Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“

 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas A címszavak jelentéseinek bemutatása a Litván köznyelv szótárában LÉNYEGES SZAVAK: szótár, köznyelv, szabványosítás, A litván köznyelv szótára, jelentés, meghatározás. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A Litván Nyelv Intézetében már jó ideje készül A litván köznyelv szótára (a továbbiakban – BŽ), erről bővebben lásd: Liutkevičienė 2014b: 15–19. Jelenleg az interneten 70 szerzői ívnyi 1 anyag van közzétéve, amely a b, c, č, d, e, ę, ė, f, h, j, o, z betűkkel kezdődő címszavak vagy szókapcsolatok szótári szócikkeiből áll. Megkezdődött más betűk (a, g, k, l, m, r, š, t, ž) 2 szövegeinek internetre való feltöltése is. Felmerülhet a kérdés, hogy a szótári szócikkeket miért nem sorban, ábécérendben töltik fel. Ennek oka, hogy először az igekötő nélküli igéket 3 írják és szerkesztik, csak ezt követően az igekötős igéket, mivel nehéz lenne például az aplenkti, nulenkti, sulenkti, užlenkti szavak szócikkeit megszerkeszteni, amíg a lenkti alapszó szócikke még nincs megszerkesztve, és így tovább. A fent említett 70 szerzői ív nem tartalmazza a BŽ külön szótári részét, a címszójegyzéket, amely az interneten 82 szerzői ívet tesz ki. A címszójegyzéket azért tették fel az internetre, mert a BŽ még nem készült el; így ha a felhasználók nem találnak egy szót a szótárban, ellenőrizhetik, hogy 4 jelölve van-e a hangsúlya, meg van-e adva a szófaja, és többnyire egy használati példa is szerepel-e mellette. Antraštyne – jei jis ten yra, vadinasi, yra arba turės atsirasti ir žodyne. Antraštyne žodis yra Pl.: i šnaša fn. Általában  i šnaša más, kisebb betűtípussal van szedve. pabélsti ige. Pabélsk erősebben, talán valaki meghallja. skaniai  hsz. Szeretek finomat  enni. 1 Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt/. 2 Šios raidės BŽ interneto puslapyje žymimos mėlynai, tai reiškia, kad įkelti jau visi tomis raidėmis a szótári szócikkekkel kezdődnek. 3 Ezeket a betűket a BŽ internetes oldalán pirossal jelölik, ami azt jelenti, hogy a szótári szócikkeknek csak egy része került fel. A feketével jelölt betűk feltöltését még egyáltalán nem kezdték meg az interneten. 4 Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt/antrastynas/. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek bemutatása a Litván köznyelvi szótárban |2 Meg BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kell említeni, hogy a Címszójegyzékben szereplő szavakat – akárcsak más lexikográfiai forrásokban – a Google keresőrendszere is megtalálja. A Címszójegyzék a BŽ-hez hasonlóan nem végleges termék – információit folyamatosan frissítik. Ha valamit megváltoztatnak a szótárban, akkor a Címszójegyzékben is megváltoztatják. Ezek a változtatások leggyakrabban a hangsúlyozással (a hangsúlyozási norma megváltoztatásával) kapcsolatosak, illetve a felfedezett pontatlanságok vagy korrektúrahibák kijavítását érintik. A szótár frissítésének dátumait a BŽ első oldalán és a Hírek rovatban jelölik. E cikk célja annak bemutatása, hogyan adják meg a BŽ-ben a szavak jelentéseit, és miben különbözik ez a megadás a jelentések más szótárakban való megadásától. 