Lietuvių kalba šiuolaikinėje mokykloje

A LITVÁN NYELV A MAI ISKOLÁBAN A Jono Jablonskio-konferencia 22. alkalma 2015. október 2-án a Litván Nyelvi Intézetben rendezték meg a Jono Jablonskio-konferencia 22. alkalmát. A konferenciát a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Kutatóközpontjának Iskolai Litvánisztikai Csoportja szervezte a Vilniusi Egyetem Litván Nyelvi Tanszékével együtt. Az idei konferencia A litván nyelv a mai iskolában témája a tanulók nyelvével és nyelvi attitűdjeivel kapcsolatos kutatások, valamint az oktatás és az értékelés sajátosságainak megvitatása volt. A konferencián litvániai és külföldi intézmények előadói vettek részt. Tizenhárom előadás hangzott el. A résztvevőket és az előadókat NIDA PODERIENĖ, a Litván Köztársaság Oktatási és Tudományos Minisztériuma Köznevelési Főosztályának Alap- és Középfokú Oktatási Osztályán dolgozó vezető szakértő köszöntötte. A nyitóbeszédet RITA MILIŪNAITĖ, a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Kutatóközpontjának vezetője mondta. A konferencia első ülése az oktatás és a nyelvtudás megvitatásával foglalkozott. Az első két előadás a tanulók kiejtési, hangsúlyozási és beszélt nyelvi tendenciáit mutatta be. A A normatív kiejtés és hangsúlyozás oktatása című előadást LAIMA KALĖDIENĖ tartotta a Litván Nyelvi Intézetből. Az előadás a hangsúlyozási rendszer változásairól, a kodifikált nyelvi normák használatáról és társadalmi megítéléséről szólt. Bemutatták azokat a kutatásokat, amelyek kimutatták, hogy a magánhangzók fonológiai hosszúsági oppozíciója gyengül, bár nem minden nyelvjárásban és változatban egyformán; a magánhangzók hosszúságának és rövidségének oppozíciójában bekövetkező fonológiai változások lényegesek. Laima Kalėdienė hangsúlyozta, hogy az iskolai hangsúlyozás- és kiejtéstanítás alapjait meg kell változtatni. A Délkelet-litvániai iskolások beszélt nyelve és annak értékelése című előadást KAZIMIERAS GARŠVA tartotta a Litván Nyelvi Intézetből. Az előadás a Šalčininkai, Vilnius és a szomszédos járások tanulóinak kiejtési tendenciáiról, valamint a beszélt nyelvben összekevert szójelentésekről szólt. Az első rész következő három előadása az érvelő fogalmazás megalkotásáról és az irodalmi szöveg értelmezéséről szólt. A Retorikai érvelés az iskolában: érvelő fogalmazás készítése című előadást REGINA KOŽENIAUSKIENĖ, a Vilniusi Egyetem professzora tartotta. Az előadás a fogalmazásban alkalmazható érvelési módokról, valamint arról szólt, milyen feltételeket kell betartani ahhoz, hogy helyes következtetésre jussunk. Szó esett a fogalmazás tartalmának értékeléséről is, illetve arról, mit értékelnek az irodalmi és az érvelő fogalmazásban. A Az illat a mai litván gyermekprózában és a litvánórákon. Mit tanulhatunk belőle? című előadást AURELIJA GRITĖNIENĖ tartotta a Litván Nyelvi Intézetből. Az előadás az egyik érzék – a növények kellemes illata – jelentőségét és funkcióit vizsgálta a litván gyermekprózában. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 AURELIJA TAMULIONIENĖ. Lietuvių kalba šiuolaikinėje mokykloje | A. Gritėnienė arról beszélt, hogy ugyanannak a növénynek az illatát milyen különbözőképpen írják le, és hogy a gyermekeknek szóló szépirodalmi művekben leggyakrabban kellemes illatról esik szó, amelyet különféle stilisztikai eszközökkel lehet jellemezni (jelzőkkel, hasonlatokkal, retorikai felkiáltásokkal stb.). Az előadó kiemelte, hogy ez kiváló tananyaggá válhat a litvánórákon, amikor a tanulóknak a szavak jelentésbeli különbségét magyarázzák, szinonim viszonyokról beszélnek, illetve a stílus olyan sajátosságait tárgyalják, mint a szemléletesség, a meggyőző erő, a pontosság és az elevenség. A A szépirodalmi szöveg értelmezése és az olvasási tapasztalat című előadást AKVILĖ JOVAIŠIENĖ és KĘSTUTIS BREDELIS tartotta a Vilniusi Egyetemről. Az előadás egy olyan kutatásról számolt be, amely során adatokat gyűjtöttek a standardizált szövegértési teszt eredményeiről, az első és második trimeszter értékeléseiről, valamint a tanulók olvasási tapasztalataikról kitöltött kérdőíveiről. