Tautologiniai veiksmažodžių aiškinimai „Lietuvių kalbos žodyne“

LI E-T-U V. T Ų KA'LBOTYROS KLAUSIMAI Vv LEB T-U VO 8 T. S-Rr M O KS LU A KA DEMIJA TAUTOLÓGIAI IGE MAGYARÁZATOK A „LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS”-BAN A. KUČINSKAITĖ Tautologikusnak nevezzük azt a leíró magyarázatot, amikor a magyarázott szó jelentésének meghatározásában ugyanazon tőből képzett szó szerepel. A „Lietuvių kalbos žodynas”-ban, akárcsak sok más nyelv szótárában, tautologikus ir módon leggyakrabban az igekötős igék jelentéseit magyarázzák. Pl.: = sujusti megmozdulni, mozogni kezdeni. prakepti kissé, sietve megsütni. perkirsti átvágva két részre osztani*. A „Lietuvių kalbos žodyne“ a tautologikus definíciókkal gyakran a képző nélküli igéket magyarázzák. ir Ebben a tanulmányban éppen azokra az esetekre ir szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyekben a į képző nélküli igék jelentése a cselekvés tautologikus körülírásaival ir kellően világosan és meglehetősen pontosan feltárható. e A. FŐNÉVI EREDETŰ IGÉK I. A főnevekből származó igék: iš a főnévből 1. Iš származó ige nemcsak cselekvést jelöl, hanem ne egyúttal azt az objektumot is megmutatja, amelyre a cselekvés ir irányul, vagy į amelynek elérésére a cselekvés irányul. Az ilyen ige tautologikus magyarázatában ugyanabból a tőből képzett főnév tárgyeseti birtokos esetű alakja áll, amely a cselekvés objektumát jelöli, egy tágabb jelentésű ige su mellett. ar Pl.: | aviečiauti aviečių rinkti. gombászni, gombát gyűjteni. férgezni, férgeket gyűjteni, férgek után kutatni. nyulászni, nyulakra vadászni, nyulakat fogni. ! Vö. :noroBopxT5 rOBOPUTH HEKOTOPOEe BpeMAR; AOKymnaTh noKynars uro-aubo gonoaB HeHue K panee KyNAGHHOMY; meperphi3aTh Ipbi3f, pasgeasTs Ha wacru. CAoBaph COBpeMeHHoro pycckoro AureparypHoro sisnika, Axapemust Hayk CCCP, MHCTHTYT pycCKOro Samia (a továbbiakban — CCPASI); eldobni egy teher zu földre dobni, lehajítani; odarepülni, repülve közeledni. A német nyelv szótára Köznyelv, német A Német Tudományos Akadémia zu Berlin, a német Nyelv és Irodalom Intézete, kiad. 1—2, Berlin, (a 1961 továbbiakban — WDG). 207 szarvasmarhává válni, į szarvasmarhához hasonlóvá lenni. szivacsszerűvé válni, į szivacshoz hasonlóvá lenni.” ; 5. Iš A főnévből képzett ige olyan állapotot jelöl, amely azt mutatja, hogy az alany az adott főnévvel kifejezett ágens káros cselekvését szenvedi el. Képletekkel magyarázva „valaki által megevett, megrágott, feldarabolt... lenni“ Pl.: kirmėlėti – férgek által megevettnek lenni. kirmgraužoti – férgek által megrágottnak lenni. kandėti – molyok által feldaraboltnak lenni. 6. Iš A főnévből képzett igével azt mondjuk ki, hogy a cselekvő "bizonyos feladatokat lát el, valamivel foglalkozik, valamilyen foglalkozású vagy társadalmi helyzetű. A ar következő képlettel magyarázható: „valaki lenni, valamivel foglalkozni; megfelelő feladatokat ellátni, teljesíteni- “. Például: girininkauti – erdésznek lenni. kalviauti – kovácsnak lenni, kovácsmesterséget űzni. kareiviauti – katonának lenni, katonai szolgálatot teljesíteni. katonáskodni, tisztként szolgálni, tiszti feladatokat ellátni. ácsoskodni, ácsmesterséget folytatni. kondáskodni, kondási feladatokat ellátni. szegletlakóskodni, szegletlakó lenni®. Megjegyzendő, hogy egyes igéket, amelyek tautologikus meghatározással vannak megmagyarázva, nem lehet semmilyen jelentéscsoporthoz kapcsolni. Ezek a tautologikus į magyarázat egyedi esetei, pl.: kerštauti bosszút forralni, bosszút szándékozni, bosszúval fenyegetni: giminiuotis rokonként kezelni, rokonságot tartani II. su ir t. t. ]} расп?