Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai

BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ Šiaulių universitetas A LITVÁN ÍRÓK ÚJALKOTÁSAINAK KÉPZÉSI ÉS SZEMANTIKAI SAJÁTOSSÁGAI KULCSSZAVAK: újalkotás, származék, képzett szó, összetett szó, potenciális származék, alkalmi származék, képzési jelentés, lexikai jelentés. BEVEZETÉS A nyelv mint rendszer állandó, ugyanakkor változik is. A szókincs összetétele két irányban folyamatosan változik: kiesnek belőle az elavult, szükségtelenné vált szavak (vagy azok jelentései), ugyanakkor új szavak (vagy új jelentések) jelennek meg (Jakaitienė 2010: 171, 203). Ez utóbbi folyamatot elsősorban a beszélt és írott nyelv használóinak az az igénye határozza meg, hogy megnevezzék az új realitásokat, illetve az a törekvés, hogy egy már elnevezett dolgot másképpen, sajátos módon nevezzenek meg. Tehát a litván nyelvben (akárcsak bármely más 1 nyelvben) folyamatosan új szavak jelennek meg, amelyek nagy része szóújítás. A beszélt és 2 írott litván nyelv új szavai (köztük a szóújítások) különböző (eredet-, szóalkotási, szemantikai, elterjedtségi stb.) szempontok szerint kerülnek vizsgálatra (Girčienė 2013, 2015; Inčiūraitė-Noreikienė 2015; Mikelionienė 2002; Miliūnaitė 2012, 2014; Murmulaitytė 2014, 2016b; Vaskelienė 2007, 2010, 2011, 2012 és mások). A tanulmány célja a litván írók műveiben talált szóújítások szóalkotási és szemantikai sajátosságainak bemutatása. A kutatás tárgya tizenhárom litván író 3 húsz könyve (lásd a forrásjegyzéket). A munkában az elemzés, az értelmezés és a számítás 4 módszereit alkalmaztuk. 5 1 Számos új szó szerepel a Litván nyelv új szavainak adatbázisában (ND) (lásd Miliūnaitė 2015; az adatbázisról, a szóújítások kutatásának perspektíváiról és arról a lehetőségről, hogy az új szavakat felvegyék a Litván köznyelv szótárába (BŽ), lásd Murmulaitytė 2016; 2016a). 2 „Az új szó terminusa csak az olyan neologizmusra illik, amely az adott nyelv szóképzési eredményeként jött létre” (Urbutis 2009: 37; a neologizmusokról és az új képzésű szavakról lásd még: Jakaitienė 2010: 205–215). A tanulmányban új képzésű szavaknak tekintik azokat a képzett alakulatokat, amelyek nem szerepelnek a Litván nyelv szótárában (LKŽe), a Mai litván nyelv szótárában (DLKŽ), a Köznyelvi litván nyelv szótárának címszóanyagában (BŽa), a Litván nyelv szótárának kiegészítéseit tartalmazó digitális adatbázisban (LKŽPK), valamint a Litván nyelv új képzésű szavainak adatbázisában. Bár az új képzésű szavak e kategóriájába mind szabályos képzésű, mind nem teljesen tipikus / alkalmi alakulatok tartoznak, úgy vélik, hogy a választott kiválasztási kritérium lehetséges és objektív. 3 Az értékes észrevételekért és javaslatokért a szerző köszönetet mond a tanulmány titkos bírálóinak. 4 A litván írók műveiben talált egyes alakulatok (pl.: čiurlioniškas, -a; donelaitiškas, -a; dostojevskiškas, -a; viršmentalinis, -a stb.) csak feltételesen tekinthetők új képzésű szavaknak, mivel – amint azt a Mai litván nyelv szövegtárának (DLKT) és a Google internetes keresőrendszerének (G) adatai mutatják – más szövegekben is használatosak. Nehéz megmondani, ki az ilyen alakulat szerzője; a tanulmányban ez a feladat fel sem merül. 5 A szerzők (és a könyvek) véletlenszerűen lettek kiválasztva: különböző nemzedékekhez tartozó litván szerzők prózai műveit olvasva ritkább (figyelmet keltő) alakulatokat választottak ki, majd ellenőrizték, hogy szerepelnek-e JOLANTA VASKELIENĖ. Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai | 2 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Tirtose lietuvių rašytojų knygose rasti 397 LKŽe, DLKŽ, BŽa, LKŽPK, ND nefiksuoti szótárakban, adatbázisokban stb. (az alakulatok ellenőrzése után: 202 főnév, 123 melléknév, 36 ige, 36 határozószó; lásd az 1. ábrát). Toliau straipsnyje jie nagrinėjami sugrupuoti pagal kalbos dalis. 1. ÁBRA A neologizmus alkotó szófajok 1. A FŐNEVI NEOLOGIZMUSOK KÉPZÉSÉNEK ÉS SZEMANTIKÁJÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A főnevi neologizmusok négy fő képzési móddal jöttek létre: főként képzett szavak (114) és összetett szavak (72), jóval kisebb számban előképzős származékok (8), végződéses származékok (5), 3 neologizmus pedig a képzési szintek nem rögzült rendszerével rendelkező származéknak tekinthető (lásd 2. ábra). 2. ÁBRA A főnevi neologizmusoknak az elemzett kiválasztott származékokhoz viszonyított része viszonylag csekély maradt). Megjegyzendő, hogy egyes szerzők műveinek nyelvét bizonyos szempontok alapján már vizsgálták (lásd Akelaitienė, Žiliūtė-Batavičienė 2011; Barauskaitė 2001, 2001a; Bražėnas 2007; Gustatienė 2013; Libonaitė 2005; Poškuvienė 2013), a kiválasztott művek neologizmusairól azonban nem találtunk munkákat. 51 százalékos. п. 51% 31 % 9 % 9 % főnevek melléknevek igék határozószók 56 % 36 % 2,5 % 4 % 1,5 %képzős származékok összetételek végződésképzős priešdėlių vediniai származékok dariniai su nenusistovėjusia darybos pakopų sistema JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szóalkotásainak képzési és szemantikai sajátosságai | 3 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A főnévi új képzések többsége (94 százaléka) szótárakba felvett szavakon alapul. Egy-egy főnév olyan, a norma által nem realizált, de könnyen elképzelhető, azaz potenciális alapszóból – szintén új képzésből – származik (a potenciális alapszavakról lásd Urbutis 2009: 6 150, 241, 341). 1.1. A k é p z ő k é s s z ó v é g e k segítségével képzett, képzési jelentésük alapján a képzés lexikai egységeire – 7 szabályosnak, potenciális képződményeknek tekinthető alakulatokra (a szabályosságról és a potenciális kategorijas, tikslinga aptarti kartu. Pasakytina, kad visų autorių kūriniuose gausu abstrakčiosios képződményekről lásd Urbutis 2009: 315–322) – osztható új képzések, amelyek az igék (1) és a névszók (2) 8 absztraktumainak tekinthetők. Legnagyobb részük produktív típusokhoz tartozik, például az igei absztraktumok leggyakrabban az -imas (-ymas), -tis, -esys képzőket viselik (apsimokslinimas, duonėjimas, išbūtinimas, papaišymas, pasilabanaktinimas, stribukavimas, triušėjimas, žvangenimas; apmirtis, atitvertis, atpirktis, įgaubtis, išgaubtis, sukauptis, sutelktis; plastesys, sklidesys, švogždesys, tylesys, trioškesys), a főnevek absztraktumai – az -umas, -ystė, -ybė képzőket (akinamumas, išblokštumas, karviškumas, minkštakūniškumas, našlaitiškumas, sakrališkumas, stinglumas, vienetinumas, visavertiškumas); citatmeldystė, luošystė, vienmylystė; negendamybė, nuspėjamybė, nuosaikybė). Más képzéstípusok új képződményei is léteznek: az -smas (gelsmas), -snis (kūksnis), -astis (mūsastis, žeismastis), -ava (angeliava), nem produktív típusú -la (lásd LKG 1965: 301) (stingla, spengla), valamint nem litván eredetű -izmas képzők (hamletizmas, šopoholizmas). A kategóriális képzési jelentést legjobban megőrző igék és főnevek absztraktumainak lexikai jelentése még nagyobb kontextus nélkül is világos, pl.: apmirtis „elhalás” (Kai taip nutinka, pereini visas neišvengiamas stadijas–stacijas: šoką, neigimą, pyktį, kaltų ieškojimą, sugniužimą, apatiją. Apmirtį DK145); sukauptis „összpontosulás” (Tai ne pasklidumas, o sukauptis ties viskuo tarsi ties vienu K166–167); sklidesys „(szét)terjedés” (Poezija miršta tą pat akimirką, kai tasai sklidesys apslopsta, nuvargsta K47); akinamumas „annak birtoklása, ami vakít; „vakítási képesség” (Ez a nyári reggel – <...> egészen vakító fehérre meszelt VP80); „engedékenység” (Birontas, önmagát gyűlölve az ilyen engedékenységért, intett SR115); „egyvalaki iránti szeretet, valaki egyetlen személy szeretete” (Em szerelme kivételes, az egyszemélyes szeretet különleges változata KE121). Néha új képződményekkel (pl. a potenciális alapszavakat a tanulmányban csillaggal* jelölik, az új képződményeket a mondatban (vagy mondattöredékben) kiemelik, az új képződmények jelentéseit pedig úgy adják meg, ahogyan a tanulmány szerzője érti őket; az a szó vagy szókapcsolat, amelyre felhívják a figyelmet, alá van húzva. 