá. Egyetlen nem megfelelő szó sem okoz akkora kárt a nyelvnek, mint egy hibás mondattani szerkezet, amely rendszerint az összes többi szót is magában foglalja (Šukys 2001: 101). Ezért a vizsgálathoz ezt a hibatípust választottuk. A hibákat 104 dél-aukštaitiai (az Alytusi járásból származó) tanuló 2014. évi állami litván nyelv és irodalom vizsgadolgozataiból gyűjtöttük, a további, más megyék adatait vizsgáló kutatásoknak pedig azt kell majd megmutatniuk, vannak-e regionális különbségek e jelenségek használatában. A tanulmány célja, hogy feltárja a dél-aukštaitiai végzős diákok 2014-es állami litván nyelv és irodalom vizsgadolgozataiban előforduló legjellemzőbb mondattani hibákat1. A dolgozatok mondattani jelenségeinek helyességét a Nyelvi útmutató című kiadványban szereplő, változó mondattani jelenségek értékelése alapján állapítottuk meg: nyelvhelyességi hibának a kerülendő és nem ajánlott változatokat tekintettük. A mondattan alapvető tárgya a mondat mint a szavak közötti kapcsolatok és jelentésviszonyok összessége (DLKG 2006: 476). A mondattanhoz nemcsak a mondat és a szöveg, hanem a köztes egység, a szókapcsolat is tartozik (Sirtautas, Grenda 1988: 9). Ez a tudomány az eseteket, az elöljárószavakat és névutókat, a melléknévi és határozói igeneveket, valamint a mondatkapcsolás kérdéseit is magában foglalja. A tanulmányban a mondattani hibák csoportosítása a mondattani jelenségek szokásos osztályozását követi, amely különféle normatív kiadványokban található. 1. A raghasználat hibái A vizsgált érettségi dolgozatok szintaktikai hibái közül a leggyakoribbak a raghasználati hibák. 1 Lásd még Aurelija Tamulionienė „A tanulói dolgozatokban és blogokban leggyakrabban előforduló helyesírási hibák” című tanulmányát ebben a Bendrinė kalba kötetben. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose 1.1. A tanulói dolgozatok egyik gyakoribb alanyeset-használati hibája az, amikor a létige mellett helytelenül fejezik ki a tárgyak meghatározatlan mennyiségét vagy egy tárgy részét (részegész birtokos eset helyett): Mindig voltak háborúk, összecsapások (= háborúknak, összecsapásoknak) a vagyon, a földek és a vallási nézetkülönbségek miatt2 (A 9)3. 1.2. A dolgozatokban néha előfordul, hogy a cél vagy rendeltetés kifejezésére helytelenül használják az igéből képzett főnevek részes esetét. Az ilyen igéből képzett főneveket főnévi igenévvel kell helyettesíteni (részes esettel): Éppen az iránta érzett szeretet teszi jobbá, gyengédebbé az embert, nemesíti Mykoliukas jellemét, <...> sőt arra is ösztönzi, hogy lemondjon önmagáról, lelkét és testi erejét testvére jövőjének szépítésére (= a jövő szépítésére) áldozza (A 44). 1.3. A tanulók tévesen használják a tárgyesetet a tárgyak meghatározatlan mennyiségének vagy egy tárgy részének kifejezésére (részegész birtokos eset helyett), például: Ha valaki szeret egy másik embert, sokféle dolgot tehet (= sokféle dolgot), akár ilyeneket is (= ilyeneket), amelyek túl merésznek vagy akár ostobának tűnhetnek, de ettől az ember nemes és kivételes személyiséggé válik (A 38). Ez utóbbinak voltak rendkívül jó diplomáciai képességei (= jó diplomáciai képességei), amelyek segítségével megpróbálta megállítani a keresztes lovagrend támadásait <...> (A 23). A dolgozatokban elég gyakran előfordul, hogy a tárgyesetet a suteikti tranzitív igével használják, noha részegész birtokos eset kellene4, különösen absztrakt jelentésű dolgokról szólva, például: Tehát a szeretet nem mindig megfelelő módja annak, hogy nemességet adjon (= nemességet) <...> (A 12). Ez a tulajdonság ad az embernek nem csupán boldogság- és örömérzeteket (= érzeteket), hanem tiszteletet, belső spiritualitást és erkölcsösséget is (A 28). 1.4. Az eszközhatározói eset használatakor az érettségizők néha hibáznak, mert szükségtelenül ezt az esetet választják a teljességet jelölő, pri- igekötővel ellátott igék mellett a tárgy kifejezésére: Valóban betölti a szeretet az ember mindennapjait nemességgel (= nemességgel) (A 20)? Vannak olyan dolgozatok, amelyekben az eszközhatározói esetet helytelenül használják bőséget jelölő melléknevek mellett, például: A versben Litvánia erdeinek múltját mutatja be, amely bővelkedett virágzó erdőkben, tiszta és rendezett folyókban <...> (= amikor virágzó erdőkből, tiszta és rendezett folyókból, hatalmas rétekből volt bőségesen) (A 20). 2 A példákban a dolgozatok helyesírási és központozási hibáit kijavítottuk. 3Az Alytus megyei és a fogalmazásra vonatkozó kódot adják meg. 4 Jonas Šukys tokius atvejus priskiria prie sunkiai nustatomų (Šukys 1998: 199). BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose Igaz, mivel a gazdag melléknév kevésbé határozza meg egyértelműen az esetet, ahol lehet, jobb más kifejezőeszközöket használni. Néhány esetben a fogalmazásokban az eszközhatározói esetet a lenni igével használják, amely állandó állapot kifejezésére kerülendő. Ilyenkor alanyesettel kell helyettesíteni, például: Liudo tėvai troško, kad jų sūnus būtų kunigu (– kunigas) (A 10). Būdamas aukštos moralės žmogumi (– žmogus), Vaižgantas parašė kūrinį, kuriame atskleista meilės istorija yra tikras kilnumo įrodymas (A 56). Olyan mondatot találtak, amelyben a tanuló az eszközhatározói esetet valamely változatlan állapotban való lét jelentésében használja. Ilyenkor ez kerülendő (KP S1: 77): Tehát bár az embert a szeretett személy megbántotta, tiszteletre méltó és nemes személyiségnek kell maradnia (– tiszteletre méltó és nemes személyiség) (A 68). 