Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose

BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 SOLVITA LABANAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas A LEGJELLEMZŐBB MONDATTANI HIBÁK PIETŲ AUKŠTAITIJOS ABITURIENTŲ RAŠINIUOSE ESMINIAI ŽODŽIAI: sintaksės klaidos, linksniai, prielinksniai, polinksniai, dalyviai, határozói igenevek, melléknévi igenevek, mondatok összekapcsolása. BEVEZETÉS A Litván Nyelvi Intézet Iskolai Litván Filológiai Csoportja a litvániai tanulók nyelvhasználatát vizsgálja. A Nemzeti Vizsgaközpont engedélyének megszerzése után kétezer, 2014-ben írt állami litván nyelvés irodalomvizsgadolgozatot vizsgáltak meg. A mondattani hibák a legveszélyesebbek, mert magát a nyelvi rendszert ássák alá. Egyetlen helytelen szó sem okoz akkora kárt a nyelvben, mint egy hibás mondattani szerkezet, amelybe rendszerint számos más szó is beépül (Šukys 2001: 101). Ezért a kutatáshoz éppen az ilyen típusú hibákat választották. Ezeket 104 dél-aukštaitiai (az Alytusi járásból származó) 2014. évi állami litván nyelvés irodalomvizsga dolgozataiból gyűjtötték, a további, más járásokból származó adatok vizsgálata pedig várhatóan megmutatja, hogy vannak-e regionális különbségek e jelenségek használatában. A tanulmány célja a 2014. évi dél-aukštaitiai érettségizők állami litván nyelvés irodalomvizsgán írt dolgozataiban előforduló legjellemzőbb szintaktikai 1 hibák feltárása. A dolgozatok szintaktikai jelenségeinek helyességét a Kalbos patarimai című kiadványban bemutatott, változó szintaktikai jelenségek értékelése alapján állapították meg: nyelvi hibának tekintették a kerülendő és nem ajánlott változatokat. A szintaxis fő tárgya a mondat mint a szavak közötti kapcsolatok és jelentésviszonyok összessége (DLKG 2006: 476). A szintaxis körébe nemcsak a mondat és a szöveg, hanem egy köztes egység, a szókapcsolat is tartozik (Sirtautas, Grenda 1988: 9). Ez a tudomány magában foglalja az eseteket, az elöljárószókat és az utóljárószókat, a melléknévi igeneveket, a határozói igeneveket és a félhatározói igeneveket, valamint a mondatkapcsolás kérdéseit is. A tanulmány a szintaktikai hibák csoportosításakor a különböző normatív kiadványokban bemutatott, a szintaktikai jelenségek szokásos osztályozására támaszkodik. 1. AZ ESETHASZNÁLAT HIBÁI A vizsgált érettségi dolgozatok szintaktikai hibái közül a leggyakoribbak a ragozási hibák. 11 Lásd még: Aurelija Tamulionienė „A tanulói fogalmazásokban és blogokban előforduló legjellemzőbb helyesírási hibák” című cikkét a Bendrinė kalba jelen kötetében. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 1.1. Viena iš didesnių vardininko vartojimo klaidų mokinių rašiniuose – netinkamai reiškiamas – neapibrėžtas daiktų kiekis ar daikto dalis (vietoj dalies a birtokos esetet) a būti igével: Mindig voltak háborúk, összecsapások (= háborúk, összecsapások) a vagyon, a földek és a vallási nézetek különbségei miatt (A 9). 2 3 1.2. A fogalmazásokban időnként előfordul, hogy a cél, rendeltetés kifejezésére helytelenül használják az igéből képzett főnevek részes esetét. Az ilyen igéből képzett főneveket főnévi igenévvel (részes esettel) kell helyettesíteni: Éppen az iránta érzett szeretet teszi őt jobb, gyengédebb emberré, nemes jellemet formál Mykoliukasban, <...> sőt arra ösztönzi, hogy lemondjon önmagáról, lelki és fizikai erejét testvére jövőjének megszépítésére (= jövője megszépítésére) áldozza (A 44). 