Dėl kai kurių Lietuvos miestų vardų etimologijų

hasonló helynevek į sorozata Alsčdžiai, típus. Bemutatjuk a hasonló képzésű - lakott helyek más neveit: Medsėdžiai falu Ežaičiai körzetében. Klaipėda járás, Genčį Mėdsėdžiai k. Vaineikiai körzet, Klaipėda járás, Barzdžiai Mėdsėdžiai falu Kalnalis körzetében. Salantai járás, Jakštaičiai Mėdsėdžiai falu Jakštaičiai körzetében. Salantai járás, Daukšiai Mėdsėdžiai k. Trumplaukės környéke Skuodasi járás, Nausédziai k. Meilūnai környéke Biržai járás, Nausėdžiai k. Pelutava környéke Ariogala járás, Naujūsėdžiai falu. Meilūnai környéke Ukmergéi járás, Traksėdžiai falu, Traksėdžių körzet Šilutėi járás, Varsėdžiai város Vytogala körzete Šilalėi járás, Mosėdis város Skuodasi járás, Trūksėdis k. Drobūkščiai körzete Šilalėi járás, Traksėdis k. Bartašiškė körzete Šilalėi járás, Trimėsėdis k. Mitkaičiai körzete Telšiai járás Vö. más tőből származó lakott helyek neveit: Medsédai k. Gergždelių körzete Kuršėnai járás, Nausėdai falu 1. Pagėgių apyl. és ábra. 2. Darbėnų község Kretingai járás 3. Gardamo környéke Šilutėi járás Vö. még a címszót. Nausėdas, Nauséda. Az itt felsorolt lakott helyek neveinek su -séd strukturális hasonlósága az Alsėdžiai településnévhez nyilvánvaló. Következésképpen, ha valami biztosat akarunk mondani az Alsėdžiai helynévről, egy olyan, jį a teljes litván ne névrendszerből iš kiragadott elemet kell vizsgálnunk, amely mégis e rendszer része. O A rendszer mindenekelőtt azt mutatja, hogy a fent említett, -séd végződésű településnevek mind két törzsűek: (Med-sėdžiai, Nau-sėdžiai, Nauj-ū-sėdžiai, Traksėdžiai, Var-sėdžiai, Al-sédZiai). Második komponensük, a -sėd-<*-sčd, a balták, su szlávok, germánok és más ir indoeurópai nyelvcsaládok számára széles körben ismert -sėdgyökhöz köthető. amelyből a litván sėdėti ige származik; ez a közvetlen, konkrét jelentésén kívül a litván nyelvben azt is jelentheti, hogy „valahol lenni, élni”, vö. lit. vien-sėdis „tanya”, vien-sėdis „aki tanyán él”. Vö. még az óészaki germán sitja „ülni, élni”.” Néhány, a -sėdyra második komponenst tartalmazó helynév első eleme is világos: Med-sėdžiai: a meds gyök a lit. médis szóval hozható kapcsolatba, amely a žemaitisban „erdőt” jelent; Trak-sėdžiai: a trak a lit. trūkas „bokrok, irtás, az erdőben magasabban fekvő hely” szóból származik; Nau-sėdžiai, Nauj-ū- -sėdžiai: a nau(ja) a naūjas melléknévből ered. Eszerint a Med-sė-džiai jelentése „az erdőben lévők, az erdőben élők”, a Trak-sėdžiai-é — „a bokrokban vagy az irtáson élők”, a Nau(ja)sėdžiai-é — „az újonnan valahol letelepedők” vagy hasonló. Az Alsėdžiai helynév első komponense, az al-, úgy tűnik, összevethető a lit. Alys || Alioniū ėžeras ež. helynevekkel. Širvintų raj., Aliai pelkė Švenčionių raj., Aleja up. Kupiškio raj., vö. lit. aléti „futni, folyni, csörgedezni” lat. aluots, avuots „forrás- ”*. Eszerint az Al-sėdžiai helynév se4 A jelenlegi litván nyelv szótára, Vilnius, 1954. " Max Vasmer orosz etimológiai szótára, II, 1955, p. 622. 