Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas

BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 RAMUNĖ VASKELAITĖ Lietuvių kalbos institutas A RÖVIDÍTÉSEK FORDÍTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ JOGI AKTUSAIBAN: A KRITÉRIUM KÉRDÉSE KULCSSZAVAK: betűszó, szótagrövidítés, tulajdonnév, köznév, szimbolikus megnevezés. ANNOTÁCIÓ A nyelvi normákat közvetítő vagy bemutató munkákban a rövidítéseket általában az írásbeliség szintjének objektumaként tárgyalják, azonban az írásbeliséggel foglalkozó fejezetekben való rövid tárgyalásukból világossá válik, hogy az ilyen névrövidítések nem kizárólag az írásbeliség szintjéhez kapcsolódnak. Mindazonáltal más szempontokból sem az írásbeliséggel foglalkozó fejezetekben, sem pedig – még kevésbé – a nyelv más szintjeit átfogó munkákban nem tárgyalják őket részletesebben. Mivel a rövidítések száma az utóbbi időben folyamatosan növekszik, beleértve a nem litván rövidítéseket is, amelyek létrehozási, ragozási és írásbeli sajátosságai csak részben egyeznek a litván nyelv írásbeliséggel foglalkozó, említett fejezeteiben leírtakkal, a használat során különféle bizonytalanságok merülnek fel. Ebben a tanulmányban az Európai Unió jogszabályainak litván nyelvű fordításai alapján ezek egyikét – a nem litván rövidítések fordításának kérdését – vizsgáljuk. BEVEZETÉS A köznyelvi litván nyelv normáit közlő munkák, valamint azok is, amelyekben a normákat inkább közvetítik, mint közlik (tankönyvek, kézikönyvek stb.), azt mutatják, hogy a rövidítéseket a helyesírás szintjéhez tartozó objektumoknak tekintik: mind a normatív Lietuvių kalbos rašyba RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogszabályaiban: a kritérium kérdése | 2 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 ir skyryba (a továbbiakban – LKRS), mind pedig a nyelv más szintjeire is kiterjedő munkák helyesírási fejezeteiben említik őket. Mindazonáltal a következőből trumpo tuose skyriuose pateikiamo santrumpų aptarimo aiškėja, kad jos nėra susijusios vien su rašybos lygmeniu. Antai LKRS pateikiama skiltis Raidiniai pavadinimų sutrumpinimai, arba santrumpos (LKRS 1992: 73–74) kiderül, hogy a rövidítések ragokkal ragozhatók. Az olyan rövidítések végződéseinek sudarytos iš pavadinimo žodžių pirmųjų raidžių, nurodoma, kad kai kurios iš jų esant būtinam felsorolásakor, amelyeket szükség esetén ragoznak, és a végződést kötőjel vagy aposztróf után pranešimas), o paminėjus iš kelių pirmųjų raidžių ar skiemenų sudarytas santrumpas (Elfa ir írják (TASS-o arba TASS’o Kuzbasas), azt mondják, hogy gyakran ragozzák őket. Ezzel együtt érintjük a rövidítések szerkezetének kérdését is: egyesek az első betűkből, mások több első betűből vagy az első szótagokból állnak össze. Az utóbbiakat a betűszavas rövidítésektől eltérően kell írni – csak az első betűjük nagy, vagyis tulajdonnevekhez hasonlóan, másutt pedig már szimbolikus megnevezésként: „Euratomas“, „Eurostatas“, „Unikodas“ stb. (Kazlauskienė 2008: 73). Következésképpen aktuális a rövidítéseknek a megnevezésekkel vagy szimbolikus megnevezésekkel való kapcsolatának kérdése is. Egyes helyesírási fejezetekben említés történik az átvett vagy nemzetközi rövidítésekről (Linkevičienė 2013: 29), és így világossá válik, hogy a rövidítések eredetük szerint különbözőek lehetnek. Tehát még a rövid helyesírási fejezetek is a legkülönfélébb szempontokat érintik, de a rövidítéseket részletesebben nem tárgyalják. Ez érthető is – nem ez a helyesírási fejezetek rendeltetése. A nyelv más szintjeit is felölelő, normatív jellegű munkákban azonban a rövidítéseket egyáltalán nem tárgyalják, így ezek a szempontok részletesebb kifejtés nélkül 1 maradnak. Talán a részletesebb tárgyalás sem lenne túl 1 Az egyes rövidítések használatával kapcsolatos válaszok a Litván Állami Anyanyelvi Bizottság Konzultációs Bankjában találhatók: http://www.vlkk.lt/konsultacijos. RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 3 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 daug reikalingas, jei ne santrumpų gausa ir įvairovė, vis didėjanti iš esmės pasikeitus lietuvių kalbos gyvavimo aplinkybėms: anglų kalboje, bent jau administracinio ir mokslinio stiliaus a szövegekben, amelyekben sok rövidítés használatos, továbbá az adott nyelvben való létrehozásuk, lietuvių kalbos rašybos skyriuose nesutampa. Tai vartosenoje kelia didelių neaiškumų. Į neaiškumus dėmesys yra atkreiptas. Antai Gintautas Grigas dviejose publikacijose aptarė írásuk és ragozásuk sajátosságai, a számítástechnikai terminológiában terjedő angol rövidítések által felvetett bizonytalanságokkal (Grigas 2006, 2011), e cikk szerzője pedig a gazdasági szövegekben használt nem litván rövidítések által felvetett bizonytalanságokkal (Vaskelaitė 2011) foglalkozott. A szimbolikus elnevezésekről szóló tanulmány feltárta a rövidítések és a szimbolikus elnevezések kapcsolatának bizonytalanságát (Vaskelaitė 2019: 10–15, 40–45), Rūta Marcinkevičienė pedig, a rövidítésekre akronimákként tekintve, 2003-as cikkében a rövidítés és a szó kapcsolatának akronimais susijusių „klausimų daug, ir į juos atsakyti reikia greitai“ (Marcinkevičienė 2003: 92), kérdését vetette fel problémaként. A cikk végén az állt, hogy ezeket a kérdéseket, de a már öt évvel később közzétett, immár egy másik szerző által írt cikkben arra a következtetésre jutottak, hogy „ezeket a dolgokat a lehető legsürgősebben meg kell vitatni, és ajánlásokat kell tenni” (Kazlauskienė 2008: 74). A megvitatandó egyik szükséges kérdésként az akronimák fordítását említik: „A nyelvi normák kidolgozóinak meg kellene fontolniuk, melyeket fordítsák le, és melyeket hagyják lefordítatlanul” (Marcinkevičienė 2003: 92). A. Kazlauskienė említette a litvánosítás kérdését, de ezt keliamas, o nagrinėti jo kalbos normų požiūriu nesiimama. Šiuo požiūriu jis paliestas tik poroje szintén úgy pontosította, mint annak kérdését, hogy „mely rövidítéseket kell lefordítani, és melyeket nem” (Kazlauskienė 2008: 74). Mindazonáltal ez a kérdés csak G. Grigas publikációiban (2006, lietuviškame tekste būdų. Juolab vertimo būdų kontekste santrumpos minimos vertimo teorijos 2011) jelenik meg, azokban azonban a specifikus rövidítésekre – a számítástechnikai terminusokra – RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 4 összpontosítanak; továbbá a rövidítések fordítását csupán a nem litván rövidítések bemutatásának egyik módjaként említik, valamint olyan gyakorlati munkákban, mint Lionginas Pažūsis átfogó műve, a Kalba ir vertimas, – itt ezek a doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 az explikatív jellegű módosítások vagy hozzáadások tárgyalásakor szerepelnek (Pažūsis 2014: 550–553; 557–558). Ebben, a nyelvi normák és a nyelvhasználat kutatásait közlő folyóiratban megjelent tanulmányban a žurnale, į santrumpų vertimą, žinoma, bus žvelgiama ne iš vertimo teorijos pozicijų, o kaip į lietuvių bendrinės kalbos normų bei vartosenos objektą. Šiuo požiūriu aktuali problema – kritérium kérdése. A nyelvi normákat megállapító vagy közvetítő munkákban elismerik, hogy a litván szövegekben nem litván rövidítések is használhatók, azonban gyakran nem fogalmazzák meg azt a kritériumot, hogy mikor használandó litván, illetve mikor nem litván rövidítés. Bizonyos kritériumot megfogalmaztak normatív erővel bíró VLKK-határozatban, ez azonban meglehetősen általános jellegű, csak a betűszókra terjed ki, és nem a fordítandó szövegekre irányul. A fordított szövegekben ezt a kritériumot nehéz alkalmazni, és amikor a nyelvhasználatban nehézségek merülnek fel, saját kritériumokat keresnek. Ezekre kriterijus ir bus sutelkta ši analizė. Az elemzéshez választott nyelvhasználat az Európai Unió (a továbbiakban: EU) jogi aktusainak fordítása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy szűk szakterületek rövidítéseit vizsgálnánk, mivel az EU jogi aktusaiban sok olyan rövidítést használnak, amelyek más közigazgatási nyelvhasználati területeken is elterjedtek, illetve inkább ott terjednek el, továbbá tudományos és publicisztikai stílusú szövegekben, általában pedig a köznyelvi használatban is. És ha némelyikük szűkebb körben is straipsniuose iškeliamų sudarymo būdų. Vis dėlto net jei aptarsimos santrumpos ir nebus elterjedt, akkor is a helyesírási fejezetekben említett valamelyik módon vagy specifikusan alakult, használati területüket bizonyos sajátosságok jellemzik, ezek pedig hatással lehetnek a rövidítések használatának tendenciáira. Ezért a tanulmány célja nem általában a rövidítések fordítására, hanem az uniós jogi aktusokban előforduló rövidítések fordítására irányul. A tanulmány célja annak tisztázása, hogy mely kritérium vagy kritériumok határozzák meg a litván vagy nem litván rövidítések használatát az uniós jogi aktusok fordításaiban. A feladatok – a kiválasztott RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 5 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 imties išrinkti visas raidines ir skiemenines santrumpas ir, lyginant lietuviškąsias bei nem litván rövidítéseket különböző nyelvészeti szempontok szerint (terjedelmük, a rövidítendő elnevezés típusa, a megnevezett objektum, a rövidítés létrehozásának módja stb.) vizsgálni, įtakos lietuviškos ar nelietuviškos santrumpos pasirinkimui. Kiekvienu aspektu santrumpas vertinant atskirame skyriuje, turėtų išryškėti pagrindinis kriterijus ar kriterijai, o jų meghatározni, hogy mely tényező vagy tényezők rendelkeznek összegzés a következtetésekben kerül bemutatásra. Az ilyen elemzés nyelvi normázási szempontból aktuális, ugyanakkor hasznos lehet a szövegek készítői, szerkesztői és fordítói, általában valamennyi rövidítésalkotó és -használó számára. Bár a normatív kritérium megfogalmazásakor nem a rövidítések, hanem az elnevezések fordítása és a lefordított elnevezésből történő rövidítésképzés kerül említésre, máshol pedig a rövidítések használatáról esik szó, a tanulmányban az ilyen terminusokkal való operálás nemcsak kényelmetlen, tiriamąjį objektą. Dėl šių priežasčių bus nevengiama vartoti termino santrumpų vertimas, juolab hanem pontatlan is lenne, mivel