1.3. A tanulók tévesen használják a tárgyesetet meghatározatlan mennyiségű dolog vagy egy dolog részének kifejezésére (a részes birtokos eset helyett), pl. : Más ember iránti szeretetében az ember sokféle dolgot (= sokféle dolgot) megtehet, még olyanokat is (= olyanokat), amelyek túl merésznek vagy akár ostobának tűnhetnek, de ez nemes és kivételes személyiséggé teszi az embert (A 38). Az utóbbinak rendkívül jó diplomáciai képességei voltak (= jó diplomáciai képességei), amelyeket felhasználva megpróbálta megállítani a keresztes lovagrend támadásait <...> (A 23). Az írásokban meglehetősen gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor a tárgyesetet a suteikti tranzitív igével használják, holott birtokos esetet kellene 4 használni, különösen amikor absztrakt jelentésű dolgokról van szó, pl. : A szeretet tehát nem mindig megfelelő módja annak, hogy nemességet (= nemességet) adjon <...> (A 12). Ez a tulajdonság nemcsak a boldogság és az öröm érzéseivel (= érzéseivel), hanem a tisztelettel, a belső lelkiséggel és az erkölccsel is felruházza az embert (A 28). 1.4. Az eszközhatározói esetet használva az érettségizők néha tévednek, amikor szükségtelenül ezt az esetet választják a tárgy kifejezésére a prielőtaggal rendelkező, telítettséget jelölő igék mellett: Valóban a szeretet tölti meg az ember mindennapjait nemességgel (= nemességgel) (A 20)? Előfordulnak olyan írások, amelyekben az eszközhatározói esetet tévesen használják a bőséget jelölő melléknevekkel, pl. : A költemény Litvánia erdeinek múltját írja le, amely virágzó erdőkben, tiszta és rendezett folyókban <...> (= amikor virágzó erdőkben, tiszta és rendezett folyókban, nagy rétekben bővelkedett) gazdag volt (A 20). 2 Pavyzdžiuose rašinių rašybos ir skyrybos klaidos yra ištaisytos. 3 Megadják Alytus megyéjét és a fogalmazás kódját. 4 Jonas Šukys az ilyen eseteket a nehezebben meghatározhatók közé sorolja (Šukys 1998: 199). SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 Igaz, mivel a turtingas melléknév nem vonzza kifejezettebben valamelyik esetet, ahol lehet, jobb más kifejezőeszközöket használni. Egyes esetekben a fogalmazásokban a főnév eszközhatározói esete a būti igével együtt használatos, amelyet az állandó állapot kifejezésére kerülni kell. Ilyen esetben alanyesetre kell cserélni, pl. : Liudas szülei azt kívánták, hogy fiuk pap legyen (– kunigas) (A 10). Magas erkölcsű ember lévén (– žmogus), Vaižgantas olyan művet írt, amelyben a bemutatott szerelmi történet a nemesség valódi bizonyítéka (A 56). Olyan mondatot találtunk, amelyben a tanuló a komitatívuszt valamilyen változatlan állapot jelentésében használja. Ilyen esetben kerülendő (KP S1: 77): Tehát, noha az embert megbántotta a szeretett személy, tiszteletre méltó és nemes személyiségnek kell maradnia (– tiszteletre méltó és nemes személyiség) (A 68). 1.5. Az írásokban meglehetősen gyakran fordulnak elő a helyhatározó eset hibái. Itt még nem ajánlott és kerülendő tükörfordítások is találhatók, például: a) folyamán: A közeli személy iránti szeretetnek, a környezet támogatásának és együttérzésének, a fejlődés vagy a teremtett világ értékelésének az élet folyamán (– az élet során) teljességet kell nyújtania (A 41). A mű folyamán (– A műben) beleszeret, és a szerelemtől elvakítva mindent elfelejt, ami jó és tiszta volt. Agnė szerelme Tilius iránt tiszta, azt senki sem rombolhatja le, azonban a mű folyamán (– a műben) Tilius elhagyja Agnėt <...> (A 91); b) alapvetően: Valószínűleg alapvetően (= főként) a szerelemről beszélnek és írnak (A 5); c) következtében: Véleményem szerint a szerelem rossz oldala a szenvedély, amelynek következtében (= ami miatt) hűtlenség alakul ki (A 4). <...