9 6 7 A munkában, Pranas Kniūkšta (1976; 1998) szóhasználata és meglátásai alapján, a darybinė reikšmė terminust használják, nem pedig a Nyelvészeti terminusok szótárában (KTŽ 1990: 43) megadott darybos reikšmė terminust. Megjegyzendő, hogy mindkét terminust használják a DLKG-ben (lásd 2005: 229–231 és másutt). 8 Különösen sok van belőlük Donaldas Kajokas prózájában; ez a tendencia más litván szerzők szövegeinek vizsgálata során is megfigyelhető (lásd J. Vaskelienė említett publikációit). 9 Feltehetően a minkštas melléknév „érzékeny, könyörületes; engedékeny“ jelentésére támaszkodik a DLKŽ-ban. JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 4 atpirktis ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 „megváltás“, apsimokslinimas „némi ismeret megszerzése“) vagy közös tőből származó szavakkal kontaktus révén összekapcsolt mondatok, pl. : Mert a fájdalom már a megváltás kezdete lenne. Itt azonban nincs megváltás K155; Sötét tudálékosság. Sötét módon műveltté válni – annyit jelent, hogy képtelenek vagyunk elérni sem a valódi megismerést, sem a <...> tudatlanság határait K78. Potenciális új szavak: negendamybė 10 A „negendamumas, ami nem romlik meg” és a nuspėjamybė „előrejelzés, biztos kijelentés tényleges tudás nélkül” a hasonló képzésű, szótárakban rögzített nemarybė és nuobodybė képzett alakok mellett használatos, például: szükséges, hogy ez a test negendamybe öltözzön, ez a mulandó test nemarybe öltözzön SR171; van ilyen nuobodybė, ilyen nuspėjamyyybė DK28–29. Az -is végződésű anapusis pavartotas reikšme „anapusybė, ne ši realybė“, pvz.: Paprasti žmonės juos vadina anapusiais, származékot valószínűleg a mesemondók dausomisnak, a filozófusok pedig transzcendens szférának nevezik K317. Bár egyes absztrakt főnevek potenciális (feltételezett) alapszavakra épülnek, a képzés fokozatai világosak, például: pasilabanaktinimas : *pasilabanaktinti : *labanaktintis : labanakt, išbūtinimas : *išbūtinti : *būtinti: būtis (vö. az LKŽPK-ban megadott įbūtinimas alakot), bekiaušiškumas : *bekiaušiškas : *bekiaušis : kiaušis, bereikšmiškumas : *bereikšmiškas : bereikšmis, bemintiškumas : *bemintiškas : bemintis, paradoksiškumas : *paradoksiškas : paradoksas, priešybiškumas : *priešybiškas : priešybė, vieninteliškumas : *vieninteliškas : vienintelis, žeismastis : *žeismas : žeisti stb. Ezen új szavak jelentése (a pasilabanaktinimas „a labanakt kimondása”, a bekiaušiškumas „elernyedtség, szilárd vélemény hiánya”, a bereikšmiškumas „jelentés hiánya” stb.) a szövegkörnyezetből szintén világos, például: : Ahhoz az esti rituáléhoz ketten még egy titkos szót is kitaláltak – pasilabanaktinimas KE200; A megalázkodó harmóniája iránti allergiádat, amelynek 11 megnyilvánulásait <...> te megvetően bekiaušiškumasnak nevezed K337; Az ellentéteket, amelyeket nem szabad szembeállítani, <...> az egyiket dicsérni, miközben teljes erőből a másikat becsméreljük (például a gondolat és a bemintiškumas, az absztrakció és a kép meditációit) K231; a Föld zseniális költészete, amely egyedül ezt képes közvetíteni <...> finom költői eszközökkel: intonációval, szünettel, fonetikával, ritmikai szerkezettel, a szó jelentésével, játékkal, allúzióval, metaforával, bereikšmiškumasszal K178; a titok <...> és a paradoksiškumas K299; nem szabad kategorikusan tagadni az ő [az értelem kedvelte ellentétek] priešybiškumasukat sem K300; Szeretjük annak [a meditáció] vieninteliškumasát K133; Mellette hever egy papírlap egyetlen szóval. Címként. „Létezésztető“. Talán a DD100 is jó. A neologizmus ismétlés általi kifejtését egymáshoz kapcsolódó mondatok szemléltetik, pl. A szabaddá válás ebben az esetben bizonyos kifejtést jelentene. A kifejtést egyáltalán nem negatív értelemben, hanem abban az értelemben, hogy az ember szellemének valamikor meg kell majd szelídítenie a Nemlétet és annak titkát is K228. A megszokott velniava és savastis képzett szavak segítenek jobban megérteni a mellettük használt, analóg képzésű angeliava és mūsastis neologizmusok jelentését, pl. Ördögi kavargás, akár valódiak ezek a napraforgók, akár csak képzeletbeliek, létezők 10 Az LKŽPK által rögzített negendamumas képzett szavának tekinthető szóképzési szinonimájaként. 11 Érzékelhető a szó újdonsága – elmondják, hogy a neologizmust tudatosan alkották meg. JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók neologizmusainak képzési és szemantikai sajátosságai | 5 erre ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 ar haliucinuojančios 12 sąmonės paribyje?! <...> Velniava, angeliava!.. KE141; be literatūros savasties nebūna jokios literatūros mūsasties, nebūna ir pačių mūsų BLB35 (adresato dėmesys a tőrokon szavak, a mūsastis és mūsų ismétlésével hívják fel a figyelmet). Tágabb (történeti háború utáni) kontextusban érthető a potenciális alapszóra támaszkodó man prikuryt Č112 stribukavimas (: *stribukuoti : *stribukas : stribas) reikšmė, pvz.: ten už mano stribukavimą davė neologizmus. Amint azt az LKG (1965: 314–315) állítja, az -izmas képzővel filozófiai, vallási, művészeti, tudományos és politikai irányzatok, rendszerek, berendezkedések elnevezései jönnek létre. Ezzel a képzővel alkotott hamletizmas „Hamlet ideológiája” neologizmus személynévre támaszkodik (a hamletizmus egy bizonyos válfaja K94), míg a šopoholizmas „vásárlástól való függőség; šopoholikusság” a šopoholikas barbarizmusból keletkezett (hogy a mai 13 šopoholizmas-roham ne végződjön kegyetlen másnapossággal EK132). A személyeket a cselekvők és a cselekvéses tulajdonság birtokosainak kategóriájához tartozó -ėlis, -ė képzőkkel nevezik meg; -ukas, -ė; -tojas, -a; -ėjas, -a képzett alakokkal: atsibeldėlis, -ė; įmitėlis, -ė; išsprūdėlis, -ė; išprotėjėlis, -ė; nuprotėjėlis, -ė; pabėgiukas, -ė; eltévedt kisgyerek, -nő; gyenge alak, -nő; kíváncsiskodó, -nő; fájdalomcsillapító, -nő; öltöztető, -nő, a nem produktív -onis, -ė és -aila képzővel képzett melžionis, -ė és pašaipaila szavakkal, ebbe a kategóriába sorolandók a -(i)us és -a végződéssel képzett dvokius, baksnius, prisega, partraida, valamint a vulgáris nuopisa szó; E képzett szavak 14 többségének (még tágabb kontextus nélkül is) világos lexikai jelentése van, amely lényegében egybeesik a képzésből adódó jelentéssel, például: atsibeldėlis, -ė „aki valahonnan odavánszorgott, vagy odaköltözött” (függetlenül attól, hogy helybeli-e, vagy – ahogy ő mondta – atsibeldėlis VP39); nuprotėjėlis, -ė „aki elbutult, nem túl értelmes ember” (kihasználni ennek a nuprotėjėlisnek a nyíltságát KE20); smalsautojas, -a „aki (túlságosan) kíváncsiskodik, kíváncsi” (még a nyári park legtávolabbi zugában is akadnak <...> tolakodó kíváncsiskodók és smalsautojasok, vagy szabadalmaztatott fecsegők EK110); nuskausmintojas, -a „aki csökkenti a fájdalmat“ (az emberi lelkek ismerője és nuskausmintojas SR269). Egyes új képzésű szavak jelentésének megértése, például az aprengėjas „aki felöltöztet valakit“, a paklydžiukas „aki eltévedt, el van tévedve“, a pabėgiukas „aki elszökött, menekült“, könnyebb a mellettük használt szokásosabb képzések, a kirpėjas, pamestinukas miatt is, például: visiems talkino kirpėjai ir aprengėjai SRII64; Tapome pamestinukais, pabėgiukais, paklydžiukais K237. Egyes alkalmi jellegűnek tekinthető (csak az adott szövegben használt és az adott szöveghez illő) új képzésű szavak jelentésének megértéséhez tágabb lexikai környezetre van szükség, például az, hogy a melžionis új képzésű szó a melžti igén alapul, a kontextusból derül ki: az óriások megőtték a duzzadó felhőket, a felhők tejéből italt készítettek, amelyet čviki néven neveztek el, és Ettől kezdve a čviki kedvelőit így kezdték nevezni 12 Róla lásd 3.2. 