K. Širvydo žodyno „Dictionarium trium linguarum“ leksiniai dialektizmai

LIBTUVIY KALBOTYROS KLAUSIMAIL Vv SLE TU Vi OrS TSR MOKSLUY AKADEMIIJA Li K. SIRVYDAS „DICTIONARIUM TRIUM LINGUARUM“ CÍMŰ SZÓTÁRÁNAK LEXIKAI DIALEKTIZMUS K. PAKALKA A régi litván nyelvű írásokban élénken tükröződnek a különböző helyi nyelvjárások elemei. A keleti aukštaitis nyelvjárás számos fonetikai és ir morfológiai eleme megtalálható K. Širvydas „Punktai sakymų” című művében és szótárában. K. Širvydas írásaiban a keleti aukštaitis nyelvjárások elemeit a szerző anyanyelvi nyelvjárása, jo valamint a keleti Litvánia kulturális központjában — Vilniusban végzett sokéves tevékenysége határozta meg. Itt élve a akadémián litván nyelvet tanított, litvánul prédikált a templomokban, megírta a ir „Punktai sakymų” című művet, valamint a „Dictionarium trium linguarum” című szótárt, amely öt kiadást ért meg: I— 1629, II— 1631, III— 1642, IV— 1677, V— 1713. K. Širvydas írásainak nyelvjárási sajátosságai még nincsenek pontosan lokalizálva. E kér- = désben többféle vélemény is van. E. Volter K. Širvydas írásainak nyelvjárási sajátosságait Vilnius vidékén, Švenčionys környékén próbálta keresni, ahol megőrződött a régi balti a!. Egyesek K. Širvydas írásainak nyelvét az Ukmergė környéki nyelvjárásokkal hozták összefüggésbe. su Špecht úgy vélte, hogy lehetetlen teljes pontossággal meghatározni, melyik keleti aukštaitis nyelvjárást vették Širvydas írásai nyelvének alapjául, de ő is hajlott arra gondolni, hogy Širvydas szülőhelye a következő vonaltól keletre lehetett F. Ukmergė— Šešuoliai K. K. į Kunigiškiai?. — Širvydas írásai nyelvjárásának lokalizálásáról Frenkelis K. E. Volter véleményével Špecht csak részben értett egyet. Ф。*] }]} Houdini? No, must valid JSON. Let's correct. su E. translatF. ions iš E. Frenkel arra a következtetésre jutott, K. hogy Širvydas írásainak nyelvjárása egyáltalán nem egyezik sem su a vilniusi vidék, sem su Ukmergė környékének nyelvjárásával. E. Frenkel véleménye K. szerint Širvydas kerülte a helyi ir jelleget, és a felső-litván nyelvjárás alapján kiegyenlített nyelven írt (bizonyos keleti felső-litván koiné)*?. : J. Otrembski K. Širvydas anyanyelvi nyelvjárását Vilniustól északra į próbálta lokalizálni Vilnius. Hangsúlyozta, hogy nem szabad megfeledkezni arról, K. hogy Širvydas írásainak nyelvjárása már nem tiszta. K. Širvydas írásainak nyelve irodalmi jellegű, amely a megfelelő nyelvjárás alapján alakult ki, gondosan megválogatva annak szókincsét ir és körültekintően tökéletesítve helyesírását. Lehetséges, hogy Širvydas K. számos fonetikai és morfológiai sajátosságir ot kiválasztotir t, bizonyos sajátosságokat pedig nem vett fel, amelyek számára túlságosan táji jellegűnek (nyelvjárásinak) tűntek. Követketo zésképpen a szülőnyelvjárás kérdését jo ma nehéz pontosan megoldanunk.” ! Lásd: B. Boastep, K. Illnpsną, kn. : BuurrkaAoneAkuecknū cAoBapb, XXXIX A, C.