1.5. A fogalmazásokban meglehetősen gyakran fordulnak elő helyhatározói eset használatával kapcsolatos hibák. Itt nem ajánlott és kerülendő tükörfordítások is előfordulnak, például: a) eigoje: A közeli szeretet, a környezet támogatása és együttérzése, a fejlődés vagy a teremtett világ értékelése, az élet folyamán (– életünk során) teljességet kell hogy adjon (A 41). A mű folyamán (– a műben) beleszeret, és a szerelemtől elvakítva mindent elfelejt, ami jó és tiszta volt. Agnė szerelme Tilius iránt tiszta, semmi sem rombolhatja le, ám a mű folyamán (– a műben) Tilius elhagyja Agnėt <...> (A 91); b) pagrinde: Valószínűleg elsősorban (= többnyire) a szerelemről beszélnek és írnak (A 5); c) pasekoje: Véleményem szerint a szerelem rossz oldala a szenvedély, amelynek következtében (= emiatt) hűtlenség alakul ki (A 4). <...> a szerelem nem ad nemességet az ember mindennapjainak, és ez leggyakrabban olyan esetekben fordul elő, amikor a szerelem következtében (= a szerelem miatt) megalázzák az embert <...> (A 41); d) egyéb esetek: Korábbi időkben (– korábbi időkben)5, amikor minden honfitársnak szorgalmas, kitartó embernek kellett lennie (A 26). A szeretet különféle formákban (= különféle formákban) létezhet, például az ember, a család vagy a haza iránti szeretetként (A 66). A szeretet a mindennapi életbe is nemességet visz, de meg kell érteni, hogy ez az érték sokféle formában létezhet (= sokféle formája lehet) (A 67). A fogalmazásokban gyakran túlzottan használják az irányt jelölő belső helyhatározói esetet, a vardan ragot. Egyes nyelvészek az újabb elöljárószók közé sorolják (lásd Klimavičius 1993: 20–21). A nyelvi tanácsadóban azt írják, hogy a vardan cél, ok vagy cselekvés kifejezésére nem használható 5 A nyelv kötetlen stílusaiban az időt többes számú helyhatározói esettel, a hivatalos stílusokban pedig szokásos időhatározói eszközhatározói esettel lehet kifejezni (lásd Šukys 1998: 296). BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose az alap megjelölésére (KP S1: 124). Ez könyvszerű nemzetközi tükörfordítás, vö. orosz во имя, angol in the name (of). A vardan szerkezet csak két esetben indokolt: az áldásban (Vardan Dievo tėvo) és a himnuszban (Vardan tos Lietuvos). Minden más esetben erre kell cserélni: dėl, dėlei, kieno nors labui, például: Arra készteti az embert, hogy jobbnak érezze magát (= jobb legyen), lemondjon a hibáiról, feláldozzon valamit vardan (= dėl) a kiválasztottért, vagy rosszat tegyen magával valaki más boldogságáért (A 1). Manapság a férfiak vardan to, kad atsisakytų (= ahelyett, hogy lemondanának) az egyik nőről (S. L.), mégis megtartanak kettőt. Egyesek kénytelenek lemondani szabadságukról vardan (= mások jólétéért) (A 10). Az „Altorių šešėly” című műben a hamis hivatásról mondanak le vardan (= az alkotói szabadságért) (A 10). Putinas szabadságát vardan (= szülei kívánságáért) áldozta fel, később azonban a szabadságot választotta, lemondva arról, ami nem volt kedves számára (A 10). A szerelmesek életüket vagy életüket áldozzák fel vardan (= a nemes szerelemért) (A 56). A családtagjaink és szeretteink iránti szeretet arra ösztönöz minket, hogy áldozatot hozzunk vardan (= az ő jólétükért) (A 96). 1.6. Külön meg kell említeni a tanulók által leggyakrabban elkövetett eset használati hibát, amelyet Jonas Jablonskis is javított (Jablonskis 1957: 551–672): a nem litván (szláv) būvio įnagininko vartojimas vietoj dvejybinių linksnių. Kettős esetű szerkezeteknek azokat a konstrukciókat nevezzük, amelyek egy melléknévből vagy melléknévi szóalakból, valamint egy kimondott vagy odaértett mondatbeli főnévvel vagy főnévi szóval egyeztetett elemből állnak. Ahogyan Antanas Rasimavičius rámutat, a litván nyelvben az ige nem vonz melléknévi szófajú szavakat; az igék tehát vonzatként nem követelhetik meg a melléknévi szófajú szó eszközhatározós esetét (lásd Rasimavičius 1972: 4). A mai litván nyelvben e szerkezetek használati normái nem szilárdak. Annak feltárására, hogy milyen használati változásokra lehet számítani a közeljövőben, megvizsgáltuk az ilyen szerkezetek használatát, hogy melyik létállapotot kifejező modell normái látszanak a leggyengébbnek, figyelembe véve azt is, hogy a mai tanulókat – a más anyanyelvűeket kivéve – már nem éri közvetlen hatás sem az orosz, sem pedig a lengyel nyelv felől. Leggyakrabban arra találtunk példát, hogy a melléknevek és melléknévi szerepben használt szavak létállapot kifejezésére szolgáló eszközhatározós esete helyett a) alanyesetet, b) részes esetet és c) tárgyesetet használnak. 1.6.1. Az vardininko esetről szólva a vizsgált dolgozatokban a létállapot hibás kifejezési mintái a következők voltak: a) (tud, igyekszik, kell...) lenni + kokiu: Mindkét író azt állítja, hogy az ember számára a hazának kellene a legfontosabbnak lennieturi būti pačia svarbiausia (= maga a legfontosabb), mindenkinek szeretnie és óvnia kell őt (A 20). Az ember minden korban stengėsi būti doru, kilniu (= tisztességes, nemes) igyekezett lenni (A 36). <...