> a szerelem nem kölcsönöz nemességet az ember mindennapjainak, és ez leggyakrabban olyan esetekben fordul elő, amikor a szerelem következtében (= a szerelem miatt) az embert megalázzák <...> (A d) 41); egyéb esetek: A korábbi időkben (– Korábban), amikor minden élő nemzetársnak szorgalmas, 5 kitartó embernek kellett lennie (A 26). A szerelem különböző formákban (= különböző formákban) létezhet, ebben az esetben: az ember, a család, a haza iránt (A 66). Szintén az írásokban gyakran visszaélnek a vardan célhatározói belső helyhatározó esettel. Egyes meilė į žmogaus kasdieninį gyvenimą įneša kilnumo, tačiau reikia suprasti, jog ši vertybė gali egzistuoti daugybėje įvairiausių formų (= gali turėti daug formų) (A 67). nyelvészek az újabb elöljárószók közé sorolják (lásd Klimavičius 1993: 20– 21). A nyelvi tanácsadók jelzik, hogy a vardan nem használható cél, ok vagy a cselekvés 5 A kötetlen nyelvi stílusokban az időt többes számú helyhatározó esettel lehet kifejezni, a hivatalos stílusokban pedig gyakoribb az időhatározói eszközhatározó eset (lásd Šukys 1998: 296). SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 az alap kifejezésére (KP S1: 124). Ez könyvnyelvi nemzetközi tükörfordítás, vö. orosz vo imia, angol in the name (of). A vardan szerkezet csak két esetben indokolt – az esküszövegben (Vardan Dievo tėvo) és a himnuszban (Vardan tos Lietuvos). Minden más esetben dėl, dėlei, kieno nors labui kifejezésekkel cserélendő, pl. : Arra készteti az embert, hogy jobbnak érezze magát (= jobb legyen), lemondjon a hibáiról, feláldozzon valamit a választottjáért (= miatt), vagy rosszat tegyen önmagával a másik boldogsága érdekében (A 1). Manapság a férfiak azért, hogy lemondjanak (= ahelyett, hogy lemondanának) egy nőről (– S. L.), mégis kettőt tartanak meg. Egyesek kénytelenek lemondani szabadságukról mások jóléte érdekében (= miatt) (A 10). Az „Altorių šešėly” című műben a kreatív szabadság érdekében (= miatt) mondanak le a hamis elhivatottságról (A 10). A galamb a szülei kívánsága érdekében (= miatt) feláldozta szabadságát, később azonban a szabadságot választotta, lemondva arról, ami nem volt kedves számára (A 10). A szerelmesek nemes szerelemért (= miatt) feláldozzák életüket vagy életüket (A 56). A családtagjaink és hozzátartozóink iránti szeretet arra ösztönöz bennünket, hogy az ő jólétükért (= miattuk) áldozatot hozzunk (A 96). 1.6. Külön meg kell említeni a tanulók által leggyakrabban elkövetett ragozáshasználati hibát, amelyet Jonas Jablonskis is javított (Jablonskis 1957: 551–672) – ez a nem litván (szláv) állapothatározói eset használata a kettős esetek helyett. Kettős eseteknek nevezzük azokat a szerkezeteket, amelyeket a van igével egyeztetett melléknév vagy melléknévi szó pasakytu ar numanomu sakinio daiktavardžiu ar daiktavardiškuoju žodžiu. Kaip nurodo Antanas Rasimavičius, būdvardiškųjų kalbos dalių lietuvių kalboje veiksmažodis nevaldo, alkot; az igék vonzatkezelésük révén nem kívánhatnák a melléknévi szófaj állapothatározói esetét (lásd Rasimavičius 1972: 4). A mai litván nyelvben e szerkezetek használati normái nem szilárdak. Annak tisztázására, hogy a közeljövőben milyen használati változások várhatók, megvizsgáltuk az ilyen szerkezetek használatát, azt, hogy melyik állapotkifejezési modell normái, illetve mely igékkel tűnnek a leggyengébbnek, figyelembe véve azt is, hogy a mai tanulók – az idegen anyanyelvűek kivételével – már nem tapasztalják közvetlenül sem az orosz, sem pedig, még kevésbé, a lengyel nyelv hatását. Legtöbb esetben azt találtuk, hogy a melléknevek és melléknévi használatú szavak állapot kifejezésére szolgáló állapothatározói esetét a következő helyett használják: a) alanyeseté; b) részeseseté és c) tárgyeseté. 