-TlerepGypr, naa. O. A. Bpoxrays, H. A. Ed'pon, 1903, p. 590. * Lásd. F. Specht, Šyrwids Leben und Schriften, kn. : Syrwids Punktay sakimu (Pontok Kazan), Göttingen, 1929, 47. o.,: Lásd Fraenkel, Šyrwids 3 E. Mondatpontok (Pontok Kazan), szerk. von Franz Specht, (rec.), „Zeitschrift fiir vergleichende Sprachforschung” 58, p. 84—85. ; * Lásd. J. Otrebski, Litván szövegek, Varsó, 1957, p. 75. 221 B. Larin azt állítja, hogy Širvydas a K. közös nemzeti nyelv alapján írt. Azonban ir B. Larin nem tagadta K. Širvydas nyelvének keleti elemeit?. Azt, hogy K. Širvydas nem korlátozódott a keleti aukštaitis o nyelvjárásra, hanem az egész litván nyelv szókincsére támaszkodoiš tt, részben ir jo a szótár harmadik kiadásának előszava is tanúsítja, amelyben az áll, hogy a szótárnak a jezsuita akadémia növendékei számára tanulmányi kézikönyvül kellett iš szolgálnia, amelyből ők meríthették ,,a latin nyelv szavait, kényelmesen lefordítį va azokat hazájuk beszélt nyelvére“ (ad vernaculas ve/tras dictiones)*. K. Širvyd szótára az irodalmi nyelv fejlesztésére és normatív szabályozására készült. Ebben különböző megfontolásokból számos, a keleti aukštaičiai beszélt iš nyelvből átvett lexikai szinonima került bemutatásra. Ezeket ebben a tanulmánybir an igyekszünk megvizsgálni. A „Dictionarium trium linguarum““*? lexikai ir szemantikai dialektizmusok közé sorolhatók azok a szavak, amelyeket a „Lietuvių kalbos žodyno“ I–V t. ir e szótár cédulaanyaga alapján jų földrajzi elterjedésük szerint a keleti aukštaičiai nyelvjárásokhoz lehet sorolni (taip pat rytų pietų ir dzūkų) tarmėms. Žinoma, nuo Širvydo K. laikų kai kurių žodžių geografija galėjo pakisti ir, gal būt, tie pakitimai , Lietuviy kalbos žodyno“ išspausdintuose tomuose bei kartotekoje nepilnai atsispindi. Vis dėlto, remiantis gausia šių šaltinių medžiaga, galima bent provizoriškai kai kuriuos K. Širvydo žodyne vartojamus žodžius lokalizuoti, priskirti juos rytų aukštaičių tarméms®. Iš mūsų spėjamų SzDi dialektizmų, dabar išplitusių tik įvairiose rytų aukštaičių ir dzūkų tarmių vietovėse, galima paminėti keliasdešimt, būtent: anas „jis“ D*114, D%265: Ant, Rk, Lz, Zt, Pbs, Ds, Dgl; Aru, DK, BB, DP, VoL. apilayda „aplaidžia, apleidimas® D269: Dglš; brs. apipenay „káros étel, méreg“ D182, D3: SP, DP, MP, T. apifkutos ,reszelék“ D272: Dgls. apPwayta „tisztaság, megtisztítás“ D%4: Pg. visszakapom „bosszút állok“ D'84: Paj, Sml; SP. atwiromis „nyíltan“ D3%277: Grž; T. bayfa „félelem, rémület“ D*175, D*424: Ds, Dkk, Rod. drutas „vastag“ D'39, D*77: Pn, Žž, Č, Rk, Krsn, Grnk, Zr, Ds, Pnd, Krs; J, Jb, Ba, NS, MPs. B, dienefe „hajnal“ D?29: Dgls. dungtis „tető, mennyezet“ D*135: Kp, Žb, Rk; GE, SG, MP. dwayliiu" „prie vienkinkio vežimo kinkau iš šalies kitą arklį, gretinu“ D*11: Ds, Šmn, Dgl, Vb, Pbs, Krs, Ant, Dbk, Kp, Mlt; T. | dwinapufis „ikertestvér, az iš ikrek egyike“ D*18: Dglš. gardibe „ízletesség, finomság“ D3*411: Pc, Sdk; Š, K. glaudelis „érett dió, amely magától kibújik a kupacsából“ D*500: Vs, Švn, Dgiš, Alv, Trgn, NC. ieknos „máj“ D190, D*71: Ds, Sv, Kp, Smn; (K), LsB, Š, rš. 5 Lásd, B. A. Aapum, Kparkmii ucropuyeckuii 0630p AHTOBCKON AeKCHKOrpadbum, kn. : Aercarorpadiueckuit c60pHux, Bum. II, Mocksa, 1957, p. 123. 