> ehhez támogatásra és megértésre van szüksége, mert ha ezt nem kapja meg, az ember egyszerűen nebesistengs tokiu (= ilyen) būti BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose (A 41). Vannak emberek, akik (= akik) mások boldogságáért gali feláldozni magukat, és būti kilniu ir supratingu (= nemesek és megértők) lehetnek (A 57). Felvonókezelőként dolgozva turi idegenekkel kell beszélgetnie, mosolyognia kell rájuk, és būti nuolankiu (= alázatos) (A 84); b) úgy érzi magát + kokiu: Ezért kilniu (= nemesek) gali jaustis csak az, akiben szeretet él a haza iránt. Stutthofban senki sem érezte (= nem érezte magát), sőt negalėjo jaustis laisvu (= szabad) (A 70). Csak amikor emlékeiben visszatért ifjúságába, vissza szülőföldjére, pasijausdavo laisvu ir laimingu (= szabadnak és boldognak) érezte magát (A 70); c) megmarad + kokiu: Mindenekelőtt azt szeretném leírni, hogy bármennyi emlék él is az emberben, svarbiausiais (= a legfontosabbak) mindig išliks azok, amelyek fülig érő mosolyt csalnak az arcunkra <...> (A 74). d) (nem) válik + kokiu: Ez a tett azt mutatja, hogy még a legnagyobb nőcsábászok is válhatnak szerelmesen tapti kilniais ir garbingais (= nemesek és becsületesek) (A 103). Az adatok azt mutatják, hogy az érettségizők ritkábban hibáznak, amikor a névszói állítmányrészhez melléknévi eszközhatározós esetet választanak, ha a főnévi igenévvel kifejezett būti ige mellett a gali, stengiasi, turi. igék állnak. Gyakrabban fordul elő hiba, ha az állítmányi kapcsolóige (a) állapotváltozást jelölő ige, (b) a hozzá részben hasonló išlikti ige, vagy c) különféle érzést kifejező ige, például: a) Ezért a mindennapi teendők egyáltalán nem tűnnek nehéznek, sőt kifejezetten könnyűnek, mert a szerelemnek köszönhetően tampi kilniu (= nemes) leszel, és teljesen átadod magad a hétköznapi teendőknek <...> (A 28). Bár sokat vívódik és szenved, mégsem netampa kerštingu, žiauru (= bosszúállóvá, kegyetlenné) (A 42). A nemesség – egyre ritkábban használt szó és tapasztalható (= markáns) jellemvonás, a szerelem pedig az alapvető, ma is nagy értékkel bíró ok, amiért az emberek nori tapti geresniais, kilnesniais (= jobbá és nemesebbé) szeretnének válni <...> (A 44). <...> nemcsak megváltozhatunk, tapti kitokiais (= másmilyenek), mint amilyenek korábban voltunk, hanem új célokat is kitűzhetünk és törekedhetünk elérésükre (A 45). Az emberek gyakran tampa teljesen neatpažįstamais (= felismerhetetlenné), hiszen a másik embernek való megfelelés és a tetszés elnyerésének vágya sok csodálatos dolgot eredményezhet (A 55). Ezért az ember, a szerelem segítségével (= a szerelmes ember), aki korábban otthon érezte magát atrodęs savu (= sajátjának), tampa kilnesniu (= nemesebbé), mint amilyen eddig volt (A 67). Bizonyos kellemetlenségek nyomasztották és nyomasztják az embert, de azok leküzdése után taps tik stipresniu (= erősebbé) válik (A 85). Mindenekelőtt a szerelem pozitívan hat az emberekre – nemesebbé, gyengédebbé és boldogabbá válnak (= nemesebbek, gyengédebbek és boldogabbak) (A 85). Tehát a hazáját elhagyó ember igyekszik megszabadulni lelki szenvedéseitől, tapti laisvu (= szabaddá) válni idegen földön, miközben elhatárolódik (= elhatárolódva) a még mindig élénken emlékezetében élő emlékektől (A 88). Tehát a hazáját elhagyó ember igyekszik megszabadulni lelki szenvedéseitől, tapti laisvu (= szabaddá) válni idegen földön (A 88); BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose b) Bármennyi emlék él is az emberben, a legfontosabbak (= legfontosabb) mindig azok maradnak, amelyek fülig érő mosolyt csalnak az arcunkra (A 74). A múlt életpillanataiba merülve is képes volt megőrizni nemzeti identitását, értékeit, ellenállónak maradni (= ellenálló) (A 84); c) Kilniu (= Kilnus) gali jaustis tik savyje meilės tėvynei turintis asmuo (A 67). Šthofe niekas nesijautė ir net negalėjo jaustis laisvu (= laisvas) (A 70). Megállapítást nyert, hogy azok a nem normatív esetek, amikor a melléknevek vagy melléknévi értelemben használt szavak eszközhatározója állítmányi szerepben a nominativus helyett szerepel, a vizsgált fogalmazásokban a kettős esetvonzati hibák mintegy 33 százalékát teszik ki. 1.6.2. Egy másik eset, amikor a tanulók a szláv eredetű állapothatározói eszközhatározót részes eset helyett használják. A következő hibásan használt szerkezeteket találtuk: a) lenni + valamilyennek: Ez a nemzet nagy szelleme jó cselekedeteivel mutatta ki hazája iránti szeretetét, amely lehetőséget adott neki arra, hogy nemes legyen (= nemesnek) a mindennapi életben (A 12). <...> a szerelem nemcsak nem engedi a nőt boldognak lenni (= boldognak), hanem zűrzavarrá változtatja az életét (A 12). Ebben a helyzetben a szeretet adta nemességet elrejtik a gúnyolódások, később pedig még azt a vágyat is, hogy ilyenné (= ilyenné) legyen (A 41). Tehát a szeretet felszínre hozza az ember jó tulajdonságait, és segít neki abban, hogy jobb legyen (= jobbnak) (A 47). Nemesnek lenni (= nemesnek) azt jelenti, hogy feltétel nélkül feláldozzuk önmagunkat és jólétünket, nemcsak a sajátunkat (A 86); b) ((nem) engedni) érezni + valamilyennek: Az együtt töltött idő bátorságot ad az előrelépéshez, és lehetővé teszi, hogy emelkedettnek érezze magát (= emelkedettnek) (A1). Tehát Mykoliukas alsóbbrendűnek érzi magát (= nem teljes értékűnek), mihaszna, és ami a legfontosabb – senki által nem szeretett; ez részben nem engedi, hogy ő maga nemesnek érezze magát (= nemesnek) (A 37). Ez lehetővé teszi, hogy