Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose

NIDA PODERIENĖ Litván Nyelvi Intézet A LITVÁN SZTEREOTÍPIÁJA A SERDÜLŐK ÍRÁSBELI MUNKÁIBAN KULCSSZAVAK: tanulói nyelv, sztereotípia, nyelvi világkép. BEVEZETÉS A nemzeti identitás tudata a nemzet kulturális tudatában élő képzeteken, köztük sztereotípiákon alapul1. A sztereotípiák befolyásolják az egyén kognitív folyamatait; akkor hívjuk őket segítségül, amikor a társadalmi környezetben tanúsítandó egyik vagy másik magatartásmód mellett kell választani, mert „a valóságot mindig a társadalmilag meghatározott észlelés perspektívájából értelmezzük” (Tumer, Oakes, Haslam 1992: 22). Az etnolingvisztikában a nemzeti sztereotípiát leggyakrabban úgy határozzák meg, mint a nyelvi-kulturális közösségben kialakult, saját vagy más nemzet képviselőjéről alkotott sematikus mentális képet, amely bizonyos jellemvonásokat és kulturális sajátosságokat tulajdonít neki (Gudavičius 2007: 156; Rutkovska, Smetona, Smetonienė 2017: 26). Amint Kazimieras Župerka (2017: 5) megjegyzi: „a nemzetnek tulajdonított vonásokat (vagyis azt, hogy milyen az »átlagos« litván) csupán a hangsúlyosabb domináns jegyek elismeréseként értelmezzük”. A tanulmány célja, hogy a korai serdülőkorú (11–13 éves) fiatalok írásbeli munkáinak vizsgálati adatai alapján megvitassa, milyen litvánsztereotípia alakul ki a tanulók nyelvi világképében2. E cél érdekében a következő feladatokat tűzi ki: 1) feltárni, hogyan értelmezik a serdülők a nemzeti sztereotípiát; 2) megvizsgálni a serdülők viszonyát a litván sztereotípiájához; 3) elemezni a litván sztereotípiájának tartalmát; 4) összehasonlítani a vizsgálat adatait az etnolingvisták által ugyanezen témában, idősebb korcsoportok körében végzett kutatások adataival. A kutatási tárgy kiválasztását az indokolta, hogy kevés empirikus kutatás foglalkozik a nemzeti identitás és a nemzeti sztereotípiák témájával a korai serdülőkorúak korcsoportjában. A nemzeti sztereotípiák tartalmának, valamint az identitás nyelvi-kulturális megnyilvánulásának változását vizsgálva 1 Az Idegen szavak szótára a sztereotípia négy jelentését adja meg. Ebben a tanulmányban a sztereotípia fogalmát a második jelentésben használjuk: „a társadalom tudatában működő, valamely tárgyról alkotott leegyszerűsített, sematikus, érzelmileg színezett kép” (TŽŽ 2005: 704). 2 A nyelvi világkép a nyelvben kialakult világértelmezés, amely magában foglalja a dolgok és jelenségek kategorizálását, a világ elemei közötti kapcsolatokat, valamint az ember világviszonyát (Gudavičius 2007: 210). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 2 közösségben, amint azt a kutatási adatok mutatják (Druckman 1994; Barrett, Wilson, Lyons 1999; Šutinienė 2006; Taljūnaitė 2006; Akstinavičiūtė, Petraitytė 2007; Gudavičius 2007; Kuznecovienė 2007; Spirajevienė, Spirajevas 2015; Žiliukaitė, Poviliūnas, Savicka 2016), rendkívül nagy jelentősége van az életkornak. Ez különösen fontos a serdülőkről szólva, a serdülőkor fejlődési sajátosságai miatt. Erik Erikson személyiségfejlődési elméletére támaszkodva a pszichológusok (Gage, Berliner 1994: 116–119) azt állítják, hogy éppen serdülőkorban törekszik az ember arra, hogy megértse és megszilárdítsa identitását, megtalálja helyét a közösségben, önmagát másokkal, saját önértékelését pedig mások nézőpontjaival összevetve. Az empirikus kutatások adatainak értelmezésekor a kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy a nép képviselőivel kapcsolatos előítéletek és meggyőződések, az egyik csoport kiemelése a többi közül, valamint a sztereotípiák használata a 10 évnél idősebb gyermekekre jellemző (Rutland 1999: 65); emellett a 10–12 éves gyermekek kategorizálás és társas összehasonlítás révén kezdik kiemelni saját népük jellegzetes vonásait. A korai serdülőkorban alakul ki az egyén nemzeti identitása, amely „nem az elkülönülés, hanem a csatlakozás révén, a nép életmódelveinek hosszú tanulási folyamatán keresztül” jön létre (Jonutytė 2008: 17), a nemzeti közösség értékeinek és viselkedésmintáinak átvételével. A serdülőkorban kialakuló kép saját népének, mint „elképzelt közösségnek” a képviselőiről egyfajta viszonyítási ponttá válik a személyes öntudat és a nemzeti közösséghez való viszony kialakulásában. 1. A KUTATÁS MÓDSZERTANA A litván sztereotípiának a serdülők írott nyelvében való vizsgálatához felhasznált anyag 62, 11–13 éves serdülő (20 ötödikes, 42 hatodikos) litván tanítási nyelvű iskolákból származó3 246 írásbeli munkájából áll. A tanulók 2018 februárja és áprilisa között készítették írásaikat olyan feladatok során, amelyekben 1) a litván nemzeti jellemvonásainak leírását kérték egy 37 lexémából és szókapcsolatból álló lista4 megadásával, amelyet a tanulók felhasználhattak (de nem volt kötelező felhasználniuk)5; 2) azt kérdezték, hogy a tanulók véleménye szerint hogyan jellemzik a litvánokat 3 Kaišiadorių r., Kaunas, Kazlų Rūda, Kėdainiai, Klaipėdos r., Kupiškis, Marijampolės r., Rokiškio r., Skuodas, Šalčininkai. A Šalčininkų iskolák tanulóinak munkái a teljes minta 20 százalékát teszik ki. A tanulókat arra kérték, jelöljék meg, melyik iskolában és osztályban tanulnak. 4 Becsületesek, rugalmasak, gyorsak, udvariasak, visszafogottak, kifogástalanok, régimódiak, érzelmesek, megbízhatóak, akaratgyengék, komorak, vidámak, érzékenyek, komolyak, egyenesek, beszédesek, nincs humorérzékük, lassúak, sznobok, ravaszak, kapzsiak, igazságosak, bölcsek, nyitottak, barátságosak, szorgalmasak, megbízhatatlanok, szerények, zajosak, pontosak, tárgyilagosak, neveletlenek, extrovertáltak, introvertáltak, kiismerhetetlenek, unalmasak, erős akaratúak (a lista Valdas Pruskus (2003: 28) nemzeti jellemet leíró lexémái és szókapcsolatai alapján készült). 5 A 3–4. osztályos tanulók írott nyelvi szókincsére vonatkozó kutatási adatok szerint (Dobrovolskienė, Plentaitė 2005: 113) a tanulók szókincse nem gazdag (például az elbeszélő típusú fogalmazásokban mindössze 3 százaléknyi melléknevet használtak). A lexémák és szókapcsolatok példáit azért javasolták, hogy a tanulók ezek segítségével részletesebben jellemezhessék a litván sztereotípiát. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 3 a szomszédos országok képviselői; 3) egy másik nép képviselőjének jellemzését kérték; 4) egy tipikus litván portréjának megalkotását, majd összehasonlítását a választott nép képviselőjének jellemzésével javasolták. Ezeket a feladatokat a tanulók a „Nyelv mint társadalmi-kulturális jelenség” témakör tanórai feldolgozásakor kapták, a lexika (szinonimák, antonimák és frazeologizmusok) tanulása során6. A feladatokat különböző tanulási képességű tanulók végezték el, munkáikat nem osztályozták. A serdülők írott nyelvéből összegyűjtött kutatási anyagot leíró-elemző és összehasonlító módszerekkel elemezték. A tanulók írásbeli munkáiban megjelenő litván sztereotípiát vizsgálva először azt elemezték, hogyan értelmezik a tanulók a nemzeti sztereotípiát, és milyen a serdülők viszonya a litván sztereotípiához. A litván sztereotípia tartalmi összetevőinek elkülönítéséhez Jerzy Bartminski módszertanát alkalmazták (Gudavičius 2007: 157–158), amelyet Aloyzas Gudavičius etnolingvista is felhasznált (2007: 158–146), amikor egyetemisták és idősebb emberek nyelvi közösségeiben vizsgálta a nép képviselőjére vonatkozó sztereotípia jellemzőit. J. Bartminski a nemzeti sztereotípiákat a nép képviselőjének értékelésére szolgáló általánosított szempontok szerint vizsgálta: 1) az anyagi élethez való viszony (a mindennapi élet szempontja); 2) jellemvonások (lelki és intellektuális tulajdonságok); 3) a más emberekhez való viszony (a társas viselkedés paramétere); és 4) az eszmei álláspont (a világhoz, a hazához és a valláshoz való viszony). A serdülők írott nyelvének elemzési adatai alapján a nép képviselőjének értékeléséhez további két szempontot különítettek el: 1) a nemzeti