6 Constantino Szyrwid, Ad Studiosam Iuventutem, in: „Dictionarium trium linguarum”, Tertia editio, Vilnae, MDCXLIL 7 Lietuvių literatūros istorijos chrestomatija /Feodalizmo epocha/, red. K. Korsakas és J. Lebedys, Vilnius, 1957, 54. o. 8 K. Širvydas „Dictionarium trium linguarum“ című művét a továbbiakban a SzDi rövidítéssel jelöljük. ® A SzDi példáit eredeti helyesírással idézzük. Azoknál a szavaknál, amelyeket csak K. Širvydas szótárának első kiadásában használnak, a D' rövidítés szerepel, a harmadikban —D? mindkettőben —D', D*. A SzDi első kiadására vonatkozó rövidítés után álló szám az eredeti fóliót, a harmadik kiadás után álló pedig az oldalt jelöli. A „Lietuvių kalbos žodynas” I—V. kötetéből átvett egyéb rövidítések a szavak beszélt nyelvben, régi írásokban és újabb irodalomban való elterjedtségét jelölik. -A hivatkozott példa után először a szó beszélt nyelvi elterjedtségét jelző rövidítéseket írják, majd a szó különböző írásos művekben való használatát jelző rövidítéseket. 222 karptine „láz, tífusz, hideglelés“ D*73: Kp, Ds, Trgn, Ktk, Alv, Ut, Drsk, Nč, Prng; (K), J, Š, BŽ, rš, J, Jabl., SP, Bt, Vaižg, OG. kieltuwa, marha, állat“ D*26: Vlk, Lb, Asv, Prl, Ad, Aps, Gdr, Zt, Trgn, Vrn, Dg, Rod, Trak, Brsl; NdŽ, BŽ, (K), M, PK, PS, SG II. kliwas „kancsal, ferde“ D*124: Kp, Rk, Užp, Sdk, Paj, Ds, Krs; N, (K), J. Jabl., I. kraupas „magas szikla, szirt“ D*404: Lzd, Lš, Lp, Kb; LsB, N. krušinis „almabor, erjesztett ital“ D*43, D*83: Sn, ZI, Krkn, Srv; R, C. kuginis „istálló, ól“ D*102: Alz, Kp, Dkk, Pnd, Pkp, Sl; BM, DP, J. Jabl., G. taydau „fejek“ D*48: Dv, Al, Vrn, Lz, Zr, Sv, Pls, Sid, Brsl, Eiš, Vj, Lkm, Drsk, Psn, Rod, MI, Mt, Trgn, Tvr, Prng, Dglš. tapauiu „rosszalkodom“ D*27, D*371: Kp, Krk, Brž, Paj, Ds, Ob, Krs; DP, PS, KN, (K), N, J. Jabl. tobas „folyómeder“ D*157: Lz; K, Bz. tuftas „darab, sarok, tömb“ D*405: Mrc, Mrk, Dglš, Srj, Lz, Ktk, Ad, Tvr, Alv, Kp, Vb, An, Op, Jon, Trgn, Ūd, Lp, PI, Rod, Lzd, Krs; N, VĮ, Krv, J. Jabl, rš. migu „nyomom“ D*36: MIt, Ut, Švnč, Zr, Slk, Ds, Ob, Gg, Mžš, Sb, Mrk, Ad, Dv, wn Kp, Ktk, Sid, Lkm, Sdk, PIs, Gdr, PnmP; A. Gud.-Guz., J, N, Kos, Ba, 5S, L. miltiene „kása, régi étel Sutinty zablisztből“ D*99: Dglš, Aln, Rk, Dbk; VŽ, Vaižg, Ba, N, Sut, K. muntus „kényelmes“ D*330: Ant, Vdš, Ktk, Slk, Ign, Švnč; Sut, K, Jzm, N, LsB. pakirdu „felébredek“ D*104, pakirdjiu „felébresztek“ D*347: Vaižg. pakiotuwe „matrac, lepedő“ D*166, D*484: Dkšt, Dglš, RS; B, Sut, srš. papaufkas „guzas, gomb, pattanás“ D*120, D*79: Ssn, Pns, Sn, Al, Ktk: Bg. Ks, LzP, J, B. papietuwes „dél, déltáj“ D254: Sv, Dgl§; VaiZg, Sut. prametalas „zsír“ D'112, D®262: Sid, Žin, Vrn, Skdt, Vad, Slk, Rdm, Pns, Mrs, Švnč, Trgg, Ds, LS, Lp, Stk, Krk, Al, Nmn, Mrk, RS, Pun, Mrs, Zr, VIk, Sik, Dglš, Lkm; S. putekplis „pattanás“ D*346: MI, Ldk, Sdk, Ds, Dgl, Zmt, Kvr, Trgn, Ut, Kkl, Svn, Tvr; M, B, J, D, Posk, Db. i ragutes „rogės“ D*397: Sdk, Sld, Ut, Užp, Dglš, Dkšt, Ds, Ob, Tvr, Slk, Trgn, Rš, Lz, Zt; N, Mit. Jfautopuolis „saulėlydis“ D*314: Tvr, RS. . ftidenu „drebu“ D'53: Ut, Pb, Sb, JZ, Km, Rk, Ds, Smn, Kvr, Pg, Tj, Sdk, Dgl, Kit; Vaizg, K, N. Sunki „nėščia“ D323: RS, Tvr, Sik; BB, BPs, MZ, Mz, BZ. Pakatu,runtau, skaldau®“ D?3®372: RS, ML Parwas „kraitis“ D? *330: Al, Jn§, Nmj, Mrc, Vk, Vrn, Dg, Smn, Rud, Vs. tupawimas,,nusilenkimas, sveikinimas“ D3%455: Tvr. unkfne „šešėlis“ D'14, unk/na D*34: LS, Nč; Ba, KrvP, Db, PS. wasaris „pietinis“ D192: RS, Ds, Trgn, Vj, Pnd, Vb, Svn&, Krsk; VaiZzg, Kos, Vr, Bs. waywoiu- ,vaitoju, dejuoju“ D46: Dglš, Prng, Ds, Rmš, Lkm, Jz, Mit, Tvr, SIk, Pši, Grv, Klt, Užp, Ktk, Ad, Ant, Sdk, Vdš, Rm, Upt, Trgn, Ut, SIk, JZ, Km, Srv, Klv, Svng, Ign, Dsn, Sug, Sdb, Pc, MI, Krsk; Vol, Ev, J, Jd, S, Ak, Jn, JD, Jabl, N. į witulas „karnų, šiaudų ryšelis“ D*129: Ssk, Tršk, Ds, Dsn, MI, Prng, Ob, Rk, Trgn, Jž, Tvr; Gmž, Kos, Niem, N, K, J. wokas „didelė pintinė dėžė“ D*152: Trs, Tj, Grv, Krns, Pg, Rk, Km, Jsv. A SzDi dialektizmusai közé sorolhatók bizonyos kölcsönszavak is, amelyeket a keleti sztájt nyelvjárások szűkebb területén használnak. E kérdés részletes megvilágítása külön vizsgálatot igényel. Itt megelégszünk azzal, hogy megemlítünk egy-két, csak a keleti aukštaitis nyelvjárásokra jellemző kölcsönszót. četute „néni“ D*35: Tvr, Dgls. 223 karbiia „olyan fedeles kosár, amelybe valamit bele lehet tölteni“ D*370: Mrk, Krsn, Nč, Od, Lš, Dg, Al, Mrs, Kb, Vrn, Srj, Mrk; K. Big, (K), kije „régi J. kunyhó, kis ház, viskó“ D*10, D*28: Ds, Kp; Sut, (K), M, J DP, VoK. pune „istálló“ D%29: Zmt, Ssk, Kkl, Gry, M. Valanč, Šš, Ldk, Ukm, Bgs, Gg. Glv, Zl, Krk, Jon, Gdr, Mit, Srv, Vb, Zr, Zsl, St; S. Dauk, K, N. ftarkus „gólya“ D*19: Kp, Skd, Slk, Ds, Dkk, An, Sb, Slm, Pn, Ant§, Alks, Pnd, J§; Baran, Š, K, N. | Amint látjuk, az összes idézett dialektizmus leggyakrabban néhány keleti aukštaitiszi vagy dzūk nyelvjárási terület egy-egy helyén van rögzítve. Csak ritka esetekben terjedt el egy-egy SzDi-dialektizmus a keleti aukštaitiszi nyelvjárás határain túl. A SzDi-dialektizmusok nagy része az aukštaitiszi és a dzūk nyelvjárásokban egyaránt megtalálható: anas „ő“, bayfa, drutas „kövér“, glaudelis, karptine, kiettuwa, krušinis, taydau, tuftas, migu, miltiene, muntus, papaufkas, papietuwes, prametatas, pune, putekplis, ragutes, witulas, wokas „nagy fonott láda“. Valamivel kevesebb a kizárólag a keleti aukštaitiszi területen feljegyzett dialektizmus —apPwayta, atwiromis, dungtis, dwayliiu, gardibe, ieknos, kife, kliwas, tapauiu, [ta kus, ftidenu; kizárólag a keleti és déli dzūk területen —apifayda, apifkutos, cetule, dienele „hajnal“, dwinapusis, karbiia, krauPas, pakiotuwe, faulopuolis, funki „terhes“, Bakatu,runtau, skaldau®, farwas „hozomány“, tupawimas, unk/ne. Az eddig összegyűjtött „Litván nyelv szótára” cédulaanyagában a bemutatott dialektizmusok közül a legtöbbet Dusetos, Daugėliškis, Tauragnai, Kupiškis, Tverečius, Rokiškis, Utena, Sudeikiai és más környékekről jegyezték fel. A jelenlegi adatok alapján szűkebb értelemben vett SzDi-dialektizmusoknak a következő szavak tekinthetők: apitayda, apifkutos, apfwayta, dienete, dwinapusis, paklotuwė, pakirdu, fautopuolis, tupawimas, Pakatu. Jellemző, hogy az ebben a fejezetben említett dialektizmusok egy részét a Vilnius vidékének keleti dzsük nyelvjárásaiból rögzítették, amelyek a nyelvészek véleménye szerint számos archaikus vonást őriznek.. A K. Širvydas „Punktuose sakymų” (1629—1644) című művéből idézett dialektizmusok közül csak néhány fordul elő, mégpedig: apipenay, karpftine, lapauiu. A SzDi-dialektizmusok jelentős részét különböző időszakokban megjelent írásos emlékekben használták; ezek vagy közvetlenül K. Širvydas szótárából, vagy a keleti felsőlitván nyelvjárásokból kerültek beléjük. Tudva, hogy egyes lexikográfusok és fordítók sokat használták K. Širvydas szótárát, okkal feltételezhetjük, hogy az alább említett dialektizmusok az ő munkáikba K. Širvydas szótárából kerültek. S. M. Slavočinskio. A „Giesmės” (1646) című műben csak egyetlen SzDi-dialektizmust, a kieftuwa szót használják; D. Poška „Stownik języka litewskiego, polskiego i tacinskiego“ (1824) —putekplis; D. Sutkevičius „Stownik Litewsko-Žmudzko-Polski“ (1835) —muntus, paktotuwe, papietuwes; F. Neselman „Wėrterbuch der Littauischen Sprache“ (1851) —kliwas, kraupfas, tapauiu, pune, ftarkus, ftidenu, waywoiu, witulas; A. Kosaževski „Litvanica czyli wiadomošči o Litwie“ —migu, wafaris, witulas; F. Kuršaitis „Deutsch- -littauisches Worterbuch“ (1870—1874), „Littauisch-- deutsches Wėrterbuch“ (1883) —ieknos, karbiia, kliwas, pune, ftarkus, ftidenu, witulas. K. Širvydas szótárában használt dialektizmusok más írásokban is megtalálhatók. Néhány SzDi-dialektizmus M. Daukša (apipenay, kije, kuginis, tapauiu, funki „terhes- “), egy-kettő J. Bretkūnas (/unki „terhes- “), M. Petkevičius (kiefruwa), J. Morkūnas (apipenay) és más szerzők írásaiban is megtalálható. Az említett dialektizmusok közvetlenül a beszélt nyelvből is bekerülhettek hozzájuk. A SzDi-ben található egyes dialektizmusokat a XX. századi keleti írók irodalmi műveikben is használták (pl. J. Tumas-Vaižgantas —atwiromis, dwayliiu, karptine, miltiene, pakirdu, papietuwes, ftidenu, wasaris „,pietinis- “) és lexikográfiai munkákban is (M. Miežinis szótárában —kiettuva, putekplis, J. Slapelis szótárában —ieknos, gardibe, migu). Kétségtelen, hogy az ilyen tájszavakat közvetlenül maguknak a szerzőknek a szülőföldi nyelvjárásából vették át. A nép nyelvéből gyűjthették J. és A. Juškus szótárában előforduló SzDi-dialektizmusokat is (drutas, karpftiné, papaufkas, putekplis, waiwoiu, karbiia, kije). : kartotékokban, egyetlen 224 Döntve iš „A litván nyelv szótára” I—V t. ir jo írásos emlékben sem találjuk e szavak használatát A SzDi dialektizmusai közül: apifkutos, appwayta, bayfa, dienele, dwinapusis, taydau, prieblindinis, fautopuolis, pBakalu „runtau, skaldau“, tupawimas. Iš A SzDi azon szavai közül, amelyeket dialektizmusoknak tartunk, a „Kortárs litván nyelv szótárában” (1954) körülbelül húsz található. Egyesek jų mindenféle be minősítő utalás nélkül ir szerepelnek, például: karštinė, lapauju, mygu, miltienė, prametalas, vasaris; mások a