Słownik stereotypów i symboli ludowych jako słownik etnolingwistyczny (na przykładzie hasła „perz”)

54 BeNDRINĖ KALBA | 96 KATARZYNA PROROK uniwersytet marii curie-skłodowskiej w Lublinie ORCID ID: orcid.org./0000-0002-7410-6970 KUTATÁSI TERÜLETEK: etnolingvisztika, lexikográfia, lengyel népi kultúra. DOI: doi.org/10.35321/bkalba.2023.96.03 A NÉPI SZTEREOTÍPIÁK ÉS SZIMBÓLUMOK SZÓTÁRA mint etnolingvisztikai szótár (A PERZ címszó példáján) KULCSSZAVAK: etnolingvisztika, szótár, kognitív definíció, népi kultúra, sztereotípia, szimbólum. ANNOTÁCIÓ A tanulmány a Jerzy Bartmiński és Stanisława Niebrzegowska-Bartmińska szerkesztésében Lublinban kiadott A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára című művet mutatja be. ]} nå, delta. Try again. Sorry, output malformed JSON due extraneous. Need correct. A szótárban elfogadott definíciós módszer a lublini etnolingvisztika talaján kidolgozott kognitív definíció, amely lehetővé teszi a nyelvben és a népi kultúrában rögzült világkép szubjektumközpontú rekonstrukcióját. A tanulmány első részében a szerző bemutatja a Szótár fő módszertani alapvetéseit, a másodikban pedig az lehetővé teszi a népi nyelvben és kultúrában megőrzött világkép szubjektív rekonstrukcióját. a tanulmány első részében a szerző bemutatja a Szótár fő módszertani feltevéseit, a pokazuje ich praktyczną realizację na przykładzie niepublikowanej jeszcze wersji hasła perz. abstRact the paper presents the Dictionary of Folk Stereotypes and Symbols, published in Lublin, edited by jerzy bartmiński and stanisława niebrzegowska-bartmińska. második részben pedig a még kiadatlan elymus szócikkváltozat példáján szemlélteti ezek gyakorlati megvalósítását. KATARZYNA PROROK. A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára 55 a tanulmány célja a lublini A népi sztereotípiák és szimbólumok szótárának (ssisL 1996–2022) jako słownik etnolingwistyczny (na przykładzie hasła perz) elméleti és gyakorlati bemutatása, amelynek koncepcióját jerzy bartmiński (1939–2022) dolgozta ki, majd éveken át stanisława niebrzegowska-bartmińskával és munkatársi csapatával együtt fejlesztette. A címben használt „etnolingvisztikai szótár” megnevezés j. bartmińskitől származik. A „folklór nyelvének szótára” megnevezéssel együtt 1980-ban jelent meg a Népi nyelvi sztereotípiák szótára (sLsj 1980) próba-füzetéhez írt szerkesztői bevezetőben; ez a bevezető a több mint egy évtizeddel később kiadott A népi sztereotípiák és szimbólumok szótárának első kötetét harangozta be. Tehát már több mint negyven évvel ezelőtt, amikor az etnolingvisztika lengyel földön még csak fejlődésnek indult, j. bartmińskinak már víziója volt egy új típusú szótárról1, amelyben rekonstruálják majd a népi világképet: a folklór nyelvének szótára etnolingvisztikai szótár lesz. A folklór szókincsét („szóbeli kollektív alkotást”) egy bizonyos kultúra komponenseként mutatja be, a szemantikára, nem pedig a nyelvi formákra helyezve a hangsúlyt. <...