Prieškirtinių ilgųjų balsių ir dvibalsių „ie“, „uo“ trumpinimas žemaičių dounininkų tarmėje

LILSEYT UV IY KALBOTYROS K LA U-S' I'M A] V LIE T UV-0QO'S TS R-M O K S L Ų -A K A D E M I J A A ŽEMAITIAI DIALEKTUS DOUNININKAI PRIEŠKIRTINIŲ ILGŲJŲ BALSIŲ IR DVIBALSIŲ ie, uo RÖVIDÜLÉSE B, ROKAITĖ I. Általános rövidülési törvények $ 1. a) A žemaitiai dounininkai nyelvjárási területen, amelynek határa nyugaton Paluknęig és Kalnalįig, délen Lieplaukęig, Lauko Sodąig és Tryškiusig, keleten pedig Klykoliusig terjed, az ą, ¢ (<an, en), i‘, uw magánhangzók, valamint az ie, uo (<é, a) kettőshangzók hosszúsága nem egységes. A többi žemaitiai nyelvjárásban ezek a magánhangzók és kettőshangzók mindig hosszúak, az említett terület dounininkai nyelvjárását beszélők azonban csak főhangsúlyos — régi (mindig) és visszahúzott hangsúllyal (a szó végétől számított második szótagban, ha a végződés rövid) ejtik őket hosszan. Leggyakrabban a hangsúly utáni szótagokban is hosszúak. b) A hangsúly előtti hosszú magánhangzók és az ie, uo kettőshangzók rövidülnek. A rövidülésnek két esete különböztethető meg: 1) amikor ezek a magánhangzók és kettőshangzók hangsúlytalanok; 2) amikor visszahúzott hangsúlyuk van. A második esetben a rövidülés nem mindig következik be. A megrövidülést a szótagok száma és a végződés hosszúsága határozza meg. Mindig megrövidülnek a hosszú magánhangzók és az ie, uo kettőshangzók, amikor a szó végétől számított harmadik vagy távolabbi szótagban vannak, pl.: lidéka ~ lydeka, krū.malė ~ krūmaliū, pėdėlūs ~ pėdeliūs (Lc). A szó végétől számított második szótagban, elvont hangsúllyal állva, az ą, ę (<an, en), i*, uw és az ie, uo (<é, a) csak akkor rövidülnek meg, ha a végződés hosszú, pl.: būris ~ būrys, žvirinū ~ žvyrynį, Zolie ~ žolė, de: būrūs ~ barius, žūolės ~ žolės (Lc). A sajátos hosszú magánhangzók és az ie, uo kettőshangzók megrövidülnek, amikor a hangsúly rövid másodlagos végződésből visszahúzódik, pl.: pirdks ~ pyrdgas, plėšėks ~ plėšikas, krėslėks krėsliūkas ~ (MZ). c) Néha a hangsúly utáni középső szótagok magánhangzói és az ie, uo kettőshangzók is megrövidülnek, ha a szóban több hosszú, hangsúly utáni szótag van, pl.: pdjęriūu ~ paémiau, baidomiios ~ baidomos „baidomės“, vėlnonūoms ~ vilnonoms „vilnonėms“ (Trk), klaipėdūo ~ Klaipėdoje, parsėdėnau ~ pdrsodinau, prūosavėjont ~ prėsavojant, saugėjūu ~ sdugojau (MŽžč), išmiečėjūu ~ išmėčiojau (Gd), nepavėgiem ~ nepūvogėm (Pvr). Sokkal gyakrabban a hangsúly utáni szótagokban a hosszú magánhangzók és az ie, (<é, kettőshangzók megrövidülés nélkül megmaradnak. uo a) 171 2. Az egyes magánhangzók (és az ie, uo kettőshangzók) rövidülése i’, § 2. A a) megkülönböw ztető i*, w' kétféleképpen rövidül: félhosszúvá és röviddé. Az i, u <i’, w az említett terület középső részén gyakoribb — Židikai, Leckava, Laižuva, Mižaičiai, Gadūnavas, Nevarėnai, Pavirvytė (Tryškiai mellett), Eigirdžiai, Lauko Soda, pl. : a) Hangsúlytalanul: lideku ~ lydėkų, murė. nę ~ mūrinė (Žd), linūo ~ Iyndja, rudinu ~ rūdynų, rupieję ~ rūpėjo (Zb), pušinėlė ~ pušynėliai, rikštėlę ~ rykštélé, sovinūoje ~ suvyniojo, drukt'ėsnis ~ drūktėsnis, sun'ėlis ~ sūnėlis (mellette: ku.zavėlis ~ kūzavėlis „ilyen kaptár“, palu.kiek ~ palūkėk, Lc), patiliete ~ patylėti, ritėli ~ rytėlį, Zidiete ~ žydėti, krumė.lis ~ krūmėlis (LZ), grižiūu ~ grįždu, rilėu ~ ryliūoja „énekel“, rukščausis ~ rūkščiausis (MŽžč), nusigivéna ~ nusigyvėno, musėjė ~ mūsiėjai „a mieink“, (Pvr.), virešūnūoji ~ vyresnioji, kulies ~ kūlėjas (Eig), pilūitis ~ pylūitis, pjuklielis ~ pjūklėlis (Gd), skilele ~ skylėlė, lupėlę = lūpėlė (Lks). b) Visszavont hangsúllyal hangsúlyozott i, u', szintén megrövidülhet röviddé, és rövid intonációval ejtik, ha a végső szótag hosszú, a visszavont hangsúly pedig a hátulról második szótagon van. Ezenkívül mindig röviddé rövidülnek, amikor a visszavont hangsúly távolabbi szótagon van, pl.: tilūoms ~ tylomis, būris || bit.ris = būrys, grūdū ~ grūdai (Lc), grinūos ~ grynos, rūšū ~ rūšiū (LZ), givatės ~ gyvatės, kilė ~ kyliai, ritūo ~ rytėj, rišis ~ ryšys, skilie ~ skylė, drūktū ~ drūktai, rūsė ~ rūsiai, trūktėnū ~ trūktinai (Mžė), kūlie ~ kūlė, sūnūus ~ sinaiis (Gd), givūos ~ gyvės, piplis ~ pyplys „ilyen hal, vijūnas“ (Lks). § 3. a) Az elhúzott hangsúllyal hangsúlyozott i, w (<i', w’) rövidsége arra enged következtetni, hogy a hangsúly előtti i', w' talán még azelőtt megrövidült, hogy a főhangsúlyt megkapta volna, és így maradt rövid (vö. még e, 9 <ie, uo<é, a ugyanilyen esetben). Ezt a rövid i, u (<i', uw') és ę, 9 (<ie, uo) alakokat tartalmazó példák is mutatják, amikor a hangsúly a rövid másodlagos végződésről húzódott vissza (vö. pirėks ~ pyrūgas, plėšėks ~ plėšikas). A hosszúak megrövidülése egyidejűleg mehetett végbe, vagyis az elhúzott hangsúly mindkét esetben már megrövidült magánhangzókat (és ie, uo kettőshangzókat) talált, mivel a hangsúly visszahúzódása a rövid másodlagos végződésről, mint ismeretes!, egybeesik a hangsúly visszahúzódásával a hosszú végződésről a hosszú szótagra. b) Az i., u. <i, w inkább a terület nyugati és keleti részén fordul elő (Paluknė, Ylakiai, Kalnalis, Klykoliai), bár a rövid és félhosszú i, u< i*, w (hangsúly előtti) között nem lehet nagyon szigorú határt húzni, mert gyakran keverik őket (pl. Tirkšliaiban i., u. alakot mondanak, de e, 9 <ie, uo). b) ie, uo ~ ė, 0 $ 4. Lk. ė, a žemaičiai pedig ie, uo-ként ejtik, Az említett dounininkai terület ezeket az ie, uo-kat ugyanazokban az esetekben rövidíti meg, mint az i“, u'-t. A hangsúly előtti ie, uo (<é, a) alakokat, akárcsak az i', u' alakokat, leginkább a terület középső része — Židikai, Leckava, Laižuva, Tirkšliai, Mižaičiai, Gadūnavas, Pavirvytė, Nevarėnai, Želvaičiai (Telšiai járás), Eigirdžiai, Lauko Soda — rövidíti meg. Čia ie, uo suvienbalsinti ir tariami ę, 9, pvz.: ! Lásd: V. Grinaveckis, Šiaurės vakarų dūnininkų tarmių kirtis, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, t. 1, Vilnius, 1957 p. 114. 