8 Dėl šaknies aldar žr. K. Būga, Lietuvių kalbos žodynas, Kaunas, 1924, p. 53; H. Krahe, Fluss-(und Orts-) Namen auf -mana/-mina, „Beitrdge zur Namenforschung- ”, Heidelberg, 1957, Heft 1; H. Krahe, Der FluBname Salantas, ten pat, 1960, Heft 3, p. 259— 262; H. Krahe, Der FluBname Ausa und sein Zubehdr, ten pat, 1961, Heft, 2, p. 154; B. Savukynas, Ežerų vardai, „Lietuvių kalbotyros klausimai“, t. 3, Vilnius, 1960, p. 293. Többek között maga R. Šmitleinas is valamivel korábban egészen másképpen, és véleményünk szerint sokkal helyesebben magyarázta az Alsėdžiai helynevet (lásd: R. Schmittlein, La toponymie lituanienne, Bade, 1948, p. 149). 331 . a következőképpen lehetne magyarázni: „a vizek mellett, nedves helyen élők“. A település nevét Alsėdžiai K. Būga kurš eredetűnek tartja.“ 2. Kéddiniai városnevét R. Šmitleinas a germánból származtatja. a Hathu, Hedan személynévnek. E párhuzam felállításakor Šmitleinas nem veszi figyelembe a litván személynevek egyik legnépesebb kėd-, kedcsaládját: su Kėdainis, Kéda, Kėdas, Kėdys, Kėdžius, Kėdaitis, Kėdikis, Keddinis, Kėdas, Kedys, Kėdis, Kedžius, Kedaitis, Kedėnis, Kederys, Kėdikas, Kedutis. Úgy véljük, hogy a helynév Kéddiniai, amelynek régebbi alakja Kėddinys'®, a litván Kėddinis személynévbiš ől (vö. adv. Keddinis). Azt állítva, hogy az avd. Kéddinis, Keddinis és az ir összes többi említett, kėd-, kedtövű személynév su germán eredetű kölcsönzés lehet, alapvető módszertani hibát követünk el, amely többek között Šmitleinát egyértelműen téves be következtetésekre R. vezette". R. Šmitleinas figyelmen kívül hagyja azt az axiomatikus igazságot, hogy a szavak, különösen pedig a legrégebbi helynevek és személynevek töveinek azonossága a különböző ide nyelvekben korántsem jelenti mindig ir kölcsönzést, hanem gyakran csak azt mutatja, hogy a nyelvek vagy nyelvcsoportok ugyanazon család gyermekei. Néhány régi germán és balti személynév hasonlósága még további kutatásokra vár, azonban bármilyen messzire is jut az antroponímia tudománya, aligha fogunk valaha arra a következtetésre jutni, hogy e hasonlóság oka a kölcsönzés. Emiatt a kėd-, kedtövű litván személynevek nagy csoportját germán su eredetű kölcsönzésnek tekinteni egyelőre semmilyen alapja nincs. Ezenkívül a kėd-, kedszemélynévi gyök a litván nyelv adatai alapján is megmagyarázható, vö. kėd-a-rotis „rendetlenül elágazni”, ked-énti „összekócolni, fellazítani, szétszaggatni" stb., kéd-oti „szétszórni, kėtoti" stb., kėd-ulti ,kedenti", kėd-ūoti „keverni, kócolni"'?. Vö. még e tő helyneveit: lit. ir Kėd-ilės falu Skuoraj., Kėd-iškė hegy ir do Šilutėi járás, Kėd-žiakalnis domb Kapsuko járás, Ked- -Onys falu a Jieznasi járásban. Kėdž-balė'““ falu, Cedasai <*Ked-asai, lett. Cede patak, Cedes'* város 3. A város nevét Raséinius R. Šmitleinas olyan su német személynevekkel kapcsolja össze, amelyekben Rasszerepel, pl. : Raspert, Rasmar, Rasimund, Resino. Jelenleg a város nevét, Rasčiniai, a környék lakói Reséiniai || Reséinys alakban ejtik. A Resčia talán nyelvjárási alak, mivel a raseiniai nyelvjárásban a mássalhangzót más esetekben is gyakran meglágyítják, pl.: riūugėti – raugėti, įsibriovė co įsibrėvė, sriaunūs o r sraunūs, sriové cv ir srovė, sriaū- ~ *K. Būga, Rinktiniai raštai, III, Vilnius, 1961, p. 418. '0 K. Būga, Rinktiniai raštai, I, Vilnius, 1958, p. 427; III, p. 148. | Például a cikkben „Zsákutcák a et litván de la helynévkutatásban”, „Revue International d'Onomastique”, Párizs, Nr. 1958, 2, p. 107—138 R. Šmitleinas a Daugailis, Buivydas, Daujotas stb. litván személynir eveket germán eredetűnek tartja. 