> szótárunk fő célja a népi kultúrában rögzült nyelvi sztereotípiák elemzése és leírása lesz (Bartmiński 1980: 10–11). A szótár próbafüzetének és tényleges köteteinek koncepciója éveken át élénk tudományos vita tárgyát képezte. Nyomtatásban számos recenzió és elemző tanulmány jelent meg, amelyek kétségtelenül jelentős hatással voltak a Szótár jelenlegi formájára2. Számos szakdolgozat és doktori értekezés is készült, amelyekben mintegy tesztelték a módszert, és előkészítették a címszavak előzetes változatait. Ma, amikor egyre gyakrabban esik szó a lubli­ni etnolingvisztikai iskoláról (vö. Zinken 2009, 2015), a Szótár próbafüzetét annak „programnyilatkozatának”, a Szótár tényleges köteteit pedig más etnolingvisztikai munkák módszertani alapjának tekinthetjük; e munkákban a nyelvben rögzült világkép rekonstrukciójára kerül sor. Fontos, hogy a Szótár előkészítése során kidolgozott kutatási eszközöket sikerrel alkalmazzák nemcsak a kul1 A próbafüzetről írt recenziójában Andrzej Maria Lewicki megjegyezte, hogy „A J. Bartmiński szerkesztésében megjelent Népi nyelvi sztereotípiák szótára rendkívül merész lexikográfiai kísérlet, sőt az aktuális szemantikai kidolgozottsági szinthez képest túlságosan is merész” (Lewicki 1984: 587). 2 A Szótárról, annak történetéről és recepciójáról bővebben lásd. : bartmiński 1988a, b, 1996; bartmiński, niebrzegowska-bartmińska 2016; niebrzegowska-bartmińska 2009, 2010, 2013; Prorok 2022. 56 köznyelv | 96 népi kultúra, hanem tágabb értelemben – a nemzeti kultúrával, valamint a különböző nemzetek kultúrái közötti összehasonlító kutatásokban is3. A cikk további részében röviden szeretném bemutatni a Szótárt és annak módszertani alapelveit, majd sorrendben bemutatni azok megvalósulását a perzsa címszó még kiadatlan, próbaváltozatának példáján. ski a Szótár első kötetének bevezetőjében, amelynek címe: A Kozmosz (1996) és kisebb módosításokkal a szótári munkacsoport mindmáig alkalmazza őket, ami azt główne postulaty metodologiczne zostały zgłoszone przez j. bartmińjelenti, hogy az akkor javasolt megoldások beválnak. A Szótár célja változatlan: A Népi sztereotípiák és szimbólumok szótára a világ és az ember hagyományos képének rekonstrukciójára tett kísérlet – az etnolingvisztika és a folklorisztika módszereivel végrehajtva. ez a kép – amely a nyelvben, a folklórban és a szertartásokban rögzült – kulcsot jelent a kultúra, a benne jelen lévő világhoz való viszonyulás és a sajátos mentalitás megismeréséhez (bartmiński 1996: 9). A szótár tematikus felépítésű, és hét kötetre tervezték, amint azt az ábra szemlélteti. 1. I Kozmosz II Növények III Állatok IV Ember V Társadalom VI Vallás, démonológia VII Idő, tér, mértékek, színek Ábra 1. A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára – a kötetek elrendezése (ssisL 1996: 2). 3 Példaként szolgálhat itt A szlávok és szomszédaik axiológiai lexikona (2015– 2019), amelyet egy nemzetközi kutatási projekt (konverzatórium), az euRojos – A szlávok és szomszédaik nyelvi-kulturális világképe összehasonlító kontextusban keretében adnak ki. célja a jelentős axiológiai fogalmak (konceptusok) párhuzamos szemantikai elemzése különböző szláv nyelvek, valamint a velük „szomszédos” más európai nyelvek anyagán. KATARZYNA PROROK. A Néprajzi sztereotípiák és szimbólumok szótára 57 megalapozott felosztása nagymértékben összefügg a címszavak növekvő jako słownik etnolingwistyczny (na przykładzie hasła perz) szemantikai összetettségével, és a népi világés emberképet a teremtés „bibliai” rendjében kívánja bemutatni (az egyetlen eltérés az, hogy a vallás nem a sor elején, hanem annak végén szerepel). ami lényeges – a Szótár intenzív (nem: extenzív) jellegű, ezért csak válogatott, kulturálisan fontos címszavakat találunk benne. Eddig a Kozmosz kötet négy füzete jelent meg: Égbolt, égitestek, tűz, kövek (1996), föld, víz, alvilág (1999), Meteorológia (2012) és Világ, fény, fémek (2012), valamint a Növények kötet hét füzete: gabonafélék (2017), Zöldségfélék, fűszerek, ipari növények (2018), Virágok (2019), gyógynövények (2019), Gyümölcsés tűlevelű fák (2020), Lombos fák (2021), Cserjék és törpecserjék (2022). Nyomtatásra készül a növényekről szóló utolsó füzet: Növénycsoportok, gyomok, gombák. 