Sposoby prezentowania materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych

DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. A materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych bemutatás módjai 71 DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA instut slawistyki Polskiej akademii nauk oRciD-azonosító: orcid.org/0000-0003-0339-0879 kuTatási teRületek: szláv dialektológia, nyelvjárási lexikográfia, a lengyel–keletszláv határvidék lexikája. Doi: doi.org/10.35321/bkalba.2023.96.04 A nyelvjárási anyag bemutatásának móDjai A LeNgYeL rEgIoNáLiS nYeLvJáRáSi SzÓtÁrAkBaN KULCSSZAVAK: lengyel lexikográfia, lengyel nyelvjárási szótárak, lexikográfiai módszertan, amatőr szótárak. Összefoglalás A tanulmány az elmúlt néhány évtizedben megjelent lengyel regionális nyelvjárási szótárakat tárgyalja. E szótárak szerzői, akik lehetnek szakemberek vagy amatőrök, Lengyelország különböző régióiból származó lexikai gyűjteményeket rögzítenek. A kiválasztott tételek (különösen Középés Kelet-Lengyelországból) alapján bemutatták a nyelvjárási anyag prezentálásának különböző módjait, figyelembe véve az ikonográfiai réteget és a helyi kontextusokat. absztrakt A szöveg az elmúlt néhány évtizedben kiadott lengyel regionális dialektusszótárakat tárgyalja. Ezek a szakemberek vagy amatőrök által írt szótárak Lengyelország különböző régióiból származó lexikai készleteket rögzítenek. A kiválasztott szócikkek (különösen Középés Kelet-Lengyelországból) a dialektális anyag bemutatásának különböző módjait szemléltetik, figyelembe véve az ikonográfiai réteget és a helyi kontextusokat. A lengyel nyelvjárási szótárak, amelyekből az évtizedek során meglehetősen sok készült, a lexikográfiai feldolgozások sajátos változatát alkotják. Saját szabályaikat követik mind az anyag kiválasztása, mind a tartalom elrendezése tekintetében. Közülük sok egyrészt hivatásos szakemberek csoportjainak munkája, másrészt pedig a nyelvjárási anyag sokéves gyűjtésének eredménye, ennek a szótárnak a szerkesztési módját használták fel a következő két 72 benDRinė kaLba | 96 a kis szülőföldek kedvelői, a szótárak készítéséhez módszertanilag felkészületlen személyek. A szövegben felhívom a figyelmet az elmúlt néhány évtizedben megjelent regionális nyelvjárási szótárak kidolgozásának különböző módszereire. Nem alkalmazok földrajzi elrendezést – ugyanis a nyelvjárási tartalmak megjelenítésének különböző módjai lényegesek, nem pedig a régiók szerinti felosztás. Az egyes országok lengyel nyelvjárási szótárainak bemutatására szorítkozom – ez egy következő cikk anyaga. A lengyel nyelvjárási lexikográfia eredményeinek áttekintését a XX. wych bez przedstawiania szerszego kontekstu w postaci dorobku słownikoszázad végéig Kazimierz Woźniak mutatta be Stan polskiej leksykografii gwarowej pod koniec XX wieku című munkájában (Woźniak 2000). Halina Karaś 2011-ben készült későbbi munkája a lexikográfia állapotát mutatja be a XXI. század elején (Karaś 2011). Az elmúlt évtizedben nem jelent meg a lengyel nyelvjárási lexikográfia jelenlegi állapotát összegző kiadvány. Bizonyos értelemben ezt a hiányt tölti be Vilija Sakalauskienė és Zofia Sawaniewska-Mochowa Litevă dialektológiai lexikográfia a XX. és XXI. század fordulóján (válogatott lengyel regionális szótárak tükrében) című szövege (Sakalauskienė, Sawaniewska-Mochowa 2022). Lengyelországban továbbra is folyik a lengyel nyelvjárások szótárának összeállítása, amely az ország egész területét és a határain kívül beszélt nyelvjárásokat is magában foglalja. Ez a sokéves vállalkozás több egymást követő