Biržų tarmės įvardis

LITVÁN NYELVÉSZET ET KÉRDÉSEK I M ALR LTETUVOSTSREMOKSLŲ AKADÉMI JAA A BIRŽAI NYELVJÁRÁS NÉVMÁSA I. JASINSKAITE A biržai nyelvjárás a keleti aukštaitisok puntininkas csoportjához tartozik. A hangsúly a nyelvjárásban szokatlanul feltételesen — iš hátrahúzódik minden rövid végződésről, o iš a hosszú végződésről nem húzódik hátra. A szavak végződései erősen megrövidültek: a rövid magánhangzók lekoptak vagy kiesetek, a hosszú magánhangzók és kettőshangzók megrövidültek. A nyelvjárásra némileg hatással van a lett nyelv. A biržai nyelvjárás területe Biržai város környékét foglalja magában, hozzávetőleg 10 km-es sugarú körben. Itt ennek a nyelvjárásnak a névmása kerül leírásra. A biržai nyelvjárás névmásai, akárcsak az irodalmi nyelv névmásai, személyes, visszaható, birtokos, mutató, kijelölő, kérdő, vonatkozó és határozatlan névmásokra oszlanak. Használatukban vannak bizonyos eltérések az irodalmi nyelv névmásainak használatától, pl. : A biržai nyelvjárásban nem ismertek a manas, tavas, savas, maniškis, taviškis, saviškis, mūsiškis, jūsiškis birtokos névmások, helyettük a mano, tavo, savo genitivuszi alakokat használják; az lk. Auris névmás helyett a nyelvjárásban a katras használatos; a kiekvienas névmást a nyelvjárásban a belarusz eredetű kožnas helyettesíti. Az lk.-től valamivel nagyobb mértékben különbözik a nyelvjárási névmások ragozása. Akárcsak az Ik.-ban, egyes névmások csak eset és szám szerint ragozódnak — ezek az úgynevezett nemnembeli névmások, mások eset, szám és nem szerint ragozódnak — ezek a nembeli névmások. A nemnembeli névmások közé tartoznak az I. és II. személyű személyes névmások, a birtokos névmás, valamint a kas, niekas, viskas névmások. A mondatban általában főneveket helyettesítenek. A nembeli névmások — az összes többi. A mondatban mellékneveket helyettesítenek, 1. Nemnembeli névmások Egyes szám as, d'šeevūšei, tu, tije~tujei mand ~maniés, mani~mang, man ~mang, tavėš-vtaviės, tavi'sotavė, tdii~tave, savėšmvsaviės, savi"mvsavė, sdfi~ save man, tau, sau mani*~mang, mai ~mane, tavi-~1tavé, tdii~tave, savi*~save, sdii~save man, ddl, sdil. Vö. mani" =vmanyjė, tavi'=tavyjė, savi'~vsavyje mumi'$m-mumysė, ns OZ A 187 Többes szám mé's, ju's mū'su.eo mūsų, ji'su.~jiisy mum, jum mum, jum . mum, jum Vö. jumi'$~jumyseé TRZAL Egyes szám névszói a hosszabb formákhoz emfatikus partikulát kell hozzáadni. Mivel egy IT személyhez részecskét hozzáadva -ai, hiátus keletkezett, ez ékelődött be j, o po j -ai > -ei. Analógia alapján ir I hozzáadva -ei a várt helyett -ai. Vn. kilm, háromféle alakban használatos. Az első alakoknak tőszó-főnevi ek egyes számú kilm, végződésük van, amelyet valószínűleg újonnan vezettek be az egyes számú ir dg. helyhatározók / mintájára, amelyek tővégi végződésekkel rendelkeznek. A manė, do iš tavė, savė alakok a régi, su genitívuszi alakokhoz hozzáadott akuzatívuszi jeggyel -x. A nyelvjárásban akuzatívuszi jelentésben ir használatosak. A rövid alakok a régi genitivus-accusativus alakjai. A nyelvjárásban még mindig — genitivus-accusativus