1. A BŽ SZÖVEGÉNEK LEXIKAI-SZEMANTIKAI CSOPORTOK SZERINTI ÍRÁSA A BŽ feladatai többfélék – olyan szavak felvétele, amelyeket más szótárak nem rögzítenek (terminusok, nemzetközi szavak, új realitásokat jelölő, valamint már jól ismert lexémák), a helyes hangsúlyozás megadása, a köznyelvi normák több szintjének kodifikálása, a szintaktikai kapcsolhatóság bemutatása, bizonyos morfológiai kérdések ismertetése stb. Mindazonáltal a fő feladata – akárcsak sok más szótáré – a szavak magyarázata és a lexikai-szemantikai rendszer feltárása. Ezért a szótár különösen nagy figyelmet fordít a (reikšmėms). Dėl šios priežasties dalis žodyno teksto buvo rašoma ir redaguojama ne pagal címszó vagy szókapcsolat jelentésére, ábécérendben, hanem lexikai-szemantikai csoportok szerint; erről lásd még: Lazauskaitė, Liutkevičienė 1998: 205–217; Liutkevičienė 2006: 9–18; Murmulaitytė 2006: 34–54; Naktinienė 2006: 19–31; Naktinienė 2011: 150–164; Sakalauskienė 2003: 106–113; Zaikauskas, Jasionytė 2006: 149–169. Az első BŽ-forrás a Kortárs litván nyelv szótára (a 5 továbbiakban – DŽ) volt, ezért érdemes összehasonlítani, hogyan jellemzik ugyanazokat a szavakat mindkét szótárban. Vö.: erős ital sötét alkoholos ital, amely természetes DŽ BŽ balzãmas (2) <...> tam tikras balzãmas dkt. vns. (2) <...> stiprus balzamų, įvairių augalų ekstraktų <...> 5 A kezdeti BŽ címszójegyzék összeállításakor a szavakat a DŽ harmadik kiadásából gyűjtötték, a tanulmányban azonban a BŽ-t a DŽ hetedik (internetes) kiadásával hasonlítják össze. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek bemutatása a Köznyelvi litván nyelv szótárában BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 |3 rmas (2) erős szeszes ital rmas6 fn. egyes szám (2) erős als (4) szeszes ital, als fn. egyes szám egyebeket <...> limonádé (2) üdítőital limonádé főnév (1) üdítőital, citromlével (vagy más gyümölcs (4) gyenge sör (4) enyhén savanykás üdítő sör főnév egyes szám (4) üdítőital, cukornádléből készült levével), illetve gyümölcsvagy bogyóléből és -eszenciákból, vízből és cukorból készülő eszencia <...> ital alkoholos ital, amely cukornádból készül készítve, folyamatos melléknévi igenév árpamalátából üdítő (4) <...> ilyen üdítő üdítő főnév egyes számлоєїстина? ј? ]}Need valid JSON. We need készül, valamint alkoholos ital, amely általában árpából készül ital <...> amelyet szárított kenyér, translate last exactly. Lithuanian text likely fragmented. Ensure 8 items. Last (4) <...> üdítőital gyümölcslé vagy melasz erjesztésével készítenek <...> komló<...> maláta és komló <...> ital (általában gyümölcsből) <...> ital, amelyet általában gyümölcsből készítenek <...> szárított gyümölcsöt és Mindkét szótárban az italokat bódító (alkoholos) és üdítőitalokként határozzák meg. A DŽ-ben azonban a balzsam szó meghatározásából hiányzik ez a szeméma (bódító vagy üdítő), jelenlétére csak az erős szó alapján lehet következtetni. A DŽ-ben váltakoznak a határozott és határozatlan alakok: svaigusis (romas), svaigus (alus), gaivusis (gaiva, gira), gaivus (limonadas). A BŽ meghatározásaiban igyekeztek ragaszkodni a „gėrimas, daromas iš” formulához, ettől azokban az esetekben térnek el, amikor úgy vélik, hogy más dolgok fontosabbak (a balzsam esetében). A DŽ-ben az italokat szabadabban határozták meg, legalább néhány formulát alkalmaznak: „tam tikras gėrimas” (balzamas), „(pažyminiai) gėrimas” (gira), „gėrimas padarytas iš” (romas), „gėrimas daromas iš” (alus), „gėrimas su” (limonadas). Az ilyen eltérések csupán apróságok, azonban amikor a szótári szócikkeket tematikus csoportokban írják és szerkesztik, sokkal egyszerűbb elkerülni őket. Nézzük meg, hogyan jellemzik egészen más lexikai-szemantikai csoportok szavait – azokat a zoológiai terminusokat, amelyek mellett a latin elnevezést is feltüntetik: DŽ BŽ bala‖dis (2) 1. ilyen madár, baladis fn. (2) 1. városokban szabadon élő, szürke, kékes, fehér stb. tollazatú, kis fejű, hajlott csőrű, rövid lábú madár; karvelis (Columba) <...> 6 DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek bemutatása a Litván köznyelv szótárában | 4 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 fehér és egyéb tollakkal, kis fejjel, hajlott csőrrel, rövid lábakkal; szin. házigalamb <...> europaea) <...