Tautologiniai veiksmažodžių aiškinimai „Lietuvių kalbos žodyne“

LIETUVIŲ KALBOTYROS KLAUSIMAI, V LIETUVOS TSR MOKSLŲ AKADEMIJA TAUTOLÓGIKUS IGEI ÉRTELMEZÉSEK A „LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS”-BAN A. KUČINSKAITĖ Tautologikusnak azt a leíró értelmezést nevezzük, amikor az értelmezett szó jelentésének meghatározásában azonos tövű szót használunk. A „Lietuvių kalbos žodynas”-ban, akárcsak sok más nyelv szótárában, leggyakrabban az igekötős igék jelentését értelmezik tautologikus módon. Pl.: sujusti mozgásba lendül. prakepti kissé, sietve megsüt. perkir̃sti vágással két részre oszt1. A „Lietuvių kalbos žodynas”-ban gyakran tautologikus meghatározásokkal értelmezik az igekötő nélküli igéket is. Ebben a cikkben éppen az ilyen esetekre kívánjuk felhívni a figyelmet, amelyekben tautologikus cselekvésleírásokkal kellő világossággal és viszonylag pontosan tárhatók fel az igekötő nélküli igék jelentései. A. FŐNÉVI EREDETŰ IGÉK I. Főnevekből származó igék 1. A főnévből származó ige nemcsak a cselekvést jelöli, hanem egyúttal azt a tárgyat is megmutatja, amelyre a cselekvés irányul, vagy amelyet a cselekvéssel el akarnak érni. Az ilyen ige tautologikus magyarázata tágabb jelentésű igét ad meg, a vele azonos tövű főnév tárgyesetével vagy birtokos esetével, amely a cselekvés tárgyát jelöli. Pl.: málnázni málnát gyűjteni. gombázni gombát gyűjteni. férgezni férgeket gyűjteni, férgeket keresni. nyulászni vadászni, nyulakat fogni. 1 Vö.: поговорить beszélgetni egy ideig; докупать vásárolni valamit a korábban megvásároltak kiegészítéseként; перегрызать rágással részekre osztani. A modern orosz irodalmi nyelv szótára, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, Orosz Nyelvi Intézet (a továbbiakban — СССРЯ); abwerfen egy terhet a földre dobni, ledobni; anfliegen repülve közeledni. Wörterbuch der deutschen Gegenwartssprache, Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin, Institut für deutsche Sprache und Literatur, Lfg. 1—2, Berlin, 1961 (a továbbiakban — WDG). 207 nyergel nyerget tenni a lóra. kantároz kantárt tesz a lóra2. 2. A főnévből képzett ige nemcsak a cselekvést jelöli, hanem utalást is ad a cselekvés eredményére vagy módjára. Tágabb jelentésű igével magyarázzák, ugyanannak a tőnek a főnévi tárgyesetével (néha az „iš” elöljáróval) vagy eszközhatározói esetével (néha a „su” elöljáróval). Pl.: hurkol hurkokat készít. göndörít fürtöket készít. cipókat formáz tésztából cipókat készít. érzelmeket kelt érzelmeket vált ki, ébreszt. labdává gömbölyödik labdává formálódik. púpoz púpozva önt. sarjadzik sarjakkal nő. kortyolgat lassan, apró kortyokban iszik. gomolyog a felhők gomolyokban vonulnak3. 3. A szerszámot, eszközt vagy anyagot jelentő főnévből képzett ige az azzal a szerszámmal, eszközzel vagy anyaggal végzett cselekvést jelöli. Jelentését tágabb fogalmat kifejező igével és az adott főnév eszközhatározói esetével (néha a „su” elöljáróval) határozzák meg. Pl.: szíjjal ver szíjjal ütlegel. kapál burgonyát, zöldséget kapával töltöget. kanabėkuoti trágyát borít le a szekérről kanabėkas nevű eszközzel. kiulkiuoti kiulkiais etetni. kankliuoti kanklėn játszani. cukruoti cukorral megszórni. druskuoti sóval megszórni. auksinti arannyal bevonni4. 