másik azt, hogy ezt már R. Marcinkevičienė, A. Kazlauskienė és G. Grigo tanulmányaiban használták, ennek megfelelően pedig a rövidítések fordításának kritériumai, a fordított (lefordított) rövidítések, a nem fordított (le nem fordított) rövidítések terminusokat is használni fogjuk. Természetesen a rövidítések fordítása kifejezés nem foglalja magában az eredeti nyelvben használt rövidítéseknek a fordított szövegben való megjelenítésének valamennyi lehetséges módját, hanem csak az idegen nyelvű rövidítés litván rövidítéssel való felváltását vagy fel nem váltását. Ez a kifejezés különbözni fog a fordításelméleti munkákban használt terminustól, amely – ha a fordítást úgy értelmezzük, mint egy valamely nyelven írt szöveg (fel)cserélését egy másik nyelvű szöveggel, azonos vagy csaknem azonos jelentés megőrzése mellett – a rövidítés átadásának más módjait is magában foglalná: a kihagyást, a felcserélést, a hozzáadást és hasonlókat (Pažūsis 2014: 550– 553; 557–558). Ilyen módok a vizsgált használatban is előfordulnak, de ezek nem képezik e tanulmány tárgyát. E tanulmány másik alapvető terminusa – a rövidítések –, amelyet szintén nem mindenki használ azonos módon, a szerző korábbi tanulmányaiban (Vaskelaitė 2011, 2020) alkalmazott értelemben szerepel, azaz: RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 6 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 a megnevezések rövidítéseit foglalja magában, nem pedig a szavak rövidített alakjait (doc., pirm., apyl., vlsč.) vagy 2 szimbólumokat (km, h, kW, Eur, EUR, €). 1. A HASZNÁLAT SAJÁTOSSÁGAI Érthető, hogy a jogszabályok nem szerzői művek, hanem intézmények által készített szövegek, ezért elkészítésüket szabályozni és koordinálni kellene. Ezt mutatja az uniós intézmények internetes oldalain közzétett, szövegek készítésére vagy fordítására szolgáló számos forrás is. Az uniós jogszabályokat azonban nem egy, hanem több intézményben (az Európai Parlamentben, a Tanácsban, az Európai Bizottságban stb.) készítik, így a koordináció sem csupán intézményi, hanem intézményközi is. Az intézményközi koordináció egyik forrása az Intézményközi kiadványszerkesztési kézikönyv (a továbbiakban: LV), amely egyaránt irányadó az uniós 3 jogszabályokat közzétevő Hivatalos Lap, valamint az uniós intézmények által kiadott egyéb kiadványok készítői számára. A Hivatalos Lapban a jogszabályok litván nyelvű fordításait is közzéteszik, ezért érthető, hogy az LV-ben megfogalmazott rendelkezéseket nemcsak a szövegek készítőinek, hanem a fordítóknak is be kell tartaniuk. E rendelkezések pedig egyaránt magukban foglalják a jogszabály szerkezetére (első rész) és a kiadvány elkészítésére (második rész) vonatkozó követelményeket, valamint a helyesírási és központozási kérdéseket is. A harmadik részben például az összes uniós hivatalos nyelvre közös szabályokat tesznek közzé, amelyek olyan helyesírási kérdésekre terjednek ki, mint a lábjegyzetek jelölése, a címek vagy telefonszámok írása, továbbá más nyelvi szintek kérdéseire is, például annak megjelölésére, hogy a jogi dokumentumokban a közös uniós pénznem megnevezése vardininko forma būtų rašoma euro (vienas euro). Ketvirtoje šio 24 oficialiomis kalbomis 2 Beje, viename iš anksčiau skelbtų straipsnių pateikiama ir išsami termino vartojimo apžvalga (Vaskelaitė 2011: 61–66). 3 Teljes megnevezése: Az Európai Unió Hivatalos Lapja. RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 7 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A közzétett útmutató részében már a nemzeti nyelv szabályai szerepelnek, a litván változatban pedig a litván nyelv helyesírási és központozási szabályai. A LV bevezető részeiből kiderülhet, hogy nemcsak koordináló, hanem szabályozó jellegű is: „Az útmutatóban megállapított általános szabályok lényegében elsőbbséget élveznek a másutt megállapított vagy korábban alkalmazott szabályokkal szemben; ezeket az írásbeli eljárás valamennyi szakaszában alkalmazni kell.” A szabályozásnál inkább a koordinációra irányuló törekvést tárná fel az uniós fordítók által használt terminológiai adatbázis, az IATE jellemzése. Ebből látható, hogy a fogalmakat maguk a fordítók (és terminológusok) írják be ebbe az adatbázisba, és szabadon beírhatják azokat – amelyek „véleményük szerint hasznosak számukra a munkában” (GYIK 2020). És ennek az adatbázisnak a használata is viszonylag szabadon ajánlott – az itt jelzett terminusmegbízhatóság figyelembevételével: „fontos, hogy minden egyes döntést annak érdemei alapján értékeljen. Ha a terminus megbízhatósága alacsonyként van feltüntetve, és semmilyen további információt nem közölnek róla – valószínűleg nem érdemes vakon megbízni benne. Másrészt, ha a terminus meghatározása, megbízható hivatkozások és egyéb információk állnak rendelkezésre, valószínűleg megbízhat benne. „A terminusok megbízhatóságának értékelésekor támaszkodjon 4 saját véleményére és az említett kritériumokra” (DUK 2020). Egy másik, koordináló jellegű eszköz vagy forrás már közvetlenül a fordítókhoz szól. Ez az uniós intézmények litván nyelvre történő fordításának kézikönyve (a továbbiakban – VV), amelyet nemcsak elektronikus formában tesznek 5 közzé, hanem külön kiadványként is megjelentettek. A megjelent kiadvány, akárcsak az LV negyedik része, daugiausia apima lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos dalykus, tačiau, kaip nurodoma įvade, jis yra tęstinis ir bus pildomas (VV 2014: 6). 4 Tarpinstitucinio koordinavimo siekį atskleidžia įvadas: „daugelio ES institucijų vertimo į lietuvių kalbą skyriai ar departamentai turi pasirengę didesnių ar mažesnių vertimo vadovų, gairių ar nurodymų. Norint pasidalyti a felhalmozott tapasztalatokra támaszkodva, valamennyi intézmény álláspontjainak egységesítése és a fordítók számára valóban aktuális kérdések bemutatása érdekében megkezdték az uniós intézmények litván nyelvre történő fordításának közös kézikönyve elkészítését” (VV 2014: 6). 5 Az uniós intézmények litván nyelvre történő fordításának kézikönyve, Luxembourg, 2014. RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 8 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Így intézményközi szinten nemcsak a szövegek elkészítését, hanem a nyelvi kérdéseket is koordinálják és szabályozzák, ugyanakkor az is világossá válik, hogy ezeket nem a fordítók tudta nélkül határozzák meg. Így például a VV – amint az az előszóban szerepel (VV 2014: 5) – valamennyi uniós intézmény fordítói (valamint szerkesztői és jogász-nyelvészei) között összehangolt. Az LV-t „a nyelvi szerkesztőségek összehangolásának egyedülálló eredményeként” jellemzik, pontosabban pedig megjelölik, hogy elkészítésére létrehozták az Intézményközi Irányítóbizottságot, amely Leidinių biure veikiančios koordinavimo grupės. Vis dėlto nors minimi tik atstovai, teikti kijelölte az egyes intézmények és nyelvek képviselőit, akik annak vezetése alatt dolgoznak; javaslatok benyújtására mindenkit felkérnek (szerzőket, szerkesztőket, jogász-nyelvészeket, informaciją, pranešti apie kiekvieną klaidą ar praleidimą. terminológusokat, korrektúrázókat), a fordítókat is beleértve. Az LV valamennyi használóját turėti įtakos lietuvių kalbos specialistai. Iš VV įvado matyti, kad jį rengė Europos Komisijos felkérik véleménye kifejtésére és hasznos információk küldésére. Mivel nem az uniós intézmények pakomisė (VV 2014: 6), taigi šis leidinys ir rengtas, ir svarstytas lietuvių kalbos specialistų. Tame alkalmazottai, nehezebb lenne megítélni, hogy ezen egész anyag elkészítésében mekkora szerepe lehetett a Fordítási Főigazgatóság Litván Nyelvi Osztályának; a bevezetőben az is szerepel, hogy a Litván Nyelvi Osztállyal szorosan együttműködve készült el az LV negyedik része is, amely a litván kad šiuo 24 oficialiosiomis ES kalbomis rengtu vadovu derinti įvairių kalbų reikalavimai, ir tai apibūdinta kaip sunkus darbas: „Suvienodinti tokiam dideliam kalbų skaičiui taikomus kalbinius nyelv helyesírási és központozási szabályait tartalmazza. Ugyanakkor nem világos, hogy a litván nyelv szakemberei milyen mértékben befolyásolhatják az LV többi részét. Az LV bevezetőjéből látható, hogy a követelmények teljesítése utópiának tűnt. Ennek ellenére ezt a nehéz munkát sikeresen befejezték, eredménye pedig – az Intézményi kiadványok elkészítésének kézikönyve – 24 RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 9 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 hivatalos nyelven elérhető az interneten.” Továbbá az is világossá válik, hogy az útmutató elkészítésekor „az intézmények többnyelvűségének elvét követték, amely szerint a valamennyi hivatalos nyelven elkészített szövegeknek nemcsak az egyes nyelvek sajátosságainak kell megfelelniük, hanem összehasonlíthatóknak is kell lenniük.