12 Lietuvių kalbos žodynas, V, Vilnius, 1959, p. 480 ir stb. A ked-, kėdžr. miatt Litauisches etymologisches Worterbuch von Prof. Dr. Ernst Fraenkel, Heidelberg3, p. 233. 3 K. Būga, Válogatott írások, III, p. 275. 14 J, Endzelins, Lett SZSZK helynevei, I rész, 1. kötet, Riga, 1956, p. 156. Ami Kėdainiai esetében lásd még K. Būga, Rinktiniai raštai, I, p. 427; III, p. 148. 332 las ov sraūtas, plg. lett. strauts, sriovinga ce srovinga. A történelmi dokumentumokban előforduló formák: az 1253. évi latin szövegben Rasseyene'- “, az 1385. évi német szövegben Rossyeyn'“, az 1421. évi latin szövegben Rosseyni'"", a XVI. századi orosz szövegben Pocetinu'®, szintén azt mutatják, hogy po r kell lennie a. A Raséiniai helynév a litván névanyagban nem áll egyedül. A ras gyökérrel a következő helynevek is rendelkeznek: Rdsupis || Raséika folyó. Raseiniai járás, Reizgupio mellékfolyó, Ras-a-kilas domb Kavarsko járás Petrikiškiai falu, Ras-a-kilyné-erdő Ukmergės járás Raguva falu, Ras-a-kritynė r. Pandėlio járás Pariškių falu (vö. réti fű „a rózsafélék családjába tartozó réti növény”), Ras-iįū dauba dauba Vilkaviškio járás. Bartninkai mezőváros, Ras-6n-pjaunis dűlő. Ariogala járás. Pryšmantai falu, Ras-yté mezőváros. Kalinyingrádi területen. A rasgana tő gyakori a litván személynir evekben, pl. Ras-Ys, Ras-iūnas, Ras-eliūnas, Ras-iūkas, Ras-iūlis. A helynevek rasjau tövét már kapcsolatba hozták a litván rasa' * közszóval, vö. lett rasa, orosz poca, avesztai a folyó nevét. Ravha??. 4. R. Schmittlein úgy véli, hogy Šiauliai város neve germán személynevekből ered: Savaricus, Savalo, Savilis, Saul. Ahogy az előbb említett három esetben is, R. Schmittlein elhallgatja e gyök gazdag balti anyagát. Igaz, „Toponymie lituanienne” című könyvének bevezetéséből és különösen onomasztikai tanulmányaiból kitűnik, hogy a szerzőnek túl kevés balti anyag áll rendelkezésére. R. Schmittlein azonban ebben az esetben teljesen helytelenül jár el. A Šiauliai helynevet K. Būga több alkalommal meggyőzően magyarázta”, R. Schmittlein azonban Būga etimológiájáról semmit sem említ. Csak azt lehet hangsúlyozni, hogy a Šiauliai helynév személynévi eredetű, a lit. avd.-ből származik. Siaulys. A Siaulys vezetéknevet jelenleg Litvániában mintegy 150 család viseli. A. Vanagas Vilnius 18 A. Salys, Die žemaitischen Mundarten, Kaunas, 1930, p. 231. '6 Scriptores rerum Prussicarum, II, Leipzig, 1863, p. 677. 17 Codex diplomaticus..., p. 74. 18 M. S. Cnporuc, i. m. mű. 19 G. Gerullis, Die altpreussischen Ortsnamen, Berlin und Leipzig, 1922, p. 144. 20 Bővebben lásd: M. Vasmer, i. m., 537. o. A -ein képzőről lásd. K. Būga, Rinktiniai raštai, I, 427. o. lásd. Raymond Schmittlein, Etudes sur la nationalitė des Aestii, t. 1, Toponymie lituanienne, Bade, 1948, 15. o. ** K, Būga, Rinktiniai raštai, II, p. 98, 349, 588.