nemzedék munkája, mivel az első füzet 1979-es megjelenése óta mindössze 35 füzetet tettek közzé a j betűig (a jarłyk–jedyk címszavakig) (sgP 1979–2023). Ez a szótár alfabetikus felépítésű, számos utalással; a szerzők a címszavakat a hagyományos lexikográfiai módszerek szerint készítik. Dialektológusok dolgozták ki, a Lengyel Tudományos Akadémia krakkói Lengyel Nyelvi Intézetében készül, gazdag, csekély mértékben kiegészített cédulaanyaggal rendelkezik. szótár kidolgozási elveinek meghatározásakor is, amelyek anyagi alapját az sgP kartotékja képezte. Ezek a Mały słownik gwar polskich (msgP) és a Słownik gwar małopolskich (sgm). A msgP-ben bizonyos egyszerűsítéseket vezettek be, hogy megkönnyítsék a használatát a nem nyelvész olvasó számára. Ezért elhagyták a formák részét, a címszavak dokumentációját pedig lényegében az egész Lengyelországban használatos helyesírással adták meg. Itt meglehetősen sajátos a címszavak kiválasztása. Mivel az sgP kartotékmutatója körülbelül 240 000 címszót tartalmaz, minden 24. benne szereplő címszót vettük figyelembe. Ez bizonyos véletlenszerűséget eredményez a kiválasztott címszavakban. DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. A bemutatás módjai 73 az egész Małopolska területét lefedi, ugyanakkor más régiókkal való kapcsolatait is materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych bemutatja, a lokalizáció jelölésének a fent említett szótárakban alkalmazott módját használva. Számos címszót a régió lakosainak megnyilatkozásai illusztrálnak. A hagyományos lexikográfiai módszerekkel kidolgozott szótár a Sziléziai nyelvjárások szótára (sgŚ). A XX. századi sziléziai nyelvjárások szókészletét regisztrálja egész Sziléziából, Zaolzie területét is beleértve. Szándék szerint többkötetes mű, amely a sziléziai nyelvjárásra jellemző szókincs lehető legnagyobb részét kívánja felölelni. Eddig 17 kötet jelent meg (La–łzyczka), a lektori véleményezés után elkészült a 18. kötet. amint a szótárról szóló tájékoztatóban olvasható: a Szótárban szereplő lexémák különböznek az egész Lengyelországban használatos szavaktól – az olvasó olyan nyelvjárási szavakat talál benne, amelyek a lexika aktív és passzív rétegébe tartoznak: a civilizációs változások következtében visszaszoruló szavakat, a civilizációs fejlődéssel együtt újonnan átvett szavakat, kihalt szavakat és kölcsönszavakat (germanizmusokat és bohemizmusokat) (Sziléziai Intézet). Az egyik régió szókészletét regisztráló szótár a Kujáviai nyelvjárás és kultúra szótára. A białystoki nyelvésznők és nyelvészek egy csoportja készítette zofiasawaniewska-mochowa szerkesztésében (sgkk 2017). Ez a differenciális szótár a szavak meghatározásain kívül nyelvjárási idézeteket és az adott lexémák előfordulási területét is közli. Esetenként etimológiai magyarázatok is megjelennek, például a baciaRz címszó, a magyarból. betyár ‘csavargó, törvényen kívüli ember’ (sgkk 2017: 54), FeLoR címszó, németből. Fehler m ‘hiba, üzemzavar’ (sgkk 2017: 221). Figyelemre méltó a nem polonista, hanem nyelvész – a lengyel–finn szótár és a finn nyelvtankönyv szerzője – Czesław Kudzinowski által kidolgozott Słownik dialektu knyszyńskiego (Rembiszewska 2007), a különböző nyelvek elemeinek előfordulása és az érdekes lexika gazdagsága miatt (vö. Rembiszewska 2010). Nehéz meghatározni a Słownik dialektu knyszyńskiego keletkezésének pontos idejét. Kudzinowski több évtizeden át készítette, valószínűleg az 1940-es évek végétől az 1970-es évekig. A XX. században. A szótár több mint 5500 címszót tartalmaz. Területi hatóköre csekély, mivel a Knyszyn