értelemben használják őket, míg az lk-ban — csak ir accusativusi értelemben. Egyes szám. A naud. alakok mdn végződésének lágysága » azt mutatja, hogy az -i<-ie itt később esett ki, mint az Ik, esetében, ezért az nm még nem keményedhetett meg. Egyes szám. talán, lásd. egyes szám. birtokos eset egyes szám eszközhatározói eset fonetikailag su egybeesik az egyes számúval birtokos eset — vagy rövid formákban, azonban aligha lenne alapunk azonos eredetű formáknak tekinteni őket, Hasonló egyes számú eszközhatározói eset a formák néhány más nyelvjárásban, valamint a lett nyelv 0 nyelvjárásainak egy részében is előfordulnak. Dg. haszn. széles körben elterjedt nyelvjárási formája van be -s, amelyet más többes számú részes esetű alakok mintájára alkottak, amelyekben ezekben a nyelvjárásokban a kettős számú ar alakok végződései találhatók. Dg. birt. ir in. egybeesik. Az eszközhatározói alak megfelel a köznyelvi alaknak. a mumis alaknak, csak a nyelvjárásban analógia alapján -s elmaradt az a végződés, su amely a nyelvjárási többes számú eszközhatáir rozói 7 alakoknál a nyelvjárás hangtani törvényei szerint kiesett. A nyelvjárás többes számi tárgyesete teljesen különbözik a köznyelvi megfelelő alaktól. Ugyanezek az alakok megtalálhatók ir néhány más litván és lett nyelvjárir ásban is. Endzelīns az ilyen tárgyeseti alakokat a tárgyeset értelmében használt részes esetű vagy eszközhatározói alakoknak tekinti*, Hogy iš valójában hogyan van, nehéz megmondani. Egyes V. szám: kds, nieks, viskas K. kd ~kod, niėkamoniško, viskd'-— visko kam, nįekam, N. viskam kiū'reoką, nįeku.=oničką, G. viskid'~visk§ kdeokuč, niėksoniekū, Į. nieko~ni€kuo, viskd~viskud i Vö. Dr. Fr. Kurchat, Grammatik der litauischen Sprache, §§ 854, 855, 859, Halle, 1876, J. Endzelins, Latviešu valodas gramatika, 347 $, Ryga, 1951. 2 Plg. J, Endzelins, Latvių kalbos gramatika, 352 $, Ryga, 1951. 188 Šių įvardžių linksniavimas nuo lk, nedaug kuo skiriasi. Įvardis viskds tarmėje ištisai galūninio kirčiavimo, lk.— o $akninio, Šie įvardžiai turi tik vienaskaitą. 2, Gimininiai įvardžiai "Gimininius įvardžius patogiausia apžvelgti pagal kamienus, kamienas a Vienaskaita tas, tasg~tasai, ši.tasmošitas, ki.tsmekitas ta ~1o, ši.tamošito, ki.ta~kito tam, ši.tam, kitdam tw ~13, ši.tu. ~ ita, Ri. te, kitame, šiame, kuriame; kitiems, šiame, kitame, šiame, kitame . < Daugiskaita: anie, šitie, kiti; tu, itiems, šitiems, kitiems; tuose, šituose, kituose; taip pat linksniuojami anie, katrie, visi. Vns. viet. turi tvirtapradę galūnę vietoj laukiamos tvirtagalės. Tvirtapradė priegaidė čia, matyt, atsirado pagal naudininką, kuris tarmėje sutampa su vietininku, nukritus jo galiniam -e. su Dgs. naud. alakjai vannak be -s, más többes számú részes esetek alapján alkotva, amelyek a nyelvjárásban kettős számú végződésekkel vagy a kettős szám részes esetének alakjaival rendelkeznek, Dg. es. kettős alakjaik vannak. Az első alakok megegyeznek su Ik, a megfelelő alakokkal. A második a nyelvjárás sajátos új képzése. Ilyen végződése van minden a biržai