Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose

BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ Lietuvių kalbos institutas A LITVÁN SZTEREOTÍPIÁJA A SERDÜLŐK ÍRÁSBELI MUNKÁIBAN LÉNYEGES SZAVAK: a tanulók nyelve, sztereotípia, a nyelvi világkép. BEVEZETÉS A nemzeti identitás tudata a nemzet kulturális tudatában létező képzeteken, köztük a sztereotípiákon alapul. A sztereotípiák befolyásolják az egyén kognitív folyamatait, és akkor 1 folyamodunk hozzájuk, amikor a társadalmi környezetben tanúsítandó egyik vagy másik viselkedési módot kell választani, mivel „a valóságot mindig társadalmilag meghatározott észlelési perspektívából értelmezzük” (Tumer, Oakes, Haslam 1992: 22). A nemzeti sztereotípiát az etnolingvisztikában leggyakrabban úgy határozzák meg, mint egy nyelvi-kulturális közösségben kialakult, a saját vagy egy másik nemzet képviselőjéről alkotott sematikus mentális képet, amely bizonyos jellemvonásokat és kulturális sajátosságokat tulajdonít neki (Gudavičius 2007: 156; Rutkovska, Smetona, Smetonienė 2017: 26). Amint Kazimieras Župerka (2017: 5) megjegyzi, „a nemzetnek tulajdonított vonásokat (vagyis azt, hogy milyen az »átlagos« litván) csak a hangsúlyosabb, minket érdeklő jegyek elismeréseként érzékeljük”. A tanulmány célja annak megvitatása, hogy a korai életkorú (11–13 éves) serdülők írásbeli munkáinak vizsgálati adatai alapján milyen litvánsztereotípia alakul ki a tanulók nyelvi világképében. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: 1) annak feltárása, hogyan értelmezik a serdülők a nemzeti 2 sztereotípiát; 2) megvizsgálni a serdülők viszonyát a litván sztereotípiához; 3) elemezni a litván sztereotípia tartalmát; 4) összehasonlítani a kutatás adatait az etnolingvisták által ugyanebben a témában, idősebb korosztályok csoportjaiban végzett kutatások adataival. A kutatás tárgyának megválasztását az indokolta, hogy hiányoznak a nemzeti identitás és a nemzeti sztereotípiák témájában a korai serdülőkorúak korcsoportjában végzett empirikus kutatások. A nemzeti sztereotípiák tartalmának és az identitás megnyilvánulásának nyelvi-kulturális változását vizsgálva 1 A Nemzetközi szavak szótára a sztereotípiának négy jelentését adja meg. Ebben a tanulmányban a sztereotípia fogalmát a második jelentésben használjuk: „a társadalmi tudatban működő, valamely objektum leegyszerűsített, sematizált, érzelmileg színezett képe” (TŽŽ 2005: 704). 2 A nyelvi világkép – a nyelvben kialakult világértelmezés, amely magában foglalja a dolgok és jelenségek kategorizavimą, pasaulio elementų ryšius, žmogaus santykį su pasauliu (Gudavičius 2007: 210). NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia serdülők írásbeli munkáiban | 2 a közösségben – amint azt a BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 kutatási adatok mutatják (Druckman 1994; Barrett, Wilson, Lyons 1999; Šutinienė 2006; Taljūnaitė 2006; Akstinavičiūtė, Petraitytė 2007; Gudavičius 2007; Kuznecovienė 2007; Spiriajevienė, Spiriajevas 2015; Žiliukaitė, Poviliūnas, Savicka 2016) –, rendkívül fontos az életkor. Ez különösen releváns a serdülőkről beszélve, a serdülőkor fejlődési sajátosságai miatt. Erik Erikson személyiségfejlődési elméletére támaszkodva a pszichológusok (Gage, Berliner 1994: 116–119) azt állítják, hogy éppen serdülőkorban törekszünk saját identitásunk megértésére és megszilárdítására, helyünk megtalálására a közösségben, miközben összehasonlítjuk magunkat másokkal, önértékelésünket pedig mások nézeteivel. Az empirikus kutatások adatainak értelmezése során a tudósok arra a következtetésre jutnak, hogy a nép képviselőivel kapcsolatos előzetes beállítódások és meggyőződések, egy csoportnak a többitől való elkülönítése, valamint a sztereotípiák használata a 10 évnél idősebb gyermekekre jellemző (Rutland 1999: 65); továbbá a 10–12 éves gyermekek įtraukdami socialinius palyginimus. Ankstyvojoje paauglystėje susiformuoja asmens tautinė kategorizálás révén kezdik kiemelni saját nemzetük jellegzetes vonásait, miközben az identitás „nem az elkülönülés, hanem a csatlakozás révén, a nemzet életmódja alapelveinek hosszú tanulási folyamatán keresztül” alakul ki (Jonutytė 2008: 17), a nemzeti közösség értékeit és viselkedési mintáit átvéve. A serdülőkorban kialakult, saját nemzetük „elképzelt közösségként” felfogott képviselőiről alkotott kép bizonyos viszonyítási ponttá válik a személyiség önértésének és a nemzeti közösséghez való viszonyának kialakulásában. 1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA A litván sztereotípiának a serdülők írott nyelvében való vizsgálatához szükséges anyagot litván tanítási nyelvű iskolák 62, 11–13 éves serdülője (20 – ötödik osztályos, 42 – hatodik osztályos) 3 246 schriftsprachliche Arbeiten. Die schriftlichen Arbeiten verfassten die Schüler im Februar–April 2018, indem sie Aufgaben bearbeiteten, in denen 1) sie gebeten wurden, die Merkmale des nationalen Charakters der Litauer zu beschreiben, wobei ihnen eine 4 Liste von 37 Lexemen und Wortverbindungen vorgelegt wurde, die die Schüler (aber nicht zwingend) verwenden 5 konnten; 2) gefragt wurde, wie die Litauer ihrer Meinung nach beschrieben werden von 3 Rajon Kaišiadorys, Kaunas, Kazlų Rūda, Kėdainiai, Rajon Klaipėda, Kupiškis, Rajon Marijampolė, Rajon Rokiškis, Skuodas, Šalčininkai. Die Arbeiten der Schüler der Schule von Šalčininkai machen 20 % der gesamten Stichprobe aus. Die Schüler wurden gebeten anzugeben, welche Schule und Klasse sie besuchen. 4 Ehrlich, flexibel, schnell, höflich, zurückhaltend, tadellos, altmodisch, gefühlvoll, zuverlässig, willensschwach, düster, fröhlich, sensibel, ernst, direkt, gesprächig, humorlos, langsam, snobistisch, klug, habgierig, gerecht, weise, offen, freundlich, fleißig, unzuverlässig, bescheiden, laut, pünktlich, sachlich, ungezogen, extrovertiert, introvertiert, unklar, langweilig, willensstark (die Liste wurde auf der Grundlage der von Valdas Pruskus (2003: 28) vorgelegten Lexeme und Wortverbindungen zur Beschreibung des nationalen Charakters zusammengestellt). 