2022-ben a Nemzeti Humanisztikai Fejlesztési Program pályázati támogatásának köszönhetően megkezdődtek Az állatok kötet előkészületei; ennek keretében öt, a következő területeket felölelő füzet kiadását tervezik: háziállatok, vadon élő állatok, halak, kétéltűek és hüllők, madarak, rovarok. A tipikus nyelvi szótáraktól eltérően a Szótár leírási egységei nem valós tárgyak vagy szavak, hanem „mentális tárgyak”, „a szavak és a tárgyak között elhelyezkedő szemantikai korrelátumok, más szóval – a tárgyak társadalmi képzetei”. ezekhez egyaránt hozzáférhetünk a nyelvben és a szövegekben foglalt adatok, valamint a hiedelmek lejegyzései és a viselkedésleírások révén (bartmiński 1996: 14). ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a lublini szótárt etnolingvisztikai szótárként határozzuk meg, amiről j. bartmiński a következőket írja: Szótárunk etnolingvisztikai jellege <...> mindenekelőtt abban áll, hogy a nyelvet a kultúra kontextusában ragadjuk meg: tehát következésképpen túllépünk a tisztán nyelvi adatokon (a lexikán és a szemantikán, amelyek természetesen a Szótár alapját képezik), figyelembe vesszük a nyelvhasználatot, a társadalmilag rögzült hiedelmekhez és gyakorlatokhoz nyúlunk, amelyek a szóbeli megnyilatkozások nyelvközeli (nem: nyelven kívüli) kontextusát alkotják, sőt felhasználjuk (igaz, csak töredékesen) a népi képzőművészet (díszítőművészet, festészet) körébe tartozó információkat is. röviden szólva – etnolingvisztikai a szócikk tárgyának, a Szótárunkban leírás tárgyát képező objektumnak a megértési módja (bartmiński 1996: 11–12). Az ilyen sokféle adat elemzése az elfogadott definícióalkotási módszernek – a kognitív definíciónak – köszönhetően lehetséges, amely a világról való hétköznapi gondolkodásra hivatkozik, és arra törekszik, hogy feltárja a kulturálisan releváns valamennyi pozitív jellemzőjét 58 közös nyelv | 96 a definiált tárgynak (bartmiński 1988a: 2009). A kognitív definícióban a jelentések elemzése több szempontú, ami többek között abban nyilvánul meg, hogy a definíciós mondatok rendszerint speciális szemantikai kategóriákba (facetákba), vagyis együttesekbe vannak rendezve, mint amilyen például a gyűjtemények, az ellentétek, a megjelenés, a tulajdonságok és az alkalmazások). A facetákra való felosztás lehetővé teszi, hogy behatoljunk a „szócikkek kognitív struktúrájába”, és feltárjuk a különböző goś punktu widzenia jednorodne (np. nazwa, pochodzenie, kompleksy szövegek közötti kapcsolatokat. Emellett megkönnyíti az anyag kezelését, elemzését és összehasonlítását is. amit érdemes hangsúlyozni: a faceták típusa, sorrendje és kitöltése nincs előre megszabva, hanem minden alkalommal fel kell tárnia az elemzett anyagban rejlő, belső, rejtett tárgyjellemzést. A Szótár szerkesztői óva intenek a faceták mechanikus elkülönítésétől: szeretnénk <…> teljes erővel hangsúlyozni, hogy sem a definíció paraméterezését (a faceták elkülönítését), sem azok tartalmi