S. Daukanto leksikografiniai darbai

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, IV LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA S. DAUKANTAS LEXIKOGRÁFIAI MUNKÁSSÁGA J. KRUOPAS S. Daukantas a 19. század első felének egyik legkiemelkedőbb és legtermékenyebb litván tudományos, kulturális és irodalmi személyisége. Tevékenysége igen sokrétű: történész, író, folklorista, nyelvész, a tudomány népszerűsítője és a nép művelője is volt. Korának más közéleti szereplőihez hasonlóan Daukantas nagy figyelmet és erőfeszítést szentelt anyanyelve felélesztésének, használata kiterjesztésének és fejlesztésének. Gazdag és változatos munkásságával Daukantas igyekezett bebizonyítani, hogy a lengyelesedett papság és nemesség által megvetett litván nyelven tudományos és irodalmi művek is írhatók. Első művében, a „Darbose”-ban (1822) megjegyzi: „Írásommal ismét meg akartam mutatni Litvánia és Szamogitia nyelve ellenségeinek, hogy bárki írhat litvánul, ha van hozzá ereje, éppúgy, mint bármely más, már kiművelt nyelven”1. Elismeri, hogy a korabeli litván írások, különösen a vallási művek nyelve gyengébb például a lengyel irodalmi nyelvnél, de „egykor olyannyira kiművelt volt, hogy ma is bárki, akinek esze és Homérosz vagy Vergilius aranytolla van, bármit is akarjon, azon a nyelven bölcsen, sőt bölcsebben megírhat. Ezt az igazságot a dicső költő, Donelaitis is bebizonyította „Metų laikai” [„Az évszakok”] című jeles költeményében2. S. Daukantast a litván nyelv különféle kérdései foglalkoztatták. Érdekelte mind a litván nyelvtudomány általános kérdésköre, mind a nyelvtisztítás és -tökéletesítés ügye, továbbá az irodalmi nyelv grammatikájának, szókészletének, helyesírásának és más területeinek különféle kérdései. Ez nemcsak nyelvészeti munkáiból, cikkeiből és megjegyzéseiből látható világosan, hanem más írásaiból, valamint egész irodalmi és kulturális tevékenységéből is. Bár Daukantas egész életében foglalkozott a litván nyelv ügyeivel, leginkább 1840 után, pétervári tartózkodása idején, majd szülőföldjére való visszatérése után (1850) szentelte magát ezeknek, amikor történeti kutatásait nehézzé vált folytatnia3. S. Daukantas 1842-ben T. Narbutasnak írt levelében ezt írta: „Korábban kutatásokkal [történetiekkel] foglalkoztam; de miután észrevettem, hogy ez a munka túl sok kiadást, szabad időt és nyugalmat igényel, félretettem, és magát a nyelvet kezdtem kutatni, ám ezen a téren is sok akadályba ütközöm”4. Látható, hogy időhiány miatt a nyelvkutatás nehezen és lassan haladt, hiszen 1848-ban S. Daukantas ugyanannak a T. Narbutasnak panaszkodott: „Korábban írtam Önnek, hogy mivel nem tudok 1 S. Daukantas, Darbay senuju Lietuwiu yr Žemaycziu 1822, 6. Kaunas, 1929. 2Ugyanott, 20. 3Vö. Lietuvių literatūros istorija, 1, 466. Vilnius, 1957. 4Mūsų senovė, 1, 4—5. füzet, 695, Tilžė, 1922. 20. Kalbotyros klausimai, IV 301 megvenni a szükséges könyveket, lemondtam a történelemről; elkezdtem a nyelvet kutatni, de ez a munka sem halad, mert két úrnak kell szolgálnom: teljesítenem kell szolgálati kötelességeimet, és meg kell keresnem a kenyeremre és ruházkodásomra valót; hiszen abból a 300 ezüst rubeles fizetésből, amelyet kapok, nem lehetne megélni és ruházkodni, ha nem lenne mellékállásom5. Csak miután visszatért Litvániába és megszabadult más munkáitól, a körülmények folytán több ideje és lehetősége nyílt a nyelvvel foglalkozni; ekkor különösen szótáríróként tűnt ki, jelentősen gazdagítva a litván lexikográfiát. A lexikográfiai munkára – amelyre az irodalmi nyelv fejlesztésének és más céloknak az érdekében a 19. század eleji kulturális-irodalmi mozgalom résztvevői közül csaknem valamennyien vállalkoztak (D. Poška, S. Stanevičius, K. Nezabitauskis, K. Uvainis stb.) – Daukantast nyelvészeti kutatásai, irodalmi tevékenysége, valamint az a vágya és törekvése vezette, hogy hozzájáruljon a litván írott nyelv fejlesztéséhez. Valószínűleg mások szótárkészítésre buzdítása is hatott rá; erre negatív színben, mint Valančiusnak Daukantasra rótt feladatára, J. Šliūpas utal6. Ebben az időszakban Daukantas megkezdi legnagyobb és legfontosabb lexikográfiai munkáinak (lengyel–litván és litván–latin szótárak) elkészítését, más szótárak tanulmányozását és a szótári anyag intenzív gyűjtését. S. Daukantas több kéziratból álló lexikográfiai hagyatékából, amelyeket a Litván SZSZK Tudományos Akadémiája Litván Nyelvi és Irodalmi Intézetének kézirattárában őriznek (SD12, 13, 14, 15, 19, 27), valamint egy nyomtatott szójegyzékéből a következő munkákat érdemes megemlíteni (itt – néhány kisebb munkát és megjegyzést kivéve – kronológiai sorrendben igyekszünk ismertetni őket). 1. Lengyel–litván szótár A háromkötetes nagy lengyel–litván szótáron kívül (lásd alább) fennmaradt egy kis formátumú (22 × 17,5) és terjedelmű lengyel–litván szótár kézirata is (SD13). Kezdeti része hiányzik: a Cz betűnél (Czerwcony) kezdődik, Z-nél (Zbiegam) végződik; kékes és fehéres színű, kisebb, kettős lapokból áll, amelyeket nagy lapokból vágtak ki, majd füzetbe varrtak. Összesen 391 kettős lapot számoztak meg, de hiányzik az 1—24. (A—C), a 27. (a Ch vége), az 52—158. (I—N), a 163—273. (P—R eleje), a 275—389. (R vége — W), valamint a legutolsó lap (Z vége és Ž). Valahol elvesztek. Így a szótárnak hozzávetőleg a tizenketted része maradt fenn. Minden oldalon átlagosan 16—18 szó található, tehát a szótár összesen mintegy 24 ezer szót tartalmazhatott (a fennmaradt részben körülbelül kétezer van). A kézirat különböző lapjaira (34, 42, 160) nyomtatott papírgyártási évszámok (1814, 1818, 1820) arra utalnak, hogy a szótár 1820 után készült. Feltehetően S. Daukantas egyik első munkája. Irodalmi tevékenységének megkezdése után (1822-ben írta a „Darbai senųjų lietuvių ir žemaičių” című művet, 1824-ben pedig lefordította litvánra Pedro meséit) S. Daukantas bizonyára megérezte a lengyel–litván szótár hiányát, és maga vállalkozott annak elkészítésére. Egy lengyel szótár alapján összeállította a lengyel szavak jegyzékét, és melléjük írta litván megfelelőiket. A lengyel szavak egy részét fordítatlanul hagyta. Úgy tűnik, hogy litván megfelelőiket S. Daukantas többnyire emlékezetből jegyezte fel 5Ugyanott, 771. 6„Lietuviškieje raštai ir raštininkai”, 34, Tilžė, 1890: „Csakhogy nemsokára a varniai püspök terhes, hiábavaló munkákkal fogta le Daukantast: a megvakult Kodainis papnak mindennap három órán át kellett felolvasnia, lengyelül megírnia a žemait szótárt, lemásolnia a lengyel–francia szótárt, és így tovább.”. 302 mert nem látszik, hogy különösebben követte volna az egyetlen K. Sirvydas-féle lengyel–latin–litván szótárt. A két szótár futólagos összehasonlítása azt mutatja, hogy eltér a bennük szereplő lengyel szavak jegyzéke, és S. Daukantas sok helyütt más litván megfelelőket ad; ezek között žemaiti szavak és új alkotások is vannak, például:7 Część — Garba: góda; Często — Daznay, tunkiau: takė; Czlon — Eldija: waltis; Czop — wole: kamsztis, spuntas; Dachowka — Plitele dunktine: Stiegele; Dom — Namay: trobesis, numas; Długowieczność — Ilgaumżiste: ilgamžybe, ilgumžybe; Giermek — Szarwanėsis, skidanėsis: ginklanėsis; Pokrzywa — Dilgine: notrures arba notrynes. Mindazonáltal egyelőre nem állíthatjuk, hogy S. Daukantas egyáltalán nem használta K. Širvydas szótárát. S. Daukantasnak ez a szótára azért érdekes, mert ez az első lexikográfiai munkája. A szótár, legalábbis fennmaradt része, nem különösebben gazdag szavakban és szinonimákban, de világosan mutatja, hogy S. Daukantas már irodalmi tevékenységének kezdetén érdeklődni kezdett a szótári kérdések iránt, és litván szavakat kezdett gyűjteni, kifejezési eszközöket halmozva fel az irodalmi nyelv gazdagításához. 