The folk image of a human preserved in the dialectal plant names. An overview of the issues.

76 BENDRINĖ KALBA | 97 ILONA KULAK Jogailaičių universitetas Krokuvoje ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-4229-6087 TYRIMŲ SRITYS: dialektologija, etnolingvistika, sociolingvistika. DOI: https://doi.org/10.35321/bkalba.2024.97.04 LIAUDIŠKAS ŽMOGAUS VAIZDINYS, IŠSAUGOTAS TARMĖS AUGALŲ PAVADINIMUOSE. PROBLEMŲ APŽVALGA1 RAKTINIAI ŽODŽIAI: dialektologija, etnolingvistika, kalbinis pasaulėvaizdis, žmogaus vaizdinys, augalų pavadinimai, Podhalės regiono tarmė. SANTRAUKA A tanulmány célja, hogy bemutassa az ember népi képét a Podhale régió északnyugati részén élő gorálok által használt növénynevek alapján. Az anyagot kilenc falu lakóival 2016 és 2017 között készített informális interjúk révén gyűjtötték. A szöveg első része részletesen ismerteti az alkalmazott módszertani megközelítést. Emellett bemutatja a gyűjtött anyag sajátosságaiból fakadó kutatási problémákat is. A tanulmány második része a falusi társadalomnak azokat a jellemzőit tárgyalja, amelyek közvetve megőrződnek a növények népi neveiben, például az antropocentrizmust, az arisztokratizmust, a valóság bináris szemléletét, a világ érzéki észlelését, az instrumentális racionalitást, a katolicizmushoz való kötődést és a mágikus hiedelmeket. 1. BEVEZETÉS Amint Ryszard Tokarski (1993: 335) állítja, a szókincs az egyénnek a nyelven kívüli valósággal szembeni intellektuális és érzelmi viszonyulását tükrözi, amely magában foglalja az anyagi világ tárgyait és az emberi tevékenységeket. A lexika elemzése révén ezért betekintést nyerhetünk az adott kulturális közösségbe, valamint a világ észlelésének és kategorizálásának módozataiba. Ez a feltételezés szolgál a jelen tanulmány alapjául 1 A tanulmány a szerző Kulak 2022 című könyvében felvetett kérdéseket mutatja be a nem lengyelül beszélő akadémiai közösség számára. Ilona KulaK. A népi emberkép megőrződése 77 című tanulmány az etnolingvisztika2 (a kutatás célja és módszertana miatt) és a dialektológia (az anyag típusa és gyűjtésének módja miatt) in the Dialectal Plant names. an overview of the Issues határterületén helyezkedik el. A tanulmány célja az ember népi képének rekonstruálása, amely közvetve az Északnyugat-Podhálé több falujából gyűjtött növénynevekben őrződött meg. Az „ember népi képe” kifejezés olyan jellemzők, viselkedésformák és értékek3 (például konkrétság, prac- (hagyományos) kultúra) összességének leírására szolgál. Ezeket a jellemzőket egymást követő nemzedékek formálták, és a nyelvben maradnak fenn. Ez a megközelítés nem korlátozza az összegyűjtött nevek elemzését a falusi lakosok (közigazgatási értelemben vett) képének rekonstruálására, noha kétségtelenül ők alkotják az említett kulturális típus legfontosabb képviselőit. Hangsúlyozni kell, hogy a városokban letelepedett lengyelek többsége paraszti ticality and religiosity) that are typical of the simple man, the bearer of folk háttérrel rendelkezik, és ők is résztvevői a népi kultúrának. Továbbá a társadalom fokozódó globalizációja elmosja a városi és vidéki közösségek nyelve és kultúrája közötti különbséget. A kutatást a Rabka4 régióból származó gorálok által lakott kilenc faluban végezték. Az említett falvak három községhez tartoznak: Raba Wyżna (Bielanka, Raba Wyżna, Rokiciny, Sieniawa és Skawa településekkel), Rabka-Zdrój (Chabówka, Ponice és Rdzawka településekkel) és Spytkowice (amely egyetlen falut, Spytkowicét foglalja magában). Ezek Kis-Lengyelország délnyugati részén, a Nowy Targ-i járás északi részén helyezkednek el. A fent említett falvak lakói a Podhale régió változatos nyelvjárását használják egymás közötti kommunikációra. Mind az idősebb, mind a fiatalabb nemzedék beszédében számos fonológiai következetlenség figyelhető meg. Ezek a standard lengyel nyelvnek a nyelvjárásokra gyakorolt hatásának tulajdoníthatók. A 2 Az etnolingvisztikai kutatás célja egy adott közösség identitását jellemző sajátosságok azonosítása és körülhatárolása. Ennek eléréséhez a nyelvi világkép fogalmát alkalmazzuk (Bartmiński, Chlebda 2008: 11–12). A világ nyelvi képével kapcsolatos további felismerések például Adam Głaz (2022) vagy Anna Pajdzińska (2019) munkáiban találhatók. 3 Az emberkép összetevőit a megnevezési folyamat elemzésével határozzuk meg. Ezt a fogalmat a következő szövegben fejtjük ki. 4 A 19. század közepén a lengyel költő és geográfus, Wincenty Pol (1851: 122) utalt az úgynevezett „rabcai gorálokra” (lengyelül „Górale od Rabki” vagy „Rabczanie”), akiket a Raba folyóról neveztek el. A Podhale alsó részén élő népességről van szó (a régió északkeleti részén). 