kitöltését sztereotip motívumok (a tárgyról szóló ítéleteket tartalmazó mondatok) bevezetésével nem szabad mechanikusan kívülről, a külső megfigyelő pozíciójából ráerőltetni, hanem minden alkalommal fel kell tárniuk az elemzett anyagban rejlő belső (immanens), rejtett tárgyjellemzést a vizsgált kultúra hordozójának és résztvevőjének nézőpontjából (bartmiński, niebrzegowska-bartmińska 2013: 60). Mivel a kognitív definíció mindenekelőtt megismerő jellegű, arra törekszik, hogy figyelembe vegye az adott (tipikus) tárgy valamennyi rögzült és kulturálisan fontos jellemzőjét, és erről a lehető legközérthetőbb módon „meséljen”4, így a „tárgyról szóló narráció” (bartmiński 2014) i zwykle jest bardziej rozbudowana niż typowe definicje leksykograficzne. z założenia każdy artykuł hasłowy składa się z dwóch głównych części: eksplikacyjnej i dokumentacyjnej5, które są połączone odsyłaczami numerycznymi, dzięki czemu za charakterystykami przywoływanymi w ekspli4 W definicji kognitywnej postuluje się odejście od języka naukowego i stosowanie języka (köznyelvi) stílusának alakját ölti, amely „a legegyszerűbb, legkonkrétabb, a legközelebbi”, és rögzíti „a gondolkodás és a világ észlelésének elemi struktúráit, amelyek az ember elemi szükségleteihez kapcsolódnak elemi egzisztenciális helyzetekben” (bartmiński 2001: 115–117). 5 A terjedelmesebb szócikkeket ezenfelül ellátják: „tartalomjegyzékkel” (amely tartalmazza az explikációban egymás után megjelenő aspektusok, valamint a dokumentációt alkotó szövegtípusok felsorolását); „kapszulával” (a szócikk összefoglalásával); általános kulturális bevezetővel (amely megmutatja, hogyan működik az adott címszó más kultúrákban); bibliográfiával; az adott szócikkben megjelent más szótári címszókra mutató hivatkozások jegyzékével. KATARZYNA PROROK. A Népies sztereotípiák és szimbólumok szótára 59 A kisebb szócikkek esetében a dokumentáció leggyakrabban teljes egészében bekerül az explikációba. Az jako słownik etnolingwistyczny (na przykładzie hasła perz) explikációban – amelynek rendszerint facettszerű felépítése van – definíciós mondatok kacji stoją „dowody” w postaci konkretnych kontekstów w dokumentacji. formájában adják meg „azokat a rögzült jellemzéseket, amelyeket a címszó tárgya a népi hagyományban kap, és amelyek lehetővé teszik nyelvi-kulturális képének rekonstruálását” (bartmiński 1996: 13). A dokumentáció főként olyan népi klisés szövegekből származó idézetekből (néha összefoglalásokból vagy ismertetésekből) áll, mint a közmondások, találós kérdések, ráolvasások, dalok, legendák, mesék vagy mondák. Minden szöveget úgynevezett forrásjelzetekkel (az őket tartalmazó források rövidítéseivel) látnak el, és változatokba rendeznek, amelyek fölé „sztereotip motívumok” épülnek. Ezek a motívumok, akár idézetek, akár a kutató metanyelvén vannak rögzítve, úgy vannak megszerkesztve, hogy közvetlenül bekerülhessenek az explikációba definíciós mondatokként. A nem klisés szövegeket, azaz a hiedelmek feljegyzéseit és a népi gyakorlatok (mindennapi, rituális, mágikus, gyógyító) leírásait, amelyeket „nyelvkísérő adatoknak” neveznek, rendszerint nem helyezik el a dokumentációban, hanem közvetlenül bekerülnek az explikációba. A terjedelmet illetően a perz címszó próbaváltozatát, amely a nyomtatásra előkészített utolsó növényi füzet Chwasty című részében fog megjelenni, Növénycsoportok, gyomok, gombák. A