♀♀♀♀♀♀?♀♀♀♀♀♀? aatsaat зегь? труO (?) ❶❷❸❹❺❻❼❽❾❿ ♀♀♀♀♀♀? һәрбий [] } . We need output valid JSON only. Need translate accurately preserving weird source maybe OCR. Item 4 A melléknevekből iš származó igék: 1. Iš a melléknévből képzett ige olyan cselekvést jelöl, amelynek során az objektum megkapja az adott melléknévvel kifejezett tulajdonságot. A „milyenné tenni” képlettel magyarázható. Pl.: kartinti – keserűvé tenni. gelsvinti – sárgássá tenni. jauninti – fiatalabbá tenni. kietinti – keménnyé, keményebbé tenni. gilinti – mélyebbé tenni. gardinti – ízletesebbé tenni". 2. Iš a melléknévből származó ige olyan állapotot jelöl, amely azt mutatja, hogy az alany „valóban ar állítólag rendelkezik a melléknévvel kifejezett tulajdonsággal. A következő képlettel magyarázható „olyannak lenni, látszani“. Pl. : giedruoti olyannak lenni, hogy derült. juoduoti olyannak lenni, látszani, hogy fekete. 5 Vö. : AeAeHers npeBpaujaTbCA B A€g; KOCTEHETL GeAarbCR TBEDpgbiM nogodHo KOCTU CCPAS. S Plg. : KysHeuHTb 30RHiuMAThCA Ky3HeNuHbiM geaoM (npocTOpeu.); NAOTHHYATE BHINOAHATH pačory navtHuka; Gbirb naornuxom CCPAS; CAYXETb ObiThs CAyroū, npucayroi (yerap.) CPA; amueren ein hivatalt betölteni, funkcionálni WDG. * Vö. : noporurs geaars Goaee KOPOTKUM CCPAA; pasrsrs geaars pPQBHLIM, PABHOUEHtsi CPS; altern jmdn., etw. frithzeitig alt machen; aktivieren jmdn,. etw. aktiv machen WDG. 14. A litván nyelvészet kérdései, V 209 sárgulni, sárgának lenni, sárgának látszani. | egyengetni, egyenlővé válni“. 3. A melléknévből képzett ige azt a folyamatot jelöli, amelynek során a tárgy elnyeri az adott melléknévvel kifejezett tulajdonságot. A magyarázatban a darytis ige a melléknév részes esetével, vagy az eiti ige ugyanabból a tőből képzett, -yn képzővel ellátott melléknévi határozószóval használatos. Pl.: kartėti – keserűvé válni. gelsti – sárgássá, sárgává válni. kietėti – keménnyé válni. gerėti – jobbá válni. kilnėti – nemesebbé válni, kilnyñ irányába haladni. giedrėti eiti giedryn. élénkebbé válni, menni az élők közé“. B. HANGUTÁNZÓ IGÉK A hangutánzó indulatszavakból származó igéket, amelyek állatok vagy madarak hangját jelölik, tágabb jelentésű igével és azzal az indulatszóval magyarázzák. Pl.: karkti hangosan kiabálni „kar, kar, kar“ (tyúkról). čirikšterėti felkiáltani „„čirikšt“. gagėti kiabálni „ga, ga, ga“ (libáról). kukuoti kiáltani „kukū“ (kakukkmadárról)“. A tautologikus módon a „Lietuvių kalbos žodyne“ néha más hangutánzó igéket is magyaráznak, pl.: kėpterti kėpt lezuhanni. keperkščiuoti menni: keperkšt, keperkšt. karkšėti: „karkš”, „karkš” csapkodni. kabuldinti: „kabuldi, kabuldi” ütni vagy valami mást tenni. A hangutánzó igék magyarázatának utóbbi példái kissé nevetségesnek tűnnek’’. Emellett