78 BENDRINĖ KALBA | 97 a régiót elsősorban a generációs tényező határozza meg. Az idősebb generáció nyelvjárást használ, míg a fiatalabb generáció egy városi kulturális közegre jellemző kódot alkalmaz. több mint 100 falusi lakossal készített informális interjúk révén, akik képesek voltak felidézni a neveket, és azokat a megfelelő tárgyakhoz társítani. Ezek a nevek több mint 260 In the period between 2016 and 2017, 647 plant names were collected növényfajra utalnak. Az adatok lágyszárú növények (pl. gyomok, gyógynövények, füvek) és fás szárú növények (pl. fák, cserjék) neveit egyaránt tartalmazzák, mind a vadon termő, mind a termesztett növényekét. Különösen fontos megjegyezni, hogy a kutatási anyagba csak azokat a neveket vették fel, amelyek esetében az adatközlők ismerték a motivációt. Az északnyugat-podhalei régió nyelvjárási növényneveinek teljes gyűjteménye kétségtelenül értékes és jelentős hozzájárulást jelentene a nyelvészet területén; ehhez azonban további kutatási évekre lenne szükség. Ésszerűen feltételezhető, hogy a gyűjtemény legalább 2,000 egységet tartalmazna, akárcsak Halina Pelcowa szótára (2017), amely motivált és nem motivált egységeket egyaránt magában foglal (természetesen a nyelvjárás használójának szempontjából). Az anyag ilyen terjedelme jelentősen lelassítaná a munka kitűzött céljának elérését, amely annak bemutatása, hogy a megnevezések elnevezései a közösség jellemzőire vonatkozó ismeretek forrását képezhetik. Hozzá kell tenni, hogy a munka választott célja miatt az adatközlőket nem kérdezték a megadott nevek értelmezéséről, és nem készültek kognitív definíciók a Sztereotípiák és népi szimbólumok szótárában (SSSL 1996–2022) alkalmazott módszertannak megfelelően. A tanulmány a növénynevekben tükröződő emberképre összpontosít, nem pedig maguknak a növényeknek a képére. Az egyes növények képeinek átfogó leírása külön vizsgálatot igényelne. A nyelvi anyag nem korlátozódott kizárólag a differenciális szókincsre. Mind az általános nyelvjárási kifejezéseket, mind a lengyel számos változatában közös lexikát feljegyezték; ez utóbbi a falusiak beszédében is használatos, és tapasztalataikat tükrözi (Pelcowa 2017: 14; Kąś 2011: 13). E két növényiszókincs-csoport kombinációja azonban azt mutatta, hogy a kutatási anyagban változatos nyelvi forrásokból származó fitonimák jelentek meg: a nyelvjáráson belül létrehozott elemek, kölcsönzések, tükörfordítások, a protoszláv korból örökölt nevek, valamint protoindoeurópai gyökerűek (Waniakowa 2012: 139–187). Mint ismeretes, a megnevezési folyamat- Ilona KulaK. Egy ember megőrzött népi képe 79 e nevek többségének keletkezése évszázadokkal vagy akár évezredekkel korábbra tehető, és in the Dialectal Plant names. an overview of the Issues olykor más nyelvi területen történt, az akkori növények észlelt jellemzői alapján. A kortárs falusiak a jelenlegi hiedelmekkel és a természet bizonyos törvényeivel összhangban újra felfedezik a fitonimák motivációját (Waniakowa 2012: 115–116). superstitions of their community, as well as their general knowledge and 2. MÓDSZERTANI KÉRDÉSEK Egy adott terület lakói által használt növénynevek etimológiája számos módszertani kérdést vet fel. A lengyel etnolingvisták egyetértenek abban, hogy a nyelvjárási növénynevek elemzése lehetővé teheti egy vidéki közösség világképének rekonstruálását. Ezt a nézetet osztja dwiga Waniakowa (2006: Halina Pelcowa (2002: 140) and Halina Kurek (2004a: 129), among others. Nevertheless, it is common knowledge that a considerable number of dialect plant names did not originate in rural settings. Thus, folk botanical names do not always reflect the worldview of a particular community. Ja493), aki szerint a nyelvész elsődleges feladata annak megkülönböztetése kell legyen, hogy egy adott vidéki területen kialakult őshonos nevekről van-e szó, vagy olyanokról, amelyeket az ólengyel korából vettek át, illetve őriztek meg. A fent említett kutató kijelenti, hogy a népi fitonimákról szóló lengyel nyelvjárástani szakirodalom tévesen azt sugallja, hogy e nevek a lengyel nyelvjárásban keletkeztek. A szerzők jellemzően a növényekre vonatkozó nyelvjárási lexémákat a falusiak kreatív nyelvi tevékenységének szemléltető példáiként értelmezik. Ez az értelmezés azonban nem egyezik teljes mértékben a valósággal (Waniakowa 2006: 503). A Jadwiga Waniakowa által javasolt, autentikus nyelvjárási növényneveknek az egyéb egységektől (például a kölcsönszavaktól vagy