szócikk csak magyarázó részből áll, amelybe közvetlenül beépül a dokumentációs anyag. ez a felépítés a szócikk viszonylag kis terjedelméből, valamint a címszó tárgyának sajátosságából ered – a tarack mint nemkívánatos wy Słownika, to uwzględniane są zarówno materiały drukowane od XiX w. i wcześniej, jak i współczesne zapisy terenowe gromadzone w Pracowni etnolingwistycznej im. jerzego bartmińskiego od lat 60. XX w. (tu znajduje się kartoteka i księgozbiór Słownika). by pokazać, jak w praktyce wygląda hasło słownikowe, poniżej zamieszés irtott növény, amely ugyanakkor megjelenésében kevéssé jellegzetes6, ritkán jelenik meg a folklór klisészerű szövegeiben. Nyelvi-kulturális képének rekonstrukciója főként olyan neveken (szinoetnográfiai neveken) alapul, amelyek dokumentálják a taracknak a termesztett növények közül való eltávolítását célzó régi népi gyakorlatokat, vagy – ami érdekes – annak éhségű 6 Például a szintén nemkívánatos és irtott bogánccsal szemben, amely azonban nagyon jellegzetes, mivel szúrós, ezért igen gyakran szerepel népdalokban vagy népmesékben, ahol jelképesen a fájdalommal, szenvedéssel és az ördöggel kapcsolják össze. nimicznych i derywowanych od perzu) oraz na relacjach potocznych i zapisach 60 benDRinė kaLba | 96 ségcsillapítóként vagy gyógyszerként való felhasználását. Ebben a helyzetben nincs szükség a dokumentáció elkülönítésére, és az a monda vagy néhány közmondás, amelyben a tarack megjelenik, közvetlenül bekerülhet a dokumentációba. TaRaCK [nEvek]7 A tarack – a nyelvjárásokban még: pyrzyk Pal Roś 91, perzówa, perej Pelc sgLub 5: 350–351, pyrej Pal zer 101, pyrnik Pal Roś 91, pyrnica kąś Podh 9: 386 – összszláv elnevezés, amely eredetileg a búza (Triticum) egyik változatára vonatkozott, majd a tarackra (Elymus) is átvitték, amikor a búzára új szót alkottak (Wan Pol 148). még a XVII. századig úgy tartották, hogy a tarack csupán az elkorcsosult búza egyik faja (budz słow 206). A népi etimológia szerint a perz szó a zaperzyć8 igével áll kapcsolatban: Pyrz to jak i człowiek sie zapyrzy, to pewnie i tyn chwast tak, takie niby łuparte to, zaprze sie i ni możno tych kurzeni wyrwać Pelc Roś 1059. A perznek több szinonim megnevezése is adatolt: psia pyrzyca Pal zer 102, psia pasza – a kutyák ösztönösen keresik a perzt, és szívesen eszik, mivel állítólag segít nekik emésztési zavarok esetén Wan Pol 108; korzenica msgP 110 – bo perz to bardzo silnie sie ukorzeni i tak skuje te glebe Pelc sgLub 5: 223; drutowiec – bo tak uplącze zimie, że trudno jego wyrwać Pelc sgLub 5: 126; trawa zWak 1895: 72 – bo podobny je do trawy tn chołowice 1998, jak kto nie wi, to może pomylić perz z trawą tn Puszno 1998; manna ogrodowa Pal Roś 91; osocz sych sgkasz 3: 341; lëczebnik sych sgkasz 2: 343; zgadiwåcz sych sgkasz 6: 225; piãtrownik, piãtrȯwka; pachãcëna; pażłãc, pażãcëna sych sgkasz 4: 8, 46, 244. [kategoRyzacje] A perzt általánosan gyomnak k 3 kuj 83, gyomnövénynek tekintik: Najgorszy chwost to ta perzówa, bo to ma takie mocne korzynie w zimi i to wyrzucisz, a z powrotem zara rośnie Pelc sgLub 5: 351. 7 Szögletes zárójelben a faceták megnevezéseit adom meg (a Szótárban ezeket megfelelő ikonikus jelek helyettesítik). 