4. A főnévből képzett ige olyan folyamatot jelöl, amely azt mutatja, hogy az alany az adott főnévvel jelölt dologra (személyre) jellemző tulajdonságokat vesz fel, vagy azzá a dologgá (személlyé) válik. A jelentést rendszerint a „valamivé válik”, „valamilyen tulajdonságokra tesz szert” vagy „valamihez hasonlóvá válik” formulával határozzák meg. Pl.: anglėti szénné válni. kaulėti csonttá válni. gintarėti borostyánná válni. miestčionėti polgári tulajdonságokat felvenni. geležėti vashoz hasonlóvá válni. 2 Vö.: сделать nyerget tenni és rögzíteni az állat (ló, szamár stb.) hátára. Az orosz nyelv szótára négy kötetben, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája, Orosz Nyelvi Intézet (a továbbiakban — СРЯ); adressieren címet írni egy postai küldeményre WDG. 3 Vö.: периться tollakkal befedődni; петлять kanyarogva, hurkokat leírva haladni, mozogni ССРЯ; ржаветь rozsdával befedődni СРЯ; adeln valakit nemesi rangra emelni WDG. 4 Vö.: пилить különféle anyagokat (fát, fémet stb.) fűrésszel elvágni; маслить valamit olajjal bekenni, leönteni; крахмалить vasalás előtt keményítőoldatba mártani, hogy kemény és fényes legyen (fehérneműről, ruháról) ССРЯ; сахарить cukorral megszórni, солить sót szórni valamely ételbe vagy valamely ételre, sóval ízesíteni СРЯ; angeln horgászbottal halat fogni WDG. 208 galvijėti marhaszerűvé válni. kempėti szivacshoz hasonlóvá válni5. 5. A főnévből képzett ige olyan állapotot jelöl, amely arra utal, hogy az alanyt a főnévvel kifejezett cselekvő káros hatása éri. A meghatározás képletei: „valaki által megevett, megrágott, megcsipkedett…” Pl.: kirmelėti férgek által megrágott állapotban lenni. kirmgraužoti szú által megrágott állapotban lenni. kandėti moly által megcsipkedett állapotban lenni. 6. A főnévből képzett igék azt fejezik ki, hogy a cselekvő bizonyos feladatokat lát el, valamivel foglalkozik, illetve valamely foglalkozást vagy társadalmi helyzetet tölt be. A meghatározás képlete: „valami lenni, valamivel foglalkozni; a megfelelő feladatokat ellátni, betölteni”. Pl.: girininkauti erdésznek lenni. kalviauti kovácsnak lenni, kovácsmesterséget űzni. kareiviauti katonának lenni, katonai szolgálatot teljesíteni. karininkauti tisztnek lenni, tiszti feladatokat ellátni. dailidžiauti ácsmesterséget űzni. kerdžiauti juhászi feladatokat ellátni. kampininkauti saroklakónak lenni6. Megjegyzendő, hogy egyes, tautologikus meghatározással magyarázott igéket nem lehet semmilyen jelentéscsoportba sorolni. Ezek a tautologikus értelmezés egyedi esetei, pl.: kerštauti bosszút forralni, bosszúval fenyegetni; giminiuotis rokonként számon tartani a rokonság tagjait stb. II. Melléknevekből származó igék 1. A melléknévből származó ige olyan cselekvést jelöl, amely az objektumnak az adott melléknévvel kifejezett tulajdonságot adja. A magyarázat képlete: „valamilyenné tenni”. Pl.: kartinti keserűvé tenni. gelsvinti sárgássá tenni. jauninti fiatalossá tenni. kietinti keménnyé, keményebbé tenni. gilinti mélyebbé tenni. gardinti ízletesebbé tenni7. 