Žodyno vaizdinys „Lietuvių kalbos žodyne“

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 AURELIJA GRITĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas A szótár képe a Litván nyelv szótárában LÉNYEGES SZAVAK: szótár, kép, illusztrációs mondat, szemantika, Litván nyelv szótára. BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK Az akadémiai Litván nyelv szótárának (a továbbiakban – LKŽe) a különböző interdiszciplináris kutatásokban betöltött jelentőségéről számtalanszor írtak. A különböző szótárak (különösen az LKŽe) értékét nemcsak a nyelvészek emelik ki (lásd Dini 2002; Kažukauskaitė 2002; Nepokupnas 2002, Paulauskienė 2002; Toporovas 2008 és mások). Motívumuk folyamatosan felbukkan a nem tudományos szövegekben is. A költők (Vytautas Mačernis, Bernardas Brazdžionis, Česlavas Milošas, Justinas Marcinkevičius és mások) verseikben megemlítik az első litván nyelvi szótár szerzőjét – Konstantinas Sirvydast. Amint egymás után megjelentek az LKŽe kötetei, nem egy vers született (Justinas Marcinkevičius, Marcelijus Martinaitis és mások tollából), amelyekben az akadémiai szótár motívuma is felbukkan. Prózai szövegekben (regényekben, esszékben és más, különböző műfajú szövegekben, például Kostas Ostrauskas, Romualdas Granauskas, Agnė Žagrakalytė és mások műveiben) kiemelik az akadémiai szótár kultúránkban betöltött jelentőségét, és a szógyűjtőkről, szerkesztőkről és hasonlókról beszélnek. 1 Így a kép szemantikai vizsgálatához a szótár fogalmát tudatosan választottuk. A Litván nyelv szótárának egy másfajta – Viktorija Daujotytė szavaival élve, az alapvető kulturális szövegként értelmezett – 1 megközelítéséről Romualdas Granauskas így beszélt a szótárról egy interjúban: „Ember, miért nem borulsz rá egész testeddel A nagy litván nyelv szótárára? Miért nem dugod oda az orrod, miért nem olvastad el legalább háromszor, és mégis írni készülsz? Milyen nyelven, milyen saját félnyelveden? Talán legalább megértenéd, hogy a litván nemzet semmi értékesebbet és magasztosabbat nem alkotott? Ő maga eltűnik, de AZ ott marad és ott fog nehezedni“ (Granauskas 2015: 317). Agnė Žagrakalytė regényének szereplője – a valós személy, Juozas Žagrakalys – is röviden megemlíti a tudományos szótár számára végzett szógyűjtésben való közreműködését: „Tizenhat apsiėmiau rinkti žodžius žodynui – kas nenorės prisidėti prie tokio gero darbo <…>“ (Žagrakalytė 2013: 561). tájnyelvi elbeszélést írtam. Később, Vidugiris javaslatára, örömmel Csak emlékeztetünk arra, hogy J. Žagrakalys jogász, irodalmár és helytörténész szógyűjtőként szerepel a tudományos szótár utolsó kötetében. Aldonas Pupkis monográfiájában azt írja, hogy a szavakat a szótár számára már 1933-ban elkezdte gyűjteni, és a legtöbbet a háború után gyűjtötte össze (1972–1977 között az élő nyelvből mintegy 4000 szót jegyzett fel, írott forrásokból pedig mintegy 5000-et) (Pupkis 2013: 424). AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 2 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 (Daujotytė-Pakerienė 2002: 34) – az olvasásról talán elsőként Jolanta Zabarskaitė beszélt. Ha a szócikkekre mint bizonyos módon létrehozott sajátos diskurzusra tekintünk, és különböző szempontok szerint olvassuk őket, különféle adatokat találhatunk a litván világkép és világszemlélet jellemzőiről. A LKŽe forrásairól mint a művelődéstörténet tükröződéseiről Zita Šimėnaitė írt (2010: 158–166). A szótár anyaga alapján már megvizsgálták politikai világképünket (állam, törvény, hatalom), és elemezték a berkenye képét; a szótárban rögzített Adalbert Bezzenberger-anyag felhasználásával leírták a tengermelléket, a tengermelléki területet és annak lakóját (Zabarskaitė 2010: 126–143; 2012: 239–253; Gritėnienė 2016: 85–104). E nyelvészeti kulturológiai tanulmány célja – a szótár 20 kötetének széles körű és változatos diskurzusára támaszkodva megvizsgálni, milyen szemantikai kép alakult ki a szótárról a LKŽe hipertextusában, valamint meghatározni, hogy a kép mely jellemzőit tekintik a legfontosabbaknak és legaktuálisabbaknak. E cél megvalósítása érdekében több konkrét feladatot tűztünk ki: az összegyűjtött anyagot interpretációs, analitikus-leíró