1.6.1. Az alanyesettel kapcsolatban a vizsgált fogalmazásokban a létállapot kifejezésének következő hibás modelljeit használták: a) (képes, igyekszik, kell neki...) lenni + milyen: Mindkét író azt állítja, hogy a haza az ember számára a legfontosabbnak (= maga a legfontosabb) kell hogy legyen, mindenki szeresse és óvja (A 20). Az ember minden korban igyekezett erkölcsösnek, nemesnek (= erkölcsös, nemes) lenni (A 36). <...> ehhez támogatásra és megértésre van szüksége, mert ha ezt nem kapja meg, az ember egyszerűen többé nem fog SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 (A 41). Vannak emberek, akik (= kurie) mások boldogságáért képesek feláldozni magukat, és nemesek és megértők (= kilnūs ir supratingi) lenni (A 57). A felvonón dolgozva idegen emberekkel kell beszélned, rájuk mosolyognod, alázatosnak (= nuolankus) lenned (A 84); b) jaučiasi + kokiu: Ezért csak az érezheti magát nemesnek (= kilnus), akiben megvan a haza iránti szeretet. Štuthofban senki sem érezte (= nesijautė), és még csak nem is érezhette magát szabadnak (= laisvas) (A 70). Csak amikor emlékeivel visszatért ifjúságába, vissza szülőföldjére, akkor érezte magát szabadnak és boldognak (= laisvas ir laimingas) (A 70); c) išlieka + kokiu: Mindenekelőtt azt szeretném leírni, hogy bármennyi emlék él is az emberben, mindig azok maradnak a legfontosabbak (= svarbiausi), amelyek fülig érő mosolyt csalnak az arcára <...> (A 74). igyekezni ilyennek (= ilyen) lenni d) (nem) válik + milyenné: Ez a tett azt mutatja, hogy még a legnagyobb csábítók is, amikor szerelmesek lesznek, nemessé és becsületessé (= nemesek és becsületesek) válhatnak (A 103). Az adatok azt mutatják, hogy az érettségizők ritkábban tévesztenek, amikor a névszói állítmányrészhez melléknévi instrumentálist választanak, ha a főnévi igenévvel kifejezett būti ige mellett a gali, stengiasi, turi igék állnak. Gyakrabban tévedünk, amikor az állítmányi kopula (a) a válás igéi, (b) a hozzájuk részben közel álló išlikti ige vagy c) különféle érzelmi állapotot kifejező igék, pl. : a) Ezért a mindennapi teendők egyáltalán nem tűnnek nehéznek, hanem éppen könnyűnek, mert a szeretetnek köszönhetően nemessé (= nemes) válsz, és egész önmagadat a mindennapi teendőknek adod <...> (A 28). Ez, bár nagyon átéli és szenved, mégsem válik bosszúállóvá, kegyetlenné (= bosszúálló, kegyetlen) (A 42). A nemesség – egyre ritkábban használt szó és ritkán tapasztalható (= jellegzetes) jellemvonás, a szeretet pedig a fő, még mindig nagy értékkel bíró ok, amely miatt az emberek jobbá, nemesebbé (= jobbak, nemesebbek) akarnak válni <...> (A 44). <...> nemcsak megváltozhatunk, korábbi önmagunktól eltérővé (= eltérők) válhatunk, hanem új célokat is kitűzhetünk és elérésükre törekedhetünk (A 45). Az emberek gyakran teljesen felismerhetetlenné (= felismerhetetlenek) válnak, hiszen a másik embernek való megfelelés és tetszeni akarás sok nagyszerű dolgot tehet lehetővé (A 55). Deshalb wird der Mensch mithilfe der Liebe (= ein verliebter Mensch), der als eigen (= zugehörig) erschienen ist, edler (= edler), als er bisher war (A 67). Den Menschen bedrückten und werden bestimmte Unannehmlichkeiten bedrücken, aber nachdem er sie überwunden hat, wird er nur stärker (= stärker) werden (A 85). Vor allem wirkt die Liebe positiv auf die Menschen – sie werden edler, sanfter und glücklicher (= edler, sanfter, glücklicher) (A 85). Daher strebt die Person, die ihre Heimat verlassen hat, danach, sich