13 Változata, a šopaholikas bekerült az ND-be (róla még lásd Murmulaitytė 2016b: 13); amint azt a Google adatai mutatják, a szó mindkét változatát használják. 14 Ez a főnév az LKŽe által közölt prisiega „férj vagy feleség, házastárs“ kölcsönszó változata is lehet. JOLANTA VASKELIENĖ. Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai | 6 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 melžionimis KR16. A kontextusból az is kiderül, hogy a prisega főnév „feleség” lexikai jelentésben használatos, pl. Č141: Ta mano prisega kaip tyčia išsimaskatavusi pas kaimynę. A névszói tulajdonságok birtokosainak megnevezéseiként olyan új képzéseket tekinthetünk, amelyek saját és idegen eredetű képzőkkel jöttek létre: -ininkas, -ė; -uolis, -ė; -ulis, -ė; -iena; -ukas, -ė; and -nykas, -ė; -orius, -ė; -ra; -uva; -istas, -ė ir -ikas, -ė: birontininkas, -ė (: Birontas); daugėlininkas, -ė (: Daugėla); bohemininkas, -ė; furtininkas, -ė (: furta „varteliai“); kraujomaišininkas, -ė; dzsesszkedvelő, -nő; simaságkedvelő, -nő; szabadságszerető, -nő; üresfejű, -nő; felhőzet; zsinórkészítő, -nő; gépész; szarházi; šūdra (: šūdas); 15 kaimuva; szlalomista; pancerista, -nő (: Panceris – szereplő); ironista, -nő. Egyes származékok lexikai jelentése, amely lényegében nem különbözik a képzett jelentéstől, tágabb kontextus nélkül is 16 érthető, pl.: bohémiánus, -nő „a bohémség embere” (És már bohémekként ülünk a „Latvija” szálloda 26. emeletén KN202); dzsesszrajongó, -nő „a dzsessz kedvelője” (Egy igazi dzsesszrajongónak furcsán kellene éreznie magát KN115); simulékony, -nő „aki kedves, kellemes, gyengéd” (mintha egy ilyen kedves nőtől többet várt volna SR161); szabad ember, -nő „szabad ember” (Az ember nyilván vagy teljesen süket volt, vagy disznóként szabad embernek tettette magát GD368); vérfertőző, -nő „aki 17 vérfertőzéssel foglalkozik” (akik között tolvajok, gyilkosok, <...> vérfertőzők és lányaikat 18 megerőszakolók voltak SRII180); pancerista, -ė „Pancer híve” (A panceristák állatjelmezeket próbáltak fel az UR84-en). Juozo Apučio művében nem a szótárakban rögzített slalomininkas („slalomsportoló” DLKŽ) képzett alak, hanem ennek képzési szinonimája, a slalomistas szerepel, például: miután belecsobbant a vízbe, a farkas körökben forgott körülötte, az előtt, aki süllyedt, majd valamiféle slalomistához hasonlóan kirepült a forgás pályájáról, de hamar visszatért A22–23. A kontextus alapján megérthető, hogy a nyelvjárási képzéstípus (lásd LKG 1965: 362) származéka, a kaimuva, „a falura jellemző dolog, falusi valóság” jelentésben használatos, pl. : Ki vagy ma, „Onute” a szórakoztatóipar világában? Kaimuva DK118–119. E képzési kategória egyéb neologizmusainak használati példái: és a daugėlininkasok, és a birontininkasok, akik <...> halálos pillantásokat lövelltek egymásra SR201; kinyílt a furta ablaka, és rácsain át felragyogott a gyanakvó furtininkė szeme SR242; az óváros égboltjának táljában sűrűsödik a felhőzet EK129; ugyan mit látsz át ezen az egészen, te kis tuštuliukas K296; minden háznép felvillant a szeme előtt, kivéve a dús keblű virvelinukė KE249; eldadogta, hogy afféle traktorista, nem traktorista, de azért mégis valamilyen gépész, mert overallt viselt A225; Na várj csak, te szarzsák! KE240; úgy éreznéd, gyilkos vagy, örökké önmarcangolástól bűntudatos, szabadon gondolkodni és érezni képtelen szar K276–277; hamarosan észreveszed, hogy az ironikusokkal nem mindig egy úton haladsz K59. 15 A normatív képződmény gépkezelőjének szinonimája. 16 A šūdra főnév lehet a nemzetközi šudra szó (az ókori Indiában a 4 legfontosabb varna (kaszt) egyike, a hierarchiában a legalacsonyabb <…>” (TŽŽ 723) változata, vagy mindkét szó (šūdas és šudra) kontaminációjának eredménye. 17 Ugyanebben a szövegben szerepel a szótárakba fel nem vett džiazuomenė gyűjtőnév; az angelija (: angelas) ND. 18 Daiktavardis remiasi būdvardžio glotnus, -i reikšme „malonus, švelnus“, pvz., Glotnus žmogus DLKŽ. JOLANTA VASKELIENĖ. Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai | 7 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 A származás szerinti személymegnevezések képzési kategóriájába sorolandók a meglehetősen világos lexikai jelentéssel rendelkező, a -ietis, -ė; -iškis, -ė képzővel alkotott hamburgietis, -ė (: Hamburgas) „Hamburg lakója” származékok; parlaukietis, -ė (: Parlaukis) „Parlaukis lakója”; užjūrietis, -ė (: užjūris) „tengerentúli lakó”; donbasiškis, -ė (: Donbasas) „Donbasz lakója”; šaukliškis, -ė (: Šaukliai) „Šauklių lakója”; pl.: néha már éreztem, ahogy a hamburgiak vonásai mintegy belém áramlanak KN164; Segítők, szomszédok, vendégek, parlaukiaiak vagy valahonnan Kaunasból Č32; Mindmáig abszurd viccként emlékszem egy tisztességes tengerentúli nő szavaira K131; mondta egy nagyon elégedett donbaszi, és büszkén kihúzta a nyakát A276; Ő itt csak egy ilyen, šaukliškis TG22. E képzési kategória származékának tekintendő a -oidas képzővel képzett kaunoidas (: Kaunas) „Kaunas lakója” is. Tágabb kontextusban lekicsinylő értékelés érezhető, valószínűleg ezért választották a származás alapján megnevezett személyek nem tipikus -oidas képzőjét is, amelyet a toldalékok jegyzékei általában nem tüntetnek fel (l. LKG, DLKG, Pakerys 1994), de képzési oppozíció fennállása esetén elkülönítendő (vö. diftongoidas Kazlauskaitė 2000: 52): Igazi kaunoidas. Ilyen fajta K325. A helynevek képzési kategóriájának -ynas, -ynė, -uma és -idė képzőivel alkotott új szavak: tarvydynas, stribokynas, vėmalynė, judruma, drakonidė. Néhány származék jelentése világos, például a judruma „mozgékony hely” (Pačioj judrumoj, prisiglaudus rūmų sienos <...> sėdėjo sena moteris DK9); mások megértéséhez kontextusra van szükség: tarvydynas (: Tarvydas – a mű szereplője) „a hely, ahol Tarvydasok élnek” (nutempė į troškintais kopūstais nešantį tarvydyno liūną SR47); stribokynas (: *stribokas : stribas) „a stribokok / stribek lakhelye” (Ten buvo pats stribokynas ir saugumas BLB97). Átvitt jelentésben használatos a félelmetes hely jelentésű drakonidė új szó, valamint a vėmalynė, amelyet a szavak áradatának neveznek, például: plūstamės prišnerkštoje rembrantiškų atspalvių drakonidėje K317–318; Visus tenkina pusiau įvaldytas verlibras ir vos ne beprasmiškų atsitiktinių 19 žodžių vėmalynė TG158. Gana aiškią reikšmę turi kuopiniu pavadinimu laikytinas priesagos -ija vedinys esinija (: esinys) „esinių visuma“, pvz.: Sutapai su savimi, su jais, su visa esinija K160. O naujadaro „angyalok, az angyalok összessége” jelentésének megértéséhez kontextusra van szükség – az égről van szó, például : „Mondhatsz, amit akarsz – az égnek és lelkeinek van humorérzéke, és az angyalseregének is!” Pavieniai naujadarai skirtini įvairioms kitoms darybos kategorijoms: veiksmo K434. Eredmény megnevezésének tekintendők az -alas és -(i)onė képzővel alkotott džeržgalas, kraigalionė származékok, eszköz megnevezésének a -iklis képzős skaliklis (: skalauti) származék, nemek közötti különbség alapján képzett megnevezéseknek az agronomienė, pastalininkaitė (: pastalininkas, lásd LKŽPK), kicsinyítő képzős alakoknak a draugaitė (Tokios tai buvom neišskiriamos draugaitės GD19) és kelnaičkos (kaip griuvo, kelnaičkos nusmuko jam ant kulnų Č174), a köznyelvben nem ajánlott -ka képzőt pedig a jövevényszó šnapsorius alapszóból képzett 19 Apie jį žr. 2.1. JOLANTA VASKELIENĖ. Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai | 8 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 a šnapsorka származék (Palubinskytė buvo šnapsorka A29). Néhány képzett szó (agronomienė „az agronómus felesége”, pastalininkaitė „a pastalininkas lánya”, kraigalionė „ami össze van firkálva, írva” és mások) jelentése teljesen világos: einu ir sutinku pačią agronomienienę A87; ant keliolikos kitų kūnų gulėjo ir vargšė pastalininkaitė SRII172; šita jo kraigalionė vienareikšmiškai netiko publikuoti DD171. O például a skaliklis új szó „öblítésre szolgáló eszköz” jelentésének megértését a kontextus segíti – mellette hasonló képzésű, szótárakba felvett származékok szerepelnek: Ištisas arsenalas dantims – šveitikliai, skalikliai, plovikliai, gremžikliai DD93. A dzserzsgalasz újszó lexikai jelentése (így nevezik a műben a kerékpárt) eltávolodott a szóképzési jelentéstől – megértéséhez tágabb kontextus szükséges: tik brinkt tą džeržgalą ant žemės Č26. 1.2. E l ő k é p z ő k k e l képzett 8 főnév. Potenciális származékoknak tekinthetők a beelőképzős bekiaušis és besaulė: az elsővel személyt neveznek meg, a második pedig az élettelen tárgyak megnevezéseinek sorát bővíti (a beelőképzős származékokról lásd LKG 1965: 431–432). A litván nyelvben a beelőképzővel, amely leggyakrabban az alapszó által kifejezett dolog hiányát jelöli, főneveket és mellékneveket is képeznek. A használatból kitűnik, hogy a besaulė jelentése szerint főnév 20 „sötét, nap nélküli hely”: Svogūnai iš lauko įkalnės sukeliavo rūsio besaulėn EK134. A bekiaušis származék átvitt értelemben szerepel – így nevezik a szoknyát viselő férfiakat: škotams reikia už marškinių prikišti duonos kepalų, kad būtų dar panašesni į bobas, nes jau dabar su sijonais, ir išvadino juos bekiaušiais, nes, anot jų, po bobų sijonais, kaip žinoma, kiaušų nebūna SR208. A poelőképzővel a szóképzési típus követelményeinek megfelelő pomentė „a lapocka alatti hely” és polėkštė „egy másik tányér alá helyezett tányér” származékok jönnek létre: az első a főszóval 21 megnevezett tárgy alatt található helyet jelöli, a második pedig „a főszóval megnevezett tárgy alatt található vagy oda szánt tárgyat” jelöl (LKG 1965: 431), pl. : Nubundi naktį lyg su peiliu pomentėj K362; dailioje fajanso lėkštėje su sidabro polėkšte SRII104. A helyet a priešė (: Riešė) „a Riešė menti hely” és a pažolė „a fű menti hely” előtagos származékok jelölik, pl.: de nyolc óra körül a köd szétoszlik, a pariešėi égerés fűzfalevelei megszáradnak GD308; A fák között a pažolėn sűrű köd 22 kanyargott KE116. A prierūkis, „majdnem köd” jelentésű, előtaggal képzett új szó jelentésének 23 megértéséhez szükség van a szövegkörnyezetre: és amúgy is alkonyatkor ilyen prierūkis volt, elhajtott a fehéres ködben 24 20 Az LKŽe és a BŽa csak a besaulis, -ė melléknevet rögzíti. 21 A polėkštė főnév használatára a DLKT-ben és a Google-ban meglehetősen sok példa található (a kanalat a polėkštėre teszik DLKT; A fő tányérokat vagy a polėkštėbe, vagy a leterített szalvétára teszik G), de a szótárakba nem került be. 22 A Riešė folyó neve szerepel a szövegben. 23 Hogy a pažolė főnév nem került be a szótárakba és a kiegészítések kartotékjába, akár tévedés is lehet – az LKŽe a pažoliais határozószót rögzíti. 24 Csak a szövegkörnyezetből derül ki, hogy a prierūkis képzett szó a rūkas főnévvel, nem pedig a prirūkti igével alkot képzési oppozíciót. JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 9-es ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 úton A72. Az uželőtaggal képzett užsapnis (: sapnas) származékszóval azt nevezik meg, ami az álmon túl van: Miután jól feltúrtuk saját, valamint más <...> polgárok sötét álmon túli üreglakásait KE180. 1.3. A 72 litván író műveiben talált űj összetett szóból 63-nak második főnévi tagja van. Ezek determinatív összetételek – első tagjukkal leszűkítik 25 (pontosítják) a másodikkal kifejezett dolgot – lényegében az ilyen képzések jelentése egyenlő a szókapcsolat jelentésével (bővebben lásd Urbutis, 2009: 49–51), pl.: badavietė „az éhezés helye”, sielaspengsmis „a lélek csengése”, žodžiagarsis „a szó hangja”. 28 összetett szó első tagja főnév: badavietė, bobkalnis, drambliakojis, driežauodegis, gaidponis, garsasiūlis, krišnosparnis, krūtinplaukiai, langastiklis, mėšlajūrė, migdolmedis, obelžiedis, siūlagarsis, siūlažmogis, smėlkelis, šiknaskylė, šūdmėsė, veiksmažmogis, vidurkaktis, vilklaikis, voraklynis, žmoggyvis, žmogpaukštis, žodžiagarsis, žvaigždėraštis, žvilgsniašūdis, ugyanarra a két főnévre (a siela és az LKŽPK által 26 megadott spengsmas főnévre) épülnek a sielaspengsmis és spengsmasielis összetett szavak. A második főnévi taggal rendelkező 21 összetett szó első tagja melléknéven alapul: aukštakilmis, -ė; részeges nappal; részeges éjszaka; hosszú farkú; melegvizes; lyukas seggű; tévút; görbe farkú; kombinált takarmányok; filmszakadt; hülye fejű, -ű; vörös szemű, -ű; 27 gyenge tökű; ferde képű; löttyedt hajú, -ú; titkos hangú; nagy orrú, -ú; szelídnyelvű; ünnepidő; fényalvó; erőshátú. Más típusú összetételekből is csak néhány van: az első összetétel, a tátott torkú, igéken alapul; a szarómunka és a fingólyuk elem, a magamutogatás névmásból és főnévből alkotott összetétel, a felfelé és a láb főnévből pedig a felfelé lábú, a számnévből és az űrköz; nehéz megmondani, hogy a daiktavardžio – devynbėdis, -ė; iš prielinksnio tarp ir daiktavardžio erdvė sudarytas dūrinys félig határozószóra vagy a fél főnévre épülnek-e az összetételek. Néhány összetételnek egy nem pusministris ir pusvadis, o dūrinio pirstmergė pirmasis dėmuo sudarytas iš ištiktuko. litván eleme van: a latin ego szó és a mánia alapján létrejött egomania főnév, a hiperűr összetétel első eleme a hiperrész, amely a norma meghaladását jelzi (TŽŽ 299), a judológus összetétel második eleme a -lógus elemre támaszkodik, az ötödiké pedig igékre” (Keinys 1999: 69), így az új képzések nurodančiu žmogų, kuris tyrinėja pirmuoju dėmeniu nurodytą sritį, o naujadaro karvalogija antrasis dėmuo -logija nurodo ryšį su mokslu (apie -logas, -logija žr. TŽŽ 444). 25 „Didžiausios sudurtinių daiktavardžių dalies antrasis sandas remiasi daiktavardžiais ir tik maždaug kas megerősítik ezt a tendenciát. 26 BŽa pateiktas analogiškos darybos dūrinys žvaigždėlapis. 27 A legvalószínűbb, hogy az összetétel első eleme a kvaišas, -a melléknévre támaszkodik, bár nem zárható ki, hogy a kvaišti igével is kapcsolatba hozható. JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 16 „gúnyolódni“. ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Az új szavak jelentése (és szófaja) a szókapcsolatban vagy a mondatban válik világossá, pl.: arcán, a rángatózó, férges, <...> lassan mozgó mitesszerekkel kitömött K367; Az az ősz hosszú, meleg és nagyon szilvás volt TG27; Meztelenül fekszik a vízen. Mindkét irányba kinyújtva a karját. Mintha megadná magát. Ezzel a törékeny merevséggel szemben VP128; amikor a tekintet és a kezek által simára 40 koptatott bútorok felé fordul. Merevek, némák VP29; A hegyek fölött, a völgy másik végén – egy kis felhőcske; a merev levegőben a füst szinte nem oszlik szét VP70; gúnyolódó nővérei SRII124. A šabakšynuotas, -a új szó a közvetlenül mellette használt, azonos képzővel alkotott, szótárakban rögzített akmenuotas, -a, krūmuotas, -a származékok analógiájára jött létre: csak Naujokų legelői voltak: kövesek, bokrosak, bozótosak – egyetlen név, hogy legelők TG72. 2.2. E l ő k é p z ő s s z á r m a z é k o k. A beelőképzős, főnevekből képzett származékok típusához (lásd LKG 1965: 590) tartoznak a benuotolis, -ė (: nuotolis) „távolsággal nem rendelkező” és bepalatis, -ė (: palata) „kórteremmel nem rendelkező” új képzések. Ezek a melléknevek a közvetlenül mellettük használt, azonos képzésű, szótárakban rögzített begarsis, -ė; bekryptis, -ė; bevietis, -ė származékok analógiájára alakultak – az új képzések lexikai jelentését kiemeli és a címzett figyelmét felkelti az analóg képzésű származékok ismétlése: ami örökre elveszettnek tűnt, hirtelen előbukkanna a szürke, hang nélküli, távolság nélküli, irány nélküli ködből GD364; az osztály túlzsúfolt volt, és hozzánk, ilyen hely nélküli és kórterem nélküli emberekhez hasonlóan, talán húszan voltak TV167. 