> žąs‖i s, ~is mn. zool. (4) nagy termetű vadon élő és háziasított vízimadár (Anser) <...> žąsi s, žąsis fn. nőn. (4) 1. nagy termetű, jól úszó vadon élő vagy széles csőrrel (ált. valódi törzseken mászó madár (Sitta liba, Anser) <...> buktis zool. (2) a verébalakúak rendjébe tartozó, törzseken mászó madár (Sitta europaea) buktis fn. (2) veréb nagyságú, fákon csivitelő madár zool. (2) háziasított vízimadár, hosszú nyakkal és a pintyfélék családjába tartozó madár, amely kertekben, sövényekben rak fészket (Acanthis cannabina) čivỹlis fn. (2) kis madár szürke és barna tollakkal, amely kertekben, sövényekben rak fészket (rendszerint eurázsiai kenderike, Acanthis cannabina, Carduelis cannabina) <...> Amint a példákból látható, itt is egységesebbek a BŽ meghatározásai. A DŽ-ben mind a négy meghatározás eltérő: a libát a BŽ-höz nagyon hasonlóan írják le, a buktis meghatározásában a rendet, a čivỹlisében a családot jelölik meg, a galamb pedig olyan (a szócikk szerzője aláhúzta) madár, illetve ugyanaz, mint a karvelis. Meg kell jegyezni, hogy a DŽ a karvelist részletesen határozza meg, vö. „szürke, kékes, fehér stb. tollú, nagy begyű madár, galamb (Columba)”. A BŽ-ben ilyen esetekben a részletes meghatározást mindkét szinonimánál megismétlik. Ma a balandis szinonimájának nem akármilyen karvelist, hanem házigalambot tekintenek, ezért a BŽ-ben ezt az információt pontosították. A házi galamb az elsődleges terminus, ezért az utóbbi szótárban a latin elnevezést is az ő (nem pedig a galamb) pavadinimas irgi bus patikslintas. Beje, tikslų lietuvišką mokslinį ir lotynišką šio paukščio meghatározásához fogják hozzáadni. A latin elnevezést nem olyan egyszerű megadni. A Visuotinė lietuvių enciklopedija (a továbbiakban – VLE) ezt írja: „A városokban gyakori elvadult házi galamb, vagyis galamb (C. livia), amely a szirti galambtól származik” (VLE IX: 515). Tehát a házi galamb és a galamb szinonimák, a házi galamb az elsődleges terminus. A Litván Köztársaság terminológiai bankjában (a továbbiakban – TB) található két forrásban azonban a következő információ olvasható: „szirti galamb <...> Columba livia <...> szinonimája – házi galamb <...>” (PAT 2002) és „szirti galamb <...> Columba livia <...>” (PPŽ 2009). Eszerint a TB alapján az elsődleges terminus már nem a házi galamb, hanem a szirti galamb, és azt, hogy ezek szinonimák, e források közül csak az egyik jelzi. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek megadása a Bendrinės lietuvių kalbos žodyne |5 A BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Wikipédiában közölt információ így hangzik: „A szirti galamb (latinul Columba livia) a galambfélék 7 (Columbidae) családjába tartozó madár. Körülbelül 15 alfaját különítik el. Hazánkban csak a háziasított forma, a Columba livia f. domestica fordul elő, amelyet rendszerint házigalambnak neveznek.” Az információ nagyon hasonló a VLE-ben találhatóhoz, de megjelenik egy újabb latin elnevezés. Az interneten a Google keresőmotorral rákeresve kiderül, hogy ezt a latin elnevezést számos más forrás is rögzíti. Tehát – mi a galamb? Házigalamb vagy szirti galamb? Columba livia vagy Columba livia f. domestica? A házigalamb és a szirti galamb ugyanaz, vagy nem? Ezért jelenleg a BŽ szerkesztői a mezei galambot és a házigalambot szinonimának tekintik, azonban amikor a házigalamb szócikkét szerkesztik, ismételten értékelik a rendelkezésükre álló információkat, és újakat keresnek. Térjünk vissza a süvöltőhöz és a tengelicéhez. A család vagy csapat választását illetően a DŽ meghatározásaiban – bizonyára e szótár szerkesztői nem véletlenül választották egyik vagy másik szót (család vagy csapat), hanem bizonyos megfontolások alapján, az egyszerű szótárhasználó számára azonban