tükörfordításoktól) való elkülönítése kiterjedt és aprólékos etimológiai vizsgálatot tenne szükségessé, amelynek eredményei meghaladnák egyetlen tudományos tanulmány kereteit. Még ha megvalósítható lenne is a lengyel nyelvjárásokban kialakult szókincs elkülönítése egy adott terület – például egy tucatnyi falu vagy egy régió – lakóinak diskurzusában használt teljes botanikai lexikontól, az így létrejövő lexikai korpusz valószínűleg nem lenne elegendő a közösség – a vidéki társadalom – elnevezési alanyának rekonstruálását lehetővé tevő szabályszerűségek feltárásához. Az autentikus nyelvjárási nevek átfogóbb, a teljes lengyel nyelvterületről, vagy alternatívaként annak egyik 80 BENDRINĖ KALBA | 97 makrorégiójából származó gyűjteménye potenciálisan alapul szolgálhatna a világvagy közösségkép rekonstruálásához. Amint azonban korábban megállapítottuk, ennek a feladatnak a megvalósítása rendkívül nehéznek tűnik. Ráadásul bizonytalan, hogy a kinyert nyelvi anyag kellően változatos lenne-e egy teljes és hamisítatlan image of the villagers. Az a kutató, aki a népi növénynevek alapján egy vidéki közösség képét kívánja bemutatni, bizonyos mértékig köteles figyelembe venni a kiválasztott terület lakói körében használatos növénynevek teljes körét. Ebben az esetben hasznos az etnolingvisztikai módszertan alkalmazása, mivel lehetővé teszi az összegyűjtött anyag szinkrón szempontú elemzését, anélkül hogy el kellene mélyedni a szóban forgó nevek fejlődésében. A rögzített szókincset egységes egészként kell kezelni, amelyet annak céljából vetünk elemzés alá, hogy következtetéseket vonjunk le egy adott nyelvi és kulturális közösség világfelfogásáról. Az elemzés során az egyes nevek népi etimológiáját kell figyelembe venni, nem pedig tudományos etimológiájukat. A kiválasztott régióban összegyűjtött növénynevek alapján az ember képének rekonstrukciója azon a feltételezésen alapulhat Egy népi botanikai lexikon of the universality of folk culture and the same mentality of the whole rural community (SSSL 1996, vol 1, no. 1: 19). Furthermore, it should be emphasised that the plant names that are going out of use provide valuable information on the earlier state of Polish dialects (Wierzbicka 2002: 52). elemzése nem zárja ki olyan elemek megjelenését a rekonstruált képben, amelyek egy lengyel, szláv vagy akár európai közösségre jellemzőek. Nyilvánvaló, hogy a vidéki mikroközösségek tagjai a szélesebb társadalom részét képezik. A szóban forgó szókincs „a különböző kultúrákhoz és különböző történelmi korszakokhoz szervesen hozzátartozó látásmódok egy sorát” implikálja5 (Bartmiński 1989: 49). Mindazonáltal téves volna a falusiak világképét kulturális körünk általános közösségének világképével azonosítani. E második kép reprodukálásához összehasonlító elemzésre lenne szükség. Csak „a különböző kommunikatív közösségek nyelvi világképeinek tanulmányozása teszi lehetővé, hogy eljussunk a világ konceptualizációjának hasonlóságaihoz és különbségeihez” (Niebrzegowska-Bartmińska 2013: 270). E hasonlóságok azt a módot képviselik, ahogyan egy makroközösség valóságát érzékelik és értékelik. 5 Saját fordítás (itt és a további előfordulási helyeken). Ilona KulaK. Az ember népi képe 81 A növénynevek által megőrzött valóságkonceptualizáció kérdésére adott válasz az alkalmazott kutatási in the Dialectal Plant names. an overview of the Issues koncepciótól függ. Az etimológusok inkább általában az ember képét próbálják rekonstruálni. A kiválasztott területen gyűjtött fitonimák elemzésére szolgáló etnolingvisztikai eszközök alkalmazása ezzel szemben várhatóan elősegíti egy adott kulturális közösség képének rekonstrukcióját. Következésképpen például a rabkai hegyvidékiek nyelvében használatos kifejezések felhasználhatók voltak a falusiak képének szemléltetésére. A fent említett megfontolások fényében azonban elismerhető, hogy a fitonimák egy ember népi képét őrzik fenn. A népi kifejezés valóban összefügg a hagyományos vidéki kultúrával, de jelentései túlmutatnak ezen a kontextuson. Ez a szó magában foglalja a régit és az újat egyaránt, vagyis azt, amit a múlt és a jelen nemzedékei hoztak létre (szemben a vidéki melléknévvel, amelynek jelentése szűkebb). E feltételezés elfogadása a fitonimák sajátos anyagtípusának köszönhető: többségük nem lengyel nyelvjárási talajon keletkezett, és mindenekelőtt ma sem keletkezik ott. A kortárs falusiak által használt növényszókincs jelentős állományát szláv előtti lexikai elemek alkotják, amelyek évszázadokkal ezelőtt jöttek létre, és változásnak vannak kitéve. 3. AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT NÖVÉNYNEVEK FELOSZTÁSA AZ ELEMZÉS ALAPJAKÉNT Az ember népi képének növénynevek alapján történő rekonstrukciójára irányuló kutatásban fontos kérdés az is, hogy miként csoportosítják a lexikai egységeket. Ez a csoportosítás természetesen azért történik, hogy szemantikai-kulturális motivációs szinten szabályszerűségeket tárjunk fel. Mert a nyelvi megnevezések mögött a világ egy adott közösség általi rendezésének vagy „megszelídítésének” folyamatai rejlenek, ahogyan Ryszard Tokarski (2012: 249) írja. A szókincs többségének felosztási módjaként (azaz a tárgyak jellemzői és a hasznosság által motivált nevek esetében) a tapasztalati kategóriákat (lengyelül kategorie doświadczeniowe) fogadták el. Małgorzata Brzozowska úgy határozza meg ezeket, mint „olyan kategóriákat, amelyek egy adott kultúra fogalmi rendszerében jelennek meg, és hordozóik tapasztalatai határozzák meg” (asszociatív) származékok, amelyek „a kognitív aktus során (Brzozowska 2000: 144–145). They can be used to analyse onomasiological megtapasztalt és relevánsnak tekintett jegyek alapján” jönnek létre (Brzozowska 2000: 144). A szemantikai származékokkal ellentétben az onomasziológiai származékok 82 BENDRINĖ KALBA | 97 olyan megnevezési mechanizmust képviselnek, amely azon jegyek használatán alapul, amelyek nem feltétlenül szembetűnőek, de a megnevezés pillanatában perceptuálisan dominánsak. Ennek eredményeként a tő jelentése nem része a származék lexikai jelentésének, és így azt a jegyet jelzi, amelyet a beszélők a származék jelentésével társítanak (Brzozowska 2000: 143). but enters into the socially stabilised associative relationship felt by the speakers Ezeket a képzéseket általában szemantikailag szabálytalannak és kategorizálatlannak tekintik, Małgorzata Brzozowska gombanevekkel, lepkenevekkel és hónapnevekkel kapcsolatos elemzése azonban vitatta ezt. Még ezekben az esetekben is viszonylag könnyű megkülönböztetni a származtatott típusokat (vö. Brzozowska 2000: 143, 149). Az anyag olyan neveket is tartalmaz, amelyek onomasziológiai alapját a népi mágikus hiedelmek, a vallási hiedelmek és a kulturális asszociációk képezik, amelyeket valós növényi jellemzők igazolnak. Az ilyen fitonimákat kulturális kategóriákba6 sorolták. Az összegyűjtött növényneveket több tucat tapasztalati és kulturális kategóriába7 sorolták, például az alak, a szín, az íz, a gyógyhatás vagy a mágia kategóriájába. Némelyikükön belül alkategóriákat különítettek el további belső megkülönböztetések bevezetése érdekében (pl. a virág színe, a termés és a mag színe, a levél színe). Ezt az összegyűjtött egységek sajátossága és száma indokolta. A kategóriákat négy átfogó csoportba osztották, nevezetesen: (1) a referenst azonosító jellemzők, (2) a növények előfordulásának ideje és helye, (3) a növények hasznossága és haszontalansága, valamint (4) kulturális utalások és asszociációk8. Mint látható, az első három csoport tapasztalati kategóriákat, az utolsó csoport pedig kulturális kategóriákat tartalmazott. E négy csoport kategóriába sorolásának döntő tényezője a nevek motivációja volt. Például az olyan kategóriák, mint a szín, az alak vagy a tapintással érzékelt jellemzők, az első csoportba (a referenset azonosító jellemzők) tartoznak, mivel korlátozott, szűk nézőpontból létrehozott neveket tartalmaznak, amelyek csak a megnevezett tárgy jellemzőire összpontosítanak (vö. a megjelenés, íz, illat által motivált fitonimákkal). A második csoport (a növények előfordulásának ideje és helye) olyan növénynevekből alakult ki, amelyek a virágzás, a vetés és az illatanyag-kiválasztás idejére, valamint a helyére utalnak 6 A kulturális kategóriák terminusa analóg a tapasztalati kategóriák terminusával. 7 Hasonló megkülönböztetés jelenik meg Stanisława Niebrzegowska-Bartmińska (2010) tanulmányában. A kutató a növénynevek tapasztalati és kulturális motivációjáról írt. 8 A javasolt tipológia összhangban áll más kutatók által alkalmazott felosztásokkal (pl. Pelcowa 2002). Ilona KulaK. Egy ember népi képe 83 Az előfordulás vagy eredet megőrzése. Keletkezésük idején a névadó tág perspektívából szemlélte a dolgokat, amely magában foglalta a referenst in the Dialectal Plant names. an overview of the Issues és a körülötte lévő világot egyaránt. A harmadik csoportba olyan nevek kerültek, amelyek egy faj hasznosságára (pl. gyógyhatására), illetve haszontalanságára (pl. mérgező, bódító és irritáló tulajdonságaira) utalnak. Ezért ez a gyűjtemény olyan fitonimákat foglal magában, amelyek