identitáshoz való viszony (nyelv, kultúra, állam, történelem) és 2) a testi sajátosságok. A litván sztereotípia tartalmát a serdülők írásbeli munkáiban a következő értékelési szempontok szerint vizsgálták: 1) az anyagi élethez való viszony; 2) a lelki és intellektuális tulajdonságok; 3) a más emberekhez való viszony; 4) a nemzeti identitáshoz való viszony; 5) a testi sajátosságok. Annak feltárására, hogy a litván sztereotípia mely vonásai maradnak tartósak a különböző korcsoportok nyelvi világképében, illetve hogyan változnak a litván sztereotípia tartalmi domináns elemei, a kutatás adatait összevetették A. Gudavičiusnak a litván sztereotípiáról a litván egyetemisták és idősebb emberek (35–65 évesek) nyelvi közösségében végzett kutatásának, valamint Silvija Papaurelytė-Klovienė litván nemzeti jellemről szóló, a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne alapuló kutatásának adataival. A. Gudavičius kérdőíves felmérést végzett a Šiauliai Egyetem 100 hallgatója és különböző foglalkozású, idősebb válaszadók 50 fős csoportjában, J. Bartminski nemzeti sztereotípia értékelésére meghatározott szempontjai szerint. S. Papaurelytė-Klovienė a litván nemzeti jellem vonásait a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne adatainak elemzésével vizsgálta; ezekben a litván nép képviselőjének értékelése a lietuviškas melléknévvel megnevezett tulajdonságokkal fejeződik ki, például lietuviškas darbštumas, lietuviškas svetingumas és így tovább. A nemzeti jellemet a litván nyelvben 6 Megjegyzendő, hogy a feladatokat nem kifejezetten ehhez a kutatáshoz állították össze és végezték el, hanem a magasabb képességű tanulóknak szánt tananyag kipróbálása céljából. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 4 világképében a kutató a következők szerint vizsgálta: 1) a másokhoz való viszony; 2) az önmagához való viszony és 3) a saját cselekedetei. A litván sztereotípiájának elemzése ugyanezen vagy nagyon hasonló szempontok alapján lehetővé tette a litván sztereotípiájának tartalmi összehasonlítását a serdülők és más korcsoportok nyelvi világképében, noha az empirikus kutatási anyagot eltérő módokon gyűjtötték össze. A tanulmány a litván sztereotípiáját a korai serdülőkorúak nyelvi világképében vizsgálja, tárgyalva 1) a litván sztereotípiájának fogalmát; 2) a sztereotípiához való viszonyt; 3) a litván sztereotípiájának tartalmát, kiemelve a legjellemzőbb sajátosságokat. 2. A LITVÁN SZTEREOTÍPIÁJÁNAK FOGALMA A SERDÜLŐK NYELVÉBEN A serdülők nyelvében a nemzeti sztereotípia a nemzet képviselőjének általánosított képeként értelmezhető, amely a nemzeti karakterhez rendelt vonásokon alapul. A tanulók írásbeli munkáinak elemzése szerint a válaszadók szövegeiben a nemzeti sztereotípia fogalma nem hordoz negatív konnotációt. A serdülők többsége elismeri, hogy a litvánok különbözőek, és a sztereotípiát a nemzet képviselőinek többségére vonatkozó, megalapozott, általánosított értékeléseknek tekinti, például: <...> ezek csak sztereotípiák, de a legtöbb ember megfelel nekik.7 <...> természetesen nem mindenki [litván – N. P.] ilyen, de általánosságban nézve éppen ezt lehet állítani. A litván sztereotípiája a serdülők nyelvi világképében a tanulók véleménye szerint a legtöbb litvánra jellemző vonásokat foglalja magában, beleértve mind a saját, a nemzet képviselőjeként megjelenő tulajdonságokat, mind a kortársak jellemzőit, például: Talán egy kicsit túl szerények vagyunk, de igazán erős akaratúak és meglehetősen makacsok. A barátnőm <...> vidám, nyitott. Minden litván ilyen. A nemzet képviselőjének jellemzésekor a tanulók társadalmi és kulturális érvekre támaszkodnak, például: Ha szükséges, a litvánok tiltakoznak, és a kormány támogatását, segítségét kérik. A litvánok szeretik a kosárlabdát, az angolok pedig a futballt. 7 A tanulmányban a tanulók nyelvhasználatát nem javítottuk. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 5 A litvánoknak vannak saját ünnepeik, például február 16-a <...>. A litvánok és a németek hasonlítanak egymásra szorgalmukban, visszafogottságukban, pontosságukban és erős akaratukban. Mindkét nép hasonló ételeket szeret enni; például a litvánok és a németek is két pofára tömik magukba a párolt savanyú káposztát füstölt hússal vagy a burgonyás ételeket. A tanulói szövegekben a litván fogalma magában foglalja az etnikai származást, a területet, a nemzeti hagyományokat, a történelmi-kulturális tapasztalatot, valamint a nemzeti karakterhez sorolt vonásokat. A tanulók nyelvhasználatában a litvánok fogalma mellett szinonimaként használják a Litvánia népe, Litvánia lakosai kifejezéseket is. A litván jellemzésekor a tanulók csak külföldön élő népek képviselőivel hasonlítják össze őt; a szövegekben semmilyen szempontból nem vetik össze a litvánokat a Litvániában élő nemzeti közösségekhez tartozó személyekkel8. Feltételezhető, hogy a litván kamaszok számára a nemzeti közösségek képviselői nem mások annyira, hogy egy másik nép sztereotip vonásait tulajdonítsák nekik. A kamaszok nem látnak lényegi különbséget az etnikai litvánok és a litvániai nemzeti közösségek képviselői között: a tanulói szövegekben a litvánt megkülönböztető sajátosság az, hogy Litvánia államához tartozik, például: Ha litvánul beszél, lehet litván, de nem feltétlenül, mert vannak olyan emberek, akik más országokból tanulnak meg litvánul beszélni. Ha litván állampolgársága van, akkor biztosan litván, hacsak nem kettős állampolgár. Állítható, hogy a tanulók nyelvhasználatában a litván fogalma az etnikai és a politikai nemzet sajátosságait egyaránt magában foglalja. A kamaszok többsége azonosul saját államával; ezzel szemben a diákok esetében, ahogyan a kutatók állítják (Spirajevienė, Spirajevas 2015: 117), a nemzeti identitásból elvész az államterület dimenziója. 3. AZONOSULNI VAGY KÜLÖNBÖZNI: A SZTEREOTÍPUSHOZ VALÓ VISZONY A tanulói nyelvhasználatban a litván sztereotípushoz való viszony leggyakrabban személyes névmással fejeződik ki. Az első személyű személyes névmást, illetve felváltva az első és a harmadik személyt használják leggyakrabban, amikor a tanulók a litván jellemét írják le, a litvánokat más népekhez tartozó emberekkel hasonlítják össze, vagy véleményt mondanak arról, hogyan értékelik a litvánokat más népek képviselői. A nemzeti közösséggel való azonosulást a szövegekben általában a mi, a miénk személyes névmási alakokkal, valamint az első személy egyes és többes számú igealakjaival fejezik ki, például: 8 A tanulói szövegekben más népeket Lengyelország, Oroszország, Belarusz és más államok képviselői jelenítenek meg. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 6 Talán kissé túl szerények vagyunk, de igazán erős akaratúak és meglehetősen makacsok. A mi népünknek vannak hasonló jellemvonásai a német népéhez, mivel a németek udvariasak, visszafogottak, megbízhatóak, komolyak, szorgalmasak és tárgyszerűek. <...> vagyunk jószívű, nyugodt, gondoskodó, szenvedő, földhözragadt, a természethez rendkívül kötődő és egyszerű emberek. Minden előny és hátrány ellenére büszke vagyok arra, hogy litván vagyok, nem pedig valami beképzelt külföldi. Azokban az esetekben, amikor a litvánoknak csak negatív tulajdonságokat tulajdonítanak, a litván sztereotípiájáról szóló értékelést kizárólag harmadik személyű igékkel, valamint a ő vagy ők névmásokkal fogalmazzák meg, anélkül, hogy azonosulnának honfitársaikkal, például: <Véleményem szerint a litvánok önzők >.... A litvánok túl sokat isznak. A barátaim nem mind olyan jók, amilyennek látszanak. Egyesek az egyik jó barátnőjük előtt megjátsszák magukat, a másiknak pedig „rémesnek” nevezik őt. Ezért arra a következtetésre juthatok, hogy a litvánok többsége kétszínű. Járás közben észrevehető, hogy a litvánok nem éppen a legudvariasabb emberek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a litvánok udvariatlanok, neveletlenek. Minden oldalról az is látható, mennyire komorak a litvánok. Mindig összevont szemöldökkel, elégedetlenül járnak. Kiderült, hogy azok a serdülők, akik kizárólag negatívan ítélik meg a litván jellemét, különösen kritikusan viszonyulnak kortársaikhoz és a felnőttekhez. A kutatási adatok alapján elmondható, hogy a korai serdülőkorú tanulók többsége azonosul a litván nép képviselőivel: saját tulajdonságait is a litván sztereotípiához sorolja, a litván sztereotípiájához fűződő személyes viszonyát pedig személyes névmásokkal – én, mi – és egyes, illetve többes szám első személyű igékkel fejezi ki. 4. A LITVÁN SZTEREOTÍPIA TARTALMA A korai serdülőkorú tanulók csoportjában végzett kutatás adatai azt mutatják, hogy a serdülők pozitívan értékelik a litvánt – nyelvi világképükben a litván sztereotípiája főként pozitív tulajdonságok hozzárendelésével rajzolódik ki9. A válaszadók a litvánt 67– 9 A litván sztereotípiájának pozitív és negatív jellemzőit aszerint különítették el, ahogyan a serdülők értékelik. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 7 jellemzővel10: 48 pozitív konnotációjú lexémával és szókapcsolattal, 19 pedig negatív tulajdonságokat megnevező kifejezéssel (lásd az 1. ábrát). 1. ÁBRA. A litván sztereotípiájának megítélése Megjegyzendő, hogy a tanulók 53,4%-a úgy jellemezte a litvánt, hogy kizárólag pozitív tulajdonságokat tulajdonított neki. Pozitív és negatív tulajdonságokat a tanulók 43,2%-a nevezett meg, míg kizárólag negatív tulajdonságokat a serdülők mindössze 3,4%-a tulajdonított a litvánnak. A litván sztereotípiájának tartalmát 5 kritérium alapján vizsgálták (lásd a 2. ábrát). 10 A litván sztereotípiájának leírásakor a tanulók csaknem kétszer annyi lexémát és szókapcsolatot használtak, mint amennyi az 1. feladat tulajdonságokat felsoroló jegyzékében szerepelt. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 8 2. ÁBRA. A litván sztereotípia összetevői a megkülönböztetett jellemzők gyakorisága szerint A litván sztereotípiát jellemezve a válaszadók leggyakrabban a más emberekhez fűződő viszonyban megmutatkozó pszichikai és intellektuális tulajdonságokat, illetve vonásokat említették. Feltételezhető, hogy a társas kapcsolatok szempontja különösen fontos az ilyen korú tanulók számára, ezért fordítanak olyan nagy figyelmet a litvánnak a más emberekkel való érintkezésben megmutatkozó vonásaira. A kutatás adatai azt mutatják, hogy a serdülők más nemzetek képviselőit is leggyakrabban a másokhoz való viszonyuk alapján jellemzik. A tanulók túlnyomó többsége pszichikai és intellektuális tulajdonságokat is tulajdonított a litvánnak. A serdülők kisebb része olyan, a tipikus litvánra jellemző vonásokat említett, amelyek a nemzeti identitáshoz való viszonyát, illetve fizikai tulajdonságait mutatják meg. 4.1. A litván sztereotípiájának a mindennapi tevékenységben megmutatkozó vonásai A tanulók 56%-a nevezett meg olyan, a litvánra jellemző vonásokat, amelyek az anyagi élethez való viszonyában mutatkoznak meg; a litván sztereotípiájához többnyire pozitív tulajdonságokat soroltak (lásd a 3. ábrát). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 9 3. ÁBRA. A litván sztereotípiájának az anyagi élethez való viszony szerinti vonásai A serdülők véleménye szerint a litván legjellemzőbb vonása a szorgalom (a válaszadók 53%-a említette). A tanulók egy része akaratosságot (13,6%), konzervativizmust (13,6%) tulajdonított a litvánnak. Az olyan vonások, mint a rendszeretet és a takarékosság, amelyeket hagyományosan a litván sztereotípiájához társítanak, a tanulók írásaiban nem dominálnak: mindössze a válaszadók 5,2%-a említette, hogy a litvánok rendszeretők, a takarékosságot pedig csupán a tanulók 3,4%-a nevezte meg írásaiban. Feltételezhető, hogy ezek a tulajdonságok a serdülőkor korai szakaszában lévők számára nem jelentősek. A szorgalom az írásokban a litvánt jellemző legmarkánsabb pozitív vonásként jelenik meg. Ez a családban kialakított hagyományos tulajdonságok egyike, például: A litván ősidők óta szorgalmas, szellemi és fizikai munkát egyaránt tud végezni. Minden litván nemzedékről nemzedékre továbbadja a kizárólag a mi hazánkra jellemző alapvető értékeket. A litván tudja, hogy munkával minden elérhető. A litvánok szorgalmasak, nem szeretik halogatni a munkát <...>. Még azok a tanulók is, akik meglehetősen kritikusan ítélik meg a litván jellemét, a szorgalmat emelik ki legjellemzőbb pozitív vonásként. A litván lustaként való jellemzése inkább kivétel (mindössze 3,4% említette); arra utal, hogy ez a tulajdonság csak a litvánok egy részére jellemző, akikben nincs ambíció, hogy életcéljaikat elérjék, például: Lusták, és semmit sem csinálnak, nem törekednek semmire az életben, mégis jobban akarnak élni, mint ahogy most élnek. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 10 A munkát nehéz tevékenységnek tartják; nem annyira saját alkotóerejük kibontakoztatásával, mint inkább kötelességgel, megélhetési móddal hozzák összefüggésbe, amely sok időt, akaraterőt és türelmet igényel, például: A litvánok <...> nagyon sokat dolgoznak. Előbb inkább elvégezzük a nehéz munkát, aztán szórakozunk. A tanulók munkáiban a litván jellemzői a mindennapi munkáján keresztül mutatkoznak meg – akaraterő, makacsság, kitartás, például: Talán kissé szerények vagyunk, de igazán erős akaratúak és meglehetősen makacsok. A litvánok soha nem adják fel, nagy az akaraterejük. A litvánok és a németek hasonlítanak egymásra szorgalmukban, visszafogottságukban, pontosságukban és erős akaratukban. A litván sztereotípiájához a serdülők a konzervativizmust is hozzárendelik, amelyet a litvánokat más népek képviselőivel összehasonlítva említenek. A szövegekben a konzervativizmus a semleges „hagyománytisztelők vagyunk” megfogalmazástól, a kritikusabb „nem tudunk lépést tartani az újdonságokkal” kijelentésen át egészen a kifejezetten negatív értékelésig, a „régimódiak” minősítésig terjed. A korszerűség hiányát nagy hátránynak tekintik, amelytől igyekeznek megszabadulni, például: Nagyon igyekszünk nem régimódiak lenni. [Az angolok – N.P.] nem olyan régimódiak, mint a litvánok. Figyelemre méltó, hogy a szövegekben a tagadó megfogalmazások dominálnak, vagyis nem arról beszélnek, hogy korszerűek, modernek szeretnének lenni, hanem arról törekednek, hogy ne legyenek régimódiak. Ahogy Zygmunt Bauman megjegyzi (2015: 34–36), az emberek „a „haladásról” nem a saját státuszuk javítása, hanem a kudarc elkerülése összefüggésében gondolkodnak. <...> A kudarc elkerüléséért folytatott küzdelem teljes, osztatlan figyelmet követel, <...> és mindenekelőtt azt, hogy folyamatosan, a lehető leggyorsabban haladjunk...” Egyébként a tanulók szövegeiben a gyorsaság olyan jellemzőként jelenik meg, amelyet a litvánoknak ki kellene fejleszteniük, például: Szeretném, ha a litvánok jó irányban fejlődnének, például: <...> gyorsabbak lennének. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 11 A tanulók véleménye szerint a leghatékonyabb módja annak, hogy ne legyünk ósdiak, ha más kultúrákból átvesszük azt, ami korszerű. A korszerűség és a modernség a kamaszok nyelvi közösségében változó divatszimbólumok révén ismerhető fel, például: Anglia lakosainak szinte mindegyike modern, mert szakadt farmert visel <...