5 A 3–4. osztályos tanulók írott nyelvi szókincsének vizsgálati adatai szerint (Dobrovolskienė, Plentaitė 2005: 113), a tanulók szókincse nem gazdag (például az elbeszélő típusú fogalmazásokban mindössze 3%-ot használtak melléknevek). A lexémák és szókapcsolatok példáit azért javasolták, hogy a tanulók ezek felhasználásával részletesebben jellemezzék a litván ember sztereotípiáját. NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia a serdülők írásbeli munkáiban | 3 szomszédos ország BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 képviselői; 3) egy másik nemzet képviselőjének jellemzését kérik; 4) Javasolt megalkotni egy tipikus litván portréját, és összehasonlítani azt a választott nemzet képviselőjének jellemzésével. Ezeket a feladatokat a tanórákon adták a tanulóknak, a „A nyelv mint társadalmi-kulturális jelenség” témakör feldolgozása során – a lexika (szinonimák, antonimák és 6 frazeologizmusok) tanulásakor. A feladatokat különböző tanulási képességű diákok végezték el, munkáikat érdemjeggyel nem értékelték. A serdülők írott nyelvének kutatása során összegyűjtött anyagot leíró-analitikus és összehasonlító módszerekkel elemezték. A tanulók írásbeli munkáiban megjelenő litvánsztereotípiát vizsgálva először azt elemezték, hogyan értelmezik a tanulók a nemzeti sztereotípiát, és milyen a serdülők viszonya a litvánsztereotípiához. A litvánsztereotípia tartalmi összetevőinek elkülönítéséhez Jerzy Bartminski módszertanát (Gudavičius 2007: 157–158) alkalmazták, amelyre Aloyzas Gudavičius etnolingvista (2007: 158–146) támaszkodott, amikor a nemzet képviselője sztereotípiájának kalbinėse bendruomenėse. J. Bartminskis tyrė tautinius stereotipus pagal apibendrintus tautos jellemzőit vizsgálta a diákok és az idősebb emberek értékelési szempontjai alapján: 1) a tárgyi charakterio bruožus (psichinės ir intelekto savybės); 3) santykį su kitais žmonėmis élettel való kapcsolatot (háztartási szempont); 2) (a társadalmiság paramétere) és 4) az eszmei álláspontot (a világgal, a hazával és a vallással való kapcsolat). A serdülők írott nyelvének elemzési adatai alapján a nemzet képviselőjének értékeléséhez további két szempontot különítettek el: 1) a nemzeti identitáshoz való viszonyt (nyelv, kultúra, állam, történelem) és 2) a fizikai jellemzőket. A litvánsztereotípia tartalmát a serdülők írásbeli munkáiban a következő értékelési szempontok alapján vizsgálták: 1) a tárgyi élettel való kapcsolatot; 2) pszichikai és értelmi tulajdonságok; 3) más emberekhez való viszony; 4) a nemzeti identitáshoz való viszony; 5) fizikai sajátosságok. Annak feltárása érdekében, hogy a különböző korcsoportok nyelvi világképében a litván sztereotípia mely vonásai tartósak, illetve hogyan változnak a litván sztereotípia tartalmi dominánsai, az elvégzett kutatás adatait összehasonlították A. Gudavičius litván žmonių (35–65 m.) kalbinėje bendruomenėje ir Silvijos Papaurėlytės-Klovienės lietuvio sztereotípiára vonatkozó kutatásának a litván hallgatók és az idősebb korosztály nemzeti karakterére vonatkozó kutatásból származó, a Kortárs litván nyelv korpuszában található adataival. A. Gudavičius kérdőíves módszerrel 100 Šiauliai Egyetemen tanuló hallgató és 50 különböző foglalkozású, idősebb válaszadó csoportjában végzett kutatást J. Bartmiński által elkülönített nemzeti sztereotípiát értékelő szempontok alapján. S. Papaurėlytė-Klovienė a litván nemzeti karakter vonásait a Kortárs litván nyelv korpusza adatainak elemzésével vizsgálta; ezekben a litván nép képviselőjének értékelése a lietuviškas melléknévvel megnevezett vonásokban fejeződik ki, például: lietuviškas darbštumas, lietuviškas svetingumas stb. A nemzeti karaktert a litván nyelv 6 Megjegyzendő, hogy a feladatokat nem kifejezetten ehhez a kutatáshoz állították össze és végezték el, hanem a magasabb képességű tanulóknak szánt oktatási anyag kipróbálása során. NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia serdülők írásbeli munkáiban | 4 a világképben a kutatónő a BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 következők alapján vizsgálta: 1) a másokhoz való viszony; 2) az önmagához és 3) a saját cselekedeteihez való viszony. A litván sztereotípiának ugyanezen vagy nagyon hasonló szempontok szerinti elemzése lehetőséget teremtett a litván sztereotípia tartalmának összehasonlítására a serdülők és más korcsoportokhoz tartozó emberek nyelvi világképében, jóllehet az empirikus kutatások anyagát eltérő módokon gyűjtötték össze. A tanulmányban a pasaulėvaizdyje nagrinėjamas aptariant 1) lietuvio stereotipo sampratą; 2) santykį su litván sztereotípia a korai életkorú serdülők nyelvi sztereotípiája; 3) a litván sztereotípia tartalmát, kiemelve a legjellemzőbb sajátosságokat. 2. A LITVÁN SZTEREOTÍPIA FOGALMA A SERDÜLŐK NYELVÉBEN A serdülők nyelvében a nemzeti sztereotípiát a nemzet képviselőjének általánosított képeként értelmezik, amely a nemzeti karakterhez társított vonásokon alapul. A válaszadók szövegeiben, amint azt a tanulók írásbeli munkáinak elemzése mutatja, a nemzeti sztereotípia fogalma nem hordoz negatív konnotációt. Miközben észreveszik, hogy a litvánok különbözőek, a serdülők többsége a sztereotípiát a nemzet képviselőinek többségére vonatkozó megalapozott, általánosított értékeléseknek tekinti, pl.: <...> ezek csak sztereotípiák, de az emberek többsége megfelel nekik. 7 <...> természetesen nem mindenki [litván – N. P.] ilyen, azonban általánosságban tekintve éppen ezt lehet állítani. A litván sztereotípia a serdülők nyelvi világképében a tanulók véleménye szerint a legtöbb litvánra jellemző vonásokat foglalja magában, beleértve mind a saját, a nemzet képviselőjeként megjelenő tulajdonságaikat, mind kortársaik jellemzőit, pl. : Gal mes kiek per kuklūs, bet tikri tvirtavaliai ir gerokai užsispyrę. A barátnőm <...