nemesebbnek érezze magát (= nemesebbnek) azoknál, akik semmit sem éreznek nemzetük iránt, és akiknek a nemzet semmit sem ér (A 50); c) maradni + valamilyennek: Ennek az érzésnek a hatalma felmérhetetlen, mert erőt ad a túléléshez és ahhoz, hogy nemes maradjon (= nemesnek) (A 18). Még a viszonzatlan szerelem is segít az embernek abban, hogy tisztességes maradjon (= tisztességesnek) és nemes lelkű legyen (A 47). Annak tudata, hogy ha valaki esetleg helytelenül, de nem szándékosan cselekedett (= cselekedve), és szerelme megérti őt, lehetővé teszi az ember számára, hogy erős maradjon (= erősnek) (A 56); d) válni + valamilyenné: Éppen az ilyen viselkedés segít majd nekünk körültekintően kiválasztani a szerelem tárgyát, mert csak a megfelelő választás tárhatja fel valamennyi pozitív tulajdonságunkat, és végül így lehetünk nemesek (= nemesnek) (A 44). Tehát arra a következtetésre jutok, hogy a szeretteinkért hozott áldozat és az irántuk érzett szeretet segít nemessé válni (= nemesnek) (A 51). Az ilyen mondatokban a melléknevet vagy melléknévi értékű szót nemben, számban és esetben egyeztetni kell a részes esetben álló bővítménnyel, ez a bővítmény azonban gyakran csak odaértett. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose Leggyakrabban olyan mondatokat találtak, amelyekben a határozói esetet helytelenül használják a jaustis („érezni magát”) ige mellett, például: Ez lehetővé teszi, hogy nemesebbnek érezze magát (= nemesebbnek) azoknál, akik semmit sem éreznek a nemzetük iránt (A 31). A szívét betöltő érzés lehetővé teszi, hogy boldognak érezze magát (= boldognak), és ne csak ő maga legyen boldog, hanem másokat is boldoggá tegyen (= boldoggá) (A 39). Az odaadás és a tisztelet azonban teszi lehetővé, hogy tisztességesnek érezze magát tisztességesnek, és alkalmasnak (= tisztességesnek és alkalmasnak) (A 104). Az érettségizők fogalmazásaiban a kettős eset nem normatív használata, amikor a melléknevek vagy melléknévi értelemben használt szavak állapotot kifejező eszközhatározói esetét a részes eset helyett alkalmazzák, körülbelül 27 százalékot tesz ki. 1.6.3. A kettős tárgyesetet az összetett állítmány névszói részének tárgyesete és a tárgyesetű bővítmény alkotja. A tárgyesetű bővítményt az állítmányi kapcsolat, vagyis egy tárgyas ige vonzza (Tolutienė 1967: 48). A kettős tárgyeset a litván nyelv régtől fogva élő szerkezete, a kutatási adatok azonban azt mutatják, hogy a tanulók nem tudják egyeztetni a bővítménnyel azt a melléknevet, amely az állítmány névszói részét fejezi ki. A fogalmazásokban helytelenül használt kettős tárgyeset fő szintaktikai mintája: (meg)tesz + milyenné, például: Ezért nem nevezik önző gazembernek, aki boldogtalanként boldogtalanná (= boldogtalant) tesz másokat is (A 1). A szerelem nemesebbé teszi a hétköznapi emberi életet (= nemesebbé). A szerelem jobbá tesz minket (= jobbakká), különlegesnek éreztet velünk (A 2). Ez az érzés örömre vagy szomorúságra készteti az embert, az életet széppé és ragyogóvá teszi (= széppé és ragyogóvá) (A 7). Ráadásul derűsebbé teszi életünket, az embert boldogabbá és jobbá teszi (= boldogabbá és jobbá) (A 13). Tehát a szerelem jobbá és nemesebbé teszi az embert (= jobbá és nemesebbé) (A 28). <...> Sok író tanítja, hogy a szerelem alapjaiban változtatja meg az ember életét, boldogabbá teszi őt (= boldogabbá), és megtanítja nemesen viselkedni <...> (A 28). A gyermekek iránti szeretet és Severija iránti szerelem boldoggá, nemessé és jóvá tette őt (= boldoggá, nemessé, jóvá) (A 33). Tehát a szerelem nemességet ad az ember hétköznapjainak, mert a szerelem teszi az embert jobbá és gondoskodóbbá (= jobbá és gondoskodóbbá), a nemesség pedig ezekből a tulajdonságokból tevődik össze (A 33). Véleményem szerint a szerelem nemessé, különlegessé és teljessé teheti az ember életét (= nemessé, különlegessé és teljessé) (A 38). A Severija iránti szerelem értelmet adott Mykoliukas életének, szebbé tette azt (= szebbé) (A 38). Összefoglalva tehát elmondható, hogy a szerelem nemesebbé teszi a hétköznapi emberi életet és magát az embert is nemesebbé teszi (= nemesebbé), és nemességet ad (A 54). Nemessé és becsületessé teszi az embert (= nemessé és becsületessé) (A 59). Ebből arra lehet következtetni, hogy a szeretteinkért vállalt áldozat tesz minket sokkal emberibbé és nemesebbé (= emberibbé és nemesebbé) (A 67). A szerelem mindazonáltal ad BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose nemességet az ember hétköznapjainak, bárkit is szeressen, az erkölcs azonban teszi a megszokott hétköznapokat nemesebbé (= nemesebbé) (A 92). Pranas Kniūkštas szerint előfordulnak olyan esetek, amikor a tárgyeset sem mindig megfelelő, a részes eset sem illik oda, a határozói eset pedig hibás (lásd Kniūkšta 1983: 37). Ilyenkor a legjobb más kifejezési módot választani (mellékmondatot, bővített körülményt stb.). Könyvszagú, élettelen mondatok keletkeznek az a) mokyti („tanítani”), b) skatinti („ösztönözni”), c) versti („késztetni”) igékkel, például: a) A szerelem tehát nem mindig boldog, mégis megtanítja az embert jobbá válni <...> (= jobbá / jóságra tanít). Tehát a szerelem olykor, bár boldogtalan, mégis megtanítja az embert erőssé és megbocsátóvá válni (= erőre, megbocsátásra), megbékélni a veszteségekkel, és nem feladni az erkölcsös értékeket <...