>. Feltételezhető, hogy a konzervativizmus – mint az egyik legnegatívabban értékelt vonás – beemelése a litván sztereotípia tartalmába azt a divatiparok által formált értékrendhez való viszonyt tükrözi, amely a kamaszok nyelvi világképében gyökerezik meg. Az anyagi élethez való viszony alapján a tanulók írásbeli munkáiban a litvánokat leggyakrabban a szorgalom, az akaraterő és a konzervativizmus jellemzi. A kamaszok, a diákok, illetve az idősebb emberek körében végzett vizsgálatok adatainak összehasonlításakor (vö. Gudavičius 2007: 161) kiderült, hogy a diákok legnagyobb része a rendszeretetet, a szorgalmat és a takarékosságot említette; az idősebb korosztályban leggyakrabban a szorgalmat, a rendszeretetet és a takarékosságot nevezték meg. Amint említettük, a kamaszok nyelvhasználatában a rendszeretetet és a takarékosságot nem tartják a litván legjellemzőbb vonásai közé tartozónak. Arra lehet következtetni, hogy a szorgalom, amelyet a kamaszok szövegeiben leggyakrabban a litván legjellemzőbb vonásaként neveztek meg, hagyományosan meggyökeresedett az összes vizsgált csoport – a kamaszok, a diákok és az idősebb emberek – nyelvi világképében. Meg kell jegyezni, hogy ezt a vonást a kamaszok és az idősebb emberek legnagyobb része, a diákoknak viszont kisebb hányada tulajdonította a litván sztereotípiájának. S. Papaurelýtė-Klovienė (2009: 248–249) szintén a szorgalmat jelöli meg a litvánnak tulajdonított legjellemzőbb pozitív vonásként, amelyet leggyakrabban a munkához való viszonyának leírásakor említenek. 4.2. A litvánoknak tulajdonított pszichikai és intellektuális tulajdonságok A litván sztereotípiájának pszichikai és intellektuális tulajdonságokat leíró vonásait a válaszadók 96,6%-a nevezte meg. A tanulók több pozitív jelentésű jellemzést tulajdonítottak a litvánnak, mint negatívat: a pszichikai és intellektuális tulajdonságokat megnevező 29 lexéma és szókapcsolat közül 16 pozitív, 9 pedig negatív konnotációjú. A szinonim jelentésű lexémák csoportosításával meghatározták a litván leggyakrabban említett jellemvonásait (lásd a 4. ábrát). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinek al ba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 12 4. ÁBRA. A litván sztereotípiájához társított legjellemzőbb jellemvonások A litván sztereotípiájának pszichikai és intellektuális vonásai közül a válaszadók a intelligenciát (bölcsességet) emelték ki; ezt a vonást a válaszadók 42%-a nevezte meg. A kamaszok csaknem egyharmada szerint a litván vidám (27,1%). A tanulók véleménye szerint a litvánra olyan pozitív tulajdonságok jellemzők, mint a komolyság (18,6%) és a bátorság (11,9%). A litván sztereotípiájának legjellemzőbb vonásai közül egynek van negatív konnotációja – a komorságnak –, ezt a válaszadók 22%-a társította a litván sztereotípiájához. A kamaszok az észt és annak használatára való képességet leggyakrabban a okos, bölcs, éles eszű, talpraesett, ravasz melléknevekkel kifejezve társítják a tipikus litván képéhez, például: Így képzelem el a litvánt: ravasz, okos, bölcs, makacs, sokat dolgozik. A litvánok <...> nemcsak okosak vagy ravaszak, hanem talpraesettek, becsületesek és tehetségesek is. A litvánok bölcsek és ravaszak, az angolokról ezt nem tudom. A litvánok okosak, nem túl udvariasak, és keveset mosolyognak. A tanulók úgy vélik, hogy a litvánok nem használják ki eléggé az eszüket, és nincs bennük elég ambíció és akarat ahhoz, hogy elérjék kitűzött céljaikat, például: Úgy gondolom, hogy a litvánok okosak, de gyakran nem használják ki ezt. Ők <...> nem tesznek semmit, nem törekednek semmire az életben, mégis jobban akarnak élni, mint ahogyan most élnek. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 13 A tanulók véleménye szerint a litvánok intelligenciájuk és technológiai eredményeik tekintetében nem maradnak el más országokétól. Az intellektuális képességeknek mint a litván jellemző vonásának kiemelése feltehetően összefügg a serdülők által nagyra értékelt tulajdonságokkal: az intellektuális képességek az önmaguk, kortársaik és a felnőttek megítélésének mércéjévé válnak. Érdekes megfigyelni, hogy az intellektuális és pszichikai tulajdonságok listájáról a bölcsességet mint a litvánra jellemző tulajdonságot a diákok és az idősebb emberek legnagyobb hányada jelölte meg (vö. Gudavičius 2007: 158–162). Így arra lehet következtetni, hogy a különböző korú litvánok önmagukat és honfitársaikat okosnak és eszesnek tartják. Az intellektuális tulajdonságok közül a litvánhoz a humorérzék is társul. A tanulók e vonás megnevezésekor megjegyzik, hogy más nemzetek képviselői nem mind értik a mi, litvánok humorát. A viccelődés képessége az empátiával függ össze, a válaszadók szerint pedig honfitársaikból olykor hiányzik a mások iránti érzékenység. Ezért a litván humort nem mindig értékelik pozitívan, és megjegyzik, hogy a litván nagy mókamester, de viccelődés közben néha nem veszi észre, hogy megsérti beszélgetőpartnerét. A tanulók egy része a litván sztereotípiájához a bátorságot is hozzárendeli (11,9%), a litván jellemvonásait megnevezve, illetve más nemzetek képviselőinek litvánokról alkotott véleményét kifejtve, például: A litvánok büszkék és bátrak. A litvánokra a bátorság és a takarékosság is jellemző. A németek bátraknak és szorgalmasaknak tartanak minket. A kutatási anyag azt mutatja, hogy a válaszadók a litvánok pszichikai tulajdonságait gyakran antonimapárral írják le, például: vidám és szomorú (komor). Megfigyelhető, hogy a tanulók írásbeli munkáiban az antonimák, a komor, szomorú és vidám gyakran váltakoznak, például: A litván komor, de néha vidám, zárkózott, ám időnként vendégszerető és barátságos. Néha lassúak, kapzsik, komorak, sőt dühösek is. Ez azonban nem tart sokáig. A litvánok gyakrabban vidámak, jószívűek és udvariasak. A litvánok nagyon udvariasak, egyenesek és nyíltak. Néha vidámak, máskor híján vannak a humorérzéknek. A litvánok gyakrabban vidámak, jószívűek, udvariasak és becsületesek. A szomorú, komor melléknevekkel a tanulók leggyakrabban a mindennapi környezetükben látott felnőtteket jellemzik, és e tulajdonságokról fizikai jegyek alapján alakítják ki véleményüket, például: Amikor az ember felnőtté válik, sokkal szomorúbb lesz. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 14 A litván embert arról lehet felismerni, hogyan viselkedik. Például ha felemelt fővel jár és mosolyog, akkor valószínűleg nem litván. <...> minden oldalról látható, milyen komorak a litvánok. Mindig összevont szemöldökkel, elégedetlenül járnak. A serdülők azonban nem ennyire kategorikusak, amikor a litván embert a szomorúság – vidámság dimenzió mentén értékelik. A tanulók a vidámságot és az életöröm képességét akkor tulajdonítják a litván embernek, amikor kizárólag pozitív vonásokkal jellemzik, illetve saját nemzedékük képviselőit írják le, például: A litván ember becsületes, bátor, merész, okos, igazságos, a hadseregbe lépve védi Litvániát, vidám, ünnepli az ünnepeket, tiszteli a körülötte lévőket, és örül az életnek. A litvánok meg tudnak nevettetni, vagyis vidámak, de amikor háború tör ki, nagyon komollyá válnak <...>. A barátnőm <...> becsületes, akárcsak a litvánok többsége. Vidám és nyitott. Minden litván ilyen. A serdülők a pozitivitást, vidámságot és optimizmust különösen értékes személyiségjegyeknek tartják. A litván ember önmagához való viszonyát leírva a tanulók úgy vélik, hogy a litvánokból leginkább a pozitivitás és az optimizmus hiányzik, például: A litvánokból nagyon hiányzik a pozitivitás és a mosoly <...>. Ha bármelyik európai népet választanánk, a litvánok az egyik legboldogtalanabb nép lennének. Ha összehasonlítanánk a litvánokat a legboldogabb néppel, a dánokkal, megértenénk, hogy a litvánok nagyon pesszimisták. A litván ember negatív tulajdonságai közül a serdülők az önértékelés és az önbizalom hiányát emelik ki, például: Nem igazán bízunk magunkban <...