> vidám, nyitott. Minden litván ilyen. A nemzet képviselőjének jellemzésekor a tanulók társadalmi és kulturális érvekre támaszkodnak, pl. : Ha szükséges, a litvánok tiltakoznak, és a kormány támogatását és segítségét kérik. A litvánok szeretik a kosárlabdát, az angolok pedig a futballt. 7 A cikkben a tanulók nyelve javítatlan. NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia a serdülők írásbeli munkáiban | 5 A litvánoknak vannak saját ünnepeik, BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 mint például február 16-a <...>. A litvánok és a németek hasonlóak szorgalmukban, mértékletességükben, pontosságukban és határozottságukban. Mindkét nép szeret hasonló ételeket enni, például mind a litvánok, mind a németek pufókra tömött arccal tömik magukba a párolt savanyú káposztát füstölt hússal, illetve a burgonyás ételeket. A tanulók szövegeiben a litván fogalma magában foglalja az etnikai származást, a területet, a nemzeti hagyományokat, a történelmi-kulturális tapasztalatot és a nemzeti jelleghez kapcsolt vonásokat. A tanulók nyelvében a litvánok fogalma mellett szinonimaként használatosak a Litvánia népe és a Litvánia lakosai fogalmak is. A litván ember jellemzésekor a tanulók csak a külföldön élő népek képviselőihez hasonlítják őt; a szövegekben semmilyen szempontból nem hasonlítják össze a litvánokat a Litvániában élő nemzeti közösségekhez tartozó személyekkel. Feltételezhető, hogy a litván serdülők számára a nemzeti közösségek képviselői nem annyira mások és különbözőek, hogy más nép sztereotip vonásait tulajdonítsák 8 nekik. A serdülők nem látnak lényeges különbséget az etnikai litvánok és a litvániai nemzeti közösségek képviselői között: a tanulók nyelvi szövegeiben a litván embert megkülönböztető sajátosság a litván államhoz való tartozás, pl. : Ha litvánul beszél, akkor lehet litván, de nem feltétlenül, mert vannak emberek, akik más országokból megtanulnak litvánul beszélni. Ha litván állampolgársága van, akkor biztosan litván, kivéve, ha kettős állampolgársága van. Állítható, hogy a tanulók nyelvében a litván ember fogalma mind az etnikai, mind a politikai nemzet sajátosságait magában foglalja. A serdülők többsége azonosul az államával, ellentétben a hallgatókkal, akiknek – ahogyan a kutatók állítják (Spiriajevienė, Spiriajevas 2015: 117) – nemzeti identitásából hiányzik az államterület dimenziója. 3. AZONOSNAK LENNI VAGY KÜLÖNBÖZŐNEK LENNI: A SZTEREOTÍPIÁHOZ VALÓ VISZONY A litván sztereotípiához való viszony a tanulók nyelvhasználatában leggyakrabban személyes névmással fejeződik ki. A személyes névmás első személyét, illetve felváltva az első és a harmadik személyt leggyakrabban akkor használják, amikor a tanulók a litván ember jellemét jellemzik, a litvánokat más nemzetek embereivel hasonlítják össze, illetve kifejtik véleményüket arról, hogyan értékelik a litvánokat más nemzetek képviselői. A nemzeti közösséggel való azonosulást a szövegekben általában a mi, a miénk személyes névmási alakjai, valamint az egyes és többes szám első személyű igék fejezik ki, pl. : 8 A tanulók szövegeiben más nemzeteket Lengyelország, Oroszország, Fehéroroszország és más államok képviselői jelenítenek meg. NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 6 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Gal mes kiek per kuklūs, bet tikri tvirtavaliai ir gerokai užsispyrę. Nemzetünknek a német nemzetéhez hasonló jellemvonásai vannak, mert a németek udvariasak, visszafogottak, megbízhatók, komolyak, szorgalmasak és tárgyilagosak. <...> jószívű, nyugodt, gondoskodó, szenvedő, földhözragadt, a természethez rendkívül kötődő és egyszerű emberek vagyunk. Minden előny és hátrány ellenére büszke vagyok arra, hogy litván nő vagyok, nem pedig valamilyen beképzelt külföldi. Azokban az esetekben, amikor a litvánnak csak negatív tulajdonságokat tulajdonítanak, a litván sztereotípusának értékelését kizárólag az ige harmadik személyében, valamint az ő vagy ők névmásokkal fogalmazzák meg, nem azonosulva honfitársaikkal, pl. Véleményem szerint a litvánok önzők <..>. A litvánok túl sokat isznak. A barátaim közül nem mindenki olyan jó, mint amilyennek látszik. Egyesek az egyik jó barátnőjük előtt megjátsszák magukat, a másik előtt pedig „rémálomnak“ nevezik őt. Ezért arra a következtetésre juthatok, hogy a litvánok többsége kétszínű. Séta közben észrevehető, hogy a litvánok nem éppen a legudvariasabb emberek. Ez arra enged következtetni, hogy a litvánok udvariatlanok és neveletlenek. Ugyanakkor minden oldalról látható, milyen komorak a litvánok. Mindig összehúzott szemöldökkel, elégedetlenül járnak. Kiderült, hogy azok a serdülők, akik a litván jellemét kizárólag negatívan értékelik, rendkívül kritikusan viszonyulnak kortársaikhoz és a felnőttekhez. A kutatási adatok alapján megállapítható, hogy a korai serdülőkorú tanulók többsége a litván nemzet képviselőivel azonosul, a litván sztereotípiájához saját tulajdonságait is hozzárendelve, a litván sztereotípiájához való személyes viszonyát pedig az én, mi személyes névmásokkal, valamint az egyes szám első személyű és többes szám első személyű igékkel fejezi ki. 4. A LITVÁN SZTEREOTÍPIÁJÁNAK TARTALMA A korai serdülőkorú tanulók körében végzett kutatás adatai azt mutatják, hogy a serdülők pozitívan értékelik a litvánt – nyelvi világképükben a litván sztereotípiája főként pozitív vonások hozzárendelésével épül fel. A válaszadók a litvánt 679 9 A litván sztereotípiájának pozitív és negatív vonásait aszerint különítették el, ahogyan a serdülők értékelik azokat. NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia serdülők írásbeli munkáiban | 7 jellemzéssel: 48 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 pozitív konnotációval rendelkező lexémával és szókapcsolattal, 19 pedig negatív 10 tulajdonságokat megnevező lexémával és szókapcsolattal (lásd az 1. ábrát). Megjegyzendő, hogy a tanulók nem kevesebb mint 53,4%-a kizárólag pozitív vonások 1 PAV. Lietuvio stereotipo vertinimas tulajdonításával jellemezte a litvánt. Pozitív és negatív vonásokat a tanulók 43,2%-a nevezett meg, míg kizárólag negatív vonásokat csupán a serdülők 3,4%-a tulajdonított a litvánnak. A litván sztereotípia tartalmát 5 kritérium alapján vizsgálták (lásd a 2. ábrát). 