szerkezete egy ember életére és környezetére gyakorolt pozitív vagy negatív hatást örökít meg. Az utolsó csoportba a mágiára, vallásra, hiedelmekre, valamint asszociáció útján létrejött egységekre utaló nevek tartoznak. A fitonimák felosztása adta az elemzés keretét, amely a megjelenés és a tulajdonságok által motivált nevektől a növények előfordulási helyén és idején, valamint felhasználásuk módján át a hagyományos közösség kultúrájához kapcsolódó fitonimákig haladt9. Így elmondható, hogy az elemzés a „mikroszkopikus szemlélettől” (lengyelül mikrospojrzenie), vagyis a felszínes, konkrét, objektív, legkönnyebben érzékelhető dolgoktól az anyagtalan értékekig és a referens, valamint az ember között fennálló kapcsolat vizsgálatáig haladt. Ezenkívül a kiemelt halmazok három elkülönülő nézőpontot szemléltetnek: az észlelési (csoportok: a referenst azonosító jegyek, valamint a növény előfordulásának ideje és helye), a funkcionális (csoport: a növények hasznossága és haszontalansága) és a kulturális nézőpontot (csoport: kulturális utalások és asszociációk). A szemantikai mezőkhöz hasonlóan nem lehetett elkerülni a különböző tapasztalati és kulturális kategóriák közötti határok folyékonyságának problémáját. A legnagyobb nehézségeket a több részből álló nevek okozták, amelyek szerkezete egynél több információt őriz meg. Vegyük például a borówka czarna10 [fekete bogyó]11 „Vaccinium myrtillus”12 nevet. A név információt közöl a termés fekete színéről (czarny)13 és a növény erdei előfordulásáról (bór → borówka). A koniczyna biała [fehér here] „Trifolium repens” név ezzel szemben a fehér virágokra (biała), valamint az állatok – főként a lovak – általi gyakorlati használatra (koń → koniczyna) utal. Szükségszerű volt az ilyen fit9 A részletes elemzést a szerző egy másik tanulmánya tartalmazza. A bibliográfiai adatokat a cikk bírálatának kézhezvétele után közöljük. 10 Az eredeti növényneveket a standard lengyel helyesírásnak megfelelően, a nyelvjárási sajátosságok figyelembevétele nélkül írtuk át a cikk megértésének megkönnyítése érdekében. 11 A literal English translation of the original name is given in square brackets. In the event mivel a név fordítása kihívást jelent, rövid népi etimológiai támpontot adunk. A szerző egy másik tanulmányban részletes indoklást közöl (Kulak 2022). 12 A növényfaj latin neve egyszeres idézőjelben szerepel. 13 A név etimológiája zárójelben szerepel. 84 BENDRINĖ KALBA | 97 különféle kategóriákba tartozó nevek. Egy nevet akkor is különböző kategóriákhoz rendeltek, ha motivációi eltérőek voltak, amint azt az adatközlők állították. Például a krakowiak [valami olyasmi, mint krakkói lakos] ‘Pelargonium zonale’ nevet a virágok színével indokolták, amely hasonlított a krakkói népviselet színéhez, de azzal is, hogy a növény a krakkói térségből származik. 4. AZ EMBERRŐL ALKOTOTT NÉPI KÉP ELEMEI The analysis of collected phytonyms, which aimed to discover regularities in the naming of plants, enabled the isolation of a dozen traits, behaviours or values that collectively form the folk image of a human. The most notable elements, i.e. the most strongly established in botanical lexis, are annak tekintették: az antropocentrizmust, az antropomorfizmust, az arisztokratizmust, a valóság fekete-fehér értékelését, a világ érzéki észlelését, a racionalitás instrumentális típusát, a konkrétságot, a gyakorlatiasságot, a katolikus valláshoz való kötődést és a mágiába vetett hitet. Az antropocentrikus perspektíva a fitonimákban elsősorban az emberre vagy az emberi testre való utalások révén tárul fel, pl. panienka [leány] ‘Phlox paniculata’, sierotka [kis árva] ‘Bellis perennis’, modre oczka [intenzív kék, kis szemek] ‘Myosotis palustris vagy Myosotis sylvatica’, język teściowej [anyós nyelve] ‘Sansevieria trifasciata’. Az emberközpontú szemléletet olyan nevek is példázzák, amelyek betegségekre vagy panaszokra utalnak, valamint azok, amelyek az emberi egzisztenciális szükségleteket tükrözik, mind az alapvetőeket (pl. az élelmet), mind a magasabb rendűeket, például a jóllét, az egészség, a szeretet és a biztonság iránti vágyat. Vö. anginka [kis angina] ‘Pelargonium graveolens’, bieguniec [< biegunka, magyarul hasmenés] ‘Ailanthus altissima’, olejnik [< olej, magyarul olaj] ‘Ricinus communis’, kiełbaśnik [< kiełbasa, magyarul kolbász] ‘Origanum majorana’, miłosne ziele [szerelemfüve] ‘Levisticum officinale’, drzewko szczęścia [a boldogság fája] ‘Crassula ovata’, grzmotnik [< grzmot, magyarul mennydörgés] ‘Alchemilla pastoralis)’. Az antropocentrizmusra