körül fekvő, a podlasiei vajdaság moniecki járásához tartozó falvak területét öleli fel. Kudzinowski szótára egyaránt közli a nyelvjárási elnevezéseket, az egész lengyel nyelvterületen használatos elnevezések nyelvjárási fonetikai alakjait, valamint az egész lengyel nyelvterületen használatos elnevezéseket, például: fọrytovać ‘irányítani’, łaχẹta ‘rongyos ember’, barsc sary ‘savóból készült leves’, kawał, łapanka, továbbá frazeológiai egységeket, például: iść 74 benDRinė kaLba | 96 v b’ady ‘birkózni’, dali v nogi ‘elszaladtak’. Kudzinowski a Szótárban szinonimikus, valamint definíciós-leíró jellegű és az enciklopédikushoz közel álló meghatározásokat alkalmazott; alkalmanként terjedelmi meghatározásokat is használ. A meghatározások ritkán teljes mondatok, amelyek a szót természetes szövegkörnyezetében mutatják be. Néha hiperonima jellegűek, például: kosibaba groχ ‘egy bizonyos rovar’. A szótári részt a keletszláv és német nyelvi hatásokra, valamint a lexikára vonatkozó információk előzik meg tematycznej. A többnyelvű területen valamennyi nyelvváltozat bemutatására irányuló követelménynek tesz eleget a PAN Szlavisztikai Intézetében kiadott publikáció – Podlasie, Suwałki-vidék és Északkelet-Mazóvia nyelvjárási többnyelvű szókincse (RsPs 2014). Két alapvető részből áll. Az első a régió történetét tárgyalja, figyelembe véve a régészeti, történelmi és néprajzi tényeket, valamint az Északkelet-Lengyelország területén fennálló nyelvi kapcsolatok jellemzését. A második részt a definíciók és a nyelvjárási szavak országosan használatos megfelelői szerinti alfabetikus elrendezésű szótár alkotja, amely az említett terület nyelvjárási szókincsének többnyelvű összeállítása. Kiindulópontként egy lengyel nyelvű, irodalmi változatban szereplő címszó (esetenként több szóból álló kifejezés) szolgál, amelyhez a nyelvjárási megfelelőket adták meg (római számokkal jelölve): i. lengyel, ii. keleti szláv (belarusz, ukrán és átmeneti belarusz–ukrán), iii. keleti szláv (óhitű orosz), iv. litván. A nyelvjárási ekvivalenseket a forrásnak megfelelő változatban rögzítették – ezért fonetikai, ortográfiai és félortográfiai lejegyzések is előfordulnak. A szótárban ugyanis nemcsak szakmai, hanem amatőr forrásokat is felhasználtak. Ha több forrásanyagban ugyanaz a szóalak fordult elő, a forrásokat a megállapított sorrend szerint jegyezték fel – földrajzi kritérium alapján, a mikroregionális egységeken belül pedig kronológiai kritérium szerint (a legrégebbi anyagoktól a legújabbakig). A címszó vagy a definíció után szögletes zárójelben az adott denotátum illusztrálására vonatkozó információk szerepelnek. A nyelvjárási szótárak kidolgozásának némileg eltérő, gazdag illusztrációs anyaggal kiegészített módszerét a lengyel nyelvjárási lexikográfiában Józef Kąś kezdeményezte a Słownik gwary orawskiej című művével (Kąś 2003, 2011). Természetesen ez nem újdonság az európai lexikográfiában – a német szótárakban egyes címszavakhoz már régóta mellékeltek térképeket vagy a címszavakban előforduló egyes jelöletek illusztrációit. Az ikonográfia egy olyan nem szótárban, amelynek szándéka szerint egyszerre kell szavak gyűjteményének és egy adott terület kultúrájára vonatkozó információk DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. A bemutatás módjai a 75 mieckich szownikachban olykor sajátos ornamentika jellegét öltötték, amely vonzóbbá materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych tette a kiadvány grafikai megjelenését (vö. knoop 2001); némelyikben sok helyet foglalnak el a térképek (sdWb). józef kąś kiadta többkötetes