sok hangutánzó szó és a belőlük képzett ige csupán egyes nyelvjárásokban ismert. A köznyelvbe be nem került igéket nem volna érdemes ugyanazokkal az ismeretlen hangutánzó szavakkal magyarázni, amelyekből maga a magyarázandó ige származik. A szótár használói számára sokkal hasznosabb lenne, ha a hangutánzó igék optikai vagy akusztikai képét leíró módon (esetenként szinonimával) határoznák meg, zárójelben pedig összehasonlító utalást adnának a megfelelő 8 Plg.: pasasiTECH Obirb UAU CHuuTOT5 CeOg paBHbiM KOMY-A. CPS; ropuuTL umers ropsKuti, ropbKOBaTbliū npuBKyc CCPAS; hasonlítani vkihez/vmihez hasonlónak lenni WDG. 2 Vö. : megszépülni, széppé válni, szép színt felvenni; megfiatalodni, fiatalabbá válni, megfiatalodni; sűrűbbé válni, tömörebbé válni; keménnyé vagy még keményebbé válni; SCHeTL CTUHOBUTBLCA ACHbIM uAu 6oAee ACHbiM CPi; altern alt werden WDG. P Plg. : KyKoBaTh U3gaBaTh Kpuk «KyKy» (0 KyKywKe); MAyKaTh U3gaBaTh 3BYKU «MSY» (o xotuke u gpyrux xowausux) CCPASL I Hasonló magyarázatokat A. Juška a szavak illusztrációjában is közölt, pl. : Kersnoti yra joti kratydamos —kers, kers, kers (A. IOymxenuųu, Aurosckijū cA0Bapb Cb TOAKOBaHieMb CAOBb Ha pyCCKOMb H IIOALCKOMb f3biKaxb, Bk. III (r. II, Bem. I), Ilerporpaas, 1922). 210 klibinkštuoti sántítva járni (vö. klibinkšt). Inekteléti tompa hanggal a földre esni valami nehéznek, petyhüdtnek (vö. znek). šlumštelėti puhára esni valami puhára, süppedősre (vö. šlumšt). kliunktelėti valami folyékonyba esni (vö. kliunkt). C. IGEI EREDETŰ IGÉK Bizonyos jelentésbeli csoportok igéi — az úgynevezett kicsinyítő, gyakorító, műveltető és beszereztető igék — a „Litván nyelv szótárában” általában az alapige megadásával vannak értelmezve. Egyes esetekben, amikor ezek a hivatkozások nem elegendők, a kicsinyítő, gyakorító és műveltető igék jelentését tautologikus meghatározásokkal magyarázzák. 1. Kicsinyítő igék. Tautologikus meghatározásaikban ugyanazon tövű igét adnak meg a kiek, truputį, pamažu, palengva, iš lengvo és egyéb határozószókkal. Pl.: gąstelėti – kicsit megijedni. kapstelėti – egy kicsit kapirgálni. kapstenti – lassan kapirgálni. kedelenti – könnyedén tollászkodni. 2. Gyakoriságot kifejező igék. Tautologikus magyarázataikban az időnként, megszakításokkal, folyamatosan, gyakran, itt-ott határozószavakat használják. Pl.: karksėti – időnként károgni. kaukčioti – megszakításokkal vonyítani. folyamatosan emelni, gyakran felemelni valamit. ide-oda repkedni, száguldani. 3. Gyakorító-kicsinyítő igék. A tautologikus definícióikban. A múzeumokban a cselekvés ismétlődését, könnyedségét, gyenge intenzitását kifejező határozószókat vagy más szófajokkal kifejezett módhatározókat po használnak. Pl.: gyakran keplioti, kissé sütni. lassan bilincselniš i, könnyedén po kovácsolni egyiket a másik után. 4. Kauzatív igék. „daryti, kad“ formulėmis aiškinamos to paties kamieno veiksmažodžio su tariamosios nuosakos formos Trečiuoju asmeniu. Pvz.: kepinti daryti, kad keptų. kirmydyti daryti, kad kirmytų. „girgždinti daryti, kad girgždėtų. jukdyti daryti, kad juoktųsi. „Lietuvių kalbos žodyne“ veiksmažodžių reikšmės kitais, čia nepaminėtais atvejais aiškinamos