10 A litván sztereotípiájának jellemzésekor a tanulók csaknem kétszer annyi lexémát és szókapcsolatot használtak, mint amennyi az 1. feladat tulajdonságjegyzékeinek listáján szerepelt. Csak pozitív Pozitív és negatív Csak negatívak NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia serdülők írásbeli munkáiban | 8 2. ÁBRA A litván BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 sztereotípia összetevői a kiemelt sajátosságok gyakorisága szerint A litván sztereotípia jellemzésekor a válaszadók leggyakrabban a más emberekhez való viszonyon keresztül megmutatkozó pszichikai és intellektuális tulajdonságokat, valamint jellemvonásokat említették. Feltételezhető, hogy a társaságiság szempontja ebben az életkorban lévő tanulók számára különösen fontos, ezért olyan nagy figyelmet fordítanak a más emberekkel való kommunikáció során megmutatkozó litván jellemvonások értékelésére. A kutatás adatai azt mutatják, hogy a serdülők más népek képviselőit is leggyakrabban a más emberekhez való viszonyuk alapján jellemzik. A tanulók túlnyomó többsége pszichikai és intellektuális tulajdonságokat is tulajdonított a litvánnak. A serdülők kisebb része a tipikus litván olyan jellemvonásait említette, amelyek a nemzeti identitásához való viszonyát, valamint fizikai sajátosságait tárják fel. 4.1. A litván sztereotípiájának a mindennapi tevékenységben megmutatkozó jellemzői A tanulók 56%-a nevezte meg a litvánnak az anyagi élethez való viszonyán keresztül megmutatkozó jellemzőit, a litván sztereotípiájához pedig főként pozitív tulajdonságokat sorolt savybių (žr. 3 pav.). 0 5 10 15 20 25 30 35 2. kritérium 3. kritérium 4. kritérium5. kritérium 1. kritérium 1 – az anyagi élethez való viszony alapján 2 – a pszichikai és intellektuális tulajdonságok alapján 3 – a más emberekhez való viszony alapján 4 – a nemzeti identitáshoz való viszony 5 – fizikai jellemzők szerint Gyakoriság NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia serdülők írásbeli munkáiban | 9 3. ÁBRA A litván sztereotípia BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 jellemzői az anyagi élethez való viszony alapján A serdülők véleménye szerint a litván legkiemelkedőbb jellemzője a szorgalom (a válaszadók 53%-a jelölte meg). A tanulók egy része akaraterőt (13,6%), konzervativizmust (13,6%) tulajdonított a litvánnak. Az olyan jellemzők, mint a rendezettség és a takarékosság, amelyeket hagyományosan a litván sztereotípiához társítanak, nem dominálnak a tanulók írott nyelvében: hogy a litvánok rendezettek, a válaszadóknak mindössze 5,2%-a jelölte meg, a takarékosságot pedig a szövegekben csak a tanulók 3,4%-a nevezte meg. Feltételezhető, hogy ezek a tulajdonságok a korai életkorú serdülők számára nem jelentősek. A szövegekben a szorgalmasságot a litván embert legmarkánsabban jellemző pozitív tulajdonságként emelik ki. Ez a családban kialakított egyik fő hagyományos tulajdonság, pl. : A litván ember ősidők óta szorgalmas, képes szellemi és fizikai munkát is végezni. Minden litván nemzedékről nemzedékre továbbadja a kizárólag a mi vidékünkre jellemző alapvető értékeket. A litván ember tudja, hogy munkával minden elérhető. Még azok a tanulók is, akik meglehetősen Lietuviai darbštūs, nemėgsta atidėlioti darbų <...>. kritikusan értékelik a litván ember jellemét, a szorgalmasságot csak 3,4 százalékban emelik ki), kaip būdingiausią teigiamą bruožą. Lietuvio apibūdinimas tinginys yra veikiau išimtis (nurodė annak hangsúlyozására használják, hogy ez a tulajdonság csak azon litvánok egy részére jellemző, akiknek nincs ambíciójuk életcéljaik elérésére, pl.: becsületes barátságos udvarias beszédes Lusták, és nem csinálnak semmit, nem törekednek semmire az életben, de jobban akarnak élni, mint ahogy most élnek. alapján szorgalmas akaraterős konzervatív rendezett takarékos NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia serdülők írásbeli munkáiban | 16 5. ÁBRA A litvánra BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 jellemző legfontosabb vonások, amelyek a másokkal való kapcsolat révén tárulnak fel A más emberekhez való viszony alapján értékelve a serdülők a litván sztereotípiájához leginkább pozitív tulajdonságokat társítottak: becsületes (28,8%), barátságos (27,1%), udvarias (27,1%), beszédes (23,7%), szerény (22%), igazságos (16,9%). A tanulók lényegesen kisebb része tulajdonít negatív vonásokat a litván sztereotípiájának. A 12 negatív konnotációjú lexéma közül leggyakrabban a kapzsi / mohó (13,6%), önző (8,5%), irigy (5%) mellékneveket használták. Néhány, a litvánok által hagyományosan pozitívnak tartott tulajdonság, például a félénkség és a szerénység, a serdülők számára nem jellembeli előny, például : A Litvániában élő emberek többsége félénk, és a legapróbb részletek miatt is nagyon feszeng. Lietuviai yra <...