von seelischen Qualen zu befreien, in einem fremden Land frei (= frei) zu werden, indem sie sich von den noch immer im Gedächtnis lebendig erhaltenen Erinnerungen abgrenzt (= sich abgrenzend) (A 88). Daher strebt die Person, die ihre Heimat verlassen hat, danach, sich von seelischen Qualen zu befreien und in einem fremden Land frei (= frei) zu werden (A 88); SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 b) Kad ir kiek begalė prisiminimų gyvuoja žmogaus viduje, svarbiausiais (= die wichtigsten) werden immer diejenigen bleiben, die ein Lächeln bis zu den Ohren praeitose gyvenimo akimirkose, sugebėjo išsaugoti savo tautiškumą, vertybės, išlikti atspariu (= atsparus) (A 84); hervorrufen (A 74). Ständig versunken c) Edel (= edel) kann sich nur eine Person fühlen, die in sich Liebe zur Heimat trägt (A 67). Stutthofban senki sem érezte magát szabadnak (= szabad), sőt nem is érezhette magát annak (A 70). Megállapították, hogy azok a nem normatív esetek, amikor a melléknevek vagy melléknévi használatú szavak állapothatározói esete az állapot kifejezésére az alanyeset helyett használatos, a vizsgált fogalmazásokban a kettős esetű vonzatok összes hibájának mintegy 33 százalékát teszik ki. 1.6.2. Egy másik eset, amikor a tanulók a szláv eredetű állapothatározói esetet a részes eset helyett használják. A következő hibásan használt szerkezeteket találták: a) būti + milyen: Šis tautos šviesuolis savo gerais darbais parodė savo meilę tėvynei, kuri suteikė jam galimybių būti kilniu (= kilniam) kasdieniniam gyvenime (A 12). <...> meilė ne tik neleidžia moteriai būti laiminga (= laimingai), tačiau paverčia gyvenimą sumaištimi (A 12). Tokioje situacijoje meilės suteiktą kilnumą paslėps patyčios, o vėliau net ir norą tokiu (= tokiam) būti (A 41). Taigi, meilė išryškina žmogaus gerąsias savybes ir padeda žmogui būti geresniu (= geresniam) (A 47). Nemessé (= nemesnek) válni azt jelenti, hogy feltétel nélkül feláldozzuk önmagunkat és a jólétünket, nemcsak a sajátunkat (A 86); b) ((nem) engedni), hogy + milyen: Az együtt töltött idő bátorságot ad az előrelépéshez, és lehetővé teszi, hogy emelkedettnek (= emelkedett állapotúnak) érezzük magunkat (A1). Így hát Mykoliu­kas alsóbbrendűnek (= értéktelennek), semmirevalónak érzi magát, és ami a legfontosabb – senki által nem szeretettnek, ez pedig részben azt sem engedi, hogy ő maga nemesnek (= nemesnek érezze magát) érezze magát (A 37). Ez lehetővé teszi, hogy nemesebbnek (= nemesebbnek) érezzük magunkat azoknál, akik nem éreznek semmit a nemzetük iránt, és akik számára a nemzet semmit sem ér (A 50); c) megmaradni + milyennek: Ennek az érzésnek az ereje felmérhetetlen, mert erőt ad a túléléshez és ahhoz, hogy nemesek (= nemesek maradjunk) maradjunk (A 18). Még a viszonzatlan szerelem is segít az embernek tisztességesnek (= tisztességesnek) és nemes lelkűnek maradni (A 47). Annak tudata, hogy bár talán helytelenül cselekedtél (= cselekedve), de nem rosszindulatúan, a szeretted meg fog érteni, lehetővé teszi az ember számára, hogy erősnek (= erősnek) maradjon (A 56); d) valamivé válni + milyenné: Éppen az ilyen viselkedés segít nekünk körültekintően kiválasztani a szerelem tárgyát, mert csak megfelelő választás esetén lehet feltárni minden pozitív tulajdonságot, és végül – nemessé (= nemessé) válni (A 44). Így arra a következtetésre juthatok, hogy a közeli emberekért hozott önfeláldozás és az irántuk érzett szeretet segít nemessé (= nemessé) válni (A 51). Az ilyen mondatokban a melléknév vagy melléknévi szó nemben, számban és esetben turi būti derinamas su papildiniu