további bizonyítékot szolgáltatnak azok a fitonimák, amelyek a növények ártalmasságát vagy alkalmatlanságát jelölik, pl. parzenica [valami, ami éget] ‘Urtica dioica’, trujaki [valami, ami mérgez] ‘Digitalis purpurea vagy Digitalis grandiflora’. Az antropocentrizmus sajátos formája az antropomorfizmus, amely úgy határozható meg, mint „az a tendencia, hogy a természetet leírják és a fizikai jelenségeket emberi jellemzők és emberi magatartás mintázata alapján magyarázzák” (Piątek 1988: 12). Az elemzés kimutatta, hogy ez a sajátos világ- Ilona KulaK. A népi emberkép 91 megőrzött mű, valamint a múlttól formált valóságérzékelés. Az alany által megélt elkülönültség érzése, amely a „saját” és in the Dialectal Plant names. an overview of the Issues az „idegen” szembeállításán alapul, különösen nyilvánvaló az eredet által motivált növénynevekben, vö. amerykanka [amerikai] ‘Solanum tuberosum’, węgierka [magyar] ‘Prunus domestica’, szwabka [sváb] ‘Solanum tuberosum’. Az olyan elnevezések, mint a język teściowej [anyós nyelve] ‘Sansevieria trifasciata’, wdówka [özvegy] ‘talán Scabiosa lucida vagy Scabiosa canescens’, sierotka [árva kislány] ‘Bellis perennis’ társadalmi kapcsolatokat vagy azok hiányát jelzik. A munkát olyan lexikai elemek képviselik, amelyek a mezőgazdasági környezethez kapcsolódó állatokat vagy tárgyakat idéznek fel, vö. gęsiówka [< gęś, angolul goose] ‘Echinochloa crusgalli’, wole oczy [ökörszemek] ‘Aster alpinus’, kosy [kaszák] ‘Iris sibirica’, widłak [< widły, angolul English leprosy] ‘Scrophularia nodosa’, talary [tallérok] ‘Lunaria annua’. pitchforks] ‘Lycopodium annotinum; Lycopodium clavatum’, miotła [broom] ‘Apera spica-venti’. A wealth of information about a bygone era can be gleaned from the etymology of plant names which refer to old-time food, diseases, the monetary system and herbal medicine, cf. trędownik [< trąd, 5. KÖVETKEZTETÉS Könnyen belátható, hogy az emberkép felsorolt elemei magukban foglalják egyrészt a lengyel vidéki közösségekre jellemző, másrészt az összes szláv, sőt európai kulturális körbe tartozó közösségnek tulajdonítható univerzális jellemzőket. Nem lehetséges az elemzésből származó vonásokat egyértelműen két külön kategóriába, nevezetesen vidéki és nem vidéki jellemzőkre osztani. Ennek az az oka, hogy a nyelvi anyag – amint említettük – dialektális szókincset, valamint a lengyel különböző változataiban közös lexikát is magában foglal. A fitonimák motivációinak feltárása ezért nemcsak magának a vidéki közösségnek, hanem általában az ember természetének a megértését is lehetővé teszi. Mindazonáltal az ember rekonstruált képe nem azonosítható annak nemzeti vagy szupranacionális képével. Ennek oka, hogy a dialektológiai magyarázatok képezik az olyan szabályszerűségek keresésének alapját, amelyek lehetővé teszik a növénynevekben rögzült kép feltárását. Következésképpen a tanulmány a népi kép kifejezést használja, amely – ezt fontos megjegyezni – a sztereotípiákkal kapcsolatos lublini etnolingvisztikai kutatásokra utal. 92 BENDRINĖ KALBA | 97 REFERENCES Bartmiński Jerzy 1989: A világ nyelvi rendszerezésének módjai. Megjegyzések a biłgoraji, kozmoszról szóló beszámolók margójára. – Etnolingwistyka. Problemy Języka i Kultury 2, 49–58. Bartmiński Jerzy, Chlebda Wojciech 2008: Hogyan vizsgáljuk a szlávok és szomszédaik nyelvi-kulturális világképét? – Etnolingvisztika. A nyelv és a kultúra problémái 20, 11–27. Brzozowska Małgorzata 2000: Onomaziológiai (asszociációs) derivátumok a világ nyelvi képében. – Nyelv és kultúra 13: A világ nyelvi képe és a kultúra, szerk. A. Dąbrowska, J. Anusiewicz, Wrocław: A Wrocławi Egyetem Kiadója, 143–152. Głaz Adam 2022: Routledge Studies in Linguistics: Linguistic Worldview(s): Approaches and Applications, New York: Routledge. Kąś Józef 2011: Az oravai nyelvjárás szótára 1, Krakkó: Academica Kiadó. Kempf Zdzisław 1985: Az állatokra vonatkozó „rosszabb” szavak. – Język Polski 65(2–3), 125–144. Kulak Ilona 2022: A növénynevekben rögzült népi emberkép. a rabcai gorálok lexikájának példáján, Krakkó: Az Egyetem Kiadója Jagelló Egyetem. Kurek Halina 2003: A nyelvjárási lexika változásai a Kárpátalján, Krakkó: Tudományos Munkák Szerzőinek és Kiadóinak Társasága, Universitas. Kurek Halina 2004a: A kárpátaljai falu nyelvi-kulturális képe a növénynevekbe ágyazva. – Studia Linguistica: Danutae Wesołowska oblata, szerk. H. Kurek, J. Labocha, Krakkó: Tudományos Munkák Szerzőinek és Kiadóinak Társasága, Universitas, 129–156. Kurek Halina 2004b: A vidéki nyelvi-kulturális terület nyelvi világképe. – A hűséges beszéd körében, szerk. M. Wojtak, M. Rzeszutko, Lublin: Maria Curie-Skłodowska Egyetem Kiadója, 147–162. Niebrzegowska-Bartmińska Stanisława 2010: Szakronimák a gyógynövények lengyel népi képében. – A nevek világában: Czesław Kosyl professzornak dedikált jubileumi kötet, szerk. H. Pelcowa, Lublin: WydawnicNiebrzegowska-Bartmińska Stanisława two Uniwersytetu Marii Curie-Skłodowskiej, 277–289. 