ez az eltérés kissé furcsának tűnik. Talán kérdések merülhetnek fel a BŽ-ben a tengelice meghatározásában zárójelben feltüntetett latin elnevezésekkel kapcsolatban. Előfordulhat, hogy egy (litván) zoológiai vagy botanikai terminusnak két vagy több latin elnevezése (szinonimája) van. Ezért a BŽ mindkettőt (vagy még többet) feltünteti. Még egy dolog említendő – a lúd és a tengelice szócikkében a zárójelben a latin elnevezés előtt a ppr. rövidítés szerepel. valódi lúd, ppr. eurázsiai csíz. Ez azt jelenti, hogy e madarak terminológiai (tudományos) megnevezése a zárójelben feltüntetett, és mellé írják a latin megnevezést is. Ha a tudományos megnevezés elé a ppr. (általában) rövidítést írják, ez azt jelenti, hogy amikor libát mondunk, általában éppen azt a valódi libát értjük alatta (mert Litvániában ez a leggyakoribb, a legismertebb vagy hasonló), de lehetnek „másféle libák” is. Tehát a liba nem Anser, a csíz nem Acanthis cannabina (ahogyan a DŽ megadja). Vö. a TB-ből: libák lat. Anserinae, szűkebb terminusok: erdei ludak, tőkés récék, tyúkludak; libák lat. Anderini, szűkebb értelemben berniklé, hattyúk, koskorobák, valódi ludak. Vö. még: csízfélék lat. Carduelinae, szűkebb értelemben szemüveges pintyek, amerikai süvöltők, aranypintyek, aranyszárnyú süvöltők, Bonin-szigeteki süvöltők, csízfélék; csízfélék lat. Carduelis, szűkebb értelemben amerikai égerpinty, andoki égerpinty, antilusi égerpinty, szakállas égerpinty, eurázsiai égerpinty, eurázsiai csíz. Ez a terminológiai információ valószínűleg csak összezavarná a nem szakembert, és alighanem teljesen szükségtelen lenne számára. Ezért törekedtek a BŽ készítői arra, hogy ne teljes körű, hanem az olvasó számára 7 releváns és könnyen érthető információt nyújtsanak. A BŽ készítői ezt az internetes enciklopédiát kiegészítő forrásként is használják, és az abban szereplő információkra csak akkor támaszkodnak, ha azokat más források is megerősítik. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek bemutatása a Litván köznyelvi szótárban |6 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 botanikos terminai, plg.: blvė daržų augalas šakotu stiebu, vedantis tokius gumbus (ppr. valgomoji bulvė, Solanum tuberosum); baklažãnas šiltųjų kraštų augalas, vedantis tokius vaisius (ppr. paprastasis baklažanas, Solanum melongena); juozãžolė illatos, gyógyhatású, fűszeres, mézelő, kék virágú fürtökben nyíló félcserje (ált. orvosi izsóp, Hyssopus officinalis). Megvizsgálható, hogy a két szótár milyen főbb szemákat választ egyes állatok jellemzésére, vö. : DŽ BŽ bölény zebra állat emlős majom állat háziállat víziló ló állat háziállat dámszarállat kérődző vas állat kérődző szarvas állat ökör állat jak bivaly szarvasmarhafébölény őz le állat növényezsiráf vő állat növényeantilop vő állat tülkös állat állat állat tehén állat állat háziállat állat emlős tülkös állat sün A BŽ az állat szót választotta fő szemaként. A DŽ szemái, mint látható, meglehetősen eltérnek, és választásuk már kérdéseket vet fel. Miért csak a majom vagy a víziló van emlősként megjelölve, holott a tárgyalt állatok többi része is az. Az állat fő jelentése egy szarvasmarha emlős, ezért a dámszarvas szócikkében ezt a szemát nem kellene feltüntetni. A kérődzők nemcsak a szarvas és a jak, hanem a vizsgált listából a dámszarvas, a tehén, a bölény, az őz, a zsiráf, az antilop és a gímszarvas is. Szarvasszarvúként a bölényt határozzák meg, de szarva van a dámszarvasnak, a tehénnek, a szarvasnak, a jaknak, a bivalynak, az őznek, az antilopnak és a gímszarvasnak is. A növényevők nemcsak az őz és a zsiráf, hanem e lista állatainak túlnyomó többsége is. A hasított patájúak közé a így meghatározott antilopon és gímszarvason kívül a tehén, a bivaly és a bölény