einančiu naudininku, tačiau dažnai tas papildinys būna tik numanomas. SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 Talán a legtöbb olyan mondatot találták, amelyekben a jaustis ige mellett helytelenül használják az eszközhatározói esetet, például: : Ez lehetővé teszi, hogy nemesebbnek (= nemesebbé) érezzék magukat azoknál, akik semmit sem éreznek nemzetük iránt (A 31). A szívében megszületett érzés lehetővé teszi, hogy ne csak ő maga érezze magát boldognak (= boldoggá), hanem másokat is boldoggá (= boldogokká) tegyen (A 39). Az odaadás és a tisztelet azonban az, ami lehetővé teszi, hogy becsületesnek és megfelelőnek (= becsületessé és megfelelővé) érezze magát (A 104). Az érettségizők dolgozataiban a kettős esetű szerkezetek normától eltérő esetei, amikor a melléknevek vagy melléknévi használatú szavak állapot kifejezésére szolgáló eszközhatározói esetét a részes eset helyett használják, mintegy 27%-ot tesznek ki. 1.6.3. A kettős tárgyesetet az összetett állítmány névszói részének és a bővítménynek a tárgyesete alkotja. A tárgyesetet az állítmányi kapcsolat – a tárgyesetet vonzó ige – követeli meg (Tolutienė 1967: 48). A kettős tárgyeset a litván nyelvben régóta élő szerkezet, azonban, amint azt a kutatási adatok mutatják, a tanulóknak nem sikerül a tárggyal egyeztetniük azt a melléknevet, amely az állítmány névszói részét fejezi ki. Az esszékben hibásan használt kettős tárgyeset fő szintaktikai modellje a következő: (pa)daryti + kokiu, pl. : Ezért nem nevezik önző gazembernek, aki boldogtalan lévén boldogtalanná (= boldogtalant) tesz másokat is (A 1). A szeretet a mindennapi emberi életet nemesebbé (= nemesebbet) teszi. A szeretet jobbakká (= jobbakat) tesz bennünket, és arra késztet, hogy különlegesnek érezzük magunkat (A 2). Ez az érzés arra készteti az embert, hogy örüljön vagy szomorkodjon, az életet pedig széppé és ragyogóvá (= szépet és ragyogót) teszi (A 7). Ezenfelül derűsebbé teszi életünket, az embert pedig boldogabbá és jobbá (= boldogabbat és jobbat) teszi (A 13). Tehát a szeretet jobbá és nemesebbé teszi az embert (= jobbat és nemesebbet) (A 28). <...> Sok író tanítja, hogy a szeretet alapjaiban változtatja meg az ember életét, boldogabbá teszi (= boldogabbat) és megtanítja őt nemesen viselkedni <...> (A 28). E gyermekek iránti szeretet, valamint Szeverja iránti szeretet boldoggá, nemessé és jóvá tette őt (= boldoggá, nemessé és jóvá) (A 33). Tehát a szeretet nemességet kölcsönöz az ember mindennapjainak, mert a szeretet jobbá és gondoskodóbbá teszi az embert (= jobbat és gondoskodóbbat), a nemesség pedig ezekből a dolgokból tevődik össze (A 33). Véleményem szerint a szeretet az ember életét nemessé, rendkívülivé és teljessé teheti (= nemessé, rendkívülivé, teljessé) (A 38). A Szeverja iránti szeretet értelmet adott Mykoliukas életének, szebbé tette azt (= szebbé) (A 38). Összefoglalva tehát kijelenthető, hogy a szeretet az ember mindennapi életét és magát az embert is nemesebbé teszi (= nemesebbet), és nemességet kölcsönöz neki (A 54). Nemesebbé és becsületesebbé teszi az embert (= nemesebbet és SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 becsületesebbet) (A 59). Ebből arra lehet következtetni, hogy a szeretteinkért való önfeláldozás emberibbé és nemesebbé (= emberibbé és nemesebbé) tesz bennünket (A 67). A szeretet mindazonáltal nemességet kölcsönöz az ember mindennapjainak, függetlenül attól, kit szeret, az erkölcs azonban nemesebbé (= nemesebbé) teszi a megszokott mindennapokat (A 92). Pranas Kniūkšta szerint mindazonáltal előfordulnak olyan esetek, amikor a tárgyeset ir naudininkas netinka, o įnagininkas – klaida (žr. Kniūkšta 1983: 37). Tokiais atvejais geriausia rinktis kitos raiškos priemonę (šalutinis sakinys, išplėstine aplinkybė ir pan.). sem mindig illeszkedik, Könyvszerű és élettelen mondatok az alábbi igékkel alkothatók a) tanítani, b) ösztönözni, c) kényszeríteni, pl. : a) A szeretet tehát nem mindig boldog, mégis arra tanítja az embert, hogy jobb legyen <...