művét, amely számos fényképet tartalmaz – Ilustrowany leksykon gwary i kultury podhalańskiej (kąś 2015–2019), amely 12 kötetből áll. Itt a már a címben is jelzett kulturális kontextus hívja fel magára a figyelmet (amely az oravai szótárban is figyelembe van véve). A szótár a Podhale – a dél-lengyelországi, a Tátra északi lábánál fekvő gorál régió – anyagi és szellemi kultúráját bemutató lexikát (kortárs és történeti szókincset) rögzíti, mintegy 50 ezer címszóban. Közmondásokat, szólásokat, valamint a szokások, népi hiedelmek és mágikus gyakorlatok leírását is tartalmazza. Az idézetek egyszerűsített, szabványosított nyelvjárási helyesírással vannak lejegyezve, hogy a nem nyelvészek körével is bővüljön az olvasók köre. A szoros értelemben vett szótári részt gazdag illusztrációs anyag egészíti ki, tematikus táblákon bemutatva. A blicy v], vi olajütő. malom, vii viselet, viii pásztorkodás, iX méhészet, X vadászat, halászat, Xi kovácsmesterség, lakatosság, Xii zene, Xiii przykładu, w tomie iv, znalazły się następujące działy: i Przyroda, ii budownictwo, iii gospodarstwo rolne, iv gospodarstwo domowe, [brak taszertartások, Xiv sacrum, Xv egyéb. J. Kąś módszertani körébe tartozik a Sądecki lachok nyelvjárásának szótára (Szewczyk 2014). A szótári részt terjedelmes bevezető előzi meg, amely tartalmazza a módszertani alapvetéseket, a régió néprajzi jellemzését, a sądeki nyelvjárások kutatásának állapotát, a podegrodziei nyelvjárás rendszerére vonatkozó alapvető információkat, valamint a szerkesztési elveket és a címszavak elrendezését. A szótári rész után 278 illusztrációt közöltek. tárházának lennie, a Słownictwo i kultura ludowa gminy Wiśniowa (skLW 2018) – a Kis-Lengyelországban található települések –. Ez a munka a Jagelló Egyetem lengyel szakos hallgatóinak projektje eredményeként született, nyelvész-dialektológusok szakmai felügyelete mellett. A fő részt a szótár alkotja, ezt tematikus címszavak követik: húsvéti szokások – régen és ma, a nagyböjt időszaka, virágvasárnap, nagyhét, ünnepnapok, a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó hagyományok, családi rítusok, a rémalakokról, a rontásokról és a gyógynövényes gyógyításról, a partizánok tevékenysége és a lakosság szemével látott pacifikáció. Az egészet transkrypcje (többek között gwara, Piosenka, choroby) című nyelvjárási szövegek zárják. 76 benDRinė kaLba | 96 tematycznym. Címzettjei nemcsak a szakemberek, hanem mindazok, akiket érdekelnek a lublini nyelvjárások, amelyeket kolejnym słownikiem opracowanym przez dialektolożkę, ale nieco inaczej niż tradycyjny sgP, jest Słownik gwar Lubelszczyzny (sgL 2012–2023) autorstwa Haliny Pelcowej (i zespołu w kilku tomach) będący słownikiem Kelet-Lengyelország középső sávjának lakói használnak. Ebben a kiadványban is megmutatkozott a nyelvjárási lexikonok olvasói körének bővítésére irányuló tendencia. A lublini szótár első kötete – Mezőgazdaság. Mezőgazdasági eszközök. Mezei munkák. A gabonafélék gyűjtése és feldolgozása 2011-ben jelent meg, az utolsó kötet – a XIII. – pedig 2023-ban. Minden köteten belül a szerző megőrizte az ábécérendet. Az első négy kötetben (I – Mezőgazdaság…, II – Mezőgazdaság. Falusi közlekedés. Kapásés takarmánynövények. Talajok és földtípusok. A len és a kender termesztése. szénagyűjtés, III – Állatvilág, IV – Gyümölcsös és konyhakert. Építészet és az udvar térszerkezete) a fényképeket a szövegben, a v. kötettől a v. kötetig tették közzé (v. – Növényvilág, vi. – Ételek, vii. – Ruházat és lábbeli. Lenfonás és vászonszövés, viii. – Az ember és a család. Higiénia és