és szemantikai elemzési módszerekkel vizsgálva jellemezni a szótárak szerkezetét, típusait, terjedelmét, szerzőit és anyagát, leírni a lexikográfiai munkák menetét és azokat a nehézségeket, amelyekkel a szótárírók a szótárak készítése során szembesülnek, kiemelni a szótárakban előforduló hiányosságokat, valamint bemutatni a szótárak értékét. A „vaizdinys“ itt úgy értendő, mint az ember tudatában kialakult bizonyos általánosított mentális kép, a korábbi észlelés vagy tapasztalat felidézése. A „vaizdinys” abban különbözik a 2 képtől, hogy sematikusabb és általánosítottabb. A „vaizdinys” – az észlelés és az elvont gondolkodás köztes láncszeme; a memóriában, a képzeletben és a gondolkodásban való kialakulását a nyelv szabályozza (VLE 548). Arról, hogy a szemiotikusok és az újkori filozófusok miként értelmezik a „vaizdinys” fogalmát, lásd bővebben: Sverdiolas 2006: 174; Balodis 2009; Nastopka 2010: 26 és másutt. A filozófusok kutatásait röviden összefoglalva kijelenthetnénk, hogy az újkori filozófiában a „vaizdinys” mentális jelenségként, egyfajta reprezentációként, az észlelés és a tapasztalat sajátos szubsztrátumaként értelmeződik. 2 A „vaizdinys” fogalmához meglehetősen közel áll az archetípus fogalma is, amelyet szélesebb körben használnak az irodalomtudósok és a kulturológusok. Vö. az archetípus meghatározásával: az archetípus – eredeti modell, ideális példa, prototípus; az egyetemes jelentéssel bíró, az egyéni megismeréstől független kollektív tudattalan (LLE 2001: 28). Kognityvinėje lingvistikoje įprasčiau vartoti koncepto sąvoką. Priminsime, kad konceptu képmásának nemzedékről nemzedékre történő továbbadása; általában gondolkodási egységnek nevezik, valamint mindaz az információ, amely valamiről a valamely nyelvet beszélő emberek tudatában megtalálható (a konceptus terminusáról bővebben lásd: Černeiko, Cho Son Te 2001: 51; Papaurėlytė 2003: 25; 2007: 15– 17; Gudavičius 2011: 109–117). A konceptus terminus leggyakrabban absztrakt fogalmakról szólva használják, a szótár pedig konkrét realitás. Ezenkívül az ebben a tanulmányban összegyűjtött anyagot nem kognitív elemzési módszerrel vizsgálják, itt nem használják a kognitív tudomány legfontosabb egyéb terminusait sem (attribútum, figura, kollokáció stb.), ezért ebben a szemantikai kutatásban a képi megjelenítés terminusát választották. AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne című szótárban | 3 A vizsgált BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 anyagot úgy gyűjtötték, hogy függőlegesen végigtekintették az LKŽe mind a 20 kötetét, és vízszintesen olvasták a szótár hiperszövegét. A szócikkek ilyen módon történő olvasása során 211 címszót találtak, amelyek illusztrációiban szerepel a žodynas lexéma. Érdekes, hogy a leksikografas, -ė („lexikográfiai szakember”) és a žodynininkas, -ė („szótárak összeállítója, lexikográfus”) lexémákat csak a saját szócikkeikben rögzítették. Ezek több szerző (főként nepavartotos nė viename iš 20 žodyno tomų apibrėžiant ar iliustruojant kitus žodžius. Didžioji dauguma (net 98 proc.) leksemą žodynas turinčių iliustracijų išrašyta iš įvairių nyelvészek, kulturális és közéleti személyiségek) írásaiból származnak: 64 mondat Kazimieras Būgától, 19 Jonas Jablonskistól, 9 Juozas Balčikonistól, 7 Antanas Baranauskastól, 3-3 Kazimieras Jauniustól és Vincas Kudirkától, 2 Juozas Tumas-Vaižgantastól, 1-1 Antanas és Jonas Juškas, Jonas Šliūpas, Mykolas Biržiška, Antanas Salys, Jurgis Šlapelis, Vydūnas és mások műveiből. A szótárat különböző tudományos kiadványokban is említik (folyóiratokban, a Lietuvių kalbos gramatikában, más szótárakban stb.). Az élő nyelvből mindössze 2, a žodynas lexémát tartalmazó illusztrációt jegyeztek fel (egyet-egyet Liškiavából és Kretingából). 