>. A litvánoknak jobban kellene bízniuk magukban, és jobb véleménnyel kellene lenniük önmagukról. Az alacsony önértékelés és a hitelesség hiánya a provinciális személy önképét alakítja ki. A tanulók azt állítják, hogy a litvánok szeretik a más országokból érkező divatokat, és kritikusan értékelik honfitársaik hajlamát, hogy vakon utánozzák a külföldről beáramló újdonságokat. Savivertės stygių, kaip lietuvio bruožą, nurodo ir S. Papaurelýtė-Klovienė (2009: 246), remdamasi tirtais Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno pavyzdžiais. Mokslininkės manymu, lietuviai yra itin savikritiški, iš tekstuose save nusakančių bruožų galima spręsti, kad jie neišskiria savo asmenybės vertingumo. A serdülők, a hallgatók, valamint az idősebb korú válaszadók nyelvi közösségében végzett vizsgálatok adatainak összehasonlításából látható, hogy a litvánhoz intellektuális BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 15 tulajdonságokat társítanak, amelyeket a okos, bölcs melléknevek fejeznek ki; ezek mindhárom korcsoport litván sztereotípiát leíró jellemzéseiben szerepeltek. Fordított korrelációt állapítottak meg, amikor a különböző korcsoportok válaszadói az antonim tulajdonságok, a bátor – gyáva alapján értékelték a litván sztereotípiát. A hallgatók és az idősebb emberek csoportjába tartozó válaszadók nem jelezték, hogy a litvánok bátrak. Ezzel szemben a hallgatók szerint a gyávaság a litván sztereotípia egyik jellegzetes vonása, és az idősebb értékelők egy része is megemlítette. A serdülők ennél jóval pozitívabban ítélik meg honfitársaikat: a szövegekben egyetlen válaszadó sem társította a litván sztereotípiához a gyávaságot, míg azt, hogy a litvánok bátrak, a tanulók 11,9%-a jelezte. A bátorságot mint a nemzeti jellem egyik vonását S. Papaurelýtė-Klovienė (2009: 247–250) is kiemelte, a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas korpusz vizsgálatának adataira támaszkodva. A vidámság mint a litvánokra jellemző tulajdonság csak a serdülők szövegeiben jelenik meg. Például S. Papaurelýtė-Klovienė (2009: 250) azt állítja, hogy a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas több mint 20 000 elemzett használati példája között egyetlen olyan sem volt, amely a litvánok vidámságát vagy az élet élvezetének képességét említette volna. Hogy a vidámság kiemelése – amelyet a serdülők közel egyharmada a litvánokra jellemző vonásként jelölt meg –, valamint a két vonás, a vidámság és a szomorúság (borúlátás) egyes szövegekben megfigyelhető váltakozása a litván sztereotípia tartalmának változását jelzi-e, vagy csupán a serdülőkor korai szakaszára jellemző pszichológiai fejlődés sajátosságaival függ össze, azt a kutatási anyagnak az idősebb (16–18 éves) tanulók írott nyelvi adataival való kiegészítése révén lehetne megállapítani. 4.3. Másokhoz való viszony A másokhoz való viszony alapján valamennyi válaszadó jellemzi a litván sztereotípiát. Feltételezhető, hogy a tanulók nézőpontjából éppen a másokkal való kommunikáció tárja fel a legpontosabban a litván sztereotípia vonásait. A litván sajátosságainak e szempont szerinti megnevezésére a tanulók szövegeiben 36 lexéma szerepelt, amelyek közül 24 pozitív, 12 pedig negatív tulajdonságokat jelöl. Kiemelhetők a másokkal való kommunikációban megmutatkozó, legjellemzőbb litván tulajdonságok (lásd az 5. ábrát). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 16 5. ÁBRA. A másokkal való viszonyban megmutatkozó, legjellemzőbb litván vonások A serdülők a másokhoz való viszony alapján értékelve a legtöbb pozitív tulajdonságot társították a litván sztereotípiához: becsületes (28,8%), barátságos (27,1%), udvarias (27,1%), beszédes (23,7%), szerény (22%), igazságos (16,9%). A tanulók jóval kisebb része tulajdonít negatív vonásokat a litván sztereotípiának. A negatív konnotációjú 12 lexéma közül leggyakrabban a fösvény / kapzsi (13,6%), a önző (8,5%) és az irigy (5%) melléknevet használták. Egyes tulajdonságokat, amelyeket hagyományosan pozitívnak tartanak a litvánok esetében – például a félénkséget, szerénységet –, a serdülők nem tekintenek jellembeli erénynek, például: A Litvániában élő emberek többsége félénk, és a legapróbb dolgok miatt is nagyon gátlásos. A litvánok <...> szerény emberek, szeretnek beilleszkedni mások közé. A Svédországban élő barátnőm sokkal felszabadultabb. Könnyebben kommunikál, nem szerény és nem félénk. Megjegyzendő, hogy a visszafogottságot, amelyet hagyományosan a litván egyik legjellemzőbb vonásának tartanak, a tanulók nyelvhasználatában nem nevezik meg uralkodó tulajdonságként (a válaszadóknak mindössze 10%-a említette). A tanulók nyelvi világképében a litvánnak az zárkózottságot és a nyitottságot kifejező, egymásnak ellentmondó tulajdonságokat tulajdonítanak, például: Véleményem szerint a litvánok szorgalmasak és rendezettek. Gyakran azonban szomorúak és zárkózottak. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvos stereotipas paauglių rašto darbuose | 17 Úgy gondolom, hogy a litvánok többnyire megbízhatóak, egyenesek, lehetnek régimódiak, <...> beszédesek, nyitottak és vidámak, sznobok. A litvánok nagyon udvariasak, egyenesek és nyitottak. A litván sztereotípiának azokat a vonásait, amelyek a más emberekhez való viszonyt jellemzik, a tanulók többnyire csak magától értetődőként sorolják fel, anélkül, hogy részletesebben megindokolnák, miért gondolják éppen így. A litván sztereotípia, mint bizonyos vonások együttese, értékelési mércévé válik más nemzetek képviselőinek vonásait összehasonlítva és megítélve, például: A lettek kevésbé vendégszeretők, mint a litvánok. Úgy gondolom, hogy a litván és a fehérorosz gyerekek közötti különbség az, hogy mi szabadabbak vagyunk, több választási lehetőségünk van, nyitottabbak és zajosabbak vagyunk. Úgy gondolom, hogy a szomszédos országok képviselőinek hasonlítaniuk kellene a litvánokra, és becsületesnek, udvariasnak, vidámnak, barátságosnak, szorgalmasnak stb. kellene lenniük. A litvánokkal összehasonlítva azonban, <...> az angolok meglehetősen lusták. Az ott élő emberek emellett becsületesek, udvariasak, megbízhatóak, vidámak, beszédesek és barátságosak. Látható, hogy más nemzetek képviselőit a másokhoz való viszonyuk alapján többnyire kedvezően ítélik meg; az oroszok megítélése változatosabb, mind a litván és az orosz vonások összehasonlításakor, mind pedig annak kifejtésekor, hogy a litván nemzet képviselői milyennek látszanak az oroszok szemében, például: Az orosz erős akaratú, bátor, védi Oroszországot és más országokkal háborúzik, örül az életnek, és saját országa nyelvén, oroszul beszél. Az oroszok lassúnak, ingerlékenynek és harciasnak írják le a litvánokat. Az oroszok megpróbálják átírni a történelmet, azt állítva, hogy a litvánok önként csatlakoztak a Szovjetunióhoz, és maguk mondtak le a saját nyelvükről. A serdülők, az egyetemisták és az idősebb korosztály körében végzett kutatások adatainak összehasonlításakor (Gudavičius 2007:162) a litván tulajdonságainak megítélésében egyértelmű közvetlen korreláció figyelhető meg: a válaszadók mindegyik csoportja a becsületességet a litván sztereotípiájának egyik vonásaként említi. A serdülők és az idősebbek jóval nagyobb hányada gondolja úgy, mint az egyetemisták, hogy a litván művelt (a serdülők nyelvhasználatában ennek szinonimáiként a udvarias, jól nevelt szavak szerepelnek), és társaságkedvelő (a tanulók nyelvhasználatában a beszédes, csevegő szavak fordulnak elő). A nyitottság–zárkózottság megítélésében különbségek figyelhetők meg: a három összehasonlított csoport közül az egyetemisták és az idősebbek hajlamosak zárkózottnak tartani a litvánt, míg a serdülők nyelvhasználatában az ellentétes tulajdonság, a zárkózottság és BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 18 a nyitottság változó. A litván sztereotípia negatív vonásait ritkábban nevezték meg a serdülők nyelvhasználatában. Például S. Papaurelytė-Klovienė (2009: 248) a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyno kutatási adataira támaszkodva az irigységet emeli ki a litvánok legjellemzőbb negatív tulajdonságaként; ezt a vonást a tanulóknak mindössze 5%-a tulajdonította a litvánoknak. Összefoglalva megállapítható, hogy a más emberekhez való viszony, valamint a pszichikai és intellektuális tulajdonságok tekintetében a serdülők igen pozitívan értékelik saját nemzetük képviselőit. 