2. Szómutató Ez S. Daukantas egyetlen nyomtatásban megjelent lexikográfiai munkája. Az 1838-ban kiadott „Epitome Historiae Sacrae” („A szent történelem rövid kivonata”) című könyvecske végén kapott helyet; benne a latin szemelvények szavait, szókapcsolatait és kifejezéseit magyarázza litvánul. Ez egy kis terjedelmű (42 oldalas) latin–litván szótár, amely a könyvben közölt szemelvények olvasását szolgálja. Mintegy 2350 latin szót, 250 szókapcsolatot, valamint 3880 litván szót és 260 szókapcsolatot tartalmaz. Néhány latin szó mellett több litván megfelelő, szinonima vagy kisebb-nagyobb jelentésbeli rokonságban álló szó is szerepel, ezért a litván megfelelő szavak száma meghaladja a latin szavakét. Például: Abduco, cis, xi, ctum, cere. krėpų [=húzok, fordítok], tęsu, pawėdų, klaidinu, pasūkū... (1). Abeo, is, ivi vagy ii, itum, ire. áthaladok, félrevonulok, odébbállok, elsietek, elhúzódom, eltávolodom, elvonulok (1). Lavi nu lavo, mosok, tisztítok, öblítek, dörzsölök, mosok, mosogatok, mosakszom (23). A litván megfelelő szavak bősége Daukantas gazdag szókincsét és az írott nyelv gazdagítására irányuló törekvését mutatja. A szavak többsége közös, mindenki számára érthető, de akadnak ritkább, szakszerű, újonnan alkotott vagy máshonnan kölcsönzött szavak is. A žemaiti szavak közül említésre méltók:8 *aplamys ‘bolond’ (20), *gražinei ‘díszítmények’ (28), Gaszós ‘szép, díszes’ (149), *kłuku [=klouku?] ‘imádkozom, kérek’ (4), *likouiu ‘számolok’ (27), *likys ‘szám’ (27), *mitáls (élelem) (7), nairaus ‘felelek, visszautasítok’ (34), pagibsznūs ‘élénk’ (29), *[pūrai] ‘búza’ 7Először K. Sirvydas szótárának 1713-as kiadásából származó megfelelőket közli, a kettőspont után pedig S. Daukantas változatai következnek. 8Itt és másutt csillaggal jelöltük azokat a Daukantas-szavakat (nyelvjárási alakokat, neologizmusokat, latvizmusokat), amelyek más írásaiban is adatolhatók. Ennek megállapításakor A. Kalnius „Simano Daukanto raštų žodynas” („Simanas Daukantas írásainak szótára”) című munkájára (Kaunas, 1937, kézirat) támaszkodunk, amely Daukantas 17 nyomtatásban megjelent művének és 3 kéziratának (a lexikográfiai munkák közül A. Kalnius csak a „Žodrodys”-t használta fel) szókincsét, valamint a nagy „Lietuvių kalbos žodynas” (Litván nyelvi szótár) szócéduláit dolgozza fel. 303 (puru milta 36), pakaitýs ‘pihenés’ (33), *pawiedùs ‘hasonló’ (36), *požwìlga ‘megjelenés’ (9), *pataika ‘jóindulat, kegy’ (16), *skieyda ‘forgács’ (7), *steigu ‘gondoskodom, igyekszem’ (9), steigim’s ‘gondoskodás’ (11), *sriautu ‘folyok, csöpögök’ (17), skìrtyn’s ‘mindenki legjobbja’ (14), skaugìu ‘gyűlölöm’ (22), skaugingas (22), *szalaus ‘idegen’ (16), *wardauiu ‘elnevezem’ (26), wentì nys ‘egyetlen gyermek’ (42), *wižta ‘bocskort fon’ (39), *žaimòiaus ‘megsértek’ (21), *zaliù [žalių] ‘kárt okozok’ (26), *žarinay ‘bokrocskák’ (40). A „Žodrodys”-ban, akárcsak Daukantas más lexikográfiai munkáiban, előfordulnak lett szavak is, például: *asinas (kraus) ‘vér’ (35), *jautoius (klausinieju) (29), *kalps (werg’s, šuga) (36), kalpa (werge, sarge) (16), *klot, klotiaus (greitiaus) ‘azonnal, egy szempillantás alatt’ (7), *lietojų (bronginų) (3), *hugote (prasite) (2), *mala (paszalys) (55), *peldu (plauku) (26). A jövevényszavak között a szláv eredetű szavak dominálnak. A kölcsönzött szavak mellett leggyakrabban litván megfelelőik is szerepelnek, például: altorius, aukuras (5), auka, arba apiera (19, 35), boczius (6), Bestūja, giwolys (6), gosliba, raskażius (12), kabės, drobina (35), karone, koncze (38), karauna, waiskas (10), labdarumas, pataika, łoska (6), laikas, cziesas (39), noumirielys, nabasztik’s (6), newale, wergiba (6), newalnik’s, werg’s (6), nebendring’s, neprieteling’s (21), neturt’s, ubagiste, badas (21), skersys, Križius (10), smertys, giltine (23), straipstys, czonkas (24), skłoustys, jutrina (36), tikiba, wiera (34), užgaule, žala, kriwda (21), wieszpats, pon’s (13), wiiszes [=viešės], gaspada (19). Jellemzőbbek azok a neologizmusok, amelyekből Daukantas más szótáraiban és írásaiban jóval több található: *mūksina ‘futás’ (18), piktadieningas ‘bűnös’ (35), piktadieme ‘bűn’ (35), *sóndarine ‘lombkunyhó’ (39), strunīsina ‘építés, alkotás’ (3). Az archaikus, manapság ritkán használt szavak közül említésre méltók: drewejų (plieszu, grobi greiu) (37), nokieis (sekeis) (3), nokous ‘üldözlek?’ (7), sargtis ‘őrzés, őrség’ (11), skolu (turiu, Debeo) (11), stogiu (kloiu, dengiu) (39), traktis (węisz-kelys) (22), waisum’s ‘érettség’ (40), warauiu (žeidu, isžarginu) (41), warùs ‘heves’ (41), weczasis, weczùs (senasys) (31). Feltehető, hogy a noktis, stogti, skolėti, warauti igéket széles körben használták, amint azt az azonos tőből képzett más szavak (nokti, stogas, skola, prie varta) használata mutatja. Tucatnyi szó szorul magyarázatra. Némelyiküket (az artis, notìs, palaka, pranara, wisnus kivételével) eddig még sehol sem jegyezték fel: artis (guwus, mokslī) (29), diewys, diwiesina ‘szokás?’ (43), korūtùs (kibus, wiburus) (29), laupau (ramìnu) (23), likeike, ligeiwe, ligbunìe (draugie) (37), ligbunis, ligeiwis (draugas) (37), mediote (iżkela) (40), notìs (nupoulys) (7), nukrittys ‘szerencsétlenség’ (7), palaka (ongala, galon) (39), pranara (palinkiems) (11), rūmùs (swarus, sunkùs) (18), rumei (sunkei) (18), swīlkni (: Funda) (18), sztikies (żinys) (9), tauksžūs (adar’s) (28), trakouiu (ketous prisz) (33), widoule (adv. Intus) (22), wisnus (wissoks) (27). Az egyes szavakon kívül a „Žodrodys” különféle litván szókapcsolatokat is közöl, többnyire latinból fordítva. Élő népi szólások és frazeologizmusok is előfordulnak azonban, például: Wisso partekes (3), žinę doute (7), kojem’s wale doute [: se fugae] (8), muni mėig’s apniko (8), didys sziurpulys apniko (40) stb. A szótáracska szerkezete nagyon egyszerű: a latin szavak ábécérendben, alapalakjaikkal együtt szerepelnek, valamint a szövegben előforduló jellemzőbb szókapcsolatok 304 …giai; utánuk következnek a litván nyelvi megfelelőik. Szemantikailag nincsenek differenciálva, jelentések szerint nem tagolódnak. Illusztratív anyag sincs, néhány szószerkezet kivételével, amelyek a megfelelő latin szerkezetek helyettesítői. Lexikográfiai szempontból azonban a „Žodrodys” Daukantas legjobban kidolgozott szótára. Terjedelme csekély, meghatározott szöveg korlátozza; emellett nyomtatásra készült és meg is jelent, így a latinul jól tudó szerző egyszerűen, de gondosan adhatta meg a litván megfelelőket, többnyire akár többet is, nem hagyva lefordítatlanul sem szavakat, sem szókapcsolatokat, és munkáját teljesen befejezve. A „Žodrodys” nyelve erősen žemaitiai jellegű. Ezt a žemaitiai dounininkai nyelvjárás jellegzetes hangtani sajátosságait mutató alakok tanúsítják, például: sūsiū — susieju (4), sesou — sesuo (37), rekał’s — reikalas (26), reek — reikia (36), miłta — miltai (36), meldū — meldžiū (27), dongus — dangus (8) stb. Csak elvétve írják az első névszóragozás egyes számú alanyesetét a felföldi -as végződéssel, például: draugas, tarnas (8). 