nyelvjárásbeli (į) tővű a főnevek eszközhatározói alakjai. Különösen elterjedtek Biržai északnyį ugati részétől kezdve, ahol a köznyelvi formák csaknem használaton kívüliek. Az ilyen formák kialakulásának alapja magának a nyelvjárásnak a morfológiájában rejlett. Mivel az összes többi tőhöz tartozó főnév többes számú eszközhatározójában kettős számú alakvégződéseket használ, ezért ezek ar -m-re végződnek, pl.: galodm, akim, pelėm, sumim, tom, baltdm, baltdšom. Analógia alapján su ezekben a végződés -s Az (į) törzsű a főnevek többes számú eszközhatározói alakjában az -m-et a kettős számú ragból vették át. Így alakultak ki a kalnim~kalnaim, tem~bataim, brdlem=-brėliaim, tém~taim, §.cem~Sitaim, baltim~baltaim, baltaisem~baltaisiaim stb. bd formák. Lk. A formák feltehetően újabbak, a nyelvjárásban később alakultak ki, Ik. hatására. Így e sajátos biržai formák ragja kontamináció útján jött létre, a régi 189 (į) törzsű a többes számú eszközhatározói rag az su új nyelvjárási többes számú eszközhatározói jeggyel -m kereszteződésével. Elterjedését segíthették a lett nyelv rėviem típusú instrumentálisi végződéssu ei -m. ia tő Egyes szám jis, jisėmojisai, tūks, toksé~toksai . jatesjė, toRd ~tokid jdm, tokam jit~il, toki" tokį . jB~jud, tbk~tokili, . rokd~tokiud jdm~ijame, tokdm~tokiame QZAS < (T Többes szám V. ji~ii&, tokšeutokič ji“, K. toki jiėm, tokiėm N. jds~ijuds, tdkS~tokils, Gi tokds~tokiuds jés~jais, jém~vijaim, Į. tokése~tokiais, tokéni~tokiaim Helyhatározó juos~juose, rokubs~tokiuose Szintén ragozódnak a kdks, jks, ir nejdks, ši.toks, kitdks. A / „Šintén ragozódnak a kdks, jks, nejdks, ši.toks, kitdks.” Ezeknek a névmásoknak a ragozása alig különbözik a következőktől: lk. a megfelelő névmások ragozásától. Egyes szám alanyeset a nyelvjárásban emfatikus névmásokat használnak. Egyes szám helyhatározó, gyak. használat, gyak. és eltérések a következőktől Ik. úgy magyarázhatók, mint a a tőnévmásoké. Az rŠks névmás az Ik.-tól eltérően a nyelvjárásban végig oxiton. A szokásos egyes számú, eszközhatározói, többes számú és tárgyeseti formák mellett az ilyen típusú névmásoknak hosszabb, nem rövidült végződésű alakjaik is vannak; ez utóbbi alakokat a nyelvben nem használják. Névmások ir A §.coks, kirdšks, nejdks névmásokat a tőben, a végződésben hangsúlyozzák, mint e tőtípus többi névmását; a tő-... ]} in Hungarian. We need preserve weird likely text. Need translate accurately, no additions. Lithuanian abbreviations: vn. singular, įn instrumental, dg? daugiskaita plural, gal accusative, lk? likely literary language? perhaps source malformed. Need ir output only JSON, to exact array count. Last: su — appended? Input item ends ?? Actually string: maybe text is `kamienas o ne o Egyes V. szám: ez, ezé, másik K. ezé, ennek, amazé, másé; ezé, ennek, másé; ezt, N. amazt, mást; ennek, amazénak, G. másénak; ebből, ebből, amazéból, L 18, máséból Vt. ez, ennek, másé 190 Többes szám ezek, amazok, mások; ezeknek, amazoknak, másoknak; ezeket, amazokat, másokat; ezeknek, amazoknak, másoknak; ezekből, amazokból, másokból