> (A 42). A család iránti szeretet megtanít tisztelettudónak és toleránsnak lenni (= tisztelettudót, toleránst / tiszteletre, toleranciára), és megérteti, hogy az összetartó család az egyik legnagyobb érték (A 68); b) A szülőföld javára végzett ilyen munka és áldozatvállalás arra ösztönözte a partizánokat, hogy harcoljanak, megőrizzék méltóságukat (= méltóságteljeseket / méltóságteljesen viselkedjenek), és ne adják fel (A 90). Az ember érzései és élményei számos pozitív és negatív jellemvonást alakíthatnak ki; például a boldogság és az öröm őszintévé tesz (= őszinteségre), a harag vagy az irigység pedig képmutatásra késztet (A 90); c) Az alig egy hétig tartó tiszta szerelem hatalmába keríti a főszereplő gondolatait, arra készteti, hogy másmilyen legyen (= másmilyenné / változásra készteti) <...> (A 1). 1.6.4. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a tanulók nem tudják használni a kettős birtokos esetet (általában tagadó igével): A legtöbben, akik őszintén szeretnek, nem igyekeznek tönkretenni mások személyes boldogságát, nem teszik őket boldogtalanná (= boldogtalanná), és nem állnak bosszút (A 68). Azokban a nem normatív kettőseset-használatokban, amikor a melléknevek vagy melléknévi értelemben használt szavak állapotot kifejező eszközhatározói esetét tévesen a tárgyeset helyett alkalmazzák, a tanulói fogalmazásokban az esetek körülbelül 27 százalékát találták; a birtokos eset helyett használva ez az arány 2 százalék. 1.6.5. Előfordulnak olyan esetek (hipernormalizmusok), amikor a tanulók túlzásba viszik, és szükségtelenül kettős esetet használnak, például a változást jelentő virsti („válni”) igével és származékaival: Másfelől a múltba vetett pillantások könnyebbé teszik az életet könnyebbé (= könnyebbé teszi az életet), hogy milyen embernek kell lenni (A 8). Éppen ezek a tulajdonságok segítenek minden korban az embernek megmutatni jó oldalát, tehetségét, vagy megérteni a legfontosabbakat BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose dolgokat, teszi az életet érdekesebbé (= érdekesebbé) (A 25). Az önfeláldozó személyiség lelke nemesebbé és fennköltebbé válik (= nemesebbé és fennköltebbé) (A 63). Hogy a tanulók nem értik teljesen a létállapot kifejezését, az ugyanabban a fogalmazásban szereplő helyes és helytelen változatokból válik nyilvánvalóvá, például: <...> csak a szeretet, amelyet mindennap megtapasztal, teszi lehetővé számára, hogy nemes, tisztességes, igyekvő és vágyakozó maradjon, hogy örömet szerezzen másoknak. <...> Összegzésként azt mondhatnám, hogy ez a világ szeretet nélkül komor és szomorú lenne, hiszen éppen annak köszönhetően (= miatta) talál az ember erőt a változáshoz, valami jó véghezviteléhez és természetesen ahhoz, hogy jobbá váljon (= jobbá válik) (A 34). Úgy gondolom, hogy nagyon fontos önmagunkkal és másokkal szemben tisztességesnek és példamutatónak maradni, valamint nemesnek. <...>. Ez a kapcsolat arra ösztönzi az embereket, hogy legalább egy kicsit jobbá, emberségesebbé és gondoskodóbbá váljanak (= jobbá, emberségesebbé és gondoskodóbbá) (A 36). Tehát a tanulók nyelvi példái is egyértelműen azt mutatják, hogy az állítmány névszói esete behatol a régi kettős esetű szerkezetekbe (lásd az 1. ábrát). 1. ÁBRA. A kettős esetű hibák gyakorisága (százalékban) 1.6.6. Vytautas Ambrazas szerint a kettős esetek a mondat egyik legjellegzetesebb ősi sajátosságát alkotják, amelyet a litván nyelv a történelmi korokig, bizonyos esetekben pedig napjainkig is megőrzött (lásd Ambrazas 2006: 280). A lett nyelvben szintén mindmáig fennmaradtak az állapot kifejezésének ilyen szerkezetei. A szláv nyelvekben viszont csak az eszközhatározói esetet használják (lásd az 1. táblázatot). Janis Endzelynas (Jānis Endzelīns) lett nyelvész valóban úgy vélte, hogy az állítmány eszközhatározói esete a balti és a szláv nyelvek jelensége (lásd Endzelīns III 2: 456). BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose 1. TÁBLÁZAT. Az állapot kifejezése a balti és a szláv nyelvekben Litván nyelv Lett nyelv6 Orosz nyelv Lengyel nyelv7 igyekezett becsületes lenni (alanyeset) igyekezett becsületes lenni (alanyeset) пытался быть честным (eszközhatározói eset) starał się być uczciwym (eszközhatározói eset) boldognak érezni magát (használatban) boldognak érezni magát (használatban) boldognak érezni magát (eszközhatározó) boldognak érezni magát (eszközhatározó) különlegessé tesz (gal.) különlegessé tesz (gal.) különlegessé tesz (įnag.) különlegessé tesz (įnag.) Az érettségizők dolgozatainak vizsgálati adatai alapján a ragozott esetek használatának hibái közül gyakoriságukkal a kettős esetek hibái tűnnek ki. Következésképpen hatékonyabb módszereket kell keresni arra, hogyan tanítsuk a tanulókat, hogy fennmaradjanak ezek az ősi balti szerkezetek. 