tautologiniais ir apibrėžimais. Pavyzdžiui, taip aiškinami negausūs veiksmažodžiai, kilę iš skaitvardžių, ir įvardžių, prieveiksmių: ketverinti iš keturis kartus didinti; egyenletessé válni egyenletesebbé válni; ganézni elégnek lenni stb. ir A két tövű igéket leggyakrabban tautologikusan ir magyarázzák, pl.: gardžiakąsniauti finom falatokat enni; kiškiakopūstauti mezei sóskát gyűjteni. Végül a „Lietuvių kalbos žodyne” tautologikus meghatározásokkal csak igéket magyaráznak, más szófajok szavait, például főneveket ne ir 211 (globėjas gyámolító, aki gyámolít; gamtininkas természettudós, a természettudományok szakembersu e; jaunuolis fiatalember, fiatal su ember), mellékneveket (gūbriuotas púpos, púpokkal; iltingas agyaras, amelynek hosszú agyarai vannak). A többi szófaj tautologikus magyarázatának eseteit ebben a tanulmányban nem tárgyaljuk. | * Noha a tautologikus jelentésmagyarázatokat egyes lexikológusok elégtelennek tartják'?, amint azonban láttuk, bizonyos esetekben több okból is teljes mértékben indokoltak és elfogadhatók: 1) A tautologikus definíció rövidségével tűnik ki (pl. garuoti – gőzt ereszteni); kellően 2) világos (pl. kainoti – árat meghatározni); 3) a tautologikus definíció nemcsak a szó jelentését magyarázza meg, ir hanem megmutatja a szó eredetét is ar jo a su kapcsolatot ugyanazon tő másik szavával (pl. kairiuoti – bal kézzel dolgozni). | Érthető, hogy a tautologikus magyarázatok csak akkor indokoltak, ha a definícióban használt azonos tövű szó a szótárban leíró módon vagy széles körben használt szinonimával van megmagyarázva. A szűk körben használt szinonimákkal adott magyarázatok megnehezítik a szótár használóinak dolgát. Néha még több „fokon” is át kell haladni, amíg véglegesen világossá válik a magyarázott szó jelentése? '*, A megfelelően alkalmazott tautologikus magyarázatok értékükben csaknem egyenrangúak a nem tautologikus leíró meghatározásokkal, és a szavak jelentését lényegesen jobban feltárják, mint a szinonimák mint ar utalások. TAUTOLOGIKUS IGEMAGYARÁZAT A „LITVÁN NYELV SZÓTÁRÁBAN” «A LITVÁN NYELV SZÓTÁRA» A. Kučinszkajtė A „Litván nyelv szótárában” tautologikus meghatározásokkal különböző eredetű igéket magyaráz: |) főnévi eredetűeket (főnevekből képzetteket, pl. kilpoti daryti kilpas — anēTJIATb — „hurkokat készíteni”); melléknevekből, pl. juodinti daryti juo12 pyz., J. Galkina-Fedoruk, S. Ozsegov szótárának tautologikus magyarázatait bírálva azt mondja, hogy a mepka szó meghatározása, „orirpeAeAeHHEkIū pasMep“ valóban rövid, de nem tárja fel kellőképpen a szó jelentését, mivel tartalmát tekintve tautologikus. Vö. E. M. Taakina-Fedoruk, CoBpeMeHHsilū pyccKuit s351K, Aekcura, M., 1954, p. 191. 18 Az ilyen meg nem engedett „lépcsők” szembetűnő példája a „Litván nyelv szótárának” V. kötetében található: kabarzuoti kabarzu, kabarzu joti. kabarzu kepersu. kepersu kiverzai. kiverzai keverzai. keverzai az ügyetlen, csúnya járás megnevezésére. Ezenkívül ügyelni kell arra, hogy a tautologikus meghatározásban használt, azonos tövű szót ne magyarázzák, még közvetve sem, „idem per idem” („körben”), pl.: gailėti jausti gailestį. gailestis gailė jimas. gailėjimas —gailėti, 212