3. Lengyel-litván szótár S. Daukantas legnagyobb és legjelentősebb lexikográfiai munkája a lengyel-litván szótár. Kézirata (SD12) három hatalmas (35,5 × 21,6 formátumú), bekötött kötetből áll: I. kötet A—M, 1—733. oldal; II. kötet N—P, 722 oldal; III. kötet R—Ž, 1—822. oldal. A szerző neve és cím nélkül fennmaradt kézirat igen szép, jól olvasható írású és jó állapotban van. A szöveg nincs megszámozva, az egyes betűk szerint, alfabetikus sorrendben halad. A betűk a lapok tetején fel vannak tüntetve, továbbá kivágott papírdarabokra írva, kiállóan a lapszélekre vannak ragasztva, hogy rögtön látható legyen, hol kezdődnek az adott betű szavai. A vastag, kissé megbarnult papír sok lapjának tetején (a bal oldalon) egy papírgyár kis méretű vízjele látható: Фабрики №4 Аристархова. Mivel ismert, hogy ezzel a jellel az Aristarchov gyár 1850-ben készült papírját jelölték9, és S. Daukantas 1864-ben halt meg, arra lehet következtetni, hogy a lengyel-litván szótár 1850 és 1864 között íródott. Hasonló véleményt fogalmazott meg a papírgyári vízjel alapján a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának kézirat- és ritkakiadvány-osztálya is. (1961.III.27-i, 715—139. számú levél.) A szótár összeállításának pontosabb idejét és körülményeit egyelőre nem sikerült megállapítani, mivel sem magában a szótár szövegében, sem Daukantas más írásaiban, sem pedig a rá vonatkozó dokumentumokban nem találtak erre utaló adatokat. A szótár lengyel címszójegyzékében összesen 56 567 szó található (I. kötet — 16 750, II. kötet — 19 360, III. kötet — 20 457). A szavak jelentős részénél az ob. utalás más szavakhoz irányít (=lásd), például: Absolutum, ob. Absolut (I, 2); Amantka, ob. kochanica (I, 7); Aniżeli, ob. niż (I, 9); Bablac, ob. babrać (I, 19) stb. A litván megfelelőkből kevesebb van: 37 677 szó (I. kötet — 14 280, II. kötet — 14 287, III. kötet — 9110). A III. kötet egyes betűinél különösen kevés a megfelelő. Például a T betűnél mindössze 20 litván szó szerepel (a lengyel szavak száma 1518), az U betűnél (439—504. oldal) pedig 8 (a lengyel szavak száma 1698). A W, Z és Ž betűknél ismét jóval több a litván megfelelő. Úgy tűnik, a lengyel szavak jegyzékének összeállításakor a litván megfelelőket azonnal lejegyezte, anélkül, hogy sokáig kereste volna őket. Amikor S. Daukantasnak rögtön eszébe jutott a litván 9 S. A. Klepnikov. Filigránok és papírpecsétek orosz és külföldi gyártású papíron a XVII—XX. században, 100, Moszkva, 1959. 305 megfelelő, azt a lengyel szó mellé írta; ha viszont gyorsan nem tudta megtalálni a megfelelőt, a lengyel szó lefordítatlanul maradt. Mindössze néhány oldalon (III, 570, 571, 601, 604, 605) jegyeztek be később, a tinta színéből ítélve, egy tucatnyi litván megfelelőt. Mégis számos olyan eset akad, amikor úgy tűnik, a litván megfelelő bejegyzése nem okozhatott nehézséget, ám az mégis hiányzik. Például a sz betűnél a legegyszerűbb lengyel szavaknak sincs litván megfelelőjük, így például: Sznur, Sznurek, Szuba, Szukać, Szybko, Szyć stb. Tehát úgy tűnik, S. Daukantas egyes helyeken sietségből hagyta ki a litván megfelelőket, mert elsősorban a lengyel szavak jegyzékét igyekezett összeállítani. Ezért sok lengyel szó lefordítatlan maradt. Mindazonáltal a hatalmas szótár kézirata mintegy 37 677 litván szót tartalmaz; ezek egy része ismétlődik a lengyel szinonimák és a hasonló jelentésű szavak megfelelőjeként, például: Wojkkarejwis III, 559; Wojownik — karejwis III, 560; Wojskowiec — karejwis, kariautos, kariautojas III, 560. E hatalmas lexikai kincs és S. Daukantas lengyel-litván szótárának elemzéséhez és jellemzéséhez külön kutatásra van szükség; ennek halogatás nélkül kell nekilátniuk lexikográfusainknak. Most elegendő a legáltalánosabb vonásokban megjegyezni, hogy S. Daukantasnak ez a lexikográfiai munkája több szempontból is érdekes és jelentős. A szótár számos régi szót rögzít, amelyeket Daukantas korában még használtak az idősek, később azonban eltűntek a nyelvből. Erre elsők között hívta fel a figyelmet S. Daukantas kortársa, M. Valančius, amikor az írásai nyelvét jellemezte: „....egész életét a žemaitiai nyelv felemelésének és a makarónizmusoktól való megtisztításának szentelte. E célból válogatott, régies nyelven kezdett írni, amelyet ma már a žemaitiaiak nem használnak, s ezért az olvasók számára igen kellemetlen”10. Az elavult szavak példái lehetnek: aukles ‘cipő’ I, 468; Deja ‘baj, nyomorúság’ I, 52; likys ‘szám’ I, 629; majsna ‘élelem, takarmány’ III, 821; medzia, mede ‘erdő’ I, 609; notis ‘esemény, történés’ II 688; strubis ‘könyök’ I, 639; taurage ‘pohárka’ I, 160; traktis ‘ösvény’ I, 366; warra ‘erőszak’ III, 547 stb. Az archaikus szókincsnek ez a rétege fontos forrás a litván szókincs történetének kutatásához. S. Daukantas szótárának legnagyobb és legjelentősebb részét a köznyelvi szavak alkotják, amelyek a litván nyelv gazdagságát és változatosságát mutatják. Ezek világosan tanúsítják, hogy a litván nyelv gazdag volt sajátos kifejezőeszközökben, és hogy a vallásos irodalom, az egyház, a nagybirtokok és más csatornák révén bekerült, feudális-egyházi zsargonhoz tartozó barbarizmusok a litván nyelvre erőltetett, idegen és szükségtelen elemek voltak. S. Daukantas több száz, litvánul feljegyzett szava helyettesíthette az írásokban és egyes nyelvjárásokban elterjedt idegen szavakat, például: Apklode [„kaldra”] I, 519; gaurūtas [„kudlotas”] I, 548; gobumas [„lokamstwa”] I, 605; globa [„apjeka”] II, 272; graižtwas [„gvintai”] III, 513; kare [„vaina”] III, 560; karejwis [„žalnierius”] III, 559; laikas [„čėsas”] I, 159; patoga [„vigada”] III, 593; pagalwe [„paduška”] III, 524; praustuwe [„bliūdas”] III, 509; paskolyti [„pažyčioti”] II, 560; pasaulis [„svietas”] III, 576; riestuvėlis [„kočėlas”] III, 508; rangus [„gatavas”] I, 368; stebuklas [„cūdas”] I, 144; swidus [„glencuotas”] I, 346; skindele [„gontas”] I, 362; siuwiejas [„kriaučius”] I, 559; szliektuwe [„krapylas”] I, 566; trinka [„kaladė”] I, 503; taurė [„čėrka”] II, 156; žarsteklis [„kačerga”] I, 515; 10 Lásd A. Janulaitis, Simanas Daukantas, 34, Vilniuje, 1913. 306 žęjsti [„ronyti“] III, 6; wafanda [„adyna“] II, 129; waistis [„liekarstos“] I, 618; wirtuwele [„kuknia“] I, 583; wiltis [„nodieja“] II, 19 stb. S. Daukantas számára a népnyelv volt az irodalmi nyelv szókincsének legfontosabb forrása. „Būde” című művében ezt írja: „Annál is csodálatosabb, hogy nyelvünk ősiségét nem papjaink írásai őrizték meg évezredeken át napjainkig; hanem [de] bölcs felvidéki és žemaitiai anyáink, akik az erdők közé rejtett, mohával benőtt házaikban, mondom, megőrizték ősi nyelvünket, amelyre ma mi, gyermekeik, büszkék lehetünk és amellyel dicsekedhetünk” (VIII. o.). A népi szavak között számos žemaitizmus is található, például: *ergla ‘csíny, tréfálkozás’ I, 62; *gužūti ‘utazni’ III, 559; įtartė ‘gyanú’ II, 446; *ingis ‘kopasz’ II, 653; įbingis (= įbingęs) ‘dühös’ III, 49; *kernoti, ‘szidni, gyalázni’ I, 574; kampinė (=kampinė) ‘létra’ II 619; nulyda ‘eresz alatti menedék’ II, 600; *skirilus ‘különválasztás’ III, 582; *szažulietis ‘árnyék’ I, 132; *teklus ‘folyás, futás’ I, 134; wieługa II, 544; žajmoti ‘bolondozni, mókázni’ I, 141 stb. A szótári állományban új szóalkotások is előfordulnak, például: bewajkybe ‘gyermektelenség’ I, 37; bewunde ‘víztelenség’ I, 50; bediewybe I, 15; beszalybe ‘pártatlanság’ I, 43; bepradybe, praamžybe I, 44; darboviete ‘munkahely’ III, 511; kraulejdis ‘sebész’ I, 111; kirptuwe ‘fodrászat’ I, 28; klausituwe ‘előadóterem’ I, 16; kakloraizztis I, 398; kalietuwe ‘börtön’ III, 540; lygsware ‘egyensúly’ III, 32; łajkrazsis ‘krónikás’ I, 9; łajkoskajtlus ‘kronológia’ I, 124 stb. S. Daukantas hatalmas lengyel–litván szótárának szóanyaga tehát gazdag és változatos. Érdemes nagyobb figyelmet fordítani rá a litván nyelv szókincsének kutatásakor és különféle szótárak összeállításakor. 