41 2.4. V é g z ő s s z á r m a z é k o k: a grimzti igéből a -us, -i végződéssel létrehozott, a szótárakban nem rögzített grimzdus, -i melléknév „amelybe lesüllyednek” (az októberi éjszakák mélyek és süppedősek B114), a -as, -a végződéssel létrehozott nepasotas, -a (: nepa(si)sotinti) származék pedig „telhetetlen, jóllakhatatlan”: Hamarosan ismét összesereglettek azok a jóllakhatatlan 42 sasok KR129. 2.5. Ö s s z e t é t e l e k. A litván nyelvben a melléknévi összetételek általában „mindkét összetevőtől egyértelműen függő lexikai jelentéssel rendelkeznek” (LKG 1965: 591), és gyakran névszói (főnévi vagy melléknévi) második összetevővel állnak. Solche Komposita haben meist ein Wort als erstes Glied, das mit dem Substantiv (dem zweiten Glied) als dessen Attribut verbunden ist (siehe LKG 1965: 596; DLKG 2005: 229). In den Werken litauischer Schriftsteller wurden 44 adjektivische Komposita gefunden, davon 42 mit einem substantivischen zweiten Glied. Am häufigsten ist das erste Glied der Komposita adjektivisch. Sie weisen auf ein hervorstechendes Merkmal des durch das zweite Glied bezeichneten Gegenstands hin und sagen aus, was dieser 40 Apie jį žr. 1.1. 41 Im Werk von Leonardas Gutauskas wird zwischen gleichrangigen Attributen kein Komma gesetzt. 42 Es ist schwer mit Sicherheit zu sagen, dass es sich dabei nicht um ein als Beisatz fungierendes Substantiv handelt (mit dieser Bildung wurde nur ein Beispiel gefunden). JOLANTA VASKELIENĖ. Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai | 17 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Gegenstand Besonderes an sich hat (mehr dazu siehe LKG 1965: 596–597; DLKG 2005: 229): didžiakilpis, -ė, didžiapautis, -ė; liūdn­akis, -ė; kékfarmú, -a; puhaszájú, -a; piszkosorrú, -a; szürkanyakú, -a; 43 szélesorrlyukú, -a; dús keblű; vörös bundájú, -a; vörös téglás, -a; vörös köpenyes, -; vörös zakós, -; rózsaszín oldalú, -; átlátszó tollú, -; titkos szárnyú, -; zöld fenekű, -; zöld lelkű, -; zöld tekintetű, -; žilakuokštis, -ė. Egyes összetett szavak lexikai jelentése egybeesik a képzett jelentéssel, pl.: didžiakilpis, -ė „nagy hurkokkal rendelkező” (A csomók nagyon bonyolultak, nagy hurkúak KE47); pilkakaklis, -ė „szürke nyakú” (Szürke nyakú varjú. A balkonon kenyérszeletet csipeget K284); rausvašonis, -ė „amelynek oldalai rózsaszínűek vagy vörösek” (Evezés közben eljutott a rózsaszín oldalú vadkörtécskéhez KE215). A melléknevek konkrét dolgokat jelentő megnevezett vagy kikövetkeztethető főneveket jellemeznek, pl. : Vannak olyanok, akik a dombon állnak, megfeszülve, nagy mellűek, az egész világ pedig – tehéncsorda a lábuk alatt LM79; csak a szomorú szemű családfő tartóztatta fel SR82; Két kék nadrágos milicista járkált a kisvárosban TV167; engem és a babakocsit is kölcsönadta azoknak a piszkos orrú, fecsegő kislányokból álló csapatnak GD20; széles orrlyukú borjúetető K401; ilyen már annak a telt keblű zsinórkötőnőnek a természete KE149; igyekszik az ablakpárkányra feltenni a meghízott vörös bundájú macskát K363; egy vörös téglából épült kéménynek támaszkodva K353; a vörös téglafalú szülőotthonba K396; meghallja, hogy a bokor mögött valami vörös kabátos emberke kuncog K305; Ezért az istenség azt a türelmes követ a remény áttetsző tollú madarává változtatta KR23; Mindegy, mi lenne – pallócska, embermadár, titkos szárnyú angyal vagy kentaur K250; ahogy a pultos egy magas pohárba <...> egy 44 cserépkorsóból hideg vizet loccsant, és a zöld fenekű pohár fehéres tejköd színére változik VP14; ostobán ugrándozik nem egy ősz hajú öregember, hanem egy hollywoodi komédia naiv hőse KE150. Egyes összetett szavak lexikai jelentése eltávolodott a képzett jelentéstől, például a minkštalūpis, -ė melléknév, amellyel a megszemélyesített szomorúságot jellemzik, átvitt értelemben „nem fájdalmas, nem nyomasztó” jelentésben használatos ([szomorúság] Könnyű, puha ajkú, nem sajgó. A teremtő vágyakozás jeleivel K285); a žaliasielis, -ė melléknévvel, amelynek jelentése „zöld színű”, a tengerfeneket és a mezőt jellemzik (És hirtelen abból a zöld lelkű tengerfenékből K321; több ezer áttetsző kis papagáj, amelyek rövid időre fellobbantak a zöld lelkű mező fölött K322), míg a žaliažvilgsnis, -ė melléknév jelentése „zöld szemű” (napfelkelte, zöld tekintetű nő K295). A dryžuotarėmis, -ė összetett szavak; szép mosolyú, -ú; sokféle lángú, -ú; sokoldalú, -ú; nagylelkű, -ű; nagyszívű, -ű; széles mosolyú, -ú; A prastakilmis, -ė képzett jelentése: „azt birtokló, azzal jellemezhető, amit a második tag jelöl, és az első tag határoz meg” (DLKG 2005: 230). Egyes összetett szavak lexikai jelentése lényegében megegyezik a képzett jelentéssel, pl. dryžuotarėmis, -ė „csíkos keretű” (csíkos keretű szemüveggel K453; meglepett szemekkel figyelte azt 43 Úgy vélik, hogy a dūriniai didžiakilpis, -ė és didžiapautis első tagja a didelis, -ė melléknévre, nem pedig a didis, -i melléknévre támaszkodik (a szemantikai és formális alapozás eltéréséről lásd Urbutis 2009: 101). 44 Róla lásd 1.3. JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 18 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 különféle lángú ragyogást GD113; Ők [az írók] ott kellően sokrétű alternatív használatban élnek), gyvenimą KN129; [vyriškis] Plačiašypsnis, retos padermės K416; o prastakilmiai nugalėtojai siautėjo kaip senovės barbarai GD120), kiti dūriniai turi perkeltinę reikšmę (metaforiška pl.: gražiašypsnis, -ė „kellemes, derűs“ (sietek elmesélni a furcsa és szép mosolyú férfiak egymás įspūdį, kurį sukėlė viena užsienio radijo laida K253); plačiadūšis, -ė „kuris atviras, atlapaširdis“ (jo után kapituláltak az előtt a széles lelkű fingó előtt SRII147); plačiaširdis, -ė „akinek nagy szíve van“ (a széles szívű szerelem eladónője SR45). Az apvalažandis, -ė („amelynek alakja az archoz hasonló“); putliažandis, -ė („amelynek alakja a pufók archoz hasonló“); rantytanosis, -ė 45 („amelynek barázdált orra van“) melléknevek képzési jelentése: „hasonló ahhoz a tárgyhoz, amelyet a második tag jelöl, és amelyet az első tag határoz meg“ . És ezek az új képzések 46 epitetonként szerepelnek, pl.: ő [a lány] egyáltalán nem emlékeztetett többé arra a gömbölyű arcú cseresznyére SR167; Az ablakon túl – a pufók arcú felhők legkülönösebb formái K285; Ők [a gyerekek] vették észre elsőként a rovátkolt orrú sirályhajókat BLB17. A két főnévből álló összetételek – auksakanopis, -ė, drambliakojis, -ė, kardadantis, -ė, klastaakis, -ė és 47 paršasnukis, -ė – „a jelölt dolognak azt a kiemelkedő részét mutatják meg, amelyet a második tag nevez meg, az első pedig jellemez” (DLKG 2005: 231). Az auksakanopis, -ė „akinek arany patái vannak” melléknevek (az aranypatájú szarvas így egyetlen lépést sem tesz GD418); a drambliakojis, -ė „akinek a lábai az elefántéhoz hasonlók” (Ez is piszkos volt, a megmunkálatlan bőr színével és szagával, elefántlábú KE173); a paršasnukis, -ė „akinek a pofája a malacéhoz hasonló” (malacpofájú kis ördögök, ti enyéim K452) első tagja megmondja, mihez hasonlít a jelölt szóval kifejezett dolog része. Két összetétel átvitt hasonlósági jelentéssel bír: a kardadantis, -ė „akinek a fogai (élesek), mint a kard” (Kardfogú tigris, ha nem több B84) és a klastaakis, -ė „megtévesztő” ([a nap] fehér fogú és megtévesztő tekintetű, titkolózó és nyíltszívű, lángoló, távolodó EK146). Néhány összetétel igéből és főnévből alakult. E ritka típusú képzésekben a melléknévi igenév, és egyben a jelölt dolog kiemelkedő részét is mutatja. Visas tiesioginę reikšmę turinčias dūrybas sužeistais laužtasparniais sakalais pirmasis dėmuo (kaip yra įprasta) remiasi veiksmažodžio neveikiamosios rūšies būtojo laiko K359; išsitraukė savo nupjautabuožę strielbą SRII288; aplink apstu pasipūtusių, surauktakakčių, savin eina konkrečių daiktavardžių epitetais: laužtasparnis, -ė (: laužtas, sparnas); nupjautabuožis, -ė (: nupjauta, buožė); surauktakaktis, -ė (: suraukta, kakta), pvz.: o gal ir ne drugeliais jos užsiklojusios, suropojusių „kūrėjų“ K188. 