betegségek. Bútorok, háztartási eszközök és házimunkák, iX – A falu tere. Domborzat. Társadalmi és szakmai élet, X – Népi rítusok és szokások, Xi – Meteorológia és csillagászat. Idő. Színek, Xii – Tevékenységek – mértékegységek – érzelmek – jellemzők és tulajdonságok – egyebek. Nyelvjárási szövegek. A címszavak jegyzéke a szótár végén található. A szócikk a címszóból, a definícióból, az idézetből, a forrásra vonatkozó információból és a földrajzi adatokból áll. Egyes szócikkeknél fel vannak tüntetve a függő alakok, valamint a kiejtés is. A végén utalások találhatók, számos szócikknél nagyon sok, például a skidacz – drapak, dziobak stb. szócikknél. Minden kötet több, kiválasztott szótári címszóhoz tartozó térképet is tartalmaz. E szótár jellegzetes eleme a nagyon gazdag dokumentáció, amely igazolja a szó jelenlétét ezen a területen. Például a pisanka ‘különböző színekre festett húsvéti tojás festékben vagy hagymahéjfőzetben <…>, viaszból és írókával geometrikus mintákkal és virágokkal díszítve’ szócikk 4 oldalnyi, a területről származó feljegyzést tartalmaz. A nyelvjárási szótárak kidolgozási módszertana szempontjából érdekes szótár Halina Karaś Gwara Bugaja na Pogórzu (gm. Biecz, pow. Gorlice) című munkája (Karaś 2022). Ebben a munkában a szerző szakmai hozzáértése, a lexikográfia terén szerzett nagy tapasztalata a szülőföldi nyelvjárás ismeretével, valamint a nyelvészi és a nyelvjárás egykori használójaként szerzett kompetenciájával párosul. Amint azt maga a cím is jelzi, a kiadvány Bugaj és környéke falujának nyelvi monográfiája (Lengyelország délkeleti része). A munka nagy értéke, hogy DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. A bemutatás módjai 77 a leírt nyelvjárás mai helyzetének jellemzése. A szótári részt a népi kultúrával foglalkozó, színes materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych fényképeket tartalmazó fejezet előzi meg Kelet-Pogórze (a bieczi és gorlicei vidék) témájáról: A pogórzanie népviselete, Regionális konyha, A ház és berendezése, Háztartási munkák, Hagyományos tevékenységek (foglalkozások), Éves ünnepi szokások, Családi szokások, Hiedelmek és babonák. A szótár főként az egész lengyel nyelvterület szókincsétől eltérő szavakat tartalmaz. A címszavakban a definíció mellett nyelvtani információt és lokalizációval ellátott, olykor meglehetősen terjedelmes idézeteket is közölnek, például: Dziama étel. zs. „vízben vagy tejben főtt lisztből készült étel”: Régen dziamát főztek, lisztből, vízzel vagy tejjel. Dziamát búzalisztből főztek, és ha nem volt búza, akkor rozslisztből. Néha a megszállás idején még zab-lisztből is. A paciara és a dziama azért mégsem ugyanaz. így is, úgy is nevezték, móntewkóm, és ezen vitatkoztak. bug. perf. Egyes címszavaknál utalók jelennek meg, pl. cLiWaĆ ige. imperf. ‘csiklandozni’ Ne cliwać engem tovább, mert nem bírom elviselni. ne cliwej engem, mert ezt nem bírom elviselni. imperf. perf. lásd skLiWaĆ, Por. WycLiWaĆ. a családja környékének szókincsét egy másik, a Varsói Egyetem lengyel szakán végzett nyelvésznő, Krystyna Długosz-Kurczabowa is megörökítette a Słownik gwary zagnańskiej című szótárban (Długosz-Kurczabowa 2020). A szerző halála után négy évvel megjelent szótár 4 ezer címszót tartalmaz, és ábécérendben épül fel. A Świętokrzyskie-hegység régiójára – Zagnańskra és környékére – jellemző, a XX. század második feléből származó lexikát foglalja magában. 