3 Fontos megemlíteni, hogy az LKŽe-ben a žodynas szinonimái is megtalálhatók (ezek szintén e tanulmány kutatási tárgyát képezik): Kiprijonas Juozapas Nezabitauskas neologizmusai, a surinktžodis és a žodinykas, Simonas Daukantas által használt žodrodys, A. Juška-féle vardinyčia, Fridrich Kuršaitis szótárában (KII362) elsőként rögzített žodinės knygos és žodknygės, Makso Niedermanno, Alfredo Senno, Franco Brenderio és A. Salio szótárában használt žod nis, Antanas Vireliūnas pedig a terminológiai szótárakat įvardynasnak nevezte, a szótárakat pedig a nemzetközi leksikon szóval is nevezik. Mindezek a szinonimák az LKŽe-ben csak a saját szócikkeikben szerepelnek. A ma mindenki által megszokott žodynas terminust Jurgis Ambraziejus Pabrėža alkotta meg és használta először, elterjesztette és megszilárdította pedig az Aušra újság (Balašaitis 1984: 95). Medžiaga tyrimui rinkta iš visų LKŽe 20 tomų, neimant papildymų kartotekos adatok, ezért hangsúlyozni kell, hogy a kapott eredmények a szótárnak a XXI. századig a litván világfelfogásban kialakult képét tükrözik. 3 Nyilvánvaló, hogy ezeket a mondatokat olyan adatközlőktől jegyezték fel, akik kétségtelenül kapcsolatban álltak lexikográfusokkal: Mennyire összekuszálódik a pénz abban a szótárban! Krtn (lásd: sukriušti). Visan sodžiuj užsijaudė visi žodynui rinkt Lš (ž. megsiratni). AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne című szótárban | 4 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 1. A LKŽe ILLUSZTRÁCIÓS ANYAGÁNAK SZEMANTIKAI ELEMZÉSE Az LKŽe egyes illusztrációinak szerzője vagy egyénített (az illusztráló mondat végén feltüntetik annak a konkrét személynek a vezetéknevét, akinek írásaiból a mondatot átvették), vagy anonim (a szerzőt az általános rš, sp, Klb, LKK, LK, B stb. rövidítés rejti), azonban általános értelemben kijelenthetjük, hogy a szótár teljes hipertextusát egyetlen kollektív alkotó – az egész litván nemzet – hozta létre. A konkrét szótári kép kapcsán pontosítani kell, hogy a jelen kutatásban vizsgált LKŽe-hipertextus adatai a nyelvészet szakembereinek – a lexikográfia, a grammatika, a dialektológia és a nyelvtudomány egyéb területeinek kutatóinak, továbbá a hozzájuk közel álló kulturális szereplőknek és szépirodalmi alkotóknak – kialakult szótári képét tükrözik. Általában minden szemantikai elemzés a magyarázó szótárakban megadott szójelentéseken vagy azok illusztrációs anyagán alapul. A szótárt a litván nyelv értelmező szótárai általában a következőképpen határozzák meg: a szótár papíralapú vagy elektronikus könyv, amely folyamatos olvasásra nem szolgál, és amelyben meghatározott rendben (általában ábécérendben) szavak, szókapcsolatok 4 szerepelnek magyarázatokkal, illusztrációkkal vagy más nyelvre való fordítással, illetve ezek nélkül. Ebben a kutatásban az LKŽe illusztrációs mondatai (pontosabban az azokban megfogalmazott állítások) alapján a szótárkép következő legfontosabb jellemzőit különítettük el: a szótár felépítése, típusa, szerzője, terjedelme, lexikográfiai anyaga, a munkafolyamat, a szótárak készítésének nehézségei, a szótárak hiányosságai és értéke. A továbbiakban e jellemzők mindegyikét részletesebben tárgyaljuk. 2. A SZÓTÁR FELÉPÍTÉSE A szótár felépítése kétféle struktúrát foglal magában: a makrostruktúrát (a szótár általános felépítését, nagyobb részeinek és szócikkeinek elrendezési rendjét) és a mikrostruktúrát (az egyes žodyninio straipsnio sandarą) (Jakaitienė 2005: 33). Az LKŽe több illusztrációja utal a szótár makrostruktúrájára (a bevezetésre, a szavak közlésének rendjére, a rövidítésekre, az illusztrációkra és így tovább): A szótár „Bevezetése” bizonyos problematikus kiejtési és hangsúlyozási kérdések 5 felsorolása K1K53,47 (vö. felsorolás). Szavak 4 Vö. a szótár meghatározását az LKŽe-ben, továbbá a jelenkori litván nyelv szótárában (http://lkiis.lki.lt/dabartinis) és a standard litván nyelv szótárában (http://bkz.lki.lt/). 