2. A MELLÉKNÉVI IGENEVEK, A FÉLIG IGENEVEK ÉS A FÉLIG RÉSZES IGENEVEK HASZNÁLATÁNAK HIBÁI Amint megfigyelhető, a tanulók dolgozataikban figyelmetlenül használják: a) a cselekvő, befejezett múlt idejű melléknévi igeneveket, amikor olyan, a állítmány cselekvésével egyidejűleg végbemenő cselekvést kell kifejezni, például: Jis parodo kilnų poelgį pasirinkęs (= pasirinkdamas) vieną moterį (A 5). Moterys priimdavo inteligentą-valkatą į savo namus galbūt pasitelkę (= pasitelkdamos) išmonę (A 24). Šis rašytojas, bijojęs (= bijodamas) rusų represijų, privalėjo palikti savo gimtąsias žemes (A 60); b) határozói igeneveket, amelyek nem fejezhetik ki ugyanannak a cselekvőnek a mellékcselekvését (ilyen mondatból találták a legtöbbet), például: Nenuostabu, kad neretai žmonės stengiasi pabėgti nuo pasaulio tikrovės, pasitelkiant (= pasitelkdami) prisiminimus (A 8). Taigi, netikėta meilė mūsų kasdieninį ir, atrodo, teisingą gyvenimo kelią gali apversti aukštyn kojom ir pakreipti tinkama linkme, verčiant (= versdama) mus elgtis kilniai ir teisingai (A9). Pagrindinis veikėjas ryžtasi matyti mylimąją tik iš tolo, nebandant (= nebandydamas) prie jos prisiartinti kaip anksčiau (A 13). Taigi, gyvenime reikia mokėti paleisti tai, kas tau brangu ir artima, nes gyvenant (= gyvendamas) vien atsiminimais sotus nebūsi (A 14). Žvelgiant (= Žvelgdami) į viršų matome mėlyną 6 A lett nyelv nyelvtana (LVG 2013), Ilze Luokmane lett nyelvész (Ilze Lokmane) „Datīvs latviešu valodas sintaktiskajā sistēmā“ című cikke alapján. 7 Köszönetet mondok Astai Leskauskaite kolléganőmnek a lengyel nyelvre történő fordításhoz nyújtott segítségéért. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose az ég hátterében átrepülő madárkát (A 17). Az ilyen borzalmat átélt ember hosszú ideig emlékszik rá, mert miután ilyen helyzetekbe kerül (= ilyen helyzetekbe kerülve) az ember elveszíti a hitét, nézeteit, és új értékeket sajátít el, amelyek egy egész életen át megmaradnak (A 45). Mindent összegezve (= összegezve), szeretném elmondani, hogy az embernek valóban jó emlékezőtehetsége van, <...> (A 53). Gyakran csak az elválás és az ember elvesztése után (= miután elváltunk és elveszítettük) az embert értjük meg, hogy nélküle nem tudunk élni (A 89); c) a félrészes igenévi alakokat, amikor nem alkalmasak arra, hogy olyan körülményes cselekvést jelöljenek, amely nem egyidejű az állítmány cselekvésével, pl.: Tudva, milyen következményekkel jár Monikával folytatott viszonya, iránta érzett szerelméből a nő védelmére kel, így megmentve (= megvédi a nőt és megmenti) őt a haláltól <....> (A 1). Tehát Baranauskas azt hirdeti, hogy mindenkinek meg kell alkotnia a hazáról alkotott képet, és óvva és szeretve azt (= óvni és szeretni) (A 20). Összegezve szeretném elmondani, hogy a szeretet érzése megváltoztatja az ember mindennapi életét, azonban így újat teremt (= és újat teremt) (A 63). Az írásokban leggyakrabban a jelen idejű félrészes igenévi alakokat használják helytelenül. 3. AZ ELÖLJÁRÓSZÓK ÉS NÉVUTÓK HASZNÁLATÁNAK HIBÁI Az írásokban a tanulók leggyakrabban három elöljárószót használnak helytelenül: pas, prieš, virš. A tanulók tévednek, amikor a pas elöljárószót használják a tartozás, a tulajdon vagy a birtoklás jelölésére (a hiba forrása a szomszédos szláv nyelvek hatása): Az érzések, úgy gondolom, mindenkinél (= mindenkié) különböznek (A 5). Mykoliukóról szólva ő a saját családjának családjánál dolgozott (= a bátyja családjánál) (A 29). Az írásokban előfordulnak olyan mondatok, amelyekben a prieš elöljárószó tárgy jelölésére szolgáló szerkezete helytelen: <...> fontos, hogy az ember ne csak önmagával szemben (= önmagával szemben), hanem másokkal szemben (= másokkal) is ember maradjon (A 12). Ez olyan, mint az uralkodó veresége saját népével szemben (= saját népének) és önmagával szemben (= önmagával szemben), mert az emberiesség végleg elveszett (A 36). Egyik dolgozatában az érettségiző a virš elöljárószót használta, amely kerülendő, ha valamilyen összeg túllépéséről van szó: Köztudott, hogy azon a napon 13 ember meghalt, és több mint ötszázan (– több mint ötszázan) megsebesültek (A 30). BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose Gyakrabban hibáznak a névutók vagy a hozzájuk hasonló eszközhatározói esetek használatakor. Megfigyelhető, hogy az érettségizők helytelenül használják a névutókat dėka és (su) pagalba, például: Az észnek köszönhetően (= Gondolkodva), jól átgondoljuk, és kiválasztjuk a legjobb kiutat (A 4). Véleményem szerint az embernek a nemzet, az állam és a vallás iránti szeretete megkülönbözteti őt másoktól, sajátos álarcot tesz rá, amelynek köszönhetően (= amellyel) az ember hazafivá válik, aki nem tűri a hazugságot, az embertelenné válást és az államiságot fenyegető veszélyt (A 36). A „Miškais ateina ruduo” című regényben szerelmi háromszöget ábrázol, amelynek köszönhetően (= amelynek révén) a szereplők élete legalább rövid időre új fényben tűnik fel (A 62). A modern társadalom rájuk kényszerített normáinak köszönhetően (= A modern társadalom által rájuk kényszerített normák miatt) ez a szakma nagyot veszített az értékéből (A 84). Az írásokban a helytelenül használt polinksnyszt a „segítségével” eszköz jelentésű használatára alkalmazzák; ilyen esetekben az eszközhatározói eset váltja fel amivel vagy más szerkezet, például: Ezért úgy gondolom, hogy nem kell félni az emlékektől, mert segítségükkel (= emlékezve) nemcsak megváltozhatunk <...