45 Šis dūrinys turi jungiamąjį balsį -a-, o ne -ia-, kaip įprasta tokio tipo dūriniams, pvz., apvaliagalvis, apvaliadugnis ir pan. 46 Naujadaras veikiausiai remiasi daiktavardžio nosis reikšme „išsikišusi, smaili daikto dalis (laivo priekis, indo snapelis, bato galas ir kt.)“ DLKŽ. 47 Šis darinys kūrinyje vartojamas ir kaip daiktavardis, žr. 1.3. JOLANTA VASKELIENĖ. Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai | 19 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Potenciniu dariniu laikytino dūrinio tūkstantveidis, -ė pirmuoju dėmeniu einantis kiekinis skaitvardis tūkstantis rodo pažymimuoju žodžiu reiškiamo daikto dalių skaičių, tačiau tekste šis naujadaras pavartotas perkeltine reikšme – juo apibūdinama personifikuota poezija turi ne tiksliai tūkstantį, o tiesiog daug veidų, kitaip tariant, yra įvairi: todėl poezijai skirta būti ne tik dviveidei, bet ir 48 tūkstantveidei, tačiau ne demoniškąja, o dieviškąja prasme K248. Naujadaras savipakankamas, -a (: save, pakankamas) laikytinas nedaraus tipo, iš įvardžių ir būdvardžių sudarytu dariniu (žr. LKG 1965: 601). Šis būdvardis pavartotas reikšme „toks, kuriam pakanka savęs“ – juo iš esmės pakartojama tai, kas pasakyta gretimu žodžių junginiu: didžiosioms nacijoms pakanka savęs, jos savipakankamos, o be reikalo DK62. Naujadaras viršmentalinis, -ė, vartojamas reikšme „esantis aukščiau už protinį“, remiasi prielinksniu virš ir tarptautiniu būdvardžiu mentalinis: Viršmentalinės sferos K142. 49 2.6. Aptariamuose tekstuose rasti 9 naujadarai laikytini m i šr i os d a ryb o s dariniais: su priešdėliais 50 iki-, po ir priesagomis -iškas, -a; Az -inis, -ė képzővel alkotott új szavak: ikidonelaitiškas, -a „Donelaitis előtti” (Ikidonelaitiškoji Lietuvos era, neįtikėtina DD189); ikikolumbinis, -ė „Kolumbusz kora előtti” (tenykštės ikikolumbinės dvasios aiškiai trūko KN184); ikimobiliakinis, -ė KN122 „a mobiltelefonok megjelenése előtti” (Ikimobiliakinė balanos gadynė KN122); podekartinis „Descartes után keletkezett” (podekartinis mąstymas K252); priešišėjiminis, -ė „az elmenetel előtt keletkező” (sunkiai nupasakojama priešišėjiminė būsena K169). Bár a potragedinis, -ė új szó elméletileg a tragedinis, -ė melléknévre is 51 épülhetne, úgy vélik, hogy a képzési oppozíciót a tragedija főnévvel alkotja (tehát a prefixáció–szuffixáció eredménye), mivel „a tragédia után keletkezett” jelentésben használatos (herojų, kuris patiria potragedinės erdvės katarsį K148). A vegyes képzésű (kompozíció–szuffixációs) származékok közé sorolhatók a virš tőelemet, valamint az -inis, -ė és -iškas, -a képzőket tartalmazó új szavak is: viršliteratūrinis, -ė; viršsąmoninis, -ė; kispolgári huligános, -a. Származékai: irodalomfölötti, -ő; a tudatfölötti, -ő formálisan alapulhatna az irodalmi, -ő melléknéven és az ND által rögzített tudatfölöttiség főnéven, de szemantikailag közelebb állnak a szókapcsolatokhoz: irodalomfölötti, -ő „az irodalom fölött, az irodalomnál magasabban lévő”; tudatfölötti, -ő „a tudat fölött, a tudatnál magasabban lévő”. Az új szavak különböző jelentésű főnevek jelzőiként szerepelnek, pl.: hiányozni fog neki valamiféle „nem irodalmi” vagy „irodalomfölötti” fény 48 Tehát az ezerarcú, -új főnévi alapjául szolgáló ezer szó „meghatározatlan sokaság kifejezésére” jelentése szolgál az LKŽe szerint. 49 Apie šį darinį, vartojamą ir Viktorijos Daujotytės tekstuose, žr. Vaskelienė 2016: 162. 50 A vegyes szóalkotási módokról lásd Urbutis 2009: 340–342, Keinys 1999: 82; az előés képzőkkel rendelkező mellékneveket az LKG 1965: 591 is említi. 51 Kęstutis Navakas szövegében kiemelt mobiltelefon-előtti új szó a zsargonbeli mobiliakas szón alapul (lásd A Valstybinė lietuvių kalbos komisija konsultációs bankját. Online elérhető: http://www.vlkk.lt/konsultacijos/791mobiliakas (megtekintve 2017 július–augusztusában). JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 20 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 K76; a „Strazdas” madárszerű természete egyszerre két világot képvisel – a tudatalattit és a 52 tudatfelettit K248; erre csak akkor kerül sor, ha elegendő ragyogó energia, Kegyelem és tudatfeletti tisztaság gyűlik össze K338. A smulkiachuliganiškas, -a új szó a smulkus, -i melléknéven és a chuliganas főnéven alapul, és az -iškas, -a képzőt tartalmazza (Ezzel [a munkával] kellett jóvátennünk apró huligánkodásból fakadó vétkeinket TV66). 53 3. AZ IGÉK ÉS IGEALAKOK ÚJ SZAVAINAK KÉPZÉSI ÉS SZEMANTIKAI SAJÁTOSSÁGAI A litván írók szövegeiben 36 igei (és azok alakjaihoz tartozó) neologizmust találtak: 25-öt előképzőkkel, 9-et utóképzőkkel alkottak, 2 pedig olyan képzett alaknak tekinthető, amelynél a képzési fokozatok rendszere nem állandósult (lásd a 4. ábrát). 4. ÁBRA Igei (és azok alakjaihoz tartozó) neologizmusok Az új képzések többsége (28, azaz az összes képzés 78 százaléka) szótárakba felvett alapszavakon alapul, 8 (azaz 22 százalék) pedig potenciális alapszavakon alapul. 3.1. Az igék 8 előképzővel alakultak: su- (subeždžionėti, sudizaininti, suformatuoti, suka binti, suklemensėti, supopierėti, sustulpėti), pa- (pakiaulavoti, pakiaulinti, pavioletuoti), nu- (nušurmuliuoti, nužlebsėti, nuvampyrinti), pra- (pravirventi, praskurnėti, pratursenti), iš- (išbaisinti, išmėšlinti, išsispruzdinti), į- (įskausminti, įsikaburkštinti), ap- (apsibumbuluoti), at- (atvibruoti), par- (parkriokinti), už- (užsigeležinti). A többség (18) 52 Figyelemre méltó, hogy a neologizmust, akárcsak a mellette használt, az neelőképzővel nem képzett neliteratūrinis, -ė alakot, idézőjelben írják. 53 Galima ir kitokia šio naujadaro darybos interpretacija: kadangi žodžių junginys smulkus chuliganas yra önálló jelentést nyerve azt mondhatjuk, hogy a smulkiachuliganiškas, -a melléknév ebből a szókapcsolatból alakult a következővel priesaga -iškas, -a. 69 százalék 25% 6% priesagų vediniai priešdėlių vediniai dariniai su nenusistovėjusia darybos pakopų sistema JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 21 Az előtagos ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 származékok közül 21 szótári forrásigékre épül, például: subeždžionėti (: beždžionėti), suformatuoti (: formatuoti), nušurmuliuoti (: šurmuliuoti), praskurnėti (: skurnėti) stb., néhány (7) pedig potenciális forrásszavakra: sudizaininti (: *dizaininti : dizainas), suka binti (: *ka binti : kalba), suklemensėti (: *klemensėti : Klemensas), supopierėti (: *popierėti : popierius), pakiaulavoti (: *kiaulavoti: kiaulė), pavioletuoti (: *violetuoti : violetinis?), nuvampyrinti 54 (: *vampyrinti : vampyras). Az előtagok különböző módokon módosítják az alapigék jelentését – az alapszó által kifejezett cselekvéshez további jegyeket adnak. Az előtaggal képzett új szavak a cselekvés intenzitását, befejezettségét jelzik, például: subeždžionėti „majommá változni“, sudizaininti „befejezni a dizájnolást“, suformatuoti „befejezni a formázást“, suka binti „nyelvvé változtatni“, suklemensėti „Klemensusszá változni / olyanná válni, mint Klemensas“, supopierėti „papírrá változni“, sustulpėti „oszloppá változni, az oszlophoz hasonlóvá válni“. Egyes 55 származékok jelentése minimális lexikai környezetben válik világossá (Megérintette az asztalon lévő ezüstvillát. Nem azt, amelyet ő maga alkotott, „megdizájnolt” DK10; Még ha beszélsz is, az a nyelv egészen másképpen van formázva KN49; Tehát lényegében itt nem a valóság, hanem a nyelvi 56 (beszéddé tett?) valóság tehetetlenségéről beszélünk K83), másoknak tágabb (a műre vonatkozó) kontextusra van szükségük (Azt mondta, meggazdagodtak a kilencbajúságok és klemenesszé váltak KR111 – Klemensz a mű szereplője). Néhány