5 A tanulmányban a példákat az LKŽe elektronikus változatából idézzük (lásd: www.lkz.lt). A rövidítések ugyanazok, mint a szótárban. Zárójelben az a szó szerepel, amelynek szócikkéből a példa származik. AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne | 5 A Būga-szótárban a szavakat BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ábécésorrendben rendezik LKI103 (l. rikiuoti). A Būga-szótárban a kicsinyítő főneveket nem kapcsolják az alapszóhoz, hanem külön szócikkekként szerkesztik LKI104 (l. šlieti). A szótárakban a tilde az ismétlődő szavakat vagy azok részeit jelöli TŽŽ (l. tildė). A hangsúlyok jelölésére a szótárakban és a nyelvtanokban több jelet használunk J. Jabl (l. žodynas). A második nagy változtatás, amelyet J. Jablonskis a [Juška-]szótárban végrehajtott, az összes szó hanglejtésének megjelölése LKV244 (l. sužymėjimas). A szótáramban minden egyes szóhoz olyan mondatok lesznek mellékelve, amelyekből könnyebb lesz megérteni a szó jelentését K. Būg (l. suvaikyti). A szótár mikrostruktúrájának szentelt illusztrációkban címszavakról, azok bemutatási sorrendjéről és hasonlókról van szó. : A szócikk címszava rš (l. antraštinis). A nominativus a ragozható szó alapvető alakja, amelyben az adott szót a szótárakban, jegyzékekben és címekben írják MLTEII443 (l. vardininkas). 3. A SZÓTÁR TÍPUSA A szótárakat különböző szempontok alapján típusokba sorolják. Az információforrás alapján szokás megkülönböztetni a nyelvészeti és az enciklopédikus szótárakat. Az LKŽe-ben csak egy olyan illusztráció található, amelyben enciklopédikus szótár szerepel: Enciklopedinis žodynas DŽ (l. enciklopedinis). Az LKŽe diskurzusában leginkább nyelvészeti szótárakról esik szó. Különböző típusaik vannak. A nyelvek száma szerint a következő szótárakat különböztetjük meg: Az egynyelvű értelmező szótárak általában normatívak A. Sal (l. egynyelvű). Kétnyelvű szótár DŽ (l. kétnyelvű). Širvydas háromnyelvű szótárt tett közzé prš (l. közzétenni). Úgy tűnik, Šlapelisnek még két szótára is megjelent – egy háromnyelvű és egy egynyelvű K. Būg (l. egynyelvű). Többnyelvű szótár NdŽ (l. többnyelvű). A szótárakat terjedelmük, formájuk és rendeltetésük szerint is felosztják: Zsebszótár DŽ (l. zsebszótár). Liliputi szótár DŽ (l. liliputi). A gyakorlat szükségletének szótára K. Būga (lásd: reikalas). Az LKŽe illusztrációiban az egynyelvű szótárak különféle típusait említik. A szócikkek bemutatásának sorrendje szerint a szótár következő típusát találjuk: Būga szótára alfabetikus, nem fészkes rš (lásd: lizdinis). A leírt egységek és az információ közlésének módja alapján találjuk a legtöbb szótártípust: Būga szótára részben fordításos, részben értelmező LKI113 (lásd: verstinis). Speciális szakkifejezések értelmező szótára SkŽ279 (lásd: žodynas). A szótár jellegét tekintve az átfogó és a válogató szótár között helyezkedik el BVIII204 (lásd: tarpinis). Az LKŽe hipertextusában aspektuális szótárakat is említenek: Jelentős anyagot gyűjtöttem össze egy etimológiai szótárhoz K. Būga (lásd: medžiaga). Fordított AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 6 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 žodynas rš (ž. žodynas). Rašomosios kalbos žodynui šnektų žodžialytės neturi jokios svarbos K. Būg (l. žodžialytė). A litván lexikográfiában sokáig tátongó, látható hiányosság volt – nem rendelkeztünk a köznyelvi kiejtés külön szótárával K1K53,44 (l. žiojėti). Számos illusztráció foglalkozik különféle speciális szótárakkal: A növénynevek jegyzékén kívül J. Pabrėža morfológiai botanikai terminusszótárt is írt KlbXVIII11 (l. vardynas). A tükörfordítások legelőször többnyire fordított tudományos szakirodalomban és fordított terminológiai szótárakban jelennek meg, és a fordító új alkotásai KlK27,32 (l. verstinis). Tájszótár rš (l. tarmė). A tematikus szótár valódi segítség lenne az írók számára, segítene nekik megtalálni a megfelelő jelentésű szót, népszerűsítené a ritkábban használt vagy kevésbé ismert szavakat és azok jelentéseit KlK27,48 (l. teminis). Szótár augminyčinis P (l. žodynas). Anyagot gyűjtött a Litván nevezetes személyiségek szótárához rš (l. žymesnybė). Az illusztráció néha egy konkrét szótár címét is megadja: Būga „A litván nyelv szótára” terjedelmét tekintve tezaurusz típusú szótár LKI113 (l. tezaurusz). Minden időmet elveszi az „Írásés tanácsadó szótár”, amelyet szeretnék újévig befejezni K. Būg (l. taryba). [Šlapelis „Litván–orosz nyelvi szótárát”] a K betűig vitték J. Balč (l. atvaryti). 