Lietuvių kalba šiuolaikinėje mokykloje

BENDRINö KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 A LITVÁN NYELV A KORTÁRS ISKOLÁBAN A Jono Jablonskis-konferencia 22. alkalma 2015. október 2-án a Litván Nyelvi Intézetben rendezték meg a Jono Jablonskis-konferencia 22. alkalmát. A konferenciát a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvkutatási Központjának Iskolai Lituanisztikai Csoportja a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszékével együttműködésben szervezte. Az idei, A litván nyelv a kortárs iskolában című konferencia a tanulók nyelvének és nyelvi attitűdjeinek kutatásával, valamint az oktatás és az értékelés sajátosságaival foglalkozott. A konferencián különböző litvániai és külföldi intézmények előadói vettek részt. Összesen tizenhárom előadás hangzott el. A konferencia összegyűlt résztvevőit és előadóit a Litván Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma Általános Oktatási Főosztálya Alapés Középfokú Oktatási Osztályának főszakértője, N IDA P ODERIENö köszöntötte. A bevezető szót a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Kutatási Központjának vezetője, R ITA M ILIŪNAITö mondta el. A konferencia első ülése a tanítás és a tanulás megvitatásának volt szentelve. Az első két előadás a tanulók kiejtését, valamint a hangsúlyozási és a beszélt nyelvi tendenciákat mutatta be. A Normatív kiejtés és hangsúlyozás tanítása című előadást LAIMA KALöDIENö, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa tartotta. Az előadás a hangsúlyozási rendszer változásairól, a kodifikált nyelvi normák használatáról és a társadalom értékeléséről szólt. Az előadás olyan kutatásokat mutatott be, amelyek kimutatták, hogy a magánhangzók mennyiségi oppozíciója gyengül, bár nem minden nyelvjárásban vagy azok változatában egyformán; a magánhangzók hosszúságának és rövidségének oppozíciójában bekövetkező fonológiai változások alapvetőek. Laima Kal÷dien÷ hangsúlyozta, hogy az iskolai hangsúlyozásés kiejtéstanítás alapjait meg kell változtatni. A Délkelet-Litvánia iskolásainak beszélt nyelve és annak értékelése című előadást KAZIMIERAS GARŠVA, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa tartotta. Az előadásban Šalčininkai, Vilnius és a szomszédos kerületek tanulóinak kiejtési tendenciáiról, valamint a beszélt nyelvben összekevert szójelentésekről volt szó. Az első rész további három előadásában az érvelő fogalmazás megalkotásáról és az irodalmi szöveg megértéséről volt szó. A Retorikai érvelés az iskolában: az érvelő fogalmazás megalkotása című előadást a Vilniusi Egyetem professzora, REGINA KOŽENIAUSKIENö tartotta. Az előadásban a fogalmazásban alkalmazható lehetséges érvelési módokról, valamint arról volt szó, milyen feltételeket kell betartani a fogalmazásban ahhoz, hogy helyes következtetésre jussunk. Az előadás a fogalmazás tartalmának értékelésével is foglalkozott: mit értékelnek az irodalmi és az érvelő fogalmazásban. Az előadást Az illat a kortárs litván gyermekprózában és a litván nyelv óráin. Mit tanulhatunk? olvasta: AURELIJA GRITÖNIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa. Az előadás a növények kellemes illata mint az egyik érzék fontosságát és funkcióit tárgyalta a litván gyermekprózában. AURELIJA TAMULIONIENö. Lietuvių kalba šiuolaikin÷je mokykloje | BENDRINö KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 A. Grit÷nien÷ arról beszélt, hogyan írható le ugyanannak a növénynek az illata különbözőképpen, hogy a gyermekeknek szánt szépirodalmi