8 A zaperzyć ‘haragra gerjedni, dühbe gurulni’ szó etimológiailag nem áll kapcsolatban a perz ‘gyom’ szóval, hanem a perzyna ‘az, ami ég vagy tűzvészben elpusztult, parázs, hamu’ és a régi perz ‘izzó szén, forró, izzó hamu, parázs, hamuvá égett terület, parázs’ szavakkal kapcsolják össze; perzyć się ‘meggyulladni’, innen ‘kérkedni, mérgelődni’, vö. az ószláv *pyriti sę ‘égni’, a pie. *pūr- ‘tűz’ bor se 421, 729. 9 A dőlt betűt a nevek, valamint a közvetlenül folklórszövegekből vagy nyelvjárási köznyelvi beszámolókból származó idézetek esetében alkalmazzuk. KATARZYNA PROROK. A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára 61 Régebben a mezőgazdaságban nehezen irtható más növényeket is jako słownik etnolingwistyczny (na przykładzie hasła perz) perznek neveztek, többek között a bogáncsot (bor se 421), vö. pyrzówina ‘gyomok’ Śmieł opol 110, złość ‘gyom, tarack’ maae 1912: 167. [komPLeksy i koLekcje] A tarack a következőkkel kapcsolódik össze: (a) más nemkívánatos „objektumokkal”: a következő közmondás szerint: Amilyen a tolvaj a kamrában, a farkas az istállóban vagy a disznó a kárban, olyan a tarack a kertben (nkPP 2: 843; (b) a burgonyával, amelyben bőségesen nő: a következő közmondásban: Ahol tarack van, ott burgonya is van (nkPP 2: 843), vö. a köznyelvi beszámolóval: A tarack is olyan bosszantó volt, mert ha a krumpliban megeredt, akkor a krumpliban még mindig ott van ez a tarack Pelc sgLub 5: 351; (c) a pacsirtával, amely a tarackban rak fészket, innen a közmondás: Szent Kázmér napján (a) pacsirta kibújik (ki fog bújni) a tarackból Rog Wag 298. [Megjelenés és tulajdonságok] A tarackfű fűszerű levelű gyomnövény; felfelé nő, csak szárai vannak Pelc sgLub 5: 351. legjellegzetesebb részei a gyökerei/rizómai: a taracknak nagyon erős gyökerei vannak mich Dem 41, sok ilyen gyökere van, olyan hosszúak, hogy húzódnak, fehérek tn chołowice 1985. A tarack virágai sima, vékony kalászocskák formáját öltik, levelei pedig meglehetősen élesek, meg lehet velük sebesíteni magunkat, ami a legenda szerint a tarack gyógyászati haszontalanságának oka lett: A Boldogságos Szűzanya, amikor hajnalban elöl járt, minden gyógynövényt összegyűjtött, és mindegyiknek megmondta, mire való. Amikor megtalálta a tarackot, le akarta tépni. Csakhogy a tarack olyan éles volt, hogy a Boldogságos Szűzanya teljesen megvágta rajta a kezét. Ezért nem vitte el. Ezért a tarack nem gyógynövény, semmire sem használható zwycz 110. [Elterjedés] A tarack mindenütt megtalálható, magától vetődik és nő Pelc sgLub 5: 351. Kedveli a jó, termékeny talajokat, amit a közmondás is megőrzött: Ahol tarack van, ott a földben munka van gmerz nkPP 2: 843. különösen bőségesen nő a megművelt földeken, az elhanyagolt földeken żiėmni (górn malb 2: 17, innen számos származékszó: pyrzowina ‘elhanyagolt föld, amelyen tarack nő’ Dob niem 47, perzowisko ‘tarackkal benőtt terület’ PWsP 28: 200, perzasty, perzowaty ‘tarackkal teli, tarackban bővelkedő’ karł sjP 4: 121 (Pole perzyste, pérz rośnie i perzyste Rog Wag 298), zapyrzony ‘tarackal benőtt, tarackfűvel elgyomosodott’ kąś sgo 2: 688, się ‘zachwaszczać się, mieć obfitość perzu’ karł sgP 4: 76, zapyrzić ‘dopuperzyć ścić ‘tarackfűvel benőni’, zapyrzić sie ‘tarackfűvel benőni’ kąś Podh 12: 314, oszocowac ‘tarackfűvel benőni’ (zemia nieuprawionå wnet sã zaoszocëje) sych sgkasz 3: 341. 