2011-ben Irena Maryniakowa, a Varsói Lengyel Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének professzora kiadta a Słownik dawnej mowy mieszkańców Ciechanowca i okolicznych wsi na Podlasiu című szótárt (Maryniakowa 2011). Ez a szótár a Mazóvia és Podlasie határvidékének nyelvjárási állapotát rögzíti a XX. század utolsó két évtizedéből és a XXI. század elejéről; egy helybeli születésű szerző állította össze sok éven át gyűjtött anyag alapján. Ez a gyűjtemény a címszavak hagyományos elrendezését követi. Feljegyeztek többek között kis területre korlátozódó szavakat is, mint például a chabor ‘kenőpénz’ (Ciechanowiecben a szocializmus rowo), chabornik, lm. chaborniki ‘łapówkarz’, kryjan ‘chłopiec lat 10–12’. időszakában épült családi házas településrészt gúnyosan chabo Az utóbbi években a poznani Adam Mickiewicz Egyetem Dialektológiai Műhelyének munkatársai megkezdték egy hosszú távú projekt megvalósítását, amelynek keretében a helyi közösségek és a nyelvészek együttműködnek a nyelvjárási szókincs összegyűjtésében. Ezen együttműködés eredményei az egyes falvak, járások szótárai, amelyek a Wielkopolskie sorozatban jelennek meg 78 köznyelv | 96 nyelvjárási szótár. rendszerint tematikus felépítésűek. Eddig megjelent: A Czerniejewo környéki lakosok nyelvének szótára. Földmunkák és gazdálkodás (sjmcz 2018), A Pobiedziska környéki lakosok nyelvének szótára. Földmunkák és gazdálkodás (sjmPoR 2021), A Pobiedziska környéki lakosok nyelvének szótára. Természet (sjmPoP 2023), A Gniezno környéki lakosok nyelvének szótára. Ünnepek, hiedelmek és babonák (sjmg 2018), Háziasszony. A kolskói járás lakóinak nyelvi szótára (sjmgosi 2018), Gazda. A kolskói járás lakóinak nyelvi szótára (sjmgosii 2019), Konyhában a pleszewi asszonyoknál. A pleszewi járás lakóinak nyelvi és kulturális szótára (sjmPlesz 2019). Ebben a sorozatban egy másik területre (Lengyelország keleti részére) vonatkozó szótár is megjelent – A łukówi föld lakóinak szótára. Földművelés és gazdálkodás (smłuk 2019). Bizonyos kuriózumot jelent a Minden falu, más dal című szótár. A nagy-lengyelországi Bukówiec Górny és a kis-lengyelországi Szepesség nyelvjárásának szótára (sgbs 2014). A szerzők nem mutatták be azokat az okokat, amelyek miatt éppen ezeket a területeket vetették össze. A kiadvány értéke azonban a bukówi és szepességi nyelvjárás érdekes anyaga, amelyet számos illusztráció, valamint a szövegeket tartalmazó CD-felvételek egészítenek ki. Népszerű jellegűek a Państwowe Wydawnictwo Naukowe által kiadott szótárak – a Góralsko godacka (Kucharzyk 2011) és a Ślónsko godka (Furgalińska 2011). A lexikát tematikus fejezetekbe rendezték, amelyek az egyes fejezetek lexikai anyagát illusztráló rajzokat tartalmaznak. A definíciók szinonimikusak. Külön csoportot alkotnak az erős identitással rendelkező néprajzi csoporthoz kapcsolódó szótárak, amely számára a helyi nyelv fontos megkülönböztető tényezőt jelent. Konkrétan a közép-lengyelországi Észak-Mazóviában élő kurpokról van szó. A Kurp Szövetség sok éve tesz erőfeszítéseket a kurp nyelvjárás szabványosítása és az egykori Zöld-erdő és Fehér-erdő lakosai beszédének újfajta értelmezésének népszerűsítése érdekében. Ezt szolgálják többek között a szótárak. Megjelent három ilyen mű – a Słownik wybranych wyrażeń i nazw kurpiowskich (skur 2013), amely lengyel–kurp és kurp–lengyel részt tartalmaz, valamint az Ilustrowany słownik kurpiowski két kiadása (grzyb 2021). 2018-ban adták ki Władysław Niksa Słownik polszczyzny kurpiowskiej című szótárát (niksa 2018), amely az 1968 óta gyűjtött anyagot rendezte egybe; ez a kétkötetes szótár hagyományos alfabetikus felépítésű. 