Dėl darinių su baigmeniu „-eivis, -ė“

JOLANTA VASKELIENĖ Šiauliai Egyetem AZ „-EIVIS, -Ė” VÉGZŐDÉSŰ SZÁRMAZÉKOKRÓL KULCSSZAVAK: képzési mód; képzési kategória; képzési típus; végződés; képző; szinonímia. ÖSSZEFOGLALÓ A litván nyelvben vannak személyeket megnevező, hasonló végződésű származékok: -eiva és -eivis, -ė. A szóképzéssel foglalkozó munkák tárgyalják az -eiva képző képzési típusát, az -eivis, -ė végződésű származékokat viszont csak itt-ott említik. A tanulmány képzéstani, szemantikai elemzési és helyettesítési módszerekkel elemzi a Lietuvių kalbos žodyne, Dabartinės lietuvių kalbos žodyne, Bendrinės lietuvių kalbos žodyno címszóanyagában, a Skaitmeninės Lietuvių kalbos žodyno papildymų kartotekoje, Lietuvių kalbos naujažodžių duomenyne és a Dabartinės lietuvių kalbos tekstyne található, -eivis, ė végződésű származékokat. A szakirodalom és az empirikus anyag elemzése feltárta, hogy a -eivis, -ė végződésű származékok egy része vegyes képzésű (a szóösszetétel és a szuffixáció eredménye), bizonyos esetekben azonban (szinkrón szempontból) a -eivis, -ė képzőnek tekinthető. Ezért a szóképzési munkákban a főnévi tulajdonság hordozóinak, a cselekvőknek és az igei tulajdonság hordozóinak képzési kategóriáiban a már meglévő -eiva képzési típus mellett célszerű lenne feltüntetni a kialakulóban lévő -eivis, -ė képzési típust is. BEVEZETÉS A litván nyelvben a szóképzésnek négy fő módja van: a szuffixáció, amely képzővel ellátott származékokat hoz létre; a prefixáció, amely előtaggal ellátott származékokat hoz létre; a paradigm(iz)áció, amely végződéssel ellátott származékokat hoz létre; valamint a kompozíció, amely összetett szavakat hoz létre. Néha egyszerre két képzési mód érvényesül – rendszerint a prefixáció és a szuffixáció, illetve a kompozíció és a szuffixáció –, ezért vegyes képzési módról is beszélhetünk (Urbutis 2009: 107, 333–342; lásd még LKG 1965: 591; Keinys 1999: 22–23)1. Megjegyzendő, hogy a litván nyelvben vannak olyan esetek, amikor egyes származékok képzési módjáról nincs egységes álláspont. 1 Straipsnyje remiamasi žodžių daryba, aprašyta Lietuvių kalbos gramatikoje (LKG 1965: 1971), Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje (DLKG 2005), Vinco Urbučio Žodžių darybos teorijoje (2009), Stasio Kein io Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryboje (1999). Naujas įžvalgas apie darybos būdus žr. Smetona 2005. Už vertingas pastabas ir patarimus dėkoju slaptiesiems(-osioms) recenzentams(-ėms). BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu -eivis, -ė | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 Például a tizenegytől tizenkilencig terjedő számneveket egyesek összetételeknek tekintik, „amelyeknek a második tagja a liko igén alapul” (Keinys 1999: 84; vö. LKG 1965: 619–620, 636), Aldona Paulauskienė (1994: 237) pedig olyan összeolvadásoknak nevezi őket, amelyek második tagja a -lika, „amely eredetét tekintve a liekas főnévvel hozható kapcsolatba – »ami megmarad, fölösleges«. Antanas Pakerys Akcentologijos című művének második részében (Pakerys 2002: 22) az ilyen számneveket az összetételek között tárgyalja, de azt írja, hogy „[A] mai nyelvben a második tag már nehezen kapcsolható össze a likti, liko igével, ezért feltehető, hogy a -lika szuffixoidfunkciót vesz fel”2. A litván nyelvben a főnevek minden szóalkotási móddal létrehozhatók; közülük különösen sok képzőkkel keletkezett (és keletkezik) (Ambrazas 1993, 2000; Keinys 1999: 36; DLKG 2005: 86)3. Képzésbeli jelentésük szerint4 a képzős és végződéses származékokat hagyományosan szóalkotási kategóriákba (szóalkotási osztályokba) sorolják – a főnevek esetében leggyakrabban 13 szóalkotási kategóriát említenek (LKG 1965: 253–423; DLKG 2005: 87–145; Urbutis 2009: 330), Stasys Keinys pedig (1999: 37–39) 12-t különít el5. Minden szóalkotási kategóriához bizonyos számú szóalkotási típus6 tartozik. Ugyanazon szóalkotási kategórián belül gyakran találhatók különböző szóalkotási típusokhoz tartozó képzett szavak, amelyek (formailag) azonos képzővel, de eltérő végződésekkel rendelkeznek7. Ugyanabból az alapszóból igen gyakran különböző szóalkotási típusokba tartozó képzett szavak jönnek létre, amelyek szóalkotási szinonimák8 – azonos szóalkotási jelentésük, valamint azonos vagy hasonló lexikai jelentésük van; az ilyen azonos tövű képzett szavakat a szótárak gyakran egymással magyarázzák. Például csupán a végződések különböztetik meg a főnévi tulajdonság hordozóinak kategóriájában az -ėžis, -ė és az -ėžius, -ė típushoz (LKG 1965: 361) tartozó, szóalkotási szinonimának tekinthető származékokat, például a juodėžis, -ė szót („csúnyán fekete, csúnya; juočkis” LKŽₑ) és a juodėžius, -ė szót („lásd: juodėžis” LKŽₑ), továbbá az -lys, -ė és az -la9 típusú képzett szavakat, például: dobklys, -ė („lásd: dvokla” LKŽₑ) és dvokla („ostoba ember, tökfilkó” LKŽₑ), rėklys, -ė („lásd: reksnys” LKŽₑ), valamint 2 Szuffixoidnak nevezzük „az összetett szó második tagját, amely képzőjegyekkel rendelkezik, mindenekelőtt pedig az alapszó jelentésétől elszakadva általánosabb jelentést vesz fel” (Keinys 1999: 114; lásd még Gaivenis, Keinys 1990: 197). 3 A. Paulauskienė (1994: 64–97) a főnevek szóalkotási módjainak a meghatározó nyelvészeti munkákban megszokottól kissé eltérő értelmezését adja. 4 A tanulmányban a darybinė reikšmė »szóalkotási jelentés« terminust használjuk (a darybos reikšmė és a darybinė reikšmė fogalmáról bővebben lásd Kniūkšta 1998). 5 S. Keinys (1999: 46–47) tos pačios darybos klasės dariniais laiko vardažodinės ypatybės turėtojų ir profesinius asmenų pavadinimus. 6 „A szóalkotási típus kétféleképpen értelmezhető: vagy a nyelvben meglévő elvont szerkezeti sémaként, amely szerint azonos (vagy bizonyos mértékben változó) szóalkotási jelentésű és formájú származékok jönnek létre, vagy pedig a beszédben előforduló ilyen származékokként, összességükként” (Urbutis 2009: 290; vö. Keinys 1999: 24–27). 7 Mivel a végződések különféle grammatikai jelentéseket fejeznek ki, az eltérő végződésű főneveknek gyakran a grammatikai jelentésük is különbözik. 8 Emlékeztetőül: a szóalkotási szinonimák azonos vagy hasonló jelentésű, eltérő szóalkotási formánsokkal rendelkező, azonos tövű származékok; a szóalkotási változatok pedig azonos alapszóval (alapszavakkal) rendelkező, ugyanazzal a szóalkotási formánssal létrejött származékok, amelyek valamely járulékos szóalkotási eszközben különböznek: a tő magán- vagy mássalhangzójában, a kötőhangzóban, az előtag változatában stb. (bővebben lásd Vaskelienė 2013). 