Liepiamosios nuosakos dvejopos formos ir jų vartojimas rytų Lietuvos tarmėse

L IETU V.sL UK A. L. B O T Y RO S KL ATU S I MA IT LETT OS aT SR" M. O KS LŲ AKADEMTIJ A A FELSZÓLÍTÓ MÓD KETTŐS FORMÁI ÉS HASZNÁLATUK KELET-LITVÁNIA NYELVJÁRÁSAIBAN J. KARDELYTĖ Nyelvünk nyelvjárásait évről évre egyre behatóbban kutatják. Jelentős anyagot gyűjtöttek a kelet-litvániai nyelvjárásokból is. Kelet-Litvánia nyelvjárásaiban találhatók. különféle archaikus maradványok, amelyek hálás anyagot szolgáltatnak mind a dialektológia, mind a nyelvtörténet, mind pedig a balti nyelvek összehasonlító nyelvtana számára. E nyelvjárásokban számos érdekes, a nyelvtani szerkezetet érintő jelenség található, amelyekről nyelvészeti irodalmunk egyelőre még keveset tesz említést. Itt egy, a keleti nyelvjárásokban széles körben használt nyelvi ténynél időzünk el, nevezetesen a felszólító mód kettős formáinál, illetve két igeidejénél. A kettős formák egy-egy példája megtalálható orosz és német nyelvészek megnyilatkozásaiban. J. Endzelynas professzor már behatóbban tárgyalja a felszólító módot. Lett k. litvánul. tk. nem be -k összehasu sonlítja k. a litván hársakat tul. A «kt» nélkül a nemek használatát Prof. J. Otrembski Tverečiaus nyelvjárásának leírása* is említi, és a képzésről is beszél. ir jų Nyelvészeti szakirodalmunkban erről a kérdésről nem esett szó. Nyelvjárásaink nagy részében csak az igemód felszólító módjának olyan alakjai vannak, mint ir Például: vigyél, csinálj, mássz fel, fordíts, légy... vigyetek, csináljatok, másszatok fel, fordítsatok, legyetek... Ilyen alakok találhatók a žemaitėi, a nyugat-köir zép-felvidéki nyelvjárásokban, a keleti felvidéki nyelvjárások nyugati részén, valamint a nyugati dzūk nyelvjárásokban is. Kelet-Litvánia nyelvjárásaiban a felszólító mód kétféle alakjai fordulnak elő. Az egyik alakváltozat olyan, amelyet használnak ir Például mások — eltérnek az előbbiektől mind használatukban, mind hangsúlyozásukban. Például a daryk, rašyk, kapok, nešk, tylėk, atsikąsk alakok mellett megtalálhatók a darai, rdsai, kapdj, nėš, ryly, atsikan t 3 alakok is. E kétféle alak jelentése nem egyértelmű. Az első alakok, vagyis azok, amelyeket az Ik-ben is használnak, Kelet-Litvánia egyes nyelvjárásaiban akkor használatosak, amikor azt akarják kifejezni, hogy a parancsot ne most azonnal, hanem valamivel később, a jövőben hajtsák végre. A második alakok, amelyek az elsőktől eltérnek, haszná1). Endzelins, Latviešu valodas gramatika, 887 — 893, Riga, 1951; |. End z elins, Baltu valodu skagas un formas, 211 —213, Riga, 1948. *J. Otrebski, A kelet-litvániai twerecki nyelvjárás, 1, 381 —392, Krakéw, 3 A 1934. nyelvjárási alakok (a mondatos példák kivételével) az lk.-ba transzponálva. 