> kuklūs žmonės, mėgsta pritapti prie kitų. A Svédországban élő barátnőm sokkal felszabadultabb. Könnyebben kommunikál, nem szerény és nem félénk. Figyelemre méltó, hogy a visszafogottságot, amelyet hagyományosan a litván egyik legjellemzőbb vonásának tartanak, a tanulók nyelvében nem nevezik meg uralkodóként (a válaszadóknak csak 10%-a említette). A tanulók nyelvi világképében a litvánnak ellentétes tulajdonságokat tulajdonítanak, amelyek a zárkózottságot és a nyitottságot fejezik ki, pl. : Mano nuomone, lietuviai yra darbštūs ir tvarkingi. Tačiau dažnai būna liūdni ir uždaro būdo. szerény igazságos NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 17 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 Manau, kad dažniausiai lietuviai būna patikimi, tiesūs, gali būti senamadžiai, <...> šnekūs, atviri és vidámak, sznobok. A litvánok nagyon udvariasak, egyenesek és nyitottak. A litván sztereotípiájának a más emberekhez való viszonyt jellemző vonásait a tanulók többnyire csak magától értetődőként nevezik meg, anélkül, hogy részletesebben megindokolnák, miért gondolják éppen így. A litván sztereotípiája mint bizonyos vonások összessége értékelési kritériummá válik más nemzetek képviselői vonásainak összehasonlításakor és értékelésekor, pl. : A lettek kevésbé vendégszeretők, mint a litvánok. Szerintem a litván és a belarusz gyerekek közötti különbség az, hogy mi szabadabbak vagyunk, több választási lehetőségünk van, nyitottabbak és zajosabbak vagyunk. Úgy gondolom, a szomszédos országok képviselőinek hasonlítaniuk kellene a litvánokhoz, és becsületesnek, udvariasnak, vidámnak, barátságosnak, szorgalmasnak stb. kellene lenniük. A litvánokhoz viszonyítva azonban <...> az angolok meglehetősen lusták. Az ott élő emberek szintén becsületesek, udvariasak, megbízhatóak, vidámak, beszédesek és barátságosak. Látható, hogy más nemzetek képviselőit a másokhoz való viszonyuk alapján többnyire kedvezően ítélik meg, az orosz nemzet képviselőinek megítélése azonban változatosabb, mind a litvánok és az oroszok jellemzőinek összehasonlításakor, mind annak kifejtésekor, hogy az oroszok szemében milyen a litván nemzet képviselője, például: : Az orosz – erős, bátor, védi Oroszországot és más országokkal háborúzik, örül az életnek, és országa nyelvén – oroszul – beszél. Az oroszok lassúnak, ingerlékenynek és harciasnak jellemzik a litvánokat. Az oroszok megpróbálják átírni a történelmet, azt állítva, hogy a litvánok saját akaratukból csatlakoztak a Szovjetunióhoz, és önként lemondtak saját nyelvükről. A serdülők, a diákok és az idősebb emberek csoportjaiban végzett kutatások adatainak összehasonlításakor (Gudavičius 2007:162) a litván tulajdonságainak megítélésében nyilvánvaló közvetlen korreláció figyelhető meg: a válaszadók valamennyi csoportja a becsületességet a paauglių ir vyresnio amžiaus žmonių dalis nei studentų mano, kad lietuvis yra kultūringas litván sztereotípiájának egyik jellemzőjeként emeli ki. Jóval nagyobb (a serdülők nyelvében szinonimaként használatosak a mandagus, išauklėtas lexémák) és kommunikatív (a tanulók nyelvében a šnekus, plepus lexémák használatosak). A litván nyitottság – zárkózottság alapján történő megítélésében különbségek figyelhetők meg: a három összehasonlított csoport közül a hallgatók és az idősebb emberek lietuvį linkę vertinti kaip uždarą, paauglių kalboje antoniminiai bruožai uždarumas ir NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípiája a serdülők írásbeli munkáiban | 18 a nyitottság BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 változó. A litván sztereotípiájának negatív vonásait a serdülők nyelvében ritkábban nevezték Pavyzdžiui, kaip ryškiausią neigiamą lietuvio bruožą S. Papaurėlytė-Klovienė (2009: 248), meg. a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas kutatásának adataira támaszkodva az irigységet emeli ki, ezt a vonást a tanulóknak mindössze 5%-a tulajdonította a litvánoknak. Összefoglalva megállapítható, hogy a más emberekhez való viszony, valamint a pszichikai és intellektuális tulajdonságok szempontjából a serdülők saját nemzetük képviselőit nagyon pozitívan értékelik. 4.4. A nemzeti identitás összetevői A litván sajátosságokat, amelyek a nemzeti identitáshoz való viszonyon keresztül tárulnak fel, a serdülők 36 százaléka írta le a szövegeiben. A tanulók írott nyelvében a nemzeti identitás önértelmezésének négy összetevője különíthető el: 1) az állam, 2) a nyelv, 3) a kultúra (a szokások és hagyományok megtartása) és 4) a történelmi öntudat. A nemzeti identitást mint a litvánok megkülönböztető vonását a serdülők nyelvében a nemzeti karakter vonásainak jellemzésével nevezik meg, pl. : Minden nemzet egyedi nemzet, amely szokásaival, hagyományaival és az emberek által átadott, kizárólag a mi hazánkra jellemző alapvető charakterio savitumu. Lietuvių tauta yra didi tauta su didinga istorija. Kiekvienas lietuvis iš kartos į kartą értékekkel különbözik a többi nemzettől. A litván tudja, hogy mindent munkával, becsületességgel és kitartással lehet elérni, azt is tudja, hogy harcolni kell a nemzeti hovatartozásáért, az államáért és önmagáért. A nemzeti identitás szempontjai a litvánok más nemzetek képviselőitől való megkülönböztetésében emelkednek ki, pl. : A külföldiek is barátságosak, vidámak, beszédesek. Úgy gondolom, csak a nyelv és néhány vonás tekintetében különbözünk tőlük. Hogy mi ugyanolyanok vagyunk, csak a nyelvünk és a nemzetiségünk különbözik, egyébként minden ugyanaz. A barátnőm Angliában él, és ott egészen más minden. <...> más hagyományai vannak, mint nekünk. Mi egyáltalán nem hasonlóan élünk, beszélünk, tanulunk, de éppen ez tesz minket litvánná. A hazához való kötődés az egyénnek a nemzet kultúrájának hagyományán keresztül átvett beállítottságában, magatartásában és viselkedési mintáiban fejeződik ki. Lényeges Antanas Maceina (2002: 225) meglátása: „A patriotizmus legmélyebb alapja a nemzet és a haza sajátossága, vagyis annak bennünk való megtestesülése és a mi benne való otthonra lelésünk. <...> Azért patys save ir visa tai, kas mums yra sava.