4. Litván–latin szótár (kezdet) S. Daukantas kéziratos hagyatékában (SD 14) megtalálható a litván–latin szótár kezdetének (A—G) kézirata, amely öt, nagy formátumú (35,2 × 22,2), összefűzött ívfüzetből áll, egyenként 40—48 oldallal (összesen 224 oldal, ebből 48 üres). Az egyik füzet duplum (több mint 50 kivágott A betűs szó van ráragasztva, amelyek a másik két, A és A—B betűs füzetben is megtalálhatók). A szótár litván részében (a szómutatóban) világosan, betűrendben 3977 szó szerepel, amelyek többségéhez nincs latin megfelelő megadva (ilyenből csak mintegy 1600 van). A litván szómutató összeállításához G. Nesselman „Wörterbuch der litauischen Sprache” (1851) című művét használták. Ez mindenekelőtt a Nesselmanra való közvetlen utalásokból látható (Daukantas Nesel., Neselm. rövidítésekkel jelöli), amelyek egyes szavak mellett szerepelnek (pl. Apgėłaj 14, Arakis 15 stb.). Másodszor, egyes szavak (pl. Atdaga 62, Auklis 74), valamint szókapcsolatok és kifejezések csak Nesselman és Daukantas szótárában fordulnak elő, így ezek is alátámaszthatják azt az állítást, hogy Daukantas használta Nesselman szótárát, például: Abejotinas zweifelhaft (2), akys apteka aszaromis (17), marczios aszaras gérti (17) stb. A Nesselman vak követése azonban nem figyelhető meg, mivel sok szó kimaradt, és számos új szó került be. Daukantas kritikusan viszonyult Nesselman szótárához (lásd a Daukantas Nesselman szótárával kapcsolatos megjegyzéseiről szóló következő alfejezetet), és alkotó módon használta azt. Az A betűs rész végén S. Daukantas ceruzával feljegyezte a szavak számát (1080 słow), és hozzátette, hogy Ruigio és 307 Milkaus szótáraiban mindössze 495 szó található (u Ruhiga V Milke 495). Látható, hogy Daukantas ezeket a szótárakat is a kezében tartotta. Hogy használta Milkust, azt egy másik kéziratban (SD 27) található, főként Milkaus szótárából kiírt közmondásgyűjtemény tanúsítja (156–166. o.). Ott ez áll: Dikcionar. Milke. Patarles Lietuwiskas (159). Feltehetően Daukantas leginkább Neselman szótárát használta, amint azt a Neselman szótárához fűzött számos megjegyzése is mutatja. Emellett Neselman szótára nagyobb volt Rugys és Milkus szótárainál. Az 1851-ben megjelent Neselman-szótár használata arra utal, hogy Daukantas litván–latin szótárának első része 1851 után készült. Lehetséges, hogy Daukantas néhány dolgot K. Širvydas „Dictionarium trium linguarum” (1713) című művéből is átvett, amely a könyvtárában volt11. Ezt a szótárt nehezebb volt a latin szavak litván megfelelőinek keresésére használni, mert első helyen nem litván, hanem lengyel szavakat közöl. K. Širvydastól Daukantas olyan szavakat vehetett át, többnyire új képzéseket, amelyek csak e szerzők szótáraiban fordulnak elő, például: Auksadajlis, Auksadajle (21), Apkopa [= Akuopa] (45), Apaline [= Apwaline] globus (55), Arklagidis (57), Atateisa (61), Atkalbis (65), Atpjauklas (67), Atskaitine ‘orákulum’ (68), Atžwilga (73), Austuwe ‘szövőműhely’ (76), Dousnis (129), Drajkčios (129), Bostós (99), Dunciakalis V dąntkalis (135). S. Daukantas különféle utalásaiból (lásd SD 19, 27 stb.), valamint a régi írások nyelvének tisztaságára vonatkozó megjegyzéseiből12 látható, hogy használta M. Daukša és K. Širvydas írásait, a Szentírás különféle fordításait, L. Ivinskis naptárait stb. S. Daukantas litván–latin szótárának legnagyobb részét köznyelvi szavak alkotják, amelyeket írásokból vett át vagy emlékezetből jegyzett le. Többségük minden szótárban megtalálható, és mindenki ismeri őket (pl. Antakis, Akłas, Akmų, Adata, Alsinti stb.). A köznyelvi szókincs mellett Daukantas szótárában tájszavakat, žemaitiai szavakat is találunk, köztük olyanokat is, amelyek egyelőre más írásaiból nem kerültek elő, például: *Apsokortina (52), *Apuszrotas ‘epnūšynas’ (55), *Atentis ‘eljövő’ (62), Atide (63), *Atsiauta (69), Atwarstaj ‘gyeplő’ (73), Atžwilga (73), Balinys (81), Blusouti (97), *Daba (111), Glistė, glistele (155), *mandyti (153). A szótárban neologizmusok is vannak, amelyekből Daukantas írásaiban jó néhányat alkotott, például: rodwalandys ‘az óra mutatója’ (13), Apigarda vide *Apikarta (41), Atskalybe (70), *Auda ‘rövid dal’ (73), Aukautuve (74), Auglinikas (74), Ausurakstis auriscalpium (76), Balsauti ‘szótagolni’ (83), Balsouka V soukbalse prosodia (83), Balsakajitis hirquitallus (83), Bausina (87), Bandisena (84), Bendryba commercium (89), Begalas infinitas begalo (88), Begieda impudentia (89), *Bylys V bilis orator (93), Bilawijte — Bilwijte forum, forum competens (93), Brajža carakterus (99), Brajzintuwe caleographia (99), Budelietuwe suplicii locus (103), Dijnalginikas V dijnalgis (124), Driegnamierė hydrometria (131). A ma már nem használatos szavak közül archaizmusként említendők: Arwos tren (58), Aszma likas decimus octavus (59), Bentis ‘barát’ (90), Wetusze ‘nagymama’ (97). Idegen eredetű szavakkal is találkozunk, amelyeket Daukantas igyekezett kerülni és litván szavakkal felváltani, például: Abelnas (5), Abrusós (7), Aružna (10), Alasas (10) stb. 11 Lásd J. Lebedys, Simano Daukanto biblioteka. — „Lietuvių literatūros instituto darbai“, 1, 51—83, Kaunas, 1947. 12 Mūsų senovė, 1, 4—5. könyv, 785—786, Tilsitben, 1922. 308 Egyes jövevényszavaknál a vide (vid) utalás a litván szavakhoz irányít, például: Abrozas vide pawėkslus (7), Adina vide waląnda (12), Apiera vide Auka (14), Apierawoju vid aukauju (14), Apierawoties vid aukauties (14), Apierawojimas vid aukawimas (14), Apierawotojas vid aukautojas (14), Apierawotinas vid aukautinas (14), Aptiekorius, Wajstinykas (15), Arszus […] narsus (15); Arszumas vid. narsumas (15); Atpuskaj vid atjadaj (18), Bagočzios vide diczturtis (80), Bagotas vide turtingas (80), Bagotis vide turtą, turtingumas (80), Bahkis vide sie (81), Bahwonas vide stabas (84), Barawikas vide joudwirszis (85), Bartis vide drewe (85), Biesós vide welinis V welnias (92), Bikswas vide kėlnes (93); Caras vide wieszpats (107), Czerepe vide poudszuke (107), Czertas vide welnias (107), Czėznis vide pôta (107), Częstawoti vide wajszinti (107), Delmone vide kiszene (119), Drocziós vide Trintojas (132), Dzėgorelós vide waląndinis (138), Gonta vide skindele (157). A jövevényszavak között lett szavak is előfordulnak, amelyekkel Daukantas a litván irodalmi nyelv szókincsét kívánta gazdagítani, vagy amelyeket saját nyelvjárásában ismert szavakként használt 13, például: Austrumas oriens (76), *dwiesele ‘vėlė’ (136), *Dwieselyba (137), *Gôtina ‘jauna karvė’ (158), Gõwe vide karwe (158). Egyes szavak egyelőre csak ebben a szótárban fordultak elő, és mindmáig nem kerültek be a nagy „Lietuvių kalbos žodynas” cédulaanyagába, például: Apskrūbtinai definite (8), Apłankiej arcuatim (48), Apmaukne cataplasma (48), Bąndiesós vide bąndini-kas (84), Bąndkijmis (84), Bąndakmis basaltę (84), Bakłásos prostratus (89), Bitmede geum rivale (94), Blaksoti (96), Bórniòs blesphema (98), Dīlbiós V dilsbiós observator, speculator (124), Drozės, drozėlas ramentum (132), Durkle vide perstekie (136), Globós ‘globingas’ (156), Gabingas venerabilis (145), Gurbuzė (163), Gwildós ‘lengvai išsigyldenąntis’ (164). Egy részük még tisztázatlan; mások (például gvildus, globus) hasznára válhatnak az irodalmi nyelv szókincse gazdagításának. A közszavak