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek közel kétharmada szeret olvasni, körülbelül a fele önszántából is olvas, és ez pozitív kapcsolatban áll litván nyelvi eredményeikkel. A tinédzserek leggyakrabban kaland- és fantasztikus irodalmat olvasnak. A standardizált teszten magasabb értékelést elért tanulók nagyobb arányban állítják, hogy beleélik magukat az olvasott könyvbe. A legtöbb tinédzser szerint egy érdekes könyvnek lebilincselő cselekménnyel, aktuális témával és váratlan fordulatokkal kell rendelkeznie. A gyermekek tizedének fontos, hogy a könyv könnyen olvasható legyen. A tanulók jelentős része tartalmas tevékenységnek tekinti az olvasást, mégis majdnem ugyanennyien csak azért olvasnak, mert tanáraik vagy szüleik erre kényszerítik őket. Bár a kutatás eredményei azt mutatják, hogy az olvasás helyzete nem kritikus, érezhető a mai életmód és életritmus hatása is; ez nemcsak az olvasási szokásokat, hanem a tinédzserek gondolkodását és kritikai elemzőképességét is befolyásolja. Az első ülés második részének előadásai a szoftver- és hardverhibák, valamint a tanulók helyesírási és szintaktikai hibáinak bemutatásával foglalkoztak. A A tanulók nyelvhasználati kultúráját hátrányosan befolyásoló szoftver- és hardverhibák című előadást GINTAUTAS GRIGAS és TATJANA JEVSIKOVA tartotta a Vilniusi Egyetemről. Az előadók egy elvégzett kísérletet ismertettek, amelyben a tesztelésre összeállított kérdőív különféle számítógépes programok párbeszédablakainak részleteit tartalmazta. Ezekbe 11 gyakrabban előforduló hibát és pontatlanságot építettek be. A kísérlet résztvevőit arra kérték, hogy nézzék át a kérdőívet, és jelöljék meg (húzzák alá) a javítandó részeket. A résztvevők átlagosan a hibáknak mindössze körülbelül 25 százalékát vették észre. Az előadók arról is beszámoltak, hogy egy másik felmérésben sokan bevallották: elektronikus levelek és rövid üzenetek írásakor nem használják a sajátos litván betűket. Az előadók szerint ennek az az oka, hogy az iskolák közül csak kevésben használnak litván billentyűzetet, amelyen a sajátos litván betűk a többi betűvel egyenértékű helyen találhatók, így a begépelésük nem okoz kényelmetlenséget. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AURELIJA TAMULIONIENĖ. Lietuvių kalba šiuolaikinėje mokykloje | A A kettős esetek használata az érettségizők dolgozataiban című előadást SOLVITA LABANAUSKIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa tartotta. Az előadó egy olyan kutatást mutatott be, amelyben a kettős esetek használatát vizsgálta a 2014-es litván nyelv és irodalom érettségi vizsgadolgozataiban. Hangsúlyozta, hogy a szintaktikai hibák mintegy 40 százalékát a kettős esetek használatával kapcsolatos hibák teszik ki; ezek közül a leggyakoribb a létállapotot jelölő eszközhatározói eset használata a kettős eset helyett. Az előadás következtetése szerint további adatok vizsgálatával kell feltárni e használat okait, valamint hatékonyabb módszereket kell keresni a kettős esetek tanítására, hogy e nyelvi normák fennmaradjanak. A A felsőbb évfolyamos tanulók blogjaiban és dolgozataiban előforduló legjellemzőbb helyesírási hibák című előadást AURELIJA TAMULIONIENĖ, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa tartotta. Az előadás két, különböző műfajú tanulói szöveg helyesírását vizsgálta. A helyesírási hibák gyakoriság szerinti elemzése azt mutatta, hogy a dolgozatokban és a blogokban eltérő hibák voltak a legjellemzőbbek. A dolgozatokban leginkább a magánhangzók és kettőshangzók írásában fordultak elő hibák, a blogokban pedig a szavak egybe- és különírásában. Mindkét szövegtípusban találtak hibákat az orrhangú magánhangzók írásában (ezek leggyakrabban a szóvégekben fordulnak elő, egyes szám tárgyeset és többes szám birtokos eset írásakor). Az előadásban szó esett arról, hogy sok tanulónak nehézséget okoz a helyesírás. A tanulók nem mindig tudják helyesen leírni az egyes szavakat, és néha a szabályokat sem képesek következetesen alkalmazni. Ezek a nehézségek feltehetően különféle okokra vezethetők vissza: a szabályok és kivételeik nagy számára, a helyesírás-tanítás hiányosságaira, az információs technológiák okozta problémákra stb. A A lett helyesírás problémás kérdéseinek tanítása az iskolában című előadást DZINTRA ŠULCĖ, a Liepājai Egyetem munkatársa tartotta. Az előadás elsősorban a helyesírási készségek szintjére helyezte a hangsúlyt. Az előadó a lettországi nyelvhasználók helyesírási készségeinek gyors romlásáról beszélt, és olyan kutatásokat mutatott be, amelyek szerint a tanulók helyesírási problémája világszerte nagyon súlyos. A második ülésszak a tanulók nyelvi készségeinek értékelését járta körül. Az első előadást Milyen tanulót nevel a litván nyelv és irodalom érettségi vizsgája? címmel SAULIUS VASILIAUSKAS, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa tartotta. Az előadás röviden bemutatta a független Litvániában a litván nyelv és irodalom állami érettségi vizsgafeladatainak alakulását, a jelenlegi feladatokat és azok értékelését. Megvitatták, milyen helyet foglal el a vizsga a litván nyelv és irodalom tanulási folyamatában; milyen reakciókat váltanak ki a változásai, és milyen hatással lehetnek a vizsgafeladatok, illetve az azokkal kapcsolatos vélemények a tanulók, sőt általában a társadalom nyelvhez és irodalomhoz való viszonyára. Az előadó feltételezése szerint az állami érettségi vizsga túlzott szerepet kap az oktatási-nevelési folyamatban: a tanulókat nem arra ösztönzik, hogy kreatív, szabad és kritikus személyiséggé fejlődjenek (ahogyan azt az oktatási programok és a különféle oktatáspolitikai dokumentumok deklarálják), hanem arra, hogy minél alaposabban felkészüljenek a vizsgára. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 AURELIJA TAMULIONIENĖ. Lietuvių kalba šiuolaikinėje mokykloje | ZITA NAUCKŪNAITĖ, a Litván Oktatástudományi Egyetem munkatársa Az esszéértékelés rendszere az általános iskolában: objektív és szubjektív összetevők. címmel tartott előadást. Részletesen elemezte az esszéértékelés szubjektivitásának okait, és bemutatta a javasolt, ötszintű, holisztikus tartalomértékelést, amely megszabadulna a kötelező szerkezeti modelltől, és talán nem okozna pszichokognitív zavart a tanárok és a tanulók körében. A Min kellene javítani a litván nyelv és irodalom vizsga dolgozatainak értékelői munkájában című előadást RITA MILIŪNAITĖ, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa tartotta. Az előadó bemutatta a 2015-ben végzett vizsgálatot, amely a 2014-ben írt litván nyelv és irodalom vizsga dolgozatait értékelők munkájának minőségét elemezte; a kutatás azt kívánta feltárni, milyen nehézségekbe ütköznek az értékelők a dolgozatok nyelvének és stílusának javításakor. Az előadás ismertette a kutatás eredményeit is: a litván nyelv és irodalom állami érettségi vizsgadolgozatainak nyelvi értékelési rendszerében vannak gyenge pontok, ahol érvényesülhet az értékelők szubjektivitása, így fennáll a lehetősége az értékelés alapelvének, az objektivitásnak a megsértésére. Röviden bemutatta azokat a tényezőket is, amelyek elősegíthetnék az értékelési rendszer fejlesztését. RITA URNĖŽIŪTĖ, a Tudományos és Enciklopédiai Kiadóközpont munkatársa A nyilvános beszéd vizsgája vagy a görbe tükrök királysága? címmel tartott előadást. Bemutatta a tanulók körében végzett felmérést, amelynek egyik legfontosabb célja az volt, hogy kiderüljön, miként vélekednek a tanulók az előre elkészített szóbeli vizsgabeszédek adásvételéről. A felmérésből kiderült, hogy a részt vevő tanulók 40,15 százaléka legális üzletnek tartja az ilyen kereskedelmet. A megkérdezett tanulók 42,22 százaléka szerint ez illegális üzlet, 17,63 százalékuknak pedig nincs véleménye. Az árusok által kínált, nyilvános beszédvizsgára szánt beszédek leírásai alapján az előadás megkísérelte jellemezni, milyen lehetséges vevőkép és a nyilvános beszéd vizsgájáról alkotott felfogás alakult ki ezen a piacon. Felmerült a kérdés, hogy a nyilvános beszéd vizsgájának jelenlegi szervezési és értékelési rendje segíti-e a tanulók nyelvi, kulturális és értékrendi beállítódásainak fejlesztését. A konferencia újdonsága az volt, hogy az összes előadás meghallgatása után a végén Az iskolai stílus fogalma: tudjuk-e, hogy semmit sem tudunk? címmel vitát rendeztek. A vitát IRENA SMETONIENĖ, a Vilniusi Egyetem docense vezette, részt vett benne a litván nyelv tanárai közül VILIJA DAILIDIENĖ, VIDA LISAUSKIENĖ és KĘSTUTIS BREDELIS, valamint RITA MILIŪNAITĖ, a Litván Nyelvi Intézet Köznyelvi Kutatóközpontjának vezetője és vezető kutatója. A vitában sok szó esett az esszé műfajáról, a stílusjegyekről és az esszék stílusbeli hiányosságairól, valamint azok értékeléséről. A jelen lévő tanárok aktívan bekapcsolódtak a vitába, és kérdéseket vetettek fel. BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204 AURELIJA TAMULIONIENĖ. Lietuvių kalba šiuolaikinėje mokykloje 1 A konferenciát VITAS LABUTIS, a Vilniusi Egyetem professzora foglalta össze. A tézisek, valamint a Jono Jablonskio-konferenciáról és a korábbi konferenciákról szóló információk a Litván Nyelvi Intézet honlapján találhatók: www.lki.lt. AURELIJA TAMULIONIENĖ Litván Nyelvi Intézet Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 88 (2015) www.bendrinekalba.lt ISSSN 2351-7204