2. A melléknévből származó ige olyan állapotot jelöl, amely azt mutatja, hogy az alany valóban vagy látszólag rendelkezik az adott melléknévvel kifejezett tulajdonsággal. A magyarázat képlete: „valamilyennek lenni, látszani”. Pl.: giedruoti derültnek lenni. juoduoti feketének lenni, feketének látszani. 5 Vö.: леденеть jéggé válni; костенеть megkeményedni, mint a csont СССРЛЯ. 6 Vö.: кузнечить kovácsmunkát végezni (köznyelvi); плотничать ácsmunkát végezni; ácsként dolgozni СССРЛЯ; служить szolgának, cselédnek lenni (elavult) СРЯ; amtieren hivatalt betölteni, funkcionálni WDG. 7 Vö.: коротить rövidebbé tenni СССРЛЯ; равнять egyenlővé, egyenértékűvé tenni СРЯ; altern jmdn., etw. idő előtt megöregíteni valakit, valamit; aktivieren jmdn., etw. aktívvá tenni valakit, valamit WDG. 14. Lietuvių kalbotyros klausimai, V 209 sárgulni sárgának lenni, sárgának látszani. egyenesedni egyenesnek lenni8. 3. A melléknévből képzett ige azt a folyamatot jelöli, amelynek során a tárgy magára ölti a melléknévvel kifejezett tulajdonságot. A magyarázatban a válni ige szerepel a melléknév részes esetével, vagy az menni ige az azonos tövű, -yn képzős melléknévi határozószóval. Pl.: keseredni keserűvé válni. sárgulni sárgássá, sárgává válni. keményedni keménnyé válni. javulni jobbá válni. nemesedni nemesebbé válni, nemesebbé válni. derülni derültebbé válni. éledni életerősebbé válni9. B. GARSAŽODINIAI VEIKSMAŽODŽIAI Az állatok vagy madarak hangját kifejező hangutánzó indulatszavakból származó igéket tágabb jelentésű igével és az adott indulatszóval magyarázzák. Pl.: kotkodácsol hangosan kiáltozik: „kar, kar, kar” (a tyúk). csiripel felkiált: „csirikst”. gágog kiált: „ga, ga, ga” (a liba). kakukkol azt kiáltja: „kakukk” (a kakukk).10. A „Lietuvių kalbos žodynas” más hangutánzó igéket is tautologikusan magyaráz, pl.: kőzuhanás kőzuhanás. csoszogni csoszogva járni, csoszogni. zörögni zörögve ütni. kalapálni kalapálni, kalapálni vagy valami mást csinálni. A hangutánzó igék magyarázatának utóbbi példái kissé nevetségesnek tűnnek. Emellett sok hangutánzó indulatszó és a belőlük származó ige csak egyes nyelvjárásokban ismert. Nem volna helyes az irodalmi nyelvbe be nem került igéket ugyanolyan ismeretlen indulatszavakkal magyarázni, amelyekből maga a magyarázott ige származik. A szótár használói sokkal többet profitálnának abból, ha a hangutánzó igék optikai vagy akusztikus képét leíró módon (esetenként szinonimával) adnák meg, zárójelben pedig az adott indulatszóra utaló összehasonlító hivatkozást közölnének. Pl.:11 8 Vö.: равняться egyenlőnek lenni valakivel, vagy egyenlőnek tartani magát valakivel СРЯ; горчить kesernyés, keserű ízűnek lenni ССРЛЯ; ähneln jmdm. ähnlich sein WDG. 9 Vö.: краснеть vörössé válni, vörös színt ölteni; молодеть megfiatalodni, fiatalabbá válni; плотнеть sűrűbbé válni ССРЛЯ; твердеть keményebbé válni; яснеть világosabbá válni СРЯ; altern alt werden WDG. 10 Vö.: куковать „ku-ku” kiáltást hallatni (a kakukkról); мяукать „miau” hangokat hallatni (a macskáról és más macskafélékről) ССРЛЯ. A. Juška hasonló magyarázatokat adott meg a szócikkekben, pl.: Kersnoti: ügetve lovagolni — kers, kers, kers (А. Юушкевич, Литовский словарь съ толкованіемъ словъ на русскомъ и польскомъ языкахъ, вып. III (т. II, вып. I), Петроградъ, 1922).11 210 klibinkštuoti sántítva járni (vö. klibinkšt). žnektelėti tompa hanggal a földre esik valami nehéz, puffanó (vö. žnekt). šlumštelėti a földre esik valami puha, susogó (vö. šlumšt). kliunktelėti valamilyen folyadékba esik (vö. kliunkt). C. VEIKSMAŽODINĖS KILMĖS VEIKSMAŽODŽIAI Bizonyos jelentéscsoportok igéit – az úgynevezett kicsinyítő, gyakorító, műveltető és ellátást kifejező igéket – a „Lietuvių kalbos žodyne” rendszerint az alapszóra utalva magyarázzák. Egyes esetekben, amikor ezek az utalások nem elegendők, a kicsinyítő, gyakorító és műveltető igék jelentését tautologikus meghatározásokkal magyarázzák. 1. Kicsinyítő igék. Tautologikus meghatározásaikban azonos tövű igét adnak meg a kicsit, valamennyire, lassan, fokozatosan, könnyedén stb. határozószavakkal. Pl.: gaštelėti kissé megijed. kapstelėti kissé kaparászik. kapstenti lassan kapar. kedelenti könnyedén fésülget. 2. Gyakorító igék. Tautologikus magyarázataikban a időnként, megszakításokkal, folyamatosan, gyakran, erre-arra határozószavakat használják. Pl.: karkšėti időnként károg. kaukuoti megszakításokkal vonyít. kiloti folyamatosan, gyakran emel valamit. lekčioti erre-arra repül. 3. Gyakorító-kicsinyítő igék. Tautologikus meghatározásaikban a cselekvés ismétlődését, könnyedségét, illetve csekély intenzitását kifejező határozószók vagy más szófajjal kifejezett módhatározók szerepelnek. Pl.: keplioti gyakran, apránként sütni. kalinėti lassacskán, könnyedén, egyenként ütögetni. 4. Kauzatív igék. Az „előidézni, hogy” formulával magyarázzák őket, az azonos tövű ige feltételes módú, egyes szám harmadik személyű alakjával. Pl.: kepinti előidézni, hogy süssön. kirmydyti előidézni, hogy férgesedjen. girgždinti előidézni, hogy nyikorogjon. jukdyti előidézni, hogy nevessen. A „Lietuvių kalbos žodynas” tautologikus meghatározásokkal más, itt nem említett esetekben is magyarázza az igék jelentését. Például így magyaráz néhány, számnevekből, névmásokból és határozószókból képzett igét is: négyszerez négyszeresére növel; egységesedik egységesebbé válik; elegendő elégnek lenni stb. Tautologikus módon magyarázzák leggyakrabban a két tőből álló igéket is, például: finomságokatfalatozik finom falatokat eszik; madársóskátgyűjt madársóskát gyűjt. Végül a „Lietuvių kalbos žodyne” tautologikus meghatározásokkal nemcsak igéket, hanem más szófajokhoz tartozó szavakat, például főneveket is magyaráznak 211 (gondviselő aki gondját viseli valakinek; természettudós a természettudományok szakembere; fiatalember fiatal ember), melléknevek (púpos púppal rendelkező; agyaras akinek hosszú agyarai vannak). A nyelv más szófajainak tautologikus értelmezési eseteit ez a tanulmány nem tárgyalja. Bár egyes lexikológusok a tautologikus jelentésmagyarázatokat elégtelennek tartják12, mint azonban láttuk, bizonyos esetekben több okból is teljesen indokoltak és elfogadhatók: 1) A tautologikus meghatározás rövid (pl. garuoti gőzt kibocsátani); 2) kellően világos (pl. kainoti árat megállapítani); 3) a tautologikus meghatározás nemcsak a szó jelentését magyarázza meg, hanem megmutatja a szó eredetét vagy kapcsolatát egy másik, azonos tövű szóval is (pl. kairiuoti