4.4. A nemzeti identitás összetevői A litván jellemzőit a nemzeti identitáshoz való viszonyukon keresztül a serdülők 36%-a jellemezte írásaiban. A tanulók írott nyelvében a nemzeti identitás önértelmezésének négy összetevője különíthető el: 1) az állam, 2) a nyelv, 3) a kultúra (a szokások és hagyományok megtartása), valamint 4) a történelmi öntudat. A nemzeti identitást mint a litvánok megkülönböztető jegyét a serdülők a nemzeti karakter vonásainak leírásakor nevezik meg, például: Minden nemzet egyedi, saját szokásai, hagyományai és tagjainak sajátos jelleme révén különbözik a többi nemzettől. A litván nemzet nagy nemzet, dicsőséges történelemmel. Minden litván nemzedékről nemzedékre továbbadja azokat az alapvető értékeket, amelyek csakis a mi hazánkra jellemzőek. A litván tudja, hogy munkával minden elérhető; tudja, hogy becsületességre és kitartásra van szükség, és azt is, hogy küzdeni kell a nemzeti hovatartozásáért, az államáért és önmagáért. A nemzeti identitás szempontjai a litvánok más nemzetek képviselőitől való megkülönböztetésében kerülnek előtérbe, például: A külföldiek is barátságosak, vidámak és beszédesek. Szerintem csak a nyelv és néhány vonás különböztet meg minket tőlük. Ahogy mi, ők is ugyanolyanok, csak a nyelvük és a nemzetiségük más, minden egyéb ugyanolyan. A barátnőm Angliában él, és ott minden egészen más. <...> neki más hagyományai vannak, mint nekünk. Egészen másképpen élünk, beszélünk és tanulunk, de éppen ez tesz minket litvánokká. A hazához fűződő kapcsolatot a személyes beállítódások, magatartás és viselkedésminták fejezik ki, amelyeket a nemzeti kultúra hagyományán keresztül örökítünk át. Lényeges Antanas Maceina (2002: 225) meglátása: „A hazaszeretet legmélyebb alapja a nemzet és a haza sajátossága, vagyis az, hogy azok bennünk öltenek testet, mi pedig bennük telepszünk meg. <...> Azért szeretjük a nemzetet és a hazát, mert önmagunkat és mindazt szeretjük, ami a miénk.” A serdülők a hazához és a nemzethez fűződő érzelmi kötődésüket úgy fejezik ki, hogy hangsúlyozzák gyökereiket saját államukban, és büszkék nyelvükre és történelmükre, például: BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 19 Litvánia fontos, mert én ott élek, és ő a hazám. A nyelvünk végtelenül szép, és a legrégebbi nyelvektől a legkevésbé távolodott el. <...> ősi, királyi nép vagyunk. A tanulók a litvánokat azonosító jegyek közül leggyakrabban a litván nyelvet (az összes válaszadó 8,5%-a) és a hagyományok megtartását (13,5%) emelték ki. A válaszadók a litván nyelvet a litván megkülönböztető sajátosságaként jelölték meg, amikor a litvánt más országok képviselőivel hasonlították össze, például: Ők más nyelven beszélnek. Az unokatestvérem, Nedas angol. Abban különbözik a litvánoktól, hogy angolul beszél, és csak keveset tud litvánul. A litván nyelvről mint a litvánnak tulajdonított sajátosságról szólva a serdülők hangsúlyozzák annak szépségét és régiségét, és azt a véleményüket fejezik ki, hogy a litván nehéz nyelv. A litvánokat más népek képviselőivel összehasonlítva is, amikor a nyelvet megkülönböztető jegyként említik, a tanulók megjegyzik, hogy a litván nyelv nehéz, például: A litván nyelv nagyon szép, és nagyon nehéz megtanulni. Mert a litván nyelvben rengeteg az orrhangú magánhangzó, a kettőshangzó, a magánhangzó és a mássalhangzó. A litván nyelv a legnehezebb nyelv, mert a litvánban sok mássalhangzó, magánhangzó, vegyes kettőshangzó, félhangzó, szótag stb. van. Az angol nyelv pedig nagyon könnyű. Abban nincsenek magánhangzók, mássalhangzók stb. A tanulók a saját nyelvükről alkotott véleményüket a fonetika és a helyesírás példáival indokolják, vagyis olyan szempontokkal, amelyeket az iskolában tanulnak. Ez arra enged következtetni, hogy az anyanyelvvel kapcsolatos attitűdök az iskolában alakulnak ki, és megszilárdulnak a tanulók nyelvi világképében. Megjegyzendő, hogy a litván nyelvet mint a nemzeti identitás jegyét a felsőbb évfolyamok tanulói is megnevezik. A nyelvészek (Aliūkaitė, Mikulėnienė, Čepaitienė, Geržotaitė 2017: 174), akik a nyelvi változatosságot vizsgálták a gimnazisták beszédében, megjegyzik, hogy „a köznyelvhez a Litvániától való elkülönülés vagy az azonosulás funkciója társul”. A tanulók a litván hagyományok és szokások megtartását is a litván jellemzőjének tartják; ezt a szövegekben saját népük és más népek különbségeinek összehasonlításakor említik. A nemzeti hagyományok megtartását a litván típusnak a nemzeti identitással való kapcsolatát tárgyaló tanulók legnagyobb része említi BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvos stereotipas paauglių rašto darbuose | 20 (az összes válaszadó 13,5%-a). A tanulók nyelvhasználatában a nemzeti hagyományok megtartását a naptári, vallási és állami ünnepek megünneplése példázza, például: A litvánok tartják a hagyományokat. Karácsonykor 12 fogás, és feltétlenül kell lennie heringnek; húsvétkor tojás és fehér saláta; halottak napján pedig temetőlátogatás. Litvániának megvannak a saját ünnepei, például február 16-a, az amerikaiaknak pedig például megvannak a saját ünnepeik. A barátnőm, Mása Oroszországban él. Egyáltalán nem hasonlítunk egymásra. Teljesen más ételt eszik, és mást szeret. Ő nem december 25-én ünnepli a karácsonyt. A serdülők nyelvi világképében a litván szokások és hagyományok megtartása a rokonság és a család által továbbadott viselkedési mintákhoz kapcsolódik; ezek olyan tartósak, hogy a legvilágosabban jelenítik meg a tanulók viszonyát a nemzeti identitáshoz. A történelmi öntudat mint a nemzeti identitás összetevője a serdülők nyelvi közösségében a függetlenség és a Litván Nagyfejedelemség időszaka iránti büszkeségben nyilvánul meg, például: Litvánia azonban kis ország, mégis visszaszereztük a szabadságunkat. <...>mennyi támadást álltak ki ők [a litvánok – N.P.], mind az oroszok, mind a keresztesek részéről. Sikeres csaták, győzelmek, <...>területi terjeszkedés. <...> Tehát akkoriban Litvánia nagyobb volt, és az emberek bátrabbak voltak. Akkoriban Litvánia nagyszerű volt. A tanulók szövegei alapján feltételezhető, hogy a tanulók nem hajlamosak azonosulni gyenge őseikkel; a nemzetükkel való közösséget a nemzet erejét tanúsító érvekkel támasztják alá. A. Gudavičiaus (2007: 158) atlikto tyrimo, kuriame išskirtas idėjinės pozicijos dėmuo (santykio su pasauliu, tėvyne, religija), duomenimis, studentai, rinkdamiesi iš antonimiškų porų nacionalistas – kosmopolitas, patriotas – nepatriotas, iš lietuviui būdingų bruožų pažymėjo nacionalistas, didesnė dalis vyresnio amžiaus grupės respondentų nurodė abu bruožus – nacionalistas, patriotas. Tiek paauglių kalbos, tiek A. Gudavičiaus vyresnio amžiaus žmonių grupėse atliktų tyrimų duomenys rodo, kad santykis su nacionaliniu tapatumu pažymimas visose amžiaus grupėse, nors paauglių kalboje, apibūdinant lietuvio stereotipą, nėra vyraujantis. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 21 4.5. A litvánnak tulajdonított fizikai jellemzők A serdülőkorú tanulók számára – ahogyan azt sok pszichológus állítja – különösen fontos a külső megjelenés és a fizikai jellemzők. A tanulók a litván sztereotípiájához csak a szépséget és az erőt kifejező jegyeket társítják. A litván jellemzésekor a válaszadók 35,6%-a említett fizikai jellemzőket. Megjegyzendő, hogy a tanulók a litvánt szép emberként értékelik, általánosító lexémákat használva, például: szép, erős, sportos, jó formában van, az orra, a szája normális. Részletesebb leíráskor megjegyzik, hogy a litván magas, és leggyakrabban az arcvonásokat említik: barna haj, kék szem, vörös ajkak, fehér fogak. Egyetlen szöveg sem jellemzi a litvánt csúnyának vagy gyengének. A kutatási anyag alapján kijelenthető, hogy a serdülők nyelvi világképében a litvánhoz egy szép, fizikailag erős, egészséges ember tulajdonságai társulnak. A litván portréja a serdülők nyelvi világképében nagyon hasonlít a litvánok nyelvi tudatában már a 19. század óta rögzült, Simonas Daukantas (1976: 69) által megalkotott litván képmásához: „Az ősi litvánok, a žemaitok kék szeműek voltak, tekintetük félelmet tükrözött, arcuk piros, hajuk hosszú és sötétszőke, termetük nagy, egészségesek és erősek <...