6 4. A SZÓTÁRAK SZERZŐI Az LKŽe több illusztrációjában a szótár összeállítóit nagyon általánosan, egyénítés nélkül nevezik meg. A lexikográfusokat a szótár összeállítóinak, szerkesztőinek, íróinak és hasonlóknak nevezik. : A szótár szerkesztője lettem K. Būg (l. rengėjas). A szótár összeállítója J. Jabl (l. összeállító). Milyen rendet követnek itt a szótár írói a szavaik olvasók számára történő csoportosításában? J. Jabl (l. olvasó). A szavas könyvek (szókönyvek) írója KII26 (l. szavas). A nagy arab enciklopédikus szótár első előkészítője EncIV1187 (l. előkészítő). Az előkészítők teljes kollektívája – a szótár szerkesztősége: A szótár szerkesztőségének sürgősen meg kell kapnia a Laliszótár három példányát KlbXIV64(K.Būg) (l. szerkesztőség). A [„Litván nyelv szótára”] szerkesztőségi kollektíváját a litván nyelv fontosabb nyelvjárásainak képviselőiből szervezték meg KlbXVI10 (l. telkti). 6 Az LKŽe szögletes zárójelében megadott, az írott szövegkörnyezetből kikövetkeztetett szó ebben a szócikkben a mondat többi szavával egyenértékűnek tekintendő. AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne | 7 Konstantinas Sirvydas, BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 LKŽe diskurse daug dažniau nurodomos konkrečios žodynų autorių pavardės: Kazimieras Daukša, Kristijonas Gotlybas Milkus, Simonas Daukantas, Dionizas Poška, Fridrichas Kuršaitis, Mykolas Miežinis, Antanas Juška, Kazimieras Būga, Jurgis Šlapelis, Jonas Jablonskis és mások. Csak ritka esetekben említik a szótár szerzőjét és magát a művet bővebb kontextus nélkül: Daukantas szótára K. Būg (l. žodrodis). Feltárva a szótárírót: Neselmann JJ (l. žodininkas). A részletesebb, tágabb kontextusú illusztrációkban a szótárak szerzői által megadott konkrét szavakról esik szó: Širvydas (= Sirvydas) szótárának ötödik kiadásában a prekie szerepel K. Būg (l. penktas). A miresiuoti szót K. Daukša szótára úgy adja meg, hogy mirėsiuoti alakban kell írni, „gaimuroti” K. Būg (l. mirėsiuoti). Több szerző szótárait hasonlítják össze, egy szótárnak a másikra gyakorolt hatásáról, a szótár szerkesztőinek változásáról és hasonlókról beszélnek. : Šlapelis szótára a jelek szerint szavakban gazdagabb lesz Kuršaitis szótáránál K. Būg (l. žodingas). Kuršaitis ... az egész Mielke-szótárt végigkérdezte LTI417(A.Baran). Ez részben Kuršaitis szótárából is át van véve J. Jabl szótárába (lásd: paimti). Šlapelis a Juškevičius szótárát az m betűtől kezdve vezeti LKKXX56(K.Būg) (lásd: vesti). Fel kellene használni a Juškevičius szótárához illő Jaunius-féle anyagokat is K. Būg (lásd: materijolas). Nem keveset írnak a szótárírók munkájuk iránti odaadásáról: [D. Poška] egész életében fáradozott a litván szótár összeállításán A1884,16 (lásd: žodynas). Meghalt Miežinis lelkész, és vele együtt szótára is elenyészett V. Kudir (lásd: pamirti). Említést tesznek a lexikográfusok konkrét munkáiról is: A. Juška a litván szavakat lengyelre szótárában röviden, tömören fordította le LKV170 (lásd: išversti). Šlapelis a szótár szövegét az írott nyelvhez igazította, de semmivel sem egészítette ki; J. Balč (l. traukti) nem tért el sokban az eredetitől. A tőlük kapott teljes anyagot … J. Jablonskis a saját cikkeihez vagy szótárához kívánta felhasználni KlbV54 (l. suvartoti). 5. A SZÓTÁRAK TERJEDELME A szótár terjedelmét leggyakrabban a következők jelzik: a) kötetek, b) ívek, c) oldalak vagy címszavak a) Egykötetes szótár DŽ1 (l. žodžių skaičius: vienatomis). Kétkötetes szótár DŽ (l. dvitomis). Hatháromkötetes szótár rš (l. šešiatomis). Többkötetes szótár rš (l. daugiatomis); AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne című szótárban | 8 b) A BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 szójegyzék öt és tíz ív között lehet LKGII607 (l. tarp); c) A szótár terjedelmét ma még nem tudom felbecsülni. Csak úgy tűnik nekem, hogy körülbelül 4000–6000 oldal lesz (nagy formátumban) KlbXIV164(K.Būg). A szótár nagy lesz – körülbelül 8 vagy 10 ezer oldal terjedelmű K. Būg (l. tūkstantis). Ám megítélésem szerint A. J[uškos] szótára nem fog többet tartalmazni, mint 35000 szót Vaižg (l. nuvokimas). A szótár terjedelmét néha olyan melléknevekkel jellemzik, mint a hatalmas, a meghatározott stb. 7 Darbiai (l. lemtas). Būga azt tervezte, hogy a szótárba felveszi a litván nyelvben használatos és rašai tamsta milžinišką mūsų kalbos žodyną Jn (ž. darbus). Iš to jau pasidarė lemtas žodynas prš valaha használt összes szót sp (l. užmoti). 