“ Valószínűleg éppen ez a többnyelvűségi elv, a különböző nyelvek követelményeinek összehangolására irányuló igény lesz a vizsgált nyelvhasználat fő sajátossága, amely megkülönbözteti azt a Litvániában készített jogszabályoktól vagy más litván szövegektől, amelyek készítésekor nem merül fel az ilyen elvek betartásának szükségessége. A rövidítések használatának kérdése valamennyi említett forrásban megjelenik. Íme, az LV a skiltis Sutrumpinimai ir santrumpos, kurioje santrumpos suskirstomos į akronimus (arba raidines rövidítéseket) és a szótagrövidítéseket mutatja be. Rövidítések más fejezetekben is szerepelnek, például az uniós intézmények és szervek hivatalos elnevezéseinek felsorolásakor, az LV mellékletei pedig tartalmazzák a főbb betűszavak és rövidítések jegyzékét (2. melléklet). A fordításokra összpontosító VV megfogalmazza a szótagrövidítések írásának szabályait. Az IATE-adatbázisban a rövidítések is szerepelnek, és a mellettük megadott teljes elnevezésekből látható, hogy egyesek litván, mások pedig nem litván elnevezésekből képzettek. Nemrégiben pedig egy orientuota tiesiogiai į santrumpų vertimą –Santrumpų vartojimo į lietuvių kalbą verčiamuose ES dokumentuose praktika ir rekomendacijos (toliau – SVPR). Joje vardijami santrumpų vartojimo ES dokumentuose būdai, net formuluojami lietuviškos ar nelietuviškos santrumpos pasirinkimo újabb eszközt, kritériumokat is közzétettek, ez az ajánlás azonban nem normatív mű, hanem a fordítóknak szánt munkaeszköz, így a megfogalmazott kritériumok inkább a fordítók számára nuorodos, o lingvistiniu požiūriu jie vieni kitus tarsi dubliuoja ir ne visi yra lingvistiniai. Antraštėje užrašyta data – 2020 04 08 – rodo, kad priemonė paskelbta neseniai, bet kartu antraštė kényelmes módon kifejtett iránymutatások; a gyakorlat és az ajánlások pedig arra utalnának, hogy ebben már az addig is alkalmazott gyakorlatot is összefoglalhatták. Amint látható, nem egyetlen olyan eszköz létezik, amely az uniós intézményekben szabályozza a rövidítések használatát, így ha valaki nem az uniós intézmények fordítója vagy szövegezője, nehéz lenne megítélnie, milyen rendben alkalmazzák ezeket RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 16 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Érthető módon az uniós jogi aktusokban nemcsak létrehozandó objektumok elnevezései fordulnak elő, így az elterjedtség kritériuma mintha hatással lehetne a rövidítésükről való döntésre. Hogy e kritériumnak bizonyos hatása lehet, arra mintha az SVPR is utalna, amely a rövidítések kiválasztásának 7 kritériumát sorolja fel (forrás, hagyomány, felismerhetőség, szimbolikus jelentés, elterjedtség, tömörség és hangzás, a jelölt objektum), és másodikként a hagyományt említi. Igaz, ezt nem magyarázza, csak néhány litván és nem litván rövidítés példáját közli (ESBO – Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, PSO – Egészségügyi Világszervezet, valamint NATO, UNESCO), ezek alapján pedig nehéz eldönteni, hogy általában a rövidítés használatának hagyományára, vagy az uniós jogi aktusokban kialakult hagyományra gondol-e. Akárhogy is, első kritériumként a forrás szerepel, és annak konkretizálásából világossá válik, hogy a rövidítések fordításakor mindenekelőtt az alapító okiratokat, egyéb jogszabályokat, az illetékes szervek utasításait vagy hivatalos nyilatkozatait kell figyelembe venni. Ezt a megjegyzés is hangsúlyozza: „Az Európai Unió ügynökségei és intézményei nevének rövidítéseit az alapító okiratokban megadott formában kell használni. Mivel az ügynökségek vagy intézmények neveinek rövidítései nem mind szerepelnek az alapító okiratokban, ajánlott azokat az IATE adatbázisban ellenőrizni, ahol a legfrissebb információk, valamint az illetékes szervek utasításai vagy hivatalos nyilatkozatai találhatók” (SVPR 2020: 12). Így világossá válik a metanyelvi tényező fontossága – a rövidítéseket olyan formában kell használni, ahogyan az illetékes szervek megadják, illetve ahogyan a dokumentumokban szerepelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag nem litván nyelvűeknek kell lenniük. Például az LV-ben, amelynek követését a fordítóknak szintén előírják (SVPR 2020: 12), egyes nevek rövidítései nem litván nyelvűek (EASO – Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, EUIPO – az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala), mások pedig litván eredetűek (EIB – Európai Beruházási Bank, EAA – Európai Környezetvédelmi Ügynökség, EKSZ – Európai Külügyi Szolgálat). RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 17 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Egyébként az elterjedtség kritériumát az SVPR is említi (ötödikként), azonban ezt nem a megnevezés, hanem a rövidítés elterjedtségeként fogalmazza meg, és nem a litván nyelvben való elterjedtségként, hanem más nyelvekben való elterjedtségként: „A kölcsönzött rövidítés akkor választható, ha más nyelvekben széles körben használatos (az IATE adatai alapján)” (SVPR 2020: 13). A litván nyelv normatív jellegű munkáiban ilyen kritériumot nem fogalmaznak meg, azonban bizonyos értelmezési lehetőségeket már a tárgyalt normatív kritérium megfogalmazásának kontextusa is megteremt. Az említett, A betűszókkal kapcsolatban című alfejezet első alpontja kimondja, hogy a latin betűkből álló nem litván (nemzetközi) rövidítéseket úgy kell írni, ahogyan az eredeti nyelvben, és ha ezt az alpontot nem kapcsoljuk össze a harmadikkal, arra a következtetésre juthatunk, hogy így minden nem litván (nemzetközi) rövidítés írható. Még ha ebben az esetben a zárójelek nem a fogalmak azonosítását, hanem pontosítást jeleznek is (vagyis a „nem litván” rövidítések közül csak a „nemzetköziek” használhatók), mindazonáltal sem ebben a határozatban, sem máshol nem magyarázzák a nemzetközi rövidítés terminust. A magyarázat nélkül hagyott kifejezés teret enged a különféle értelmezéseknek, többek között a nemzetközi rövidítés és a nemzetközi szó azonosításának is, az utóbbinak pedig mára már többféle értelmezése létezik. Így például a Litván nyelv enciklopédiájában a nemzetközi szavak terminust a következőképpen magyarázzák: „a köznyelv számára elfogadható (nem barbarizmusnak tekintett) kölcsönszavak, amelyek idegen eredetét a legfontosabb nemzetközi érintkezési (illetve klasszikus) nyelvek legalább egy része egyértelműen 14 igazolja, és amelyek nem mutatnak kétségtelen nyomokat arra, hogy valamely szomszédos nyelvből kalbų, kuriose pavartota angliška santrumpa, ir jos jau galima neversti, nors, pavyzdžiui, LKRS kölcsönözték őket” (LKE 2008: 547). Ha ezt az analógiát a rövidítésekre is alkalmaznánk, valóban arra 14 Praktiškai tokia samprata jau yra pritaikyta naujausiame tarptautinių žodžių žodyne (TŽŽ 2013). Išsamią tarptautinio žodžio sampratų apžvalgą prieš aptardama tarptautinius kompiuterijos ir informatikos terminus pateikia P. Zemlevičiūtė (2018: 153–154). RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 18 jutnánk, hogy elegendő néhány olyan, nemzetköziként említett rövidítés, mint a PS vagy P.S. (lat. post scriptum), NN vagy N.N. (lat. nomen doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 nescio), MDS arba M.D.S. (lat. misce, da, signa arba misceatur, detur, signetur), taigi latin kifejezések vagy szavak alapján létrehozott rövidítések (LKRS 1992: 74). A nemzetközi rövidítés és a nemzetközi szó analógiájának mértékét jobban megmutatnák a rövidítés és a szó viszonyának vizsgálatai, ez a kérdés azonban, ha R. Marcinkevičienė cikkére gondolunk, egyelőre nem vizsgált, inkább csak felvetett kérdés. Az SVPR a források felsorolásakor csak az alapító okirat, más jogi aktus, illetékes szerv utasítása vagy hivatalos nyilatkozat megemlítése után említ normatív forrást, amelyet itt az IATE, a Litván Köztársaság Terminológiai Bankja, enciklopédia, szótár, tankönyv és hasonlók képviselnek (SVPR 2020: 12). Tehát ez önmagában is azt mutatja, hogy az uniós intézményekben alkalmazott rövidítésfordítási kritériumok nem egyeznek a VLKK határozatában meghatározott normatív kritériummal. Mint kiderül, a vizsgált használatot jelentősen szabályoznia kellene egy nem nyelvészeti, vagyis metanyelvi tényezőnek, de vajon nem mutatkoznak-e benne nyelvészeti jellegű törvényszerűségek? Ezt fogjuk a továbbiakban tisztázni. 3. TERJEDELEM A 100 jogszabályban 214 betűszót, vagyis a cím szavainak kezdőbetűiből alkotott rövidítést találtak (csak a nem ismétlődő rövidítéseket számították). Közülük három értékelése fordítási szempontból nehéz, mivel a litván és az angol cím szavainak kezdőbetűi megegyeznek: VIS (Vizų informacinė sistema és Visa Information System), ESI (Europos struktūriniai ir investicijų és European Structural and Investment) alapok és ETSI (Europos telekomunikacijų standartų European Telecommunications Standards Institute). Kadangi santrumpos, kaip jau apžvelgta, tekstuose pateikiamos po pavadinimo, kuris bet kuriuo atveju yra verčiamas, nėra kaip išsiaiškinti, RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 19 institutas és doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 kurio pavadinimo pagrindu yra sudarytos šios trys santrumpos. Taigi, toliau vertimo požiūriu bus 211 rövidítést értékelnek. A kétbetűs rövidítések csoportja nem mutat egyértelműbb tendenciákat. Csak két nem litván eredetűt találtak, nevezetesen a CV-t (Curriculum Vitae) és az SE-t (Európai részvénytársaság), ugyanakkor litván eredetűből is csak 6-ot találtak: JT (Egyesült Nemzetek Szervezete), ES (Európai Unió), IT (információs technológiák), EB (Európai Közösség), OL (Hivatalos Lap) és egy jogszabályban szereplő MA (fizetési volumen). Az utolsó kivételével valamennyi litván kétbetűs paprastai eina nurodomų teisės aktų antraščių dalimi, pvz.: jie atitinka dabartines bankininkystės rövidítést a cím megadása nélkül használják, például: az EB ágazat és a 2004/39/EK irányelv szabályai és eljárása. Az OL (Hivatalos Lap) rövidítést a lábjegyzetekben használják a hivatkozott jogszabályok közzétételi forrásának megjelölésekor, például: : HL L 25., 2009. 1. 29., 28. o. Az SVPR alapján ítélve az ilyen csekély kéttagú rövidítéskészlet annak az eredménye lehet, hogy igyekeznek elkerülni őket – a fordítóknak azt az utasítást adják, hogy ha a szókapcsolat mindössze két elemből áll, vagy két elemre rövidíthető, a litván nyelvű dokumentumokban jobb nem használni a rövidítést (SVPR 2020: 10). Ilgų raidinių santrumpų irgi pasitaiko tik pavienių. Iš šešiaraidžių nelietuviškųjų rasta CEIOPS (az Európai Biztosításés Foglalkoztatóinyugdíj-felügyeleti Hatóságok Bizottsága), a litván rövidítések közül pedig EŽŪOGF (Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap), (Europos žemės ūkio fondas kaimo plėtrai) ir KIPVPS (kolektyvinio investavimo į perleidžiamus EŽŪFKP értékpapírokat kibocsátó szervezetek). A héttagú rövidítés egyedül az EDPPPIK profesinių pensijų priežiūros institucijų komitetas). (Európai Biztosítási és Hogyan emelkednek ki a legnagyobb számban a háromés négytagú akivaizdesnio dėsningumo neišryškina: lietuviškų raidinių santrumpų rasta 40 (AIFV, BEPS, rövidítéskészletek (lásd az 1. táblázatot). Ez utóbbi: BIAS, FPKG, ECBS, EDVF, EIFT, ESĮI, ETPB, EŽKA, PINO, SESV, SVKI, ŽOFI stb. ), RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 20 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 nelietuviškų – 35 (ACER, BBAN, CISE, EEPR, EPER, EIPA, EMAS, EMSA, EPPO, ETSC, EURI, FADO, GATT, GMES stb.), beleértve a 15 francia elnevezések alapján alkotottakat is Az OLAF és a CIFE egyébként az egyetlenek a kiválasztott mintában, amelyek nem angol nyelvi alapon létrehozott betűszók. A hárombetűs rövidítések halmaza azonban a litván rövidítések 16 egyértelmű túlsúlyát mutatja: a nem litván hárombetűs rövidítések száma 19 (BIC, CPA, CPC, nagyobb számban: 79 (AIF, AIS, BKI, BPM, DPS, EEB, EEE, EBI, EIB, EPF, GMO, IRT, MPT, MVĮ, NCB, OPS, GEO, EMA, ISO, SMS, DNR, WAL, WAM ir kt.), lietuviškų – daugiau nei keturiskart UŽT stb.), és ez a litván betűszók legnépesebb csoportja. 