>”. A tanulók nyelvhasználatában, akárcsak S. Daukantas írásaiban, a litván képe romantizált: a serdülők által értékelt külső jegyeket tulajdonítanak neki. Hiányoznak az olyan empirikus adatok, amelyek alapján össze lehetne hasonlítani a serdülők korcsoportja, valamint a diákok és az idősebb emberek által kiemelt, a litván külső megjelenésére jellemző jegyeket. Az ilyen összehasonlítás lehetővé tenné annak megállapítását, hogy miként korrelál a litván sztereotípiájához társított fizikai és jellembeli tulajdonságok értékelése. 4.6. A litván sztereotípia legjellemzőbb vonásai A serdülők szövegeiben leggyakrabban említett litván vonásokat 1) az anyagi élethez való viszony, 2) a pszichikai és intellektuális tulajdonságok, 3) a más emberekhez való viszony, 4) a nemzeti identitáshoz való viszony és 5) a litvánnak tulajdonított fizikai jellemzők szerint csoportosítva kijelenthető, hogy a serdülők nyelvi világképében ilyen litvánsztereotípia alakult ki (lásd 6. ábra). BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 22 6. ÁBRA. A litván sztereotípia tartalmának domináns elemei A serdülők írásbeli munkái nyelvének vizsgálatából származó adatok alapján megállapítható, hogy a serdülők litván sztereotípiához való viszonya nagyon pozitív. Feltételezhető, hogy a serdülők a litván nép képviselőjének olyan tulajdonságokat tulajdonítanak, amelyeket maguk is értékesnek tartanak. A tanulók a litván nép képviselőjének legjellemzőbb vonásaiként a szorgalmat (56%), az értelmességet (42%) és a becsületességet (28,8%) nevezték meg. A serdülők jelentős része a litván sztereotípiához olyan tulajdonságokat társított, amelyek a másokhoz fűződő viszonyban mutatkoznak meg: a barátságosságot (27,1%), a kulturáltságot (27,1%), a vidámságot (27,1%), a komorságot (22%). Figyelemre méltó, hogy a tanulók nyelvhasználatában a litván jellemzései, a vidám és a komor változóak. A litván negatív tulajdonságai közül éppen a komorságot jelölte meg a válaszadók legnagyobb része. A serdülők, az egyetemisták, valamint az idősebb válaszadók nyelvi közösségeiben végzett kutatások adatainak összehasonlítása alapján (Gudavičius 2007: 161–164) megállapítható, hogy a litván nép képviselőjének tulajdonított olyan tulajdonságok, mint a szorgalom és az értelmesség, minden korcsoport válaszadóinak nyelvi világképében a litván sztereotípia legjellemzőbb vonásai. A serdülők és az idősebb emberek jóval nagyobb hányada társította a kulturáltságot és a vidámságot a litván sztereotípiához, mint az egyetemisták. A vidámság mint a litván nép képviselőjére jellemző tulajdonság csak a serdülők szövegeiben jelent meg. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvos stereotipas paauglių rašto darbuose | 23 KÖVETKEZTETÉSEK 1. A korai serdülőkor (11–13 évesek) tanulóinak írott nyelvhasználatát vizsgáló kutatás azt mutatja, hogy e korosztály nyelvi világképében kialakult a litván sztereotípiája. A serdülők a litvánt mint a nép képviselőjét etnikai származása, az államhoz való tartozása és kulturális identitása alapján azonosítják. A tanulók a litván sztereotípia vonásait társadalmi és kulturális példákkal támasztják alá, amikor megnevezik azokat. A tanulók szövegeiben a nemzeti sztereotípia fogalmának nincs negatív konnotációja. A legtöbb serdülő elismeri, hogy az emberek különbözőek, ugyanakkor a nemzeti sztereotípiát az állam többségi csoportját képviselőkről alkotott általánosított értékelésnek tekinti. 2. A korai serdülőkorú tanulók túlnyomó többsége azonosul a litván sztereotípiájával, és saját, valamint kortársai tulajdonságait is hozzá társítja. A serdülők a litván sztereotípiájához fűződő személyes viszonyukat az én, mi, a miénk személyes névmások alakjaival, valamint egyes és többes szám első személyű igékkel fejezik ki. 3. A serdülők többségének pozitív a litván sztereotípiához való viszonya. A tanulók írásbeli munkáiban háromszor annyi, és jóval gyakrabban használt, pozitív tulajdonságokat jelölő lexéma és szókapcsolat fordult elő, mint negatív. A litván sztereotípia pozitív vonásai közül a serdülők legnagyobb része a szorgalmat, az értelmességet és a becsületességet emeli ki; a negatív tulajdonságok közül a tanulók a komorságot, a konzervativizmust és az önbecsülés hiányát különböztetik meg. A litvánnak tulajdonított vidámság és komorság gyakran váltakozik a válaszadók szövegeiben; e tulajdonságpár olyan gyakran fordult elő, hogy a litván sztereotípia egyik domináns elemeként különítették el. A nemzeti identitás jellemzőit a serdülők nyelvhasználatában leggyakrabban úgy nevezik meg, hogy a litvánokat más népek képviselőitől megkülönböztetik. A hazához és a néphez való kötődést a serdülők azzal fejezik ki, hogy hangsúlyozzák az államukban való gyökereiket, és büszkék a litván nyelvre és történelemre. A serdülők a litvánnak a szép, fizikailag erős és egészséges ember általuk nagyra értékelt tulajdonságait tulajdonítják. 4. A litván sztereotípia serdülők, egyetemisták és idősebb (35–65 éves) válaszadók nyelvi közösségeiben végzett értékelésének összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a serdülők értékelik a legpozitívabban a litván sztereotípiáját, és más korcsoportok válaszadóinál több pozitív vonást társítanak hozzá. A litván sztereotípiához társított vonások összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a szorgalom és az értelmesség a legállandóbb vonások minden korcsoport nyelvi világképében. Figyelemre méltó, hogy a vidámság és a nyitottság mint a litván sztereotípiához társított tulajdonságok csak a serdülők szövegeiben jelennek meg. Vajon a litván sztereotípia azon vonásai, amelyeket kizárólag a tanulók alapján állapítottak meg BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 24 a nyelvhasználat azt mutatja, hogy a litván sztereotípiák tartalmának változását a felsőbb évfolyamos tanulók (16–18 évesek) írott nyelvi adatainak vizsgálatával lehetne értékelni. LITERATŪRA Akstinavičiūtė I., Petraitytė D. 2007: Lietuvių tautinės tapatybės simbolinių komponentų konfigūracijos. – Filosofija. Sociologija 18 (2), 14–31. Prieiga internete: http://elibrary.lt/resursai/LMA/Filosofija/fil72/4.pdf. Aliūkaitė D., Mikulėnienė D., Čepaitienė A., Geržotaitė L. 2017: Kalbos variantškumas ir jos vertinimas perceptyviosios dialektologijos požiūriu: variantų ir vietų vaizdiniai, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Barrett M., Wilson H., Lyons E. 1999: Self-categorization theory and the development of national identity in English children, Guildford: University of Surrey. Prieiga internete: http://epubs.surrey.ac.uk/1638/1/fulltext.pdf. Bauman Z. 2015: Kultūra takojoje modernybėje, Vilnius: Apostrofa. Daukantas S. 1976: Raštai 1, Vilnius: Vaga. Dobrovolskienė I., Plentaitė V. 2005: III–IV klasių mokinių rašytinės kalbos žodynas. Prieiga internete: http://www.biblioteka.vpu.lt/pedagogika/PDF/2005/76/dobrovolskiene_plentaite.pdf. Druckman D. 1994: Nationalism, Patriotism, and Group Loyalty: A Social Psychological Perspective. – Mershon International Studies Review 38 (1), 43–68. Prieiga internete: http://bev.berkeley.edu/Ethnic%20Religious%20Conflict/Ethnic%20and%20Religious%20Conflict/2%20National%20Identity/Druckman%20nationalism.pdf. Gage N. L., Berliner D.C. 1994: Pedagoginė psichologija, Vilnius: Alma littera. Gudavičius A. 2007: Gretinamoji semantika, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Jonutytė J. 2008: Tradicinio žinojimo tyrimas: paradigmų kaita. – Tautosakos darbai 35, 13–23. Prieiga internete: http://www.llti.lt/failai/05_Jonut ytes.pdf. Kuznec ovienė J. 2007: Lietuvių tautinė tapatybė: uždarumo ir atvirumo dėmenys. – Filosofija. Sociologija 18 (2), 1–13. Prieiga internete: http://moksloszurnalai.lmaleidykla.lt/publ/0235-7186/2007/2/1-13.pdf. Maceina