ryt., dz., tarm. su jelöléssel, ami azt jelenti, hogy a szó szélesebb körben csak a keleti aukštaitiszek, a dzsukok körében használatos, vagy a nyelvjárás nehezen határozható meg, például: dvailiju, laidau, jo klivas, pakirdu, stidenu, vaivoju, vytulas, vokas. A SzDi dialektizmusai megmutatják, milyen széles körben K. használta Širvydas szótára összeállításakor a beszélt nyelv és a helyi nyelvjárások szókincsét. Širvydas arra törekedve, hogy sok olvasónak K. kedvében járjon, olykor a dialektizmusokat más, szélesebb su körben ismert, hasonló jelentésű szavakkal együtt közölte, például: pabundu, pakirdu D104; muntus, patogus D*330; witulas, furunga D129: waytoiu, waywoiu D'46; runtau, fakatu D*372; neséia, funki D*23; migu, [paudjiu, Jpaudau D?36; melfiu, taydau karwes D*48, aukpfta uota, kraufas D404; kuginis, namas D102; kliwas, klifas D124; dienefe, aufira D'29; šwiefiey, atwiromis, raypkiey, ayPkiey D*85; apfwayta, apkuopa D*44; nuoday, apipenay D'182, D447, Kai kurie pacituoty dialektizmy sinonimai, kaip antai: waytoiu, neséia, [paudžiu, meljiu, rytų aukštaičiams nebūdingi. ~~ Retkarčiais tas pats dialektizmas skirtinguose SzDi leidimuose arba atskirose šių leidimų vietose pateikiamas paralelinių ir be atitikmenų, ir su párhuzamos megfelelőkkel, pl.: ažutrinimas, prametalas D*112, D*262: prametalas D*365; tapauiu D*19, D*371; tapauiu, fiaučiu D*27; tapauiu, takstau, fiaubiu D*24: gurbas D'11, D*233; pune, gurbas D*29; drutas, ftoras D*169; drutas D377. Iš az általunk idézett lexikai dialektizmusok példáiból látjuk, hogy az első három kiadásban kevés az ir ismétlődő dialektizmus: anas D'114, D*265; apipenay D*'182; D*447, bayfa D*175, D*424; gurbas D'11, D*233; fapauiu D'19, D*371; felébresztettelek D104, felébresztelek D*347; papaufkai D*120, papaufkas D*79; unk/ne D!14, unkfna D334. Sok A SzDi dialektizmusai į beépültek az irodalmi ir nyelvbe, csak elterjedésük határai ju utalnak keleti eredetükre. A tájszavak bevezetése į A SzDi különféle motívumokkal magyarázható: anyanyelvjárásának jó ismeretével, az akkori litván nyelv gazdagságának bemutatására irányuló törekvéssel, to valamint a kialakuló irodalmi nyelv fejlesztéséhez való ir hozzájárulással; a lengyel és latin nyelvű szavak pontos és stílusos lefordítására irányuló erőfeszítésekkel; a kialakult irodalmi nyelv hiányával stb. ir ir ir ; K. Širvydas A „Dictionarium trium linguarum” felhasznált dialektizmusai azt mutatják, hogy a szótár ir jo szerzője és munkájának folytatói a nép beszélt nyelvét fontos szótári forrásnak tekintették. JIEKCHYECKHE JIMAJIEKTH3MbI CJIOBAPS K. LIMPBHJIACA »DICTIONARIUM TRIUM LINGUARUM* K. ITAKAJIKA Peso me B cratbe paccmaTpHBAIOTCSI CBBIIE NATHAECATH HauGosee xapaKTepHbIX JIEKCHUECKHX JMMA/IEKTH3MOB, BCTpeualoluxcs B nepsom (1629) nu B TperbemM (1642) u3naunax „Dictionarium trium linguarum“. OTCYTCTBHE B AuTOBCKON nucbMeHHOcTH XVII B. okoOHuaTeJibuo CJI0XKHBUIETOCH JHTEPaTYPHOro S13biKA H rayGoKoe 3HaHHe PasrOBOPHOrO f3biKa (TOuKHEC AHAJNEKTOB BOCTOUKHBLIX aykiuIš, Lietuvių kalbotyros klausimai, V 225