mellett néhány tulajdonnév is szerepel, például: Bartuva upis (85), Bartije (85), Budwite (104), Dunajós (135) stb. A szótár felépítése igen egyszerű. A litván szavak latin megfelelőkkel ellátott betűrendes jegyzéke, bár a litván szavak jelentős részénél hiányzik a megfelelő. A betűkön belül nem követ szigorú betűrendet. Ismétlődések is előfordulnak. A szavak magyarázatot is kapnak, bár csak ritkán, például: Arkstinas, landi fazda kurė ardamas jautius bada wietoj’ botaga (10); Amyta, wira motina (12); Awynas motinas brolis (18); Awyniene motinas brola pati (18); Bórinti (avys į buri wadinti) (98); Dermie ornetum pliewie žernas óždenganti (119). A latin mellett a szótárban néhány lengyel és német megfelelő is szerepel, például: Abejotinas zweifelhaft (2), Aspergiesina Schutz (8), Abžignósina seegen (10), Acziù dėkoju (8), Akywas ciekawy (9), Akywyba ciekawos (9), Akylumas umiejętność (9), Aklinaj nasliepo (10), Ałwas czyza (11), Alwienas każdy (11), Basti [=Besti] stecken (86), Bastunas untertreiber (86), Bastujis sich herum treiben (86), Delsounis ein langsamer (119), Duma consilium status (königliche rath) ukės — duma (134), Dwibuga [= Dwiguba] verzweifelung (137). Néhány szóhoz (ez ritkán fordul elő) szemléltető mondatokat is ad, például: jautej ir kómelej czistą abraką ies (7); kanapej ataka (9); dūna akieta (9); 13 A. Kalnius, Simano Daukanto raštų žodynas, 37, 164—169 (rankraštis, Kaunas, 1937); E. Frankel, Letticismen in Daukantas Wortschatz. — „Filologu biedrības raksti“, 11, 52—63, Rīga, 1931. 309 éles hangsúlyú „warpa” (10); „Aczio mergelė̃ óz meilės zodelus” (10); „alodami baida wilką” (11); „Adous, kad kulej žalous” (13); „piedsakis aptika kiszkį” (15); „asztonetą bandos majtinù” (17); „akys prawejzeie belaukdamas, akiu pasikłausk” (21); „Diewe dùk isz tawa burnos i Diewa ausį” (22); „alki óžmesti” (26); „ahutis sznekutis” (30); „alós ne undau, kunigaj nepijmenis” (30); „aló twindau” (30); „unt alódes tankaj nusproga” (30); „rejk kojes abkabinti” (45); „balsos apkimo” (45), „puolau kojump jo kajp apmires” (48); „apniko bajme” (49); „apskardó lejd” (51); „(aptems saule) (o mienou nežibies)” (54); „szunitej atako” (61); „atkuta kajlis” (65); „wajkaj pakirda” (69); „atsidiejes dirbti” (69); „auksine drobe” (75); „ausys spinkterieje” (76); „nu bajmes dzius” (81); „i baudżiava ręngtijs” (87); „beraline douna” (90); „bieso siekla” (92); „atóko kirwis” (98); „pelkes burg” (105); „kajp gaidys nucžiožęs” (109); „sawo numù dabą sekę” (111); „dabar trąksmą nieks nedaro” (111); „dabar wakars ne paskutinis” (111); „darbó darbą atliginti” (114); „galą daryti” (114); „dantys swemb, skaud, gėl” (117); „deja po dejos, kad rejk mirti be sawo wieros” (118); „ligo pasidergęs, tenegul isizer-ges” (119); „kas par desti?” (119); „dewineis zambejs ar” (120); „deszimtie szijną piaun” (119); „wilkaj musų szuni sudikoje” (123); „dilgeles bej usnis óžzelsaj iū rumus” (124); „dijna butoie” (124); „medis iszdórbęs” (128); „mesa padósusi” (128); „douna awiżajne…; mijżajne… siuksżte, beraline, dirsajne (: prover. douna awiżajne, putra dirsajne)” (128); „douti douklę” (129); „(smólkej linoti) vilkdújo linoti” (134); „jauns żmogós dumaj dūkiniedams” (134); „(dwilinkas pro angą iszmóko)” (137); „dziowas tajks, oręs tajks, szijno — tajks, kuręs — tajks, rudines tajks, siejes — tajks, Kulęs — tajks, pawasario — tajks” (138); „Eija numù” (141); „(bludas, sóężieje)” (141); „(kajus engti)” (142), „numaj et sau” (143); „galis óz gali” (146); „galutines pasaules” (147); „bandą gan yti” (147); „ugnis apgeso” (151); „płonaj gijes werpti” (153); „gijd gaidys” (153); „giluma mandyti” (153); „iszglęęs kajp gribas” (155); „ugnes glistele” (155), „grina derwa” (160). Prie Aj! Ale Donelaitis „Metų“ című művéből is találunk megváltoztatott helyesírással, kihagyásokkal és torzításokkal lejegyzett mondatokat, mégpedig például: Aj kór dingo wieżlibums mūsu gadinù! (16); Aj! kajp wejkej jaunistełes nudile diinełes! (16); Aj! kór dingot gĩidras jus pawasari dienas? (16); Aj! diel ko ponus tajp skaudzej kąntino ligas, todiet ji tajp daug pirm laiko giltine sóko (17); Aj, kór dingtų ponaj kad ije burù netektų (17); Aj, kór dingot jus Letuwiszkas gadineles, kajp kad Letuwej gudiszkaj, ar Lenkiszkaj ir wokiszkaj kalbiete nemokieje (17); Ale ne wokiszkaj, kajp keles moteriszkes jau prasimanę, bet Lietuwiszkaj kożna tarp jù apsigłamżę (23). A szótár nyelvében jól láthatók a žemaitiai dounininkai nyelvjárásának sajátosságai, mivel Daukantas ennek a nyelvjárásnak volt képviselője, és főként saját nyelvjárását követve írt. A XIX. század közepe táján Daukantas beszédmódja egyre inkább a felföldi nyelvjárás felé közelít, és kerüli a jellegzetesen žemaitiai formákat. Ezek a törekvések a szótár nyelvében is tükröződnek, ahol ilyen alakokat találunk: Agūna (9), Atieszkoti (62), Auksawiete (75), Atđanga (62), Awinas (77) stb. Itt-ott a žemaitiai alakoktól felföldi alakokra utal, például: Bėgti vide bajgti (90). Hiperkorrekciók is előfordulnak, például: Akytas V akietas, dūna akieta (9). Helyenként párhuzamosan adja meg a žemaitiai és a felföldi alakokat, például: Ajtioti, vel ajczioti (9). Bajgti… bęgti (80), Degas V deglós (118), Gywentos incola vel gywentojas (155), Gundintojas, gundintos (163). Olykor a felföldi szavakról és alakokról žemaitiai formákra utal, például: Antis vide pyle pl. pyles (13), Antinas — vide gaigalas (13), Awiża vid. wizgė (19), Delgeliu [= dilgėlės] vide notrinos (118), Duktie vide dóktie (134), Dulkinti vide dókinti (134), Giedoti vide gij- 310 doti (152), Giejdra vide gijdra (152). Összességében a szótár nyelvezete változatos és következetlen; még nagyon erősen kiütköznek benne a žemaitiai nyelvjárás sajátosságai. Vannak sajtóhibák is, amelyek egy részét maga a szerző javította ki ceruzával. 5. Apró lexikográfiai munkák és megjegyzések S. Daukantas kéziratos hagyatékában kisebb, különféle történeti és egyéb anyagba beillesztett, illetve önállóan összeállított szólisták és lexikográfiai megjegyzések találhatók. a) Vocabularium. S. Daukantas egyik kézirata (SD27, 1–241. oldal, mérete 35×22) görög, francia és litván szavak rövid listájával kezdődik (1–4. oldal; 246 háromnyelvű sor, két oszlopba írva), amelynek címe Vocabularium, fölé pedig egy másik kéz (a kézirat borítóján szereplő megjegyzés szerint M. D. Silvestravičiusé) ezt írta: Margumynai. A kéziratban említett művek dátumaiból arra lehet következtetni, hogy Daukantas háromnyelvű szójegyzéke 1839 után készült. Ezt nagyjából a papír készítési dátuma (1836) is alátámasztja, amely a papírgyár vízjeléből állapítható meg (kicsi, kerek alakú, közepén kétfejű sas, szélein a felirat: Ярославской фабрики князя Гагарина)14. Mivel akkoriban a papírkészleteket rendszerint legfeljebb tíz évre halmozták fel, feltételezhető, hogy a háromnyelvű szótár 1840 és 1846 között készült. Valószínűleg S. Daukantas az összehasonlító nyelvészet hatására, és a litván nyelv régiségének, valamint a göröghöz való közelségének bemutatása céljából néhány oldalon egymással rokon, illetve némileg hasonló (a francia szavak többnyire eltérőek), de valójában semmi közös vonást nem mutató görög, francia és litván szavakat jegyzett fel, a nyelvek rokonságának példáiként. Egyelőre nem sikerült megállapítani, honnan származnak a megfelelések. Íme néhány példa a szójegyzékből (1. oldal): keras corn — keras; kierō je tons — kerpu; aihos doubur — auka; klaō je brise — klunu; akōn dard — akuotas; polis — vill — pilis; anadidōmi nendre atidūmi; gramma lettre grometa; agchi l’ocil akis; podos ped péda; ōde chant, audōiu auda. Némelyik megfelelés közös tőből ered (például podos ped, péda), másoknak viszont semmi közük egymáshoz (például aihos doubur — auka). A görög szavak mellé olykor maga Daukantas által alkotott új szavak kerülnek (például ōde és auda). A szójegyzék nem betűrendben készült, nagyon rövid, mégis tekinthető egy összehasonlító szójegyzék kísérletének, amely gyarapítja az ilyen típusú szójegyzékek számát. Meg kell jegyezni, hogy csak ebben a szójegyzékben szerepelnek francia nyelvi megfelelők; Daukantas más lexikográfiai munkáiban ilyenek nem találhatók. J. Šliūpas az egyetlen, aki megemlíti, hogy M. Valančius arra bírta S. Daukantast, hogy másolja le a lengyel–francia szótárt. Erről senki más nem beszél, és semmilyen nyoma nem maradt annak, hogy Daukantas ilyen szótárt másolt volna. Potocki lengyel–francia szótára (1813) és több francia szótár Daukantas könyvtárában volt15, ezért kétséges, hogy szükség lett volna a szótár lemásolására. b) Anyag a litván nyelv lexikográfiájához. A SD15 jelzetű Daukantas-kéziratok kötegében 17 nagy (36,3 × 22,5) lap található, különféle lexikográfiai anyaggal— 14 Vö. C. A. Клеников, i. m., 101. 15 Lásd J. Lebedys, Simono Daukanto biblioteka. — „Lietuvių literatūros instituto darbai“, I, 64, Kaunas, 1947. 311 …ikográfiai anyag. Egy különálló lapon (a papírgyár 1837-es vízjele látható rajta) több tucat litván családnév szerepel német megfelelőikkel (pl. Tėwas, Motina, Brolis, Awynas, Mosza, Laigonas, Žiedzei stb.), valamint kilenc hónap neve (Wasaris Januarius; Kowinis Hornung V Kowas; Karwelinis Mertz; Gegužinis V Gegužė April; Semenis Maj; Birželis Brach-monat; Lepas menu Heu — monat V Lepa; Piutis Augustmonat; Rugus menu V Rugginis Herbstmonat). Egy második lapon (a papírgyár vízjele ezen is 1837-es) kezdetben tíz litván szó áll német megfelelőikkel, majd több mint 40 porosz szó litván és német megfelelőkkel (pl. Galbo V Galwos das Haupt; Linno Linnaj das Flachs; Saydit V saugok hüte dich; nevvintas V devintas; galintwvei, tödten). Ezeket (néhányat módosított végződéssel) G. Neselman „Sprache der alten Preußen” (1845) című művéből írták ki. A harmadik kettős lapon több tucat fa- és cserjenév szerepel lengyel megfelelőikkel (pl. ąžuolas dąb; Serede Trzesznia; Putelis Kalina). A negyedik kettős lap egyik oldalán elkezdtek szavakat írni sírni, menni, csipegetni, beszélni, csépelni, koponya, pároztatni, gubbasztani, futni, alkotni, ugatni, heverészni és valgvei szinonimái (a menni, beszélni, gubbasztani és futni esetében több tucat is van megadva), majd áthúzták őket. E lap második oldalán a mindennapi életre vonatkozó megjegyzések után az 1861-es dátum következik. A 3–4. oldal egy lengyel–litván szótár piszkozatlapja (III, 675–6), amelyet (a tinta élénkségéből ítélve) az első lapnál korábban írtak. A négy különálló lapot hat összefűzött kettős lapból álló füzetke követi (1–24. o.), amelyben több mint 700 litván szót írtak össze nem alfabetikus sorrendben, némelyiket lengyel, német (ritkán) és latin (nagyon ritkán) megfelelőkkel, magyarázatokkal, szólásokkal és közmondásokkal (ezekből a legtöbb a 11–14. oldalon található). Egyes oldalak (1., 7., 11., 13.) igen széles margójára bibliográfiai adatokat (könyvcímeket stb.), történeti forrásokból vett részleteket és más megjegyzéseket jegyeztek fel. Az ökrök nevei (Kerszis, szjemis, Žalis, laukis, balnis stb.) mellé lengyelül ezt írták: jak u Greków. A versti szó mellett latinul ez áll: wersti wersta akmou ož-werstas uti apud Romanas (4). Látható, hogy S. Daukantast ekkoriban foglalkoztatta a litván szavak és az ókori nyelvek szavainak rokonsága. A margón (1., 13.) említett irodalmi művek dátumaiból arra lehet következtetni, hogy Daukantasnak ezt a szólistáját 1845 után állították össze. Egyesek Daukantasnak ezt a litván szógyűjteményét a litván nyelvi szótár kezdetének (tervezetének) szeretnék tekinteni16, valójában azonban csupán rendszertelenül (nem alfabetikus sorrendben) rögzített szavak kezdetleges jegyzéke, feldolgozatlan lexikográfiai anyag, amelyet nem lehet a litván nyelvi szótár összeállítására tett kísérletnek nevezni, annál is kevésbé, mert a litván szavak némelyikéhez hozzáadott más nyelvekbeli megfelelőkből az következik, hogy ezt az anyagot kétnyelvű (litván–latin, lengyel–litván) szótárakhoz is szánhatták. Aligha gondolt S. Daukantas egynyelvű (értelmező) litván szótár összeállítására. c) Megjegyzések Neselman szótárához. S. Daukantas K. Sirvydas, Rūgys, Milkus, Neselman és mások szótárait is használta. Leginkább Neselman litván–német szótárát (1851) forgatta. Ez különösen jól látható a Neselman litván szavaira vonatkozó számos megjegyzéséből. Ezeket különálló, nagy lapokra jegyezte fel 16 Lásd Simonas Daukantas, Rinktiniai raštai, 13, 1955; K. Grigas, Simonas Daukantas — lietuvių tautosakos rinkėjas ir leidėjas (autoreferatas), 7, Vilnius, 1958. 312 (SD19), összesen 36 oldalt kitevő lapokat. Mindössze négy kettős lap (9–22. o.) van számozva (1, 2, 3, 4), a többi számozatlan. Kezdetben (1–7. o.) többnyire különálló litván szavak következnek A, E, J, U, V, T és más (ritkán) betűkkel; ezek zömét Neselman szótárából írták ki. Némelyikhez német és lengyel megfelelő, rövid magyarázat, szókapcsolat és a szóhasználatra vonatkozó megjegyzés társul. A feljegyzett szavak egy része nincs benne Neselman szótárában, és valószínűleg kiegészítésként szerepel. A 9. oldaltól (a 8. üres) folyamatos megjegyzések kezdődnek Neselman szótárának litván részében található D, Č, M, P, S, Š betűs szavakhoz; közöttük akad néhány más betűs szó is, amelyeket Neselman szócikkeiből vettek át. Látható, hogy a megjegyzéseket nem betűrendben jegyezték fel; kezdetben (1–7.) igen szórványosak, és többnyire egyes szavakból állnak. Továbbá egyes betűk (pl. B, L, O, U, Z, Ž) szavaihoz nincsenek megjegyzések (vagy egyáltalán nem is voltak, vagy még nem kerültek elő). S. Daukantas megjegyzései sokfélék, de többnyire azt jelzik, hogy Neselman ezt a szót vagy alakot használja, Daukantas szerint azonban más szónak vagy alaknak kellene szerepelnie. Neselman szótárának egyes elemeivel nem ért egyet, és más megfelelőket javasolva Daukantas saját vidékének nyelvére, különösen az egyéni szóhasználatra és a nyelvérzékére támaszkodik. Emiatt megjegyzéseinek jelentős része szubjektív, megalapozatlan, akadékoskodó, sőt téves. Némelyik Neselman szótára nélkül érthetetlen. Mindazonáltal sok anyagot nyújtanak a szóhasználat, a földrajz és a történelem vizsgálatához, különösen a kelet-poroszországi és litván írott nyelvi szókincs különbségeinek megvilágításához. Szemléltetésül itt a megjegyzések első négy oldalát közöljük, helyesírásuk megváltoztatása és hibáik kijavítása nélkül, egymástól ferde vonallal elválasztva. Csak elvétve, a szöveg könnyebb érthetősége érdekében, szögletes zárójelben végződéseket adunk hozzá, hibákat javítunk stb. [1] Atamusyna az alūzna helyett /Atasas szum/ Alasawoti szumic, részegesen kiált /alba odzież do mszy alba/ Alġoczius tageloner, nem algininkas /alġoczauti/ alkune és ułektis között nagy a különbség /nem aloju, hanem uju ujdami bajda wilka/ Almens elmens, a sriutas gelmes helyett /Atmonas, Kuhpächter/ Alpti: elájulni /Kwosas az alūnas helyett/ Alwas cina /Alwienika[s], Geßkan[ne], Žiamaj piltiuwe/ Nem supokle, hanem supyne /Amas, nem amalis: mispeln/ Dygulys: Stich, nem amazuj /nem ambriju, hanem wambrytu/ nem amteru, hanem wam pteru /amzius [Nes. Amžis]/ /nem anakinoju, Szem. oznaczę dirbinti darydinti/ andaj: onigdy, Žmudž. szerint: užwakar /Andainiszkis, Žem. vorgestern, wasci, užwakarzykstias/ [Anapus az Anupus helyett /Ane vide Ona/ Ant ankszczia a pałukas helyett, pakłau nas, /Paanks-cioju mas paskoliju/ nem ankszta, hanem ankžtima /u Žmudzinuo naziwasę pamatą/ nem antrokaj, hanem paales podpivki /nem Antuke Steinschwäger, kutupis—u Žmudz/ Aparas az apwaras helyett, od werti /Apczorus V awcziorius, awiganis/ Apieka, lásd głoba /Apekunnas, V głobiejas/ Apekunyste, gondoskodás/ Apynys /Apinojis komlóskert/ Apinwarptis komlókaró /Apinwirkšte stengelho fen/ Apūkas: búbos banka/ Auka /Apsabas a dra-bužis, apdaras helyett/ Apsacas, kūlnis /Arosas v Karosas/ Žiewie: arbona /Erdwas ardwas a erlas helyett, breit jelentése: lapok/ Arkliġone, nálunk prigule /aroda, aro das zasieki/ asa az ąnsa helyett, /nem asdinis, hanem ąnsinis./ nem asoczius, hanem ąnsoczius /nem dwiasis, hanem dwiąnsis/ Aszajos u Žm. Hülsen /opuscil aszarotas wejdas aszarotas, skrūstai aszaroti/ Aszmen: törzs, nem értem/ opuszczony aszminūtas asztūniokas /Asztraregis Žem. Luszis/ aszrinti, aszrus, was. łandus, ezért galandu/ Aszarys pl. aszatej u Neselm. Aszutas /Aszatine, apró/. Aszatinas /Aszatiutas/ Aszwoke az Aszoklej helyett /Aszoklynas/ Atezaiza: vastag szövet, grobes Tuch milas /Wolas/ Atkonieze, Tanka Žem.: pinele, užriszys /Atakaj dröschaker leke/ [2] Atklapas Žm. atlapa niesprawiedli /nie Atpencz, lecz apent znowu/ nie atrajte u Žmu, lecz. atrajtaj /atrajoju, kawen, tego nierozumie a mówi gromulti/ atenczioj za atejnanczio /atente przyszłość/ Aukle, pl. aukles. f. /Awałas pl. awałaj obuwie/ nie Au- 313 tawas lecz autuwas/ /Azdaba pagrazinimas/ Salyklinkas /Ažu/ Aismares, elfeledett /Aibrumas waser im munde/ nem Austuwas, hanem stakles /nem gewerbe, hanem audeklas/ E [az E betűvel kezdődő szavak következnek, de a továbbiakban keverednek] /Jedminis rzeczy do zjedzenia, /Eldijele rauch eröffnung bei Schamaj. /Būres segel, vitorlát felhúzni, vitorlát leereszteni, /Akselis niema w Žmudž. /Jekas niema w Zmudz /Arelis /Grenže niem Z. /Iszėjga, stat, iszeginis drubazis /Iszejwis emigrant/ Ajtra /Pardem, perdiem parejti wskroś przejšć/ Dagtis a Neselnél Ildegimis V Ildegis /Zwicėžki niema takego wyr. u Zmu. jak apimtinis nie sujemiejas lecz kajkaras harscher Stadskne /Prisiiekinu gahm werden u Zm. junkti, junkstu/ nem Isztuga, hanem pumpa a žemaitoknál /parmuskza, Brei, Muhs/ Abolis. Zm. Obulas, Obolene Obulyne /Abare-piesas, V pisjas/ nem ūda, hanem ūdega/ ūkas, nem okas, hanem olyan szerszám, amely a megsavanyított és meg nem szárított kajlust puhítja /ūkūti V wokūti/ nem Ubaga: wogis, ūgis/ nem wokiszkas, hanem ukiszkas Žem./ ukztis nálunk pigule /Ungura Angerburg, /Ungure upe angerapp/ ermas, monstrum pl. ermai ermuties/ Ergle, bolond, tréfamester/ Erglokės /ulbėti tetirwinas ulb/ ubauti, karwelis ubau, /nem unksna, hanem uksmie Žm.-nél /upu, nem[ma] Žm.-nél burejs szusniem/ atakkalus, attakelju aparnas /Atkakbywe [Akaklybe] upor przrekora /Upalis patak/ malas part /upešmala folyópart/ upeplaudis nincs a žemaitoknál upeakis nincs ilyen szó[alak] forele/ ažu nincs a žemaitoknál /nem jauja, hanem daba brakstube a žemaitoknál/ ikures, ikurti /nem Jaknas, hanem kėpenas/ Apent újra /nem Nėga žemaitul, nincs, hanem spiekas/ [3] Judras fű [Áthúzva: rze-pak polny] /Jedrūs arklis ló, gyorsan fut és sokat eszik/ nem Jegzlis, hanem pūkis jazgarz/ Jakli [Jakti] osliepnąg nem Jengli [Jėnkti]/ Akti Apakti Prakti Užakti Apjakinti /Gentaras, hanem gintaras/ Jerka žemaitul irka /Prairikas nadrág eleje, ahol kigombolják/ nem Plebeja epomis, a žemaitoknál Jermėkas unterkleid lengyelül Giermak /Jerube rebhūne Kurapka haselhūner/ Apjeskoti /Nujiku žemaitul valakit megszerezni /jispiėti wagumi, nucziūpti/ Jomarkaj, nálunk woratinkles po laukus; /Jonuszus, fam. po P. Jonuszewicz V Janusze, nem pedig Jomuszaus žole (Epheu)/ Josmenis hüfte? Žemaitisz /Jūsti nem josieti, hanem Jūstyti nem josieti/ Apjostuwe eine Tepich eine Vorhang. Žem. Prijostuwe szirce kwartugas/ Jūjaus ilyen szó nincs a žemaitoknál /Jūdis, po jüdybe/ nem Jūstu, hanem feketedik: jūsti Že. jūdūti/ jūdyme fekete folt, nem kút /Judus gansküchtig waid-wilkis wajdnotis /Judimas/ Junkykle der Koder lockspejse. Junkle tos sam /Jupa der Taler der Geistlichen Ž. /Jausti/ Jantoties megtudni /Prajauti előre megérezni priewidzie[c] ebből Prajowas Prorok /Juntu wachen/ Juntus nem jutus /Jutrus, hanem jautrus/ Jaučius Ž /Jaučinūs/ W [a V betűvel kezdődő szavak következnek, de a továbbiakban keverednek] /nem wadini-mas/ Wakaru este, a žemaitoknál /Kulinis, amin a madarak repülnek/ naktowidas éjjel látó, naktowidu /dienwidis, dienwidiu atejau/ Wiloti, wiło /Wingurti [4] Tewikszczia születési hely (3) /Teisiu, elvégezni, elintézni (3)/ atteissa döntés, elbocsátás /Isztiesu, lejsten megígérni (3)/ Patejsei, valóban, tényleg (3)/ Nemįtinka (3) za netink /Tikyba, 3, Glaub./ Isztikra, tényleg, valóban /Tilstus (3) ami csendes still/ Datiroju egy gyógyszer hatása /Nutirpintoja egy hal, Kramfisch, a zsibbasztó rája, Raia Torpedo (3)/ pulyka /Patulzis geschwolene (3)/ Turinieju birtokolni (3) /Turtule kis tulajdon /Neturte. 3. szegénység/ Nuturiu, rendszerint 3 /Tujnas nyeregpálca, deszka, cölöp (3)/ Wė kakas /Turte, es, f. vagyon (3)/ Tusznas üres, üreges (3) /Tkapės halálos köhögés/ Tryne hólyag, vízhólyag, 3/ Trynis, bőr, bőrkeményedés (3) /Trynetas schweelig (3)/ Trinia, Trinios fűrészpor (3), Troszkybe mohóság, szenvedély (3) /Trudnas trudnastis nehézség (3)/ * * * S. Daukantas már irodalmi tevékenysége kezdetén érdeklődni kezdett a szótárkészítés iránt, és egészen haláláig foglalkozott vele. Ezt mutatja sajtó alá rendezett műveinek (sőt népköltészeti gyűjteményeinek) lexikai megtisztítása, az irodalmi nyelv gazdagítása különféle népi szavakkal, új szóalkotásokkal és latvizmusokkal, valamint a népi etimologizálás (ez többnyire megalapozatlan, naiv és téves), amelyekből legtöbbet a „Būdė”-ben találunk. 314 „Būdė”, végül pedig a lexikográfiai munkák. Ezek közül egy-kettőt fiatalkorában kezdett el, de több időt csak meglehetősen későn tudott rájuk szánni, ezért nem fejezte be a két megkezdett kétnyelvű szótárt (a lengyel–litván és a litván–latin szótárt), amelyek lexikográfiai munkásságának alapját képezik. A kétnyelvű szótárak megfeleltek a korabeli litván művelt réteg meglehetősen nagy része igényeinek, amely a tudomány, az oktatás és a kultúra területén a lengyel és a latin nyelvet használta. E szótárak litván megfelelőinek utat kellett nyitniuk a litván nyelv számára a társadalmi és kulturális élet tágabb területeire, ahol az még nem foglalta el az őt megillető helyet. A litván és valamely idegen nyelv (lengyel, latin, később orosz) közötti, illetve fordított irányú szótárak akkoriban magyarázó szótárként is szolgáltak, ezért S. Daukantas két nagy kétnyelvű szótár összeállítására vállalkozott. Mivel Litvániában erős volt a lengyel kultúra és nyelv hatása, és sok litván értelmiségi (köztük S. Daukantas is) lengyelül levelezett, a fő figyelmet a lengyel–litván szótár elkészítésére fordította. A fennmaradt kéziratokból nem látszik, hogy S. Daukantas egy kizárólag litván nyelvű (magyarázó) szótár összeállításával is foglalkozott volna. Abban az időben ez nem volt elsőrendű, és