2013: A (ETNO)EUROJOS kutatási projekt és a kognitív etnolingvisztika programja. – Etnolingvisztika. A nyelv és kultúra problémái 25, 267–281. Pajdzińska Anna 2019: Nyelvi világkép és grammatikai kategóriák. – Etnolingvisztika. A nyelv és kultúra problémái 30, 41–54. DOI: 10.17951/ et.2018.30.41. Ilona KulaK. Az ember népi képe megőrizve 93 Pelcowa Halina 2017: A Lublini vajdaság nyelvjárásainak szótára 5: A növényvilág, Lublin: A Maria in the Dialectal Plant names. an overview of the Issues Curie-Skłodowska Egyetem Kiadója. Pelcowa Halina 2002: A növények nyelvi képe a Lublini vajdaság nyelvjárásaiban. – Lengyel nyelv: Jelenkor, történelem 3, szerk. W. Książek-Bryłowa, H. Duda, Lublin: a Maria Curie-Skłodowska Egyetem Kiadója, 127–144. Piątek Zdzisława 1988: Az antropocentrizmus aspektusai, Krakkó: Egyetem Jagelló. Pol Wincenty 1851: Pillantás a Kárpátok északi lejtőire és a hozzájuk csatlakozó vidékekre, Krakkó: Czas Litográfiai Intézete. Serafin Ewa 2002: Népies aitiológiai elbeszélés. – A népi irodalom genológiája: Folklorisztikai tanulmányok, szerk. A. Mianecki, V. Wróblewska, Toruń: a Nicolaus Copernicus Egyetem Kiadója, 119–127. SSSL 1996–2022: A népi sztereotípiák és szimbólumok szótára 1: Kozmosz (1–4. sz.), 2: Növények (1–7. sz.), szerk. J. Bartmiński, Lublin: az Egyetem Kiadója Marii Curie-Skłodowskiej. Tokarski Ryszard 1993: A szókincs mint a világ értelmezése. – A 20. századi lengyel kultúra enciklopédiája 2: Kortárs lengyel nyelv, szerk. J. Bartmiński, Wrocław: Wiedza o Kulturze, 335–362. Tokarski Ryszard 2012: A kortárs lexikális szemantika néhány feladatáról. – Szavak, stílusok, módszerek, szerk. H. Pelcowa, M. Wojtak, Lublin: A Maria Curie-Skłodowska Egyetem Kiadója, 247–259. Waniakowa Jadwiga 2006: Az antroponímia a növények lengyel nyelvjárási neveiben. – Munuscula linguistica: Alexandra Cieślikowa tiszteletére felajánlva, szerk. K. Rymut, K. Skowronek, B. Czopek-Kopciuch, M. Malec, Krakkó: A Lengyel Tudományos Akadémia Lengyel Nyelvi Intézetének Kiadója, 493–505. Waniakowa Jadwiga 2012: A vadon termő lágyszárú növények lengyel nyelvjárási nevei szláv háttérrel: Általános kérdések, Krakkó: Jagelló Egyetemi Kiadó. Wierzbicka Agnieszka 2002: A növényzettel kapcsolatos szókincs gyűjtésének módszerei Kujawy területén. – A Łódźi Egyetem kiadványai. Folia Linguistica 42, 49–59. Zowczak Magdalena 2013: Népi Biblia: A bibliai motívumok értelmezése a népi kultúrában, Toruń: Mikołaj Kopernik Egyetem Tudományos Kiadója Kopernika. Beérkezett: 2024-09-03 Priimta 2024-10-16 94 KÖZNYELV | 97 ILONA KULAK AZ EMBER MEGŐRZÖTT NÉPI KÉPE A NÖVÉNYEK NYELVJÁRÁSI ELNEVEZÉSEIBEN. A KÉRDÉSEK ÁTTEKINTÉSE Összefoglalás A tanulmány célja az ember népi képének bemutatása, amelyet a növények nyelvjárási elnevezései őriznek. Az elemzés tárgyát a Gorálok, a Rabka vidékén élő etnikai csoport által használt növények 647 informális elnevezése képezi. Ennek megfelelően a kutatást Kis-Lengyelország délnyugati részén, az északi Nowy Targ járásban található kilenc faluban végezték; ez a terület a Podhale régió északnyugati részén fekszik. Az anyagot 2016 és 2017 között, a falusiakkal készített kötetlen interjúk során gyűjtötték. A tanulmány első része a módszertani megfontolásoknak szentelt. A szerző elsődleges figyelme a gyűjtött anyag sajátos jellegéből fakadó kutatási kihívásokra irányul. A megfontolások arra a következtetésre vezetnek, hogy a falvakban gyűjtött fitonimák alapján nem egy vidéki közösség, hanem az ember népi képét lehet rekonstruálni. Ez a feltételezés elsősorban annak tulajdonítható, hogy az összegyűjtött lexika magában foglalja mind a vizsgált csoport jellegzetes szókincsét, mind pedig a lengyel nyelv különböző változataiban általánosan elterjedt szavakat, azaz különféle forrásokból származó fitonimákat. A kortárs közösség tagjai a helyi szokásokra, hiedelmekre, általános ismeretekre és a természet bizonyos törvényszerűségeire hivatkozva fedezik fel újra e lexikai egységek jelentését. A szerző hangsúlyozza, hogy a növénynevek önmagukban nem örökítik tovább az embert mint olyat ábrázoló képet. A világ kategorizálására és az értékekre