is tartozik. Külön-külön véve minden egyes szó mellett fel van tüntetve DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek bemutatására vonatkozó információ a BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Bendrinės lietuvių kalbos žodyne |7 helyes, mindazonáltal az egyazon fajtához tartozó valóságos létezőket egységesen kell meghatározni. Az itt említett összes szemát nem lehet belefoglalni a 8 definícióba, ezért egyet vagy kettőt kell kiválasztani, és minden hasonló szóra alkalmazni. Lexikai szemantikai csoportok alapján készültek és szerkesztődtek a BŽ-ben egyes szófajok – az indulatszó, a névmás, a felkiáltószó, a partikula, a számnév, egyes melléknevek, igék stb. csoportjainak szótári szócikkei is. Vö. : DŽ BŽ (átváltozva, zuhanva) <...> a zajos összeomlás benyomásának burdinkšt išt. keberiokšt ábrázolására cib, ci ba jst. a burdinkšt išt. vartojamas netikėto kecske hívóhangja cib jst., a ci ba közny. jst. ukš, uis (sertések burkū indulatszó, a burkū (rendszerint a galamb búgásának) ismétlésével a hang, illetve a búgás utánzására használatos <...> čérkšt indulatszó a csörömpölés, csattanás hangjának jelölésére használt tarkšt čérkšt indulatszó, čerkšt pamėgdžioti; sin. tarkšt <...> A BŽ az indulatszók meghatározására leggyakrabban a „<...> hang utánzására” vagy a „<...> benyomás ábrázolására” formulát használja. Az utóbbi meghatározás azt jelenti, hogy az indulatszóval jelölt cselekvés nemcsak hallható, hanem látható is. A DŽ indulatszavait, amint a példákból látható, különféleképpen határozzák meg – szinonimával (čerkšt), kiegészítő magyarázattal ellátott szinonimával (burdinkšt) és leíró módon (burkū). Ugyanez elmondható a mondatszók jellemzéséről is: a BŽ a meghatározások formuláit közli, a DŽ meghatározásai pedig változatosak: hajtásakor) jkš jst. mondják, amikor a disznót hajtják <...> burkū ismételgetésekor mondják kc jst. <...> a ismételgetve, a macskát hívva kecske burkū indulatszó a galamb búgásának utánzására használt mondják9 kc jst. ismételgetve mondják, híváskor <...> DŽ BŽ jkš <...> a macska kiáltásakor <...> 8 Vö. hogy nézne ki az a szó, amelyet valamennyi (valójában rá jellemző) szemával határoznánk meg: bölény – állat, emlős, növényevő, kérődző, szarvas állat, üreges szarvú. 9 Ez a meghatározás általában véve kétértelmű – ha a šaukiama szót jelzőként értelmezzük, a meghatározás fő szava a katė lesz, és akkor a meghatározás főnévi jellegű lesz. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek megadása a Litván köznyelv szótárában |8 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 2. A JELENTÉS ÉS A JELENTÉSÁRNYALAT ELKÜLÖNÍTÉSE A BŽ-ben a jelentéseket számokkal jelölik, akárcsak más szótárakban. A jelentésárnyalatokat a | jellel jelölik. Pl.: balsúotojas, balsúotoja fn. (1) olyan személy, akinek joga van szavazni a választásokon, népszavazáson vagy hasonlón A szavazók névjegyzéke. Ezen önkormányzati választásokon szokatlanul kevés szavazó volt. • vö. választó. | olyan személy, aki szavaz: Minden szavazót meghívunk Baltagalvė faluba. Az udvarban éjszakára odakötött Sarūtis fehér fejű dalyváuti ir kituosè mūsų svetai nės konkrsuose. baltagalvis, baltagalv ė bdv. (2) kurio balta galva: Baltagalvis karvlis [erlis]. virágokat rágcsál. | ősz hajú, ősz: Fehér hajú Vydūnas-portré. Kellemes nézni az éneklő fehér hajú nagyanyákat. A | jellel nemcsak a jelentés árnyalatait választjuk el, hanem bizonyos egyéb dolgokat is – ezt a jelet a következő rövidítések előtt használják: aukšt. (felsőfok), aukšč. (legfelső fok), laipsnis), įvr. (įvardžiuotinė forma), neig. (veiksmažodis su neiginiu 10 ), sngr. (sangrąžinė beasm. (személytelen használat), prk. (átvitt használat)). Pl.: ėdrs, ėdr melléknév. (4) 1. sokat evő; szin. rajus: <...