túl korai feladatnak számított. S. Daukantas (K. Nezabitauskas és mások) kizárólag litván szavakat tartalmazó jegyzékei – némelyik nem alfabetikus, időnként egyes szavak magyarázatával kiegészítve – nem egy nyelv magyarázó szótárainak vázlatai, hanem litván nyelvi anyaggyűjtemények, amelyek részben cédulakatalógusként szolgáltak, és különféle kétnyelvű szótárak összeállításához lehetett felhasználni őket. S. Daukantas lexikográfiai vállalkozása nagyszabású volt, és jelentős előkészítő munkát végzett: megismerkedett Milkaus, G. Neselmano és mások szótáraival, különféle szóregisztereket állított össze, a lengyel–litván szótárban és másutt pedig több tízezer litván megfelelőt adott meg. S. Daukantas szótárainak litván megfelelői különféle forrásokból származnak. A szavak egy része a népnyelvből, más része korábbi szótárakból és különféle régi írásokból került be. Jó néhányat maga S. Daukantas alkotott. S. Daukantas szókészletének legbőségesebb forrása a népnyelv, anyanyelvjárása volt. Bár S. Daukantas élete nagy részét távol szülőföldjétől töltötte, egész életében litvánul írt, és műveinek jelentős részét a népnek szánta, ezért folyamatosan a fiatalkorában elsajátított népnyelvre támaszkodott, amely véleménye szerint sok ősi elemet megőrzött, és gazdagabb, tisztább az írott nyelvnél. S. Daukantas lexikográfiai munkáinak litván nyelvű része meglehetősen gazdag és változatos. Összesen több mint negyvennyolcezer litván megfelelőt rögzítettek bennük. Bár jelentős részük ismétlődik, S. Daukantas összességében a közös nemzeti szókincs nagy kincseit és sok új anyagot (archaizmusokat, ritka szavakat, nyelvjárási alakokat stb.) jegyzett fel. S. Daukantas arra törekedett, hogy megtisztítsa és gazdagítsa az írott nyelvet; ezért lexikográfiai munkáiban is látható az igyekezet, hogy minél több litván szót adjon meg, és a jövevényszavak mellett gyakran litván megfelelőket is közöljön, amelyeket terjedelmes írásaiban igyekezett használni. Így S. Daukantas hozzájárult ahhoz, hogy a litván szókincs bekerüljön az írásbeliségbe, és hogy kiküszöböljék a szükségtelen idegen szavakat. Bár a nyelvtisztítás munkájában S. Daukantasnak nem volt szilárd elméleti alapja, részben naiv, romantikus nézetek vezették, és egyes esetekben tévedett, amikor idegen szavakat litvánnak, a litvánokat pedig jövevényszavaknak tartotta, a nyelvtisztítás általános irányvonala mégis haladó volt, és erőfeszítései nem voltak hiábavalók. 315 S. Daukantas szótárai nem alkalmaznak lexikográfiai technikákat. E tekintetben elmaradnak K. Milkus, G. Neselmanas, A. Poška és D. Sutkevičius szótáraitól, amelyek szócikkei összetettebbek és gazdagabbak, s amelyekben több lexikográfiai elemet találunk (magyarázatokat, különféle megjegyzéseket, utalásokat stb.). S. Daukantas szótárainak kéziratai inkább egyszerű szóregiszterekre emlékeztetnek, mint valamivel gondosabban kidolgozott kétnyelvű szótárakra. A litván–latin szótár regisztere csak elkezdődött (az A–G betűkkel), a lengyel–litván szótár viszont meglehetősen terjedelmes. S. Daukantas további feladata a lengyel–litván szótár készítése során az volt, hogy mindenütt megadja a litván nyelvi megfelelőket, elkülönítse a jelentéseket, különféle megjegyzéseket, utalásokat stb. fűzzön hozzájuk. Ezt a munkát S. Daukantas nem tudta befejezni. S. Daukantas lexikográfiai munkái, mivel nem jelentek meg nyomtatásban, és mások számára nehezen voltak hozzáférhetők, nem gyakorolhattak közvetlen hatást a litván lexikográfia fejlődésére és színvonalának emelkedésére. Jelentőségük abban áll, hogy hatalmas erőfeszítést jelentenek a litván nyelv újjáélesztéséhez, az irodalmi nyelv gazdagításához, megtisztításához és fejlesztéséhez. Mivel ezek az erőfeszítések S. Daukantas egész irodalmi és kulturális tevékenységében megmutatkoztak, szótárai pedig a litván nyelv gazdag lexikai kincseit rögzítették, amelyek más művei révén bekerülhettek az irodalmi nyelvbe, közvetve hozzájárultak a litván nyelv irodalmi és más kulturális életterületeken való megszilárdításához, valamint az irodalmi nyelv tökéletesítéséhez. Nem minden volt elfogadható abból, amit S. Daukantas használatra javasolt: az általa alkalmazott archaizmusok, szűk körű tájnyelvi szavak és sikertelen neologizmusok közül sok nem honosodott meg az irodalmi nyelvben; nyelvtisztító törekvései sem voltak kifogástalanok. S. Daukantas írásai azonban összességükben sokat tettek az irodalmi nyelv fejlesztéséért. Nyelvi forrásul szolgáltak a későbbi írók, szótárkészítők és mindazok számára, akiket nyelvi kérdések érdekeltek. S. Daukantas lexikográfiai munkái ma is érdekesek és fontosak a litván lexikográfia története szempontjából: a kétnyelvű szótárak összeállítására tett egyik jelentős és figyelemre méltó kísérletet képviselik. Ezeknek a szótáraknak a litván nyelv társadalmi, tudományos és kulturális életben való térnyerését, az irodalmi nyelv lexikai normáinak meghatározását, valamint a litván nyelv tanulásához és használatához szükséges alapok megteremtését kellett elősegíteniük. Daukantas és a XIX. század más kulturális személyiségeinek nyelvi munkássága segít megvilágítani a litván irodalmi nyelv fejlődési folyamatát, a nyelvi eszközök kialakulásának és tökéletesedésének útjait és módjait, valamint az egyes korabeli személyiségek hozzájárulását a litván nyelv újjáélesztéséhez és irodalmi fejlesztéséhez. S. Daukantas szótárai olyan teljesen új anyagot is tartalmaznak, amely más forrásokban nem található meg (különféle szavakat, jelentéseket, megjegyzéseket stb.); ez a lexikográfiai munkákban és kutatásokban is felhasználható. S. Daukantas lexikográfiai anyaga különösen fontos a žemait nyelvjárás szókincsének kutatásához és egy tájszótár összeállításához. S. Daukantas lexikográfiai munkái tudományos, irodalmi és kulturális tevékenységének megvilágításához is hozzájárulnak. S. Daukantas lexikográfiai hagyatékát tehát különböző szempontokból kell kutatni és hasznosítani: a szűkös litván lexikográfiához való jelentős hozzájárulásként, valamint a népnyelv újjáélesztésére és fejlesztésére tett kísérletként, a litván nép számára a jobbágyság elnyomásának nehéz időszakában. S. DAUKANTAS LEXIKOGRÁFIAI MUNKÁI И. Р. КРУОПАС Ö s s z e f o g l a l ó A cikk áttekintést ad S. Daukantas (1793—1864), a XIX. század első felének híres litván történésze, írója, felvilágosítója és közéleti személyisége lexikográfiai munkáiról. S. Daukantas törekedett a litván irodalmi nyelv fejlesztésére és gazdagítására. E célból népnyelvi és írott forrásokból gyűjtötte a litván szókincset, kétnyelvű szótárakat (litván–latin, lengyel–litván stb.) állított össze, megtisztította a nyelvet a különféle barbarizmusoktól stb. S. Daukantas legnagyobb lexikográfiai munkája egy háromkötetes lengyel–litván szótár (kézirat), amely gazdag litván köznyelvi és nyelvjárási szókinccsel, archaizmusokkal, neologizmusokkal és tükörfordításokkal. Bár S. Daukantas lexikográfiai munkái kéziratban maradtak, az általa rögzített szókincs számos nyomtatásban megjelent történelmi, tudománynépszerűsítő és egyéb művén keresztül bekerült az irodalmi nyelvbe. S. Daukantas így pozitív szerepet játszott a litván irodalmi nyelv fejlődésében. Lexikográfiai munkái ma is érdekesek: gazdag forrásai a történeti és tájszótáraknak, továbbá kísérletet jelentenek a litván lexikográfia gazdagítására abban az időben, amikor a litván nép társadalmi és nemzeti elnyomás alatt élt. 21. Kalbotyros klausimai, IV 317