1. TÁBLÁZAT. A betűszók összetétel szerint Litván Nem litván Összesen Kétbetűsek 6 2 8 Négybetűsek 40 35 Triraidės 79 19 98 75 Ötbetűsek 11 14 25 Hétbetűsek 1 –1 Összesen 140 71 211 Šešiaraidės 3 1 4 15 A három említett kivételt, nevezetesen az EPPB és az EASO, az EVPRI és az ESMA, valamint az EDPPI és az EIOPA rövidítéseket mind a litván, mind a nem litván rövidítések halmazába beszámítva. 16 Az uniós szövegek szerkesztőinek és fordítóinak szánt eszközökben egy-egy francia eredetű betűszó is előfordul, pl. : SA (részvénytársaság), TGV (nagysebességű vonat), ASBL (nonprofit egyesület). RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 21 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Az öt betűből álló rövidítéseket jóval ritkábban használják, és legalább ez a minta azt mutatná, hogy a nem litván nyelvűek gyakoribbak. Összesen 14-et találtak: BEREC, CSIRT, GEOSS, ECMWF, ECRIS, EIOPA, ETIAS, ICSMS, IOSCO, LIBOR, NARIC, TDAWN, SIENA. Lietuviškųjų pavartota 11: BDANP, BKKMN, EDAPP, EFPIS, EJRŽF, EKSSG, ENADS, EOEVT, EŽŪGF, EDPPI ir EONIA, EVPRI. Az EDPPI-ről azonban, amint már írtuk, inkább az EIOPA-ra való áttérés figyelhető meg, az EVPRI helyett pedig az ESMA használatos, így e rövidítéseket levonva a litván ötbötűs rövidítések készlete még tovább csökkenne. Mindazonáltal e számítások bemutatásakor csak a tisztán betűs módon képzett rövidítéseket vesszük figyelembe, vagyis azokat, amelyek az elnevezés valamennyi szavának első betűiből állnak, beleértve néhány olyan esetet is, amelyet a betűszók tárgyalásakor általában külön esetekként említenek. A Kanceliarinės kalbos patarimuose pavyzdžiai LST (Lietuvos standartas), VšĮ (viešoji įstaiga) (KancKP 1998: 277). Analizuojamuose például az szerepel, hogy a szó kezdetét néha két betűvel is lehet jelölni, és a forrásokban talált két ilyen rövidítést közölnek: NVO (nevyriausybinės organizacijos – nem kormányzati szervezetek) és BPeM (bendras pertvarkymo mechanizmas – közös szanálási mechanizmus). A helyesírási munkákban azonban sem a betűszók, sem a szótagrövidítések között nem említik azokat a rövidítéseket, amelyek az elnevezés egyes szavait elhagyva jönnek létre, noha a vizsgált anyagban sok ilyen található, többségük nem litván nyelvű: EASA – European Union Aviation Safety Agency, EQAR – Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszter, ECVET – Európai Szakképzési és Szakoktatási Kreditrendszer, EQAVET – a szakképzés és szakoktatás európai minőségbiztosítási referenciakerete, LETS – Európai Rendészeti Képzési Rendszer, MREL – a szavatolótőke és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségek minimális követelménye, TRIPS – a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásai stb. Az ilyen módon képzett litván rövidítések közül mindössze hármat találtak: ESS (Europos integruotų ekonominių sąskaitų sistema – az integrált európai gazdasági számlák rendszere), BLS (Bendrijos bendrųjų tarifų lengvatų sistema – a közösségi általános vámpreferencia-rendszer) és CASS (centrinė ataskaitų ir statistinių duomenų saugykla – a jelentések és statisztikai adatok központi adattára). Az elsők RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 22 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 kettőt az eredetit követve alkották meg – abban a rövidítések szintén három betűből állnak, a cím szavait elhagyva. A harmadik pedig szintén az eredeti figyelembevételét jelezné – ugyanannyi betűből áll, csupán a cím fordításakor több szóra van szükség (vö. CASS – a jelentések és statisztikai adatok központi tárháza és CRRS – central repository for reporting and statistics). Ez felvetné a rövidítésalkotási módok litván és nem litván jellegének kérdését. Talán a válasz bizonytalansága is hozzájárul ahhoz, hogy a vizsgált anyagban kevés ilyen litván rövidítés található. A három már említett kivételtől eltekintve a többit úgy írják át, ahogyan az eredetiben szerepel, pl. A Tanács Főtitkársága az eredeti dokumentumokat szintén nyilvánosságra hozta az Autentikus úti és személyazonosító okmányok interneten elérhető nyilvános nyilvántartásában, amely PRADO néven ismert. Ha a betűszavak számlálásába az ilyen rövidítéseket is bevonnánk, a hosszabb nem litván rövidítéskészletek megnövekednének, és túlsúlyba kerülnének a litvánokkal szemben. Ezeket azonban később tárgyaljuk, a tipikus betűs módon létrehozott rövidítések vizsgálatából pedig világossá válik, hogy önmagában a terjedelem nem húz határt a fordítandó és a nem fordítandó rövidítések között – a terjedelem valamennyi csoportjában, a héttagú rövidítések kivételével, előfordulnak litván és nem litván eredetű rövidítések egyaránt, jóllehet összességében az előbbiek kétszer annyian vannak, mint az utóbbiak: 140, illetve 71. Mindazonáltal szembetűnő a hárombetűs litván rövidítések túlsúlya (79 és 19), ami annak a jele, hogy ezeket fordítják a leggyakrabban, és ösztönzést ad a betűs rövidítések más nyelvészeti szempontok szerinti vizsgálatára. 4. A MEGNEVEZÉS TÍPUSA A betűs rövidítések helyesírási fejezetekben történő leírásakor többnyire csak a rövidítendő tikrinių pavadinimų pavyzdžių, tokių kaip JT (Jungtinės Tautos), LDK (Lietuvos Didžioji RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogszabályaiban: a kritérium kérdése | 23 a doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Kunigaikštystė) ar KAD (Krašto apsaugos departamentas), tačiau tarp jų pasitaiko ir bendrinio megnevezés alapján létrehozott rövidítéseket tüntetik fel, pl. : UAB – zártkörű részvénytársaság, PVM – pridėtinės vertės mokestis (LKŽin 1998). Net ir tiesiogiai pasakoma, kad trumpinami gali būti nemcsak tulajdonnevek, hanem köznevek is: „Többszavas megnevezések, mind tulajdonnevek, mind bendriniai, trumpinami visus savarankiškus žodžius žymint pirmosiomis didžiosiomis raidėmis“ (LKRS 1992: 73). Az uniós jogszabályokban leggyakrabban fordított betűszócsoport – a hárombetűs rövidítések – vizsgálata során kiderül, hogy túlsúlyban vannak a köznév alapján alkotottak. A 79 litván nyelvű közül 48 ilyen: AIF – alternatív befektetési alapok, AKM – nyitott koordinációs módszer, DFP – többéves pénzügyi program, DPS – multilaterális kereskedési rendszerek, DTD – többszörös személyazonosságok detektora, IUS – intézményi garanciarendszerek, MKR – tőkemegfelelési követelmény, MPV – a nemzeti központi bankok által teljesített kifizetések, OPS – szervezett kereskedési rendszerek, PSO – átviteli rendszerüzemeltetők, PSŠ – központi szerződő felek, SUB – tulajdonosok által lakott lakások, UŠT – tengerentúli országok és területek, BPeM – közös szanálási mechanizmus stb. Egy fordított rövidítés, az EKS, tulajdonnevek – Èltetò-Köves-Szulc-paritások – bevonásával alakult, de a teljes elnevezés köznév. Jelentős számban fordulnak elő köznév alapján alkotott litván rövidítések a négybetűsek között is: a 36 litván nyelvű közül 17 ilyen: AIFV (alternatív befektetési alapok kezelői), BEPS (közös európai menekültügyi rendszer), BIAS (a környezetre vonatkozó közös információs rendszer), BŽŪP (közös agrárpolitika), CVPD (központi értékpapír-letétkezelők), GPPB (készpénzszállító vállalatok), KIJT (konszolidált információsáv-szolgáltatók), ŽOFI (halászati orientációs pénzügyi eszköz) stb. A 11 ötbetűs között mindössze kettőt találtak: BDANP (biometrikus adatok megfelelőségének megállapítására szolgáló szolgáltatás) és BKKMN (a RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 24 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 teljes hiteldíj éves százalékos mértéke). Ez azonban nem jelenti azt, hogy a köznév alapján keturraidės ar penkiaraidės santrumpos neverčiamos. Tarp nelietuviškųjų jų irgi beveik nepasitaiko. Antai tarp 14 penkiaraidžių tokios tik CSIRT (reagavimo į kompiuterių saugumo alkotott incidensszolgálatok), ELTIF (európai hosszú távú befektetési alapok) és NARIC (nemzeti akadémiai elismerési információs központok). A 35 négybetűs között csak a BBAN (alapvető bankszámlaszám), az IBAN (nemzetközi bankszámlaszám), a PEPP (páneurópai személyes nyugdíjtermék), valamint – ha a fordításban az elnevezés írásmódjának elvét követjük – a CISE (közös információmegosztási környezet), a FADO (hamisított és eredeti dokumentumok online rendszere), a GMES (a környezet és a biztonság globális megfigyelési rendszere) ilyenek. Tehát a bendrinio pavadinimo sudarytų santrumpų mažiau vartojama, mažiau ir verčiama. négyés ötbetűsek. Kisebb számukat a teljes minta is mutatja: a 211 betűszó közül 89 köznévi megnevezés, 120 pedig tulajdonnévi megnevezés alapján keletkezett (a teljes megnevezés megadása nélkül használt DNS és BGP rövidítések létrehozásának alapja nem állapítható meg). A köznévi megnevezés alapján létrehozott rövidítések között azonban egyértelműen a litván nyelvűek vannak túlsúlyban – a 89 litván nyelvű közül 71 ilyen (lásd a 2. táblázatot). A nem litván nyelvűek száma mindössze 18 (CV, SE, SCE, BIC, CSIRT, ELTIF, NARIC, PEPP, BBAN, IBAN stb.), beleértve több kisbetűvel írt rendszerét is pavadinimų santrumpas (FADO, CISE ir GMES). RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 25 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 2. TÁBLÁZAT. A betűszók a megnevezés típusa szerint Lietuviškos Nelietuviškos Iš viso Köznévbpavadinimo ől képzettek 71 18 89 Sudarytos iš tikrinio címnév 61 59 120 Iš viso 132 77 209 Ugyanakkor a tulajdonnevek alapján alkotott litván és nem litván rövidítések megoszlása hozzávetőleg egyenlő. E csoport három rövidítése, azaz EPPB, EVPRI és EDPPI, valamint a