“ Emocinį ryšį su tėvyne ir tauta paaugliai išreiškia, szeretjük a nemzetet és a hazát, mert szeretünk hangsúlyozva a saját államunkban való gyökerezést, büszkén a nyelvünkre és történelmünkre, pl. : NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia a serdülők írásbeli BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 munkáiban | 19 Litvánia fontos, mert ott élek, és ez a hazám. Nyelvünk rendkívül szép, és a legkevésbé tér el az ősi nyelvektől. <...> régi, királyi nép vagyunk. A tanulók a litvánokat azonosító valamennyi jellemző közül leggyakrabban a litván nyelvet (az összes válaszadó 8,5 százaléka) és a hagyományok betartását (13,5 százalék) emelték ki. A litván nyelvet mint a litván sajátos megkülönböztető jegyét a válaszadók akkor említették, amikor a litvánt más államok képviselőivel hasonlították össze, például: : Más nyelven beszélnek. Az unokatestvérem, Nedas, angol. Abban különbözik a litvánoktól, hogy angolul beszél, és kevéssé tud litvánul. A litván nyelvről mint a litvánokhoz kötődő sajátosságról beszélve a serdülők kiemelik annak szépségét és ősi voltát, és kifejezik azt a véleményüket, hogy a litván nyelv nehéz nyelv. A litvánokat más nemzetek képviselőivel összehasonlítva is, amikor a nyelvet megkülönböztető jegyként említik, a tanulók megjegyzik, hogy a litván nyelv nehéz, pl. : A litván nyelv nagyon szép, és nagyon nehéz megtanulni. Mert a litván nyelvben rengeteg nazális magánhangzó, kettőshangzó, magánhangzó és mássalhangzó van. Lietuvių kalba yra sunkiausia kalba, nes Lietuvių kalboje yra daug priebalsių, balsių, mišriuojų kettőshangzó, félhangzó, szótag stb. Az angol nyelv pedig nagyon könnyű. Nincsenek benne magánhangzók, mássalhangzók stb. A tanulók a saját nyelvükről alkotott véleményüket a fonetika és a helyesírás példáival támasztják alá, vagyis olyan szempontokkal, amelyeket az iskolában tanulnak; ez arra enged következtetni, hogy az anyanyelvről alkotott attitűdök az iskolában alakulnak ki, és megszilárdulnak a tanulók nyelvi világképében. Figyelemre méltó, hogy a litván nyelvet mint a nemzeti identitás jellemzőjét a felsőbb évfolyamok tanulói is megnevezik. A nyelvészek (Aliūkaitė, Mikulėnienė, Čepaitienė, Geržotaitė 2017: 174), akik a nyelvi változatosságot vizsgálták a gimnazisták nyelvhasználatában, megjegyzik, hogy „a köznyelvhez a Litvániától való elhatárolódás vagy az azonosulás funkciója rendelhető“. A litván hagyományok és szokások követését a tanulók szintén a litván ember jellemzőjének tartják, amely a szövegekben a saját és más népek közötti különbségek összehasonlításával jelenik meg. A nemzeti hagyományok követését említi a tanulók legnagyobb része, amikor a litván ember típusát a nemzeti identitáshoz való viszony aspektusából tárgyalja NIDA PODERIENĖ. A litván ember sztereotípiája a serdülők írásbeli munkáiban | 20 (az összes válaszadó 13,5 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 százaléka). A tanulók nyelvhasználatában a nemzeti hagyományok követését a Lietuviai laikosi kalendorinių, religinių ir valstybinių švenčių šventimu, pvz.: tradicijų. mondat szemlélteti. »we need exact maybe Lithuanian quote preserve. Translation should likely quote remains. But output currently translated quote? It says preserve formulas etc, quotations meaning translate. Yet source has Lithuanian sentence, should translate to Hungarian perhaps but developer asks translate every item. Could retain original? No. We need final only JSON. Karácsonykor 12 fogás van, és feltétlenül kell lennie heringnek, húsvétkor tojás és fehér saláta, halottak napján pedig temetőlátogatás. Litvániának megvannak a maga ünnepei, például február 16., az amerikaiaknak pedig például megvannak a saját ünnepeik. A barátnőm, Mása Oroszországban él. Egyáltalán nem hasonlítunk egymásra. Ő egészen más ételeket eszik, és mást szeret. Ő nem december 25-én ünnepli a karácsonyt. A serdülők nyelvi világképében a litván szokások és hagyományok követése a rokonság, illetve a család által átadott viselkedési mintákhoz kapcsolódik, amelyek olyannyira tartósak, hogy a tanulóknak a nemzeti identitáshoz való viszonyát a legmarkánsabban képviselik. A történelmi tudat mint a nemzeti identitás összetevője a serdülők nyelvi bendruomenėje reiškiama didžiavimusi nepriklausomybe, Lietuvos Didžiosios A Nagyfejedelemség időszakában, például. : Litvánia azonban, bár kis ország, mégis visszaszereztük a szabadságunkat. <...> mennyi támadást álltak ki ők [a litvánok – N.P.] mind az oroszok, mind a keresztesek részéről. Sikeres csaták, győzelmek, <...> a terület bővítése. <...> Tehát azokban az időkben Litvánia nagyobb volt, és az emberek elszántabbak voltak benne. Akkoriban Litvánia nagy volt. A tanulók szövegei alapján feltételezhető, hogy a tanulók nem hajlamosak azonosulni gyenge őseikkel; a nemzetükkel való közösségüket a nemzet erejéről tanúskodó érvekkel alapozzák meg. A. Gudavičius (2007: 158) kutatásának adatai szerint, amelyben az eszmei álláspont komponensét (a világhoz, a hazához és a valláshoz való viszonyt) különítették el, a hallgatók az nacionalista – kozmopolita, hazafi – nem hazafi antonim párok közül választva a litvánra jellemző vonásokként a nacionalistas, didesnė dalis vyresnio amžiaus grupės respondentų nurodė abu bruožus – nacionalistát és a hazafit jelölték meg. Mind a serdülők nyelvének, mind az A. Gudavičius által az idősebb emberek csoportjaiban végzett kutatások adatai azt mutatják, hogy a nemzeti identitáshoz való viszony minden korcsoportban megjelenik, bár a serdülők nyelvében a litván sztereotípiájának leírásakor nem meghatározó. NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípiája a serdülők írásbeli munkáiban | 21 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 4.5. A litvánnak tulajdonított fizikai jellemzők A serdülőkorú tanulók számára – amint azt számos pszichológus állítja – különösen fontos a megjelenés és a fizikai