9 A különféle képzőkkel (-la, -ėla, -ša stb.) és az -a végződéssel rendelkező származékok az úgynevezett közösnemű főnevek (substantiva communia; róluk lásd Gudzinevičiūtė 2008), míg más végződésű szinonimáik (-lys, -ė, -ėlis, -ė, -šis, -ė, -šas, -a stb.) hím- és nőneműek. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –eivis, -ė | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 rėkla („kas nuolat verkia, rėkia, rėksnys“ LKŽₑ), ti̇slys, -ė („kas ištįsęs, tisla“ LKŽₑ) ir tisla („ištįselis, ilgšis“ LKŽₑ), vėplys, -ė („vėpla, žioplys“ LKŽₑ) ir vėpla („menkos nuovokos žmogus, išsiblaškėlis, išsižiojėlis, žioplys“ LKŽₑ). Veikėjų ir veiksmažodinės ypatybės turėtojų darybos kategorijoje galūnėmis skiriasi vienos dariausių priesagos -ėlis, -ė ir menko darumo priesagos -ėla tipų (žr. LKG 1965: 318–319, 335) tokią pat arba labai panašią reikšmę turintys, taigi DS laikytini dariniai nemokėlis, -ė („nemokša“ LKŽₑ) ir nemokėla („žr. nemokša“ LKŽₑ); skirtingais laikomi –vis, -ė (–vys, -ė) ir –va tipai, taigi DS eiles sudaro darybiniai variantai ateivis, -ė / ateivys, -ė („atėjęs, atvykęs iš kitur žmogus, atėjūnas“ LKŽₑ) ir ateiva („ateivis“ LKŽₑ), pereivis, -ė („perėjūnas“ LKŽₑ) ir pereiva („perėjūnas“ LKŽₑ). DS laikytini ir skirtingiems darybos tipams priklausantys galūnėmis besiskiriantys priesagos -š- (–šas, –ė; –šis, –ė; –ša) vediniai, pvz.: blaikšis, -ė („kas paklaikęs, kvailas žmogus, klaika“ LKŽₑ) ir blaikšas, -ė („žr. klaikšis“ LKŽₑ), paikšas, -ė („paikas žmogus, kvaiša, klaikšas“ LKŽₑ), paikšis, -ė („žr. paikšas“ LKŽₑ) ir paikša („žr. paikšas“ LKŽₑ)¹⁰. A litván nyelvben vannak személyeket megnevező, hasonló végződésű¹¹ képzett szavak: –eiva és –eivis, -ė. A –eiva képzős főnevek valamilyen cselekvést végző vagy valamely tulajdonsággal jellemezhető személyeket neveznek meg (gyakran pejoratív értelemben), például: gudreiva „okostojás“ LKŽₑ, karšteiva „heveskedő“ LKŽₑ, nakteiva „aki éjszaka jár, éjjeli bagoly“ LKŽₑ, rašėiva pejor. „rossz író, grafomán“ DŽ, kareiva iron. „sikertelen katona“ LKŽₑ, šventeiva pejor. „aki szentnek adja ki magát, vallási vagy erkölcsi képmutató“ LKŽₑ. A –eivis, -ė képzős főnevek szintén hím- vagy nőnemű személyeket neveznek meg, például: darbeivis, -ė „munka végrehajtója, vállalkozó“ LKŽₑ, gireivis „aki elkötelezett az erdő iránt, szereti az erdőt, gondozza az erdőt“ LKŽₑ. A szóalkotási szakirodalom tárgyalja a –eiva képzési típust, míg a –eivis, -ė képzős alakokra csak itt-ott tér ki. A vizsgálat tárgyául ezért a litván nyelv –eivis, -ė végződésű főneveit választottuk. A cikk célja a –eivis, -ė végződésű képzett szavak elemzése; ennek érdekében a következő feladatokat tűztük ki: a szakirodalomból összegyűjteni és bemutatni a –eiva és a –eivis, -ė képzésre vonatkozó adatokat; a Lietuvių kalbos žodynas (LKŽₑ), a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas (DŽ), a Bendrinės lietuvių kalbos žodyno antraštynas (BŽa), a Skaitmeninės „Lietuvių kalbos žodyno ¹⁰ Pasakytina, kad LKG (1965) nėra –šius darybos tipo, o LKŽₑ tokių darinių esama, pvz., paikšius, -ė „žr. paikšis“. ¹¹ A KTŽ-ben nem szereplő baigmuo terminust a DŽ „a szó vagy szótag vége“ jelentésben magyarázza; ezt a terminust (a pradmens mellett) A. Pakerys használja – Akcentologija című művében a baigmuo a szó olyan (nem képzett) része, amely formailag megegyezik a képzővel (lásd Pakerys 1994: 6). A cikk kizárólag a –eivis, -ė végződésű képzett szavakkal foglalkozik, és azt vizsgálja, milyen szerepet tölt be ez a végződés a főnévképzésben. Megjegyzendő, hogy a vizsgálatból kimaradtak azok a főnevek, amelyek a –eivis, -ė végződést alapszavukból örökölték (ezek rendszerint más nyelvek mintájára alkotott szavak; például puskareivis (: pusiau, kareivis), draugkareivis (idegen nyelvek mintájára alkotott összetett szóként tartják számon (lásd Skardžius 1996: 401)), valamint a –vis, -ė (–vys, -ė) képzős származékok (jeivis, -ė, praevīs, -ė stb.), amelyek képzési alapját az eiti „menni“ igéből képzett, igekötős igék alkotják (įeiti, praeiti stb.) (ezekről lásd LKG 1965: 331; DLKG 2005: 110–111). BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu -eivis, -ė | 4 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 kalbos žodyno“ papildymų kartotekos (LKŽPK) cédulaanyagából kigyűjtöttük a -eivis, -ė végződésű képzett szavakat, az anyagot pedig a Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas (ND) és a Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas (DLKT) adataival egészítettük ki; tárgyaltuk a -eivis, -ė képzős alakok működését és szemantikáját. A vizsgálatban munkakénti elemzési módszert alkalmaztunk, valamint összehasonlító, szemantikai elemzési és behelyettesítési módszereket használtunk. 1. A -EIVA ÉS A -EIVIS, -Ė KÉPZŐVEL ALKOTOTT SZÓAZLÉKOK A NYELVÉSZETI MŰVEKBEN Apie substantiva communia daiktavardžius, turinčius priesagą -eiva, rašoma LKG (1965: 330, 353), DLKG (2005: 110, 119–120), abiejose Sauliaus Ambrazo knygos Daiktavardžių darybos raida dalyse (1993: 153; 2000: 181), tos priesagos vediniai minimi Prano Skardžiaus Lietuvių kalbos žodžių daryboje (1996: 389), Antano Pakerio Akcentologijoje (1994: 77), Stasio Keinio Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryboje (1999: 47). A -eiva képzős származékok megítélésében a nyelvészek véleménye egységes: az alapszótól és a képzési jelentéstől függően két képzési kategóriába sorolják őket12: igékből cselekvőket és az igei tulajdonság hordozóit megnevező főnevek képződnek, például ma ineiva (: mainė) és puoš eiva (: puošė); a névszókból képzett alakok pedig a névszói tulajdonság hordozóit nevezik meg, például drūteiva (: drūtas) és gražeiva (: gražus). A DLKG a névszói eredetű -eiva képzős származékokról ezt írja: „[E] képző valamennyi, névszói tulajdonság hordozóját megnevező alakja személyt jelölő, rendszerint pejoratív árnyalatú, általános nemű főnév, amely egyszerű szerkezetű minősítő melléknevekből keletkezett, például: gražeiva, gudreiva, pikteiva, rimteiva, šventeiva” (DLKG 2005: 119–120). A cselekvőket és az igei tulajdonság hordozóit megnevező képzési kategóriába tartozó, -eiva képzős alakok „igékből (rendszerint