12, Nyelvészeti kérdések 181 akkor merülnek fel, amikor azt akarják kifejezni, hogy a parancsot azonnal, haladéktalanul, a beszéd pillanatában hajtsák végre. Például e nyelvjárások képviselője, ha azt akarja, hogy a másik azonnal elvégezzen, megtegyen valamit, így fogja mondani: pasdkai pasaką; darai, ko stovi; nuvėt arklį; paraii žolės; iškas čia duobelę; arnėš vandens; pakal dalgį; ne kiabálj úgy, mintha va kerítésbe akadtál volna; menjetek dolgozni, ne álljatok; énekeljetek, úgy mindenkinek vidámabb lesz. Ha azonban azt akarod, hogy a cselekvést, a munkát később, a ne beszéd idején végezzék el, akkor ezt mondják: mondj el egy mesét; vidd el a lovat; végy füvet; áss gödröt; menj dolgozni ir t. t. Tehát látjuk, hogy az Ik-től eltérő alakok az Ik azonnal végrehajtandó parancsot jelöl, míg az lk-val megegyező alakok — a jövőben végrehajtandó parancsot. Ezért azokat az alakokat, amelyeket az Ik és a fent említett többi nyelvjárás nem ismer, a felszólító mód jelen idejének, vagy a -k toldalék alakjainak be nevezhetjo ük; a számos Ik ir nyelvjárásban ismert — alak pedig a felszólító mód jövő idejének, vagy a toldalék alakjának su -k | A felszólító mód jövő ideje ugyanúgy képződik, mint ir az Ik esetében, ezért a jo képzéséről itt nem lesz szó. A jelen idejű alakok képzése egészen más. Egyes szám A II. személy o-tövű igék Iš ezen módjának képzése formailag az egyenes mód jelen idejű egyes számával emlékeztet A II. személy módja. Pl.: az rašyti ige felszólító mód. jelen |. módja rūšai, a baidyti ige baidai, barstyti barstai, — laužyti laužai, gaudyti gdudai, — mėtyti mžčtai, plaukyti — plaitkai, ardyti aidai, vėtyti -— vétai, laupyti (lupinéti) — laišpai: baidai žvi. Tblus — — — — iš „vy$nu. (Linkmenys); para.šai lakštė.li. su-nė.lui (Linkmenys); sa.kai, sa.kai, prikū.ndai le.Žū.vi. ko (Linkmenys); nemė.tai duona.s, trūpinus rinksi (Salduriskis); pasa-kai, mama, nesisarma.ci. (Kretuonys); esvd-idai popie n Te. un, padla.gos (Zibaliské, Švenčionių raj.); ard; kruopé.lbl. (Gražuliai, Švenčionių raj.), pasa-kai, kap tų. te. vadzini (Dvarapievis, Švenčionių raj.); pada.rai, bralili, grė.bli. (Dūkštas); išardai la.pini. (Dūkštas); parašai pavali (Stelmužė, Zarasų raj.). A visszaható igék ezen alakjai a következő végződéssel rendelkeznek -ais. Pl.: klaiisais, klafisais (hallgasd) dainė.lu. (Linkmenys); mokais (tanulj), dufnas nebu'si (Linkmenys); dairais (nézz körül) aplifik sail (Kirdeikiai); md.udaiz_gi (fürödj), ko stovi (Palūšė). Ezeket az alakokat mindig a tőben hangsúlyozzák. Ha az ige tövében tiszta vegyes diftongus van, akkor a ar hanglejtés attól függ, hogy mi hangsúlyozza az adott ige egyenes alakját. ma birtokos jelen idejű l. egyes szám A harmadik személyben: 1) Ha a kötőszó birtokos jelen idejű lL egyes szám II. személy alakok végződésén van a hangsúly, ez a felszólító mód jelen I. egyes szám II. személy alakoknak cirkumflex hangsúlyuk van, pl. baidai (baidyki), daūšžai (daužyki), bafstai (barstyki). 