vonatkozó tudás forrása maga az elnevezési mechanizmus. Az elnevezési folyamatokat szabályozó elvek feltárásához szabályszerűségeket kell keresni. Ezért a kutató a gyűjtött neveket több tucat tapasztalati és kulturális kategóriába csoportosítja. A tanulmány második része a népi növényneveken végzett elemzés eredményeit mutatja be, betekintést nyújtva az egyszerű ember jellemzőibe. Ezek közül a legjelentősebbek: az antropocentrizmus, az arisztokratizmus, a valóság bináris érzékelése, a világ érzéki észlelése, az instrumentális racionalitás, a konkrétság, a pragmatizmus, a katolicizmushoz és a mágikus hiedelmekhez való kötődés. plant-related vocabulary studied also suggests that representatives of folk culture Közvetlenek, egyszerűek, vaskos humorérzékkel rendelkeznek, és hajlamosak a sztereotipizálásra. Kisebb mértékben a népi etiológiát, az időbeli távolság tudatának hiányát, a szociomorfizmust vagy a csodás érzékenységet közvetve örökítik tovább a fitonimák. A Ilona KulaK. A népi emberkép A begyűjtött növényi lexika 95 ezenfelül – jóllehet töredékes módon – a népi világkép olyan fontos összetevőit is magában foglalja, in the Dialectal Plant names. an overview of the Issues mint az etnocentrizmus, a család vagy a munka elsődleges jelentősége, valamint a természettel való szoros kapcsolat. KULCSSZAVAK: dialektológia, etnolingvisztika, nyelvi világkép, emberkép, növénynevek, a Podhale régió nyelvjárása. ILONA KULAK Chair of Cultural Linguistics and Sociolinguistics Faculty of Polish Studies, Jagiellonian University Gołębia Street 16, Cracow, 31-007, Poland [email protected] ILONA KULAK A növénynevek terminusaiban megőrződött a népi ember képe. PROBLÉMÁK ÁTTEKINTÉSE Összefoglalás E tanulmány célja a tájnyelvi növénynevekben megörökített népi emberképre irányuló bemutatása. Az elemzés tárgyát 647 nem hivatalos növénynév képezi, amelyeket a Rabka körségében élő gorál etnikai csoport használt. Ennek megfelelően a kutatást Kis-Lengyelország délnyugati részének kilenc falujában végezték, az Észak-Nowy Targ járásban, amely a Podhale régió északnyugati részén található. Az anyagot 2016–2017-ben, a falusi lakosokkal folytatott informális beszélgetések során gyűjtötték. A tanulmány első része módszertani megfontolásoknak szentelt. A szerző figyelme a gyűjtött anyag sajátos jellegéből fakadó kutatási kihívásokra összpontosul. Az elemzés arra a következtetésre enged jutni, hogy a falvakban gyűjtött fitonimák alapján a népi ember képe, nem pedig a falusi közösség képe rekonstruálható. Ez a feltevés mindenekelőtt azzal hozható összefüggésbe, hogy a gyűjtött lexika magában foglalja mind a vizsgált csoportra jellemző szókincset, mind a lengyel nyelv különböző nyelvjárásaiban közös szavakat, vagyis különböző forrásokból származó fitonimákat. A modern közösségek tagjai e fogalmak jelentését a helyi szokásokra, hiedelmekre, közös ismeretekre és bizonyos természeti törvényekre támaszkodva fedezik fel újra. Hangsúlyozzák, hogy a növénynevek önmagukban nem örökítik meg az ember képét. A világ és az értékek kategóriákba sorolásáról szóló ismeretek forrása maga a megnevezés mechanizmusa. A megnevezési folyamatokat irányító elvek feltárásához törvényszerűségeket kell keresni. Ezért az összegyűjtött neveket a tapasztalat és a kulturális kategóriák tízes csoportjaiba sorolták. 96 KÖZNYELV | 97 A tanulmány második részében a népi növénynevek elemzésének recentrizmusát, zultatai, įžvalgos apie paprasto žmogaus savybes. Reikšmingiausios iš jų: antropoarisztokratizmusát, a valóság bináris felfogását, a világ érzéki észlelését, a gyakorlati racionalitást, a konkrétságot, a pragmatizmust, a katolicizmushoz való kötődést és a mágikus hiedelmeket mutatják be. A vizsgált növényszókincs azt is mutatja, hogy a népi kultúra képviselői egyenesek, egyszerűek, komor humorérzékkel rendelkeznek, és hajlamosak a sztereotípiákra. A fitonimák közvetve megörökítik a népi etiológiát, az időbeli távolság érzékelésének hiányát, a társadalmi morfizmust vagy a csodákba vetett hitet. Ezenfelül az összegyűjtött növénylexika, még ha töredékes is, a népi világkép olyan fontos összetevőit feltételezi, mint az etnocentrizmus, a család vagy a munka elsődleges fontossága, valamint a természettel való szoros kapcsolat. KULCSSZAVAK: dialektológia, etnolingvisztika, nyelvi világkép, az ember képe, növénynevek, a Podhale régió dialektusa. ILONA KULAK Chair of Cultural Linguistics and Sociolinguistics Faculty of Polish Studies, Jagiellonian University Gołębia Street 16, Cracow, 31-007, Poland [email protected]