172 a) Hangsúlytalanul: ~ melėnę méléné „mėlynė, Vaccinium Myrtillus“, protioks ~ protingas (Zd), sęklėlęs ~ sėklėlės, romėlė ~ romėliai „rėmeliai“, skolioks ~ skolingas (Žb), ret'élis ~ rėtėlis, nedroviekęs ~ nedrovékis, pocienę ~ Pocienė (Le), kręslėlę ~ krėslėlio, perėmūos ~ pėrimos „pėrimasis“, poré.lis ~ porėlis „porelė“ (L2), lelaéu ~ Léldiciy (k.), letėnė ~ Lėtėniai (k.), džovėn ~ džiovina (Trk.), megiSp ~ méginsiu, notiend ~ Noténai (k., Mžč), veZdute ~ véZduti, motinéle ~ motynélé (Gd), nemokiejau ~ nemokéjau, vokitéjes ~ Vokytijos (Pvr), tevinę ~ tévyné, lovéle lovėlė ~ (Eig), sediete ~ sėdėti, klojė.ma ~ klojimą (Lks). b) Elhúzott hangsúllyal hangsúlyozott alakok: vėžis || vi¢Zis ~ vėžys, kokdi || k*gkéi ~ kokiė (Zd), tėvą ~ tévij, bloga ~ blogai, špokū ~ špokai (Zb), sėklėlės ~ séklelés, vėdarū ~ védarai, vėbėla ~ obulai (Lc), bégli ~ bėglių, kroklis ~ krokljs,,réksnys„ (LZ), bésédiinti ~ besédanti, pédiios ~ pėdos, palpvie ~ palovéjé (Trk), klėbis ~ klébys, vėla ~ vėlai, 29plis ~ žioplys, žmėgūus ~ žmogaūs (MZE), mélénés ~ mélenés, vovérie ~ voverė (Eig), gréblis ~ gréblys, trobiio ~ trobojé (Lks). § 5. a) Az e, 0 <ie, uo (<é, a) hangok, ha elhúzott hangsúllyal hangsúlyosak, rövidek, a ¢, 9 rövidsége pedig azt mutatja, hogy a főhangsúlyt már megrövidülve kapták. Ha az ie, uo hangok még megrövidülésük előtt kapták volna a fő- (elvonó) hangsúlyt, akkor nem rövidülhettek volna meg, ugyanúgy, mint a régi főhangsúllyal hangsúlyozottak. b) A ¢, 9 < ie, uo mellett alig hallható i, u-t ('e, *o) tartalmazó alakokat is mondanak, például: vėžis || vėžis ~ vėžys (Žd), raudtonūoji ~ raudonoji (Trk). Az így megrövidült ie, uo hangok gyakrabban kapnak elhúzott hangsúlyt. Ilyen 'ę, "o hangjai vannak a keleti és nyugati terület szegélyének (Viekšniai, Ylakiai, részben Paluknė), jóllehet az említett terület legnyugatibb és legkeletibb szélén a hangsúly előtti ie, uo (<é, @) hangok nem rövidültek meg, és csak egyes szavakban váltak egyhangúvá, és e, 9-ként ejtik őket, például: motejduskis ~ Motiejauskis (pvd.), vęsokėsnu ~ visokėsnių, drobėnė ~ drobiniai (Plk), dėbėlgina ~ dobiliena (Kal, Ms), jeraté ~ ėrdičiai, jonienę ~ Jonienė, voverikštę ~ voveryksté „szivárvány„ (KIk). Ily módon a legerősebben a terület közepén megnyilvánuló (vö. § 4) rövidülés kelet és nyugat felé gyengül. Az „ę, *p az ę, 9 mellett talán azt mutatná, hogy a hangsúly előtti ie, uo rövidülése még nem fejeződött be. § 6. ie, <é, uo rövidülése a (sediete ~ sėdėti, trobėlę ~ trobėlė) mutatja legjobban a magánhangzók rövidülésének idejét. A rövid g, 9 csak a már beszűkült é, da hangokból keletkezhetett. Vagyis a dounininkai nyelvjárások hangsúly előtti magánhangzóinak rövidülése későbbi kell legyen, mint az a, é > uo, ie változásé. Ha a hangsúly előtti magánhangzók az a, é beszűkülése előtt kezdtek volna rövidülni, akkor ir 4, ė megrövidülve ir egybeestek su volna a rövid a, e, magánhangzókkal, mint egyes