2) Ha a kijelentő mód jelen idejű egyes számú 2. személyű alakjai a szótőben hangsúlyosak, akkor a felszólító mód jelen idejű 1. és 2. személyű alakjai kezdő ereszkedő hangsúllyal rendelkeznek. ]}**An error occurred while generating the response**.Winvalidwerhu 天天中彩票腾讯 Гәдоу?ليزية玩北京赛车? 天天爱彩票中奖?+))} ]} ]} hinkwaswo? yakwe? 大发快三是什么analysis (()) )] } 182 ]} ]} )} ]} ]} ]} ]} ]} ]} ]} ]} Pl.: šaudai (šaudyki), gdudai (gaudyki), lédai (stom), egyél (egyél), édesíts (édesíts). Az -i tövű igék felszólító módjából. tulajd. jelen. |. Egyes szám 2. személyű alakjai -y végződéssel rendelkeznek. Pl. lydy (lydėki), klūpy (klūpėki), ryly (tylėki), pamyly (pamylėki), žydy (žydėki), rary (turėki), gūly (gulėki), ravy (ravėki), neklapsy (neklapsėki- ): pati.li kai AYvi-ra-sni- .s utura (maradj csendben, amikor az idősebb beszél. Linkmenys); tapasztalsz. la.zdu. (tartsd a botot. Palūšė); alszol”, alszol” még. a kakasok nem kukorékolnak.ja. (aludj, a kakasok még nem kukorékoltak. Kaltanėnai); dzi.riv, dzi.rii, dziévu. mili: (hallgass, és szeresd Istent. Dotenėnai, Švenčionėlių járás); ifravi-_gi dzvi-liku. sdtku. (isravék gi dvylika ary. Vosiūnai, Ignalinos raj.); neklapsi-_ jau, galvoj net, "Ža (neklapsék, galvoje net ūžia. Saldutiškis- ). A visszaható igéknek ezek az alakjai ugyanazok, mint az egyes számú jelen idejű kijelentő módú alakoké. mód. jelen. 3. személy. egyes szám. II. személyű, visszaható alakok. Pl. turfes (tartsd magad, kapaszkodj), sėdies (ülj le), gulies (feküdj le), klūpies (térdelj le): turies, kat neišlė.ktum (tartsd magad, hogy ki ne ess. Linkmenys); sa:dies, ko sti.psai (ülj le, minek állsz ott, mint a cövek, Kirdeikiai); gulies geraū, jau meira akisū (feküdj le inkább, már álmos vagy. Linkmenys). : Ezeket az alakokat így hangsúlyozzuk: 1. Ha a tő. jelen. ige I. sz. A II. személyben a hangsúly a tőn van, így a felszólító mód. jelen 1. sz. A II. személy alakjai a tőn hangsúlyosak. Pl. sédy (ülj). 2. Ha egyenes. kijelentő mód jelen idő egyes szám első személy A II. személy alakjai a végződésen hangsúlyosak, ezért a felszólító módéi is. kijelentő mód ezek az alakok nem változtatják a hangsúly helyét. Pl. ravy (ravėki), lydy (lydėki), šydy (žydėki). 3. Ha az ige tövében rövid w magánhangzó van, akkor a felszólító mód birtokos eset jelen idő egyes szám A II. személy alakjai csak a tőben hangsúlyosak. Pl.: rary (tartsd, őrizd), gūly (feküdj), rūpy (guggolj). Kivételt képez az az eset, ha hangkapcsolat ékelődik be -ks-, -kš-; ekkor csak a végződés kap hangsúlyt. Pl. stuksy (stuksėki), truksy (truksėki), kriuksy (kriuksėki), niuksy (niuksėki), pukšy (pukšėki). A visszaható alakok csak a végződésükön hangsúlyosak. Iš (i) a-tövű igék felszólító módja tulajdon jelen van l. egyes szám II. személy nemek egyenesek. birtokos eset jelen idő I. tő Ha a tő mássalhangzóra végződik, akkor az a mássalhangzó mindig lágy, kivéve k, m. A p, m, r mássalhair ngzók ir lehetnek lágyak és kemények. A zöngés mássalhangzók zöngétlenedtek. Pl. latk (lauki), /ėk (tarm. lak: lėki), sem (semki), grėp (grėbki), bar (barki), gu p (gulki), vėr (veski), sik, né¥ (neški), Bė7 (beski), gel (gelki), sviet (svieski), dur (durki): ain, abgdairai un_,Marti'nu (menj, nézz körül a Mártonnál. Linkmenys); nedi.ré.ji.s nuvein in Mat ui apklausais (ne gubbasztva menj el Marytéhoz kérőként. Linkmenys); duonela.s acikun t, undenelū asiger blz ir gerai (duonelés 183 atsikąsk, vandenėliu užsigerk ir bus gerai. Linkmenys); pašil pre. ugn e.lai, ori toks pageluo (pašilk prie ugnelės, lauke tokia pagela. Kirdeikiai); šlwuo, šiuo ačlaimu., Suiide ta.vasei atū'š (šluok kiemą, šiandien tavasai atūš. Saldutiškis); pasver t šunū, tai ir, lasi (pasiversk šuniu, tai ir losi. Kaltanénai); paraū zalds Kaiilem (Dūkšto raj.). Jei tiesioginės nuosakos esam. lL. egyes szám, II. és III. személyű alakok; a -vképzőt, majd felszólító mód jelen I. egyes szám A II. személy végződésében vagy -j, vagy -n van, vagy csak a tő marad. Mindhárom alakot e nyelvjárások szinte teljes területén egyaránt használják. Pl.: bij, biin, bii (būki), griūj, griūn, griū (griūki), klidly, kliūn, kliū (kliūki), stūj, siūn, siū (siūki), pij, pin, pū (pūki): pabity, da. (pabūk dar. Linkmenys); bų'm ti (būk ten. Ignalina); bu: bu“, kui laki (būk, būk, kur leki. Kaltanėnai); ij nezdairus (siūk, nesidairius. Adutiškis). Jei tiesioginės nuosakos esam. |. vns. II-ojo ir III-ojo asm. formos turi priesagą -n-, tada liep. birtokos jelen idejű Il. egyes szám A II. személy alakjai vagy su, vagy szóvégi be n. Pl. griaiin, griaii (griauki), maūn, mai (mauki), šaiūn, šaii (kiáltasz), bliaiin, bliaū (kiáltasz), gafin, gait (kiáltasz), rain, rail (kiáltasz). Mindkét nem felváltva használatos: graūn | graū ši.tu. oszlop. (Linkmenys); apsmaūn || apsmaū kė.lne.m. (Kirdeikiai); su blaūn || sublaū kai, kū.rve. (Kaltanėnai). Ha a kijelentő mód jelen idejű alakja 1. A II. és III. személyű alakokban a tő magánhangzója y, a toldalék pedig -j-, akkor felszólító mód. tul. jelenlegi I. egyes szám A II. személyű alakok végződés nélküli j-vel állnak. Pl.: gy (gyki), /y (lyki), ry (ryki). Más esetekben, azaz ha a tő magánhangzója nem y, a formák j nélkül és j-vel egyaránt használatosak. Pl. atsistdj || atsista (atsistoki), š/uoj šiuo || (söpörd), énekelj || az énekben (dainuoki), Sokiioj || Sokdio (šokuoki), ropdj || ropa (ropoki), nmnwujdj || mya (nujoki), kapdj || kapa (kapoki): dainuoj || dainuo viz bus, ramjaū un_girdés (dainuok, vis bus linksmiau širdyje. Linkmenys); kapd.j kapa | mé.lkas (kapoki malkas. Kirdeikiai); mag nuja pamiškė.n (nujok... || Ignalina), Jei pirminių a-kamienių veiksmažodžių bendratis turi priesagą -0-, -ėtai liep. nuos. vns. II. személy végződése -y. Pl. raudy (sírdogálj), giedy (énekelgess), miegy (aludj), dreby (remegj), ciūry (bújj el), virpy (remegj) blizgy (csillogj): neraudi“ $it_baisei (ne sírj így 'rettenetesen, Linkmenys); alszol, macska, alszol (Kaltanėnai); drabi:, drabi, vis ne, tė bu, šė.lta (remegj, nem lesz mindig ilyen hideg. Ignalina). A visszaható igékből képzett alakoknak -ies végződésük van. Pl. žadies (ígérd meg), deries (alkudj meg), knisies (túrj), barfes (harapj): Zadies atait, tili ko (ígérd meg, ko hogy eljössz, csendben van. Linkmenys); deries graita. ir_vaZuojam (alkudj meg gyorsan... Ignalina); baries, daugiau taip nedarys (barkis, daugiau taip nedarys. Kaltanėnai). Iš (i) a-kamienių veiksmažodžių liepiamosios nuosakos lytys be -k yra kirčiuojamos taip: 184 Jei tiesioginės nuosakos esamojo laiko I. III-ojo asmens šaknies balsiai yra a, e ir turi tvirtagalę priegaidę (tarmėje vidurinę), tai liepiamosios nuos. esam. |. vns. A II. személy alakjai rövid ereszkedő hangsúlyt tartalmaznak. Pl., kas (kaski), pavak (pavoki), pašak (pašoki), nėš (neški), vėr (veski), mé7 (meski). Ha a kijelentő mód nuos. esam, |, III. személyében a tő magánhangzói 7, » és rövid ereszkedő hangsúlyúak (a nyelvjárásokban középső), akkor a felszólító mód birtokos eset jelen idő Il. egyes szám A II. személy alakjainak szintén rövid hangsúlyuk van. Pl. fp (lipki), riš (riški), kmiš (kniski), rit (riski), par (pūski), lp (lupki), skūr (skuski). Ha felszólító mód birtokos eset jelen idő. Egyes szám A II. személy alakjai tiszta vagy kevert kettőshangzót tartalmaznak, ekkor a második elem hangsúlyos, és ereszkedő intonációval rendelkezik. Pl.: lait (leiski), bar (barki), ger (gerki), kul (kulki), vert (verski), šal (šalki), mal (malki). A másodlagos a-tövű igék felszólító módja mód. a jelen idő, az I. és II. személy alakjai a következők: 1. Azoknak az igéknek, amelyek főnévi igeneve -auképzőt tartalmaz, felszólító módja birtokos eset A II. személy ragja -au vagy -aun. Mindkét alak egyaránt használatos. Pl.: šūkaun || šūkau (šūkauki), rékaun || rėkau (rėkauki), riešutaiin || riešuta'į (riešutauki), grybaiin || grybaū (grybauki): širkaun || širkau ir. prisišauksi (Linkmenys); gri-baiin || gri.baū nebizde.le.vi- .s (grybauk, nelakstęs. Kirdeikiai). Ha e cselekvő igék főnévi igeneve a tőben hangsúlyos, akkor a felszólító módú alak is birtokos eset jelen idő I. egyes szám A II. személyű alakokban a hangsúly a tőben van. Pl. iūkaun || ūkau (ūkauki), siipaun sūpau (sūpuoki). Ha a főnévi igenévben a hangsúly a képzőn van, akkor a felszólító módú alakban is. mód jelen idő I. egyes szám A II. személyű alakokban a hangsúly a képzőn van. A különbség csupán az, hogy ezekben az alakokban a hanglejtés emelkedő. Pl. žuvaiin || fuvaii (žuvauki), lapaiin || lapaii (lapauki; lapauti leveleket gyűjteni). 2. Azoknak az igéknek, amelyek főnévi igenevében a -woképző szerepel, a felszólító mód jelen egyes számú II. személyű ragja -wo vagy -yoj. Mindkét nem váltakozva használatos. Pl. dainio | daimioj -(dainuoki), siūbuo || siūbuūoj (sitibuoki), sopuo || sopriof (sopuoki: || nehézkesen lélegezz), Soko || Sokuoj (Sokuoki). A szóvégen hangsúlyos. 