igekötő nélküliekből) keletkeznek, személyeket jelölnek, pejoratív jelentésűek és általános neműek, például: mušeiva, puoš eiva, rašeiva, skundeiva, verteiva. Részben ide sorolhatók a kareiva, vadeiva alakok is” (DLKG 2005: 110). S. Ambrazas (1993: 153) szintén az -eiva képzős alakok két képzési kategóriájáról ír: cselekvőket megnevező főnevekről (išireiva, maineiva, mušeiva, ndereiva) és tulajdonság hordozóit megnevező főnevekről (gražeiva, naršeiva). Megjegyzi, hogy „[E] származékok mintájára a köznyelvben egy-egy új szó is keletkezett, például: pikteiva A. Pakerio Akcentologijoje című művében (1994: 77) az -eiva képzős alakokat (az igékből és névszókból képzetteket) együtt tárgyalja – ez érthető, hiszen a hangsúlyozásról, nem pedig az azonos képzővel formálisan rendelkező alakok közötti különbségekről van szó. Emlékeztetünk arra, hogy ugyanezen képzési kategória származékait a névszói tulajdonság hordozóinak megnevezéseiként (LKG 1965: 340; Urbutis 2009: 330), illetve a tulajdonság hordozóinak megnevezéseiként (Ambrazas 2000) nevezik. S. Keinys az -ėla típus példáit (gudreiva, smarkeiva) csak a névszói tulajdonság hordozóit és a foglalkozást megnevező főnevek tárgyalásakor hozza fel, a cselekvők és az igei tulajdonság hordozói megnevezéseinek tárgyalásakor azonban nem említi a -ėla képzőt (Keinys 1999: 47).12 BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu -eivis, -ė | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 „mogorva”, rimteiva „aki komoly dolgokat művel”, šventeiva „álszent, képmutató” (Ambrazas 2000: 181). A -eivis, -ė végződésű származékok megítélése nem egységes. P. Skardžius Lietuvių kalbos žodžių daryboje (1996: 436) a keleivis, -ė főnevet az összetett szavakról szóló fejezetben tárgyalja; A. Pakerys Akcentologijos című művének első részében is így szerepel. Igaz, ott az olvasható, hogy „a -eivis, -ė elem (a hozzáadott -vis, -ė képzővel) úgyszólván már képzőelemmé vált” (lásd Pakerys 1994: 288). A plateivė nőnemű főnevet ugyanebben a könyvben a -eivė képzővel alkotott származéknak tekinti (Pakerys 1994: 87, 288). S. Ambrazas a moksleivis főnevet (: mokslas) képzett szónak tartja (1993: 8–9). Feltehetően a -eivis, -ė képzőre gondol, ám a könyv másutt nem említi ezt a szóképzési típust és ezt a képzőt – a szóképzési affixumok mutatójában csak a -eiva képző szerepel (lásd Ambrazas 1993: 278). Figyelemre méltó, hogy S. Keinys (2005: 63) képzőnek tekinti a -eivis, -ė végződést – az oreivis terminust tárgyalva ezt írja: „[A] jóllehet a litván szóképzéssel foglalkozó munkákban ezt a képzőt nem tüntetik fel, szinkrón szempontból elkülöníthető” (2005: 63). A többi említett nyelvészeti munkában – a nyelvtanokban, V. Urbutis Žodžių darybos teorijoje (2009) című művében, valamint S. Keinys Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryboje (1999) című munkájában – nem esik szó a -eivis, -ė végződésű származékokról. 2. A LITVÁN NYELV -EIVIS, -Ė VÉGZŐDÉSŰ SZÁRMAZÉKAI Az LKŽₑ, az LKŽŽPK, az ND és a DLKT összesen 41, -eivis, -ė végződésű származékot tartalmaz13; ezek közül 34 szerepel az LKŽₑ-ben (7 szó neologizmusjelölést kapott). Megjegyzendő, hogy a botanika plateivė terminusa plateivė („a kosborfélék családjába tartozó növény, a Platanthera”) az LKŽₑ-ben kizárólag nőneműként szerepel; 7 szót csak hímnemű14 főnévként adnak meg: dieneivis „(katonatiszt) küldönce”, gireivis (neol.) „az erdőnek elkötelezett, az erdőt kedvelő, az erdőt gondozó személy”, kryžeivis „lásd: 1 kryžiuotis”, a hibrid mečeivis történeti „kardforgató” és miečeivis „kardforgató”, vandeneivis (neol.) „tengerész”, valamint žmogeivis (neol.) „közönséges, nem nemesi származású ember”. Más származékok hím- és nőnemű személyeket egyaránt jelölhetnek: atbuleivis, -ė, 13 Az LKŽₑ-ben vannak olyan származékok is, amelyek a -eivis, -ė végződést a keleivis, kareivis, moksleivis alapszavakból kapták (ezeket, amint említettük, a vizsgálatba nem vettük fel), például: draugkareivis, -ė, kryžkareivis, -ė, puskareivis, -ė, sąkareivis, -ė, sankareivis, -ė, bendrakareivis, -ė, draugkeleivis, -ė, sąkeleivis, -ė, sankeleivis, -ė, šventkeleivis, -ė, sanmoksleivis, -ė stb. Megjegyzendő, hogy lényegében néhány ilyen származék esetében kettős alapszó-választásról is beszélhetünk. Például a bendrakel(e)ivis főnév („útitárs, útitárs” az LKŽₑ-ben) valószínűleg összetett szó (: bendras / bendrai, keleivis), de a bendrai, keliauti (+ -eivis) –ė) szavakkal is kapcsolatba hozható; a šventkeleivis („szent helyek látogatója, zarándok, imádkozó” az LKŽₑ-ben) valószínűleg a šventas, keleivis szavakból alkotott összetétel, de szemantikailag a šventas, keliauti (+ -eivis) szavakkal is összefüggésbe hozható; figyelemre méltó, hogy a második alapszó-választás esetén a származékok megszakított formátumúak, kompozíció és szuffixáció eredményei, ahol a -eivis, -ė képzőként működik. 14 Az LKŽₑ-ben neologizmusjelöléssel ellátott gireivis, žmogeivis főnevek lényegében nőkre is vonatkozhatnak; a szótár a gireivis szóhoz nem közöl használati példát, míg a žmogeivis használatát Simonas Daukantas írásaiból vett mondatokkal szemlélteti (A földeket és a birtokokat kedvenceinek és a nemeseknek adta, megparancsolva, hogy a közembereket ne sanyargassák S. Dauk. LKŽₑ) – valószínűleg szövegeiben csak a hímnemű alakot használta. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –eivis, -ė | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 atgaleivis, -ė, atžagareivis, -ė, darbeivis, -ė, draugeivis, -ė, jūreivis, -ė, kareivis, -ė, keleivis, -ė / keleivys, -ė, lygeivis, -ė, mareivis, -ė, miegeivis, -ė, moksleivis, -ė, nameivis, -ė, niekurneivis, -ė, oreivis, -ė, pakeleivis, -ė, pašaleivis, -ė, pirm(e)aeivis, -ė, pirm(e)eivis, -ė, prakeleivis, -ė, prašaleivis, -ė, prekeivis, -ė, prošaleivis, -ė, rašteivis, -ė, upeivis, -ė, žygeivis, -ė. Az LKŽPK-ben további három, az LKŽₑ-ben nem szereplő, –eivis végződésű személymegnevezés található: kūleivis, lengvaeivis, važ(e)ivis; az ND pedig új alkotásokat tartalmaz: svetimeivis, -ė és sugrįžeivis, -ė. A DLKT-ben példák találhatók további két, más forrásokban nem rögzített, –eivis végződésű származékra is¹⁵ – ezek a következők: šviesiaeivis és tautpažangeivis. Megjegyzendő, hogy a mai litván nyelvben nem mindegyik ilyen származék használatos azonos gyakorisággal – a DLKT-ben számos használati példa