6. A SZÓTÁR ANYAGA A szótár megírásához mindenekelőtt sokféle anyagot kell összegyűjteni. Az akadémiai szótár számára a szavakat az élő nyelvből és a legkülönfélébb írásokból gyűjtötték. A szótár képének gyűjtője és szállítója litván szavakat gyűjtött és vitt a litván tyrimui atrinktose iliustracijose daugiausia ir kalbama apie šį darbą: Daug žodynui primeškeriojau 1916–1919 metais K.Būg (ž. primeškerioti). Kaip skruzdėlė jis (M. Untulis) nyelv szótárának cédulagyűjteményébe rš (l. tempti). A különböző forrásokból kiválogatott szavakat és használati példáikat külön cédulákra írják fel – így készül a szótár cédulagyűjteménye: A szótár cédulagyűjteménye DŽ (l. kartoteka). A cédulagyűjtemény meghatározta a szótár terjedelmét, sőt szerkezetét is rš (l. lemti). Juškevičius szótárából nem annyira sok van, mint inkább az én anyagaimból (cédulás szótár!) K. Būg (l. cédulás). Egyes szerzők minden, a nyelvben megtalálható szót felvesznek a szótárakba: A szótár tartalmát a litván nyelv minden, válogatás nélküli szava alkotja K. Būg (l. válogatott). Az én szótáram egyes honfitársainknak (hazafiaknak) kölcsönszavai miatt nagyon nem tetszik TŽII464(K.Būg) (l. honfitárs). A. Juška ugyanígy nem kerülte a durva és vulgáris szavakat és kifejezéseket, mivel nem tartotta őket a szótár és általában az olvasóközönség számára alkalmatlannak LKV151 (l. vulgáris). Az illusztrációkban néha kiemelnek vagy hangsúlyoznak a szótári lexika valamely különlegesebb rétegét: Ezek a szavak nem szennyezik a nyelvüket, és állítólag szótárba valók K. Būg (l. szennyez). Talán a szótárban felhozott nyelvi példák többsége fordítás M. Birž (l. felhoz). Ennek ellenére J. Juška szerkesztési módosításai ellenére a szótár nyomtatott részében olyan, az írott nyelvben általában került 7 Lemtas – „nem kicsi, meglehetősen nagy“. AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne | 9 lexikai LKV152 (l. vengti). Az ilyen BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 dialektizmusok tájszótárakba való bevonása teljesen új jelenség a dialektológiai lexikográfiában BXIII308 (l. traukimas). 7. A SZÓTÁR LÉTREHOZÁSÁNAK SZAKASZAI Az LKŽe illusztrációiból viszonylag könnyen nyomon követhetjük a szótár összeállítási munkálatainak menetét. Először össze kell gyűjteni a lexikográfiai anyagot: A szótári anyag gyűjtése egy másik hatalmas munkával – a népköltészeti anyag gyűjtésével – kapcsolódott össze rš (l. rinkimas). Hasznos lenne a szavakat jelentésük és értelmük leírásával együtt egy Paskui žodžiai dėliojami pagal abėcėlę: Abėcėliškas žodyno kortelių dėstymas K.Būg szótárba összegyűjteni rš (l. apsakymas). (l. ábécésorrendben). A kartoték rendezése után megkezdik a szótár szövegének összeállítását: A szótárat a cédulákról füzetekbe másoltam át nyomtatás céljából KlbXIV165(K.Būg) (l. átírni). Tegyél szót a szó mellé – lesz szótárad J. Balč (l. szótár). Később a szerkesztő is bekapcsolódik a szótár készítésének munkájába. A. Juška szótárának szerkesztéséről szóló legtöbb illusztráció: Jablonskis szerkesztette A. Juška szótárának egy részét (ejūra), amely az irodalmi nyelvnek számos új szót adott LKI47 (l. megszerkeszteni). J. Jablonskis volt [A. Juška szótárának] egyetlen szerkesztője, aki a lengyel fordítást lényegében átdolgozta LKV243 (l. egyetlen). Jablonskis [A. Juška] szótárának nyelvét szerkesztve, amelyet sok helyütt annak a vidéknek a nyelvjárásában jegyeztek fel, ahol gyűjtötték, egységesítette és közelítette a nyugati aukštaitis nyelvjáráshoz J. Balč (l. egységesíteni). J[uška] szótárának szerkesztéséért más pénzt nem kaptam KlbV106(J.Jabl) (l. szerkesztés). J. Jablonskis, miután vállalta, hogy szerkesztő lesz, arról álmodott, hogy rendbe hozza és kiadja A. Juška egész szótárát LKV237 (l. rendbe hozni). A kiadás előtt a szótár korrektúráit olvassák: Juškevičius szótárának III. füzetét nekem kellett nyomtatásra előkészítenem és a korrektúrákat a 232. oldalig (a kretalui címszóig) elvégeznem K. Būg (l. elvégezni). A szótárral, úgy vélem, már megismerkedett a korrektúraívekből K. Būg (l. vélni). A szerkesztett szótárt nyomtatásra adják át: Úgy vélem, a szótár