lietuviškos, ir nelietuviškos (EASO, ESMA ir EIOPA), o iš kitų 117 lietuviškos kilmės yra 61: EGA – Europos gynybos agentūra, EMT – Europos mokėjimų taryba, EPP – Europos paieškos portalas is előfordul, JPKG – Közös Parlamenti Ellenőrző Csoport, EIVT – Európai Külügyi Szolgálat, SESV – Az Európai Unió működéséről szóló szerződés, EŽŪFKP – Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap stb. A másik 59 nem litván eredetű, pl. GEO – Földmegfigyelési Csoport, ISO – Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, SIS – Schengeni Információs Rendszer, EIPA – Európai Közigazgatási Intézet, EMSA – Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, GATT – Általános Vámés Kereskedelmi Egyezmény, ACER – Energiaszabályozó Hatóságok Szövetsége. Így válik világossá, bendradarbiavimo agentūra, BEREC – Europos elektroninių ryšių reguliuotojų institucija. hogy leginkább a köznévből alkotott rövid rövidítéseket hajlanak lefordítani, azonban továbbra sem világos, miért oszlanak meg a fordítás szempontjából hozzávetőleg egyenlően a tulajdonnév alapján alkotott betűszavak. Tehát további elemzésre van szükség. RAMUNĖ VASKELAITĖ. Rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 32 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A jelölt objektum alapján megkülönböztetett csoportok többségében azonban mind litván, mind kölcsönzött rövidítések szerepelnek. E fordítóknak szánt kiadványból világossá válik a metalingvisztikai tényező fontossága, ám – amint arra következtetni lehet – ez csak a szervezetnevek rövidítései esetében nagyobb, ugyanakkor szinte valamennyi megkülönböztetni próbált csoport rövidítései változatosak. Amikor a rövidítéseket a jelölt objektum alapján próbálják csoportosítani, végül világossá válik, hogy szinte mindegyikben lehetnek litván és santrumpų brėžiančių ribą kitu pagrindu. 6. SUDARYMO BŪDAS SVPR tarp kriterijų visiškai neminimas santrumpos sudarymo būdas. Vardijant kiekvieną kölcsönzött rövidítések egyaránt. Ez arra utalhat, hogy magában a használatban más tényezők is érvényesülnek; a kritériumok között betűszavas és szótagi rövidítések példái egyaránt objekto kriterijų išskyrus Regionų komiteto ir Europos ekonomikos ir socialinių reikalų komiteto komisijų pavadinimų pogrupį, kaip pavyzdys pateikiama tiek raidinė santrumpa CCMI, tiek szerepelnek, anélkül hogy különbséget tennének közöttük, ami azt mutatja, hogy a rövidítés létrehozásának módját nem tekintik fontosnak. Például a jelölt objektum alapján a szótagi COTER-t (SVPR 2020: 17–18) [különböztetik meg]. Vagy a rendszerek neveinek rövidítéseinél nemcsak a tisztán betűs módon létrehozott SITC szerepel, kihagyva a betűkből létrehozott PRADO szót, hanem a TRACES (Trade Control and Expert System) is – szótagot is tartalmazó rövidítésként (ESRV 2020: 21). Igaz, a létrehozás módjának tényezője a normatív kritérium megfogalmazásakor sem kerül említésre. Ezt csak betűszavas rövidítések példáival szemléltetik (TO – Egyesült Nemzetek Szervezete, NVS – Nepriklausomų Valstybių Sandrauga, ES – Europos Sąjunga), o ir formuluojamas nutarimo RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 33 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 A Dėl raidinių santrumpų (VLKK 1997) című részben. A Dėl raidinių santrumpų című határozatot már 1989-ben elfogadták (KK 1989), később azonban (némi kiegészítéssel) átemelték az írásés központozási szabályok egészét magában foglaló 1997-es határozatba, ami arra utalhat, hogy a megfogalmazott rendelkezés valószínűleg abból a szükségletből született, hogy a nem litván rövidítések írására vonatkozó legalapvetőbb szabályokat adják meg, amikor a litván nyelvben az orosz rövidítéseket angol rövidítések kezdték felváltani. A rövid részben a rövidítések használatának minden aspektusát nem lehetett felölelni, a rövidítések részletes osztályozásának pedig nincs helye a határozatban. Az írásról szóló munkákban azonban a létrehozás módja szerinti osztályozás népszerű és jelentős – határt húz a rövidítések írása és ragozása között. Igaz, az írásról szóló munkákban a rövidítéseket fordítási szempontból nem tárgyalják, így nem világos, hogy ez a határ a fordítás szempontjából is fontos-e. A rövidítések képzési mód szerinti felosztásának csírája a litván nyelvészetben minden valószínűség szerint a Kalbos kultūroje 1964-ben közzétett cikk, amelyben kísérletet tesznek a nyelvben használt valamennyi rövidítés osztályozására. Elsősorban a tulajdonnevekként szereplő szókapcsolatok rövidítésére összpontosítanak, és ennek négy módját különböztetik meg, ennek megfelelően – négy eredményt, amelyeket javaslatuk szerint rövidítéseknek kell nevezni. Két típusként említik a betűszavas rövidítéseket (TSKP, LTSR, VLKJS) és a hangrövidítéseket (kiejtésükkor a hangok egyetlen szóvá olvadnak össze: VRES, HES, TASS, nepas (naujoji ekonominė politika), FIBA), és egyúttal ezeket iniciális rövidítéseknek javasolják nevezni. A másik két eredmény az összetett elnevezés egyetlen szóvá trumpinimo būdas ir rezultatas aptariami įvairūs žodžių darybos taisyklių neatitinkantys atvejai, való rövidítéséhez kapcsolódik: az egyik a szó kezdetének és egy másik szónak a felhasználásával organizatorius), vieno imamas du skiemenis apimantis dėmuo (Kominternas – Komunistų Internacionalas, Proletkultas – Proletarinė kultūros-švietimo organizacija) ar kamieną apimantis RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 34 történő rövidítés eredménye (agitpunktas – agitacinis punktas, profsąjunga – profesinė sąjunga), ezt összetett összevont szavaknak nevezik. A másik pedig két szó kezdetének összeillesztése (krikdemas – krikščionis demokratas, partorgas – partinis doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 elem (gruporgas – grupės organizatorius, vietkomas – vietos komitetas). Az összes ilyen szóra darybos taisyklių neatitinkančius atvejus čia pasiūloma vadinti skiemeninėmis santrumpomis, o általában a következő osztályozási sémát javasolják: meg kell különböztetni az összetett összevont szavakat és a szó-rövidítéseket, ez utóbbiakat pedig szótagos és iniciális rövidítésekre kell felosztani, előirányozva annak lehetőségét, hogy az iniciális rövidítéseket betűs és hangrövidítésekre osszák fel. Vagyis egyetlen séma két szempontot próbál átfogni – a hangalakot és a rövidítés képzési módját. Amint az abból a cikkből közölt példákból látható, többségük az akkoriban aktuális orosz rövidítések közé tartozott. Idegenségüket azonban közvetlenül is megnevezik: a szótagrövidítésekről azt mondják, hogy ezek „többnyire más nyelvekben keletkezett, a litván nyelv grammatikai szerkezetéhez igazított szavak” (Klimavičius 1964: 40), a hangrövidítésekről (TASS, VRES, FIBA) pedig azt, hogy „egyszerűen más nyelvekből átvettek vagy tükörfordítások”. A litván nyelvben nemigen kedvelik az első hangok szóvá olvasztását, például a JAV rövidítést nem ejtjük *jav*-ként. Mert a litván nyelvben természetes szókapcsolat – a kiejtés szempontjából kényelmes magánés mássalhangzó-elrendezés ellenére – csak toldalékkal lehet. Ezért hajlanak arra, hogy litván végződések hozzáadásával olvassák az olyan rövidítéseket is, mint a *hesas*, *Tasas*, *šecas*, *vrecas*, *zilas*” (Klimavičius 1964: 41). Így az válik világossá, hogy a litván nyelvre jellemzőbbeknek csak a betűszókat tartják, míg azokat, amelyek a szóhoz való hasonlóságot mutatják (a hangés szótagrövidítéseket), többnyire más nyelvekből származóknak tekintik. Az is világossá válik, hogy a klasszifikációs séma célja mind a litván, mind a litván nyelvre nem jellemző rövidítések felölelése, amelyeket a litván nyelv akkori fennállási körülményei között az orosz rövidítések képviseltek. daugiausia aptariamos raidinės, tačiau, jas aptarus, paminima, kad yra tokių, kurias „sudaro pavadinimo kiekvieno žodžio pirmosios dvi arba trys raidės arba pirmieji skiemenys“, ir priduriama, kad jas tiksliau būtų vadinti skiemeninėmis (LKRS 1992: 74). Nors toks aptarimas RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 35 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 mintha nem is jelezné, hogy a szótagos rövidítések teljesen elkülönülnek a betűs rövidítésektől, de megállapítja, hogy többnyire az első betűjük nagybetűs, és gyakran ragozzák őket (Elfa és Kuzbasas), tehát a létrehozás módja alapján lényegében mind az írás, mind a ragozás határa meghúzódik. Az itt tárgyalt betűs rövidítéseket nagybetűkkel írják, és a végződés hozzáadását csak egyeseknél javasolják, mégpedig azoknál a rövidítéseknél, amelyeket a betűk által jelölt hangok kiejtésével olvasnak (TASS-o pranešimas arba TASS‘o pranešimas), vagyis azoknál, amelyeket az említett 1964-es cikkben garsinės. Tiesa, terminas garsinės santrumpos LKRS nevartojamas, visos iš raidžių sudarytos betűs rövidítésekként tárgyaltak. Vagyis az LKRS alapján elsődlegesnek a rövidítések létrehozásuk módja szerinti osztályozása tűnik. A későbbi munkákban a szótagrövidítéseket már egyértelműen megkülönböztetik a betűrövidítésektől, és e megkülönböztetés alapjául a rövidítés létrehozásának módja, az eltérő írásmód és ragozás szolgálhatna: „A szótagrövidítések a szavak első két vagy három betűjéből, illetve az első szótagokból alakulnak.” A szótagrövidítések gyakran nem a megnevezés valamennyi szavából alakulnak. Az ilyen rövidítéseknek csak az első betűje nagybetűs, gyakran yra linksniuojamos, pvz.: „Euratomas“ (Europos atominės energijos bendrija), „Eurostatas“ végződésük is van, és „Europostas” (az Európai Unió Statisztikai Hivatala), „Europol” (az Európai Rendőrség), „Unikodas” (angl. Unicode)“ (Kazlauskienė 2008: 73). Tačiau tuose darbuose, kitaip nei LKRS, skiemenines santrumpas dar ir teikiama rašyti Később már a szótagrövidítéseket is valóban elkülönítik. Az LKRS által közölt részben idézőjelek A. Kazlauskienės straipsnyje: „Manyčiau, kad tokias santrumpas būtų galima rekomenduoti rašyti között, és így különülnek el a betűs rövidítésektől. Talán először fogalmazódik meg ilyen gondolat: Kituose darbuose rašymas kabutėse jau formuluojamas kaip taisyklė: „Tokių santrumpų tik „idézőjelek között