található a moksleivis, -ė (19 963), keleivis, -ė (12 957), kareivis, -ė (8 106), prekeivis, -ė (1 725) és jūreivis, -ė (1 639) főnevekre; elég sok példa van a pakeleivis (383), oreivis (212), pirmeivis (118), žygeivis (56), kryžeivis (53), upeivis (48), valamint az atžagareivis (17) főnévre; egy-két példa akad a šviesiaeivis (8), pirmaeivis (3), nameivis (2) és svetimeivis (2) szavakra; egy-egy példa van a darbeivis, miegeivis, prakeleivis, prašaleivis, tautpažangeivis, žmog(e)ivis, plateivė¹⁷ szavakra; a korpuszban viszont nem található példa az LKŽₑ-ben szereplő dieneivis, gireivis, mečeivis, miečeivis, vandeneivis, atbuleivis, atgaleivis, draugeivis, lygeivis, mareivis, niekurneivis, pašaleivis, prošaleivis, rašteivis főnevekre, illetve az új alkotású kūleivis, lengvaeivis, sugrįžeivis, važ(e)ivis. 3. AZ –EIVIS, -Ė VÉGŰ SZÁRMAZÉKOK KÉPZÉSE ÉS SZEMANTIKÁJA Azt, hogy egy szó származékszó-e, és ha igen, milyen típusú, a képzési oppozíció határozza meg. Annak vizsgálatakor, hogy milyen szóval (vagy szavakkal) alkotnak képzési oppozíciót a –eivis, -ė végű származékok, látható, hogy a származékok jelentős részének lexikai jelentése meglehetősen egyértelmű kapcsolatot mutat az eiti18 „menni” igével, vagyis a származékok szemantikailag és formailag két alapszóhoz kapcsolódnak, amelyek közül a második az eiti igére épül, és még a –vis, -ė képzőt is tartalmazza. Így ebben az esetben kevert – 15 A DLKT-ben a ND által közölt svetimeivis származék használatára is találhatók példák:...hiszen nem engedhetik meg, hogy svetimeiviui idegen zsebekbe nyúlkodjon az Önök zsebében... 16 A főnév valamennyi hím- és nőnemű egyes és többes számú ragozott alakját megszámoltuk. 17 Igaz, a korpuszban talált példában nem a nőnemű (ahogyan az LKŽₑ és a VLE jelzi), hanem a hímnemű alak szerepel: Itt szelíden illatozó bölényfüvek, mocsári lednekek, zöld plateivia-fajok, korpafüvek, erdei füzikék DLKT. 18 Az eiti ige többjelentésű: az LKŽₑ az igének 42 jelentését közli, a DŽ 23-at, a BŽ 27-et. A származékok tehát nemcsak az alapjelentésre (1) támaszkodhatnak – „gyalog, lépdelve egyik helyről a másikra mozog” LKŽₑ –, hanem a szótárakban rögzített különféle más jelentésekre is, például: „hevesen mozog valamely irányba” LKŽₑ, „feltartóztathatatlanul halad, húzódik, árad; közlekedési eszközzel halad, hajózik” LKŽₑ, „(munkát, kötelességeket) végez” LKŽₑ, „utazik” LKŽₑ, „tevékenykedik, dolgozik” LKŽₑ stb. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –eivis, -ė | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 kompozíció-szuffixációs képzési mód és megszakított formánssal képzett származékok. E származékok többségének első tagja valamely főnévre épül: miegeivis, -ė „holdkóros”19, vagyis aki álmában jár / sétál (: miegas, eiti), nameivis, -ė „házaló kereskedő”, vagyis aki árukkal járja a házakat (: namai, eiti), prekeivis, -ė „utazó kereskedő, ügynök”, vagyis aki áruval jár / sétál (: prekė, eiti), žygeivis, -ė „aki szeret túrázni vagy részt vesz egy túrán, turista”, vagyis aki túrára indul (: žygis, eiti), gireivis „aki elkötelezett az erdő iránt, szereti vagy gondozza az erdőt”, vagyis aki az erdőről gondoskodik (járva, szemlélve) (: giria, eiti), kareivis, -ė „sorkatona, aki katonai szolgálatot teljesít”, vagyis aki háborúba megy, harcolni (: karas, eiti); képzési változatoknak tekinthetők a keleivis, -ė / keleivys, -ė „utazó, vándor”, vagyis aki útnak indul, utazik (: kelias, eiti), moksleivis, -ė „aki iskolába jár, tanuló”, vagyis aki tanulmányokat folytat (: mokslas, eiti20), pakeleivis, -ė 1. „utazó, vándor”, 2. „olyan utazó, aki útja során valahová betér pihenni, éjszakázni, inni vagy enni”, 3. „olyan ember, akinek egy másik emberrel közös az útja, útitárs”, vagyis aki utazás közben betér valahová, vagy valaki mással együtt tart valahová (: pakele / pakeliui21, eiti), pašaleivis, -ė 2. „máshonnan érkezett, nem helybeli ember”, vagyis aki a környékről érkezett (: pašalė, eiti), pražaleivis, -ė („lásd prašalaitis 3”, prašalaitis, -ė 3. „járókelő”), vagyis a környék, a külterület felől érkezett (: prašalys22, eiti), az újszó jelölésű darbeivis, -ė „munkavégző, vállalkozó”, vagyis aki elvégzi és felügyeli a munkát (: darbas, eiti). Aki karddal jár, azt képzési változatoknak tekinthető származékok nevezik meg: mečeivis „kardforgató” (: mečius, eiti) és miečeivis „kardforgató” (: miečius, eiti23), aki pedig kereszttel jár, azt a kryžeivis szó jelöli: „lásd kryžiuotis 1” (: kryžius, eiti). Egyes származékok első tagja határozószóra, melléknévre24 vagy számnévre épül. Például az LKŽPK-ben közölt lengvaეivis főnév a lengvai határozószóval és az eiti igével hozható kapcsolatba25. Az eiti igével némi kapcsolatot mutatnak a niekurneivis, -ė személynevek is: „lásd niekurneiva” (niekurneiva „aki sehova sem megy, semmit sem dolgozik, lusta” (: niekur, neiti), 19 Lunatikas „aki alvajárásban szenved, éjszakai kóborló, miegeivis” DŽ. 20 Az LKŽ az eiti ige 2. jelentését – „ismeretszerzés, tanulás” – az eiti mokslus „tanulmányokat folytat” megkövesedett szókapcsolattal használt mondatokkal szemlélteti: Amikor a fiúk felcseperedtek, az apa elküldte őket tanulni. Azt mondják, fiacskám, hogy nagyon tanult vagy, minden tanulmányt elvégeztél – fordult ismét hozzám az öreg. Emlékeztetőül: S. Ambrazas (1993: 8–9) a moksleivis szót képzett származéknak tartja. 21 A származék első tagja lényegében főnévre és határozószóra egyaránt épülhet. 22 Prašalys „lásd pašalys 1”, pašalys 1. „széli terület, perem” LKŽₑ. 23 A származékok tagjai a köznyelvben nem ajánlott szláv jövevényszavakra épülnek: mečius („kard, pallos” LKŽₑ) és miečius („kard, pallos” LKŽₑ). Egyébként az azonos jelentésű személynevek közül a miečeivis és a mečeivis közül csak az utóbbi kapta meg az LKŽₑ-ben az „elavult történeti szó” minősítést. 24 Néha nehéz egyértelműen meghatározni a szófajt, mivel a származék lényegében melléknévre és határozószóra egyaránt épülhet; ezért az LKG (1965: 468–469) a melléknévből vagy melléknévi határozószóból és igéből képzett származékokról együttesen beszél. 25 Az LKŽPK magát a szót rögzíti (Simonas Daukantas írásaira való hivatkozással), de a jelentését nem adja meg, és használati példákat sem közöl. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu -eivis, -ė | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 prošaleivis, -ė „žr. pra šal eivis“ (: pro šal26, eiti), atgaleivis, -ė (neol.) „atsilikėlis, atžagareivis, reakcionierius“, t. y. kuris tarsi eina atgal (: atgal, eiti), atbuleivis, -ė „žr. atbuleikis 2“ (atbuleikis „2. prk. kas vis priešinasi, vis priešingai daro, priešgyna, atžagaris“, t. y. kuris daro atbulai, tarsi eina atbulas (: atbulas / atbulai, eiti), atžagareivis, -ė „kas viską daro atvirkščiai, priešingai; plg. atžagarainis, atžagaris 2, 2. „atsilikusių pažiūrų žmogus, reakcionierius“, t. y. kuris eina atžagarias, daro atžagariai (: atžagarias / atžagariai, eiti). Darbinių variantų porą sudaro tuos pačius pamatinius žodžius pirmas ir eiti turintys jungiamuoju balsiu besiskiriantys dariniai pirmaeivis, -ė „žr. pirmeivis 1“ ir pirmeivis, -ė (1. „progresyvių pažiūrų žmogus“), t. y. kuris tarsi eina pirmą visų. Az eiti igével elvileg összekapcsolhatók a vízben dolgozó, tevékenykedő személyek elnevezései (az első tag víztesteket megnevező főnevekre épül): jūreivis, -ė „aki tengereken hajózik...”, más szóval, aki a tengeren dolgozik, aki tengerre jár27 (: jūra, eiti), mareivis, -ė „tengerész” (: marios, eiti), upeivis, -ė „a folyami hajózás alkalmazottja vagy munkása” (: upė, eiti), vandeneivis, -ė (új szó) „tengerész” (: vandenį, eiti). Az eiti igével bizonyos szemantikai kapcsolatban állnak az újonnan alkotott svetimeivis („űrből érkező idegen (rendszerint gyűjtő többes számban használatos: svetimeiviai)” ND) és a šviesiaeivis, amelyet feltehetően „a fény felé haladó” jelentésben használnak28 (Soha nem voltam šviesiaeivis; A tanító šviesiaeivis DLKT). Ezek a származékok a svetimas melléknévre, illetve a šviesa főnévre épülnek29. Az -eivis, -ė végződésű származékok egy részének kapcsolata az eiti igével elhalványult, közvetetté vált, már nem érzékelhető, vagy egyáltalán nincs ilyen kapcsolat. Az ilyen származékok képzési folyamatában az -eivis, -ė képzőként funkcionál. Mindenekelőtt ez vonatkozik a botanika szakkifejezésére, a plateivė főnévre („az orchideafélék családjába tartozó növény, a Platanthera (Platanthera) nemzetség tagja” LKŽĖ; „a kosborfélék családjába tartozó ritka réti növény (Coeloglossum)” DŽ). Amint említettük (lásd Pakerys 1994: 78), e főnév -eivė végződését képzőnek tekintik. A plateivė származék alapszava a platus, -i melléknév. A sokféle tulajdonsággal rendelkező növényt30 egyik jellemzője alapján nevezték el (a képzési motiváció kiválasztásáról lásd Urbutis 2009: 69–72). A Plateivė a valamely tulajdonság birtokosait jelölő névszói kategória képzett szavának tekinthető, mivel e képzési kategória származékai nemcsak személyt, hanem valamely jellemző tulajdonsága alapján élőlényt vagy tárgyat is jelölhetnek (lásd LKG 1965: 340). Kettősen értékelhető ugyanebbe a képzési kategóriába tartozó... 26 A származék feltehetően határozószóra épül, bár az LKŽĖ a prošalis, -ė főnevet is közli „kívülálló, idegen ember” jelentésben. 27 Valószínűleg az orosz nyelv hatására (oroszul azt mondják: „kimegy a tengerre”) a vitorlázók, tengerészek stb. az eiti į jūrą kifejezést használták (használják?) (lásd https://skipperltu.wordpress.com/2015/03/06/eina-ar-plaukia/ 2019-05-25). 28 Az ND közli a jelentést és a példákat, a DLKT-ben talált származékok jelentését pedig a kontextusból következő módon értelmezzük. 29 Bár utóbbi esetben az alapszóként szolgáló šviesus, -i melléknév lehetősége sem zárható ki, úgy vélik, hogy a šviesiaeivis származék inkább a főnévvel függ össze. 30 Lásd a VLE-t (elérhető az interneten: http://www.vle.lt/Straipsnis/plateive-5342), vö. LRTB. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu -eivis, -ė | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 a kategóriába tartozó személyt megnevező főnév oreivis, -ė („pilóta, aviátor” LKŽₑ): S. Keinys (2005: 63) szerint szinkrón szempontból az oreivis, -ė (: oras) az -eivis, -ė képzővel alkotott származék, A. Pakerys (1994: 288) ezt az összetételt azok közé a szavak közé sorolja, amelyeknek második tagja az eiti31 igéhez kapcsolódik. Egyetlen alapszó főnévre támaszkodnak az alábbi személynevek is: dien(e?)eivis „(tiszt) küldönce” (: diena), draugeivis, -ė „barát (?)” (: draugas), rašteivis, -ė (új szó) „irodavezető” (: raštas), žmogeivis (új szó) „közönséges, nem nemes ember” (: žmogus). Képzésük során az -eivis, -ė szintén képzőként működik. Az LKŽₑ-ben szereplő prakeleivis, -ė főnév („lásd: pakeleivis” LKŽₑ)32 kapcsolatba hozható a keleivis főnévvel vagy a prakeliauti igével. Mivel a pra- előtagú főnevek a litvánban rendszerint helyet jelölnek (pl. pradalgė, pradantė, pralomė stb., lásd LKG 1965: 434; DLKG 149; vö. Paulauskienė 1983: 94; Pakerys 1994: 257), feltételezhető, hogy a személyt jelölő prakeleivis főnév képzési oppozíció viszonyában áll a prakeliauti igével („átutazik, áthalad, áthajózik” LKŽₑ); ebben az esetben az -eivis képzői funkciót tölt be. Léteznek további, igéből képzett -eivis, -ė származékok is. Ilyenek például az LKŽPK által adatolt kūleivis és važeivis főnevek. A kūleivis főnév jelentése lehetővé teszi, hogy az -ėjas, -a és -ikas, -ė képzős származékokkal állítsuk párhuzamba, amelyek a kulti33 igéből keletkeztek: kūlėjas, -a „aki csépel” LKŽₑ Valaki nagy zajjal dobog az előtérben LKŽₑ: a csűrből térnek vissza a kūlėjai LKŽₑ kūlikas, -ė „aki csépel, cséplő” LKŽₑ Készítsd az ebédet – mindjárt kūlikai megérkeznek! LKŽₑ kūleivis „cséplő” LKŽŽPK...csépelnek a kūleiviai csűrben... LKŽPK A közös tőből képzett kūlėjas, kūlikas és kūleivis származékok képzési szinonimáknak tekinthetők: ugyanabból az alapszóként szolgáló igéből, különböző képzési formánsokkal jöttek létre, azonos képzési jelentésük és nagyon hasonló lexikai jelentésük van, és felcserélhetők szókapcsolatokban vagy mondatokban (vö. visszatérnek a kūlėjai – visszatérnek a kūlikai / kūleiviai, megérkeznek a kūlikai – megérkeznek a kūlėjai / kūleiviai, a kūleiviai csépelnek – a kūlėjai / kūlikai csépelnek), anélkül, hogy a kontextus jelentése lényegében megváltozna. A važeivis főnév jelentését a kiegészítések nyilvántartó cédulája nem tünteti fel34, de a használati példából 31 Bár az oreivis származék még valamelyest összefüggésbe hozható az eiti igével (4. „feltartóztathatatlanul halad, húzódik, árad || rohan, repül (csapatban)”: Orlaivių tę – kap amaras eina! LKŽₑ), nyilvánvaló, hogy ez a kapcsolat elhalványul. 