> (= jobbat / jóságra tanít). A szeretet tehát néha, bár boldogtalan, mégis arra tanítja az embert, hogy erős és megbocsátó legyen (= erőre, megbocsátásra), megbékéljen a veszteségekkel, és ne veszítse el erkölcsös értékeit <...> (A 42). A család iránti szeretet arra tanít, hogy tisztelettudóak és toleránsak legyünk (= tisztelettudóvá, toleránssá / tiszteletre, toleranciára), lehetővé teszi annak megértését, hogy a harmonikus család az egyik legnagyobb érték (A 68); b) Az ilyen munka és a szülőföld javára történő önfeláldozás arra ösztönözte a partizánokat, hogy harcoljanak, méltóságteljesek maradjanak (= méltóságteljeseket / méltóságteljesen viselkedjenek), és ne adják meg magukat (A 90). Az ember érzései és átélései számos pozitív és negatív jellemvonást fejleszthetnek ki, 90); például a boldogság és az öröm arra ösztönöz, hogy őszinte legyen (= őszinteségre), a harag vagy az irigység pedig képmutatásra kényszerít (A c) A mindössze egy hétig tartó tiszta szerelem hatalmába keríti a főszereplő gondolatait, arra készteti, hogy más legyen (= mást / változásra készteti) <...> (A 1). 1.6.4. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a tanulók nem képesek kettős birtokos esetet használni (általában tagadó igével): A legtöbben, akik őszintén szeretnek, nem törekszenek arra, hogy tönkretegyék az ember személyes boldogságát, nem teszik őket boldogtalanná (= boldogtalanokká), nem állnak bosszút (A 68). A nem normatív kettős esetek közül az olyan eseteket, amikor a melléknevek vagy melléknévként használt szavak állapothatározói jelentésű eszközhatározóját tévesen használják tárgyeset helyett, a tanulók fogalmazásaiban mintegy 27%-ban, birtokos eset helyett pedig 2%-ban találták. 1.6.5. Előfordulnak olyan esetek (hipernormalizmusok), amikor a tanulók szükségtelenül túlbuzgó módon kettős esetet használnak, például a válás jelentésű virsti igével és annak származékaival: Másfelől a múltba vetett pillantások könnyebbé teszik az életet (= az életet könnyebbé teszik), milyen embernek kell lenni (A 8). Éppen ezek a tulajdonságok segítenek minden korban az embernek feltárni jó oldalát, tehetségét, illetve segítenek megérteni a SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 legfontosabb dolgokat, érdekesebbé teszik az életet (= érdekesebbé) (A 25). Az önfeláldozás révén a személyiség lelke nemesebbé és fennköltebbé válik (= nemesebbé és fennköltebbé) (A 63). Hogy a tanulók nem értik teljesen az állapot kifejezését, az ugyanabban a fogalmazásban szereplő helyes és helytelen változatokból is kiderül, pl.: <...> csak az a szeretet, amelyet nap mint nap megtapasztal, teszi lehetővé számára, hogy nemes, tisztességes, igyekvő és másokat örömmel eltölteni vágyó maradjon. <...> pasakyti, kad šis pasaulis be meilės būtų niūrus ir liūdnas, juk būtent jos dėka (= dėl jos) žmogus randa jėgų keistis, nuveikti kažką gero ir, žinoma, tapti geresniu (= geresnis) (A 34). Összefoglalva elmondhatnám Úgy gondolom, hogy nagyon fontos, hogy önmagunkkal és másokkal szemben tisztességesek, példamutatók és nemesek maradjunk. <...