művekben leggyakrabban kellemes illatról esik szó, amely különféle művészi kifejezőeszközökkel (epitetonokkal, hasonlatokkal, retorikai felkiáltásokkal stb.) jellemezhető. Az előadó hangsúlyozta, hogy ez a litvánórákon kiváló anyaggá válhat a szavak szemantikai különbségének magyarázatához, a szinonim kapcsolatok és a különféle stilisztikai sajátosságok – szemléletesség, meggyőző erő, pontosság, elevenség stb. – tárgyalásához. A Grožinio teksto suvokimas ir skaitymo patirtis című előadást AKVILĖ JOVAIŠIENĖ és KĘSTUTIS BREDELIS, a Vilniusi Egyetem munkatársai olvasták fel. Az előadás egy olyan kutatásról szólt, amelynek során adatokat gyűjtöttek a standardizált szövegértési teszt eredményeiről, az I. és II. trimeszter értékeléseiről, valamint a tanulók által a saját olvasási tapasztalataikról kitöltött kérdőívekről. A kutatás elvégzése után kiderült, hogy a megkérdezettek csaknem kétharmada szeret olvasni, körülbelül a felük kiegészítő olvasmányokat is olvas, és ez pozitív kapcsolatban áll litván nyelvi eredményeikkel. A serdülők leggyakrabban kalandés fantasztikus irodalmat olvasnak. A standardizált teszten magasabb értékelést elért tanulók nagyobb része állítja, hogy beleéli magát az olvasott könyvbe. A serdülők többsége szerint egy érdekes könyvet magával ragadó cselekménynek, aktuális témának és váratlanságnak kell jellemeznie. A gyermekek tizede számára fontos, hogy a könyv könnyen olvasható legyen. A tanulók nagy része tartalmas tevékenységként értékeli az olvasást, mindazonáltal csaknem ugyanennyi tanuló kizárólag azért olvas, mert a tanárok vagy a szülők erre kényszerítik. Bár a kutatás eredményei azt mutatják, hogy az olvasás helyzete nem kritikus, mégis érezhető a mai életmód és életritmus hatása, amely nemcsak az olvasási szokásokat, hanem magának a serdülőnek a gondolkodását és kritikai elemzőképességét is befolyásolja. Az első ülés második részének előadásai a szoftverés hardverhibák megvitatásának, valamint a tanulók nyelvhasználati helyesírási és szintaktikai hibái bemutatásának voltak szentelve. A Szoftverés hardverhibák, amelyek negatív hatást gyakorolnak a tanulók nyelvi kultúrájára című előadást GINTAUTAS GRIGAS és TATJANA JEVSIKOVA, a Vilniusi Egyetem munkatársai tartották. Az előadók bemutatták az elvégzett kísérletet, amely során a tesztelésre előkészített kérdőívbe különböző számítógépes programokból vett párbeszédablak-részleteket illesztettek. Ezekbe 11 gyakrabban előforduló hibát és pontatlanságot foglaltak bele. A kísérlet résztvevőit arra kérték, hogy ismerkedjenek meg a kérdőívvel, és jelöljék meg (húzzák alá) a javítandó helyeket. A kísérlet résztvevői átlagosan csupán a hibák mintegy 25 százalékát vették észre. Az előadók felfedték, hogy egy másik elvégzett felmérésben a megkérdezettek közül sokan bevallották: elektronikus levelek és rövid üzenetek írásakor nem használják a sajátos litván betűket. Az előadók szerint ennek oka az, hogy csak kevés iskolában használnak litván billentyűzetet, amelyen a sajátos litván betűk a többi betűvel egyenértékű helyeken találhatók, és bevitelük nem okoz kényelmetlenséget. AURELIJA TAMULIONIENö. Lietuvių kalba šiuolaikin÷je mokykloje | BENDRINö KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 A Kettős esetű szerkezetek használata a végzősök fogalmazásaiban című előadást SOLVITA LABANAUSKIENö, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa olvasta fel. Az előadó egy olyan kutatást mutatott be, amely során a kettős esetű szerkezetek