62 benDRinė kaLba | 96 [A TaRACKFŰTŐL VALÓ MEGSZABADULÁS MÓDSZEREI] A tarackfüvet többnyire irtják, mert ha ellepi a földet, utána a gabona sem akar nőni. Ez azonban a hosszú tarackindák miatt nehezen irtható gyom Pelc sgLub 5: 351, vö. a közmondással: Hiába örül a gazda a szérűnek, hiába örül a magtárnak, amikor a rozsa szélesen tarackfűvel kel nkPP 2: 843. Régebben a tarackfűtől úgy szabadították meg a földet, hogy a lehető legmélyebben felszántották, mert minél mélyebben szánt a földműves, annál több tarackfüvet húz a felszínre tn chołowice 1985. A felszántott földről a tarackfüvet speciális kampóval (Święt nadr 9), boronával (kutrz kurp 2: 87) vagy kultivátorral távolították el: Ahol tarackfű volt, ott hosszában kellett kultivátorozni, aztán egy idő múlva keresztben is, és a tarackfű mind kiszáradt a felszínen Rog Wag 298, vö. perzyna ‘a földből kiszántott és kiboronált, majd az út szélén hagyott tarackfűgyökerek és -szárak’ karł sgP 4: 76. Úgy hitték, hogy a tavasszal elvetett hajdina javítja a talajt, azaz kiégeti a tarackfüvet (zWak 1890: 149). A vetésben már növő tarackfüvet kézzel gyomlálták, gyakran kapa segítségével (tn chołowice 1985). Azt ajánlották, hogy szépen szedjék ki ebből a tarackból a tarackgyökereket, és égessék el. sgo 1: 444. Fáradságos munka volt, amely rendszeres, akár mindennapos ismétlést igényelt: reggel a szénához, amikor felszárad a harmat, a köleshez, este pedig a tarackhoz (nkPP 3: 22), és gyakran hiábavaló, mert annál inkább terjed a tarack, minél inkább tépkeded nkPP 2: 843; vö. a kifejezéssel: żëbës szed osocz szczepiac ‘tűnj el, kopj le’ sych sgkasz 3: 341. [GYAKORLATI ALKALMAZÁSOK] bár a tarackot nagyon nem látták szívesen a művelt földeken, gyakran megóvta az embereket az éhínségtől, különösen ínséges időszakban. Hosszú gyökereit megmosták, megszárították, szecskává vágták és megőrölték, a nyert lisztet például rozsliszttel keverték össze, kovászt készítettek belőle, később pedig kenyeret sütöttek (kul Wiel 2: 415–416). A pusztán tarackból készült kenyér elkészítését egy köznyelvi beszámoló őrzi: Összeszedte, megmosta, megszárította és szecskává vágta, aztán kő alá tette, és megőrölte a kézimalomban. Aki egészséges volt és egészséges gyomrú, az kibírta, aki pedig nem, az meghalt. Mert ha éhínség van, akkor járvány is van Hajd nie 236. Az ilyen tarackkenyér kesernyés volt tn chołowice 1985, száraz, és úgy ízlett, „mint a fa” burch za 46. Néha őrölt szárított gyümölcsöt, sőt mozsárban összetört és kézimalomban megőrölt gesztenyét is adtak hozzá (kuk kasz 158), vö. pachana ‘hársfalisztből vagy taracklisztből készült kenyér, amelyet ínséges időszakban a falusi szegénység sütött’ Wiet sPog 117. A tarack rizómáiból készült lisztet levesekhez és pépekhez is hozzáadták (łucz Dzik 101). A tarack a haszonállatok, különösen a tehenek táplálékául szolgált és szolgál: a tarackból az állatok számára szénát lehet készíteni, és ez eledelnek való tn Puszno KATARZYNA PROROK. A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára, 69. „tárgyak”. e képek rekonstrukciója az elfogadott definíciós módszernek – a kognitív jako słownik etnolingwistyczny (na przykładzie hasła perz) definíciónak – köszönhetően lehetséges. a világról való közös gondolkodásra utal, és arra törekszik, hogy felszínre hozza egy tárgy valamennyi kulturálisan releváns pozitív tulajdonságát. e tulajdonságokat mind a nyelvi és szöveges adatok, mind az úgynevezett „nyelven kívüli” adatok, azaz a hiedelmek feljegyzései és a népi gyakorlatok leírásai elemzésével tárják fel. a „nyelven kívüli” adatok gazdag