>. Ez a kapcsolat arra ösztönzi az embereket, hogy legalább egy kicsit jobbá, humánusabbá és gondoskodóbbá váljanak (= jobbakká, humánusabbakká és gondoskodóbbakká) (A 36). Így a tanulók nyelvi példái is egyértelműen mutatják, hogy az állítmány eszközhatározói esete behatol a régi kettős esetragú szerkezetekbe (lásd az 1. ábrát). 33% 2% 27% 38% A kettős alanyeset hibái A kettős birtokos eset hibái A kettős részes eset hibái A kettős tárgyeset hibái 1. ÁBRA A kettős esetek hibáinak gyakorisága (százalékban) 1.6.6. Vytautas Ambrazas szerint a kettős esetek a mondat egyik legjellegzetesebb ősi sajátosságai, amelyeket a litván nyelv a történelmi korig, egyes esetekben pedig napjainkig megőrzött (lásd Ambrazas 2006: 280). A lett nyelvben mindmáig szintén fennmaradtak az állapot kifejezésének ilyen szerkezetei. A szláv nyelvekben viszont csak az eszközhatározói eset használatos (lásd az 1. táblázatot). Igaz, a lett nyelvész, Janis Endzelynas (Jānis Endzelīns) úgy vélte, hogy az állítmány eszközhatározói esete a balti és a szláv nyelvek jelensége (lásd Endzelīns III 2: 456). SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 Šukys J. 1998: Lietuvių kalbos linksniai ir prielinksniai: vartosena ir normos, Kaunas: Šviesa. Šukys J. 2001: Lietuvių kalba 11 klasei, Kaunas: Šviesa. Tolutienė B. 1967: Kettős tárgyeset. – Kalbos kultūra 13, 48–50. Beérkezett 2015 11 09 Elfogadva 2016 01 22 GYAKORI SZINTAKTIKAI HIBÁK A VÉGZŐSÖK ESSZÉIBEN A DÉLI FELVIDÉKIEKRŐL Összefoglalás A cikk a 2014-es litván nyelvés irodalomvizsga során a végzősök által írt fogalmazásokban előforduló gyakori szintaktikai hibákat tárgyalja. Az adatokat a dél-felvidékiek (Alytus megye) 104 fogalmazásából nyerték, és további vizsgálatoknak kell kimutatniuk, hogy vannak-e regionális különbségek e jelenségek használatában. A végzősök fogalmazásaiban uralkodó szintaktikai hibák a ragozási esetek használatával kapcsolatos hibák (mintegy 60 %). Egy gyakori hiba, amelyet Jonas Jablonskis kora óta leírnak, a használat, amely nemcsak a szláv nyelvek hatására, of not Lithuanian (Slavic) state instrumental case instead of double declension. In modern Lithuanian, use of these structures are not sound. Perhaps they appeared not hanem a főnevekkel való analógia miatt is előfordul. A legproblematikusabb igék, amelyekhez több nem normatív állapotkifejező eset kapcsolódott, a būti, išlikti, jaustis, laikyti, (pa)daryti, tapti (lenni, megmaradni, érezni, megtartani, tenni és válni) voltak. Ezért meg kell keresni az ilyen használat okait, valamint a normák betartásának hatékony módszereit. A releváns hibák másik kategóriája az igealakok, például a melléknevek használata (mintegy 18 %). Talán a legjelentősebb szintaktikai hibák a melléknevek használata során fordulnak elő, amikor személytelen mondatokban ugyanaz a szereplő tölti be mind a fő-, mind a mellékszerepet. A szintaktikai hibák harmadik csoportját az elöljárószók és utóljárószók használata alkotja (mintegy 11 %). A leggyakrabban helytelenül használt elöljárószók a pas, prieš, virš (körül, -nál/-nél, előtt, fölött). A leggyakoribbak a dėka, (su) pagalba (köszönhetően, (a) segítségével) utópozíciók helytelen használatának esetei. Esszék írásakor kevesebb hiba történik mondatok vagy tagmondatok összekapcsolásakor. (körülbelül 9 %). SOLVITA LABANAUSKIENĖ. Būdingiausios sintaksės klaidos Pietų Aukštaitijos abiturientų rašiniuose BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 KEYWORDS: syntax mistakes, cases, prepositions, postpositions, participants, verbal határozószók, igenevek, mondatok összekapcsolása. SOLVITA LABANAUSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]