suelőtagos képzés átvitt értelemben használatos: az élettelen dolog cselekvése átkerül az emberre (Még meglóbálja a kezét Keršė felé (a plakáton a kéz nem látható, de ez nem fontos), majd elhallgat, elpapírosodik, a poligráfia néma termékévé válik B56; Ez – most házigazdaként – megmerevedve ült DK93), vagy fordítva, egy élettelen dolgot (az Ego absztraktumot) konkrét cselekvést jelentő igei igenév jellemez (a majommá vált Ego részecskéi K390). A pakiaulinti új szó és a pakiaulavoti hibrid szinonimának tekintendő – mindkettőt „disznóságot elkövetni” jelentésben használják: Talán adósa maradtam neki? Vagy talán valahol rettenetesen disznóságot követtem el? Disznóságot elkövetni aztán tudok Č192; megkívánja, hogy valakivel disznóságot kövessen el, annyira megkívánja Č108. A cselekvés intenzitásának jelentését hordozza a nem litván eredetű, egy potenciális szóval rokon új szó, a pavioletuoti, amely a mellette használt szokásos paelőtagos képzések, a pajuoduoti és pamėlynuoti analógiájára alakult. Az új szó „ibolyaszínűvé válni” jelentésben használatos (a fák ilyenkor megfeketedve, megkékülve, ibolyaszínűvé válva meredeznek A448). Néhány új szó a nuelőtaggal alakult: a nušurmuliuoti „zsibongva eltávolodni” és a nužlebsėti „elmenni, elcsoszogni” igék azt mutatják, hogy az alapszó által jelölt cselekvés távolodó irányultságú (Ó, a minap elzsibongott ünnepnapokról vagy az általános felfalás napjairól 54 Az ige idegen -avoti képzőt tartalmaz (lásd A nagy nyelvi hibák jegyzékét (a szó szerkezetére vonatkozóan). Online elérhető: http://www.vlkk.lt/aktualiausios-temos/didziosios-klaidos/zodziu-sandaros (megtekintve 2017 augusztusában). 55 Nem zárható ki, hogy a sustulpėti ige tükörfordítás. 56 Az újdonság érzékeltetése és a figyelem felkeltése érdekében a műben az új szót kiemelik. JOLANTA VASKELIENĖ. Lietuvių rašytojų naujadarų darybos ir semantikos ypatumai | 22 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 csak egy-két ötletesebb reklámfelirat jut eszébe EK70–71; Ő is leporolja magát, és elcsoszog a birtokára Č161). Alkalmi képzésnek tekinthető a nuvampyrinti ige melléknévi igenévi alakja (amelyet valószínűleg „vámpír által kiszívott” jelentésben használnak), és a cselekvésből eredő tulajdonság intenzitását, befejezettségét jelzi: szeress (Istent, a Világegyetemet, a gyermeket, a fát, az állatot, a csillagos eget...) – és nem lesznek energetikai gondjaid, soha nem érzed majd magad úgy kiszívva, mint egy citrom, azok által levámpírozva, akik maguk is már üresek K119. A pravediniai, praskurnėti, pratursenti előtagos származékok azt jelölik, hogy az alapszó által kifejezett cselekvés valaki mellett halad el (ez a pravediniai tipikus jelentése, lásd LKG 1971: 285; DLKG 2005: 403). A potenciális származékoknak tekinthető képzett igék jelentése (mindegyiket valamiféle (gyors) elhaladás megnevezésére használják) a kontextusból derül ki, pl. : Ilyen, csak 57 jóval kisebb [ördög], éjjel végigszaladt a padlón, és bemászott az üregbe LM14; egyelőre senki sem jár erre, még a kiskutya sem szalad el Č169; Az udvaron jelenleg, ha valamire szükség van, legfeljebb valami háziasszony suhanhat át Č156. Két új képzés az įelőtaggal jött létre: az įsikabulkštinti „felmászni” ige azt mutatja, hogy a cselekvés bizonyos irányba – ebben az esetben felfelé – irányul (Jis pagiriodamas turėjo įprotį eiti į mišką ir įsikaburkštinti į aukščiausią eglę A32), míg az įskausminti „megfájdítani, fájdalmassá tenni” ige intenzitásjelentést hordoz (Tyla... Jinai karališkais šilkais apmuturiuoja triukšmo įskausmintas mūsų ausis K295). Potenciális származékoknak tekinthetők az išelőtaggal képzett igék, amely előtag módosítja az alapszavak által kifejezett cselekvést: az išsispruzdinti „nagy nehezen előbújni” ige az alapigével kifejezett cselekvés irányát jelöli belülről kifelé (Reikėjo išsispruzdinti iš palovio A104), míg az išbaisinti „ijesztővé tenni” és az išmėšlinti „trágyával bekenni” igék a cselekvés intenzitását, befejezettségét jelölik (Ne metai taip išbaisino Broniaus balsą, o tarnyba A102 ; Pavydėkit visi, neįmesti į vandenį ir neišmėšlintieji! A476). A többi előtaggal egy-egy új képzés fordult elő: apsibumbuluoti, atvibruoti, nuliaušti, parkriokinti, užsigeležinti. Az apelőtagos apsibumbuluoti származék jelentése „gombolyagokban elmenni”, míg az atelőtagos atvibruoti jelentése 58 „rezegve, remegve, reszketve közeledni”. Mindkét ige cselekvő melléknévi igeneve főnevek jelzője: szürke, apsibumbulavusi kötött pulóverbe szorított mellkasa mintha két mérettel nagyobbnak tűnt volna DD173; Csak a szeretet az a valóság, amely pszichológiai szintre vibrálva jutott el K102. A nuliaušti „elnyűni“ igekötős származék azt jelenti, hogy a főige által jelölt cselekvés bizonyos ideig tartó végbemenetele során valami (ez esetben a sapka) leromlik (Antanas, apsivilkęs kiek gerėlesnį švarką, užsivožęs ne tokią baisiai nuliaušusią kepurę Č117), a parkriokinti „(dörrenéssel, hangosan) hazahozni, hazaszállítani“ igekötős származék pedig 59 57 Az új szavak további szemantikai komponensekkel rendelkeznek. 58 Megjegyzendő, hogy az új szavak, a nuliaušti és a parkriokinti, a liaušti, illetve a kriokinti igéknek a szótárakban megadottaktól eltérő jelentéseire épülnek. 59 Apie priešdėlio nureikšmes daugiau žr. LKG 1971: 279–281. JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 23 azt mutatja, ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 hogy „a főige által jelölt cselekvés végbemenetele során valami irányítottá válik vagy eltérül į namus“ (LKG 1971: 282) (kolchozas davė du traktorius, kurie ant tam tikslui padirbtų velkių parkriokino patį didžiausią akmenį TV86), az užsigeležinti „megedződni“ igekötős származék pedig a cselekvés intenzitását mutatja (velnias užsigeležinusio negriebė A38). 3.2. 9 új szó az -auti, -čioti, -inėti, -telėti (-telti), -uoti, -uliuoti képzőkkel alkotott származék. Egyes képzett szavak jelentése könnyen érthető, például: kugždinėti „lassan, apránként kugždėti, mozogni, mocorogni“ (Iš tolo matyti, kaip viduje kažkas kugždinėja Č165); šasčioti „folyton egyet-egyet rebbenni“ (mašina šasčiojo, lyg pati būtų žinojusi kelią VP18); sviduliuoti „nem egyszer felragyogni, felcsillanni“ (ránézett a kezdődő alkonyat fényében sviduliuojančią nőre VP81); vienišuoti „magányosnak lenni“ (időzni a mezők magányos szellemével K258). A kontextusból kikövetkeztethető a nem litván eredetű alapon nyugvó haliucinuoti ige „hallucinációkban lévőhöz hasonlónak, irreálisnak lenni“ jelentése: Az ördögbe is, valódiak azok a napraforgók, vagy csak képzeltek, a létező vagy hallucináló tudat határvidékén?! KE141. A kicsinyítő cselekvést jelentő -telėti (-telti) képzővel alkotott tvirktelėti „kissé (el)romlani, elzülleni“ és mąstelti „kissé, rövid ideig gondolkodni“ származékok nem tipikusak, mivel a képző által adott jelentés és az alapszó jelentése nem illeszkedik egymáshoz: azokkal a pikáns, tvirktelėjusiomis történetekkel 60 mintegy fűszerként hintette meg a beszélgetést DD61; gondolkodni sohasem gondolkodott, talán csak mąsteldavo, de finoman KE175 – az utóbbi példában világos az ismétlés alakzata. Az új szó, a vieninteliauti, minden valószínűség szerint „teljesen egyedül lenni“ jelentésben használatos. A címzett figyelmét felkeltik az Esybė főnevet jellemző, pontosító, egymás mellett használt melléknévi igenevek: vieninteliaujanti, pačiaujanti, esanti: Az embert, <...