2023-ban jelent meg Henryk Gadomski (gadomski 2023) Słownik dialektu kurpiowskiego című szótára – a kurp régió kutatójának, etnomuzikológusának, nem nyelvésznek a munkája. a szótár körülbelül 15 DOROTA KRYSTYNA REMBISZEWSKA. A 79 ezer címszó bemutatásának módjai, és a kurp nyelvjárás használóinak több tucatnyi csoportja közötti materiału dialektalnego w polskich regionalnych słownikach gwarowych együttműködés eredménye. a címszavak definícióin kívül nyelvtani információkat és az egyes szavak használati kontextusait is tartalmazza. A kétnyelvű elrendezéshez tartozik egy kis warmiai nyelvjárási szótár is. Mindenki számára elérhető miniváltozat (sgW 2021). Az egyik részben a bal oldalon a köznyelvi lengyel címszavak állnak, a másik részben pedig a warmiai nyelvjárási változatban szereplők. A warmiai nyelvjárás használói (Lengyelország északi részén), akik nem rendelkeztek professzionális szótárkészítői felkészültséggel, dolgozták ki. Valószínűleg ezzel összefüggésben a szerzők arra szorítkoztak, hogy csupán a nyelvjárási lexémák egyszavas, esetenként több szóból álló) megfelelőit adják meg, például a Słowa po naszamu részben: einladunek ‘meghívás’ (sgW 2021: 20), jochkołla ‘hígtrágyatartály’ (sgW 2021: 25). Néhány címszó nem alapalakban szerepel, például broku buło ‘kellett’ (sgW 2021: 14), szurolkoziu ‘kisfiúnak’ (sgW 2021: 47). A helyi identitáshoz szorosan kapcsolódó amatőr regionális nyelvjárási szótárak irányzatába két, Mazúria (az egykori Kelet-Poroszország) területéről származó kis szótár illeszkedik: Słownik mowy mazurskiej /Masurische Sprache Wörterbuch (smW 2019) (vö. Rembiszewska 2020) és Mazurská gádká. Słownik mazurski z rozmówkami / Masurisches Wörterbuch mit Sprachführer (mg 2020). Érdemes megemlíteni még néhány másik amatőr nyelvjárási szótárt is, amelyekből mostanában valóságos dömping alakult ki. Ezeket az interneten, valamint nyomtatott formában is közzéteszik. Példaként szolgáljon két délkelet-lengyelországi szótár: a Muzeum Słowa. A Rzeszów környéki lubeniai nyelvjárás szótára (Bielenda 2013), valamint a Nieborów és környéke nyelvjárásának szótára (Baran 2015), továbbá egy északkelet-lengyelországi szótár: a Supraskiego na nasze (Załęski 2005). Az első ezek közül mintegy ezer, a Kárpátaljai vajdaságban található Lubenia település történelemtanár szerzője által lejegyzett szó gyűjteménye. Ebben a szótárban főként szinonimikus meghatározások szerepelnek. A címszavakat az általános fonetycznych cech gwarowych, jak np. ścieśnienia samogłosek: koguciorz, lengyel helyesírás szerint jegyezték le, figyelembe véve a chodoki, syr alakokat. A Nieborów és környéke nyelvjárásának szótára a Lubenia nyelvjárásának szótárához hasonló mikrostruktúrával rendelkezik. A legtöbb definíció szinonimikus, pl. wrota ‘nagy ajtó’, wrzosz ‘koszos ember’. Feltűnik egyes címszavak definíciós részének köznyelvi jellege és szemantikai pontatlansága, pl. w zaparte ‘biztosra’ [a következő helyett: ‘makacsul’], wtulić kogoś ‘állást szerezni valakinek’, duby smalone ‘hazugsá- 86 benDRinė benyKa | 96 Az utóbbi években megváltozott a nyelvjárási szótárak összeállításának módszertana. Jelenleg inkább a széles közönségnek szánt lexikonok összeállítására törekednek, kevesebb figyelmet fordítva a kizárólag formális szabályokra és a lexikográfiai módszerre. Fontos szerepet játszik a nem nyelvészeti információ is, például a kulturális és néprajzi kontextus bemutatása. KULCSSZAVAK: a lengyel nyelv lexikográfiája, a lengyel nyelv nyelvjárási szótárai, a lexikográfia módszertana, amatőr szótárak. ul. DoRota kRystyna RembiszeWska instut slawistyki Polskiej akademii nauk bartoszewicza 1b, m. 17, 00-337 Warszawa [email protected]