3. Azoknak az igéknek, amelyek főnévi igeneve -oképzőt tartalmaz, felszólító mód. jelen I. egyes A II. személy végződése -oj. Pl. knaisioj (knaisioki), laipioj (laipioki), raičioj (raičioki), vaikščioj (vaikščioki) neld.i : : $ja.j Štai aukštai nelėksi (nelaipiok taip aukštai, nukrisi. Linkmenys); vd.ikš$ E a.j pa. darže.li. ir. dainuoj (vaiksčiok po darželį ir dainuok. Kirdeikiai). Az adott ige infinitívuszához hasonlóan hangsúlyozandó. 4. Azoknak az igéknek, amelyek infinitívusza az -éképzőt tartalmazza, felszólító módja. birtokos eset egyes szám A II. személy ragja -ėj. Pl. didėj (didėki), mažėj (mažėki), sunkéj (sunkėki): didė.j akmenė.li, magé; j tu „vargė.li (didėki, akmenėli, mažėki tu, vargeli. Linkmenys). A végződés hangsúlyos. Azoknak az igéknek, amelyek főnévi igenevében az -in-, -emképző szerepel, felszólító mód. birtokos eset egyes szám A II. személyű alakok csak a tőből állnak. Pl. bldgin (bloginki), gėrin (gerinki), 185 soėikin (sveikinki), vdrgin (varginki). dargin (lepinki), barben (barbinki), gyven (gyvenki), darden (dardenki- ), kleben (klebenki), šokden (šokdenki- ): své.ikin graita., paki neišė. (sveikink greitai, kol neišėjo. Kirdeikiai); dd.rgin, dd.rgin, tai_pamati'si koks, ušaūks (lepink, tai pamatysi, koks užaugs. Linkmenys). Az -inkképzős alakokban a hangsúly a tőben van; az -emképzős alakokban a hangsúly a rag végződésére esik, és cirkumflex hanglejtésük van. A másodlagos a-tövű igék visszaható alakjai -fes végződéssel rendelkeznek. Pl.: graudenies (graudenkis), gabenies (gabenkis- ), Sukiojies (Sukuokis): šukuojies graita. ir lak (Sukuokis greitai ir lėk. Linkmenys). Úgy hangsúlyozandó, mint a ties. nuos. jelen. |. visszaható alakok. A többes szám első személyének alakjai A többes szám első személyének alakjai ugyanolyanok, mint az egyenes. birtokos. jelen. II. tsz. Az első személy alakjai. Pl. dainuojam (énekeljünk), nėšam (vigyünk), tylim (hallgassunk), bafstom (szórjunk). - Ezek mellett a többes számú alakok mellett Az I. személyű alakok mellett a Švenčionys vidékén előfordulnak a -te végződésű alakok is. Pl. einamte (menjünk), bėgamte (fussunk), važiuūojamte (utazzunk), lipamte (másszunk). Ezek a re végződésű su alakok feltehetően analógiásan keletkeztek a belarusz felszólító módból. mód. tbsz. I. személyű alak (uaémre), vagy a felszólító módból. birtokos eset többes szám II. személy nem (lásd alább). A többes szám II. személyének alakjai a felszólító módból jelen idejű ige egyes szám a II. személyben, a -te, -e végződés hozzáadásával. Pl. daraite (darykite – tegyétek), Rlailsaite (klausykite – hallgassátok), bafstaite (barstykite – szórjátok), dainiojte (dainuokite – énekeljetek), šokinčjte (šokinėkite – ugráljatok), detė (dėkite – tegyétek), lintė (lįskite – bújjatok be), rirė (riskite – guruljatok), būjtė (būkite – legyetek), šiiktelte (šūktelkite – kiáltsatok egyet): klaiisaite, kas ti, bir bja (klausykite, kas ten birbia – hallgassátok, mi