32 A tárgyalt származék, a pakeleivis szinonimája. 33 Megjegyzendő, hogy minden származék a múlt idő egyszerű alakjának kūlė formájára támaszkodik, tehát a kūleivis származék ebből a szempontból hasonlít az -eiva képzős igéből képzett származékokra (lásd LKG 1965: 330). 34 Valószínűleg Petronėlė Orintaitė új alkotása – ezt jelzi a Dirva újság „Petronėlė Orintaitė – apybraižininkė” című cikke: „Ilyen szavakkal, mint daigynas, mandaguolis, važ(e)ivis, jauniklynas, még a nagy szótárban sem találkozunk. Úgy látszik, az írónő maga alkotta ezeket a szavakat, a nyelv szellemét követve.” (Lásd a 6. oldalon, online elérhető: http://www.spauda.org/dirva/archive/n1972/1972-01-19-DIRVA.pdf) BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –eivis, –ė | 10 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 arra utal, hogy jelentése valószínűleg „aki utazik”, azaz a közös tőből képzett važiuotojas, –a, važiuolis, –ė, važūlis, važiuoklis, –ė, važūnas, –ė alakok szinonimájaként használatos35. važiuotojas, –a LKŽe 1. „aki utazik“. 2. „...aki utazik, utas“ LKŽe Hozzájuk utazók futottak le a homokdombról, megállás nélkül a kisvárosban LKŽe Itt, látod, kevés az utazó, ezért nem jár a busz LKŽe Az utazók, úgy látszik, siettek DLKT važiuolis, –ė „aki utazik, utazó, utas“ LKŽe Miféle utazó vagy – félsz a vonattól LKŽe „aki važiuoklis, –ė „utazó“ LKŽe Íme a ló, a gonosz utazó, reszkető lábakkal LKŽe važėivis LKŽŽPK <...> csak száguld Íme a ló, a gonosz važėivis és félresüvített kubuldom a félre <...> LKŽŽPK Ezek a közös tövű származékok lényegében felcserélhetik egymást szókapcsolatokban vagy mondatokban (vö. itt kevés az utazó – itt kevés az utazó / važūlių / važiuoklių / važūnų / važėivių; miféle utazó – miféle utazó / važūlis / važiuoklis / važūnas / važėivis, csak száguld važėivis – csak száguld utazó / važiuolis / važūlis / važiuoklis / važūnas stb.), de a mai litván nyelvben e származéksor szokásos, tipikus cselekvőneveket képző –tojas, –a képzőt tartalmazó alakja a leggyakoribb: važiuotojas, –a; a többi származék használata rendkívül ritka36. Az újonnan alkotott sugrįžeivis, –ė („aki kivándorlás után visszatér, reemigráns” ND), amely valószínűleg a mai litván nyelvben szokásos személymegnevezés, az išeivis, –ė analógiájára jött létre (aki elmegy – išeivis, aki visszatér – sugrįžeivis), alapszava a sugrįžti ige, a –eivis, –ė pedig képzőfunkciót tölt be. A sugrįžeivis főnév a szokásos (szótárakban szereplő) sugrįžėlis, –ė („aki visszatért” LKŽe) szinonimájaként használatos. Íme a sugrįžėlis és a sugrįžeivis, –ė származékok használatának példái: 35 A LKŽe nem közöl példát a važūlis („= važiuolis” LKŽe) és a važūnas, –ė („aki utazik, utazó” LKŽe) főnevekkel; az LKŽŽPK egyáltalán nem rögzíti ezeket a személymegnevezéseket. 36 A DŽ egyik származékot sem rögzíti; a BŽ-ba csak a –tojas, –a képzővel alkotott važiuotojas, –a alak került be. A DLKT-ben ugyancsak 71 példát találtak a važiuotojas, –a főnév használatára; a korpuszban más, közös tőből képzett főneveket tartalmazó mondatot nem találtak. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –eivis, –ė | 11 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 Ennek a forradalmi elemnek a magját a visszatérők számára biztosítanák a feltételeket: a visszatérők Oroszországból LKŽe a visszatérőknek biztosítanák a feltételeket ahhoz, hogy teljes értékűen bekapcsolódhassanak Litvánia nyelvi környezetébe ND E közös tövű képzett alakok egymással való váltakozása szókapcsolatokban vagy mondatokban nagyobb korlátozások nélkül lehetséges (vö. a magját a visszatérők alkották – a magját a visszatérők alkották, a visszatérőknek biztosítanak feltételeket – a visszatérőknek biztosítanak feltételeket stb.), tehát elmondható, hogy ezek meglehetősen közeli jelentésű képzési szinonimák. Az igékből –eivis, –ė végződéssel képzett személynevek: važeivis, kūleivis, sugrįžeivis a cselekvő és az igei tulajdonság képzési kategóriájának képzett alakjaiként tartandók számon. A DLKT-ben talált, –eivis végződésű, több morfémából álló (hiposztatikus) képzett szó, a tautpažangeivis feltehetően „a Tautos pažanga párthoz tartozó” jelentésben használatos, és nincs közvetlen kapcsolata az eiti igével: Az euroszkeptikusok közé törekvő nacionalisták, tautpažangeiviai, a parasztok, részben pedig a demokraták a hazafiságra apellálnak DLKT. A tautpažangeivis személymegnevezés feltehetően a tautos pažanga szókapcsolatból keletkezett37, a képző funkcióját betöltő –eivis elemmel, más, azonos végződésű szavak analógiájára. Ez az alkalmi képzésnek tekinthető szó csak egyetlen eset kedvéért jöhetett létre, és csupán abban a konkrét publicisztikai szövegben szerepelhetett38. Minden olyan esetben, amikor a képzett szavak (pl. plateivė, žmog(e?)eivis, kūleivis, važeivis, sugrįžeivis stb.) szemantikájában már nem érezhető a kapcsolat az eiti igével, a –eivis, –ė végződés képzői szerepet tölt be, és beszélhetünk egy kialakulóban lévő szóalkotási típusról39. 4. A –EIVA ÉS A –EIVIS, –Ė VÉGZŐDÉSŰ KÉPZETT ALAKOK SZINONÍMIÁJA A –eiva és –eivis, –ė végződésű képzett alakok lexikai jelentéseinek elemzése kimutatta, hogy előfordulnak olyan esetek, amikor az e végződésekkel rendelkező közös tövű képzett alakokat egymással magyarázzák, vagyis kétségtelenül képzési szinonimapárokat alkotnak (gyakrabban a –eiva végződésű személyneveket utalják a –eivis, –ė végződésű képzett alakokhoz, de fordítva is előfordul, amikor a –eivis, –ė végződésű alakot a –eiva képzett alakjával magyarázzák): 37 S. Keinys (1999: 23) užsimena apie tai, kad lietuvių bendrinėje kalboje esama atvejų, kai suduriamas žodžių junginys ir pridedama priesaga, pvz., keturvejininkas, -ė. 38. A DLKT-ben a tautpažangeivis szó használatára mindössze egyetlen példát találtak. 39 Lietuvių kalbos darybos tipų sąrašas nėra baigtinis, pvz., S. Keinys (1999: 27) teigimu, įvardis kelioliktas, -a yra padarytas ne su kelintiniams skaitvardžiams būdinga priesaga –tas, -a, pvz., tryliktas, -a, devynioliktas, -a ir kt., o „iš tikrųjų priklauso visai kitam, naujesniam (priesagos –intas, -a) įvardžių darybos tipui.“ BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu -ėivis, -ė | 12 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 atžagareiva „lásd: atžagareivis 2” LKŽe A legmakacsabbak atžagareivos fecsegtek LKŽe – Ó, ez a Jurgis mindig olyan merev, atžagareiva! DLKT niekurneiva „aki sehova sem megy, semmit sem dolgozik, lusta ember” LKŽe Az öreg niekurneiva lett, és úgy ült a házban, mint egy kő LKŽe kareiva 1. „lásd: kareivis” LKŽe Ezekben a beszélgetésekben egy öreg kareiva vett részt LKŽe Remélem, babonás tökfilkónak tartott engem, kareiva DLKT prekeiva „lásd: prekeivis” LKŽe Kis vándorkereskedő, aki a vidéki városokat járja LKŽe vándorkereskedők üdítőitalokat árultak DLKT folyami hajós „lásd: folyami hajós” LKŽe A folyami hajósok árut szállítottak Oroszországba LKŽe maradi, -nő40 2. „elmaradott nézetű ember, reakciós” LKŽe Vajon a maradiak erényei? LKŽe Csak nem hittetek ennek a maradinak? DLKT semmirekellő, -nő „lásd: semmirekellő nő” LKŽe Amikor a haza ügyei előtérbe kerültek, már nem voltak sem rómaiak, sem hellének, sem maradiak, sem haladók, sem semmirekellők (tréf.) LKŽe katona, -nő „sorkatona, aki teljesíti katonai szolgálati kötelezettségét” LKŽe A katona építette a várat LKŽe a fegyverek, a katonai rend és állás iránti hajlam a katonáknak nagy csodálkozást okozott DLKT vándorkereskedő, -nő „utazó kereskedő, ügynök” LKŽe A kiskereskedő vándorkereskedő LKŽe A mükénéi kereskedők eljutottak a Balti-tengerig DLKT folyami hajós, -nő „folyami hajózásban dolgozó alkalmazott vagy munkás” LKŽe Litvánia folyami hajósai a hajózási idényre készültek LKŽe A férje folyami hajós DLKT E rokon tövű származékok szókapcsolatokban vagy mondatokban lényegében nagyobb korlátozások nélkül felcserélhetők egymással, vagyis nagyfokú szinonimitás jellemzi őket, vö.: atžagareivos / atžagareiviai csacsogtak, atžagareiviu / atžagareiva főzött, egy öreg kareiva / kareivis, kareivis / kareiva által épített vár, egy apró prekeiva / prekeivis, upeivos / upeiviai szállított és így tovább. A jūreiva használatára nem közölnek példákat a szótárak, és a DLKT-ben sem találhatók, ezért arra lehet következtetni, hogy e szó használata ritka a litván nyelvben. Bár elméletileg a vele azonos jelentésű, rokon tövű jūreivis, -ė származék helyett is használható lenne (Kiváló 40A főnév atžagareivis, -ė másik jelentése („aki mindent fordítva, ellenkezőleg csinál; vö. atžagarainis, atžagaris 2” LKŽe) az atžagarainis, -ė („aki mindent másként csinál, mint ahogyan kérik vagy parancsolják; makacs” LKŽe) – atžagaris, -ė („aki mindig ellenkezik, aki ellenkezőleg cselekszik; ellenszegülő, engedetlen” LKŽe) – atžagarius, -ė („aki visszájára, rosszul dolgozik; atžagaris” LKŽe) – atžagarūnas, -ė („aki másként cselekszik és viselkedik, mint mindenki más” LKŽe) – atžagaruvyžis, -ė („rosszallóan: aki mindent fordítva csinál; atbulvyžis, makacs” LKŽe) képzési szinonimájaként tekintendő. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –eivis, –ė | 13 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 országunk tengerészeinek hagyománya LKŽ; A kapitány odakiáltott, a tengerész pedig kötelet dobott a fedélzetről DLKT; vö. jūreivų hagyománya, jūreiva kötelet dobott), de valójában ez a képzési szinonimapár feltehetően nem működik a litván nyelvben. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A litván szóképzési szakirodalomban gyakran különböző képzéstípusoknak tekintik az azonos képzővel, de különböző végződéssel rendelkező származékokat. A –eivis, –ė végződésű származékok képzési és szemantikai elemzése feltárta, hogy egy részük két alapszóra vezethető vissza, amelyek közül az egyik az eiti ige, továbbá a –vis, –ė képzőt is tartalmazza, ezért összetétel és képzés eredményének tekinthető. Egyes származékok már nem kapcsolódnak az eiti igéhez, hanem egyetlen alapszóra (igére vagy névszóra) vezethetők vissza. Ha a szótárakban szereplő, –eivis, –ė végződésű származékok és új képzések együttesét tekintjük, vagyis eltekintünk a származékok egyedi képzési jelentésétől, és a –eivis, –ė végű származékokat összevetjük a –eiva képzővel és más képzőkkel alkotott, azonos tövű szinonim származékokkal, feltehető, hogy szinkrón szempontból bizonyos esetekben a –eivis, –ė képzőnek tekinthető. 2. A –eivis, –ė végződésű származékok nagyobb részét (az összes származék 92%-át) valamely névszói tulajdonsággal rendelkezők képzési kategóriájának származékaiként használják, egy részüket (8%-ot) pedig a cselekvők és valamely igei tulajdonsággal rendelkezők képzési kategóriájának származékaiként. Ezért a szóképzési szakirodalomban e képzési kategóriákban a már feltüntetett –eiva képzéstípus mellett célszerű lenne megadni a kialakulóban lévő –eivis, –ė képzéstípust is. 3. A szóképzésben analógia működik: az új származékok folyamatosan a meglévő képzési modellek alapján jönnek létre. Amint azt az ND és a DLKT anyaga mutatja, a litván nyelvben új, –eivis, –ė végződésű képzések is megjelennek, és várhatóan továbbiak is létrejönnek, amelyek kiegészítik, illetve majd tovább bővítik a személynevek meglévő sorát. ŠALTINIAI BŽ – Bendrinės lietuvių kalbos žodynas (rengiamas). Vyr. red. D. Liutkevičienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt. BŽa – Bendrinės lietuvių kalbos žodyno antraštynas. Prieiga internete: http://bkz.lki.lt/antrastynas/?pg=c (žiūrėta 2019 m. birželio–rugpjūčio mėn.). DLKT – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Prieiga internete: http://tekstynas.vdu.lt/tekstynas/ (žiūrėta 2019 m. birželio–rugpjūčio mėn.). DŽ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. S. Keinys. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2012. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/dabartinis. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –ėivis, -ė | 14 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas, t. 1–20, 1941–2002 (elektroninis variantas), vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2005. Prieiga internete: www.lkz.lt. LKŽPK – Skaitmeninė „Lietuvių kalbos žodyno“ papildymų kartoteka. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2015. Prieiga internete: http://lkiis.lki.lt/antra-kartoteka. TB – Lietuvos Respublikos terminų bankas. Prieiga internete: http://terminai.vlkk.lt/pls/tb/tb.search (žiūrėta 2019 m. birželio–rugpjūčio mėn.). ND – Miliūnaitė R., Aleksaitė A. Lietuvių kalbos naujažodžių duomenynas [Tęstinis internetinis žinynas nuo 2011 m.]. Sudarytoja Rita Miliūnaitė. Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://naujažodžiai.lki.lt (Žiūrėta 2019 m. birželio–rugpjūčio mėn.). https://doi.org/10.35321/neol. VLE – Visuotinė lietuvių enciklopedija (elektroninis variantas), Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos centras. Prieiga internete: http://www.vle.lt/. LITERATŪRA Ambrazas S. 1993: Daiktavardžių darybos raida: lietuvių kalbos veiksmažodiniai vediniai, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Ambrazas S. 2002: Daiktavardžių darybos raida 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. DLKG 2005 – Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. V. Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Gudžinevičiūtė O. L. 2008: Lietuvių kalbos substantiva communia. Daktaro disertacija, Vilniaus universitetas. Keinys S. 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla. Keinys S. 2005: Dabartinė lietuvių terminologija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Kniūkšta P. 1998: Darybinė ir darybos reikšmė. – Kalbos kultūra 71, 29–30. Gaivenis K., Keinys S. 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. LKG 1965: Lietuvių kalbos gramatika 1, Vilnius: Mintis. LKG 1971: Lietuvių kalbos gramatika 2, Vilnius: Mintis. Pakerys A. 1994: Akcentologija 1, Kaunas: Šviesa. Pakerys A. 2002: Akcentologija 2, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Paulauskienė A. 1983: Lietuvių kalbos morfologijos apybraiža, Kaunas: Šviesa. Paulauskienė A. 1994: Lietuvių kalbos morfologija. Paskaitos lituanistams, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –eivis, -ė | 15 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 Skardžius P. 1996: Rinktiniai raštai 1: Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla. Smetona A. 2005: Pagrindinių darybos būdų skyrimo klausimu. – Acta Linguistica Lithuanica 52, 83–85. Urbutis V. 2009: Žodžių darybos teorija, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. Vaskelienė J. 2013: Darbinių sinonimų, darbinių variantų ir paronimų panašumai bei skirtumai. – Žmogus ir žodis: Didaktinė lingvistika 5(1), 206–214. Gauta 2019 08 20 Priimta 2019 12 18 ON THE DERIVATIVES WITH THE ENDING -EIVIS, -Ė Summary In the Lithuanian language, there are four main types of word derivation: suffixation, prefixation, paradigmation, and composition. There are cases when two types of derivation occur at the same time: prefixation and suffixation, composition and suffixation, therefore, there is a mixed type of derivation. The nouns are derived using all types of word derivation, especially by means of suffixation. According to derivational meaning, the derivatives are classified into derivational categories. There are 13 categories of noun derivation, which have a certain number of types. Often there are different types of derivation in the same derivational category, which are composed (formally) with the same suffix, but different endings, e.g. -ėžis, -ė and -ėžius, -ė, -lys, -ė and -la, -ėlis, -ė and -ėla. There are derivatives naming persons, which have similar endings: -eiva and -eivis, -ė. The derivatives with the suffix -eiva are mentioned in the writings on word formation, and the derivatives with -eivis, -ė are scarcely mentioned. The object of the research is the nouns ending in eivis, -ė. The aim of the paper is to discuss the semantic and derivational particularities of derivatives ending in -eivis, -ė. To achieve the aim the following objectives have been set up: from the scientific literature to collect and present the data about the suffix / ending, –eiva and –eivis, -ė; from Dictionary of the Lithuanian Language, Dictionary of Modern Lithuanian, headwords of Dictionary of Standard Lithuanian, Digital Supplement Catalogue of the Lithuanian Language Dictionary to collect the names of persons with the ending -eivis, -ė, to supplement them with the data from Database of BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204 JOLANTA VASKELIENĖ. Dėl darinių su baigmeniu –ėivis, –ė | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2019.92.02 Lithuanian Neologisms and the Corpus of the Contemporary Lithuanian Language, to discuss the semantics and derivation of derivatives ending in –ėivis, –ė. In total 41 derivatives with the ending –ėivis, –ė have been found in the mentioned resources (34 of them have been fixed in Dictionary of the Lithuanian Language). After the analysis of the formation and semantics of the derivatives ending in –ėivis, –ė, the following conclusions have been drawn: 1. One part of the derivatives with the ending –ėivis, –ė are based on two underlying words, one of which is a verb eiti with a suffix –vis, –ė, therefore, they are considered to be the result of composition-suffixation. Some of the derivatives with the ending –ėivis, –ė do not have the coherence with a verb eiti and are based on one underlying word. Considering the totality of derivatives and neologisms with the ending –ėivis, –ė presented in the dictionaries, i.e. distancing from the individual derivational meanings of the derivatives, and comparing the derivatives ending in –ėivis, –ė with cognate synonymic derivatives of the suffix –ėiva as well as other suffixes, it is assumed that in some cases –ėivis, –ė has to be considered as a suffix. 2. The bigger part of the derivatives ending in –ėivis, –ė (92 per cent) are used as the derivatives of the derivational category of the possessors of nominal particularities, some of them (8 per cent) are used as the derivatives of the derivational category of the actors and the possessors of verbal particularities. Therefore, in the writings on word derivation, in these derivational categories, alongside the presented –ėiva derivational type it is purposeful to indicate the emerging –ėivis, –ė derivational type. 3. There is an analogy in word formation, and new derivations are constantly being created according to existing patterns of derivation. According to Database of Lithuanian Neologisms and the Corpus of the Contemporary Lithuanian Language material, in the Lithuanian language occur and likely will occur more neologisms with the ending –ėivis, –ė, which supplement the rank of existing personal names. KEYWORDS: derivational method; derivational category; derivational type; ending; suffix; synonymity. JOLANTA VASKELIENĖ Šiaulių universitetas P. Višinskio g. 38, LT-76352 Šiauliai [email protected] BENDRINĖ KALBA 92 (2019) www.bendrinekalba.lt ISSN 2351-7204