> (A 45). Ezt a fegyvert tökéletesen elsajátította, csodálatosan tudott segítségével (= vele) terjeszteni a szabadság eszméit az emberek között (A 67). A szeretet olyan érzés, amelynek segítségével (= amelynek révén; amelynek segítségével) az ember még a betegséget is legyőzheti, segíthet a sors által sújtott személynek, vagy egyszerűen gazdagabbá teheti a mindennapokat, és nemesség, valamint emelkedettség érzését adhatja (A 93). Az írásokban olyan mondatok is előfordulnak, amelyekben az vonatkozásában szó utópozíciós névutóként szerepel. Egyes nyelvészek ezt a határozói eset megkövült alakjának nevezik (lásd Akelaitis 2005: 71), mások pontosító határozói esetnek (lásd Šukys 1998: 557). Az ilyen vonatkozást kifejező határozói esetek egy része megfelelő a litván nyelvben, de ha a vonatkozásában csak felfújja és nehézkessé teszi a mondatot, stilisztikai szempontból az egész mondatot vagy annak egy részét meg kell változtatni, például: Az életben szenvedéllyel, igaz szerelemmel találkozva (= találkozva) az emberek vakká válnak a rossz dolgokkal szemben (– nem veszik észre a rossz dolgokat) (A 1). Tehát a szeretet vakká teszi az embert a másik ember érzelmeivel szemben (– Tehát a szeretet elvakítja az embert, és nem engedi, hogy észrevegye a másik ember érzelmeit) (A 90). A kutatási adatok azt mutatják, hogy a tanulók dolgozataiban nem sok a névelőhasználati hiba. Gyakrabban hibáznak a névutók használatakor. 4. A MONDATRÉSZEK ÉS A MONDATOK ÖSSZEKAPCSOLÁSÁNAK HIBÁI A dél-aukštaitijai végzősök dolgozataiban ebből a hibacsoportból találták a legkevesebbet. Az írásokban a tanulók a mellékmondatok és időhatározói mondatok kapcsolására tévesen használnak kötőszókat, partikulumokat és különféle szókapcsolatokat. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose A mint kaip kötőszó helytelen használata – időhatározói mellékmondatok kapcsolására kerülendő, ezért javítandó erre: kai (lásd KP 2009: 30): Kétségtelenül hallottunk már a „Titanic” nagy szerelmi történeteiről, amelyek igen megrázóak, és azt bizonyítják, hogy az igaz szerelem nem hal meg, még akkor sem, kaip (– kai), ha elveszítjük (A 15). Azonban mindig eljön az idő, kaip (– kai), amikor búcsút kell vennünk egy közeli embertől, vagy elveszítjük őt (A 22). Személyisége szabadságát akkor érezte meg, kaip (– kai), amikor azt választotta, ami neki tetszett – az alkotás szeretetét (A 83). A dolgozatokban előfordult a tükörfordítású, személyragozott igealakkal nem megfelelően használható kifejezés is: vietoj to, kad, amelyet engedmény kifejezésére használnak: Ahelyett, hogy megkapná (= Užuot sulaukęs) tőlük legalább egy kis tiszteletet, szeretetet vagy melegséget, semmit sem kap (A 37). A mondatrészek összekapcsolására a tanulók nem megfelelő kifejezőeszközöket is választanak, például az o taip pat szerkezetet, amely azonos mondatrészek és mondattagok hozzáfűzésére nem használható (KP 2009: 37): A „Lietuva, brangi” és a „Kur bėga Šešupė” című művekben a költő azt állítja, hogy a Litvániáért küzdők hősök, o taip pat (= taip pat / be to) megemlékezik Vytautas seregeiről is (A 73); a taipogi partikula, amely nem része a köznyelvi normának (DŽ.): Azok az emberek, akik eltávoznak az élők sorából, emlékeinkben maradnak, taipogi (= taip pat) örökre (A 30). Előfordulnak olyan kétes esetek, amikor a nyelvi normát nem a megfelelő helyen vagy nem megfelelő módon alkalmazzák; ilyenkor a mondat a nem megfelelő kötőszó miatt hibás, például: Ez azért van, todėl, nes (= kad) az egész társadalom drasztikusan elutasító az ilyen emberekkel szemben. (A23). Ez azért van, todėl, nes (= kad) az emberek önzők, nem gondolnak másokra, csak arra, hogy mit veszítenek el <...> (A 41). A nyelvi normát sértik azok a mondatok, amelyek a nes kötőszóval kezdődnek – világos stilisztikai indok nélkül nem szabad a többszörösen összetett mondat tagmondatait szétválasztani és különállóként közölni, például: Maironis költészetének további fontos témái a haza és a természet szépségének leírása. Nes (= grožį, nes) hiszen minden romantikus ismertetőjegye, hogy a természetben keresi a nyugalmat és az ihletet (A 20). A szerelem gyakran hatalmas sérelmeket és rossz emlékeket hagyhat bennünk az élet során. Nes (= prisiminimų, nes) a szerelem nem mindig olyan könnyű és csodálatos, és nem mindig van karnyújtásnyira (A59). Egy mondatban a ir kötőszót ismétlődő partikulákkal alkotott nyomatékosító szerkezetekben használták: Ezek azt tükrözik, hogy az ember tudatalattijában mindig megmarad az, ami már nincs, és ami nem tér vissza: legyen az szerelem, gyermekkor vagy akár a haza, az ember emlékeiben mindig visszatér hozzájuk vėl ir vėl (= viel / vis / dar kartą). BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose Összefoglalva megállapítható, hogy a dolgozatokban leggyakrabban az összetett mondatok kötőszavait és kapcsolóelemeit használják helytelenül. 2. ÁBRA. A szintaktikai hibák gyakorisága (százalékban) az Alytusi járás érettségizőinek dolgozataiban Megjegyzendő, hogy az Alytusi járás érettségizőinek dolgozataiban az összes esetet tekintve a ragozott esetek használatának hibái az összes talált szintaktikai hiba mintegy 62%-át teszik ki, ezek közül pedig körülbelül 40% a kettős esethasználat hibája. Az adatok azt mutatják, hogy a hibák másik jelentős kategóriája az igei alakok – a melléknévi igenév, a határozói igenév és a befejezett melléknévi igenév – használata (körülbelül 18%). Ritkábbak az elöljárószók és névutók használatával (körülbelül 11%), valamint a mondatok vagy mondatrészek összekapcsolásával (körülbelül 9%) kapcsolatos hibák. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A dél-aukštaitiai érettségizők dolgozataiban a szintaktikai hibák közül a ragozott esetek használatával kapcsolatos hibák dominálnak. A ragozott esetek használatával kapcsolatos hibák jelentős csoportját az eszközhatározói eset hibái alkotják: ezt szükségtelenül a kettős esethasználat második tagja helyett alkalmazzák. Ez talán nem csupán a szláv nyelvek hatására, hanem a főnevekkel való analógia miatt is alakult ki. A legveszélyesebb igék, amelyekkel kapcsolatban a legtöbb nem normatív állapotkifejezést találták: būti, išlikti, jaustis, laikyti, (pa)daryti, tapti. Ezért meg kell keresni az ilyen használat okait, valamint a kettős esethasználat tanításának hatékonyabb módszereit, hogy ezek a normák megőrződjenek. A vizsgált dolgozatokban nem találtak hibás birtokos esetű alakokat tartalmazó mondatokat. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose 2. A szintaktikai hibák második csoportját a melléknévi igenevek, határozói igenevek és befejezett melléknévi igenevek helytelen használata alkotja. A legtöbb szintaktikai hiba feltehetően a határozói igenevek helytelen megválasztásából ered, amikor személyes mondatokban ugyanaz a cselekvő végzi a fő- és a mellékcselekvést. 3. A szintaktikai hibák harmadik csoportját az elöljárószók és névutók helytelen használata alkotja. Leggyakrabban a következő elöljárószók használata helytelen: pas, prieš, virš. A helytelen névutós használatok közül kiemelkednek a következő szerkezetek: dėka, (su) pagalba és atžvilgiu. 4. Ritkábban fordulnak elő hibák a mondatrészek és mondatok összekapcsolásakor – az érettségizők leggyakrabban az összetett mondatok kötőszavait és kapcsolóelemeit használják helytelenül. LITERATŪRA Akelaitis G. 2005: Konstrukcijos su atžvilgiu, požiūriu administracinėje kalboje. – Kalbos kultūra 78, 67–76. Ambrazas V. 2006: Lietuvių kalbos istorinė sintaksė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. DŽ₆ 2008 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Endzelīns J. III-2: Darbu izlase 3, 2 daļa, 1980, Rīga: Zinātne. Jablonskis J. 1957: Raštai 1, Vilnius: Valst. polit. ir moksl. lit. 1-kla. LVG 2013: Latviešu valodas gramatika. Autori: Ilze Auziņa, Ieva Breņķe, Juris Grigorjevs u. c. Rīga: LU Latviešu valodas institūts. Lokmane I. 2002: Dativos latviešu valodas sintaktiskajā sistēmā. – Linguistica Lettica 10. Rīga: LU Latviešu valodas institūts, 151–161. Klimavičius J. 1993: Kada tinka vardarī, o kada ne. – Gimtasis žodis 4, 20–21. Kniūkšta P. 1983: Tarinio įnagininko bėdos. – Kalbos kultūra 45, 30–38. KP S1: Kalbos patarimai. Kn. 2. Sintaksė: 1. Linkšnių vartojimas. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis, Aldonas Pupkis ir Jonas Šukys. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. KP S2: Kalbos patarimai. Kn. 2. Sintaksė: 2. Įvairūs dalykai. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis ir Aldonas Pupkis. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2009. Rasimavičius A. 1972: Dėl dvejybinių linksnių vartojimo. – Mūsų kalba 3, 3–5. Sirtautas V., Grenda Č. 1988: Lietuvių kalbos sintaksė. Vilnius: Mokslas. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose Šukys J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. Šukys J. 2001: Lietuvių kalba 11 klasei, Kaunas: Šviesa. Tolutienė B. 1967: Dvej ybinis galininkas. – Kalbos kultūra 13, 48–50. Gauta 2015 11 09 Priimta 2016 01 22 COMMON SYNTAX MISTAKES IN GRADUATES’ ESSAYS OF SOUTH HIGHLANDERS Summary This article discusses common syntax mistakes found in the essays written by graduates during the Lithuanian Language and Literature Exam 2014. The data was obtained from 104 essays of South Highlanders (Alytus county), and further study should show whether there are any regional differences in the use of these phenomena. Syntax mistakes prevailing in the graduates’ essays are case use mistakes (about 60%). A common mistake which has been described since Jonas Jablonskis’ times is the use of not Lithuanian (Slavic) state instrumental case instead of double declension. In modern Lithuanian, use of these structures are not sound. Perhaps they appeared not only due to the impact of the Slavic languages but also for the analogy with nouns. The most problematic verbs which were mostly accompanied by a number of non-normative state expression cases are būti, išlikti, jaustis, laikyti, (pa)daryti, tapti (be, remain, feel, keep, do, and become). Hence, it is necessary to look for the causes of such use, as well as effective methods to observe norms. Other category of relevant mistakes is use of verb forms, such as participles (about 18%). Perhaps major syntax mistakes are made while using participles when a single character performs both major and minor roles in personal sentences. The third group of syntax mistakes contains use of prepositions and postpositions (about 11%). Prepositions which are used most incorrectly are pas, prieš, virš (about, at, before, over). The most abundant are the cases of incorrect use of postpositions déka, (su) pagalba (thanks (to), (with the) help (of)). When writing essays, fewer mistakes are made while joining sentences or clauses (about 9%). BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose KEYWORDS: syntax mistakes, cases, prepositions, postpositions, participants, verbal adverbs, participles, joining sentences. SOLVITA LABANAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204