jellemzők. A tanulók a litván sztereotípiájához csak a szépséget és az erőt kifejező jellemzőket társítják. A litván leírásakor a válaszadók 35,6 százaléka nevezett meg fizikai jellemzőket. Megjegyzendő, hogy a tanulók a litvánt szép emberként értékelik, általánosító lexémákat használva, például: szép, erős, sportos, jó formájú; az orra, szája – normális. Részletesebben leírva megjegyzik, hogy a litván magas, és leggyakrabban a portré részleteit említik: barna haj, kék szem, vörös ajkak, fehér fogak. Egyetlen szövegben sem írják le a litvánt csúnyának vagy gyengének. A kutatási anyag alapján kijelenthető, hogy a serdülők nyelvi világképében a litvánhoz a szép, fizikailag erős, egészséges ember jellemzőit társítják. A litván portréja a serdülők nyelvi világképében nagyon hasonló a litván nyelvi tudatban már a XIX. században rögzült, Simonas Daukantas (1976: 69) által megalkotott litván képhez: „A régi litvánok, a žemaitisok kék szeműek, tekintetük merész, arcuk ragyogó volt.” Daukantas írásaiban a litván képe romantizált, a litvánhoz a serdülők által értékelt plaukų ilgų ir tamsiai gelsvų, stambūs, sveiki, stiprūs <...>“. Mokinių kalboje, kaip ir S. külső jegyeket társítva. Hiányoznak az empirikus adatok ahhoz, hogy össze lehessen hasonlítani a serdülőkorúak csoportja, valamint a hallgatók és az idősebb emberek által kiemelt litván külső jegyeket. Egy ilyen összehasonlítás lehetővé tenné annak megállapítását, hogyan korrelál a litván sztereotípiájához társított fizikai és jellembeli sajátosságok értékelése. 4.6. A litván sztereotípia legjellemzőbb vonásai A serdülők szövegeiben leggyakrabban említett litván jellemzőket 1) a 4)-hez való viszony, a materialiuoju gyvenimu, 2) psichines ir intelektines savybes, 3) santykį su kitais žmonėmis, nemzeti identitáshoz való viszony és 5) a litvánnak tulajdonított fizikai sajátosságok szerint kiemelve kijelenthető, hogy a serdülők nyelvi világképében a litvánnak a következő sztereotípiája alakult ki (lásd a 6. ábrát). NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 22 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 6 PAV. Lietuvio stereotipo turinio dominantės A serdülők írásbeli munkái nyelvének vizsgálati adatai alapján kijelenthető, hogy a serdülők litván sztereotípiához való viszonya nagyon pozitív. Feltételezhető, hogy a serdülők a litván nemzet képviselőjének azokat a tulajdonságokat tulajdonítják, amelyeket maguk is értékesnek tartanak. A tanulók a litván nemzet képviselőjének legjellemzőbb vonásaiként a szorgalmat (56 százalék), az értelmességet (42 százalék) és a becsületességet (28,8 százalék) nevezték meg. A serdülők nagy része a litván sztereotípiához a másokkal való kapcsolatban megmutatkozó tulajdonságokat rendelte: barátságosságot (27,1 százalék), kulturáltságot (27,1 százalék), vidámságot (27,1), komorságot (22 százalék). Megjegyzendő, hogy a tanulók nyelvhasználatában a litván vidám és komor jellemzései váltakoznak. A litván negatív tulajdonságai közül éppen a komorságot jelölte meg a válaszadók legnagyobb része. A serdülők, valamint a hallgatók és az idősebb válaszadók nyelvi közösségeiben végzett kutatások adatainak összevetésekor (Gudavičius 2007: 161–164) kijelenthető, hogy az olyan, a litván nemzet képviselőjének tulajdonított tulajdonságok, mint a szorgalom és az értelmesség, valamennyi korcsoport válaszadóinak nyelvi világképében a litván sztereotípia legjellemzőbb vonásai. A serdülők és az idősebb emberek jóval nagyobb része, mint a hallgatóké, a litván sztereotípiához a kulturáltságot rendelte. A vidámság mint a litván nép képviselőjére jellemző tulajdonság csak a serdülők szövegeiben szerepel. szorgalmas okos becsületes barátságos művelt vidám komor NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia a serdülők írásbeli munkáiban | 23 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 KÖVETKEZTETÉSEK 1. A korai serdülőkor (11–13 év) életkori szakaszában lévő tanulók írott nyelvének vizsgálata azt mutatja, hogy az ilyen korú serdülők nyelvi világképében kialakult a litván stereotipas. Lietuvį, kaip tautos atstovą, paaugliai identifikuoja pagal etninę kilmę, államhoz tartozása és kulturális identitása. A tanulók megnevezik a litván sztereotípia pagrįsdami savo požiūrį socialiniais ir kultūriniais pavyzdžiais. Mokinių tekstuose tautinio jellemzőit, a sztereotípia fogalmának nincs negatív konnotációja. Annak dauguma paauglių tautinį stereotipą laiko apibendrintais valstybės daugumos atstovų hangsúlyozásával, hogy az emberek különbözőek, értékeléseikkel. 2. A korai serdülőkorú tanulók túlnyomó többsége azonosul a litván sztereotípiával, annak tulajdonságai közé sorolva saját és kortársaik jellemzőit is. A serdülők a litván sztereotípiához fűződő személyes viszonyukat az én, mi, a mi személyes névmások formáival, valamint az egyes és többes szám első személyű igékkel fejezik ki. 3. A serdülők többségének a litván sztereotípiához való viszonya pozitív. A tanulók írásbeli munkáiban háromszor több, és sokkal gyakrabban fordultak elő a pozitív jellemvonásokat megnevező lexémák, szókapcsolatok, mint a negatívakat jelölők. A litván sztereotípia pozitív jellemzői közül a serdülők legnagyobb része a szorgalmat, az intelligenciát és a becsületességet emeli ki, a negatív tulajdonságok közül pedig a tanulók a komorságot, a konzervativizmust és az önbecsülés hiányát. A litvánhoz társított vidámság és komorság gyakran váltakozik a válaszadók szövegeiben; ezt a tulajdonságpárt olyan gyakran išskirta kaip viena iš lietuvio stereotipo dominančių. Nacionalinio tapatumo ypatybės paauglių használták, hogy a nyelvben többnyire a litvánokat más nemzetek képviselőitől megkülönböztetve nevezik meg. A serdülők az anyaországgal és a nemzettel való kapcsolatukat az államukban való gyökerezés hangsúlyozásával, valamint a litván nyelvre és történelemre való büszkeségük kifejezésével érzékeltetik. A litvánhoz a serdülők által nagyra értékelt, szép, fizikailag erős és egészséges ember tulajdonságait társítják. 