felhasználásának példája a tanulmány második részében található, ahol bemutatják az elymus szócikk munkapéldányát, amely még nem jelent meg. Ebből megtudjuk, hogy a lengyel népi kultúrában egyrészt igen kellemetlen gyomnak tartották az elymust, mivel nehéz volt kiirtani, másrészt azonban bizonyos gyakorlati felhasználásai is voltak – ínségeledelként szolgált (gyökereiből lisztet készítettek, amelyből kenyeret sütöttek), egyfajta „szigetelőanyagként” (a házak falainak befedésére használták, hogy védelmet nyújtson a fagy és a szél ellen), illetve gyógyszerként (többek között légzőszervi problémák esetén alkalmazták). a javasolt definíció megmutatja, hogy a Szótárban végzett etnolingvisztikai elemzés lehetővé teszi a definiált tárgyak sokoldalú szemléletét, és ezáltal annak a lehető legteljesebb bemutatását, miként érzékelték a lengyel falu lakói az őket körülvevő valóságot. KULCSSZAVAK: etnolingvisztika, szótár, kognitív definíció, népi kultúra, sztereotípia, szimbólum. kataRzyna PRoRok uniwersytet marii curie-skłodowskiej w Lublinie Pl. m. curie-skłodowskiej 4a/205 20-031 Lublin [email protected] KATARZYNA PROROK A NÉPI SZTEREOTÍPIÁK ÉS SZIMBÓLUMOK SZÓTÁRA mint etnoLingvisztikai szóTár (A VARPUTIS-koncepció alapján, példaként) Az összefoglalóban a szerző bemutatja A népi sztereotípiák és szimbólumok szótárát, amelynek koncepcióját Lublinban több éven át Jerzy Bartmiński állította össze Stanisława Niebrzegowska-Bartmińskával és számos más kutatóval együtt. A szótár célja a világ és az ember hagyományos képének rekonstruálása etnolingvisztikai és folklorisztikai kutatási eszközök segítségével. A tanulmány első részében a Szótár fő módszertani előfeltevéseit mutatjuk be. a szokásos nyelvi szótáraktól eltérően az itt leírt egységek nem 70 ÁLTALÁNOS NYELV | 96 Megmutatja a világ általános felfogását; célja, hogy kiemelje a kulturális értelemben releváns, valamennyi pozitív tulajdonságát a realūs objektai ar žodžiai, o „įsivaizduojami objektai“, „socialiniai objektų vaizdiniai“. šiuos vaizdinius atkurti padeda pasirinktas kognityvinės definicijos metodas. tárgynak. ezeket a tulajdonságokat mind a nyelvi, mind a szöveges adatok, valamint az úgynevezett extralingvisztikai adatok, azaz a népi hiedelmek és szokások leírásainak elemzésével állapítják meg. az extralingvisztikai adatok nagy mennyiségű felhasználására példa található a tanulmány második részében, amelyben a varputis címszó munkaváltozatát mutatjuk be; ez sehol sem jelent meg. ebből megtudjuk, hogy egyrészt a varputist a lengyel népi kultúrában igen elterjedt gyomnövénynek tartották, mivel nehéz volt kiirtani, másrészt a háztartásban is fel lehetett használni – gyökeréből lisztet őröltek kenyérsütéshez, ezzel fedték be és tömték ki a házfalakat, hogy védekezzenek a hideg és a szél ellen. emellett a varputist gyógynövényként is használták a légúti betegségek kezelésére. A kognitív definíció rámutat, hogy a szótárban elvégzett etnolingvisztikai elemzés lehetővé teszi a definiált tárgyak sokoldalú megközelítését, és ezáltal annak lehető legteljesebb feltárását, hogyan érzékelték a lengyel falusi lakosok az őket körülvevő valóságot. KULCSSZAVAK: etnolingvisztika, szótár, kognitív definíció, népi kultúra, sztereotípia, szimbólum. kataRzyna PRoRok uniwersytet marii curie-skłodowskiej w Lublinie Pl. m. curie-skłodowskiej 4a/205 20-031 Lublin [email protected]