szerepelnek, a nyelvben szimbolikus megnevezésekként funkcionálnak” (Kazlauskienė 2008: 73). „az első betű nagybetűvel írandó, maga a rövidítés pedig idézőjelek között írandó” (Linkevičienė 2013: 29). Egyébként így fogalmazza meg a fordítóknak szánt VV is: „Idézőjelekkel emelendők ki a szótagos RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 36 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 rövidítések (a szimbolikus mesterséges megnevezésekkel azonosítják őket, és nagy kezdőbetűvel írják)“ (VV 2014: 20). Igaz, néhány rövidítés (Europolas, Interpolas, Euratomas, Eurojustas és Eurostatas) esetében kivételt tesznek – a hagyomány szerint nagy kezdőbetűvel ajánlott írni és ragozni őket. Általánosságban látható, hogy bár a szótagrövidítéseket a rövidítések egyik fajtájaként különböztetik meg, írásmódjuk alapján inkább a megnevezések egyik fajtájaként – szimbolikus megnevezésekként – hajlanak értékelni őket. Így a helyesírási munkákból a szótagrövidítések kettős értelmezése rajzolódik rašyba jos labiau vertinamos kaip tiesioginės reikšmės, o rašymu kabutėse – labiau kaip ki: az LKRS megemlíti a szimbolikus jelentésű neveket. Ezen értelmezések alapján a fordítás kérdésének eldöntésekor az eredménynek eltérőnek kellene lennie. A közvetlen jelentésű neveket rendszerint lefordítják, a szimbolikusakat pedig az eredeti helyesírással írják át. Igaz, a közvetlen jelentésű nevek egy része, mégpedig a személynevek és a helynevek, szintén írható az eredeti helyesírással (VLKK 1997, 2016), csakhogy sehol sem mondják ki, hogy a szótagrövidítések a helynevekkel vagy személynevekkel du skiemeninių santrumpų pavyzdžiai Elfa (elektros fabrikas, elektrotechnikos fabrikas Vilniuje) egyenértékűek lennének. Az LKRS-ben szereplő Kuzbasz (Kuznyecki kőszénmedence) sem ad választ erre a kérdésre, és azt sem magyarázza meg, hogy a szótagrövidítéseket le kell-e fordítani, mivel az első példa litván eredetű rövidítés, míg a második létrehozásának alapja a litván és az orosz nyelvben egybeesik (Kuznecki akmens anglies baseinas és Кузнецкий угольный бассейн). Egyébként a két nyelvben megegyező példákkal szemléltetik a szótagrövidítések tárgyalását is, amely már angol eredetű rövidítéseken alapul. Íme, a 2000. évi VLKK-határozatban a betűszók közé került neatsako iránti kérdésre sem ad választ, és a skiemeninė santrumpa Euratomas (Europos atominės energijos bendrija ir European Atomic Energy Community) ar paprastai minimos Eurostatas (Europos Sąjungos statistikos tarnyba ir European Statistics), Europolas (Europos policija ir European Police Office). Tokie pavyzdžiai fonetikai adaptáció kérdésére sem. Igaz, mind ők, mind pedig a megfogalmazott szabályok RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 37 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 azt mutatja, hogy a szótagrövidítéseket morfológiailag kell adaptálni, azaz litván végződésekkel kell írni. A nem litván szimbolikus megnevezéseket fonetikailag nem adaptálják – eredeti helyesírásukkal írják őket (VLKK 1997). Amint azt az 1997. évi VLKK-határozat mutatná, morfológiailag sem adaptálhatók, vagyis írhatók végződés nélkül, azonban a 2007-ben elfogadott határozatban már a 18 végződés nélküli írásmódot javasolják a paslaugos esetében), az előtte állókat pedig ajánlott tik einančius po nomenklatūrinio žodžio simbolinius pavadinimus (Bendrovės „Sonex“ teikiamos ragozni, ha valamelyik litván névszóragozáshoz hozzáigazíthatók (VLKK 2007). Egyébként ezt néhol kifejezetten a szótagrövidítésekről szólva is megemlítik: „Ezeknek a rövidítéseknek általában van végződésük, és ragozhatók (pl. „Sodra“, „Sodros“, „Sodrai“); más nyelvekből való átvételkor szintén hozzáadják a litván nyelv szükséges esetragjait, pl.: „Euratomas“ – Európai Atomenergia-közösség; az „Eurostato“ (az Európai Unió statisztikai hivatalának) adatai; átadták az „Europolui“nak (az Európai Rendőrségnek); „Az Unikód – olyan szabvány, amely meghatározza szinte valamennyi nyelv ábécéjének, valamint a kiegészítő szimbólumoknak a számítógépes kódolását, és így tovább.“ (Linkevičienė 2014: 29). Akárhogy is, még ha lehetőség is van a szótagrövidítések szimbolikus elnevezésként való írására, morfológiai adaptálásuk kérdése nem egyértelmű. A vizsgált használatban a szótagrövidítések sem fonetikailag, sem morfológiailag nem adaptálódnak, kivéve az Europol, az Interpol, az Euratom, az Eurojust és az Eurostat esetét – ezeket, amint azt a VV is jelzi, nagy kezdőbetűvel és végződésekkel írják, pl. : Az Europol, az Eurojust és az Európai Határés Partvédelmi Ügynökség egy-egy képviselőt delegálhat a SIS II tanácsadó csoportjába; 18 „A latin betűs írást használó nyelvekben a nem litván időszaki kiadványok, szervezetek, sport-, művészeti és egyéb kollektívák, cégek, márkatermékek és más, hivatalosan használt szimbolikus elnevezéseket (gyakran számokkal vagy egyéb különleges jelölésekkel együtt) az eredeti helyesírással, litván végződések nélkül írják“ (VLKK 1997). RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 38 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Amikor a műveleti személyes adatokat az Eurojusttól az Interpolnak és azoknak az államoknak továbbítják, amelyek kinevezték az Interpol tagjait, ezt a rendeletet kell alkalmazni, különösen a nemzetközi adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket. A többi rövidítést nagybetűvel írják, pl. : A Bizottság felhatalmazási megállapodást köt az EUMETSAT-tal; Ezért egyértelműen meg kellene határozni, hogy milyen jellegű a CEDEFOP tevékenysége; A SOLVIT hatékony peren kívüli problémamegoldó mechanizmus; Az ECOICOP-ot szintén össze kellene hangolni az Egyesült Nemzetek Szervezetének COICOP-jával – az egyéni fogyasztási kiadások rendeltetés szerinti osztályozására szolgáló nemzetközi szabvánnyal, ezért az ECOICOP-ot hozzá kellene igazítani az ENSZ COICOP-jának módosításaihoz. Így írják még az olyan rövidítéseket is, mint az EUROFOUND, az EUROSUR vagy az EURODAC, jóllehet ezek az Europolhoz, az Eurostathoz vagy az Eurojusthoz hasonlóan alakultak, azaz az Euro elem és egy másik szó elejének összetételével, pl.: 1975 óta, amikor létrehozták, az EUROFOUND fontos szerepet tölt be az életés munkakörülmények javításában az egész Unióban; Az Ügynökségnek meg kell adnia az EUROSUR létrehozásához és használatához, ideértve a rendszerek interoperabilitását is, szükséges támogatást. Ebből az következne, hogy ezeket a rövid formákat inkább rövidítéseknek tekintik, mint közvetlen vagy szimbolikus jelentésű elnevezéseknek. A szimbolikus elnevezések azonban nagybetűs írásmóddal is írhatók, erre az uniós jogszabályok kidolgozói számára készült LV negyedik része is utal. Vagyis a nagybetűs írásmód jelezheti, hogy az uniós jogszabályok fordításaiban a szótagrövidítéseket a szimbolikus elnevezésekkel azonosítják. A valódi szimbolikus elnevezéseket azonban itt idézőjelben írják, vö.: a Bizottság a „Copernicus” program szolgáltatási komponensének végrehajtásával illetékes szerveket bízhat meg, az Unió pavyzdžiui, Europos aplinkos agentūrai (EEA), Europos operatyvaus bendradarbiavimo prie Europos tagállamai külső határainak igazgatásáért felelős ügynökséget (FRONTEX), az Európai agentūrai (EMSA) ir Europos Sąjungos palydovų centrui (SATCEN); tuo tikslu Institucija turėtų bendradarbiauti su kitų susijusių Sąjungos iniciatyvų vykdytojais ir tinklais, visų pirma su Europos RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 39 Tengerbiztonsági doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok hálózatát, az Enterprise Europe Networköt, a „Border Vyresniųjų darbo inspektorių komitetu. O kabutėse rašomų skiemeninių santrumpų rasti vos keli Focal Pointot”, a SOLVIT-ot és az olyan eseteket, mint pl. : Az Europol képviselőt is kijelölhet a VIS, az „Eurodac” és az AIS-ETIAS tanácsadó csoportjaiba. Különböző okai lehetnek annak, hogy a szótagrövidítéseket nem szívesen írják szimbolikus elnevezésekként. Amint arról szó esett, normatív bizonytalanságok is vannak. Ezenkívül a hivatalos szakmai stílusú szövegekben, amelyekben a hivatalos elnevezések lehető legpontosabb visszaadására törekednek, az adaptálás a hivatalos elnevezés eltorzításaként lenne értelmezhető (Vaskelaitė 2011: 72). Kai kuriais atvejais būtų galima spręsti, kad įtaką daro kontekstas, t. y. aplinkinės raidinės santrumpos, pvz. Šiuo reglamentu kartu su Europos Parlamento ir Tarybos reglamentu (ES) 2019/818 (34) sukuriama sistema, kuria užtikrinamas atvykimo ir išvykimo sistemos (toliau – AIS), Vizų informacinės sistemos (toliau – VIS), Europos kelionių informacijos ir leidimų sistemos (toliau – ETIAS), EURODAC, Šengeno informacinės sistemos (toliau – SIS) ir trečiųjų šalių piliečiams skirtos Europos nuosprendžių registrų informacinės sistemos (toliau – ECRIS-TCN) sąveikumas. Kadangi tekstai yra versti, poveikį turbūt daro ir originalas – teisės aktuose anglų kalba tokios santrumpos taip pat dažnai rašomos didžiosiomis raidėmis, pvz. EUROSUR is necessary; Ezenkívül a Bizottságnak a szakértelmével és megbízatásával összhangban a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezetére (EUMETSAT) is támaszkodnia kell a célzott küldetések működtetése céljából. O jei ir nerašomos, kabutėmis neatskiriamos, pvz. : Az Eurofoundnak ebben az összefüggésben a középés hosszú távú kilátásokat is figyelembe kell vennie; Az ESP-t szintén az EES célkitűzéseinek támogatására kell létrehozni, VIS, ETIAS, Eurodac, SIS, ECRIS-TCN and Europol data. Be to, tekste tiek rašomi didžiosiomis raidėmis, tiek jomis nerašomi trumpiniai vartojami kaip santrumpos – parašius visą pavadinimą pateikiami skliaustuose, pvz.: The HICP and the harmonised index of consumer prices at constant RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 40 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 tax rates (HICP-CT) should be broken down into categories of the European classification of individual consumption according to purpose (ECOICOP). O ir toliau vartojamos kaip raidinės santrumpos – atstoja visą pavadinimą: The ECOICOP should also be consistent with