Egyes szám alanyeset érdekes alakú, d típusú, szokatlan végződéssel. Lehetséges, hogy ezek az emfatikus alakok maradványai. Amikor az -ai emfatikus partikula a nyelvjárásban a hímnemű névmási alakok egyes számú nominativusát kezdte jelölni, míg a nőnemű névmási alakok jegye a -ji (-ja) névmás volt, az. a névmás analógia útján kezdhette betölteni az emfatikus partikula funkcióját. Így a bdltasai, baltoji, (baltdja) mintájára az emfatikus rasai névmás mellett megjelenhetett a tdji (tdja). Hogy az ši újonnan kialakult alak a nyelvjárásban nem volt névmási, azt mutatja, hogy a névmást csak az egyes számú nominativusban tették hozzá; ezenkívül a névmási alakokat a nyelvjárásban nem használják. Mivel a -ji (-ja) névmás itt pusztán formális, analógia révén keletkezett toldalék volt, könnyen le is eshetett. Így a zdji, (rėja) alakból a nyelvjárásban előbb dj, majd td lett. Az ilyen rövidülés a biržai nyelvjárásban fonetikailag lehetséges, vö. vn. helyhatározórag. šakdė<šakojė, galvd < galvojė, kur taip pat nukrito galūninis balsis, o paskui j. Įvardžiuotinėse tarmės formose tipo baltdj<balt6ji (baltėja) j išliko, nes Cia jis pabrėžia įvardžiuotinės formos ryšį su įvardžiu ji, o tas ryšys tarmėje dar gana stiprus. Taigi formas tipo zd reikėtų laikyti sutrumpėjusiais emfatiniais įvardžiais, tos pačios rūšies dariniais, kaip tarminės formos tipo rasé~tasai. Vn. įn. šalia įprastinių formų vartojamos neaiškios kilmės formos, fonetiškai sutampančios su vyriškosios giminės a kamieno vn. įn. formomis. Vn. viet. turėtų būti:0(j)<tojė, bet pagal vn. dat. rdi alakot használják, mert a többi tő egyes számú helyhatározói esetei is közelednek a részes esetekhez. Egyes szám. dat. és in. -s nélküli alakjuk van, mint a nyelvjárás minden más névszavának, Egyes szám. gen. a ds típusú alakok fonetikailag egybeesnek a hímnemű megfelelő alakokkal. Azt gondolni, hogy a 0 tövű dg. gal. :0s<tas mintha nem lett volna alapja, mert a névmási melléknevek nőnemű dg. gal. balrd'sis <baltansias azt mutatja, hogy az m ebben a végződésben jelen volt, hiszen a mellékneveket a névmások szerint ragozzák. Tehát az eds alaknak valamilyen más eredete van. Lehet, hogy az ilyen típusú alakok, valamint a v. sz. in, hasonló alakok, hímnemű alakok. valamilyen okból nőnemű jelentésben kezdték használni, a tő to Egyes szám Alanyeset: ji*, jini~ijinai, tdk~tokia, toki, roks' Birtokos eset: jds, tokds Részes eset: jdi, tokdi 191 Tárgyeset: ji'~iji, toki ~tokig Eszközhatározói eset: jė, rdReutokia Helyhatározói eset: jdi, tokdi Többes szám Alanyeset: jės, tokds ji, K. toki jdm, tokdėm N. G. jės, tdks~tokias Į. jėm, tokdm Vt. jdsmojosė, tokds~tokiose Ugyanígy ragozódik a kdR~kokia, ir koki*, jék~jokid, i.zok~8itokia, visdk~visékia, kitok~Kkitokia, Az utóbbi három névmás hangsúlyozása végig a tőben történik. A zdk~tokid ir névmás to és a többi ilyen típusú névmás az lk.