bal kézzel dolgozni). Magától értetődik, hogy tautologikus magyarázat csak akkor indokolt, ha a meghatározásban használt, azonos tövű szó a szótárban leíró módon vagy széles körben használt szinonimával van megmagyarázva. A szűk körben használt szinonimákkal adott magyarázatok megnehezítik a szótár használóinak dolgát. Néha akár több „lépcsőn” is végig kell haladni, mire végül világossá válik a magyarázott szó jelentése13. A helyesen alkalmazott tautologikus magyarázatok értékükben szinte elérik a nem tautologikus, leíró meghatározásokét, és a szavak jelentését sokkal jobban tárják fel, mint a szinonimák vagy az utalások. AZ IGÉK TAUTOLOGIKUS ÉRTELMEZÉSE A „LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN” А. КУЧИНСКАЙТЕ Összefoglalás A „Litván nyelv szótárában” tautologikus meghatározással különféle származék igéket értelmeznek: 1) főnévi eredetűeket (főnevekből képzetteket, pl. kilpoti hurkokat csinálni — „kanyarogni — hurkokat csinálni”; melléknevekből képzetteket, pl. juodinti feket 12 Pl. J. Galkina-Fedoruk, amikor S. Ozsegov szótárának tautologikus magyarázatait bírálja, azt mondja, hogy a merka szó „определенный размер” meghatározása ugyan rövid, de nem tárja fel kellően a szó jelentését, mivel tartalmát tekintve tautologikus. Vö. E. M. Галкина-Федорук, Современный русский язык, Лексика, М., 1954, p. 191. 13Az ilyen megengedhetetlen „lépcsőkre” jó példa a „Litván nyelv szótárának” V. kötete: kabarzuoti kabarzut, kabarzu módjára ugatni. kabarzu kepersu. kepersu kiverzai. kiverzai keverzai. keverzai a nehézkes, csúnya járás megnevezésére. Emellett ügyelni kell arra, hogy a tautologikus meghatározásban használt azonos tövű szó ne legyen – még közvetve sem – „idem per idem” („körben”) módon magyarázva, például: galėti galėstį érezni. galestis képesség. galėjimas → képesnek lenni. 212 da – „feketére festeni – feketévé tenni”), 2) indulatszói igék (pl. mjaūkti rėkti miau — apie katę – „nyávogni – azt kiáltani, hogy miau – macskáról”), 3) igéből származó igék: kicsinyítő képzősök (pl. kąstelėti kiek įkasti, truputį atsikasti – „harapni egyet – kissé megharapni, egy keveset leharapni”), iteratívak (pl. karkseti tarpais karti – „időnként károgni”), kauzatívak (pl. judyti daryti, kad juoktųs – „megnevettetni – elérni, hogy nevessenek”). A „Litván nyelv szótárában” a származékos igék egyes csoportjait meghatározott formulák szerint értelmezik. Például a melléknevekből képzett igéket, amelyek olyan folyamatot jelölnek, amelynek során a tárgy felveszi a melléknév által kifejezett tulajdonságokat, a daryti – „válni valamivé” igével és a melléknév részes esetű alakjával értelmezik (kietėti daryti kietam – „keményedni, keménnyé válni”), vagy az eiti „menni” igével és a melléknévből képzett, azonos tövű határozószóval (aiškėti · eiti aiškyn – „tisztulni – egyre világosabbá válni”). A jól alkalmazott tautologikus értelmezés a szavak nem tautologikus, leíró meghatározásaival egyenértékű. A tautologikus meghatározások rövidek és kellően világosak. Emellett a tautologikus meghatározás nemcsak a szó jelentését magyarázza meg, hanem annak eredetére vagy egy másik, azonos tövű szóval való kapcsolatára is utal.