the UN COICOP, which is the international standard classifying individual consumption according to purpose, therefore the ECOICOP should be adapted to align it with changes to the UN COICOP. A teljes megnevezés feltüntetésekor nincs szükség további magyarázatra, ezért még a magyarázó 2011) sem használatos, ami szintén nem teszi lehetővé, žodžių, kurių paprastai prireikia vartojant tokias santrumpas neverstiniuose tekstuose (Vaskelaitė hogy ezek a rövidítések szimbolikus megnevezésekként tűnjenek fel. Emellett az ilyen pozíció miatt általában látható a rövidítés kapcsolata is a teljes megnevezéssel, amely közvetlen jelentésű, pl. : CEDEFOP (fr. Centre européen pour le développement de la formation professionnelle – Európai Szakképzés-fejlesztési Központ), ECOFIN (gazdasági és pénzügyi ügyek), EUMETSAT (Európai Meteorológiai Műholdhasznosítási Szervezet). Igaz, vannak olyan rövidítések is, amelyeket a megnevezéssel csupán egy szótag kapcsol össze, mint például a SOLVIT (Market Problem Solving; a teljes Network) ar RAPEX (Rapid Alert System for dangerous non-food products), tačiau dėl originale megnevezés megadására irányuló kifejezett törekvés ezeknél is látható, csakúgy, mint a teljes megnevezéssel való kapcsolatuk. Így szimbolikus megnevezésekként ezeket a képződményeket sem írják, simbolinė sąsaja, ir tas simboliškumas, kaip būtų galima spręsti iš SVPR, yra suvokiamas. Antai jóllehet a hosszabb megnevezéssel inkább a negyedik kritériumként az SVPR-ben említett szimbolikus jei originalo kalba ji sudaryta sąmoningai siekiant santrumpai suteikti simbolinę reikšmę, o jelentés kapcsolja össze őket: „A kölcsönzött rövidítés választandó, mert lefordítva elveszítené bendrybių su ilgesniu pavadinimu teturinčių santrumpų SVPR nesiūloma. Paisant sudarymo szimbolikus jelentését” (SVPR 2020: 13). Mindazonáltal ezeket sem szokás idézőjelbe tenni; a különböző módokon képzett rövidítések között határt kellene húzni, továbbá a helyesírási munkákban a szótagrövidítések írásmódját valamennyi szótagrövidítésre nézve egységesen írják elő. RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogszabályaiban: a kritérium kérdése | 41 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Néhány, már említett kivételtől eltekintve valamennyi szótagrövidítést egységesen írják a vizsgált anyagban is, csupán a nagybetűs írásmódot választják az idézőjelbe tétel helyett, ami arra utalna, hogy inkább rövidítésekként, mint szimbolikus megnevezésekként kezelik őket. Az LKRS-ben előírt szótagrövidítések írására vonatkozó szabály szerint ezeket az alakulatokat sem szokás így írni, noha az eredeti írásmód egyes esetekben mintha ezt ösztönözné. Az okok a már említetteken kívül a fonetikai adaptációval kapcsolatos normatív bizonytalanságok lehetnek. santrumpos tik dažniausiai rašomos pirma didžiąja raide ir tik dažniausiai linksniuojamos. Šis Továbbá az LKRS kimondja, hogy a szótagrövidítésekről szóló kiadvány inkább az általános használatra irányul, így az Elfa, Kuzbasas írásmódjából látható, a rövidítések tulajdonnevekkel való fordításának lehetősége is inkább az általános használat szövegeire, nem pedig a szakosított használatra orientálva fogalmazható meg benne. Továbbá az eredetiben is, amely közvetlen vagy közvetett hatással lehet a fordítandó szövegekre, ezek a rövidítéssel létrehozott elnevezések rašomi didžiosiomis raidėmis, taigi traktuojami kaip santrumpos. Tačiau ir tais kitais atvejais csak egyes esetekben írandók nagy kezdőbetűvel – más esetekben a litván szövegekben nagybetűs írásmódot alkalmaznak, vö. A térinformációs infrastruktúrákon kell alapulnia és az INSPIRE-nek a tagállamok által létrehozott térinformációs infrastruktúrákon kell alapulnia; Mivel a három háromoldalú ügynökség, nevezetesen az Eurofound, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU OSHA) és az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop) kérdésekkel foglalkozik <...> szoros együttműködés szükséges közöttük), és mivel a három Europos darbuotojų saugos ir sveikatos agentūra (toliau – ES-OSHA) ir Europos profesinio mokymo plėtros centras (toliau – CEDEFOP), nagrinėja <...> klausimus, reikia, kad jos tarpusavyje glaudžiai koordinuotų savo veiklą. Tai, žinoma, gali rodyti vienos ar kitos santrumpos rašymo RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 48 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 pavadinimą (LKRS 1992: 74). Tai rodytų šių santrumpų artimumą skiemeninėms santrumpoms 21 , háromoldalú ügynökség, azaz EUROFOUND, ugyanakkor azt is mutatná, hogy a hangalaki kritérium más határt húz a rövidítések között, mint amelyet itt közvetlenül a létrehozás módja alapján húzunk: a szóra nem hasonlító rövidítések (betűzve olvasva) és a inkább szójellegű rövidítések, amelyek a hangok összeolvasásával olvasható betűszavakat és a szótagrövidítéseket foglalják magukban. A besorolás eredetét magyarázó, a litván nyelv akkori fennmaradási körülményei között sieja dar ir nelietuviška kilmė, arba nebūdingumas lietuvių kalbai. íródott egyik cikk pedig azt mutatná, hogy az utóbbi két alcsoport A rövidítések tárgyalása már a nyelv fennmaradási körülményei között (Marcinkevičienė 2003; Kazlauskienė 2008; Vaskelaitė 2011, 2020) azt mutatja, hogy a hangok összeolvasásával kiolvasható betűszavak, mint például a SEPA, OPEC, EONIA, már megszokottá váltak, míg az orosz példákkal illusztrált és a litván nyelvre nem jellemzőnek tartott szótagrövidítések a nyelv fennmaradási körülményeinek megváltozása után is aktuálisak, sőt talán még aktuálisabbá váltak (vö. az LKRS-ben szereplő egyetlen kölcsönzött példa, a Kuzbasas, valamint a XXI. századi munkákban rendszerint közölt példák: Eurostatas, Europolas, Unikodas, Euratomas, ECOFIN, TARGET, BUCOM stb.). Az olyan rövidítések terjedésével, amint az R. Marcinkevičienė 2003-ban írt tanulmányából következtetni lehetne, amely főként nem litván rövidítésekre és azok nem litván értelmezésére támaszkodva felvetette azt a gondolatot, hogy az összes, szavakként kiejthető rövidítést egységesen kellene kezelni, a létrehozás módjánál fontosabb szemponttá a hangalak aspektusának kellene válnia. A vizsgált használat, amely közvetlen kapcsolatban áll a nem litván rövidítésekkel, azt mutatja, hogy ez valóban fontossá válik – noha megfogalmazódik 21 A későbbi munkákban ezt a kivételt hajlamosak megszüntetni: A. Kazlauskienė tanulmányában az ilyen módon képzett betűszó-rövidítéseket a többi betűszóhoz hasonlóan javasolja írni, például BAFTA-os (Kazlauskienė 2008: 73), egy másik munkában pedig ezt az írásmódot fő szabályként említik (Linkevičienė 2013: 29). RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 49 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 a használatot szabályozó legkülönfélébb kritériumok ellenére fordítási szempontból a rövidítések közötti határvonalat főként a hangalak alapján húzzák meg. Természetesen a vizsgált használat az írott nyelv alkalmazási területe, ezért számára nem annak kellene fontosnak lennie, hogy a rövidítést kényelmes legyen kiejteni, hanem annak, hogy az ilyen, szavakhoz hasonló rövidítések a tulajdonnevekhez hasonlóan megnevező, individualizáló funkciót töltenek be (vö. Jakaitienė 2010: 264) – lehetővé teszik az azonos típusú objektumok egymástól való megkülönböztetését. KÖVETKEZTETÉSEK Bár az újabb litván helyesírási munkákban a rövidítések közötti határt többnyire szerkezeti alapon próbálják meghúzni, fordítási tendenciáik vizsgálata alapján világossá válik, hogy e határt inkább a hangzós szerkezet alapján húzzák meg, amely meghatározza, hogy a rövidítés hasonlít-e a szóra vagy sem. A vizsgált használat közvetlen kapcsolatban áll az angol rövidítésekkel, amelyek esetében ez a szempont különösen fontos, azonban közvetve a litván helyesírás fejezeteiben bemutatott rövidítés-áttekintés is tükrözi: bár szerkezetük (és írásmódjuk, ragozási lehetőségeik) alapján betűés szótagrövidítéseket különböztetnek meg, az összeolvasással kiejthető, tehát a szóhoz hasonló rövidítések és a szótagrövidítések számára közös írási és ragozási lehetőségeket irányoznak elő. Igaz, egy korábbi időszakban írt cikkből is kiderül, hogy az utóbbi rövidítések többnyire idegen eredetűek. Az is világossá válik, hogy a litván helyesírás fejezeteiben közölt rövidítés-osztályozást minden valószínűség szerint az a törekvés határozta meg, hogy magában foglalja mind a litván, mind a nem litván eredetű, de a litván nyelvben használt rövidítéseket. RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 50 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 Tačiau kilmės požiūriu santrumpos rašybos skyriuose neklasifikuojamos ir neaptariamos, taigi nė nelietuviškųjų santrumpų vertimo kriterijaus juose neformuluojama. Suformuluotas a normatív erővel bíró VLKK-határozatban, amely a rövidítendő megnevezés egyértelműségére paplitimą, apima tik raidines santrumpas, nėra orientuotas į verčiamus tekstus ir pakankamai irányul. Az egyértelműség hiányában, miközben a rövidítések használata jelentősen kibővült, a használatban saját kriterijų. A vizsgált használatban megfogalmazott normatív kritériumot sajátosságai miatt is nehéz alkalmazni – olyan jogi aktusokról van szó, amelyek kidolgozása szabályozott és koordinált, és a szabályozás nem litván, hanem többnyelvű környezetben történik. Az ilyen feltételek között működő használat feltárja, hogy a rövidítések használatát nemcsak nyelvi, hanem intézményi tényezők is szabályozzák. Mindazonáltal, amint az uniós intézményekben alkalmazott rövidítések használatának gyakorlatát összefoglaló, valamint a fordítók számára ajánlásokat nyújtó munkából kitűnik, nyelvi kritériumokat is keresnek, és megkísérlik azokat egymással összehangolni. A használatból magából, vagyis a jogi aktusok litván nyelvre készült fordításaiból azonban a rövidítés hangalaki felépítésének kritériuma emelkedik ki a legmarkánsabban, amely meghatározza a szóhoz való hasonlóságot vagy hasonlóság hiányát: a fordítás szempontjából az egy szótagúként vagy több szótagból álló szóként kiejthető rövidítéseket hajlamosak egységesen