használatát vizsgálta a 2014-es végzős litván nyelvés irodalomérettségi vizsgadolgozataiban. Az előadó hangsúlyozta, hogy az összes szintaktikai hiba mintegy 40%-át a kettős vonzatú esetek hibái teszik ki, amelyek közül a leggyakoribb hiba az állapotot jelölő eszközhatározói eset használata a kettős vonzatú esetek helyett. Az előadásban arra a következtetésre jutottak, hogy további adatok vizsgálata után fel kell tárni az ilyen használat okait, valamint hatékonyabb módszereket kell keresni a kettős vonzatú esetek tanítására, hogy ezek a normák fennmaradjanak. Az előadást AURELIJA TAMULIONIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa tartotta A felsőbb osztályos tanulók blogjaiban és fogalmazásaiban előforduló legjellemzőbb helyesírási hibák címmel. Az előadásban két különböző műfajú, tanulók által írt szöveg helyesírását vizsgálták. A helyesírási hibák gyakoriság szerinti vizsgálata során kiderült, hogy a fogalmazásokban és a blogokban előforduló legjellemzőbb helyesírási hibák különböztek. A fogalmazásokban leginkább a magánhangzók és kettőshangzók írásában fordultak elő hibák, a blogokban pedig a szavak egybeés különírásában. Mindkét szövegtípusban találtak nazális magánhangzók írásával kapcsolatos hibákat (legtöbbjüket a szóvégeken követik el, az egyes számú tárgyeset és a többes számú birtokos eset írásakor). Az előadásban arról volt szó, hogy sok tanulónak nehézséget okoz a helyesírás. A tanulók nem mindig tudják helyesen leírni az egyes szavakat, néha képtelenek a szabályokat rendszeresen alkalmazni. E nehézségek feltehetően különböző okokból adódnak: a szabályok és kivételeik sokaságából, a helyesírás tanításának hiányosságaiból, az információs technológiák által okozott nehézségekből stb. A Lett helyesírás problematikus kérdéseinek iskolai oktatása című előadást DZINTRA ŠULCÖ, a Liepājai Egyetem munkatársa tartotta. Az előadás leginkább a helyesírási készségek szintjét hangsúlyozta. Az előadó a nyelvhasználók helyesírási készségének Lettországban tapasztalható gyors romlásáról beszélt, és olyan kutatásokat mutatott be, amelyek szerint a tanulók ortográfiai problémája világszerte nagyon komoly. A második ülést a tanulók nyelvi képességeinek értékeléséről szóló vita megvitatásának szentelték. Az első előadást Milyen tanulót nevel a litván nyelv és irodalom érettségi vizsgája? a Litván Nyelvi Intézet munkatársa, SAULIUS VASILIAUSKAS tartotta. Az előadás röviden bemutatta a litván nyelv és irodalom állami érettségi vizsgafeladatainak fejlődését a független Litvániában, a jelenlegi feladatokat és azok értékelését. Megvitatták, milyen helyet foglal el a vizsga a litván nyelv és irodalom tanulási folyamatában; milyen reakciókat váltanak ki a változásai, milyen hatással lehet a vizsgafeladat és a róla alkotott vélemények a tanulók, illetve általában a társadalom nyelvhez és irodalomhoz való viszonyára. Az előadó feltételezte, hogy az állami érettségi vizsga túl AURELIJA TAMULIONIENö. Lietuvių kalba šiuolaikin÷je mokykloje | BENDRINö KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 nagy szerepet tölt be az oktatási-nevelési folyamatban – a tanulókat nem arra ösztönzik, hogy kreatív, szabad, kritikus személyiségekké fejlődjenek (ahogyan azt a tantervek és a különböző oktatáspolitikai rendelkezések deklarálják), hanem arra, hogy minél alaposabban felkészüljenek a vizsgára. ZITA NAUCKŪNAITĖ, a Litván Oktatástudományi Egyetem munkatársa, A fogalmazások értékelési rendszere az általános iskolában: objektív és szubjektív összetevők címmel tartott előadást. Az előadás részletesen elemezte a fogalmazások értékelésének szubjektivitását okozó tényezőket, és bemutatta a fogalmazás tartalmának javasolt holisztikus, ötszintű értékelését is, amely mentes lenne a kötelező szerkezeti modelltől, és talán nem okozna pszichokognitív zavart a tanárok és a tanulók körében. A Mit kellene fejleszteni a litván nyelv és irodalom vizsga fogalmazásainak értékelői munkájában című előadást RITA MILIŪNAITĖ, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa tartotta. Az előadó bemutatta a 2015-ben elvégzett, a 2014-ben írt litván nyelvés irodalomvizsga-dolgozatok értékelői munkájának minőségét vizsgáló kutatást, amelynek célja annak feltárása volt, milyen nehézségek merülnek fel az értékelők számára a fogalmazások nyelvének és stílusának javításakor. Az előadás a kutatás eredményeit is bemutatta – a litván nyelv és irodalom állami érettségi vizsgáinak záródolgozataihoz kapcsolódó nyelvi értékelési rendszer gyenge pontokkal rendelkezik, ahol megnyilvánulhat az értékelők szubjektivitása, így fennállnak az értékelés alapvető elve – az objektivitás – megsértésének előfeltételei. Az előadás röviden bemutatta azokat a tényezőket is, amelyek segíthetnék az értékelési rendszer fejlesztését. RITA URNöŽIŪTö, a Tudományos és Enciklopédia-kiadó Központ munkatársa, „A nyilvános beszéd vizsgája avagy a görbe tükrök királysága?” címmel tartott előadást. Az előadás bemutatta a tanulók körében végzett felmérést, amelynek egyik legfontosabb célja az volt, hogy megtudják, hogyan ítélik meg a tanulók az előre elkészített vizsgabeszédek kereskedelmét. A felmérésből kiderült, hogy a felmérésben részt vevő tanulók 40,15 százaléka legális üzletnek tartja az ilyen kereskedelmet. A megkérdezett tanulók 42,22 százaléka úgy véli, hogy az ilyen üzlet illegális, 17,63 százalékuk pedig azt állítja, hogy nincs véleménye. Az előadásban az eladók által kínált, nyilvános beszéd vizsgájára szánt beszédek annotációi alapján megpróbálták jellemezni, milyen kép alakult ki ezen a piacon a lehetséges vásárlóról és a nyilvános beszéd vizsgájának értelmezéséről. Felmerült a kérdés, hogy a nyilvános beszéd vizsgájának jelenlegi megszervezési és értékelési rendje segíti-e a tanulók nyelvi, kulturális és értékorientációinak fejlesztését. A konferencia újdonsága a végén, az összes előadás meghallgatása után megtartott vita volt: A stílus fogalma az iskolában: tudjuk, hogy már semmit sem tudunk? A vitát a Vilniusi Egyetem docense, IRENA SMETONIENĖ vezette; részt vettek benne a litván nyelv tanárai: VILIJA DAILIDIENĖ, VIDA LISAUSKIENĖ, KĘSTUTIS BREDELIS, valamint a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Kutatóközpontjának vezetője, vezető tudományos munkatársa, RITA MILIŪNAITĖ. A vitában sok szó esett az esszé műfajáról, a stílusjegyekről, valamint az esszék stílusbeli hiányosságairól és azok értékeléséről. A vitában az összegyűlt tanárok is aktívan részt vettek, és kérdéseket vetettek fel. AURELIJA TAMULIONIENö. Lietuvių kalba šiuolaikin÷je mokykloje | BENDRINö KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 A konferenciát a Vilniusi Egyetem professzora, VITAS LABUTIS foglalta össze. Az előadás tézisei, valamint a jelenlegi és a korábban megrendezett Jonas Jablonskis-konferenciákról szóló információk megtalálhatók a Litván Nyelvi Intézet honlapján: www.lki.lt. AURELIJA TAMULIONIENĖ Litván Nyelvi Intézet Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]