nyomtatását 1923 őszén lehet majd elkezdeni K. Būg (l. nyomtatás). Ősz felé megjelenhet a szótár első füzete K. Būg (l. füzet). Már 3 éve, hogy a szótár kéziratát átadta egy nyomdásznak V. Kudir (l. nyomdász). A sürgető szükség arra kényszeríti a szerzőt, hogy tovább folytassa a megakadt szótárnyomtatási munkát K. Būg (l. nyomtatás). Ma a szótárból már két ív (32 oldal) összegyűjtve – az akis szóig KlbXIV166(K.Būg) (l. surinkti). AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne | 16 LLE – Lietuvių literatūros BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 enciklopedija, Vilnius: Lietuvių literatūros ir tautosakos institutas, Nastopka K. 2010: 2001. Literatūros semiotika, Vilnius: Baltos lankos. Nepokupnas A. 2002: A szótár – ábécésorrendben elrendezett egész világ Litvániában és egész Litvánia a világban. – A Szejm krónikája: különszám, 22. (228.), 2002. július 29., 1421. Online hozzáférés: http://www6.lrs.lt/kronikos/pdf/030101/k-22.pdf (megtekintve: 2017. 08. 28.). Papaurėlytė S. 2003: A bánat metaforái a litván és az orosz nyelvben. – Filologija 8, 25–31. Online hozzáférés: http://etalpykla.lituanistikadb.lt/fedora/objects/LT-LDB0001:J.04~2003~1367184529404/- 2017 09 04). Papaurėlytė-Klovienė S. 2007: Lingvistinės kultūrologijos bruožai, Šiauliai: VšĮ Šiaulių datastreams/DS.002.0.01. ARTIC/content (megtekintve az egyetemi kiadónál. Paulauskienė A. 2002: Emlékmű a nemzetnek. – A „Litván nyelv szótára” húsz kötete. Vilnius: Litván Nyelvi Intézet, 21–26. Pupkis A. 2013: Juozas Balčikonis és a nagy „Litván nyelv szótára”, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Sabaliauskas A. 1997: Kazimieras Būga és a litván lexikográfia. – A litván nyelvészet kérdései 37, 1–4. Sverdiolas A. 2006: A kísérteties létről, Vilnius: Baltos lankos, 173–176. Šimėnaitė Z. 2010: A litván és lengyel lexikográfia kapcsolatai (Związki leksykografii polskiej I litewskiej). – A Litván Nagyfejedelemség nyelvi és kulturális öröksége. Bydgoszcz, 158–166. Toporovas V. 2009: A litván nyelv nagy szótárának megjelenése alkalmából. – Vlagyimir Toporovas és Litvánia. Összeállította A. Sabaliauskas, J. Zabarskaitė. Vilnius: Litván 261–273. Nyelvi Intézet, VLE – Világenciklopédia, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóközpont. T. 24, 2013. Zabarskaitė J. 2010: Politikai világkép a nagy Litván nyelv szótárában (állam, törvény, hatalom). – Parlamenti tanulmányok 9. Vilnius: Litván Nemzeti Martynas AURELIJA GRITĖNIENĖ. Žodyno vaizdinys Lietuvių kalbos žodyne | 17 BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Mažvydo biblioteka, 126–143. Prieiga internete: http://www.parlamentostudijos.lt/Nr9/9_kalba_1.htm (megtekintve 2017. 09. 05.). Zabarskaitė J. 2012: A nagy „Litván nyelv szótárának” másfajta olvasata: Adalbert Bezzenberger, marios, pamarys, pamariškis. – Kis-Litvánia: a határvidéki kultúra kutatásai. Szerkesztette G. Blažienė, N. Morozova, J. Zabarskaitė. Vilnius: Litván Nyelvi 239–271. Intézet, Zinkevičius Z. 1981: K. Būga nyelvész, Kaunas: Šviesa. Žagrakalytė A. 2013: Az erdőőr lánya: F 117. ügyirat, Vilnius: Tyto alba. Beérkezett 2017. 09. 19. Elfogadva 2017. 12. 08. A SZÓTÁR MENTÁLIS KÉPE A LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN (LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS) Összefoglalás A Litván nyelv tudományos szótárának (Lietuvių kalbos žodynas) jelentőségéről a különféle interdiszciplináris kutatások számára már számos alkalommal írtak. Motívuma folyamatosan megjelenik nem akadémiai szövegekben is. Ezért a szemantikai mentális kép elemzéséhez a szótár fogalmát szándékosan választottuk ki. A nagy szótár lexikográfiai szócikkeit sajátos, meghatározott módon létrehozott diskurzusként vizsgálva, és különböző metszetekben olvasva, különféle adatokat találhatunk a litván világkép és világszemlélet jellemzőiről. A tanulmány célja a tudományos szótár hipertextusában kialakult szótár szemantikai mentális képének elemzése, valamint annak meghatározása, hogy a szótár 20 kötetének széles körű és változatos diskurzusát felhasználva mely mentális képjellemzőket tekintik a legfontosabbaknak és legrelevánsabbaknak. E cél