-től eltérően a nyelvjárásban végig oksiton, Vn. szótári alakok A roki' típusú alakok láthatólag ugyanabba a csoportba tartoznak, mint a 4, št.to, and, vagyis hangsúlyosak, lekopott végződéssel. Tehát roki' <*tokyji (*tokyja), ami azt jo mutatja, hogy a su névmási tövek mellett végződés -ja nyelvjárásban ir névmási végződés su volt -ji < -ji', pl. a *tokyji (*tokyja) névmás első komponense, és talán 0k < toki. Hogy a tövében ilyen kettős végződések lehetségesek, azt más nyelvek tényei mellett a litván nyelv kettős tövű főnevei is mutatják, pl.: valdžid, dvasia, de marti. Egyes szám eszk., egyes szám helyhat., daug. haszn., daug. tárgyeset és munkatársai Az įn.-nek olyan típusú alakjai vannak, mint az o-tövűeknek, ezért a lk.-tól való eltéréseik úgy magyarázzák őket, mint az o-tövűeket. A névmások: pats, pati Egyes szám Alanyeset: pats, pai~pat Birtokos eset: patéi~patiés, palbs~ pačios Részes eset: pačiam, pačdi Tárgyeset: pd'ti., pd-éu.~pitia Eszközhatározói eset: pdėmopačiū, paé~patia Helyhatározói eset: pačdmrepačiamė, pacdi Többes szám Alanyeset: pais, pad'éos K. apa, apa N. patibm, pačdm G. padi~pacits, paci~padias L pails pačiais, pacln~ patiaim, patdm Vö. paduds~ patiuose, padds~ pačiosė 192 *« Amint látható, egyes esetekben ez a névmás régi i-tövű ragokat mutat, pl. egyes szám alanyeset, egyes szám birtokos eset, egyes szám, tárgyeset és többes szám alanyeset Az Ik.-tól különbözik egyes szám helyhatározó, amely az egyes számhoz van igazítva. részes esetben, akárcsak a többi névmásban. A sztenderd litvántól eltérően az egyes számú nőnemű névmás részes esetben a végződésen hangsúlyos. A többes számú eszközhatározóban a hímnemű alakok mellett olyan alakja is van, amely sajátos biržai végződéssel rendelkezik; erről már szó esett. 3. Összetett névmások A sztenderd litvánhoz hasonlóan a nyelvjárásban is vannak összetett névmások, pl.: ki.tkas, kaškas, kaživkas, kažinkoks, bilkas, bilkatras, bilkdks. Úgy ragozzák őket, ahogyan a második komponensüket ragozzák. Az összetett névmások, a né_viéns és a ke kas úgy ragozódnak, mint a viėns, a kas; a tas névmás esetében mindkét szót ragozzák, a toks névmáséban. pa“? — az első szó. A Burchardt-féle beszédhangzási jelenség módszere A Gupkalfiško dialektus és az irodalmi nyelv névmásai személyes, visszaható, birtokos, kérdő, mutató, vonatkozó, határozatlan és határozatlan névmásokra oszlanak. A Gupkalfiško dialektus és az irodalmi nyelv névmásainak ragozásában bizonyos különbségek vannak. Az affektív névmások jellemzőek. Megfigyelhető a deklinációs rendszer egyszerűsödésének tendenciája az analógia elterjedésével összefüggésben. A személyes névmások, amelyek nem esnek egybe a főnevek, a melléknevek és a számnevek egyes számú birtokos, tárgyeseti és részes eseti rövid alakjaival, valamint a többes számú birtokos, tárgyeseti és részes eseti alakokkal. Egyes névmások sajátossága abban rejlik, hogy egyes számban egybeesik a tárgyeset és a helyhatározói eset. Egyes férfi és nőnemű névmásoknak ugyanazok a formáik vannak egyes szám eszközhatározói esetében. A szövegben egyedülálló képződmény jelenik meg — a kreatív gondolkodás formái MESTERSÉGES YHCJIa MECTOHMEHHH MYXKCKOFO poza. 13. Kalbotyros klausimai IT,