> aki a kozmosz titkában egyedül vándorló (sőt talán – magányosan létező; az esanti melléknévi igenév ebben az esetben nem megfelelő) Esybėre tekint, hamarosan üldözni kezdi a paranoia K389. Potenciális alapszóra támaszkodik a szótárakban rögzített piktžodžiauti képzésével analóg módon alkotott új szó, a šventžodžiauti (: *šventžodis : šventas, žodžiai? K222 (a mondatban a šventir és žodgyökű szavak ismétlődnek). žodis), vartojamas reikšme „sakyti gražius, šventus žodžius“: Šventi ir sykiu šventžodžiaujantys 3.3. Naujadaras pasigrūdinėti (: grūdinėtis / pasigrūsti) laikytinas dariniu su nenusistovėjusia darybos pakopų sistema, nors neatmestina, kad tai mišrios darybos képzett szó – a grūstis igéből, a pair előtaggal és a -inėti képzővel alkotva. A pasigrūdinėti ige ismétlődő cselekvést jelent: „sokszor, fokozatosan tolakodni” (Odakint jókedvűen pasigrūdinėja prie stalelių Č197). Okazionálisnak, vagyis csak az adott szövegben használt és ahhoz a szöveghez illő képzésnek tekinthető a dvivienišiauti, amelynek jelentése: „kettesben lévén magányosnak érezni magát”. Bár a litván nyelvben nincsenek igékből alkotott összetételek, ez az új szó a ND-ben szereplő vienišiauti új szóból alkotott összetételként értelmezhető 60 A mąstelti képzett szóban morfémák összetorlódása figyelhető meg (mast-yti + -telti). JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 24 és a dvi ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 tőszámnév összetett képzésű szónak tekinteni, amelynek megszakított formánsa ugyanabban a (sandūra dvi, vienišas, -a ir priesaga -auti). Bendrašakniai naujadarai vienišiauti ir dvivienišiauti mondatban szerepel: Kai esu vienas – vienišiauju, kai su ja – dvivienišiaujam KE162. 4. A HATÁROZÓSZÓI ÚJ ALKOTÁSOK KÉPZÉSÉNEK ÉS SZEMANTIKÁJÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A vizsgált litván írók szövegeiben 36, az LKŽe, DLKŽ, BŽa, LKŽPK, ND szótárakban nem rögzített határozószót találtunk; ezek módhatározói jelentéssel rendelkeznek, és a legtermékenyebb -ai képzővel alakultak: 10 származék szótárakban rögzített alapszavakból képződött: alpulingai, girtuokliškai, gudragalviškai, makabriškai, marginaliai, pasišventėliškai, rutiniškai, sąmoksliškai, siaurakaktiškai, vijurkiškai, 26 származék pedig potenciális alapszavakra épül, amelyek többsége (23 alkotás, vagyis a határozószói új alkotások 86%-a) az -iškas, -a képzővel létrehozott új alkotás: albatrosiškai (: *albatrosiškas : albatrosas), berazumiškai (: *berazumiškas: berazumis), ciceroniškai (: *ciceroniškas : Ciceronas) stb. Számos új alkotás rejtett hasonlatként (vagy metaforikus jelzőként) használatos, pl.: girtuokliškai ligotas mąstymas – gondolkodás [beteg] mint egy részegé; gudragalviškai klausinėti – [okosan] kérdezgetni, mint egy okos ember; mintys 61 sukasi vijurkiškai – a gondolatok [gyorsan] keringenek, mint a forgószél; gaidžiukiškai dudena – úgy búg, mint egy kakasfióka; kengūriškai nušokuoti – úgy elugrálni, mint egy kenguru; sugnybti kineziterapeutiškai – úgy megcsípni, mint egy gyógytornász; bohócosan gúnyolódni – bohócként gúnyolódni. Megjegyzendő, hogy valamennyi, szótárakban rögzített (1) és potenciális alapszavakból képzett (2) határozószó jelentése a szókapcsolatban vagy a mondatban világos: (1) [a lány] kecses, mint a hegyi őz, sóvárogva vágyakozva, mint a forrásvíz KR38; tunya és részeges módon beteges gondolkodással K239; nem érdemes ravaszkodva kérdezősködni K232; nevetése makabrára jellemző módon harsant fel a templom kupolája alatt DD189; a garnélarák mint objektum ebben a kontextusban már-már nagyon marginálisan hatna KN140; Az élet nem élve, hanem nehezen, türelmesen, odaadóan <...> szoríttatik Prokrusztész ágyába K39; Ezt hétköznapian, rutinszerűen tette KE196; a nőgyógyász emlékeztetője, hogy rutinszerűen ellenőriztesse magát méhnyakrák tekintetében DD95; összeesküvő módjára elhallgatnak K365; Talán tehát ezt sem érdemes szűklátókörűen abszolutizálni K250; ha a fejében nem kavarognának ilyen örvénylően a gondolatok K357; debilisen (: *debiliškas : debilas), eurocentrikusan (: *europocentriškas : europocentrizmas), kakaskásan (: *gaidžiukiškas : gaidžiukas), mélységesen (: *gelmeniškas : gelmenys), haydni módra (: *haidniškas : Haidnas), hetairaszerűen (: *heteriškas : hetera), homéroszian (: *homeriškas : Homeras), kafkai módra (: *kafkiškas : Kafka), kenguruszerűen (: *kengūriškas : kengūra), gyógytornász módjára (: *kineziterapeutiškas : kineziterapeutas), hahotázva (: *kvatokliškas : kvatoklis), sorsszerűen (: *likimiškas : likimas), 61 mantraszerűen (: *mantriškas : mantra), medúzaszerűen (: *medūziškas : medūza), Mozart módjára (: *mocartiškas : Mocartas), tudatlanul (: *neišmanėliškas : neišmanėlis), fáradtan (: *nuovargingas : nuovargis), bohócosan (: *pajaciškas : pajacas), önpusztítóan (: *savigrioviškas : savigriova), smaragdszerűen (: *smaragdiškas : smaragas), dermedten (: *stinglus : stingti), bogárszerűen (: *vabališkas : vabalas), egyedüliként (: *vieninteliavas : vienintelis). JOLANTA VASKELIENĖ. A litván írók új szavainak képzési és szemantikai sajátosságai | 25 ––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––– BENDRINĖ KALBA 90 (2017) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 mintegy őrangyalt, ügyetlenül albatroszszerű Anapusių-küldöttet K143; hát ilyen esztelenül 62 lövöldözöl Č74; a prédikációt ihletetten mondja. Néha cicerói módon retorikusan Č195; a debilisen vigyorgó szerencsétlen őrültek között K294; Ezek a kis cikkek gyakran eurocentrikusan okosak K279; kakaskásan búgó félserdülő bariton K358; ha nem szeretsz másokat, soha nem leszel képes mélységesen szeretni önmagadat K102; Emlékezzünk <...> nyelvének haydni módon kecses szegélyére K302; Ahogy érnek, a nők csak szépülnek, és akaratuk ellenére hetairaszerűen ragadozókká válnak KE190; homéroszian kigúnyolni az egyoldalú szenvedélyt K39; a novella befejezése <...> inkább kafkai-borhesi KE79; Akkor a nőcske <...> kenguruszerűen elugrándozott a mogyoróbokrok felé KE35; Marta gyengéden, de határozottan, gyógytornász módjára megcsippenti az alkarját, Algis pedig 63 sziszegni kezd DD44; Koncentráld a tudatodat egy sugárba, és világíts vele. Mérlegelés nélkül, Mozart módjára könnyedén, hahotázva K291; Berlintől keletre ez mindig sorsszerűen hangzott KN19; soha nem leszek képes megfelelően intonálni, mantraszerű pontossággal kiejteni egyetlen sort sem K271; tudatlanul intézkedett SRII72; A parkban pedig esik, jaj, milyen fáradtan zuhog K463; bohócosan gúnyolódott KE88; Az utóbbi időben egyre gyakrabban és gyakrabban esett kétségbe, néha még önpusztító módon is DD163; Brazíliából hozott smaragdszínű arany <...> tollak GD384; a víz olyan dermedten nyugodt volt VP26; bogárszerűen mászni K79; te magad <...> egyedüliként vagy elhívva, és minden jegyzékből kihúzva K73. Az új szó, a medūziškai, az analóg képzésű paukštiškai képzett szó mellett szerepel: Eliezaras <...> madárszerűen nyújtózkodott, nevetségesen, és ugyanakkor valahogy medúzaszerűen domborodott ki KE150. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A tizenhárom litván szerző vizsgált műveiben talált új szóalkotások nagy részét (82 százalékát) főnevek és melléknevek alkotják. A képzések többsége produktív típusokhoz tartozik, és potenciális képzéseknek tekinthető (elsősorban absztrakt főnevek, cselekvő személyek megnevezései, származás szerinti személymegnevezések, az -iškas, -a; -ingas, -a képzős melléknevek, számos főnévi és melléknévi összetétel, igekötős igék, határozószók). Alkalmi képzések is előfordulnak (dvivienišiauti, mąstelti). 2. A főnévi új szóalkotások legnagyobb csoportjait a képzős származékok és az összetételek alkotják. Valamennyi szerző műveiben bőségesen találhatók absztrakt lexikai egységek (az igék és névszók esetében az új képzések 48%-a tekinthető absztraktnak). A szóösszetételek második tagja leggyakrabban főnévre épül (az összetételek 88%-a ilyen). 3. A melléknévi új képzések nagy részét (a képzett melléknevek 82%-át) az -iškas, -a képzővel képzett származékok alkotják. Műveikben valamennyi szerzőnél bőségesen előfordulnak. Az -iškas, -a képzővel képzett melléknevek 62 Apie jį žr. 1.1. 63 Apie jį žr. 2.1.