kezelni, és elkülöníteni az olyan rövidítésektől, amelyek erre nem adnak lehetőséget. Ez a kritérium az angol nyelvben releváns, amelyben az úgynevezett akronimákat általában úgy alkotják meg, hogy kiejthető hangkapcsolat jöjjön létre – akár értelmetlen, akár valódi szót alkotó. Az így alkotott rövidítések az írott nyelvben azért relevánsak, mert a szavakhoz hasonlóan, a tulajdonnevekhez hasonlóan megnevező, individualizáló funkciót töltenek be – lehetővé teszik az azonos típusú objektumok megkülönböztetését. Ugyanakkor hosszú megfelelőik is vannak, vagyis hosszabb megnevezések rövidítéseként használják őket. Mivel a fordítandó eredetiben ezek a megfelelőik mindig szerepelnek, és azokból kitűnik RAMUNĖ VASKELAITĖ. A rövidítések fordítása az Európai Unió jogi aktusaiban: a kritérium kérdése | 51 A doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 trumpinamojo pavadinimo ir trumpinio sąsaja, ES teisės aktų vertimuose net ir su ilguoju cím alapján kevés kapcsolódást mutató rövidítéseket írásmódjuk szerint nem szokás elhatárolni a santrumpų. Kitaip tariant, rašybos požiūriu vienodai traktuojamos visos santrumpos. Tam įtakos gali turėti šis originalo ypatumas, taip pat norminamieji neaiškumai ar kiti veiksniai, tačiau svarbi betűszavaktól; ennek oka lehet az is, hogy a fordítás során előtérbe kerülő kritérium: mivel a hangzásbeli szerkezet (szószerűség) kritériuma válik a legfontosabbá, a rövidítések között a létrehozás módjának kritériuma alapján a litván nyelv helyesírásával foglalkozó munkákban meghúzni szokásos határ inadekváttá válik. FORRÁSOK 122 Az Európai Központi Bank rendeletei (EB) Nr. 1745/2003 (EK) 2548/2000 sz. (EU) 2017/1539 (EU) 2020/2004 Az Európai Parlament és a Tanács irányelvei (ES) 2006/123/- (ES) 2019/879 2006/43/EB 22 ES teisės aktų pavadinimai pateikiami sutrumpinti. Teisės akto priėmimo datą rodo prieš pasvirąjį brūkšnį vagy azután írt év. 2015/2366 2001/29/EB EB 2007/2/EB 2004/48/EB 2009/65/EB BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 2011/61/ES 2014/17/ES 2014/65/ES (EB) 2516/2000 (EB) Nr. (EB) Nr. 1161/2005 (EB) Nr. 1221/2002 (EB) Nr. (EB) Nr. (EB) Nr. (EB) Nr. (ES) 2015/2219 (ES) 2016/1037 (ES) 2016/2135 (ES) 2016/792 (ES) 2016/794 (ES) 2016/942 (ES) 2017/1131 (ES) 2017/1601 (ES) 2018/1727 (ES) 2018/1860 (ES) 2018/1971 (ES) 2019/1024 (ES) 2019/1156 (ES) 2019/1238 (ES) 2019/127 (ES) 2019/128 (ES) 2019/1896 1082/2006 (ES) 2019/515 (ES) 2019/816 (ES) 2019/817 1221/2009 (ES) 2019/881 1445/2007 (ES) 2020/1041 451/2008 (ES) 2020/1043 924/2009 (ES) 2020/1503 (ES) 2020/2092 (ES) 2020/2220 (ES) 2020/2221 (ES) 2020/2222 (ES) 2020/2224 (ES) 2020/493 (ES) 2020/558 (ES) 2020/698 (ES) 2020/852 (ES) 2020/873 (ES) 1052/2013/EU (ES) 1092/2010/EU (ES) 1094/2010/EU RAMUNĖ VASKELAITĖ. Az Európai Unió jogszabályaiban használt rövidítések fordítása: a kritérium kérdése | 53 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 (ES) Nr. 1173/2011 (ES) Nr. 1233/2011 (EU) 1287/2013 sz. (EU) 1288/2013 sz. (ES) Nr. 1304/2013 (ES) Nr. 2015/760 (EU) 236/2012 sz. (EU) 260/2012 sz. (EU, (EU) 331/2014 (EU) 377/2014 sz. (ES) Nr. 472/2013 (ES) Nr. 603/2013 (EU) 604/2013 sz. (EU) 806/2014 sz. (ES) Nr. 909/2014 (ES) Nr. 912/2010 (EU) 978/2012 sz. Euratom) 883/2013 sz. sz. 2009/138/EK A Bizottság (EK) 1889/2002 (EB) Nr. 264/2000 (EK) 27/2004 sz. (EK) 498/2007 sz. (EU) 2020/1434 (EU) 2020/2008 (EU) 2020/2097 (EU) 220/2010 (EB) 10/2008 rendeletei A Tanács irányelvei sz. 2001/115/EK 2008/9/EB (EK) 2012/2002 sz. (EK) 479/2009 sz. (EK) 58/2003 sz. (EU) 2020/521 (EU) 2020/672 (EU) 2020/699 (EU) 1024/2013 (EU) 407/2010 (EU, Euratomas) 2020/2093 (EB) 2182/2004 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 LITERATŪRA DUK 2020: Dažnai užduodami klausimai apie IATE. Prieiga per internetą: https://iate.europa.eu/faq [žiūrėta 2020 12 20]. Grigas Gintautas 2006: Santrumpos terminijoje. – Terminologija 13, 194–199. Grigas Gintautas 2011: Kompiuterijos santrumpos: skolinimasis, vertimas, tarimas. Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/naujienos/kitos-naujienos/kompiuterijos-santrumposskolinimasis-vertimas-tarimas [žiūrėta 2020 11 06]. IATE 2020: IATE. European Union Terminology. Prieiga internete: https://iate.europa.eu. KancKP 2000: Kanceliarinės kalbos patarimai, 4-asis (2-asis patais. ir papild.) leid., Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų institutas. Kazlauskienė Asta 2008: Santrumpos, sutrumpinimai, simboliai. – Specialybės kalba: terminija ir studijos, Vilnius: MRU leidykla, 69–75. KK 1989: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl raidinių santrumpų“ (1989 m. kovo 23 d.). – Kalbos kultūra 59, 9–10. Klimavičius Jonas 1964: Žodžių ir žodžių junginių trumpinimo būdai. – Kalbos kultūra 6, 39–43. LKRS 1992: Lietuvių kalbos rašyba ir skyryba, 2-asis patais. fotogr. leid. Vilnius: Mokslas. LKŽin 1998: Lietuvių kalbos žinynas, Kaunas: Šviesa. LV – Institucijų leidinių rengimo vadovas. Prieiga internete: http://publications.europa.eu/code/lt/lt-000900.htm [žiūrėta 2019 12 20]. Marcinkevičienė Rūta 2003: Santrumpos – akronimai – nauji žodžiai. – Kalbos kultūra 76, 89–93. Pažūsis Lionginas 2014: Kalba ir vertimas, Vilnius: Vilniaus universitetas. RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 55 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 SVPR – Santrumpų vartojimo į lietuvių kalbą verčiamuose ES dokumentuose praktika ir rekomendacijos. 2020 04 08. Prieiga internete: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/lithuanian-resourcesguideline_abbreviations_in_eu_documents.pdf [žiūrėta 2020 12 20]. TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Alma littera, 2013. Vaskelaitė Ramunė 2011: Santrumpos: samprata ir sintaksinė vartosena. – Kalbos kultūra 84, 60–97. Vaskelaitė Ramunė 2019: Simboliniai pavadinimai: samprata, grupės sudėtis, rašymas: mokslo studija, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Prieiga internete: http://lki.lt. Vaskelaitė Ramunė 2020: Santrumpos. Klausimai ir atsakymų paieškos. – Gimtoji kalba 2020, 3–9. VLKK 1997: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl lietuvių kalbos rašybos ir skyrybos“ (1997 m. birželio 19 d., Nr. 60). Prieiga internete: https://e-seimas.lrs.lt. VLKK 2000: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl Europos bendrijų pavadinimų ir valstybių Europos Sąjungos narių bendradarbiavimo sričių pavadinimų santrumpų“ (2000 m. spalio 26 d., Nr. 2 (76). Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/vlkk-nutarimai/nutarimai. VLKK 2004: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl įmonių, įstaigų ir organizacijų simbolinių pavadinimų darymo taisyklių patvirtinimo“ (2004 vasario 2 d., Nr. N-2 (91). Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/vlkk-nutarimai. VLKK 2007: Valstybinės lietuvių kalbos komisijos nutarimas „Dėl simbolinių pavadinimų linksniavimo“ (2007 m. balandžio 5 d., Nr. N-1(110). Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/vlkk-nutarimai. RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 56 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 VLKK 2016: Protokolinis nutarimas dėl rekomendacijos „Dėl autentiškų asmenvardžių gramatinimo“ (2016 m. gegužės 26 d., Nr. Pn-3). Prieiga internete: http://www.vlkk.lt/vlkk-nutarimai/protokoliniai-nutarimai/rekomendacija-delautentisku-asmenvardziu-gramatinimo. VV – Europos Sąjungos institucijų vertimo į lietuvių kalbą vadovas. Prieiga internete: https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/about_the_european_commission/what_the_eu ropean_commission_does/documents/interinstitutional_translation_guide_lt.pdf [žiūrėta 2020 12 20]. Zemlevičiūtė Palmira 2018: Kitų kalbų poveikis lietuviškai informatikos ir kompiuterijos terminijai. – Albina Auksoriūtė, Jolanta Gaivenytė-Butler, Solvita Labanauskienė, Asta Mitkevičienė, Robertas Stunžinas, Alvydas Umbrasas, Palmira Zemlevičiūtė. Lietuviškos informatikos ir kompiuterijos terminijos tyrimai, 150–307. Gauta 2020 11 20 Priimta 2020 12 28 RAMUNĖ VASKELAITĖ. Santrumpų vertimas Europos Sąjungos teisės aktuose: kriterijaus klausimas | 57 doi.org/10.35321/bkalba.2020.93.14 BENDRINĖ KALBA 93 (2020) http://journals.lki.lt/bendrinekalba ISSN 2351-7204 AZ EU-JOGSZABÁLYOKBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK FORDÍTÁSA: KRITÉRIUMKÉRDÉS Summary A normatív nyelvészeti munkákban a rövidítéseket helyesírási szintű objektumként kezelik; therefore they are discussed in orthography sections. However, this discussion alone makes it egyértelmű, hogy nehéz ezeket a helyesírás szintjére korlátozni – a rövidítések szerkezete, a origin, relationship with names and other issues are dealt with as well. The purpose of the helyesírási fejezetek pedig a maguk részéről helyesírási szabályokat hivatottak biztosítani, ezért ezek a kérdések csak érintőlegesen, részletesebb elemzés nélkül kerülnek tárgyalásra. Ezenkívül nem foglalkoznak velük a más nyelvészeti szintekre összpontosító művek sem. A rövidítések újabb abundant, including non-Lithuanian abbreviations, the peculiarities of which in their formation, declension and orthography coincide with the mentioned sections of the Lithuanian language használata helyesírási szempontból csak részben egyértelmű, ami használatuk során különféle bizonytalanságokhoz vezet. A cikk az egyik ilyen bizonytalanságot elemzi: a rövidítések és betűszók fordításának kérdését. Mivel az elemzéshez adminisztratív stílusú szövegeket, nevezetesen uniós jogi aktusok (irányelvek és rendeletek) fordításait választották, a figyelem a fordítási kritériumokra irányul, vagyis annak feltárására, hogy egy fordításban mi vezet litván vagy nem litván rövidítés kiválasztásához. E tekintetben a tanulmányok a rövidítések két típusát különböztetik meg: a név Lithuanian language orthography: Abbreviations (acronyms) formed from the first letters of the szavainak rövidítéseit (EU, ECB, OECD), valamint a név több kezdőbetűjéből vagy szótagjából képzett rövidítéseket (Eurostat, Eurodac, Interpol). Világossá válik, hogy különféle tényezők befolyásolhatják