keleti aukštaitis nyelvjárásokban. § 7. A hangsúly előtti i*, u' ir ie uo megrövidült a ir jövevényszavakban, például: ~ silūos sylės, skupdute ~ skūpduti „fukarkodni- “, trubėlės ~ trūbėliais „csövecskékkel“, bednistie biednystėje, cekūunęs ~ ciekaiinios „kíváncsiak- ~ “, merdusem mierūosiam ~ „meg fogjuk mérni“, ~ SveZé. Siu šviežėsnių, ~ bagotiesnis bagotėsnis, ~ šmotieli šmotėlį „darabocskát“. )o,e~ae § 8. Megrövidülnir ek a hangsúly 9, előtti g<an, en. Az ou, ei kettőshangzók en <an az említett területen (Mosédis, Skuodas, Klykoliai) azt engedik feltételezni, hogy a rövidülés idején ezek a kettőshangzók már léteztek. Előhangsúly9, os g<an, en amelyek többnyire egészen rövidekké váltak; néha félig hosszúak, pl. : a) Hangsúlytala173 nok: drosė. snis || druslesnis ~ drąsėsnis, grožėn ~. grąžina, kosnéle «me kaqsnélio, Zusitis ~ Zqsytis, Zosinlelis ~ Zqsinelis, gręžė ~ greZéi, tevésngs ~ tevésnés,laibesnés®, tęsė ~ teséi (Trk mellett): ku.snielis ~ kąsnėlis, Zo.séle ~ žąsėlė, ti.vibe tevybé ~ ,laibumas®, tisis tesys ~ „,tęsies“). b) Visszahúzó hangsúllyal hangsúlyozottak: drūšū ~ drąsiū, žūsū || žėsū ~ Zqsij, 29sénélus ~ žąsineliūs, 20séis ~ 2qsiés, tėvū ~ tevai, tėvūoms ~ tevomis,laibomis*. § 9. A hangsúly előtti hosszú magánhangzók és az ie, uo (<é, d) rövidülésének legnagyobb tendenciája, amint láttuk, körülbelül az említett terület közepén figyelhető meg — Židikai, Leckava, Mažeikiai, Laižuva, Seda, Nevarėnai, Telšiai, Eigirdžiai, Lauko Soda. Ez mintegy olyan központ, amelytől távolodva a rövidülés mértéke csökken. A hangsúly előtti hosszú magánhangzók rövidülésének területe nagyrészt egybeesik a regresszív magánhangzó-asszimiláció területével; lehetséges, hogy a rövidülés és a magánhangzó-asszimiláció között valamiféle kapcsolat van. Rövidítések Eig — Eigirdžiai, Telšių r. Gd -— Gadūnavas, Telšių r. Kal — Kalnalis, Kretingos r. Lz — Laižuva, Mažeikių r. Lks — Lauko Soda, Mažeikių r. Lec — Leckava, Mažeikių r. Mzé —Mižaičiai, Mažeikių r. Ms — Mosėdis, Skuodo r. Plk — Paluknė, Skuodo r. Trk — Tirkšliai, Mažeikių r. Žb — Žibininkai, Mažeikių r. Zd — Židikai, Mažeikių r. COKPAIIĮEHHE IMPEJĮVJJAPHbIX JIOJITHX TMJIACHbIX H JUSTOHIOB ie, uo B TOBOPE )XKEMAKTOB JĮOYHHHHHKOB B. POKAKTE Reziumė Šiaurinė H vidurinė žandikaulio dalis Žandikaulio (žandikauliai, dantenos, gomurys, liežuvis, smakras, žandas, lūpa žandikaulis) būdingas priebalsių priešakyje esančių ilgesnių balsių į, u, o~q, ¢~¢ H ie~é, mo. uo Ilgieji balsiai H AH(PTOHTH ie, COKpAWAIOTCS uo TOJbKO B Ge3yjijapHOM I[OJIOXXEHHH HJIH MO0J peTpaKLHOHHbIM V/ĮapeHHeM. Tnacnsie i, u Ho 0~q, g~¢ COKpPAW@AIOTCH AO KpaTKHX HJIH MOJYAOJIrHX (givend ~ gyvendi ,,Tol Xu, -na‘‘, buris~barys ,,ToJina““, grezé~greZéi ,,Thl ceepaua, -Jia““, Zusitis ~Zqsytis ,,FyCEHOK'‘), a ie~¢é, uo ~o völgy BCEro npeBpAWAOTCH B MOHODTOHTH H MPOH3HOCATCH Kak ¢, 9 (szülőham za ,,pojiuna““, veld későn ~ ,,no3guo““, protivks ~ okos ,,yMHuulii**, blėgaū = rosszul ,,nnoxo““).