> | aukšt. : Amikor lehűl az idő, a macska falánkabb lesz. | aukšč. : A kutyus a négy közül a legfalánkabb. optimista módon hsz. → optimista 1: <...> | aukšt. : Munkáját a legoptimistábban kellene értékelni. <...>. rendkívül hsz. kockáztatva, a szokásos határokat átlépve: <...> | felsőfok. A legextrémebben vezető versenyzőtől znál. részletes, mn. (4) minden apró részlettel: Milyen részletes beszámoló! | hat. : A város részletes terve. huszadik, huszadik számnév. rövidítve. (4) neunzehnt követő: <...> | számnév. : Huszonegyedik század. hiperbolizálni, hiperbolizálja, hiperbolizálta ige. (mit) valamit jellemezve szándékosan eltúlozni: <...> | rosszalló. (mit): Ne túlozd el a segítséget – egyáltalán nem olyan rossz. gyújtani, gyújtja, gyújtotta ige. 1. (mit) meggyújtani (a fényt), tüzet gyújtani: <...> | visszaható. (miben): Csak később fognak világítani a lámpák.<...> 10 A többi beszédrészt a tagadószóval együtt külön szótári szócikkekben kell feltüntetni. A jövőben ugyanezt kellene tenni a tagadó, valamint a visszaható igékkel és a visszaható főnevekkel is. Erről bővebben lásd: Murmulaitytė 2012: 71–91. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek bemutatása a Standard litván nyelv szótárában |9 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 dulkti, dulkia, dulkė ige. finom cseppekben szemerkélni; sin. szitálni: V. reggel apró eső szitált. | beasm. Kint szitál az eső, vidd magaddal az esernyőt. Meg kell mondani, hogy a | jel a következő rövidítések előtt: aukšt., aukšč., įvr., sngr. csak azokban az esetekben írandó, amikor ezekkel olyan szavakat jelölnek, amelyeknek semleges alakjuk is van – középfok nélküli, határozatlan és visszaható nélküli alakjuk. Ha ezek nincsenek, a rövidítések megadása is eltérő, vö.: sudėtingesnį: A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az alsóbb fokú bíróság határozatát. Az alsóbb fokú bíróság határozatai ellen mind a kerületi, žẽmas, žem bdv. (4) <...> 7. ppr. aukšt., aukšč. einantis prieš aukštesnį, mind a Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. <...> 8. Stock kötőszó egyszerűbb, kevésbé fejlett, kialakult: Alsóbbrendű eji organizmusok [élőlények]. Alsóbbrendű eji növények . <...> kétszázadik, kétszáz sktv. klnt. ppr. kötőszó (4) po stu deväťdesiatom deviatom: Dvestý návštevník. Dvesto dielov. smiať sa, smeje sa, smial sa, sloveso. zvratné. 1. hlasom a výrazom tváre prejavovať veselosť, radosť a pod. : Smiať sa je zdravé. Deti sa veselo [hlasno] smiali. Prečo sa smeješ? Nevet, amikor vasdarabot talál (népkölt.). Rövidítés: tag. A tagadó igék előtt csak azokban az esetekben jelölik, amikor a közönséges és a tagadó ige szintaktikai vonzata eltér (erzinti ką / neerzinti ko). Ha a vonzat nem tér el, a rövidítést nem jelölik, pl.: bliáuti, bliáuna, blivė ige. <...> 4. (mire) közny. hangosan, felemelt hangon mondani; szin. kiáltani, 11 ordítani: A főnök megint ordítani fog, és azt fogja mondani, hogy mi, lusták vagyunk. Ne nevess rajtam, te magad vagy a hibás. Põnia, ne sírjanak, amikor -t levágják, engedjék, hogy én is elmondjam. Külön említést érdemel az átvitt használat jelölése. Ezt ugyanazon | jel és a prk. rövidítés után jelölik. Pl.: jungtvės dkt. dgs. (2) esküvő, lakodalom: Jungtvių ãpeigos. | átv. .: Bręsta e két  párt jungtvės-e. jaũkas fn. (4) élelmiszer, amellyel vadakat, madarakat, halakat csalogatnak; szin. csali: Paberti jaũko. | átv. : Vagių pirkėjams. džiūti, džiūsta (džiūna, džiūva), džiūvo ige. 4. (nuo ko, prie ko) közny. soványodni, lefogyni, gyengülni: Ji s džiūsta nuõ rūpesčių. | prk. : Kõ vi są lai ką džisti pri knỹgų? ! 