elérése érdekében több konkrét feladatot tűztünk ki: az összegyűjtött anyag interpretatív, analitikus-leíró és szemantikai elemzési módszerekkel történő kutatásának módját illetően AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne című szótárban | 18 ismertetik a BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 szótár szerkezetét, típusait, terjedelmét, szerzőit és anyagát, bemutatják a lexikográfiai munkák menetét, valamint a szótárkészítők által a szótárak előkészítése során tapasztalt nehézségeket, továbbá kiemelik a szótárakban észlelhető hiányosságokat és bemutatják a szótárak értékét. vízszintesen. A lexikográfiai szócikkeket ilyen módon olvasva 211 címszót The research material was collected by looking vertically to all 20 volumes of the Dictionary of the Lithuanian Language and reading the hypertext of the dictionary találtunk, amelyek illusztrációi tartalmazzák a dictionary lexémát. A dictionary lexémával használt illusztrációk túlnyomó többségét (akár 98%-át) különböző szerzők (főként nyelvészek, kulturális és közéleti személyiségek) írott forrásaiból írták ki. A szótárt különböző tudományos kiadványok is említik (folyóiratokban, a litván nyelv grammatikájában, más szótárakban stb.). Mindössze 2 illusztráció származik élő nyelvből lexéma-szótárral. A jelen tanulmányban elemzett, A litván nyelv szótárának hipertextjéből származó adatok tehát a szótár azon mentális képét mutatják, amelyet a nyelvészeti szakemberek – lexikográfusok, grammatikusok, dialektológusok és a nyelvtudomány más területeinek kutatói –, valamint a kulturális aktivisták és szépirodalmi írók alakítottak ki. A kutatás anyagát mind a 20 kötetből gyűjtöttük össze, csak a Kiegészítő cédulaanyag adatait hagytuk ki, ezért fontos leírni, hogy a végső eredmények a szótárnak a litván világképben a 21. századig kialakult mentális képét tükrözik. A litván nyelv szótára szemléltető anyagának szemantikai elemzése után a szótár mentális képének következő fő jellemzői különíthetők el: a szótár szerkezete, típusa, szerzője, terjedelme, lexikográfiai anyaga, a lexikográfiai munkák folyamata, a szótárak készítése során felmerülő nehézségek, valamint a szótárak hátrányai és értéke. A dictionary lexémát tartalmazó valamennyi szemléltető példa elemzése azt mutatja, hogy az akadémiai szótárban felhalmozott adatok teljes mértékben elegendőek a szótár részletes mentális képének megalkotásához. Mivel a dictionary szó második jelentése nagyon konkrét és gyakorlatias, a róla kialakult általánosított mentális kép objektív és egyértelműen meghatározott. AURELIJA GRITĖNIENĖ. A szótár képe a Lietuvių kalbos žodyne című szótárban | 19 A vizsgált anyag BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 lehetővé teszi a Lietuvių kalbos žodyne című szótárban kialakult általánosított mentális szótárkép következőképpen való elrendezését: a szótár nyomtatott vagy kéziratos könyv, amely egy, több, egy tucatnyi vagy néhány tucat kötetből áll, és makrostruktúra, valamint single author or a collective; it is written in accordance with a certain instruction, it has its mikrostruktúra szerint készült; miután az anyagot egy vagy több forrásból összegyűjtötték (leggyakrabban cédulaanyag készítésével), a szavakat vagy szókapcsolatokat a szótárban ábécérendben, tematikusan vagy más rendszer szerint közlik, általában leírják a szó jelentését, továbbá megadható a szó eredete, története és földrajzi elterjedtsége, közölhetők grammatikai, hangsúlyozási, stilisztikai és egyéb információk, használati példák, valamint egy vagy több nyelvre készült fordítások; az ilyen kiadványnak gyakorlati és tudományos értéke van (hasznos az anyanyelv vagy egy idegen nyelv tanulásához, forrásként szükséges a különböző research of the language and culture). Nyilvánvaló, hogy a szótár mentális képe némileg eltérő lenne a 21. századba lépve, azonban a szótár mai mentális képének összehasonlítása azzal, ahogyan az megváltozott, egy másik tanulmány kutatási tárgya lehetne. KULCSSZAVAK: szótár, mentális kép, szemléltető mondat, szemantika, A litván nyelv szótára. AURELIJA GRITĖNIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]