4. A litván sztereotípus serdülők és egyetemisták, valamint az idősebb (35–65 éves) válaszadók nyelvi közösségeiben tapasztalható megítélését összehasonlítva megállapítható, hogy a serdülők értékelik a legpozitívabban a litván sztereotípusát, és más korcsoportok válaszadóihoz képest több pozitív vonást tulajdonítanak neki. A litván sztereotípusnak tulajdonított vonásokat összehasonlítva megállapítható, hogy a szorgalom és az intelligencia valamennyi korcsoport nyelvi világképében a legtartósabb vonások. Megjegyzendő, hogy a vidámság és a nyitottság mint a litván sztereotípusának tulajdonított tulajdonságok csak a serdülők szövegeiben fordulnak elő. Hogy a litván sztereotípus vonásai, amelyeket csak a tanulók NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípus a serdülők írásbeli munkáiban | 24 nyelvben, a litván BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 sztereotípus tartalmának változását jelzik-e, azt a felsőbb évfolyamos tanulók (16–18 évesek) írott nyelvi adatainak vizsgálatával lehetne értékelni. LITERATŪRA Akstinavičiūtė I., Petraitytė D. 2007: A litván nemzeti identitás szimbolikus komponenseinek konfigurációi. – Filozófia. Szociológia 18 (2), 14–31. Online hozzáférés: http://elibrary.lt/resursai/LMA/Filosofija/fil72/4.pdf. Aliūkaitė D., Mikulėnienė D., Čepaitienė A., Geržotaitė L. 2017: A nyelvi variabilitás és annak értékelése a perceptív dialektológia szempontjából: a változatok és a helyek képei, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó. Barrett M., Wilson H., Lyons E. 1999: Az önkategorizációs elmélet és a nemzeti identitás kialakulása angol gyermekeknél, Guildford: University of Surrey. Online hozzáférés: http://epubs.surrey.ac.uk/1638/1/fulltext.pdf. Bauman Z. 2015: Kultúra a folyékony modernitásban, Vilnius: Apostrofa. Daukantas S. 1976: Írások 1, Vilnius: Vaga. Dobrovolskienė I., Plentaitė V. 2005: A III–IV. osztályos tanulók írott nyelvének szótára. Online hozzáférés: http://www.biblioteka.vpu.lt/pedagogika/PDF/2005/76/dobrovolskiene_plentaite.pdf. Druckman D. 1994: Nacionalizmus, patriotizmus és csoportlojalitás: Egy szociálpszichológiai Perspective. – Mershon International Studies Review 38 (1), 43–68. Prieiga internete: http://bev.berkeley.edu/Ethnic%20Religious%20Conflict/Ethnic%20and%20Religious %20Conflict/2%20National%20Identity/Druckman%20nationalism.pdf. Gage N. L., Berliner D.C. 1994: Pedagógiai pszichológia, Vilnius: Alma littera. Gudavičius A. 2007: Összehasonlító szemantika, Šiauliai: Šiauliai Egyetemi Kiadó. Jonutytė J. 2008: A hagyományos tudás kutatása: paradigmaváltás. – Tautosakos darbai 35, 13– 23. Online hozzáférés: http://www.llti.lt/failai/05_Jonutytes.pdf. Kuznecovienė J. 2007: A litván nemzeti identitás: a zártság és a nyitottság összetevői. – Filozófia. Szociológia 18 (2), 1–13. Online hozzáférés: http://mokslozurnalai.lmaleidykla.lt/publ/0235-7186/2007/2/1-13.pdf. Maceina A. 2002: Írások, VIII. kötet. Összeállította Antanas Rybelis, szerkesztette Vita Malinauskienė, Vilnius: Mintis. Online hozzáférés: http://maceina.lt/pdf/8tomas.pdf. Papaurėlytė-Klovienė S. 2009: A litván nemzeti karakter a litván nyelv pasaulėvaizdyje: ar galime vadintis darbščiaisiais pavyduoliais? – Acta humanitarica NIDA PODERIENĖ. A litván sztereotípia serdülők írásbeli munkáiban BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 | 25 universitatis Saulensis 8, 244–252. Online hozzáférés: http://gs.elaba.lt/object/elaba:6108337/. Pruskus V. 2003: Multikulturális kommunikáció és menedzsment. Online hozzáférés: https://www.scribd.com/doc/73665904/Multikulturine-Komunikacija-Ir-VadybaPruskus. Rutkovska K., Smetona M., Smetonienė I. 2017: Értékek a litván világképben, Vilnius: Akademinė leidyba. Rutland A. 1999: A nemzeti előítélet, a csoporton belüli előnyben részesítés és az önsztereotípiák kialakulása brit gyermekeknél. – British Journal of Social Psychology 38, 55–70. Hozzáférés internete: https://kar.kent.ac.uk/26174/. Spiriajevienė I., Spiriajevas E. 2015: A nemzeti identitástól a területi identitásig Litvániában: társadalomföldrajzi megközelítés. – Regional formation and development studies 1 (15), 109– 118. Online elérhetőség: http://journals.ku.lt/index.php/RFDS/article/viewFile/984/pdf. Šutinienė I. 2006: A litván nemzeti identitás a globalizáció kontextusaiban: megnyilvánulása és változási tendenciái. – Filozófia. Szociológia 2, 18–26. Online elérhetőség: http://mokslozurnalai.lmaleidykla.lt/filosofijasociologija/2006/2/3345. Taljūnaitė M. 2006: A litván nemzeti identitás konstruálása a szociológiai kutatásokban. – Filozófia. Szociológia 2, 8–17. Online elérhetőség: http://www.elibrary.lt/resursai/LMA/Filosofija/Fil_008_017.pdf. TTŽ 2005: Idegen szavak szótára. Összeállította Aldona Bendorienė, Virginija Bogušienė, Emilija Dagytė és mások, szerkesztette Algimantas Kinderys. 4. javított kiadás. és bővített. kiadás, Vilnius: Alma littera. Tumer J. C., Oakes P. J., Haslam S. A., McGarty C. 1992: Az én és a kollektíva: kogníció és társadalmi kontextus. – Australian National University Personality and Social Psychology Buletin, 1–25. Online elérhetőség: http://psychology.anu.edu.au/files/Manuscripts-4-Self-and-Collective-Cognition-andSocial-Context.pdf. Žiliukaitė R., Poviliūnas A., Savicka A. 2016: Lietuvos visuomenės vertybių kaita per a függetlenség húsz éve, Vilnius: a Vilniusi Egyetem kiadója. Online elérhető: https://www.fsf.vu.lt/dokumentai/Naujienos_Mokslo_pasiekimai/2016/lietuvos_visuo menes_vertybiu_kaita.pdf. Župerka K. R. 2017: A litván ember jellemének és beszédmódjának sajátosságairól. – Gimtoji kalba 4, 3–10.