11 Felmerülhet a kérdés, hogy az aukšt., aukšč. és az įvr. miért van minden esetben jelölve (amikor ezek a formák szerepelnek a szövegben), a tagadó alak pedig – ne. Ennek az az oka, hogy az első három esetben gyakran eltér a hangsúlyozás (attól, amely a címszó mellett van feltüntetve). A tagadó igealaknak viszont csak a formája különbözik (ami egyébként is látható), és eltérhet a szintaktikai kapcsolódása is; ezért ha ez különbözik, azt is feltüntetjük. Tačiau, kaip jau minėta anksčiau, ateityje planuojama tokiems veiksmažodžiams formuoti atskirus straipsnius. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne |16 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 blizgėti, bli zga, blizgėjo vksm. <...> 3. (kuo) šnek. daryti gerą įspūdį, puikiai atrodyti, pasirodyti; sin. žibėti: Priš rinkims pártijos vėl nri blizgėti ži nomais veidai s. Ji s nuõ vaikýstės blizgėjo išskirti niais muziki niais gabmais. | neig. (mennyire): A másodévesek tudása ebben a félévben valóban nem ragyog. A szórakoztatóipar sztárja nem jeleskedik értelemmel. ÖSSZEFOGLALÓ MEGJEGYZÉSEK 1. A BŽ szövegrészét nem ábécérendben, hanem lexikai-szemantikai csoportok szerint írták és szerkesztették. Ez lehetővé tette a hasonló szavak vagy jelentéseik rendszeresebb, következetesebb meghatározását. 2. A | jellel a BŽ-ben feltüntetik a jelentésárnyalatot, az átvitt használatot és a visszaható forma – tai vienokiu ar kitokiu būdu daroma ir kituose žodynuose. Tačiau BŽ šitaip használatot, továbbá elkülönítik az olyan dolgokat, amelyeket a DŽ többnyire egyáltalán nem jelez – a melléknevek és határozószók középés felsőfokát, a határozott alakot, a személytelen használatot, valamint a neelőképzős igéket. Figyelembe véve, hogy az említett esetek többségében még a címszó és a | jel után megadott szó alakja is eltér (ėdrus, -i | ėdresni s, -ė | ėdriausias, -a; detalus, -i | detalusis, -ioji; hiperbolizuoti | nehiperbolizuoti), a BŽ szerkesztői szerint ezt feltétlenül jelezni kell. 3. A jelentésmeghatározásokban használt valamennyi szó – a személynevek kivételével – címszóként szerepel a szótárban, és magyarázatot kap. Ebben különbözik a BŽ a DŽ-től és sok más szótártól. Ha a szótár olvasója nem ismeri nemcsak a címszót, hanem valamelyik meghatározásban szereplő szót sem, annak magyarázatát megtalálja a szótárban. 4. A meghatározások megfogalmazásakor a BŽ különös figyelmet fordít a pontosságra és az érthetőségre; igyekszik elkerülni az egyes más szótárakban előforduló kétértelműségeket és a logikai körben mozgó, hibás meghatározásokat. 5. A BŽ elhagyta a szócikkfészkes szócikkelési módot. Saját szócikkük van a jelentésmagyarázattal, grammatikai információkkal és a használatot illusztráló példákkal az igei és melléknévi absztraktumoknak, a határozószóknak és a kicsinyítő képzős szavaknak is. Körvonalazódik az általános tendencia, hogy a BŽ-ben a DŽ-nél jóval több jelentést különítenek el és írnak le. 6. Néhány, korábban nem ajánlottként vagy kerülendőként számon tartott szó normatív megítélése megváltozott, ma már normatívnak tekintik őket, ezért bekerültek a BŽ-be. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. A címszavak jelentéseinek bemutatása a Litván köznyelv szótárában |17 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ŠALTINIAI BŽ Antraštynas – Bendrinės lietuvių kalb os žodyno Antraštynas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt/antrastynas. BŽ – A litván köznyelv szótára (készülőben). Online hozzáférés: http://bkz.lki.lt. DŽ – A mai litván nyelv szótára / főszerkesztő: Stasys Keinys. – 7., javított és kiegészített kiadás. – Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 2012, XXVI, 969 p.; elektronikus változat, 2015. Online hozzáférés: http://lkiis.lki.lt. Internetes szövegforrások böngészése a Google keresőrendszerrel (https://www.google.lt). LITERATŪRA Lazauskaitė V., Liutkevičienė D. 1998: Valgių ir gėrimų pavadinimai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Lietuvių kalbotyros klausimai 40, 205–217. Liutkevičienė D. 2006: Bendrinės lietuvių kalbos žodynas. Siekiamybė ir realybė. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: LKI, 9–18. Liutkevičienė D., Naktinienė G., Vosylytė K. 2010: Veiksmažodžiai ir jų abstraktai Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 2, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 235–251. Liutkevičienė D. 2014: Nuorodinis žodžių aiškinimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Leksikografija ir leksikologija 4, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 219–229. Liutkevičienė D. GK 2014: „Bendrinės lietuvių kalbos žodynas“ žengia į internetą, Gimtoji kalba 9, 15–19. Liutkevičienė D. 2015: Bendrinės kalbos normų pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Bendrinė kalba 88, 1–8. Mikulskas R. 2006: Judėjimo reikšmės kelio predikatai. Leksikografinis aspektas. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: LKI, 146–147. Murmulaitytė D. 2006: Kai kurių daiktavardžių apibrėžimas „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Leksikografija ir leksikologija 1: Ai škinamųjų bendrinės kal bos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 34–54. Murmulaitytė D. 2012: Vedinių pateikimo sistemiškumas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne. – Kalb os kultūra 85, 71–91. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ. Antraštinių žodžių reikšmių pateikimas Bendrinės lietuvių kalbos žodyne |18 BENDRINĖ KALBA 89 (2016) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Naktinienė G. 2006: Svarbesnieji „Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ semantikos aspektai. – Leksikografija ir leksikologija 1: Aiškinamųjų bendrinės kalbos žodynų aktualijos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 19–31. Naktinienė G. 2011: Parūpinamieji veiksmažodžiai „Bendrinės lietuvių kalbos žodyne“. – Kalbos kultūra 84, 150–164. PAT 2002: Paukščių anatomijos terminai = Nomina anatomica avium / L. Daugnora, R. R. Budrys, R. Trainienė; Lietuvos veterinarijos akademija. Anatomijos ir histologijos katedra, Vilniaus universitetas. Zoologijos katedra. – [Kaunas]: Naujasis lankas: Lietuvos veterinarijos akademija. PPŽ 2009: Paukščių pavadinimų žodynas = Vocabularium nominum avium = Dictionary of bird names = Vogelnamenverzeichnis = Dictionnaire des oiseaux = Словарь назва ний птиц : lotynų, lietuvių, anglų, vokiečių, prancūzų ir rusų kalbomis / Vilniaus universiteto Ekologijos institutas; sudarė Mečislovas Žalakevičius, Irena Žalakevičienė. – Vilnius: Vilniaus universiteto Ekologijos institutas. Sakalauskienė V. 2003: Leksikos tyrimo semantiniais laukais vaidmuo leksikografijoje. – Leksikografijos ir leksikologijos problemos, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 106–113. Sakalauskienė V. 2005: Veiksmažodžių abstraktų pateikimas dabartinės lietuvių kalbos žodynuose. – Kalbos kultūra 78, 153–161. TB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://www.lrs.lt/pls/tb/tb.search. Vikipedija – laisvoji enciklopedija Vikipedija. Prieiga internete: https://lt.wikipedia.org/wiki/Vikipedija. VLE II – Visuotinė lietuvių enciklopedija 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2002. VLE IX – Visuotinė lietuvių enciklopedija 9, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2006. Valstybinės lietuvių kalbos komisijos Konsultacijų bankas. Prieiga internete: http://konsultacijos.vlkk.lt/lit/konsultacijos/paieska.html. Beérkezett: 2016. 12. 28. Elfogadva: 2017. 01. 20. DANUTĖ LIUTKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius [email protected]