zúg ott. Linkmenys); visi dainuojte (Linkmenys); rirė, rirė akmenus (Kaltanėnai); kur, lakat, gi pabu.jtė (hová futtok, maradjatok egy kicsit. Ignalina); svtectė jus, itu. i_ainté kalkuozan (Adutiškis). A Sangraziniy-- féle többes számú végződés -tės. Pl.: klaiisaités (Hallgassatok), šluojtės (söpörjetek), praustės (mosakodjatok), šukuojtės (fésülködjetek). Kétszótagú többes számú alakok. A II. személyé A nemek csak a végződésben hangsúlyosak, rövid intonációjuk van. ir Pl.: /iprė (szálljatok fel), neštė (vigyétek), sukté (forduljatok). A háromés többszótagú alakok hangsúlyozása rendre az egyes számú II. személy ir alakja szerint történik: ha egyes számban a III. személyben a hangsúly vagy a tőben, vagy a képzőben, vagy a végződésben van, akkor többes számban is a II. személyben a hangsúly vagy a tőben, vagy a képzőben, vagy a végződésben lesz. Pl.: mdkaite (tanítsátok), gūlyte (feküdjetek), rasaite (írjatok), sédyte (üljetek), padaimiojte (énekeljetek), važitojte (vezessetek), bėginžjte (fussatok), rylyrė (legyetek csendben), miegyrė (aludjatok), pakylytė (emelkedjetek fel), panėšyrė (vigyétek oda), išravytė (gyomláljátok ki). 186 A visszaható alakok hangsúlyának helye ugyanaz, mint a nem ta visszaható alakoké. ir Pl.: mokaités (tanuljanak- ), Sukuojtés (fésülködjenek). Itt a felszólító mód kettős alakjainak használatát írjuk le, olyan képzéssel, amilyen KeletLitvánia nyelvjárásaiban található: Saldutiškis, Linkmenys, Ignalina, Adutiškis, ir Tverečius, Dūkštas stb. környékén. A felszólító mód kettős alakjai csak Keletne Litvánia nyelvjárásaiban ir fordulnak elő, de a déli részen is. Ezekben a déli nyelvjárásokban a felszólító be mód -k alakjainak képzése majdnem teljesen azonos, csak néha különbözik egy-egy apróság. Be az, déli nyelvjárás imperatívusza. birtokos. jelen. I. ir jövő. I. a mód gyakran párhuzamosan használja be jelentésbeli különbség nélkül. A felszólító mód be alakjainak -k képzői ir Gervėčiai, Lazūnai, Apsas (Belarusz TSR) stb. ir környékén. Pl. pagiedzi“ kokū' gra: gičsmi“ zu (Gervėčių környéke); šluojtė, meigos, pir ku: (Gervėčių környéke); palukté, gri-dza ir O grūrdza (Gervėčių apyl.); momula, "nebėdavdėj (Lazūnų apyl.); landz iš „papeččs (Lazūnų apyl.); vdigai dūonu: ir, dud Zmonému (Lazūnų apyl.). A žemaitáknál, a nyugati ir dzukoknál és más nyelvjárásokban ismert a következő mondás: „ha van —Kkertdi, ha nincs —kentai“. Ebben az esetben vagy a régi optativus megkövesedett alakjairól lehet szó, vagy ritmus miatt így vo képzett alakokról. "Ezen alakok régiségéről nehéz ítéletet alkotni. Prof. J. Endzelynas azt állítja, hogy a lett imperativk. us egyes száma II. személy azonos a következsu ővel: birt. jelen idejű L II. személyben, ugyanez előfordulhat a ir litván nyelvben’. Feltételezhető, hogy a litván nyelvben az o-tövű igék képzős alakjai régebbiek, mint a képzős alakok be -k su -k. Más indoeurópai nyelvekben az