A. 2002: Raštai, VIII tomas. Sudarė Antanas Rybelis, redagavo Vita Malinauskienė, Vilnius: Mintis. Prieiga internete: http://maceina.lt/pdf/8tomas.pdf. Papaurelytė-Klovienė S. 2009: Lietuvių nacionalinis charakteris lietuvių kalbos pasaulėvaizdyje: ar galime vadintis darbščiausiais pavyduoliais? – Acta humanitarica BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 25 universitatis Saulensis 8, 244–252. Prieiga internete: http://gs.elaba.lt/object/elaba:6108337/. Pruskus V. 2003: Multikultūrinė komunikacija ir vadyba. Prieiga internete: https://www.scribd.com/doc/73665904/Multikulturine-Komunikacija-Ir-Vadyba-Pruskus. Rutkovska K., Smetona M., Smetonienė I. 2017: Vertybės lietuvio pasaulėvaizdyje, Vilnius: Akademinė leidyba. Rutland A. 1999: The development of national prejudice, in-group favouritism and self-favouritism stereotypes in British children. – British Journal of Social Psychology 38, 55–70. Prieiga internete: https://kar.kent.ac.uk/26174/. Spirajevienė I., Spirajevas E. 2015: Nuo tautinės iki teritorinės tapatybės Lietuvoje: socialinis geografinis požiūris. – Regional formation and development studies 1 (15), 109–118. Prieiga internete: http://journals.ku.lt/index.php/RFDS/article/viewFile/984/pdf. Šutinienė L. 2006: Lietuvių tautinė tapatybė globalizacijos kontekstuose: raiška ir kaitos tendencijos. – Filosofija. Sociologija 2, 18–26. Prieiga internete: http://moksloszurnalai.lmaleidykla.lt/filosofijasociologija/2006/2/3345. Taljūnaitė M. 2006: Lietuvių tautinio tapatumo konstravimas sociologiniuose tyrimuose. – Filosofija. Sociologija 2, 8–17. Prieiga internete: http://www.elibrary.lt/resursai/LMA/Filosofija/Fil_008_017.pdf. TTŽ 2005: Tarptautinių žodžių žodynas. Sudarė Aldona Bendorienė, Virginija Bogušienė, Emilija Dagytė ir kt., redagavo Algimantas Kinderys. 4-as patiks. ir papild. leidimas, Vilnius: Alma littera. Tumer J. C., Oakes P. J., Haslam S. A., McGarty C. 1992: Self and collective: cognition and social context. – Australian National University Personality and Social Psychology Bulletin, 1–25. Prieiga internete: http://psychology.anu.edu.au/files/Manuscripts-4-Self-and-Collective-Cognition-and-Social-Context.pdf. Žiliukaitė R., Poviliūnas A., Savicka A. 2016: Lietuvos visuomenės vertybių kaita per dvidešimt nepriklausomybės metų, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Prieiga internete: https://www.fsf.vu.lt/dokumentai/Naujienos_Mokslo_pasiekimai/2016/lietuvos_visuomenes_vertybiu_kaita.pdf. Župerka K. R. 2017: Apie lietuvio charakterio ir kalbėsenos savitumą. – Gimtoji kalba 4, 3–10. BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 26 Įteikta 2018 11 19 Priimta 2018 12 30 BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 27 STEREOTYPE OF A LITHUANIAN IN TEENS’ LANGUAGE Summary This article, based on the study of data from writing samples by 11–13 year-old teens, explores what kind of a Lithuanian stereotype is etched in younger teens’ worldview as reflected through their language, and the extent to which teens identify themselves with the Lithuanian stereotype in their own understanding of their own identity. In efforts to identify shifts in the development of a Lithuanian stereotype, Lithuanian stereotype and its view through teens’ language is compared to research data collected by linguists among groups of students and older age groups (35–65 year olds). For purposes of the study of a Lithuanian stereotype, 246 samples of writing written by 62 teens from 10 different Lithuanian schools were selected. The analyzed samples were originally written by students who completed assignments, in which: 1) they were asked to describe Lithuanians from a list of 37 antonymic traits, which students could (but did not have to) refer to; 2) they were asked how, in their option, Lithuanians are viewed by other nationals; 3) they were asked to describe a representative of another nation; (4) they were asked to create a portrait of a typical Lithuanian. Analysis of a Lithuanian stereotype was based on J. Bartmiński singled out evaluation criteria of a national representative based on: 1) one’s relationship with the material life; 2) mental and intellectual properties; 3) relationship with other people, and 4) attitude towards the world, homeland, religion. Based on these criteria, A. Gudavičius analyzed national stereotypes among groups of students and older age groups (35–65 years of age). After analyzing teens ‘writing samples, J. Bartmiński singled out criteria were supplemented by the national identity criteria and physical features ascribed to the national stereotype. Therefore, the contents of a Lithuanian stereotype in teens ‘writing was analyzed based on five criteria: 1) relationship to material life; 2) mental and intellectual features, 3) relationship with the national identity, 4) relationship with others and 5) physical features. Analysis of writings by teens in their early years (11–13 years of age) shows, that the worldview of teens at this age has a developed Lithuanian stereotype. Understanding, that Lithuanians do differ, most of the teens view the stereotype based on supported-by-time, generalized by the majority of their nation’s representatives‘ assessments. Lithuanians, as representatives of their nation, are identified by teens by their ethnic origin, by their belonging BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 NIDA PODERIENĖ. Lietuvio stereotipas paauglių rašto darbuose | 28 to the nation, and by their cultural identity. Teens ascribe features of a Lithuanian stereotype to nation‘s representatives while supporting their attitudes based on social and cultural arguments. Most teens identify themselves with the Lithuanian stereotype, often times expressing their relationship to it by using a personal pronoun we. Teens characterized Lithuanians by using 67 descriptions: 48 of which were lexemes and word derivatives with a positive connotation, and 19 – negative. While describing the Lithuanian stereotype, 53.4 per cent of students ascribed only positive features, whereas only negative features were named among 3.4 per cent of the teens. Of the positive Lithuanian stereotype features the largest portion of students highlight “tireless work” and Lithuanian intellectual assets, referring to them through such words as “intellectual”, “wise”, “smart”; negative characteristics include being “sad”, “conservative” and “lack of self-worth”. When comparing analysis of data among groups of teens and students and older age groups, one may state, that “being hard working” and “smart“ are some of the most solid Lithuanian traits that show the worldview through the Lithuanian language. Teens often ascribe to their nationals antonymic feature pairs. For example, a Lithuanian is ascribed “openness” and ‘introverted-ness,’ and descriptions of “cheerfulness” and “sadness” frequent writings of the same respondents. It is noteworthy, that “openness” and “cheerfulness”, as the Lithuanian traits, is observed only in samples of writings by teens. The question of whether Lithuanian stereotype features identified only in students’ language are the indicators of the shift in Lithuanian stereotype perception can be determined after conducting empirical analysis among older students (16–18 years of age). When comparing Lithuanian stereotype assessment among Lithuanian teens and students and older age groups, one can state, that teens view Lithuanian stereotype most positively, ascribing to it more positive features than respondents do from other age groups. KEYWORDS: students’ language, stereotype, language world-view. NIDA PODERIENĖ Lietuvių kalbos institutas Petro Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] BENDRINĖ KALBA 91 (2018) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204