egykori optativus példái találhatók su -ai-, -oi-, pl. graikų gšpot k. (tegu neša), (F)i3o. (tegu mato; -oi reiškia geidžiamąją nuosaką), gotų bairais, -ai k. (nešk, teneša), nimais, -ai (imk, teima), haitais, -ai (vadink, tevadina). (ia-kamienių veiksmažodžių lytys galėtų būti identiškos ties. su mód egysz. II. személy nemek szerint, csak su a végződés letöredezett részével : (kul, vert, mėt). Régi írásainkban (Daukša Postillájában, a Katekizmusban, Sirvydas „Punktuose sakymų” című művében) a felszólító módnak a be következő képzős alakjai találhatók: -k. Ezek az alakok így vannak lejegyezve ir su -7, ir be -i. Pl. Daukšos Postilėje yra Nagy Isten (adj), adj Isten, bocsáss meg (bocsáss meg). Görög nemek is vannak ir k. su -i: wig <* Aklydhi, (duodi), 85% de a görög nyelv imperatívuszi végződése valójában indoeurópai iš -dhi. KeletLitvánia nyelvjárásaiban az (-i)a-tövű igék felszólító módjának alakjaiban a végződésnek korábban le kellett hullania, és ennek nemrég su kellett 7; 7 megtörténnie, mivel a végződés mássalhangzói lágyak (vė?, mėš, kel). Más szavakban az artikuláció miatt még a mássalhangzó is lehullott (duo? (t) || dio. šhioj || $hio, dainoj || dainuo. kapdj || kapa). Az i-tövű igék alakjainak eredete szintén tisztázatlan — a fonetikai megfeleléseket az indoeurópai nyelvekben nem találták meg. A latin nyelvben a felszólító mód tiszta tő (audi, lauda, dėlė), de itt csupán morfológiai hasonlóságról van szó. A litván nyelv tyly, myly, ravy... alakjai valószínűleg más tövek alapján általánosultak. 4). Endzelins, Baltu valodu skagas un formas, 213, Riga, 1948, 187 A FELSZÓLÍTÓ MÓD ALAKJAI ÉS HASZNÁLATUK A LITVÁN SZSZK KELETI RÉSZÉNEK NYELVJÁRÁSAIBAN H. KAPJIEJIMTE Peaome A birtokos névmások genitívuszi alakjai a birtokos névmások (a névmási ragozás alakjai). A -k toldalék nélküli alakokat Kelet-Litvánia egyes területein akkor használják, amikor a beszélő azt kívánja, hogy a cselekvés ne történjen meg, míg a -k toldalékos alakokban a cselekvés a jövőben, bizonyos idő múlva fog végbemenni. Csak a -k toldalék nélküli alakok képzését és bennük a hangsúlyozást vizsgáltuk, vagyis azokat az alakokat, amelyeket az irodalmi nyelvben nem használnak, továbbá más nyelvjárásokban sem. A 0-ra végződő igei tövekből képzett alakok formailag szintén megegyeznek a II. és III. l. alakokkal. ex. 4. H3b6sBHT. Haka. OEopMbi Ged cyddukca -k HeTOpHueckKH Gojiee jpeBHHe, JeM opmbl ¢ cychihbHKcoM =k. Erre utalnak más indoeurópai nyelvek is: a #= (és rövid) igetövekből képzett alakok -u (és hosszú) végződést kapnak. Eredetük mindeddig nem tisztázott. Az igei tövekből -a-ra képzett alakok formailag szintén megegyeznek a II. és III. l. alakokkal. például ugyanott M3BABHT HAKJ., TOJIbKO Če3 KOHEYHOro į (H KpaTkoe). 1 Ji. MH. 4. coBnajaer ¢ |-biM Ji. MH. 4. H3BABHT. Haka, II Ji. MH. V. 06pa3yeresi OT MOBEJAHTEJNbHOrO HakJoHeHHs Oe3 cyduxkca -k npH nomomw OKOHYaHHH -Ze, -e.